Szabad Földműves, 1954. január-június (5. évfolyam, 1-26. szám)

1954-05-23 / 21. szám

m /kerkerst ¥<Шттъш 1954. május 23 Si'LÍt <1 védnökséai üzem В'a* ni/ József műszaki tisztviselő Ap\> az aszta’ára kiterített rajzokat ta­nú mányozta, amikor a távbeszélőhöz hírt. к A vonal túlsó végén Wagner etvtd: n jelentkezeti, aki értesítette, hoqii negyedóra múlva, amikor a mű­szak befejeződik, a kapunál, várni fog­ja és együtt indulnak. Blatný és Wagner elvtársak a ko­maromi hajógyár műszaki tisztviselői. Munkájukkal rövid idő alatt megbe­csülést szereztek és nevüket ma a legjobbak között emlegetik. A hajó­gyár dolgozói nemrég védnökséget vállaltak a helybeli gépállomás fe­lett és tudásukkal, tapasztalataikkal segítik a gépállomást a „termelj töb­bet” cél elérésében. A hajógyár dolgo­zói szerződésben arra kötelezték magu­kat, hogy a mezőgazdasági nagyter­melés elérése érdekében a gépállo­másnak megadnak minden tőlük tel­hető segítséget. Blatný és Wágner elv­társak a gépállomás megsegítésében szintén résztvesznek és most is azért találkoznak a hajógyár kapujánál hogy onnan együtt indulhassanak a gépállomásra. A kapunál Wágner jelent meg elő­ször. Az úttól kissé félre állt és úgy figyelte a jókedvű, hazafelé igyekvő munkatársait. Nemsokára megjelent Blatný is és így együtt megindultak a gépállomás felé. — Mit szólsz a mai vezetők érte­kezletéhez — szólalt meg Wagner — A mai értekezlet csak annyiban különbözik az eddigiektől — hangzott a válasz — hogy ezen megjelent Kun­­kala elvtárs is, a gépállomás igazga­tója és ott saját szemével győződhe­tett meg arról, hogyan dolgozunk mi és milyen feladatok előtt állunk Az elvtársaknak igazuk volt. Kun­kala elvtárs résztvett a komáromi ha­jógyár vezetőinek értekezletén, ahova azért hívták meg, hogy betekintést nyerhessen abba a nagyszerű szerve­zetbe, amelyet a hajógyár vezetői szorgal.mas, kitartó munkájukkal évek hosszú során kiépítettek. A legelső, ami feltűnt az igazgató­nak. az a példás ügyvitel volt. A vál­lalat tisztviselői pillanatok alatt meg­adták a kívánt adatot és számokban pontosan kifejezték, milyen anyagból mennyi fogyott el. Különösen a köny­­t velés tetszett Kunkala elvtársnak. — ■ Akármilyen adatot kért is a vállalat igazgatója, az illetékes tisztviselő egy kézmozdulattal minden keresés nélkül azonnal átadta, ügy titkon magában fel is sóhajtott: _ Hej, ha a mi gépállomásunknak ilyen tökéletes ügyvitele lenne, sokért, nem adnám A sóhaj mögött a valóság vedig az volt, hogy a gépállomás ügyvitele sántított. ,4 könyvelő ugyan szorgal­mas, igyekvő ember és érti is a szak­máját. de a hiba a szervezésben van Az egész ügyvitelt újjá kell szervezni 4 A legjobb könyvelő is tehetetlen, ha v az ügyviteli hálózat bármely más pontján fennakadás mutatkozik. Kunkala elvtárs alig várta, hogy az I az értekezletnek vége legyen és mep­■ mondhassa az igazgatónak, hogy а Р~”­­! állomáson ő is Hlyen pontos ügíjviteb szeretne megszervezni. I — Nincs ennél könnyebb valc­­szólta az igazgató. — Az egoik leo­­• ügyesebb tisztmsei őmet elküldöm j hozzátok, aki már ezen a téren alapos 1 jártassággal bír. De ezenkívül kĺž­­dók mén eov tisztviselőt, aki a gépé­szeti szakmában jártas. Bizonyára ti is súlyt fektettek az üzemképesség to­kozására