Szabad Földműves, 1954. január-június (5. évfolyam, 1-26. szám)

1954-01-17 / 3. szám

7 j.954. január 17. Fold műves A munkaiskola elősegíti a nagybalogi EFSz továbbfejlődését A múlt években igen sok hiányos­sággal küzdöttek a nagybalogi EFSz tagjai. Különösen az állandó munka­­csoportok megalakítása körül merültek fel a bajok. A szövetkezetben megbújt osztályellenség, a falusi kulákok min­dent elkövettek, csakhogy megakadá­lyozzak a munkacsoportok megszerve­zését. Ezenkívül úton-útfélen gátolták a közös gazdálkodás egészséges fejlő­dését. Kovács Valent, Ibos Barna és István kulákok például a rriúlt év fo­lyamán úgyszólván egy napot sem dol­gozlak a szövetkezetben, azonban an­nál inkább szítottak a szorgalmasan dolgozó kis- és középparasztok között. Mindez azonban már a múlté. A szö­vetkezet tagjai a helyi pártszervezet segítségével leleplezték a soraikban megbújt kulákokat és kizárták ókét a szövetkezetből. Ettől a naptól kezdve szinte szemlátomást javult a gazdál­kodás. A szövetkezetek megszilárdítá­sáról és továbbfejlesztéséről szóló párt és kormányhatározat világosan meg­mutatta a helyes utat. Többek között hozzásegítette a szövetkezet tagjait ahhoz, hogy állandó munkacsoportokat alakítsanak. A földet, az állatokat,' va­lamint a gazdasági felszereléseket hoeszabb időre szétosztották a munka­csoportok között. Ezáltal megteremtet­ték az egyéni felelősségérzet elmélyü­lését és a munkacsoportok tagjait még jobban érdekeltté tették a nagyobb hozamok és a hasznosság elérésében. A jutalmat kizárólag az elvégzett mun­ka mennyisége és minősége szerint osztották el. Az elmúlt évben első ízben dolgoztak Nagybalogon az állandó munkacsopor­tok, amelyek igen szép eredményeket értek el. Egyébként az értékelés sze­rint Gesko Mihály vezetése alatt álló zöldségtermelő csoport nyerte el múlt évben az elsőséget. A terv szerint hek­táronként 400 mázsa káposztát kellett kitermelnie. Ezt a mennyiséget azon­ban messze túlhaladva, 800 mázsás ho­zamot ért el. Azonban a többi munka­­csoportok is kitettek magukért, hiszen minden munkájukat az agrotechn kai határidők betartása mellett elvégezték. Az állattenyésztés terén is igen so­kat javult a szövetkezet. Ma már új munkamódszereket alkalmaznak pél­dául « sertéstenyésztésben is, ahol Molnár Jolán és Fodor Irén nagy gond­dal ápolják a szövetkezet hízóit. A ta-. karmányozast Surikov szovjet élenjáró sertésgondozó jól bevált tapasztalatai szerint. végzik. így naponként 0.70— 0.80 kg-os súlygyarapodást sikerült elérniök. A sertésgondozók felelősség­teljes munkájukban igen sok segítsé­get kapnak Végh Géza zootechnikus­­tól is, aki ügyel arra, hogy mindig helyesen válasszák meg az etetni való takarmányt. Hasonlóképpen a zootech­­nikus gondos munkáját dicséri e tehe­nek nyolcliteres napi átlagos tejhoza­ma is, mivel a tehéngondozók munká­ját ugyancsak ellenőrzi és jó tanácsok­kal látja el őket. Az elért eredmények arra ösztönzik a szövetkezet tagjait, hogy tudásukat még inkább elmélyítsék. Erre pedig jó alkalom most a szövetkezeti munkais­kola, amely értékes ismeretekkel gaz­dagítja eddigi tudásukat. Az iskolázás­nak igen örvendenek Nagybelogon, ami meglátszik a tanfolyam látogatottságán is. A tartalmas és színvonalas előadá­sokról a rimaszombati járási nemzeti bizottság gondoskodik. Olyan előadók látogatják a községet, mint Bustín elvtárs