Szabad Földműves, 1954. január-június (5. évfolyam, 1-26. szám)
1954-05-23 / 21. szám
ь Földműves 1954. május 93 Jobb munkaszervezést a diószegi Eb Sz-ben ! Május 9-én megjelent számunkban megemlítettük, hogy a diószegi dolgozók vonultak fel Galántán május 1-én a legpéldásabban. De most nézzük meg. vájjon otthon a munkában, a növényápolásban is példásan megállják-e helyüket. A falu széles főutcáján már a kora reggeli órákban kerékpárokhoz kötözött kézisarabolókat látunk, amivel a szövetkezeti tagok sietnek ki a határba répát sarábolni. Öregebb nénikék Icosarakkal a karjukon mennek a piacra, amely a község Főterén van. itt eladhatja mindenki felesleges terményét, akinek vedig szüksége van valamire. megvásárolhatja. Kislibák, rac.sák cserélnek gazdát, többféle zöldség és még sok minden kapható a piacon. Zelman György, a szövetkezet elnöke is készülődik, a határba akar kimenni. — Muszáj megfogni a kapa végét mindenkinek, — mondja. — mert nagyon sürgőssé vált a munka. A növények várják a kapát. A cukorrépát ritkítani kell, a napraforgót már megsaraboltuk. most kapálni, egyelni kell. A kukorica sorok is szénen zöldéinek s hogy a talai vastag cserepedésétó! megszabadítsuk könnyű boronával megjáratjuk, amely kiszaggatta az apró gyomokat is, tehát egy kapálást jelentett a kukoricának. — Hogyan szervezték meg a növényápolást? — kérdezzük az elnöktől. — Mit kell azt szervezni, — mondja magátólértetödően. — Megy az anélkül is. Hozzá kell fogni és kész. igen ám, de szervezés, előre kidolgozott terv nélkül, ma már nem tudjuk időben és zavartalanul elvégezni a munkát. Az elnök további szavaiból az is kitűnik, hogy tavaly bajok voltak a növényápolás körül, Ez pedig pontosan annak tudható be. hogy a munka nem volt kellőkép megszervezve. Az összes kapásnövényeket osszák szét egyénekre Balhó Mihály, agronómus észre sem veszi, hogy valaki közeledik feléje olyan szorgalmasan sarabolja a részére kimért cukorrépát. A 82 hektár cukorrémföld nagy terület, de mindenhol látni kapásokat, sarabolókat. .4 cukorrépa szép, és, a kapálással egyidőben már ritkítani is lehetne. — Már megkezdtük a ritkítást is — mondja az agronómus. Most sokkal jobban megy a munka, mint tavaly, mert a családtagok is bekapcsolódtak a növényápolásba. A cukorrépát is azért osztottuk szét egyénekre, mert így mindenki iparkodik a maga részét megmunkálni, s ezáltal idejében végzünk a kapálással. A hiba, amit. a munkaszervezésnél elkövettek, itt kezdődik, mert a cukorrépaföld szétosztásánál nem vették figyelembe a családtagokat és így mindenki egyformán 0-45 hektárt kapott. Ilyenformán az a szövetkezeti tag, oki harmad-magával dolgozik, egy nap alatt elvégzi a munkát, aki pedig maga dolgozik, három, négy nap alatt sem tudja elvégezni. A kapások szétosztó sánál figyelembe kell venni mindjén tap erejét, munkaképességét. — A többi kapásokat, nem osszuk ki egyénekre — mondja az agronómus, nagy meglepetésünkre, — Azokat csoportok szerint osztottuk szét, mindegyik csoport megkapta a maga részét, azok azután közösen végzik a növényápolást. A jó munkaszervezés nem titok Ha valaki csak néha olyas el egyegy cikket az újságból, akkor is tudja, hogy már nemcsak az élenjáró szövetkezetekben, hanem általában minden szövetkezet rájött arra, hogy eredményes és jó munkát csak ágy végezh 'nek, ha csoportokra, azután egyénekre szétosztják az összes kapálnivalót. Ez nem