Szabad Földműves, 1954. január-június (5. évfolyam, 1-26. szám)
1954-05-23 / 21. szám
"V>5t. május 38. FőWifluwi ÄJT MIAMI BIRTOKON HÍREI Pista bácsi, enyém lesz a versenyzászló A lenyugvó nap bíborvörös színbe árasztotta a királynéréti állami gazdaság határát. Igazi meleg májusi nap volt ex a növényeket mintha csak húznák a földből, oly rohamos növekedésnek indultak. De nemcsak az ültetvények fejlődnek, hanem a gyom is lábra kap ilyen kedvezd időben. Ezért ezekben a hetekben alapos gondot fordítsunk arra, hogy a dudva fejlődését még csírájában elfojtsuk, nehogy elárassza á kapásnövények területét. Tóth István, a gazdaság egyik növénytermesztési csoportvezetője éppen a határból jön és beszédbe elegyedünk vele. Többek között a most folyó növényápolásokról van szó. — Minálunk — mondja elégedetten _ — jó a munkafegyelem és ennek köszönhetjük, hogy a munkákkal előre haladtunk. Dolgozóink nem néznek órára, ha a munkák gyors elvégzésérül van szó. Ritter Vendel például ma is már reggel öt órakor kint volt a földeken és hozzáfogott a cukonépa cgyeléséhez. Amikor észrevett, felém fordult és vidáman ezt mondotta: „Pista bácsi meglássa. enyém lesz a verseny zászló”. Tényleg úgy is van, mint Tóth elvtárs az első pillanatban jellemezte a gazdaság dolgozói nagy munkalendületét. iparkodását, amit szorgalmas, odaadó munka igazol. Ritter elvtárs mellett Tóth Gyula is nagy iramban megkezdte a répaegyelést és a napraforgó kapálását. Mindketten két naü alatt 25 ár területen végezték el az egyelést. Hozzájuk hasonlóan a többi dolgozók is szinte elárasztották a földeket. hogy eredményes harcot vívhassanak a gyom fejlődése ellen. Bizonyára sokak előtt felvetődik a kérdés, vájjon miben rejlik e jó munkafegyelem lényege. Erre a kérdésre nem nehéz választ adni. mert Királynéréten tervszerűen folyik a munka Minden egyes csoport, sőt egyén is ismeri feladatát és az elvégzett munka mennyisége és minősége arányában kapja jutalmazását. De nemcsak az elvégzett munkáért járó jutalom teszi érdekeltté őket a nagyobb hozamok elérésében, hanem a pótjutalom helyes bevezetése, amelyet már az elmúlt évben is sikerrel érvényesítettek a terven felül elért eredmények kifizetésénél. Ez pedig még nagyobb haj*6- erőt adott a dolgozók igyekezetének. A jó munkaerkölcs kialakulására nagymértékben befolyással volt még ■é az a tény is, hogy a gazdaság vezetősége és a szakszervezet funkcionáriusai nem álltak puszta ígéretekkel a dolgozók elé. midőn az évi termelési terveket megtárgyalták, hanem felvilágosították őket arról, hogy csakis a tervben elért eredmények után részesülhetnek jutalmazásban. vagy pót jutalmazásban. Tehát csakis olyan ígéreteket tettek, amelyek teljesíthetők és ezáltal még nagyobb szorgalomra serkentették a munkákban részt vevő dolgozóikat. A fogatosok a többi dolgozókhoz hasonlóan szintén átérzik munkájuk felelősségét. Nagy gondot fordítanak a szerszámok és a gépek karbantartására. A kocsikat minden három napban megkenik jóval a munkaidő megkezdése előtt, a szerszámokat ugyancsak kijavíttatják és nem várnak addig, míg teljesen összerongálódnak. A kocsisok közül Szerelmei -Lászlót kell kiemelnünk, aki tavaszi munkatervét naponta csaknem 120 százalékra teljesítette. Ha pedig valamilyen szállítmány érkezik, akkor az elsők között jelentkezik