Szabad Földműves, 1954. január-június (5. évfolyam, 1-26. szám)
1954-01-17 / 3. szám
7 j.954. január 17. Fold műves A munkaiskola elősegíti a nagybalogi EFSz továbbfejlődését A múlt években igen sok hiányossággal küzdöttek a nagybalogi EFSz tagjai. Különösen az állandó munkacsoportok megalakítása körül merültek fel a bajok. A szövetkezetben megbújt osztályellenség, a falusi kulákok mindent elkövettek, csakhogy megakadályozzak a munkacsoportok megszervezését. Ezenkívül úton-útfélen gátolták a közös gazdálkodás egészséges fejlődését. Kovács Valent, Ibos Barna és István kulákok például a rriúlt év folyamán úgyszólván egy napot sem dolgozlak a szövetkezetben, azonban annál inkább szítottak a szorgalmasan dolgozó kis- és középparasztok között. Mindez azonban már a múlté. A szövetkezet tagjai a helyi pártszervezet segítségével leleplezték a soraikban megbújt kulákokat és kizárták ókét a szövetkezetből. Ettől a naptól kezdve szinte szemlátomást javult a gazdálkodás. A szövetkezetek megszilárdításáról és továbbfejlesztéséről szóló párt és kormányhatározat világosan megmutatta a helyes utat. Többek között hozzásegítette a szövetkezet tagjait ahhoz, hogy állandó munkacsoportokat alakítsanak. A földet, az állatokat,' valamint a gazdasági felszereléseket hoeszabb időre szétosztották a munkacsoportok között. Ezáltal megteremtették az egyéni felelősségérzet elmélyülését és a munkacsoportok tagjait még jobban érdekeltté tették a nagyobb hozamok és a hasznosság elérésében. A jutalmat kizárólag az elvégzett munka mennyisége és minősége szerint osztották el. Az elmúlt évben első ízben dolgoztak Nagybalogon az állandó munkacsoportok, amelyek igen szép eredményeket értek el. Egyébként az értékelés szerint Gesko Mihály vezetése alatt álló zöldségtermelő csoport nyerte el múlt évben az elsőséget. A terv szerint hektáronként 400 mázsa káposztát kellett kitermelnie. Ezt a mennyiséget azonban messze túlhaladva, 800 mázsás hozamot ért el. Azonban a többi munkacsoportok is kitettek magukért, hiszen minden munkájukat az agrotechn kai határidők betartása mellett elvégezték. Az állattenyésztés terén is igen sokat javult a szövetkezet. Ma már új munkamódszereket alkalmaznak például « sertéstenyésztésben is, ahol Molnár Jolán és Fodor Irén nagy gonddal ápolják a szövetkezet hízóit. A ta-. karmányozast Surikov szovjet élenjáró sertésgondozó jól bevált tapasztalatai szerint. végzik. így naponként 0.70— 0.80 kg-os súlygyarapodást sikerült elérniök. A sertésgondozók felelősségteljes munkájukban igen sok segítséget kapnak Végh Géza zootechnikustól is, aki ügyel arra, hogy mindig helyesen válasszák meg az etetni való takarmányt. Hasonlóképpen a zootechnikus gondos munkáját dicséri e tehenek nyolcliteres napi átlagos tejhozama is, mivel a tehéngondozók munkáját ugyancsak ellenőrzi és jó tanácsokkal látja el őket. Az elért eredmények arra ösztönzik a szövetkezet tagjait, hogy tudásukat még inkább elmélyítsék. Erre pedig jó alkalom most a szövetkezeti munkaiskola, amely értékes ismeretekkel gazdagítja eddigi tudásukat. Az iskolázásnak igen örvendenek Nagybelogon, ami meglátszik a tanfolyam látogatottságán is. A tartalmas és színvonalas előadásokról a rimaszombati járási nemzeti bizottság gondoskodik. Olyan előadók látogatják a községet, mint Bustín elvtárs