titok, sőt, az eddigi tapasztalatok alapján a legjobb megoldása a jó munkaszervezésnek. Nagyon furcsa dolog tehát, hogy a cukorrépát szétosztották azért, hogy a munka jól menjen, ugyanokkor azonban a többi növényápolást csoportokban végzik. Tahin a többi növény nem olyan fontos? A kukoricát, napraforgót, nem kell időben és jól megmunkálni ? A családtagok csakis úgy tudnának eredményesen bekapcsolódni ,i munkába, ha erejükhöz mérten egyszerannyi,, vagy kétszerannyit vállalnának a kapásoknál, mint az, aki egyedül van. De ezt nem csinálhatjuk meg, ha a vezetőség nem ossza ki egyénekre a kapásokat. Szívesen dolgozna az egész család a földeken, ha megértetnék velük ‘azt, hogy a túltermelésből pótjutalmat kapnak. Ha csoportosan dolgoznak, a pótjutalmazás elve nem érvényesül rendesen, mert egyik tag jobban dolgozik, mint a másik és a tömeges munkánál nincs meg úgy a felelősségérzet sem, mint az egyéni munkánál. Ezt bizonyítja Pető Emma és Szabó Rózsi is, akik ugyancsak szorgalmasan ka-pálják a cukorrépát. Először nem is akarják megérteni, mi is az a pótjutalom. de mikor megmagyarázzuk nekik, hogyha tervenfeliil 20—30 mázsával többet termelnek, annak 20—25 százalékát megkapják pót jutalmul Erre a szóra már mindkét asszony mosolyogni kezd, s tetszik nekik az a gondolat, hogy jó munkájukat még külön is megjutalmazzák. — Mi. — mondja Szabó Rózsi - nem is tudnánk rosszul dolgozni. Nem vinne rá bennünket a lelkiismeret, hisz ami a földön terem, arra nekünk nagy szükségünk van. s azon vagyunk, hogy minél több teremjen. Azonban, így kitűnne, ki dolgozik jól és ki hanyagul. — Higyje el — mondja Pető Emma, — aki jól dolgozik, meg is érdelmli a pótjutalmat, aki pedig nem, az a maga kárán tanul. Tehát fontos volna, ha a szövetkezet vezetősége ezt a kérdést alaposan megtárgyalná, s úgy, mint a cukorrépát, a többi kapásokat is felosztana egyénekre. A szövetkezet tagjai pedig biztos, hogy elfogadják ezt az országszerte bevált módszert, annál is inkább, mert ezzel a maguk és a szövetkezet vagyonát gyarapítanák. A szövetkezet felkészült a takarmányok betakarítására A rossz időjárás ellenére az őszitakarmánykeverékek szépen fejlődnek, különösen a rozsosbükköny, amelyet zöldtakarmányként már lehet etetni A diószegi határban a faluhoz köze! a szél egy tábla rozsosbükkönyt ringat, ami bizony már hónaljig érő. A magasba szökkent rozskalászok első hírnökei a nyárnak és a jó gabona - termésnek. Közeledik az őszi keverékeik, a here. a széna kaszálása, utána ezeknek u begyűjtése. Erről a fontos dologról beszélgetünk Blahó Mihállyal, a szövetkezet agronómusával. — Mi már megtettük a kellő intézkedéseket — mondja az agronómus. — Nagyon kell vigyázni, mert a sikeres takarmánybetakarítástól függ az állatállomány sorsa, fejlődése. Ezt a magunk kárán tanultuk. Ha egyszerkétszer megázik a lekaszált takarmány, az eső kiszapulja, értéktelenné leszi. Sokszor bizony, az ilyen megázott, megfeketedett szénától vagy herétől többet ér a száraz árpaszalma Tavaly a takarmánybetakarítás körül nálunk is voltak hibák. Nem fektettünk rá annyi gondot, mint kellett volna. Bizony ez a káros jelenség megmutatkozott több szövetkezetben is amit visszatükröz az alacsony napi tejhozam. s a leqtöbb helyen ezt azzal ndokoliák. hogy nincs takarmány. — Ennek nem szabadna előfordulni azért, mert elegendő földterület áH endelkezésünkre a takarmányok termelésére: csak a kaszálást és a betakarítást kell jól megszervezni. Elolvastuk Uher elvtárs figyelmeztető felhívását — mondja az agronómus, — s ezek szerint felkészültünk a széna kaszálására és betakarításába. Azért is nagyon fontos, hogy ez évben nem úgy mint tavaly, 28 hektárról, hanem. 