és ebben a törekvéstekben sc­­gítségtelere leszünk. A gépállomás igazgatója elégedetten távozott az első közös e: tekezletrö!. Szívből örült annak, hogy a komárí­mi hajógyár dolgozói védnökséget vál­laltak a gépállomás felett. Büszke vót arra hogy a hajógyár legjobb műszaki erői segítik őt a többtermelés eléré­sében. Eleinte pedig idegenkedéssel fogadta a védnökségi üzem ajánlatát, aminek meg is volt az oka. Az egyik szomszédos üzem már egyizben véd­nökséget vállalt felettük, de — ahogy később kiderült, — segítséget nagyon keveset kapták, de annál többet kel­lett nekik a védnökségi üzemet támo­gatni. A dolog végül is úgy festett mintha a gépállomás dolgozói vállal­tak volna felettük védnökséget. Blatník és Wágner elvtársak ezalatt elértek a gépállomás kapujához. Ök voltak azok, akik a védnökséget ko­molyan vették és a gépállomás segít­ségére siettek. Kovács Imre a gépállo­más főgépésze és Marsalik Imre, az üzemi tanács elnöke az érkezőket szí­vesen fogadták, majd megmutatták nekik azt a 6 darab hatsoros Z-25-os géppel vontatott sarabóló gépet, ame­lyet a gépállomás dolgozói vállalás­képpen készítettek. A hajógyár tiszt­viselői elismeréssel nyilatkoztak a gép­állomás dolgozóinak munkájáról, majd affelől érdeklődtek, hogy milyen ne­hézségeik vannak. — A legnagyobb nehézségeink az anyaellátásban mutatkoznak — vála­szolta Marsai elvtárs — Jó szakem­bereink vannak és ezen a téren nincs is panaszunk. De nem jutunk olyan anyaghoz, amilyenre szükségünk vol­na. Főleg szerszámacélban mutatkozik hiány, amely különleges minősége miatt csak nehezen szerezhető be. -­­Ugyanez mondható a kenőanyagra i-‘ Már pedig ez nagyon fontos, hiszen ettől függ a gépek üzemtartóssága if Ezzel párhuzamosan a védnökségi üzem dolgozói megkezdték a gépállo­más ügyvitelének átszervezését is. Eb­be tartozik a számvevőség és az irá­nyító szolgálat módosítása. A könyve­lési szakértő átadta szerzett tapaszt:­­tatait a gépállomás könyvelőjének es megállapodtak abban, hogy milyen változásokat hajtanak végre. Másnap a hajógijár vezetői ismét értekezletet tartottak. A gépállomá­son járt elvtársak beszámoltak a lá­tottakról és pontosan meghatároztak azt az anyagi és szervezési segítséget amelyre a gépállomásnak a többter­melés emelése érdekében okvetlen szüksége van. — Főképpen szerszám­­acélra van szükségünk és öntvényekre. — hangzott a beszámoló, — amelyet mi könnyen rendelkezésünkre ho­­csájthatnánk. De eme4ett el ke'l lát­nunk őket minőségi kenőolajról is. amellyel a meglévő föföskészletünk bői könnyen elláthatnánk iket-■ Megadjuk — hangzott a határo­zat. Kunkala elvtárs, aki az értekezle­ten szintén résztvett. útban htizafem azon dondolkozoti. hoav müven jó \< 'esz az átszervezés végrehajtása után. A gépállomás iioir-'tel'e rendes kerék vágásbe kerül és az üzem meneté'-’!' minden keresgélés és kutatós nélkül megbízható áttekintést, nyerhet —f?