Szabad Földműves, 1954. január-június (5. évfolyam, 1-26. szám)

1954-05-23 / 21. szám

31 Пилон Földműves 7954. május 23. A Szlovák Választási Bizottság teleülése и nemzeti bizottságokba va"ó választások eb'zeles eredményeiről Szlovákiában Örömteljes szavazás volt a bratislavai járásban lévő Vereknye községben is. Az elsők között adta le szavazatát Török Pál, Munkaérdemrenddel kitünteti kőműves és felesége. Boldogabb jövőjükre szavaztak Felsopatcny dolgozói (Folytatás íz zottságba való választárokban a válasz­tók jegyzékébe bejegyzett választók 99.48 százaléka vett részt, ami mellett a Nemzeti Arcvonal jelöltjeire az ftsz­­szee választóknak 96.95 százaléka sza­vazott. Az egyes kerületekből a kö­vetkező eredményeket jelentették: A választók 98.8 százalékos részvé­tele mellett az I. körzeti nemzeti bi­zottságba az összes választ ók 97.2 szá­zalékos szavazatával válás*‘ották meg a Nemzeti Arcvonal jelöltjeit. А II. körzeti nemzeti bizottságba való vá­lasztásokon a választók 99.9 százaléka vett részt és a Nemzeti Arcvonal je­löltjeire 97.1 százaléka szavazott, A III. körzeti nemzeti bizóttságb való válasz­tásokban a választók 99.6 százaléka vett részt, ami mellett e Nemzeti Arc­­vonal jelöltjeire a választók 97.4 szá­zaléka szavazott. А IV. körzeti nemzeti bizottságba való vét. sztárokban a vá­lasztók 98 1 százaléka vett részt és a Nemzeti Arcvonal je' dtjetre 95.7 szá­zalékuk szavazott. Uqyenúgy, mint a bratislavai jelen­tések. a bratislavai kér "'let egyes já­­rá-iriból befutott jelentések is öröm­teli eredményeket mutatnak. A nagy­megyeri járásban a helyi nemzeti bi­zottságba való választásokban a válasz­tók 99.3 százaléka vett részt és a Nemzeti Arcvonal jelöltjeire a válasz­tók 96.5 százaléka szavazott. A járási nemzeti bizottság öltbe való választá­sokban a választók 99.3 százaléka vett részt és a Nemzeti Arcvonal jelöltjeire a választók 95.6 százaléka szavazott. Még nagyobb sikert érte1 el a dolgo­zók a dunaszerdahdyi^ járásban, ahol a helyi nemzeti bizottságba való vá­lasz‘„ásókban a választók 99.9 százalé­ka vett részt és közülük 96.7 száza­lék szavazott a jelöltekre. A járási nemzeti bizottságba való választások­ban is e választók 99.9 százaléka vett részt, ami mellet a jelöltékre e vá­lasztók 97.1 százaléka fzavazott. A somorjái járásban a helyi nemzeti bizottságba való választásokban a vá­lasztók 99.6 százaléka vett részt, a Nemzeti Arcvonal jelöltjeire 94.2 szá­zalékban szavaztak. A járási nemzeti bizottságokba való választásokban a Vá­lasztók P1.7 százaléka vett részt és a jelöltekre 93.3 százalékban Szavaztak. A tmaivai ipari járásban a helyi és járási hemzeti bizottságokba való vá­lasztásokban e választók 99.9 százaléka vett részt. A Nemzeti Arcvonalnak a helyi nemzeti bizottságokba javasolt jelöltjeire a választók 97.7 százaléka, a járási nemzeti bizottságba javasolt je­löltjeire 95.6 százaléka szavazóit. A pe­­zinöki járasben a helyi nemzeti bizott­ságba velő választások ben a választók 98.8 százaléka vett részt, ami mellett a Nemzeti Arcvonal jelöltjeire 95.1 százalékuk szavazott. A járási nemzeti bizottságbe való választásokban is részt vett a választók 98,8 százaléka, a Nem­zeti Arcvonal jelöltjeire pedig 94.1 szá­zalékban szavaztak. A nyitra; kerületből érkező jelentések is örömteli eredményeket mutatnak, amelyeket a nemzeti bizottságokba va­ló válesztások folyamán értek el. A 400 lakoson aluli községekben a helyi nem­zeti bizottságokba való választásokban az egész kerül ben a választók 98.8 százaléka veti részt. A 400 lakoson fe­lüli községekben a ht ’ ” nemzeti bi­zottságokba való választásokban pedig a választók 99.2 százaléka vett részt. A járási nemzeti bizottságokba váló választásokban ugyancsak a választók 99.2 százaléka vett részt e kerületi nemzeti bizottságokba való válaszások­­ban a választók 99.8 százaléka. A nyitrai városi nemzeti bizottságbe velő választásokban з választók 98 ? százaléka vett részt, arm mellett a Nemzeti Arcvonal jelöltjeire a válasz­tók 96 6 százaléka szavazott. A komá-1. oldalról) romi járásban a helyi és járási nem­zeti bizottságokba való választásokban a választók 98.3 százaléké vett részt és a Nemzeti Arcvonalnak a helyi nem­zeti bizot: .