153 hektárról takarítsuk be a takarmányt. Ennek érdekében felállítottunk egy takarmánybetakaritó csoportot Haskó Pál vezetésével, akit felelőssé tettünk a takarmány időben való kaszálásáért és betakarításáért. - Ezenkívül., ha szárad a takarmány, figyelni fogjuk a rádiót, ha esőt mord minden épkézláb embe-t mozgósítani fogunk a széna begyűjtésére. Fél паю alatt, is sokat tudunk elvégezne ha az összes szövetkezeti tag stivvel-1 élekkel спи emberként, hozzálát a munkához. Ez minden tagnak saját érdeke is hisz az elegendő mennyiségű és jöminőségű takarmány etetésével a tejmennyiség megnövekedik, a tervet túlteljesítik, a terven felül kitermelt tejért vedig szép összeget kaphatnak, aminek áldását az újévi elszámolásnál fogják érezni. Tehát minden erejükkel oda kell hatniok a szövetkezeti tagoknak, hogy a takarmánybetakarítással egy percet re késlekedjenek, mert az épp oly fontos, mint a növényápolás, vagy az aratás. SÁNDOR GÁBOR A sarabolóm bevált Bucsany Nagyszombattól vonattal a második állomé. . Innen k;s vasút vezet a községbe. Az út egyik oldalán bi.-ná.s-fekete kövér földek, a másik oldalon sással körülvett halastavat Iá-; tunk. A tóban gyakran föl-föl ugrik a! ponty, amely a tó halbö. 5géf árulja el. A fehlten van vil1 ny. hangszóró, sportpálya stb. ,/ ^gvik epületen címeres táblát p‘ ontunk mea, amelyen a következő; fe í'-ás látható: К "ü'eti Kísérleti és V e r óm a gnemesí tő Állomás. Betekinti nk vájjon mit is csinálnak ma inemesítőink. ■..átható itt sok minden. Több iroda, tan'-rem laboratórium, műhelyek, ústa' ó^k és raktárak. Mindenütt magvak, kísö-leti anyagok találhatók. Innen ] indul el Szlovákia nagyobb részeibe a i fajtiszta nemesített vetőmag. Mindez a sok gond, odaad munka, kitartó tü-eiem eredménye a nemesítésért, a jobbért. Olyan csend uralkodik itt, mint valami iskola-tanteremben. A nyugalom, a béke, az alkotás eleven légköre mutatja mindenütt az emberi szorgalom és tudomány erejét. Sokan dolgoznak a kísérleti állomáson. A mezőgazdasági főiskolát végzett elvtársak ide jönnek a mezőgazdaság gyekotiati részét elsajátítani. Ezután felkerestem ez igazgatósági irodát, s előadtam jövetelem célját. Arról volna szó, hogy a megbízotti hivatal ajánlatára díjrendszert sarebolót szeretnünk kipróbálni. Erre az en- | g aélyt megkaptam és az ottlévő mű- : helyben a sarabolót összeállítottam és elindultunk vele a cukorrépa földekre. Az út kanyarodásánál több épület tűnik fel. Kísérőm elmondja, hogy ott j anyasertések vannak elhelyezve. Bizony. az olyan nagy épületekben több száz anyesertés elfér. Azt is megtudom, hogy a hizlaldák a gazdaság más részén vannak, Ez nagyon helyes, mert sertésvész esetén a betegség terjedése el van szigeteivé. Megnyugtatólag hatott, hogy ilyen kitűnő Épületekben folyik a qöndos sertésápolás. Kint a határban a cukorrépatábla j bogárárokkal van körülvéve, ami 70 centiméter mély, szélessége pedig 50 centiméter. Ez a répabogarak igazi ; csapdája. árok környéke dinociddal van körülszórva. Az egyik répatábla vetési sortávolsága 40x30 centiméter. Ezen a területen répemagot termelnek, j