/— Gépesített növényápolás: könnyebb munka - nagyobb siker A múltban sok egyéni gazda, sző- | vetkezet és állami gazdaság tapasztal­hatta, hogy a jól és gyengén ápolt ke­­pásnövények terméseredménye között 40—50 százalék, sőt sokszor még en­nél is nagyobb különbség volt. Annak ellenére, hogy az elmúlt évben sok szö­vetkezetben nem végezték el megfele­lően a kapásn'-'vények ápolását, mégis a gépállomások kepálőgépeinek teljesí­tőképessége csak félig volt kihasznál­va. Ebben az évben nehezebb з növény­­ápolás, mert sokkal nagyobb a gyomo­­sodás, min az elmúlt években bár­mikor. Ennek az a magyarázata, hogy a multévi száraz ősz mellett, a tarló­gyomok jelentős része magot érlelt és tovább fertőzte a földet. A most időszerű növényápolási mun­kák közül, különösen nagyjelentőségű a kisorolt tengeri-, burgonya és nap­raforgó vetése, fogasolása. Ez a mun­ka egy kapálást pótol, mert meglazít­ja az esős időjárás miatt megcserepe­­eedett földet, írtja a kikelt és kelő­félben lévő, még gyenge gyomokat. Na­gyon sok kézimunkaerőt 1 bet meg­takarítani a gépierővel végzett foga­solással. Hiszen egy Z-25-ös traktor­ral naponta 18—20 hektárt is meg le­het fogatolni. A tengeri, napraforgó és burgonya, valamint a többi széles sortávolságú kepásnövények ápolásánál nagy jelen­tősége van a traktoros kapálógépek ki­használásának. A négyzetesen vetett tengerit és napraforgót hosszában-ke­resztben géppel kapáljuk. így szinte elenyésző kézimunka-erőre van szük­ség, hogy a növények körű! a kapálet­­lan földet megműveljük. Ezért a gép­állomási agronómusok a szövetkezetek elnökeivel együtt a négyzetes vetések­nél feltélenü! a traktorosvontatásű nö­vényápolást szervezzék meg Se csak kiegészítőként az emberi munkaerők segítségét. A nem négyzetesen vetett kapásnö­vényeknél nagy segítséget jelent, ha a vetést legalább egy irányban (a so­rok irányában) hosszában géppel ka­páljuk, mert ez a sorközöket gyomta­­lenítja. A sorban pedig kézi kapálás­sal lehet a kiegészítést elvégezni. Mind a két módszer nagy munkaerő-megta­karítást jelent és meggyorsítja a mun­kát. A gépi kapálás jó minőségének biz­tosítása nagy feladatot ró a gépállo­mások szövetkezeteihez beosztott ag­­ronőmuseira is. Az agronómusok a leg­jobb traktoroooket ültessék a gépre és állandóan e helyszínen adjanak segít­séget a jóminőségű munka elvégzésé­hez. A növényápolás sikeres végrehajtása, a gépi növényápolás fokozása, most a mezőgazdasági termelés dolgozóinak, az agronómusoknak a legfontosabb fela­data. Gépesítéssel tudjuk növelni a kapásnövények termésátlagát: így lesz több a jövedelem. így tudunk több nyersanyagot biztosítani az iparnak több takarmányt az álMiojv-'-. ’lésnél' több élelmiszert a dolgozóknak. S. ъ га к to rá ílo m á sa i и k k ívei Ä szenei járásban javában folyik a cukorrépa saraboiása A szenei járásban 567 hektár földön termelnek cukorrépát. Habár nincs nagy területről szó, a szenei GTÄ mé­gis alaposan felkészült a szövetkezeti tagok megsegítésére és jelentős gépi segítséget nyújt a cukorrépa sorközi megműveléséhez. Mindezen kívül a gépállomás dolgozói még 2100 hektár tengeri, napraforgó és burgonya meg­művelésére kötöttek szerződést. A gépi segítséget legelsőnek a rétéi szövetkezet tr^ok vették igénybe. Május 12-én megkezdték a húszhektá­ros cukorrépa dűlő sarabolását. A gép­pel vontatott sarabóló egyikét a gyár­ból készen kaptak, míg a másikat a gépállomás dolgozói készítették. Az utóbbival Demenkó János traktoros és Löw Alajos mezei munkacsoportvezető dolgozik. Nyolcórai teljesítményük 6 hektár cukorrépa megsaraboiása. A sárfői szövetkezeti tagok szintén a cukorrépa