Szabad Földműves, 1954. január-június (5. évfolyam, 1-26. szám)
1954-05-23 / 21. szám
10 T P54. máju* 23 A burgonya többszöri kapálásával, töl tünetesével magasabb hektárhozamot érünk el Ha a kikelés előtt a burgonya esőt kapott, sekélyen meg kell ťogasolni. Ezzel a fogasolással egyrészt a lehullott csapadék megőrzését biztosítjuk, másrészt a talaj '.icserepesedését előzzük meg és ezáltal a gyors kelést segítjük elő. Amikor a burgonya sorol, szintén sekélyen kell boronálni. A soroláskor végzett sekély fogasolással a talaj porhanyősságát és qyomtalanítását továbbra is biztosítjuk és így jó előfeltételeket teremtünk a -oronkövetkező kapáláshoz. A fogasolásokat mindig könnyű fogassal, a sorok Irányára rézsútosan kell végrehajtani Ha a gumókat megtételei mélyen ültettük, a sekély fogasolással a burgonyában nem teszünk kari Лmikor a növény az 5—7 cm magasságot elérte, meg kell kezdeni a kapálást. A sorokat az első kapálás alkalmával kézi kapával kell megkapálni. a sorközök művelésére pedig gép-, vagy fogatos eszközöket használjunk. A kapálás célja ugyancsak a talajnedvesség megőrzése és a gyomok elpusztítása, továbbá a talaj porhanyósságának fenntartása, hogy ezáltal a gumókötéshez szükséges levegőt a talajban biztosítsuk. Eső után a sorközök sekély kapálását — sarabolását — feltétlenül ismételjük meg, hogy minden lehullott csapadékot megőrizhessünk a gumókötés idejére. A sorközi kapálások biztosítják, hogy a töltögetéshez mindig porhanyó és megfelelően nedves föld áll rendelkezésre. Amikor a növény elérte a 12—15 cm magasságot, meg keli kezdeni a töitögetést. A tbltögetést virágzásig 3 ízben fokozatosan kell 'lvégezni. A töltögetéssel nem szabad késlekedni, mert az elfásodott, elöregedett szártöveken már >em várhatunk földalatti hajtásokat és így gumókötést sem. Bár kétségtelenül előnyösebb, ha esc után, nedvesebb földdel töltögetünk, mégsem szabad esővárás miatt késlekedni, különösen akkor, ha a föld cserepesedni kezd, vagy a gyomnövények megjelennek. Az idejében végrehajtott fogasolásokkal és az ezt követő sor- és sorközi kapálással meg tudunk annyi talajnedvességet őrizni, hogy eső bevárása nélkül is, bármikor töltögethetünk. Ilyenkor ügyelni kell azonban arra, hogy a töitögetést borús napokon vagy a reggeli órákban hajtsuk végre, hogy a szártövekhez hűvös földet húzzunk. A töltögetés következtében a szár földdel betakart részén, a szártöveken levő rügyekből a fölt feletti hónaljhajtások helyett, földalatti száraz — stólók — és azokon gumók keletkeznek. A töltögetéssel tehát a gumók száma növelhető. A töltögetésnél szem előtt kell tartani, hogy a töltés gerince ne legyen háztetöszerű, mert erről minden csapadék lefolyik, hanem teknőalakú, ami felfogja nemcsak a lehulló csapadékot, hanem a dúsabb harmatot is. A helyes táplálkozás az erő és az egészség forrása Az embernek naponta bizonyos tnenynyiségü alaptápanyagokra van szüksége. Ez a mennyiség elsősorban az ember súlyától, elvégzendő munkájától, nemétől és korától függ. A táplálkozás biztosítja a test sejtjeinek, szöveteinek felépítéséhez szükséges anyagokat és ugyancsak a szervezet működéséhez és a munka vegaéséhez szükséges energia termelését. Rendszerint a tápanyagok mennyiségét, amelyekre a szervezetnek szüksége v n az élelmiszerekben a fehérjék mennyiségével szokták mérni. Az energiát