járási állatorvos, Balázs és Ocsenás elvtárs mérnökök, akik tudá-Jó munka után A jánoki szövetkezet tagjai teljes ménekben kihasználják a téli hosszú estéket szakismereteik továbbfejlesztésére. Ebből a célból bevezették tagjak iskoláztatását, ahol megismerkednek az agrotechnika és az állattenyésztés fontos kérdéseivel, valamint a tavaszi munkákra való helyes felkészülés terveivel. Ezt az iskolázást 200— 250 szövetkezeti tag látogatja. Az EFSz tagjai ezenkívül bevezették az orosz nyelv tanulását is, amelyen ugyancsak nagy számban vesznek részt. A szak- és politikai ismeretek tanulmányozása mellett Jánokon nem feledkeztek meg a kultúra fejlesztéséről sem. Stromp András elvtárs, szövetkezeti elnök vezetése alatt kultúrgárdát alakítottak és eddig már három esetsuk legjavát adják az előadásokon keresztül a szövetkezet tagjainak. Ezenkívül nagy kihatással van a közös gazdálkodás menetére a helyi pártszervezet pártiskolázási éve is, amelyen több mint 35 szövetkezeti tag vesz részt. Ezen az iskolázáson a tagok megismerkednek munkásosztályunk, e szocializmus építéséért folytatott harcaival. A nagybalogi EFSz egyéb munkája mellett nagy fontosságot tulajdonít az évvégi zárszámadás elkészítésére. Vas Zoltán könyvelő, a csoportvezetők és e szövetkezet gazdájával karöltve, végzi ezt a nagy munkát. Az EFSz-ben nem feledkeznek meg azonban a közelgő tavaszi munkálatokról sem, ezért már most hozzáfogtak a gépek és szerszámok kijavításához, nehogy a munkák megkezdésekor a hibás szerszámok késleltessék e munkát. A lófoga tok pedig az istállótrágyát hordják ki a földekre. További szorgalmas munkájukat ezévben még több siker koronázza, ha ezúttal is a szövetkezet alapszabályéi szerint folytatják gazdálkodásukat. Ipely, Besztercebánya — ió szórakozás ben léptek föl. Ez a fellépés annal is értékesebb, mert tevékenységüket a szomszédos Peder községre is kiterjesztették, ahol több kultúrszámmal léptek föl. Ezekben a hetekben pedig serény előkészületek folynak a „Fény a faluban” című színdarab előadásara, amelyet a falu villamosításával v-pcsolatban fognak előadni. A szövetkezet tagjai arra is szentelnek idejükből, hogy még vidámabba tegyék életüket. A jól végzett munka után pedig jól esik a szórakozás, hiszen a szepsi járásban az őszi, munkák elvégzéséért folytatott szocialista munkaversenyben az elsők között végezték el munkájukat. Most pedig ugyrn.sak elsőkként kultúrtevékenységeí folytatnak. A nádszegi HNB tagjainak beszélgetése a néppel A mozihelyiség zsúfolásig megtelt emberekkel. Sokkal többen jelentek meg ezen a népgyűlésen, mint máskor. A község lakossága fokozódó érdeklődését nagyban elősegítette Široký elvtárs december 3—5-én a nemzeti pizottságok választásáról mondott beszéde Huszár elvtárs. a nemzeti bizottság elnöke üdvözli a jelenlevőket és röviden kitért a külpolitikai események ismertetésére, a békeharcra és felsorolta azokat a kézzelfogható eredményeket, amiket Nádszeg dolgozói kap tak népi demokratikus rendszerünktől. — Már 1950-ben kaptunk mozit, - mondja. — mely nagyban eíCsegíti a széles tömegek kulturális fejlődését és egyben színvonalas szórakozást nyújt a lakosságnak. Autóbusz összeköttetésünk van Galántára és Dunaszerdahelyre. mely megkönnyíti a falu és a város közötti kapcsolatok kiszélesítését. Van hangszórónk