járási állatorvos, Balázs és Ocsenás elvtárs mérnökök, akik tudá-Jó munka után A jánoki szövetkezet tagjai teljes ménekben kihasználják a téli hosszú estéket szakismereteik továbbfejlesz­tésére. Ebből a célból bevezették tag­jak iskoláztatását, ahol megismerked­nek az agrotechnika és az állattenyész­tés fontos kérdéseivel, valamint a ta­vaszi munkákra való helyes felkészü­lés terveivel. Ezt az iskolázást 200— 250 szövetkezeti tag látogatja. Az EFSz tagjai ezenkívül bevezették az orosz nyelv tanulását is, amelyen ugyancsak nagy számban vesznek részt. A szak- és politikai ismeretek tanul­mányozása mellett Jánokon nem feled­keztek meg a kultúra fejlesztéséről sem. Stromp András elvtárs, szövetke­zeti elnök vezetése alatt kultúrgárdát alakítottak és eddig már három eset­suk legjavát adják az előadásokon ke­resztül a szövetkezet tagjainak. Ezenkívül nagy kihatással van a kö­zös gazdálkodás menetére a helyi párt­­szervezet pártiskolázási éve is, ame­lyen több mint 35 szövetkezeti tag vesz részt. Ezen az iskolázáson a ta­gok megismerkednek munkásosztá­lyunk, e szocializmus építéséért foly­tatott harcaival. A nagybalogi EFSz egyéb munkája mellett nagy fontosságot tulajdonít az évvégi zárszámadás elkészítésére. Vas Zoltán könyvelő, a csoportvezetők és e szövetkezet gazdájával karöltve, végzi ezt a nagy munkát. Az EFSz-ben nem feledkeznek meg azonban a kö­zelgő tavaszi munkálatokról sem, ezért már most hozzáfogtak a gépek és szer­számok kijavításához, nehogy a mun­kák megkezdésekor a hibás szerszá­mok késleltessék e munkát. A lófoga tok pedig az istállótrágyát hordják ki a földekre. További szorgalmas munkájukat ez­­évben még több siker koronázza, ha ezúttal is a szövetkezet alapszabályéi szerint folytatják gazdálkodásukat. Ipely, Besztercebánya — ió szórakozás ben léptek föl. Ez a fellépés annal is értékesebb, mert tevékenységüket a szomszédos Peder községre is kiter­jesztették, ahol több kultúrszámmal léptek föl. Ezekben a hetekben pedig serény előkészületek folynak a „Fény a faluban” című színdarab előadásara, amelyet a falu villamosításával v-pcso­­latban fognak előadni. A szövetkezet tagjai arra is szentel­nek idejükből, hogy még vidámabba tegyék életüket. A jól végzett munka után pedig jól esik a szórakozás, hi­szen a szepsi járásban az őszi, munkák elvégzéséért folytatott szocialista mun­kaversenyben az elsők között végezték el munkájukat. Most pedig ugyrn.sak elsőkként kultúrtevékenységeí folytat­­nak. A nádszegi HNB tagjainak beszélgetése a néppel A mozihelyiség zsúfolásig megtelt emberekkel. Sokkal többen jelentek meg ezen a népgyűlésen, mint más­kor. A község lakossága fokozódó ér­deklődését nagyban elősegítette Široký elvtárs december 3—5-én a nemzeti pi­­zottságok választásáról mondott be­széde Huszár elvtárs. a nemzeti bizottság elnöke üdvözli a jelenlevőket és rövi­den kitért a külpolitikai események ismertetésére, a békeharcra és felso­rolta azokat a kézzelfogható eredmé­nyeket, amiket Nádszeg dolgozói kap tak népi demokratikus rendszerünktől. — Már 1950-ben kaptunk mozit, - mondja. — mely nagyban eíCsegíti a széles tömegek kulturális fejlődését és egyben színvonalas szórakozást nyújt a lakosságnak. Autóbusz összekötteté­sünk van Galántára és Dunaszerda­­helyre. mely megkönnyíti a falu és a város közötti kapcsolatok kiszélesíté­sét. Van hangszórónk is az