pedig kalóriákban fejezik ki. Ezenkívül fontos figyelembe venni я vitaminok és ásványi sók szükségességét is. Felnőtt embernek (6u—70 kg súlyban) átlagban 1 kg súlyra 1—>1,5 gr teljesértékű fehérjére és 2800—5000 kalóriára van naponta szüksége, A kalóriaszükségletet az elvégzett munka szerint számítják. Az egész világon közismert Pavlov szovjet tudós szerbi' az ételek íze és illata igen fontos tényezői az emésztésnek. Az elé-séges, kiegyensúlyozott és élvezetes néptápláicozás biztosítása a riai társadalom egyik legfontosabb törekvése. fi kielégítő és kiegyensúlyozott táplálkozás biztosítható, ha a heti étkezéshez szükséges élelmiszereket felosztjuk 5 egvenlö csoportra éspedig 1. főzelékre és zöldségre, 2. tejre és tejtermékekre, 3. kenyérre és liszttermékekre, 4. húsra, halra, tojásra, 5. zsírra, cukorra, cukorkákra, cukrászkészítményekre. Az ilyen megosztás mellett, ba biz! tosítva van a napi kalóriaszükséglet, egyben biztosítva van a kiegyensúlyozott táplálkozás. A nálu„k érvényben levő t ilálkozási viszonyok alapján a napi kalóriat’ogyasztasból kh 15 százalékot fehérjével, 55^-60 százalékot szénhidráttal és 25—30 százalékot zsírral kellene fedezni. Ismeretes az is, hogy a túlzott húsfogyasztásnak gyakori következménye az érelmeszesedés, amely betegség főleg' idősebb korban jelentkezik. így a helyes táplál'-ozás érdekében, úgy nemzetgazdasági, mint egészségi okokból ajánlatos a kissé túlzott húsfogyasztás mérséklése. A tehéntej és tejt rmékek a legértékesebb fehe rje, kalcium-, vitamin-és egyéb védőanyagforrásaink. A sajtok biológiailag szinté" teljesértékű tápanyagok, pzért már régebben állandó napi élelemnek számítanak. Különböző fajták szerint zsírtartalmuk 60 százalékot is kitesz, de különösen feltűnő az aránylag magas mésztartalmúk. A teljes zsírtartalmú tejből készített sajt zsírtartalma szerint sokkal értékesebb, mint a legjobb hús és éppen ezért ajánlható pótlásul a hús helyett. A tej és tejtermékek kalóriaértéke a vegyi összetételük szerint a következő te, jék zsír %-ban fölözetlen tej szénhidrát 3.5 3.5 kalória 4.5 635 lefölözött tej 3.6 0.1 4.7 341 kemény sajt 29 35 1.9 4310 vaj édes tejfölből 1.0 84 fi --7610 édes tejföl 2.5 18.5 4.0 1925 fagy. krém 4 12 20 2040 zsíros túró 20 15 — 2150 ezzel szemben a marhahús: 15.8 28.5 _ 3197 sertéshús 16.6 30.1--3373 borjúhús 2.0 0.0 — 1520 A fenti alaptápanyagokon, ásványi sókon kívül a tej helyes fejese mellett a vitaminok összes fajtáját tartalmazza. 100 gramm tartalmaz: C-vitamint tehéntej 1—2,2 kemény-sajt — hús (átlag) — А-vitamin egységet mg-ban 160— 225 1700—4000 Ez a táblázat bizonyítja, hogy a hús nem tartalmaz vitaminokat,, A vitaminszükséglet fedezését e.ek szerint kizárólag a kevert étrend biztosítja.-GIA viasz helyes feldolgozásával több műlépet nyerünk Két termés egy év alatt! Pártunk március 29-i határozata a legkomolyabb figyelmeztetés minden mezőgazdasági szakember és dolgozó számára állattenyésztésünk hasznosságának fokozása, annak megjavítása ég növelése terén. Már számos nagyüzemi gazdaság. EFSz és több egyéni gazdálkodó is időben felkészült a takarmányalap biztosítására másodvetéssei és silózással. Azonban ez m4g nem kielégít?! ezért minden talpalatnyi földet hasznosítsunk. Falvainkban a kedvezővé vált időjárás hatása alatt az őszi takarmánykeverékek folyamatos betakarítását megkezdik. Kérdés, mit fogunk csinálni azután? A válasz világos. Az utana felszabadult földet a legeredményesebben másodvetésű növényekkel hasznosítjuk Ebben az időben az. 