is az utcákon, ami szintén nagyban elősegíti a falu fejlődését. A falun végig egy bekötőutat ép.tettünk, jobb a közlekedés, nem kell sárban járni Nagyjelentőségű esemény volt a községünk életében a hazánkban járt szovjet kolhozparasztok látogatása, akiktől sokat tanultunk és a tanultakat sikerrel felhasználtuk szövetkezeti gazdálkodásunkban. Kormányunk segítsége pedig nagymértékben hozzájárult a szövetkezet és magán gazdálkodók jólttének emeléséhez azzal, hogy a gabona árának felemelésével és az ipari cikkek árainak leszállításával több bevételhez jutottak és ezáltal többet is vásárolhattak. A beadási normák 1954. évi csökkentésével pedig pártunk és kormányunk még nagyobb mértékben emeli parasztságunk életszínvonalát és kulturális fejlődését. Ezután Czafik elvtárs, a nemzeti bizottság titkára szólalt fel. — Nem volt kielégítő ez évben a tomegszervezetek munkája • mondja • nekünk kell odauatm. hogy az ifjúság megtalálja az utat a művelődéshez. Szakköröket kell alakítanunk és meg lobban kell munkálkodnunk a kultúra továbbfejlesztéséért községünkben. - Nem engedhetjük, hogy az ifjúság .korcsmatöltelék” legyen. Huszonkét tanítónk van. de Ok sem fejtenek ki elégséges népnevelő munkát. Nincs meg ß megfelelő kapcsolat a nemzeti bizottság es a tanítók „özött. A jövőoen ezen a téren meg '.elI javítani a •pinkát Csőz elvtárs, mezőgazdasági előadó a NB-nek arról a munkájáról beszélt, melyet az az EFSz-nek és a magángazdálkodó parasztoknak nyújtott az 1953. évi gazdálkodásnál, hogy magasabb hektárhozamot és az állatok hasznosságának emelését érjék el. Az eredmények ismertetése mellett felsorolta a hiányosságokat is. Kihangsúlyozta a gépek nagy segítségét, amiállal a falu dolgozói megszabadultak nehéz testi munkától. Csőz elvtárs nagyon helyesen az önkritika hangián a NB hibájául rótta fel, hogy kevés magángazdálkodó jött el a gyűlésre, majd így folytatta: — A nép nem ismeri a nemzeti bizottság előadóit, a nemzeti bizottság munkáját. A mi hibánk az is, hogy a havonkénti néppel való beszélgetés alkalmával nem használják a község dolgozói a kritika fegyverét, amivel pedig nagymértékben segítenének minket munkánk megjavításában. Csőz elvtárs önkritikája helyes. A jövőben oda kell hatni, hogy Nédszcg dolgozó parasztsága tudja, hogy a nemzeti bizottságnak milyen feladatai vannak, hogv az az államhatalom helyi szerve. Az NB tagjainak munkájától, feladataik teljesítésétől függ a falu boldogabb élete, felemelkedése. A NB-nek segíteni kell minden módon a szövetkezet munkáját és nem szabad elfelejtkeznie a magángazdálkodókról sem. El kell érni. hogy a kormányprogramm szerint javuljon az egyénileg gazdálkodók termelő munkája. Ehhez azonban a dolgoz! parasztságnak is hozzá -kell járulnia Kormányprogrammunk csak úgv valósítható meg. ha pontosan teljesítik beadási kötelezettségüket. Nem szabad elfelejtenünk. hogv jogaink mellett vannak kötelességeink is. Nemzeti bizottságaink a nép hatalma. Ök kötelesek őrködni a törvé; nyék felett. Fel kell lépni a kulákok és spekulánsok ellen. A vitában felszólalt nyolc dolgozó, közöttük az iskolaigazgató és egy tanítónő Azonban a vita nem fejlődött ki, amely szintén igazolta a NB munkájának fogyatékosságát, ami abban nyilvánul meg, hogv hiányzik a szoros és széttéphetetlen kapcsolat a nemzeti bizottság és