a vagonok kiürítésére, hogy azok tovább szolgálhassák népgazdaságunk szállítási feladatait, ifjú Szalag József is az élenjáró fogatosok közé tartozik. Jó munkájáért őt jelölték és választották meg a gazdaság dolgozói a nemzeti bizottságba. Ifjú Szalag elvtárs, alig 25 esztendős, nemcsak korban, de szívben is fiatal Az üzemi CsISz szervezet egyik legaktívabb tagja, elnöki funkcióval ruházták fel őt a gazdaság fiataljai. Komoly tekintete, fegyelmezett viselkedése és meggondolt szavai egy fejlett öntudatos dolgozó magatartására vallanak. — Tavaly novemberben fejeztem be a tényleges katonai szolgálatit — mondja. — A néphadseregben ig°n sok alkalmam nyílott a fejlődésre amit igyekeztem a legjobban felhasználni. Most, hogy hazakerültem, az a törekvésem, hoqy életet vigyek az ifjúsági szervezetbe. Mint a helyi nemzeti bizottság tagja híven képviselem dolgozótársaimat a népiszervekben is, mert tudom, hogy ezt a szavazók el is várják tőlem. Ezt a beszélgetést saját otthonában folytattuk Szalag elvtárssal, aki négy testvérével és szüleivel a legnagyobb egyetértésben él és dolgozik a saját jólétükért, a gazdaság felvirágzásáért. Nem hagyhatjuk említés nélkül a gazdaság állattenyésztését sem, ahol elég javítani való van'még a munkaszervezés körül. Borbély Péter, az állattenyésztési csoport vezetője így foglalja össze mondanivalóját: — A bajok főleg az etetés és a fejés megszervezése körül kereshetők. Akik etetik az állatokat, azok nem törődnek a fejéssel, ezt a munkát főleg asszonyok végzik el. Így nem alakulhat ki az egyéni felelősségérzet a tejhozam fokozásáért. Ez viszont meg is látszik a tejhozam terve teljesítésében, hiszen a tervezett hétliteres átlagot jóval alul, 5.8 literre teljesítik. Mindez persze nem vet jó fényt a gazdaság állattenyésztése továbbfejlesztésére, mert a királynéréti gazdaság eddig jó hírnévben állt a környék falvainak és gazdaságainak körébén. Most pedig igen alacsony eredményt mutathatnak fel, noha átlagban az első negyedévi tejbeadásukat 111 százalékra teljesítették. Az alacsony tejhozam talán a takarmány hiánnyal magyarázható? — Nem, ilyen értelemben szó sem lehet takarmányhiányról. Itt a munkaszervezés körül vannak bajok, amelyeket a tejhozam felemelése érdekében tüstént el kell távolítaniok. Nagy Katalin fejőnő például felhozta, hogy neki mint fejőnőnek a tejhozam alapján térítik meg jutalmát, ugyanakkor az etetők 1.17 fülért kapnak darabonként az állatok gondozásáért. , Nagyon is természetes, hogy mindez nem segíti elő az egyéni kezdeményezést a tejhozam fokozására, mert hiszen az állatgondozók úgy érzik, hogy a fent jelzett összeget abban az esetben is megkapják, ha a tejhozam nem éri el a tervezett színvonalat, A feiönó'knek nincs alkalmuk, sem lehetőségük az etetés megjavítására, holott a kifejt tej arányában részesülnek jutalmazásban. így magyarázható aztán az, hogy nem teljesítik a tejtermelési tervet. Matejcsik Imre fejő, ugyancsak azzal érvelt', hogy ez a munkaszervezés így nem felel meg a követelményeknek, segíteni kéne valamiképpen. Dekát hogyan és ki segítsen, ha ők. saját maguk nem igyekeznek a hibákat kiküszöbölni, csupán efégedeťenkednek a jutalmazás miatt. A tehenek gondozását mielőbb szét kell ósztaniok az egyének között, akihez etetéssel együtt a fejéstis elvégzik