'ís/i takarmánykeverék után letakarítoU föld még kellő víztart^mú. ezért időben elvetett másodvetésű növények magvai gyorsan és tói kk-síráznak és gyorsan meg is erősödnek. He az őszi takarmánykeveréket nagyobb táblákon termeltük és naponta rendszeresen nagyobb mennyiséget használunk fel takarmányozásra — azaz nem egyszerre takarítjuk ie — akkor — két-háromnapi takarmányozásra elegendő mennyiség levágása után. azonnal szántsuk fel a :'"takarított földet. A másodvetések alá 16- 20 cm mély nyári vetőszántást kelt végezni. A szántással nem szabad késnünk, mert a talaj kiszárad és elveszíti a jó magágvkészítés lehetőségét. Szabályul kel! felállítani: a msg ágyat úgy készítsük, hogy minél kevesebbszer- forgassuk a fö'det. minél kisebb fe!ü!eten érintkezz n a levegő ve? a szánté? -'én pzonna? készít sünk fogassal szigetelő réteget a talajnedvesség elpárolgásának megakadó- . lyozására. Melvek lesznek a másodvetésű takarmán у növények ? Elsősorban kukoricát, napraforgót vessünk magnak. A felszabadult talajt felhasználjuk továbbá nyáriburgonya vetésére is. Másodsorban takarmánynövényeket, v tünk. hogy állatainknak takarmányellátását biztosítsuk silókukoricával. csalamádéval, silónapraforgóval. mohánál, takarmánykáposztával és egvéb. alkalmas takarmányfélével. már aszerint, milyen vetőmagra tehetünk szert. Ezen a téren a Mezőgazdasági szükségletek (Krajský podnik pre poľnohosp. zásobovanie N V.) nemzeti vábaiat kerületi és járási egységeire mint a Vetőmagellátó N, V.-га (Krajský podnik pre osivo a sadbu) komolv feladatok hárulnak a szükséges - vetőmag biztosítása érdekében Nagyon természetes, hogy kukoricából csak rövídtenvészídejú', korán Vi butákat vessünk négyzetesen Hasonlóan a napraforgóból is e rövid tenyészidejű, alacsony törzsüt csuk négyzetesen vessük, mert keresztben —hosszában történő gépi kapálás nélkül a megfeleld ápolást nem tudjuk biztosítani. Talán nem szükséges külön kiemelni, hogy a takarmánvtermelés céljára hasznosítandó letakarított őszi takarmánykeverékek földjét, elsősorban .silótakarmányokkal hasznosítsuk. A kukoricát és a napraforgót ikersorosun vessük siJótakarmónvnak, hogv legalább kétszer megkapálva jó termest biztosíthassunk. Külön szükséges kihangsúlyozni hogv vetés előtt a szántott földet hengerezzük, hogy a vetőmagvak egyenlő mélyre, kellő mértékben tómődött magágyba kerüljenek. Vetts után feltétlenül fogasoljunk könnyű magtakaró fogassal vagv tövisboronával. Vetés után — ha a talaj csereuesedik — azonnal járassuk meg a földet küllös kapával. A kikelés után szükség szerint fogasoljuk. illetőleg ■iaraboljuk a talajt, hogv a kultunvi vénvek másik igen nagv ellenségét „ gyomot kiirtsuk és teljesen gyom mentes területet tudjunk biztosítani a kultúrnövények számára. Hrádocky J., Lelesz. A méhésznek ilyenkor égető szüksége van mülépre, mert új kaptárakat és mézkamrákat akar betölteni. Igen ám, de lectnhb esetben műlépe sincs, vagy nem kielégítő. Ilyenkor a méhész fűböz-fához kapkod, sokszor nagyon helytelenül csak műlépcsíkokkai, vágj öreg lép bekötésevei helyettesíti az egész műlépet. S ennek mi méhészek magunk vagyunk az okai. Hogyan legyen