ágkbe javasolt jelöltjeire 95.2 százalékban, a járási nemzeti bi­zottságba javasolt jelöltjeire 95.4 szá­zalékban szavaztak. Az érsékújván járásban a helyi és járási nemzeti bizottság" való vá'asz­­tásokban a választók egyaránt 100 szá­zalékban vettek részt. Emellett a helyi nemzeti bizottságba javasolt jelöltekre 95.1 százalékban, a járási nemzeti bi­zottságba javasolt jelöltekre 96.9 szá­zalékban szavaztak. A sellyei járásiban a választóknak csaknem 100 százaléka vett részt a választásokban, ahol a he­lyi nemzeti bízott ágba Való választás­ban e választök 99 6 százaléka vett részt és 95 százalékban szavaztak a Nemzeti Arcvonal jelölt ire. A járási nemzeti bizottságba való választásokban a vá­lasztók 99.7 százaléka vett részt és a Nemzeti A„evőnél jelöltjeire 94.3 szá­zalékban szavaztak. A partizánske! já­rásban a helyi és járási nemzeti bi­zottságokba való választásokon a vá­lasztók 99 százaléka vett részt, ami mellett a itelyi nemzeti bizottságba ja­vasolt jelöltekre 93.6 százalékban, a járási nemzeti bizottságba javasolt je­löltekre pedig 96.6 százalékban szavaz­tak. A választások folyamán örömteli e­­redményeket értek el a žilinai kerület­ben is. A žilinai városi nemzeti bizott­ságba való választásokban a választók 98.3 százaléka vett részt és a Nemzeti Arcvonal jelöltjeire az összes választók 97.4 százaléka szavazott. A rózsahegyi járásban a helyi nemzeti bizottságba való választásokban a választók 99.7 Százaléka Véti részt és ä Nemzeti Arc­­vonal jelöltjeire 93.6 százalékban sza­vaztak. A járási nemzet; bizottságokba vfiló választásokban a választók 97,9 százaléké vett részt, és a Nemzeti ArC- vonal jelöltjeire a választók 93.2 szá­zaléka szavazott. Hasonló eredményei- ‘t értek el á többi kerületekben !s. A kassai válasz­tókerületben a választásokban a vá­lasztók 99.3 százaléka vett részt, ami mellett a Nemzeti Arcvonal jelöltjeire a váleéztók 98.9 százaléké Szavazott. A gölnici járásban a helyi nemzeti bi­zottságokba való választásokban az Összes választók 99.9 százaléka vett részt és á jelöltél *a 94 Százalékban szavaztak. A járási nemzeti bizottságba való választásokban a választók 100 százalékban vettek részt és a jelöltek­re 93.2 százalékban szavaztak. A bésztéreebányái kerületben levő lo­sonci járásban a helyi nemzeti bizottsá­gokba való választásokban a választók 98.1 százaléka vett részt és a jelöltek­re a választók Ô5.2 százaléka szava­zott. A járási nemzeti bizottságokba va­ló választásokban a választók 98.2 szá­zaléka vett részt és a Nemzeti Arcvo­­nel jelöltjeire 94.3 százalékuk szava­zott. Az eperjesi kerületbeh levő nagymi­­j hályi járásban a helyi nemzeti bizott- I Ságokba való választásokban a válasz­tók 98.2 százaléka vett részt és ч Nem­zeti Arcvonal jelöltjeire 92.6 százalék­ban szavaztak. A járási nemzeti bizott­ságokba való választásokban a válasz­tók 97 százaléké vett részt és a je ­löltekre 92,5 százalékban szavaztak. * A választás napjának örömteli és ün­nepélyes légkörében a választók döntő többsége szavazott e Nemzet: Arc von«! jelöltjeire — életünk minden egyes szakaszának legjobb dolgozóira. A győzedelmes választásokból létre­jöttek ez új nemzeti