a legszélesebb dolgozó tömegek között Hiányzik a kritika Kibontakozása. amelv jótékonv hatással volna a nemzeti bizottság munkájára. s r, Magas terméshozamok mestere-----VAN E MÁR NÁLATOK olyan agronómus, aki megtanult úrrá lenni a természet lelett, akit kiváló eredményei folytán követendő példaként tehet állítani a szövetkezeti agronómusuk ele? — teľ ük fel a kérdést a komaromi lárasi nemzeti bizottság mezőgazdasági ügyosztálya egyik szervezőjének, illetve dolgozó ' ak — Már hogyne lenne.' — válaszul/a kis szünet után a legnagyobb határozottsaggal. — És ki volna az. melyik szövetkezetben dolgozik? — kérdezzük a kíváncsiságtól izgatottan. — Králik elvtárs, az Hiúság Falujában - adja tudtunkra, máid folytatja — pontos. rcvdszeretC és még hozza kitűnő szakember. Munkaterületén a szövetkezet széles tábláin — bátrán alkalmazza a haladó agrotechnikai módszereket es kísérletező munkát is végez Határtalan akaraterejével és tudásszomjával kitűnik a iárás többi igronnmusa közül. * * * * EPPEN SZERENCSED pillanatban érkeztünk, mert ritkaság Králik elvtársat az irodában találni Meleg kezszoritás után, a szomszédos helviségnr kalauzolt bennünket. . — Ez aztan igen! — akárcsak valamelyik kolhoziahoratóriumba csöppentünk volna — jegyezzük meg, maid twáhh gyönyörködünk az életnagysága növényekből ös -*állított gyűjteményen. — Nagy hasznát vesszük mindennek _ mondja Králik elvtárs — a 3 éves szövetkezeti munkaiskolán. Az iskolu tanulói az előadás anyagát ezen szemléltető tansegédeszközzel sokkal köm-. nyebben\ felfogják, megértik * Van itt mindenféle fajta növény: a: egyik fal oldalán L.i, Őszi bükköny, egyiptomi lóhere réti komócsin, rét c senkesz, csomós eb ír, tef fez afrika növény), lucerna, olaszperje, vesztet voldi perje, и fajta csumiz,.. a m:sik oldalon seprűcirok, kenaf, taka.rminymályva, 4 , jta rizs és gabonafélék, köztük a tavasziból Őszivé változtatott árpa, amit sajátosan kísérleteztek ki. • — Ha csak annyi termést hoz ez ez árpa, — mutat saját keze munkájára — mint a múlt évben, akkor is 40 mázsát takaríthatunk be hektáronként Ez pedig szép eredmény. — Ugy-e, megérte a nemesítéssel táró fáradságot? — Meg bizony! — majd további örvendetes hírt közöl. — De ez az eredmény sem elégített ki bennünket. Ősszel például 24 fajta búzát vetettünk, amivel további kísérleteket folytatunk majd ez évben Králik elvtars 1940 óta — az Ifjúság Faluja szövetkezetének megalakít fásától agrunómusi teendőket lát 'I illetve tóit be. De ott bábáskodott a gútai EFSz rizstermelő csoportjának éietrekeltésénél is. Kormányunk e rizstermelő csoportot úttörő kezdeményezéséért és jó munkája elismeréséképpen államdíjjal tüntette ki — ŐSZINTÉN i 1NDUM annakidején harcolnunk kellett azért, hogy rizst termelhessünk — mondja meg hüten ez a szikár, közepes termetű ember. Már túl van az élet deleldjén — most 45 éves Egyébként fiatal 's. élénk mozgású Szereti lit a szövetkezet minden tagja Tisztelik és megbecsülik magas szaktudását, amelyet a közös, szövetkezeti gazdálkodás felvirágoztatásának szeJ el. De n? gondoljuk azt, hogy elért szép eredményei megrészegítették — hogy a siker a fejébe szállt! Nem. Minden percet Kihasznál szak-, és politikai képzettsége fokozására. Esténként vasszorgalommal bújja a könyveket,, tanul, hogy taníthasson A hároméves szövetkezeti