megsarabolásával foglal­koznak. Hatvan hektárnyi cukorrépá­jukat lovas fogatokkal művelik és há­romsoros sarabolóket használnak. Há­rom mezei csoportot szerveztek és minden csoport két lofogattal rendel­kezik. Most fejezik be az 50 hektáros dűlő sarabolását, amely három napig tartott. A rétéi szövetkezeti tagok földjein vígan folyik a cukorrépa saraboiása. Demanka János traktoros és Löw Alajos csoportvezető nyolcórás műszak­ban 5-ff hektár cukorrépát megsara hóinak. A sárfőieknek a termelési terv sze­rint hektáronként 230 mázsa cukorré­pát kell termelniük. Vállalták azonban, hogy az eredeti tervüket hektáronként 30 mázsával emelik. Éppen ezért a cukorrépa sarabolását hatszor megis­métlik, de szükség esetén még több­ször is, nehogy a gyom elburjánozzm és a répa fejlődését meggátolja. A szenei járásban már minden EFSz megkezdte a cukorrépa sorközi meg­művelését. Kivételt képez az igrámi szövetkezet, amely későn vetett és így a cukorrépájuk még nem kelt ki. A pótjulalmazás bevezetésével csökkenteni az üzemanyagot és fokozni a gépek kíméletesebb használatát A gépállomások főigazgatósága 1953. július 1-én két új jutalomrendszert adott ki, mellyel kibővítette a gép- és traktorállomások bérrendszerét: az egyik az üzemanyag megtakarításáért, a másik pedig a gépek megkíméléséért járó jutalom. Mindkét jutalomrendszert annak érdekében adták ki, hogy a traktoristák érdeklődését brigádköz­pontjuk gazdasága iránt fokozzák. Az üzemanyaggal való takarékosság jutalomrendszere egy liter megtakarí­tott naftáért 0.40 koronát állapít meg. Maga a brigád-tag is részese ennek a jutalomnak olymódon, hogy egy idő­szak végeztével a teljes jutalomból 15 százalékos részesedése ven. A KNB gé­pesítési ügyosztálya a traktoráilomás kérelmére csak akkor engedi meg en­nek a jutalomnak a kifizetését, ha megállapítja, hogy az üzemanyag hasz­nálatának nyilvántartását pontosan ve­zetik. A gyakorlat megmutatta nekünk, hogy az üzemanyaggal való takaré­kosság utáni jutalom csak akkor tel- ■ jesíti jól feladatát, ha azt rendesen I kihas znál ták. Azokon a gépállomásokon, ahol ennek a jutalomnak a bevezetését j előzőleg az összes traktorossal, brigád- | taggal és a töbi alkalmazottal közösen; megtárgyalták, ott v 'óban magávai j hozta az üzemanyagokkal való jobb gazdálkodást, amit azelőtt nagymérték­ben elpazaroltak. A traktorosok a pót­­jutaiom bevezetése után rövidesen rá­jöttek arra, hogy az üzemanyag meg­takarításával emelkedik a jövedelmük. A jutalom havi átlagban egy-egy trak­torosnál 100—130 koronát tett ki. Ilyen eredményeket értek ei a prágai körzet több gépállomásánál, többek között Moravská Trebován, Turnován, Cservény Kosztelecen. Különös gonddal vezették be az üz manyaggal való ta­karékosság pótjutalmát a prágai kör­zetben a Bfevnovi gépállomáson, ahol a brigádtagok, a központi gazdaság ve­zetői és a könyvelője minden munka­­szakasz elvégeztével ellenőrizték az üzemanyag elhaszná sónak kimutatá­sát, továbbá, egyes esetekben, ahol túli pték a norm» 1 izéit mennyiséget, megállapították ennek okait. M' a helyzet olyan központban, ahol ugya-. bevezették a pót jutalmazás ilven kifizetését, mely nagymértékben emeli a tiaktoristák jövedelmét, de bevezetése után nem ellenőrizték annak keresztülvitelét macában a központban. Ezek a gé állomá'ok nem tudták, vagy egyáltalában nem gondoltak arra, hogy az üzemanyag megtakarításáért járó Dőtjutalom levezctísének titka abban ven, hogy jól ismerjék és helyesen ve­zessék a gépek műszaki teljesítményei­nek normáját, ff pec az egyes földek nehézségi osztályba való beosz­­*.