Ez azt jelentené, hogy kevesebb munkaerővel nagyobb tejhozamot biztosíthatnának mint most. amikor ezt v munkát egymósközött elaprózva végzik el. SZOMBATH AMBRUS A nyitrai kerület állam; gazdaságai az állattenyésztés fejlesztéséért Л nyitrai kerület állami gazdaságainak dolgozói minden ipvekezetükkel azon vannak, hogy minél hatásosabban hozzájáruljanak az állattenyésztés fellendítéséről szóló kormányhatározat teljesítéséhez. Mindenekelőtt a takarmányalap biztosításár összpontosítják figyelmüket, mert enélkül elképzelhetetlen a sikeres állattenyésztés. Hogy a kukoricaföldeket jobban kihasználják, 700 hektáron tököt vetettek a kukorica közé. Kétszázharminc hektáron pedig takarmányrépa alávetést alkalmaztak. Sokat jelent a takarmányalap biztosításában az is, hogy az állami gazdaságok kerü'eti viszonylatban 9797 ha évelőtakarmányt, mint lucernát, hereféléket stb. termelnek. Az idén 4.350 hektár keveréket vetettek és ezenkívül 1.122 hektár olyan takarmányt termelnek, amelyből jóminöségű szemestakarmányt nyernek. Levonva a multévi tapasztalatokból a tanulságot, a gazdaságok az idén annyi takarmányt lesilóznak, hogy a te' 'olyamán minden tehénre naponta 3 kilogramm, a többi szarvasmarhára 20, az anyasertésekre 6 és a juhokra ugyancsak 6 kilogramm silótakarmány jusson. A második fontos kérdés az állatállomány feltöltése. A tervezett szarvasmarhaállománynak 95, ebből, a tervezett tehénállománynak csak a 93 százalékával rendelkeznek a gazdaságok Hogy a tervet ezen a téren is maradéktalanul teljesítsék, 2.113 üszőt bepa’-oztatnak és ilymódnn növelik a tehénállomány számát. A nyitrai kerület állami gazdaságain bevezették a mesterséges megtermékenyítést, amely nagyon jól bevált. Az idén, az első negyedévbe a mesterséges megtermékenyítésben 107 százalékra teljesítették a tervet. Hiba észlelhető azonban Zselizen, Nánán és Palárikovón, ahol a technikusok nem minden esetben végzik el rendesen munkájukat. A borjúnevelésben azáltal akarnak jobb eredményt elérni a gazdaságok, hogy bevezetik a Stejm n féle levegős borjúnevelést. Az idén összesen 2.570 borjút fognak felnevelni ezzel az új módszerrel. Az első negyedévben a szellős borjúnevelés tervét a gazdaságok 117.6 százalékra teljesítették. Már ez a kezdeti siker is arra enged következtetni, hogy az év végéig lényeges javulás áll be a borjúnevelésben ér ezzel az állatállomány tervének teljesítésében is. Ez azonban mégsem jelenti azt, hogy minden rendben van. Galgócon, Nyitrán és Csallóközaranyoson például még mindig igen magas a borjak elhullása. Galgócon ez 27,8 százalékra rúg. Itt íegint csak a lelkiismeretlen munka okozza a kárt. A borjakat ugyanis gondatla I kezelik, hideg tejjel itatják, hibás takarmánnyal etetik és sokszor a környezetük sem tiszta és megfelelő. Nem kielégítő a helyzet a tejhozam terén sem. Az állami gazdaságok kerületi viszonylatban még nem érik el í tervezett tejhozamot Hogy ezt a hibát kiküszöböljék, 2 180 tehénnél bevezetik a jól bevált Malinyinova fejési és "tetési módszert. Eddig 1.200 tehénnél alkalmazták ezt " módszert A sertéstenyésztés terén jobbak az eredmények. A tervezett állományt 10Í százalékra növelték Az anyasertések terve 100 százalékos. A sertéstenyésztők munkájában mégis van kifogásolnivaló. Még mindig nem elég magas a sertések