munkaiskolán szaki " dósokat tart Králik elvtárs nagyon a szíven viseli a szövetkezet tagjainak iskoláztatását, átérzi annek rendkívüli jelentő seyel. l úgja, hegy müveit, magas szűk tudású szövetkezeti tagokkal olyan termeseredményeket lehet elérni, ami szinte lehetetlennek tflnik a laikus szemében. — És hogyan becsülik a szövetkezet tagjai az iskolázást járnak-e rendesen az e’őadásckra? — A tagokat először tel kellett világosítani a tanulás fontosságáról, — válaszolja — ami bizony nem volt könnyű feladat. Ma! Szinte szomjaznak a tagok a betűre és rendszeresen járnak az előadásokra_ szövetkezeti munkaiskola menetét, annak még sikeresebb folyását akadályozza az, hogy a magyarajkú hallgatók részére nini s elegendő brosúra. Jó volna továbbá ha ezeket a brosúrákat ne késve, hanem a kellő időben kézhez kaphatnánk Éppen ezért felkérjük a Mezőgazdus'.gi Könyvkiadót, hogv mielőbb küldjön a komáromi járó „ területén működi} szövetkezeti munkaiskolák részére ele"->ndö brosúrát Szükségünk volna továbbá egy n—. - roszkójyra, — amit ugyan megígértek a kerület részéről, de még eddig ,nem kaptuk meg. Ez ” szintén nagy segítséget jelentene az iskr "zásnál. Amikor mondanivalóját befejezi, kis szünetet tart, az ő ifjúságára gondol, ’-órizpip*c n múltban révedez .. . — NAGYON 7.ERETNEK most legalább 20 éves lenni — szólal. meg újra. Fiatal koromban bármennyire is szerettem volna tovább tanulni, nem volt rá pénz, no meg azután a magamfajtát ki is „nézték” volna a földbirtokosok. katonatisztek fiai az iskolából — Húszéves koromban, mint árvagyerek megnősültem, utána haszonberés földeken dolgoztam. H ‘ évig >gy gürcöltem ej jel-nappal dolgoztam és mégis rongyosan kellett járnom, nem iututt ruhára. A termés elúszott kamatra, adóra. A földbirtokosok, minket kis-földmííveseket súitot ak a legjobban. Sokat gondolkoztam, hogyan lehe' fenekeden kátyúoól kivergödni. így hát lótenyésztésre adtam a ‘o’emet. Két elsőosztályú törzskönyvezett lovat tenyésztettem ki. ezeket azután eladtam és a kapott pénzösszegből kifizetteTM nz elmaradott. ö<zszegyüiemlett adósságaimat. íme a szenvedesse’ gürcöléssel teli múlt egy mozaikdarabja Králik elvtárs életéből Nuugodtan állíthatjuk ehhez nem kell kommentár, csupán csak annyit fűzünk hozzá, hogy Králik Ujioiyy eppen a mull szenvedéseit ítélve, nagyon szereti és megbecsüli népidemokratikus rendszerünket. Arcán kisimulnak a nehéz idők, а megaláztatás évei által nyomott barázdák, amikor a jelenre, elért eredményeire terelődik a szó. A szakember szavai szólalnak wr ’ benne. Örömmel beszéli el a következőket: — A kukoricánknál keresztezést alkalmaztunk, ami sikerült is — állap tja meg. — Ehhe. az agrotechnikai ismereteket Moszolov: „Agrotechnika’’ című könyvéből vettük. A „Szlováksárga” fajtát apaként, a „Fleisman - féle kukoricát anyaként használtul: így egy hektáron 78 mázsa csöves kukoricát és ugyanitt még 220 mázsa iakarmánytököi termeltünk. A kukoricát négyzetesen ültettük, keresztbehosszába kétszer megsaraboltuk. Ötvenöt hektáron a tervezett 46 miízsa helyett 73 mázsát értünk el átlagosan kukoricából hektáronként. Ha csak a tervezett 46 mázsát értük volna el, akkor az 1 mázsa kukorica termelési költsége 41.70 koronát tett volna ki. Ezt azonban csaknem felére leszorítottuk éopen a jó talajmüveiés és