bizottságok, ame ­lyek jelentős szerepet töltenek be majd a szocializmus felé vezető további si­keres előrehaladásunkban. AZ ÉG ALJA még alig pirkad ... majd lassan megvirtad. A csallóközi Felsőpa tony község utcáin korahaj­nali friss szél nyargal... sepr; az ut porát, m gcibálja a kitűzött nemzeti és vérvörös színű lobogókat, majd to­vább rohan... A széltől dagadozó zászlók susogó zaja összeolvad a fák lombjának zúgásával, a kakasok ku­korékolásával és ez úgy hat az ember­re, mintha a természet saját zenéjével akarná üdvözölni a választás nagy ünnepére ébredő község lakóit. Öt óra. A természet ez ünnepi ze­néjébe váratlanul a helyi rádió éb­resztőt jelző indulói, dalai kapnak hangot és az egész községben uralkodó szerepét. Nemsokára talpon van az egész fa­lu. A választóbizottség tagjai: Pollák Lajos, Rencés Sándor, Miklós Janka és a többiek elsőkként igyekeznek a választóhelyiségbe. A Réti-majorban — mely 12 kilométerre esik a község­iül — külön 3 választókörzet van, az itteni választópolgárokat a község ve­zetői megkímélték a hosszú úttól, ami­kor külön szavazóhelyiséget is beren­deztek itt. A választóbizottság néhány tagját, hogy idejében kiérkezhessenek a helyszínre, rúgós hintó viszi ki... Az idd lassan hét felé jár. Egymás­után nyílnak a házak kapui, az em­berek párosával, vagy csoportosan in­dulnak saját választókörzeteik helyi­sége felé. Az első számú körzet vi­asztói a községi vendéglő előtt gyíí­­'ekeznek és utána szép. egyenletes sorokban közösen, zászlókkal az élen indulnak a választásra . .. ZIRIK VINCE növendékállat-gon­­dozó kerékpárral érkezett a helyi EFSz tulajdonát képez?) Nagyhegy­­n tisztáról. Idős kora ellenére még de­rekasan megállja helyét a munkában, így hát ft az a boldog ember, aki el­sőnek járulhat az urna elé Izgatottan topog a választóhelyiség ajtaja előtt. maid röviddel utána megilletődve lép; át küszöbét. Ünnepi kalapját a Ke­zében szorongatva köszön a választó­­bizottság tagjainak. Megkapja a vá­lasztólapokat és az elkülönített helyi­ségbe lép, hogy saját akarata szerint éljen választójogával... Amikor ав urna elé lép, agyában átvillaiinak élete múltjának nehéz küzdelmei: a falu dolgozói által meg­utált Farkás Alá.jös kuláknál eltöltött cselédévei, majd a kesverves részes­­aratás ... ugyanakkor eszébe jut az a nagy megbecsülés, amelyben iftá a szövetkezet tagjai részesítik, s ráadá­sul most az a nagy megtiszteltetés is hevíti, hogy mint példás EFSz-tag el­sőnek járulhatott az urnához, hogy le­adja szavazatát a nép jelöltjeire ... Mindez csak röpke pillanat alatt ját­szódik lé berme, majd beteszi a sza­vazólapokat az urnába ... Arcán kisi­mulnak a nélkülözés és a gohdvájta redök éé fiatalos léptekkel kifelé tart. szemében áz öröm könnyei Csillognak .. . Azzá' g bo'dog örömteli érzéssé! távozik, hogy azoknak, — álkikre szava­zott, — minden tettét, cselekedetét a nép iránti szeretet hatja majd át... A választőhelviség épületének io­­lyoftnáň egv-két szóra megállítjuk a tizenkilenc éves SZucs Irént, aki elő­szói Szavazott: — Milyen érzés töltötte el — kér­dezzük — amikor az urna élé járult? — NYUGODT LELKIISMEREŤTEL szavaztam jelöltjeinkre — válaszolja kissé szégyenlősen, majd utána meg­bátorodva folytatja Már előzete­sen többszörösen megvitattuk és meg­állapítottuk hogy méltóak a dolgozók bizalmára. Szűcs Irén tagja a CsISz helyi szer­vezetének. A választási kampányban mint népnevelő vett részt Az új nem­zeti bizottság munkájának megkönv­­nvítéséhéz úgv járul hozzá, hogy fo­kozza további népnevelő és kultúr­­munkáját. A helyi rádió hatékony segítséget nyújt a választás menetének irányítá­sában. Reggel öt órától állandóan működésben van. A választópolgárokat énekkel, zenével