hasznossága A pároztatási tervet kerületi viszonylatban 97 százalékra teljesítették. A malacelválasztás tervének teljesítésében azonban csa- 89 százalékos eredményt értek el I Különösen Léván, Zselizen és Bajcson kell jobban teljesíteni a pároztatás és a malacelválasztás tervét. A malacelhullás a galgóci gazdaságon nagyon magas. A főok itt is az, hogy a malacgondozók hanyagul gondozzák a rájuk bízott ábatokat. A súlygyarapodásban az utóbbi időben javulás állott be. Ez annak köszönhető, hogy gondosaboan végzik a takarmányozást. A juhtenyésztésben az állami gazdaságok jó eredményeket érnek el. A juhállomány tervét 136 százalékra teljesítették. A bajcsi állami gazdaságon 100 anyajuhtól 106, a palárikovói gazdaságon pedig ugyancsak 100 anyajuhtól 105 birka' álasztottak el. Az idén 4.500 juhnál bevezetik a mesterséges megtermékenyítést. A nyitrai kerület állami gazdaságai tehát igyekeznek fellendíteni állattenyésztésüket. Ehhez azonban elkerülhetetlenül szükséges, hogy a még meglévő hibákat haladéktalanul kiküszöböljék. i w' ' ' * .4 szenei járásban lévő sárfői szövetkezeti tagok a mkorrépa megművelését hat háromsoros lófogatú sarabolóval végzik. Svrček István és htsivosudskfj József egy nap alatt 3 hektár cukorrépáit megsardbolnak. Többet és olcsóbban termelünk A dunaszerdahelyi és a nagymegyeri állami birtokok dolgozói tudatában vannak a szocialista munkaverseny szükségességének és ezért 1954. január elseje óta munkaversenyben vannak egymással a többtermelésért és a magasabb terméshozamokért. A szocialista murtkaverseny egyes pontjait havonta és negyedévenként értékelik ki. Az áprilisi hónap és az első negyedév kiértékelésére összejöttek 1Lo4. május 8-án mindkét állam’ birtok képviselői. Kiértékelésre kerültek egyben a legjobb egyéni dolgozók, a legjob farmok és cü-iályok is. Mindkét állami gazdaság képviselői kié ték azokat a dolgozóikat, akik a szovjet módszerek és tapasztalatok alapján érik el magas munkateljesítményeiket. Rámutattok ugyanakkor egyrrfás hibáim je, e*ni hozzá fogja segíteni ők': a jövőben a munkatermelékenység fokozásához. A kiértékelés fő pontja az állattenyésztés eredményeiből állott, mert joggal elvárhatják országunk ipari és többi dolgozói, hogy a földművelési szektor teljesíti az előírt termelési terveket, sőt azol t túl is lépi. A dunaszerdahelyi állami gazdaságban nagy sikernek számít, hogy az állattenyésztési termékek beadásában magasan túllépték első-negyedévi és áprilisi terveiket, amiben erősen megelőzték a nagymegye-' állami gazdaság dolgozóit. Az egyes irányelvekben mindkét gazdaság a következő eredményeket étté el-: Tejbeadási terv teljesítése Tej beadási terv teljesítése Sertéshús bead. teljesítése Sertéshús bead, teljesítése Marhahús bead. terv teljesítése Marhahús bead. terv teljesítése Tojás bead. terv teljesítése Tojás bead. terv teljesítése nagymegyeri ÁG dunaszerdahelyi ÄG nagymegyeri ÄG dunaszerdahelyi ÁG nagymegyeri ÄC dunaszerdahelyi ÄG nagymegyeri ÁG dunaszerdahelyi ÄG 1-00 százalék 102.2 százalék 65 ezázalék 114.1 százalék 57 százalék 114.5 százalék 110 ezázalék 135.6 százalék Ezek a számok bizonyságot tesznek mindkét állami gazdaság dolgozóinak becsületes munkájáról. Mindnyájukat egy cél vezeti: Teljesíteni és túlteljesíteni a tervezett mennyiségeket és a vállalt