Szabad Földműves, 1954. január-június (5. évfolyam, 1-26. szám)
1954-01-17 / 3. szám
e 1954. január 17. A gyivai asszonyok szövetkezetük feivirágoztatásáért Szép eredményt ért el a vámosladányi dohánytermelőcsoport — Kevés a munkaerő — mondjak egyes szövetkezetekben. — Sehogy sem bírunk a munkával. Egy-egv tag ra 6—7 hektár föld jut és a munka mindig hiányosan és későn van elvé géz ve. Nem így van ez a gyivai szövetkezetben, pedig egy tagra 9.5 hektár föld megmunkálása jui. Ennek az a magyarázata, hogy a munkákba az asszonyok is bekapcsolódnak s a fér fiák mellett tudatosan és odaadóan dolgoznak. AKI NEM SZERETI, HA MEGDICSÉRIK . . Már a szövetkezet megalakulásánál kitűnt szervező munkájával Németli Julianna, akivel barátságos, meleg otthonában elbeszélgetünk. Negyven év körüli, gyors észjárású asszony. Nem hiába mondják rá a fa luban. hogy „dolgozni jól tud, de be szelni is." Ez ígv is van. Nem kell kérdésekkel ostromolni, beszél ő szive seri munkájáról. — Nem várhattunk segítséget - mondia — tudtuk, hogy a munkák ban nekünk is részt kell vennünk Azt is tudtuk, hogy a férfiak igen megterheltek a munkákkal, mivel egy részük a lovaknál, ép tkezéseknél es az allattenvészléssel van elfoglalva. - Ezért kertük a szövetkezet vezetőségét, hasson oda. hogy mindenki, aki meg kanta a félhektár földet, kapja meg a részét a kapalnivalóból s a többi mun kából is Ezért volt az, hogy a nagy munkaidőben egyetlen egy asszony sem tartózkodott otthon, kivéve az őre geket, mert valamennyien kint dolgoz tunk a mezőn. Este főztünk, másnap ismét mentünk dolgozni. El is vegez tűk idejekorán a munkát. Mindezért azonban nem engem illet elismerés, na nem Bajza Máriát. Zsitko Erzsébetet, Száz Ilonát, Fekete Honát, Vanya По nát és a többieket. Valamennyien an nak a rohambrigádnak voltak a tagjai amely mindenütt segített, ahol kel lett. — Ha „rohambrigádról” van szó annak Németh eivtársnő, aki minden szabad idejét olvasással, ráctióhalIga tással töiti, s minden cikkre, kormányhatározatra emlékszik, volt a vezetője, bár nem akarja, hogy dicsérjék. Ha gyengébbek lemaradtak, segített, ha valaki elégedetlenkedett, felvilágosító munkát végzett. Megmagyarázta, hogy necsak a 7 korona előleget nézzék, ;ár ahhoz még gabona és a fél hektár termése. Megmagyarázta, hogy minden kezdet nehéz, jövőre többet kaphatnak, de ehhez feltétlenül fontos, hogy többet is termeljenek. ✓ Az asszonyok hallgatnak Németh Juliannára, jól ismerik a faluban. — Mindig jóravaló asszony volt. nemcsak a munkát, hanem a becsületesen dolgozó embereket is szerette. — ^Kilenc éves koromtól dolgozom folytatja szavait Németh elvtársnő. Äž elkövetkező időszakban népiszerveink legfőbb feladata a mezőgazdasági termékek tervének helyes szétírása. A tervek reális szétírásával biztosíthatjuk csak a mezőgazdasági termékek termelését, aminek gazdálkodásunk további szakaszain vissza kell tükrözödniök. A kassai kerület ezideig, szlovákiai méretben, elmaradt ezzel a fontos munkával, de Kézsmárkon sem kielégítő a szétírás üteme. Nem lenne azonban helyes, ha a szétírást csak meggyorsítanánk, de ugyanakkor nem helyeznénk nagy súlyt a munka minőségére, mert ezzel nagymértékben megkönnyíthetjük a további feladatuk sikeres teljesítését. Példásan jártak el a szétírásnál például Igión, ahol a kerületben csaknem elsőnek végeztek munkájukkal. Pontatlan munkát végeztek Lőcsén, ahol csak ъ főirányelvekre fektettek súlyt. A szétíró bizottság nem vette számításba a hektárhozamok kérdésit, sem pedig az állatállomány és a takarmányalap tervének biztosítását. A gálszécsi járásban ugyan elkészítették a terményszétírást, de elkerülte figyelmüket a szövetkezeti tagok háztáji gazdálkodásra meg— A Lányi uraságná! mi