a kezdőnek műlépje, amikor a már régóta több családdal rendelkező méhésznek sincs elegendő. Ennek tőoka az, hogy öreg lépjeinket nem olvasztjuk ki, s ha ezt megtesszük, a kiolvasztott íépből helytelen eljárással csak fele viaszt kapunk, különösen, ha nem rendelkezünk viaszpréssel. Ezenkívül méheinkkel keveset, vagy semmit sem építtetünk. Az is hiba, hogy sok méhész a viaszt házilag maga nyom; ki műléppé kezdetleges muléppréssel. Itt van a nyitja annak, hogy nincs elegendő műlépünk A házilag kinyomott műlép vastag, távolról sem közelíti meg a gyári műlépet. Erről akárki bármikor meggyőződhet. Egy bizonvos, hogy ha gyárban dolgoztatjuk fel a viaszt, egyszerannyi műléphez jutunk. A. is lz r.yos, hogy a vastag, vagy a vékony múlép egyfor•• céh szolgál. Már a fejlettebb méhészek felismerték ennek jelentőségét és a viasznak szánt lépet, illetve kiolvasztott viaszt elküldik vagy elviszik az üzembe, ahol azt feldolgozzák Hogy ezen a téren megkön tsüt- méhészeink A méhcsalád legfontosabb egyede ez anya. Sokszor olvassuk a régi méhészkönyvekben, hogv az enye a méhcsalád lelke s ez valóban így is van.' Az anya jó vagy rossz tulajdonságától függ a család élete, fejlődése, sőt a mézhozama. Előfordul, főleg azon években, melyek nem a legkedvezőbbek a mézhordásra, hogy az egyik család a rosszhordá.sos időkben is mézzel rendelkezik, a másik méhcsalád pedig teljesen üres, a legcsekélyebb hordást sem iátjuk nála. Ezt a megfigyelést nem is olyan régen tettem. Az ’52-es év eléggé száraz volt. A hosszantartó, tikkasztó meleg teljesen kiszárította a földeket, a virágok igen gyatrán néztek ki, semmi remény nem volt arra, hoc még nektárt is termeljenek. Nem mertem benézni a kaptáikba. Mégis csodálkozz láttam, hogy minden családom hord; október végéia mindegyik behordta a téli eleségt . Sőt a jobbaknál felesleges mézet is találtam, átlag 8.8 kg-ot pergettem. És éppen ezek a bizonyos „egyes" családok érdekeltek, amelyek felesleget adtak. Mikép történhetett meg, hogy a jobbak tele voltak mézzel, holott a hordási és egyéb viszonyok teljesen -i-onosak voltak? Ezt a jótulajdonságot csakis az anyában kereshetjük. A jó anya először is jói népesít, a családban sok a dolgozóméi). Másodszor, a jó anya saját szorgalmát átviszi a csaHdra, a munkabeosztás ennél tökéletes, a szorgalmas gyűjtés a legmagasabb. Ezeknél a „jobbaknál” nem láttam méheket kint ülni a kantár bejárójánál, itt nem volt idő a henyélésre. A jó anya tulajdonsága kedvező időben is megmutatkozott. Itt van előttem a méhészeti törzskönyvem, mely az 1953. évi eredményeket mutatja Legnagyobb hozamot mutat a 19. számú méhcsalád: 50.40 kg-mal. Az anya 1952. évi születésű. Ez a maga hozam csakis a jó és fiatal anya javára irandfl. A legtöbb méhész nem törődik az aiiyanevelésse!. Azt mondják, hogy a néhek vagy zajoznak, s akkor kicserélik az anyát, vagy anyacserét hajtanak végre, amikor az anya már nem felel meg a méhcsaládnak. Ez mind gaz De nem mindegy, hogy a méhész beavatkozik-e az anyenevelésbe vagy i méhekre hagyja. Az sem mindegy, hogy melyik családtői származnak az anyák. Tavaszi anyehiány nálam évek óta nem fordult elő. A ;.