Kézitoló kapával vagy kézikapával le- j hét csak megművelni, mert a répa- ■ növény minden darabja értékes. Itt a sarabolót kipróbáljuk Az áltatem javasolt saraboló célja nen.csupán a gyomirtás: egy felszerelés tartozik hozzá, amely különböző méretben beállítható és felszerelhető; tolókapákra, háromsoros, vagy ötsoros lóvontatásu, vagy tizenegysoros traktorral huzatost sarabolóra. A répa eredményes termelésénél a leghelyesebb először sarebolás helyett I a talajlazítás. Az általam készített szerkezethez tartozik még a lapos többfejű gereblyeszerű ezerszám, amely a talajszellőztetést végrehajtja. Az én sarabolóm eltér a nehéz mezőgazdasági szerszámoktól, mert könnyű, de a munkája kiváló. A talajművelő szerszámok csuklószerűen működnek, gödrös, mély, vagy emelkedő talajokon egyformán dolgoznak. A talajlazító szerszámnak az az előnye, hogy a répacsemeték közé lehet vele menni. A fiatal répának gyökér0 nincs, tehát í nem is tud benne kárt tenni, — ki- I Bérleteim ezt bizonyítják. Ezenkívül 1 pedig nagy előnye r g, hogy a répát ! keresztbe huzatva csokrosítani lehet általa. A kapával egyszerre lehet emelni és süllyeszteni, függetlenül a csuklószerkeszettöl. Ma különösen szükséges a hideg és sok esőzés miatt a talejlazítás. A sarabolóm bevált, a kísérleti állomás vezetőivel megállapodtunk, hogy készítek részükre egy pár lóvontatásu sarabolót. Olyan érzéssel búcsúzunk el a kísérleti állomá-tól, hogy a mi pártunk egészséges és békés építkezésein alkotómunkáján keresztül a jövő megmutatja a kísérleti állomások óriás jelentőségé, és a mezőgazdasági termelés fejlesztésében elért sikereit. Csehi József Oroszka. Mmaversennye! végzik a növinyáiolást A szenei állami birtokokhoz tartozó összes gazdaságok a tavaszi munkák első szakasza sikeres elvégzése után alaposan felkészültek a kapásnövények ápolására is. A répa egyelésére és a kártevők elleni harcra több mint 300 állandó munkaerőt biztosítottak. Ezenkívül a növényápolásokban résztvesznek a gazdaságok dolgozóinak családtagjai is. A kapásnövények ápolásánál több mint 47 háromsoros lókapá' vonnak be a munkába. Ezzel a munkaszervezéssel bizonyára sikerül minden munkát idejében elvéoezni. Ősszgazdasági méretben 295 hektár cukorrépa, 120 hektár takarmányrépa, 31 hektár napraforgó és csaknem 102 hektár kukorica vár megmunkálásra. Ennek a feladatnak a teljesítéséhez nagy segítséget nyújt az egyes gazdaságokon kifejlődött szocialista munkaverseny. A budmericei farmon például a proszenyicei mozgalom alapján a dolgozók 400 mázsa cukorrépa termést terveztek hektáronként. Ezt a munkát Karvas elvtárs 12 tagú munkacsapata végzi el, A proszenyicei mozgalomba bejelentett területet már megkapálták, egyszer megsaraboltak és trágyalével öntözték. Ezenkívül mivel a növények nagy fejlődésnek indultak, elkezdték ez egyelést is. És még tovább sorolhatnánk a többi gazdaságokat is, amelyek a jelzett eljárás szerint végzik a cukorrépa ápolását. A budmerici gazdaság tavaly 330 mázsa cukorrépát termelt hektáronként. Ezért az eredményért pótjutalmazásban és több mint 40 kilogramm cukorban részesültek a dolgozók. Az idén azonban még nagyobb termést karmai: betakarítani, ehhez pedig minden lehetőséget biztosítottak. Az elmondott munkákon kívül nagy gondot fordítanak a takarmányalap biztosítására. A téli takarmánykeverékeket fejtrágyázták és a területet lehengerelték. A tavaszi keverékeket