gyerekek ketten soroztunk három sor cukorrépát. Férihezt. mentem, ismét a Lányi-uraságnál gürcöltem férjemmel együtt. - Éjjel nappal arattunk, hogy meg tudluk keresni a kenyérnek való gabonát Most a 250 munkaegységem után többet kapok, mint amennyit akkor ar aratasnal férjemmel együtt kerestünk Minden fillérünket összekuporgattuk hogy talpalatnyi földhöz íussunk, >ie keli jen az uraságnál dolgoznunk. Sike rült is pár hold földet keserves munka árán szereznünk, amihez három hektárt béreltünk. Ez olyan elhanyagolt föld volt. hogy embernjagasságú gyo mot kaszáltunk le róla és 20 év alatt egyszer sem volt megtrágyázva. Nem is akart abban semmi teremni. Persze haszonbért meg kellett utána fizetni Ez sem volt jó dolog, mert a tehen kék, amikkel a földeket megdolgoztuk, gyengék voltak, nem bírták az igát úgy ahogy kellett volna. Nem volt házunk, minden törekvésünk az voit. hogy házat építsünk. Ezt a vágyunkat most. a felszabadulás után valósíthat tűk meg. Azért mondtam, hogy nem érdemiek dicséretet, mert a múltban sokat dől goztam, ejjeleztem és nem dicsért meg senki. Most, mikoi a szövetkezetnek, magamnak dolgozom és munkám után megkapom a jutalmazást, úgy érzem hogv ezért nem illet dicséret. Igen, az ilven asszony, mint Németh elvtársnő,' nem is gondolkozhat más képpen. Tisztában van azzal, hogy kinek köszönheti jólétét, kinek köszönheti. hogy nem kell többé szájuktól elvonni a garast és évekig a pénzt gyűjtögetni földszerzésre, családjának nem kell többé adósságokba verni ma gát és nyögni a kamatokat egész* életen át, mert azé a föld, aki megdől gozza. —A múltra gondolva — folytatja beszédét — a szövetkezet megalakulá sakor nem gondolkoztunk sokat, beleptünk a szövetkezetbe és beadtunk há rprri darab marhát, egy sertést és tyúkokat. A tehenek munkáját most mai traktorok végzik. Az öröm könnye esi1 logott a szemünkben, inikor a nyáron a traktor az aratógépet vonva dobálta ki a kévéket és nekünk asszonyoknak csak össze kellett hordani. Az aratásnál már látták a gyivai asszonyok, hogy a szövetkezet megalakulásával mit nyertek, mert összeadott földjeiket traktorok, gépek segítségével művelhetik, arathatják, amiáltal mar a múlt évben is több termést értek el és évről-évre két-háromszorosára is emelkedhet a termeshozam. Tehat ugyanannyi munkával jóval többet tudnak termelni. A többtermelésből több jut szabad áron való eladásra és így több bevételi- z is jutnak a tagok. — A cséplőgépeknél állandóan női csoportot osztottak be — mondja Néhagyott, fél hektárnyi földterületnek nyilvántartása. Amíg a kassai kerület járásaiban elmaradást tapasztaltunk, addig a nyitrai járásban már befejezés előtt áll a szétíró bizottság munkája. Népgazdaságunk követelményeit figyelembevéve, mintegy harminc fajta növény termelését tervezték csaknem 35 ezer hektár területen. A főbt feladatokat, mint a vetési tervek és a hektárhozamok szétírását már befejezték. Igen fontos munka ez, hiszen a tervezett hektárhozamok előfeltételei a beadási normák megállapításának. A földek termőképességéhez mérten a nyitrai járásban há-Az eperjes melletti cemiéti ukrán ének- és táncegyüttes kibővíti 1954 januárjától művészegyüttesét. Ebből kifolyólag a művészegyüttes igazgatósága felhívja dolgozó népünk tehetséges, énekeseit, táncosait, illetne zenészeit, hogy adják be pályázatukat a hivatásos ukrán művészegyüttes vezetőségénél. A pályázat határideje 1954 január 11-től március i-ig tart. Az együttes énekkarból, nepi balett és népi zenei hangszerek zenekarából áll. meth elvtársnő. — A munkalendülei és a jókedv akkor érte el tetőfokát amikor a félévi természetbeni j utalt kot mérték. — Megszűnt minden hi zalmatlanság a szövetkezet iránt, min denki látta, hogy munkája után