kötelezettségeiket. Ezen odaadó m .inkának nagyon szép példáját mutatta Halma Béla, a nagymegyeri állami gazdaság anyasertéskezelője, aki május 1. tiszteletére vállalta, hogy a számára előírt áprilisi elválasztási tervet 105 százalékra teljesíti. Kötelezettségvállalását becsületesen teljesítette is, mert az eredeti elválasztási tervét 201 százalékra teljesítette. Mindkét állami gazdaság legjobb fejői sem maradnak le a munkában. A sz vjet tapasztalatok és módszerek teljes bevezetésével, kiváló eredményeket érnek el. Nagy Dezső, a nagymegyeri áНегра gazdaságról 5.724 liter tejet fejt ki terven felül az 1954. első negyedévében. Gerezdes Vendel és Mészáros József, с dunaszerdahelyi állami gazdaságról, együtt 9.072 litór tejet fejtek Ы terven felül az 1954. első negyedévében, amivel bebiztosították a dunatőkési osztály dolgozóinak majdnem 3 havi tejellátását, csel." tgjaikkal együtt. Ha ezen eredményeket összehasonlítjuk a múlt teljesítményeivel, akkor látjuk csak, hogy milyen kimeríthetetlen forrásokat tár fel a szocialista munkaverseny a termelékenység emelésének terén. Kiemelkedő eredmények közt kell még megemlíteni a hízómerbaetetőket is, akik szorgalmas munkájukkal a következő eredményeket érték ©í: Karácsonyi István, a nagymegyeri ÁG dolgozója eiért napi felhízást darabonként 1.21 kg Csiba lettén, a dunaszerdahelyi ÁG dolgozója darabonként 1.20 kg Soky Antal, a dunaszerdahelyi ÄG dolgozója darabonként 1.18 kg Ezen becsületes dolgozók állandóén csak azon fáradoznak, rogy még jobb eredményeket érjenek el és még több húst, tejet és más mezőgazdasági terméket juttassanak a dolgozók asztalára. Tudják, hogy a következő árleszállításnál olcsóbbá kell válni már az állattenyésztési termékeknek is. Ez pedig csakis rajtuk és a többi mezőgazdasági, állattenyésztési dolgozóktól függ. Ezért a termelékenység emelése mellett nem feledkeztek meg az ön- Koltség állandó csökkentéséről sem. A dunaszerdahelyi állami gazdaság dolgozóinak egyik legszebb eredménye, hogy egy terméknél sem lépték át a tervezett előállítási árakat. Állandóan szemük előtt tartják jelszót: „Termeljünk többet és olcsóbban.” A növénytermelésbe., mindkét versenyben lévp gazdaság arra irínyította törekvéseit, hogy betartsák és megrövidítsék a tavaszi munkálatoknál az agrotechnikai határidőket. A dunaszerdahelyi állami gazdaság dolgozói lerövidít- tték az agrotechnikai határidőket: a kukoricavetésnél 2 nappal, a lenvetbsnél 2 nappal, a cukorrépa vetésénél 4 nappal, a cukor és a takarmányrépa megkepálásánál 3 neppei Gróf János és Horváth. Vilmos tüntették ki magukat a rizsvetésnél, mindketten a dunaszerdahelyi állami gazdaság malomhelyi osztályának dolgozói, akik iófogattal elvetettek 50 ha rizst 3 és fél nap alatt. Ezzel a teljesítményükkel a riizsvetést már április 27-én elvégezték, holott az agrotechnikai idő május 15-ig volt esedékes. Ilyen becsületes lkával ünnepelték a nagymegyeri és a dunaszerdahelyi állami gazdaságok dolgozói a munkásosztály nagy ünnepét, Május 1-ét. A szocialista munkaverseny mindkét állami gazdaság között tovább folyik. A kiértékelések továbbra is havonként és negyedévenként lesznek eiegtarva. A legutóbbi kiértékelésnél, ami május 8-án volt, a dunaszerdahelyi állami gazdaság került ki győztesen. KORNFELD FERENC * dunaszerdahelyi ÁG.