--át. Sok esetben megtörténik az, hogy magasabb nehézségi osztályba osztják a földeket, melybe tulajdon­képpen beletartoznak, a föld összeté­tele és i terep lejtőssége alapján. A traktoristának az ilyen helytelenül be­osztott földre laza teliesítményü nor­mát állaoítanak meg, s ezzel termé­szetesen kisebbedik а V sználati anya­gok normája is. A traktorista nagy tel­jesítményeket. nsgy anyagmegtakarí­­tást ér el, mely t ólaid ónképpen csak papíron van. Egy példával bizonyítha­tó, hogy a helytelenül beosztott föld milyen mértékben befolyásolja az üzem­anyag nornalizált és valódi elhaszná­lását. A kŕižany brigádközpont chras­tavé: gépállomásé ak MrhJ nevű trak­torosa, škoda 30-as gépén a múlt év novemberében neh.z feltételek mellett (főleg középszántás) a mezei munkánál 900 liter naftát fogyasztott a normá­ban megállapított 1929 literrel ellen­tétben, Ez egy tipikus példája a föl­dek nehézségi osztályba való helytelen beosztásának. További hiányossága az üzemanyag­­megtakarításért való pótjutalmezás bevezetésének még az is, hogy a gép­állomás a laza normák megállapításánál nem veszi tekintetbe a fogyasztási nor­mát. így történhetett meg az, hogy a traktorosoknak magasait üzemanyag­fogyasztásuk volt, mint, ahogy ezt nor­ma! izéi ták. És ellenkezőleg, egyee gép­állomások megszilárdították teljesít­ménynormájukat, mivel túl lazáknak tűntek fel munkafeltételeikhez viszo­nyítva .természetesen anélkül, hogy az üzemanyag normáját megváltoztatták volna. Sok gépállomáson még egyáltalában nem vezették be az üzemanyag meg­takarításáért járó jutalmat é6 ezt főleg azért nem tették, mivel sem a veze­tőség, sem a forradalmi szakszervezet üzemi tanácsa nem vitatta meg ennek a pótjutalmazásnak egyes szakaszait, s természetesen elégtelenül tárgyaltak erről a traktorosokkal. Gyakran meg­történt az is, hogy a pótjutalmazást csak azért nem vezették be, mivel a traktorosakat elriasztotta az a határo­zat, hogyha a norma mennyiségén fe­lül 2 százalékkal több« t használtak, ak­kor ezt a többletet hivatalos áron kell megtéríteniük. Hogy még jobban emeljék a trakto­rosok érdeklődését traktoraink iránt, s hogy csökkentsék a gépek javítási költségeit, a tervezett javítási költsé­gek csökkentésére és a gépek üzemza­­varmentességének meghosszabbítására külön jutalmat állapítottak meg. Egy bizonyos számú, traktorral le­dolgozott, motoróra után, egyrészt ju-A tŕebiči gépállomás dolgozói nem­csak jó javító munkájukkal, hanem a szovjet módszerek népszerűstíésévei is kitüntették magukat. A gépek részle­ges javítását a tavalyi 16 csoport he­lyett idén 24 végzi. Ez az átszerve­zés lehetővé tette számukra köztársa­sági elnökünknek levélben tett kötele­zettségvállalásuk teljesítését, vagyis a traktorok és a vontatott felszerelések javítását 8 nappal lerövidíteni. A ja­vítás költségeit ezzel 124.000 koroná­val csökkentették. Az így nyert időben sikerült nekik az egységes földműves­­szövetkezet