utcákon, ami szintén nagyban elősegíti a falu fejlődését. A falun végig egy bekötő­utat ép.tettünk, jobb a közlekedés, nem kell sárban járni Nagyjelentőségű esemény volt a községünk életében a hazánkban járt szovjet kolhozparasztok látogatása, akiktől sokat tanultunk és a tanultakat sikerrel felhasználtuk szö­vetkezeti gazdálkodásunkban. Kormá­nyunk segítsége pedig nagymértékben hozzájárult a szövetkezet és magán gazdálkodók jólttének emeléséhez az­zal, hogy a gabona árának felemelésé­vel és az ipari cikkek árainak leszállí­tásával több bevételhez jutottak és ez­által többet is vásárolhattak. A bea­dási normák 1954. évi csökkentésével pedig pártunk és kormányunk még na­gyobb mértékben emeli parasztságunk életszínvonalát és kulturális fejlődését. Ezután Czafik elvtárs, a nemzeti bi­zottság titkára szólalt fel. — Nem volt kielégítő ez évben a to­­megszervezetek munkája • mondja • nekünk kell odauatm. hogy az ifjúság megtalálja az utat a művelődéshez. Szakköröket kell alakítanunk és meg lobban kell munkálkodnunk a kultúra továbbfejlesztéséért községünkben. - Nem engedhetjük, hogy az ifjúság .korcsmatöltelék” legyen. Huszonkét tanítónk van. de Ok sem fejtenek ki elégséges népnevelő munkát. Nincs meg ß megfelelő kapcsolat a nemzeti bizottság es a tanítók „özött. A jövő­­oen ezen a téren meg '.elI javítani a •pinkát Csőz elvtárs, mezőgazdasági előadó a NB-nek arról a munkájáról beszélt, melyet az az EFSz-nek és a magán­­gazdálkodó parasztoknak nyújtott az 1953. évi gazdálkodásnál, hogy maga­sabb hektárhozamot és az állatok hasz­nosságának emelését érjék el. Az ered­mények ismertetése mellett felsorolta a hiányosságokat is. Kihangsúlyozta a gépek nagy segítségét, amiállal a falu dolgozói megszabadultak nehéz testi munkától. Csőz elvtárs nagyon helyesen az ön­kritika hangián a NB hibájául rótta fel, hogy kevés magángazdálkodó jött el a gyűlésre, majd így folytatta: — A nép nem ismeri a nemzeti bi­zottság előadóit, a nemzeti bizottság munkáját. A mi hibánk az is, hogy a havonkénti néppel való beszélgetés al­kalmával nem használják a község dol­gozói a kritika fegyverét, amivel pedig nagymértékben segítenének minket munkánk megjavításában. Csőz elvtárs önkritikája helyes. A jövőben oda kell hatni, hogy Nédszcg dolgozó parasztsága tudja, hogy a nemzeti bizottságnak milyen feladatai vannak, hogv az az államhatalom he­lyi szerve. Az NB tagjainak munká­jától, feladataik teljesítésétől függ a falu boldogabb élete, felemelkedése. A NB-nek segíteni kell minden módon a szövetkezet munkáját és nem szabad elfelejtkeznie a magángazdálkodókról sem. El kell érni. hogy a kormány­­programm szerint javuljon az egyéni­leg gazdálkodók termelő munkája. Ehhez azonban a dolgoz! paraszt­ságnak is hozzá -kell járulnia Kor­­mányprogrammunk csak úgv valósít­ható meg. ha pontosan teljesítik bea­dási kötelezettségüket. Nem szabad el­felejtenünk. hogv jogaink mellett van­nak kötelességeink is. Nemzeti bizottságaink a nép hatal­ma. Ök kötelesek őrködni a törvé; nyék felett. Fel kell lépni a kulákok és spekulánsok ellen. A vitában felszólalt nyolc dolgozó, közöttük az iskolaigazgató és egy ta­nítónő Azonban a vita nem fejlődött ki, amely szintén igazolta a NB mun­kájának fogyatékosságát, ami abban nyilvánul meg, hogv hiányzik a szoros és széttéphetetlen kapcsolat a nemzeti bizottság és a legszélesebb dolgozó