pedig különböző fajtákból vetették el, többek között: mohart, kölest, csumizt és cirokot. Sok alávetést is alkalmaztak, borsó ah takarmányrépát, len közé pedig takarmánykeveréket öszszesen 82 hektáron vetettek el. A gazdaságok ezenkívül több mint 13 hektár eddig parlagon heverő területet szántottak fel és biztosítottak takarmány számára. Az udvarok körül lévő kihasználatlan földe, -t ugyancsak takarmánnyal vetették be, ezáltal 8 hektár területet nyertek. A gazdaságok körül elterülő eddig hasznavehetetlen parcellákat saját maguk az állatgondozók vették gondozásba. A kapásnövénye', ápolására minden erejüket mozgósították. A munkacsoportok és a csapatok közötti munkaverseny segítségével pedig legfőbb törekvésük, hogy a tervezett hektárhozamokat túl is teljesítsék. Muzsián meggyorsítják a dohány kitöltetését A muzslai szövetkezet dohánytermelő csoportja Bagota elvtárs vezetése alatt példásan teljesíti а X. pártkongresszus tiszteletére vállalt kötelezettséget. Ez a csehszlovák dohányipar lévai n. v. legpéldásabb csoportja. A r tzslai szövetkezetben 20 hektáron termelik a dohányt. Egy tizenöttagú csoport végzi naponta a dohámypalánták kiültetését. Május 16-ig 14 hektáron ültették el a doháeyt. s így' a tervezett kiültetés idejét 14 nappal lerövidítették. Bohumíl Uušman nyilatkozata a nemzetéiül ók bűntetteiről A Csehszlovák Távirati Iroda képviselőinek elnökletével sajtóértekezletet tartottak Prágában. Az értekezleten nyüatkozott Bohumil Leušmen, a volt szociáldemokrata párt egyik vezető tényezője, aki visszatért külföldről és jelentkezett a csehszlovák hivataloknál. Visszaérkezése után már néhányszor kérte, tegyék tehetővé számára, hogy nyilvánosan nyilatkozhasson. Kérésének megfontolás után helyet adtak és lehetővé tették, hogy nyilatkozhasson a csehszlovákiai és a külföldi sajtó képviselőinek. B. Leušmen nyilat’ ozatában többek között e kö étkezőket mondotta: „Amint az értekezlet elnöke megjegyezte, valóbe; önként léptem át 1953 december 25-én az állam határait és állottam e csehszlovák hivatalok rendelkezésére. Nem térek erre vissza. Hálás vagyok annak a lehetőségnek a megadásáért, hogy elszólalhatok ezen a. értekezleten és elmondhatom azokat ez okokat, amelyek arra ez elhatározásra késztettek, he у önként viszszatérjek Csehszlovákiába. Nyíltan beismerem, hogy a nyugateurópa: emigrációban átélt négy év lelki szenvedés :s egyúttal politikai iskola volt számomra. Lelkiszenvedés volt azért, mert közvetlenül közelről megismertem az amerikaiak terveit, melyek Csehszlovákia népének újabb szenvedésére és újabb borzalmak előidézésére irányulnak. Ez az ok késztetett legutóbbi tartózkodási helyemen, Ausztriában arra, hogy 1953-oan elhatározzam, hogy visszatérek Csehszlovákiába. Visszatértem annak ellenére, hogy a népi demokratikus rendszer ellen elkövetett súlyos bűntettek terhelték lelkiismeretemet. Hazatérve Csehszlovákiába, mindenekelőtt kötelességemnek tartom nyilvánosan kijelenteni, hogy emigrációm Idején többnyire az ú. n. politikai képviselet tekintetében idegen szolgálatban álltam azért a Pénzért, amelyet az amerikaiak kémkedésre, terrorra, felforgatásra a Szovjetunió és a népi demokratikus országok rágalmazására és gyelázására fordítanak. Vállalkoztam mindezekre a piszkos szolgálatokra. Az amerikaiak azért pénzelik az emigránsokat, hogy háborús terveik céljaira felhasználják őket. Láttam, hogyan