megkapja a megérdemelt jutalmat. A burgonyaszedésnél, a nehéz, agya gos földben nem vált be.a gép, sokat a földben hagyott és öeszevagdosott Ezt az asszonyok nem engedték. Neki mentek kis kapával és pár perc alati helyrehozták a hibát. A napraforgó vágásnál Fekete Ilona azért vitatkozott hogv a megérkező kocsik mielőbb az 0 rakásait szedjék fel, hogy mmé előbb elcsépeljék. A kukoricaszedést olyan gyorsan elvégezték, hogy kivál tották a tagság megelégedését. — Most már nem lesz munkánk u vaszig — mondogatták ősz végén a szorgalmasan dolgozó asszonyok, pedig jo volna még vagy 50 munkaegységet ledolgozni. Kutattak tehát munkaalkalom után. és ra is akadtak, elmentek az építke zéshez segíteni. Most a téli napokon, hogy nincs számukra munka, csak ku koricamorzsolás. a vezetőségnek b keli osztani, hogy felváltva menjenek nehogy veszekedés törjön ki jrözöttük. mert mind dolgozni akar . Az asszonyoknak köszönheti a sző vetkezet, hogy megalakulása első évé ben eleget tudott tenni beadási kötele zettségének. Csupán dinnyéből 13 va gont tudtak beszállitam, mert az asz szunyok gondosan megmunkálták a dinnvetötdeket Németh Julianna már most tervezi a jövő évi munkát. — Jobban kell felkészülnünk a jövő évre — mondja — jól kell szervez nünk a munkát, hogy minél többet termeljünk. Olvastam az újságban hogy a beadást csökkentik, most mél inkább rajtunk múlik, hogy munká ik után több jutalmazásban részesüljünk Sókból többet tudunk ezután eladni öbbet is juttathatunk a városi dolgo zóknak. akik azt megérdemlik tőlünk mert szorga'mas, példás munkájukká arra törekednek, hogy minél több gén hez. traktorhoz és egyéb gazdasági fel szereléshez jussunk. — Jól tudjuk — fejezi be Németit elvtársnő - hogy a városi dolgozó nel kül nem tudtuk volna megteremteni a szövetkezetét, azért szükséges, hog\ a munkás és a paraszt még jobban összefogjon. Ez az összefogás nekünk csak hasznunkra lesz. Csakis így tud íuk magasabb életszínvonalunkat biz tos tani. Ennek elérésére buzdítom asszonytársaimat jobb és becsületesebi munkára, bár azt hiszem, hogy a mi asszonyainknak már nem kell sokat magyarázni, mert kivétel nélkül ösmerik a múlt nehézségeit és örömmel néznek egyre szebb jövőjük elé. SÁNDOR GABOR rom részre osztott, к a területeket, mégpedig a hektárhozamok szerint, úgyhogy az összjárási átlag 22.5 mázsát tesz ki hektáronként. Ugyancsak nagy gondot fordítottak az ipari növények, mint a len és a kender termesztésére.. Erre a célra a már bevált községeket tervezték be, ahol e_ a fajta növény a legnagyobb hozamot nyújtja. A termelési tervek gondos szétírásával még hathatósabb segítséget nyújtunk szövetkezeteinknek, kis- és középparasztságunknak. Ügyeljünk tehát a szét rés minőségére is, és a következő hetekben maradéktalanul fejezzük be ezt a munkát. A pályázatra való jelentkezést a következő címre kell elküldeni: Az ukrán ének- és táncegyüttes igazgatósága. Cemjata, Eperjes mellett. A balettbe való jelentkezés korhatára 18 tói — 30 évig. az ének- es zenekarba való jelentkezés korhatára 18 .évtől feljebb van. A felvételi vizsgák pontos dátumát minden jelentkezővel közölni fogják A vasúti jegyek visszatérítésére cs.