és az állami gazdaság ré­szére 13 traktort megjavítaniok, továb­bá hasznos tapasztalataikat, melyeket a részleges javításnál szereztek, a jih­­lavai kerületi javítóüzembe átvinni, ahol terven felül 800 órát dolgoztak le, s ezzel a javítások tervét idő előtt teljesítették. A szovjet gépállomás ci hozóitól nemcsak a haladó munka­módszereket. hanem a? üzemhez való ragaszkodást és a unkához való szo­telom jár a traktorok önköltségének ée karbantartásé- ak pénzügyi limitjé­ben elért megtakarításért, másrészt pe­dig, a traktorral ledolgozott motorórák túllépéséért, melyeket a generáljavíté­­sig számára megállapítottak. A javítás és karbent rtás tervezett limitjében el­ért mec Paritásért járó magasabb ju­talom, a limittel szemben, az önkölt­ségekben elért megtakarítás 50 száza­lékát teezi ki. A generáljevitásig meg­határozott moto-órák túllépéséért járó jutalom a kerekes traktornál 120 ko­ronát, a hemyótalpas traktornál 160 koronát és minden 200-ig befejezett motoróra után pedig 200 koronát tesz ki, mellyel a traktor túllépi a generál­javitásig tervezett időt. Eddig még nem ismeretes, hogy ta­valy valamelyik gépállomáson bevezet­ték volna a gépek kíméletes használa­táért járó jutalmat. Ez azért történt, mivel a gépállomásnak nem volt meg az előfeltétele ennek a jutalomnak a bevezetésére, ez azt jelenti, hogy nem volt áttekintésük az egyes gépek ön­költség eiröl, és a traktor által ledol­gozott motorórákról; továbbá azért, hogy a gépállomás nem kérte ennek jutalmazásnak a jóváhagyását, annak ellenére, hogy meg voltak ehhez adott körülményei. A traktorok javításánál valóban kiadott költségek és a beveze­tett limit összegének utólagos és tá­jékoztató utánszámolásánál és össze­hasonlításánál néhány traktorállomáson megállapították, hogy eo” jő traktoros jutalma, aki gépét rendesen karban­tartja és ápolja, tavaly 2.000-től 4.000 koronáig terjedt volna ki. Mivel most, az új elszámolási nyil­vántartás bevezetése után, minden e­­gyes gépnek ki kell mutatni javítási költségeit, bizonyara a gépállomás ve­zetősége és az üzemi tanács újból rész­letesen megtárgyalja a traktorosokkal a gépek kíméléséért járó jutalmazást, s ezt haladéktalanul be is vezeti. így minden jó traktoros és a gépállomás vezetősége is megelégedett lesz. JUDR Vladimír Souhrada, a gépállomások főigazgatósá­gának dolgozója. cialista viszonyt is elsajátították. Sza­bad idejükben a javítási dolgozók két mozgódarut, kifőző kádakat és sok más javításhoz szükséges berendezést ké­szítettek, hogy az eddigi hiányos be­rendezésüket kiegészíthessék. Jó munkájuk elismeréséért május Iá­én, pénteken ünnepélyes keretek kö­zött vették át Led! János földműve­lésügyi megbízottól a kormány Vörös Zászlaját. A javítók gyors és jóminőségű mun­kát végeztek. Enne’ legszebb bizonyí­téka az, hogy a Vörös Zászló átvevésé­­nek napjáig a megjavított gépek U- zemtelensége mindössze c^ak 1.2 szá­zalék volt. A traktorosok ür epélyes gyűlésükön kötelezettséget vállaltak, hogy a ta­vaszi munkákat május 25-ére, a gépek teljes javítását, beleértve az aratógé­peket is, máju» végére befejezik. Vál­lalták továbbá az aratás kombájnos­­brigád megszervezését. A tfebiči gépállomás elnyerte a kormány Vörös Zászlajá

Next

/
Oldalképek
Tartalom