gondos növényápolás következtében. Hogy a tervezett hektárhozamot sikerüJ.t magasan túllépni ezzel a termelési költség egy mázsa kukoricánál 26 35 koronára esett A mintahektárnál ez a költség meg alacsonyabb, itt egy mázsa kukorica kitermelését 19.90 koronából kiállítottuk. EZEN SZÉP EREDMÉNY elérésében nagy segítséget nyújtott az is, hogy и növénytermelő csoportok munkaversenyben álltak, amely ösztönző erőt. kölcsönzött a tagoknak a magas terméshozamok elérésére. A munkaverseny valóban betöltötte a termelés motorja szerepét A legnagyobb hektárhozamot a Balogh-csoport érte el. Ök a mintahektáron 98 mázsa kukoricái termeltek. — A szép terméseredmény eléréséhez hozzájárult az is — mondja Králik agronómus — hogy az el ővetemény leta ka ntása után nyomban elvégeztük a tarlóhantast, 5—6 centiméter melyen tárcsa segítségével. Istállótrágyát nem adtunk a kukori alá. A tarlóhántás után kózévszantást kapott, ttt alkalmaztuk a Szovjetunióban mar széltében-hosszáh-.u riterjedi mélyített középszántást vagyis a 25 -30 centi méteres melységet. A mélyszántást novemberben. 35 cm mélyen végeztük. Koratavasszal, illetve még februárban megkapta a sinutozusl, utana könnyűboronával megjárattuk. Március elsejéig a töld pihent, majd megkezdtük a műtrágyázást. Hektáronként 2 mázsa Thojnas-salakot és 150 kiló kálisót juttattunk földre. Április lóén sarabolós кultivátorral qyomtalanitottuk a talajt és a hónap második leiében elvégeztük a vetést. A vetés után könnyűfogast és hengert alkalmaztunk, f Megfigyeltük ott, ahol .lehengereztük a vetést, sokkal nanyobb termést adott a föld.) A kikelés után nyomban borvnáltunk, így az apró gyomokat is elpusztítottuk es a talajt szellőztettük. Ezután meg kétszer megsaraboltuk c* kétsfter kapáltuk De volt is olyan kukoricánk, hogy ,párját ritkította’, minden arra járónak megakadt rajta a szeme. — A nagy terméseredményt továbbá annak köszönhetjük, hogy traktorosaink minőségi munkát végeznek. Küíón dicséretet érdemel.- Horváth István és Fülöp László traktoros, akik lánctalpas traktorral dolgoznak. Kele Gábor is betyár jó qverek volt, szerette a hivatását de éppen, mint kiváló trak-’ torost a gépállomás kiemelte és körzeti gépésszé nevezte ki. Új feladatkörét is példásan 1 i be . .. * * * KRÁLIK ELV i \RSAT nem elégíti ki a szakkönyvek olvasása, tanulmányozása! Nagy súlyt helyez a szépirodalmi könyvek olvasására is. mert — mint mondotta — sokat tanul abból is Elolvasta < >ina Nyikolajevu: „Aratás” e mu könyvét, továbbá Makarenko: „Új ember kovácsá”-t, .lilemnický „Garanimtnti krónikáját”, tíz „Acélt meyedzik” et, Medinszkijtől a „Marija” című könyvel stb Ez utóbbit olvasókörökön belül vitatlak meg a szövetkezet tagjai. — A könyv hű segítőtársam és fegyverem — ezt mondotta szavai befejezéseképpen Králik elvtárs, a példás agronómus. Nyugodt lelkiismerettel állítjuk követendő példaként a szövetkezeti ágronómusok elé. Egyre szépülő hazánkban, állandóan fejlődő szocialista mezőgazdaságunknak mind több b ľbb К ralik Gye gyre van szükségé, hogy évröi-évre magasabb hektárhozamokal érhessünk el Csak így válhat lehetővé a mezőgazdasági termékek bőségének mielőbbi megteremtése, m-’ly Hetszinvonuluniá l’andó emelkedésetek előfeltételét jelenti. Agronómusaink kövessék a Králik ’Irt"-* nyújtotta jó példát' КÖV ÁCS ISTVA’