övebkezőkkel mamunkáját, ellátogattunk a pőstyéni viaszfeldolgozó üzembe, ahol tájékoztattak bennünket a következőkről. Az üzem legszívesebben olyan Iépeket fogad el, amit nem olvasztottak ki. Részünkre ez a leg ólszerűbb azért, mert nem kell a lépet otthon kiolvasztani, s így nem is lehet semmi veszteségünk. Ha a lépet kiolvassuk, a viaszt öntsük formába és úgy küldjük el. Mindkét eset >n a lép, ille e a viasz épségétől és tisztaságától függ, hogy a beküldött viaszból hány százalékot fognak le. Ha tiszta a viasz, akkor csak 3 százalékos a levonás. Minden kilogramm műlép után 6 ' oronát kell fizetni a feldolgozásért. A gyári műlép vékony és élesek, szabályosak a sejteeskék. Ezenkívül pontos méretre készítik, ezért abból egy darabka sem megy kárba. Tehát, ha valaki postán küldi a lépet vagy viaszt, írja meg pontosan, hogy milyen nagyságra kívánja vágatni a műlépet. Stefkovics Károly, az üzem vezetője megígérte, hogy a méhészeket bármikor, azonnal és pontosan kiszolgálja. Használjuk ki tehát a kedvező alkalmat, mert ezáltal elérjük azt, hogy nemcsak magunk lépsz vségletét tudjuk biztosítani, hanem jut eladásra is, aminek a kezdőméhészek örülni fognak. Az üzem címe: Podnik na spracovanie vosku, Piešťany, Mlynská ul. 7. S. G. gyerázom. Ismerem az összee anyáimat, azok születési évét. Törzskönyvezek, feljegyzek minden jó vagy rossz tulajdonságot. Csakis szorgalmas, npgyhozamű méhcsaládoktól nevelek anyákat. Nem várok arra, hogy a méhek maguk cseréljék ki az anyát, kicserélem időben én magam. Anyanevelő kaptáraim vannak, ahol állandóan folyik a kiváló anyák nevelésé, így — főleg tavasszal — tartalékenyákkal rendelkezem. Tapasztalatom az, hogy minden méhésznek egyben enyaneveléssel is kell foglalkoznia, úgyhogy a méhátlományának egynegyede erejéig legyenek kitenyésztett termékeny anyái. Ettől sokan azért félnek, mert ezt hallják, hogy az anyanevelés sok pepecselő munkával jár s erre nem érnek rá. Az én eljárásom semmiféle többletmunkát nem ad. Olyan kaptárt készítek, mely háromrészes. Kijáró elől, jobb oldalon és a baloldalon. Minden részlegnek 4 rendes költőfészekbeli kerete van. Akácvirágzás előtt erős, egészséges és nagyhozamú méhcsaládtól kap egy mézes, egy friss petés és egy kötött fiasításos lépet méhekkel együtt, anya nélkül. Akáchordás alatt gyönyörű anyákat nevelnek ki, a negyedik keretet műléppel ellátva ki is építik. Mielőtt az anyabölcsőket befednék, a gyöngéket, óreg Hasításra építetteket és a feleslegeseket levágom, a három legszebbet meghagyom. Egy hét alatt a kikeléstől számítva a fiatal anya meg is termékenyül és elindul hivatását teljesíteni. A szép ás felesleges anyabölcsöket szétoszthatom más enyenevelőknek, vagy családoknak, Ezt az anyanevelést folyathatom egész nyáron, szeptember közepéig. Azonban bordástalan, vagy gyenge hordással bíró időben az anyanevelő családot — kizárólag mézzé! — etet, kell, annyira bőségesen, hogy ez fokozza építőkedvüket. Az építésnek ilyenkor fontos szerepe van az anyabölcsök kiképzésénél. Cukorral csak szükségből szabad etetni, de ezt rendszeresíteni nem szabad. A méhek igazi tápláléka a méz. Az anyának készített valódi táplálék csakis mézből készülhet, mely alkalmas arra, ’’ogy a jótule.jdonságok- i kifejlessze. Ezek a négykeretes anyanevelő méhcsaládok rendesen behordják a téli eleséget, jól kitelelnek, a legnagyobb hideget - kibírják és így állandóén vannak tartalékanyáink, nem kell félni az anyátlan családok pusztulásától. Szombath Antal Az anyanevelés ie^egyszerűbb módja