-ik azon jelentkezőknek lesz igénvüK akik a felvételi vizsgát sikerrel vég--' ték. Ötágú csillag a falon, közepén ralapács-sarlóval, még hozzá dohányból. ,4 csoport tagjai készítették a munka befejezése örömére. Szélein piros szalag díszlik, gondos kezek készítették. Felette egy pár soros írás, amit érdemes elolvasni. ,.A dohány termel öcsoport nevében adjuk át szeretett vezetőinknek ezt a csillagot, akiknek példás irányítása serkentett bennünket egész éven Keresztül munkánkban és átsegített ben nünket a nehézségeken. Köszönjük csoportvezetőnknek Lőjek Józsefnek, hogy egész éven segített és bátorított bennünket munkánk példás teljesítésében. Lányok, búcsúzzunk egymástól, na gyón rossz lesz a téli hónapok alatt mert nem dolgozhatunk közösen es nem lehetünk együtt ...” * * ¥ A vámosladányi , szövetkezetnek a dohánycsoport volt a lelke. A lányok dalolva, tréfálkozva, egymással versenyezve dolgoztak. — Nem ismertünk fáradságot -mondja a feketeszemű Ráírsz Annus. A munka hevében észre se vettük, ha már dél vagy este lett. — Még a lévai szövetkezetnek is elmentünk három napra palántát ültetni — szól közbe Kelemen Szerénke. — — A gyom ellen szinte harcolni Csallóköz hófecite rónáin csípős, tudeg szél nyargalász. Néhol csupaszra sepri, máshol pedig hóval torlaszolja el az utat. Valóban januárhoz illő az idő. A szikornyás hideg és hófúvás eile néTM a lakszakállasi szövetk—eti munkaiskolára kipirult arccal érkéznek a szomszédos falvakból a szövetkezetek tagjai. A kultúrház elöhelviségében kellemes meleg fogadja őket. Kabátjaikról és lábbelijeikről letakarítják a havat, majd helvét foglalnak a padokban. De, szép számban. — vagy 17-on — megjelentek a helybeli, szövetkezet tagjai is. közülük csaknem a feie nő. és még hozzá, pirospozsgás fiatal Iá nvok. A padok lassan megtelnek fiatalokkal-idősebbekkel. Az előadó, Bayer elvtárs sem várat magára. A csúnya időnek fittyet hányva, úgy iparkodott, hogy pontosan megkezdhesse előadását. — Füzet, ceruza kerül elő a zsebekből Az előadást — ami a háziállatok helyes takarmányozásáról, a takarmanyalap fontosságáról, a takarmányozási haviterv készítéséről és be tartásának fontosságáról szól — teljes mértékben leköti a hallgatók figyelmet. Az előadás közben j .gyezgetnek. hogy azután a vita során felvessék problémáikat. Az előadás keretében többek között arról van szó. hogy a takarmányalap megfelelő biztosítása nélkül jól jövedelmező állattenyésztés elképzelhetetlen. Mindennek ellenére több szövetkezetben nem biztosítják kielégítő módon sem mennyiségi, sem minőségi téren a szükséges takarmányalapot. Nyestyina elvtárs, a lakszakállasi EFSz állattenyésztési csoport-vezetője a vita során helyesen mutatott rá a ta karmányalap biztosításánál elkövetett alapvető hibákra. — Először — mondotta — a hiba ott van, hogy a takarmánytermesztést másod, sőt harmadrangú kérdésként ke zeljük. Kitűnik ez abban is. hogy rendszerint a takarmánytermesztésre olyan földterületet jelölünk ki, amelyben úgysem teremne más. Tehát nem a jóminőségü talajba vetjük a takarmányt! — De hiba az is, hogy a takarmány felszárításánál néha hanyagok vagyunk. Nem törekszünk arra, hogy a megfelelő időjárást helyesen használjuk fel. A takarmány begyűjtését húzzuk-halasztjuk egyik napról a másikra, azzal az indokolással, hogy van annál sürgősebb munka is, míg végül erre fizetünk rá. A megtermett, jóminőségü takarmányból az eső kiszapulja a tápanyagot s ígv azután elér téktelenedik, kárbavész Nyestyina elvtárs vitafelszólalása hoz hozzátehetjük még. hogy a gondosan betakarított és elraktározott takarmányt is el lehet pocsékolni éppen a rendszertelen, tervnélküli takarmányozással. De a tervet is feleslegesen készítjük el, ha a reális lehetőségeket fi gyeimen kívül hagyjuk. Ez „papír bá borúhoz” a terv felrúgásához, a tervszerű munka jelentőségének lejárata sához vezet, ugyanakkor időpazarlást és felesleges anyagi kiadásokat jelent a szövetkezet részére A vita folyamán több olyan kérdés felvetődött, amelv már a szövetkezeti munkaiskola előadásai során tisztázókellett — mondja Francéi Ilona. — A fagyok miatt nem mertük megkapáhii a dohányt s ezalatt elgazosodott. De. bezzeg nyáron egy szál gaz sem volt látható a földeken. A törésről Szabó Róza, a fűzésről Duba 'Lenke beszélt, aki