tö­megek között Hiányzik a kritika Ki­bontakozása. amelv jótékonv hatással volna a nemzeti bizottság munkájára. s r, Magas terméshozamok mestere-----VAN E MÁR NÁLATOK olyan agronómus, aki megtanult úrrá lenni a természet lelett, akit kiváló eredmé­nyei folytán követendő példaként te­het állítani a szövetkezeti agronómu­­suk ele? — teľ ük fel a kérdést a ko­maromi lárasi nemzeti bizottság mező­­gazdasági ügyosztálya egyik szervező­jének, illetve dolgozó ' ak — Már hogyne lenne.' — válaszul/a kis szünet után a legnagyobb határo­­zottsaggal. — És ki volna az. melyik szövetke­zetben dolgozik? — kérdezzük a kí­váncsiságtól izgatottan. — Králik elvtárs, az Hiúság Falujá­ban - adja tudtunkra, máid folytatja — pontos. rcvdszeretC és még hozza kitűnő szakember. Munkaterületén a szövetkezet széles tábláin — bátrán alkalmazza a haladó agrotechnikai mód­szereket es kísérletező munkát is vé­gez Határtalan akaraterejével és tu­dásszomjával kitűnik a iárás többi ig­­ronnmusa közül. * * * * EPPEN SZERENCSED pillanatban érkeztünk, mert ritkaság Králik elv­­társat az irodában találni Meleg kez­­szoritás után, a szomszédos helviségnr kalauzolt bennünket. . — Ez aztan igen! — akárcsak vala­melyik kolhoziahoratóriumba csöppen­tünk volna — jegyezzük meg, maid twáhh gyönyörködünk az életnagysága növényekből ös -*állított gyűjtemé­nyen. — Nagy hasznát vesszük mindennek _ mondja Králik elvtárs — a 3 éves szövetkezeti munkaiskolán. Az iskolu tanulói az előadás anyagát ezen szem­léltető tansegédeszközzel sokkal köm-. nyebben\ felfogják, megértik * Van itt mindenféle fajta növény: a: egyik fal oldalán L.i, Őszi bükköny, egyiptomi lóhere réti komócsin, rét c senkesz, csomós eb ír, tef fez afrika növény), lucerna, olaszperje, vesztet voldi perje, и fajta csumiz,.. a m:­­sik oldalon seprűcirok, kenaf, taka.r­­minymályva, 4 , jta rizs és gabona­félék, köztük a tavasziból Őszivé vál­toztatott árpa, amit sajátosan kísérle­teztek ki. • — Ha csak annyi termést hoz ez ez árpa, — mutat saját keze munkájára — mint a múlt évben, akkor is 40 mázsát takaríthatunk be hektáronként Ez pedig szép eredmény. — Ugy-e, megérte a nemesítéssel tá­ró fáradságot? — Meg bizony! — majd további ör­vendetes hírt közöl. — De ez az ered­mény sem elégített ki bennünket. Ősszel például 24 fajta búzát vetet­tünk, amivel további kísérleteket foly­tatunk majd ez évben Králik elvtars 1940 óta — az Ifjú­ság Faluja szövetkezetének megalakít fásától agrunómusi teendőket lát 'I illetve tóit be. De ott bábáskodott a gútai EFSz rizstermelő csoportjának éietrekeltésénél is. Kormányunk e rizs­termelő csoportot úttörő kezdeménye­zéséért és jó munkája elismerésékép­pen államdíjjal tüntette ki — ŐSZINTÉN i 1NDUM annakide­jén harcolnunk kellett azért, hogy rizst termelhessünk — mondja meg hüten ez a szikár, közepes termetű ember. Már túl van az élet deleldjén — most 45 éves Egyébként fiatal 's. élénk mozgású Szereti lit a szövetke­zet minden tagja Tisztelik és megbe­csülik magas szaktudását, amelyet a közös, szövetkezeti gazdálkodás felvi­rágoztatásának szeJ el. De n? gondol­juk azt, hogy elért szép eredményei megrészegítették — hogy a siker a fe­jébe szállt! Nem. Minden percet Ki­használ szak-, és politikai képzettsége fokozására. Esténként vasszorgalommal bújja a könyveket,, tanul, hogy tanít­hasson A hároméves szövetkezeti munkaiskolán