kényszerítik a nyugati kormányokat a nyugateurópei népek többségének akarata ellenére őrült fegyverkezésre, hogyan szervezik hadi támpontjaikat és hogyan használják fel e terveik megvalósítására a csehszlovák emigránsokat is. Az áruló csehszlovák emigráció nagy része, noha látja, hogy a Cseszlovák Köztársaság létéről, vagy nemletérő! van szó. ezirányban vakon és kíméletlenül támogatja terveiket. Az imperialisták az emberi társadalom legaljeAabb söpredékét, köztük a gyilkosokat, banditákat is felhasználják terveik végrehajtására. Az emigránsok egyik csoportja egyrészt a nácikkal, a régi henle'nistákka! r-övetkezik, ígérgeti visszatérésüket Csehszlovákiába és tapsol, midőn Adenauer a protektorátus idejének határait követeli. Másik része a köztársaságnak harapófogóba zárt cseh országrészekre és harapófogóba zárt Szlovákiára való szétdarabolását tervezi a vatikáni körök támogatásával. Az emigránsok harmadik csoportja végül kész megelégedni valamilyen amerikai védnökséggel, tekintet nélkül arra, hogv milyen formában valósulna ez meg. Végül mindnyájan Csehszlovákia elpusztítására' és állarhi önállóságának beszüntetésére törekszenek. ' Az amerikaiak, a Csehszlovákia ellen szőtt igazi terveiket mindenekelőtt azzal ismerik el, — és erről magam is meggyőződtem, — hogy titkos táboraikban nemcsak kémeket, terroristákat ét ••^‘■tevr'ket képeznek ki, akiket minden íi^mzetközi szokásnak fittyet hányva, titkon Csehszlovákiába és más népi demokratikus országokba küldenek, hanem különleges tanfolyamokon válogatott tiszteket, elsősorban volt SS-istákat is képeznek ki, akiknek az lenne a rendeltetésük, hogy a megszálló hatalmat képviseljék, ha álmaik teljesülnének. Lehetetlen, hogy ne csodálkozzunk, — én is csodálkoztam, — hogy amerikai védnökség alatt nemcsak kémcselekedeteket szerveztek a köztársaság ellen, hanem gyilkossági kísérleteket is, melyek közül Babice esete araiak idején minden becsületes embert megrendített. Nem kevésbbé borzalmas tényt jelentett ez az úgynevezett szabad Csehszlovákia tanácsában összpontosuló emigránsok: Zenki, Majer, Ripka, Černý. Let tr ich, Prooházka, Peroutka, Osuský és más urak, úgynevezett politikai képviseletének tervei is, amelyek a nemzettel már szorosan összeforrt minden szocialista vívmánynak megsemmisítésére irányultak. Azokra a tervekre gondolok, hogy az amerikaiak győzelme esetén visszaállítanák nálunk a megánkepitalista rendszert. Borzalmas az a tény, hogy még egyesek szolgálataik jutalmaképpen gondtalanul, bőségben élnek, az egyszerű, félrevezetett emberek nagyrésze szükséget és nyomort szenved, gyakran táborokban és táborokon kívül is éheznek, emellett különösen Németországban szükséges tehernek és hívatlan vendégeknek tartják őket. Keserű tapasztalatok után végül arra a következtetésre jutottam, hogy könyörtelenül és nyilvánosan le kell számolnom a legutóbbi 6 év alatti múltammal és újra vissza kell térnem Csehszlovákia népéhez, hogy vele együtt dolgozzam és alkossak, jóvátegyem bűnömet, noha tudom, hogy ezt csak részben tehetem jóvá. Boldog leszek, ha helyt adnak kérésemnek és ha rés .tvehetek az alkotó, eredményes munkában. Óvni akarom mindazokat, akik áldozatául estek az ellenséges propagandának, akik az ellenséges propaganda hatása alatt állnak és figyelmeztetem őket, hogy — I amint meggyőződtem — az összes im- I Derielista törekvések teliesen hiábava-I lók”.