már két gyermek anyja. Öröm hallgatni beszédüket. Minden szavukból érezhető a lelkesedés a szövetkezet, a közös munka iránt. Tizennégy hektár dohánya volt a szövetkezetnek. Hektáronként le mázsát terveztek, de 19 mázsát értek el. Míg a többi csoport alig érte el a tervezett mennyiséget, addig a dohánytermelőcsoport kitett magáért. Ez kizárólag a csoport érdeme, mert nem nézték tétlenül az időjárást, hanem minden perc.t kihasználva egységesen dolgoztak. Kétszázhatvantut mázsa dohányt1 oeszállítottak. Ezáltal 250.691 koronához jutott a szövetkzet. A terven felül beadott dohányért 42.000 koronát kaptak, ehhez még hozzájön az 50 százalékos felár is. Az egesz pénzösszeg, amit dohánymunkára kifizettek, 10 '.000 koronát tett ki, ami azt jelenti, hogy a szövetkezet dohányból 150.000 korona tiszta jövedelemhez jutott a dohánycsoport példás munkája által. S. G. dott az iskola hallgatóiban. Mió József. a szilasi szövetkezet tagja például felvetette, hogy náluk a növénytermelési munkát egy csoport végezte s így a munkaversenyt nem tudták elindítani. Mint ahogy mondotta: „Kétfelé kellett volna a csoportot osztani.” Ha a munkacsoport nem nagy létszámú. például 25—30 tagú. nem feltétlenül szükséges kétfelé osztani. Nagyon helyes az olyan megoldás, ahol a 30 tagú munkacsoportból 3 munkacsapatot alakítanak. így a munka versenyt könnyebb kifejleszteni. — A szilasi szövetkezet tagjai — veti közbe Szűcs László, a szakálhsi EFSz-ből — laza normákat szabtak az egyes munkafol- „natokra. Ennek a hátránya meg is mutatkozott, főleg a növényápolásnál Ez a tagokat nem serkentette, ellenkezőleg, elpuhultak s a növényápolással jól lemaradtak. Nálunk a normákat úgy állapítottuk meg. hogy azok eléggé szilárdak voltak, de a tagok iparkodtak is a munkával. Rákóca József, a szilasi EFSz állattenyésztési csoport vezetője, annak a meggyőződésének adott kifejezést, hogy csak az a szövetkezet érhet el jó eredményeket, amelyik pontrólpontra betartja a szövetkezet mintaalapszabályzatát. Az iskola női hallgatói még kissé bátortalanok, nehezebben kapcsolódnak a vitába. Majd végül az egyik elhatározza, hogy felszólal: — Az előadáson hallottam — mondja nekibátorodva — hogy például nem helyes a fe.jés ideje alatt végezni az állatok ápolását, tisztogatását, mert ezáltal a tej szennyeződik. — Nagyon érdekel minden, amit az előadásokon hallok — folytatja. — Eddig arra nem is gondoltam, hogy nem helyes az, ha például a . fejésnél az első sugarakat a fejő edénybe fejem, mert a tőgybimbó nyílásába káros, szemmel nem látható parányi élőlények fészkelik be magukat. Oda fogok hatni, hogy ne az edénybe (de még a földre se) fejjem, hanem külön erre a célra egy bádog poharat erősítek a fejősajtárhoz és abba gyűjtöm, azután végül megsemmisítem. A továbbiakban arról érdeklődik, hogy a baromfitenvésztésről is lesz-e előadás, mert mintahogy kiderül, a kilenc tehén fejése mellett 330 tyúkot és 33 vízi szárnyast is gondoz. Az előadó megnyugtatja, hogy biztos lehet afelől, az előadások keretében „az aprójószág tartása, etetése és istállózása” címen sor kerül arra is. Az iskolázás eredményeképpen örvendetes tényként könyvelhetjük el a nők felszólalásait, akik egyre nagyobb mértékben érdeklődnek és segítik a közös gazdálkodás fejlődését tudásuk gyarapításával К. I. Hplyrpigazítás ! A multheti számunkban a 7-oldalon a nyomda hibájából a két vers címe egymással felcserélődött. A felső vers címe: „Nem szerencse kell ide!”, míg az alsó versé „öntelt tyúk". Kérjük olvasóinkat, hogy a versek' t ennek figyelembevételével értelmezek Szürkés-. Nagyobb gonddal végezzük el a termelési tervek szétírását Az Ukrán Ének- és Táncegyüttes pályázata A lakszakállasi szövetkezeti munkaiskolán . ..