szaki " dósokat tart Králik elvtárs nagyon a szíven vi­seli a szövetkezet tagjainak iskolázta­tását, átérzi annek rendkívüli jelentő seyel. l úgja, hegy müveit, magas szűk tudású szövetkezeti tagokkal olyan termeseredményeket lehet elérni, ami szinte lehetetlennek tflnik a laikus szemében. — És hogyan becsülik a szövetkezet tagjai az iskolázást járnak-e rendesen az e’őadásckra? — A tagokat először tel kellett vi­lágosítani a tanulás fontosságáról, — válaszolja — ami bizony nem volt könnyű feladat. Ma! Szinte szomjaz­nak a tagok a betűre és rendszeresen járnak az előadásokra_ szövetkezeti munkaiskola menetét, annak még sike­resebb folyását akadályozza az, hogy a magyarajkú hallgatók részére nini s elegendő brosúra. Jó volna továbbá ha ezeket a brosúrákat ne késve, ha­nem a kellő időben kézhez kaphatnánk Éppen ezért felkérjük a Mezőgazdu­­s'.gi Könyvkiadót, hogv mielőbb küld­jön a komáromi járó „ területén műkö­di} szövetkezeti munkaiskolák részére ele"->ndö brosúrát Szükségünk volna továbbá egy n—. - roszkójyra, — amit ugyan megígértek a kerület részéről, de még eddig ,nem kaptuk meg. Ez ” szintén nagy segítséget jelentene az iskr "zásnál. Amikor mondanivalóját befejezi, kis szünetet tart, az ő ifjúságára gondol, ’-órizpip*c n múltban révedez .. . — NAGYON 7.ERETNEK most legalább 20 éves lenni — szólal. meg újra. Fiatal koromban bármennyire is szerettem volna tovább tanulni, nem volt rá pénz, no meg azután a magam­fajtát ki is „nézték” volna a földbir­tokosok. katonatisztek fiai az iskolá­ból — Húszéves koromban, mint árva­gyerek megnősültem, utána haszonbe­­rés földeken dolgoztam. H ‘ évig >gy gürcöltem ej jel-nappal dolgoztam és mégis rongyosan kellett járnom, nem iututt ruhára. A termés elúszott ka­matra, adóra. A földbirtokosok, min­ket kis-földmííveseket súitot ak a leg­jobban. Sokat gondolkoztam, hogyan lehe' fenekeden kátyúoól kiver­­gödni. így hát lótenyésztésre adtam a ‘o’emet. Két elsőosztályú törzsköny­vezett lovat tenyésztettem ki. ezeket azután eladtam és a kapott pénzös­szegből kifizetteTM nz elmaradott. ö<z­­szegyüiemlett adósságaimat. íme a szenvedesse’ gürcöléssel teli múlt egy mozaikdarabja Králik elv­­társ életéből Nuugodtan állíthatjuk ehhez nem kell kommentár, csupán csak annyit fűzünk hozzá, hogy Králik Ujioiyy eppen a mull szenvedéseit ít­élve, nagyon szereti és megbecsüli né­pidemokratikus rendszerünket. Arcán kisimulnak a nehéz idők, а megaláztatás évei által nyomott baráz­dák, amikor a jelenre, elért eredmé­nyeire terelődik a szó. A szakember szavai szólalnak wr ’ benne. Örömmel beszéli el a következőket: — A kukoricánknál keresztezést al­kalmaztunk, ami sikerült is — állap t­­ja meg. — Ehhe. az agrotechnikai is­mereteket Moszolov: „Agrotechnika’’ című könyvéből vettük. A „Szlovák­sárga” fajtát apaként, a „Fleisman - féle kukoricát anyaként használtul: így egy hektáron 78 mázsa csöves ku­koricát és ugyanitt még 220 mázsa ia­­karmánytököi termeltünk. A kukori­cát négyzetesen ültettük, keresztbe­­hosszába kétszer megsaraboltuk. Öt­venöt hektáron a tervezett 46 miízsa helyett 73 mázsát értünk el átlagosan kukoricából hektáronként. Ha csak a tervezett 46 mázsát értük volna el, akkor az 1 mázsa kukorica termelési költsége 41.70 koronát tett volna ki. Ezt azonban csaknem felére leszorítot­tuk éopen a jó talajmüveiés és gon­dos növényápolás következtében. Hogy a tervezett hektárhozamot sikerüJ.t ma­gasan túllépni ezzel a termelési költ­ség egy mázsa kukoricánál 26 35 koro­nára esett A mintahektárnál ez a költ­ség meg alacsonyabb, itt egy mázsa kukorica kitermelését 19.90 koronából kiállítottuk. EZEN SZÉP EREDMÉNY elérésében nagy segítséget nyújtott az is, hogy и növénytermelő csoportok munkaver­senyben álltak, amely ösztönző erőt. kölcsönzött a tagoknak a magas ter­méshozamok elérésére. A munkaver­seny valóban betöltötte a termelés mo­torja szerepét A legnagyobb hektár­hozamot a Balogh-csoport érte el. Ök a mintahektáron 98 mázsa kukoricái termeltek. — A szép terméseredmény elérésé­hez hozzájárult az is — mondja Králik agronómus — hogy az el ővetemény le­ta ka ntása után nyomban elvégeztük a tarlóhantast, 5—6 centiméter me­lyen tárcsa segítségével. Istállótrágyát nem adtunk a kukori alá. A tarló­­hántás után kózévszantást kapott, ttt alkalmaztuk a Szovjetunióban mar széltében-hosszáh-.u riterjedi mélyített középszántást vagyis a 25 -30 centi méteres melységet. A mélyszántást novemberben. 35 cm mélyen végez­tük. Koratavasszal, illetve még feb­ruárban megkapta a sinutozusl, utana könnyűboronával megjárattuk. Már­cius elsejéig a töld pihent, majd meg­kezdtük a műtrágyázást. Hektáronként 2 mázsa Thojnas-salakot és 150 kiló kálisót juttattunk földre. Április ló­én sarabolós кultivátorral qyomtalani­­tottuk a talajt és a hónap második le­iében elvégeztük a vetést. A vetés után könnyűfogast és hengert alkalmaztunk, f Megfigyeltük ott, ahol .lehengereztük a vetést, sokkal nanyobb termést adott a föld.) A kikelés után nyomban bo­­rvnáltunk, így az apró gyomokat is el­pusztítottuk es a talajt szellőztettük. Ezután meg kétszer megsaraboltuk c* kétsfter kapáltuk De volt is olyan ku­koricánk, hogy ,párját ritkította’, minden arra járónak megakadt rajta a szeme. — A nagy terméseredményt továbbá annak köszönhetjük, hogy traktorosa­ink minőségi munkát végeznek. Küíón dicséretet érdemel.- Horváth István és Fülöp László traktoros, akik lánctal­pas traktorral dolgoznak. Kele Gábor is betyár jó qverek volt, szerette a hivatását de éppen, mint kiváló trak-’ torost a gépállomás kiemelte és kör­zeti gépésszé nevezte ki. Új feladat­körét is példásan 1 i be . .. * * * KRÁLIK ELV i \RSAT nem elégíti ki a szakkönyvek olvasása, tanulmá­nyozása! Nagy súlyt helyez a szépiro­dalmi könyvek olvasására is. mert — mint mondotta — sokat tanul abból is Elolvasta < >ina Nyikolajevu: „Aratás” e mu könyvét, továbbá Ma­karenko: „Új ember kovácsá”-t, .lilem­­nický „Garanimtnti krónikáját”, tíz „Acélt meyedzik” et, Medinszkijtől a „Marija” című könyvel stb Ez utóbbit olvasókörökön belül vitatlak meg a szövetkezet tagjai. — A könyv hű segítőtársam és fegy­verem — ezt mondotta szavai befeje­zéseképpen Králik elvtárs, a példás agronómus. Nyugodt lelkiismerettel ál­lítjuk követendő példaként a szövet­kezeti ágronómusok elé. Egyre szépülő hazánkban, állandóan fejlődő szocia­lista mezőgazdaságunknak mind több b ľbb К ralik Gye gyre van szükségé, hogy évröi-évre magasabb hektárho­­zamokal érhessünk el Csak így vál­hat lehetővé a mezőgazdasági termékek bőségének mielőbbi megteremtése, m-’ly Hetszinvonuluniá l’andó emelkedése­tek előfeltételét jelenti. Agronómusaink kövessék a Králik ’Irt"-* nyújtotta jó példát' КÖV ÁCS ISTVA’

Next

/
Oldalképek
Tartalom