köszönti, amikor azok egvséges menetben megindulnak s választóhelyiség felé. Kik volnának az élen, mint a legfiatalabb válasz­tók: Sátor Júlia. Tóth Erzsi és a töb bi. Szarvas Dénes kezében, mint vö­rös lángnyelv, leng a tíízszinű, ph'Os Zászló, a dicsőség és diadal jelképe. Szivét p-ifiigggpff ip-ip át. arrvknr arra gondol, hogy e dicső Szovjet Hadsereg, Sztálin katonái e zászlóval ейо ütt meghozták a szabadságot is, mely min­dennél drágább kincs számunkra. ... A község szülésznője szaporán szedi lábait... A választóbizottsághoz jött tlejelenteni, hogy Kovács Sándor­nál. — aki ezen a vidám, örömteli ünnepen gyermeket szül — vándor­úméval keressék fel, hogy 6 is le­szavazhasson családja, születő gyer­meke boldog jövőjére. Mivel a községben — a Réti-majort kivéve. — egy választóhelyiség van és hogy elkerüljék az esetleges torló­dást, á válesztóbizottsag úgy szervezte meg a szavazás menetét, hogy a vá­lasztókörzetek háromnegyedóránként kerülnek S rra. így e választás szépen, že var talonul folyik. Tíz órára már kö­zei 350-en leszavaztak. Varga elvtárs, a HNiB titkára han­gos berregéssel berobog motorkerék­páron azzal a legfrissebb hírrel, hogy a Réti-majoriak délre csaknem mind leszavaznak. A SZAVAZÁSRA várók tömegén egy szolid külsejű, idősebb asszony töri át magát, 5 már leszavazott, s hazafelé veszi útját... Megállítjuk, — Csernyánszky Mártonná vagyok — mutatkozik be. A beszélgetés lassan indul, de minden szava sokat pró­bált. harcos asszonyra vall! — Azt hiszem, — mondja többek között, — egy családanya Sem azért hozta gyermekét a világra, hogy ágyú­töltelék váljék belőle. vagy atombomba áldozata legyen. Elegünk volt a gyá­szos multbóí, amikor, — ha csak ki­nyitottuk a szánkat, hogy munkát és kényeret akarunk — burzsua csendőr­szuronyokkal kellett farkasszemet néznünk. Azt sem kívánjuk, hogy újra nyakunkra üljenek azok a ki­­zsákmányolók, akik belénk lövettek. Intő példa erre a kosúti vérengzés, amelynek én magam is a szemtanúja voltam. Ezért szavaztam a Nemzeti A re vonal i el öltjeire. — A vd-tobéke megőrzése rajtü”k. családanyákon is múlik — tüzesedik bele a beszédbe. — Asszon у társaim minden szavazata, amit a nép jelölt­jeire leadtak, egyben gyermekeik nyugodt, örömteli jövőjének megala­pozását is jelenti. Kovács Tstvnn A for rada Imi múltú berencsi dolgozók szavazása ve, hogy elvesztik kenyérkeresőjüket étem mindig volt május a szívva- j kiai mezőgazdasági dolgozóknak öröm­hónapja. 1928-ban is volt május és mégis, milyen május volt az! Nehéz idők jártak akkoriban a mezőgazda­­sági dolgozókra. Azért tört ki a nyit­rai mezőgazdasági sztrájk is, amely április végén Berencsen kezdődött. A Politzer fivéreknek volt itt nagy­birtokuk. Itt lángolt fel elsőnek az ellenállás tflze, amely csakhamar el­terjedt Kiscétényre, Nemespannra, Vicsápapátira. A sztrájkhoz sorjában csatlakoztak a többi községek dolgo­zói, köztük az alsóköröskényiek is. Erre vonatkozólag hadd idézzek egy hivatalos írást, a kommunista képvi­selőknek május 8-án a belügyminisz­tériumba benyújtott 1562. sz. felszó­lítását. Alsóköröskényben — írja a felszólítás. — 1928 május 2-án idézést kapott négy munkás, hogy azonnal jelenjenek meg az al sókör öskényi községházán, mert figyelmeztették Bu­­ridn kocsist, kit az uraság a sztrájk idején befogni kényszeHtett, hogy legyen velük szolidáris. Amikor ez a négy munkás, B elány. Kelemen. Nagi/ és Cseresnya megkapták az idézést, a faluban az a hír terjedt él, hogy ezeket a munkásokat le fogják tar­tóztatni. Ezért az asszonyok attól fél-Összegyűltek a községháza melletti úton. Közben 7 csendőr állt elibük. Az asszonyok kiabálni kezdtek: „Fér­jeink ártóliánok, ők tartják el csa­ládjainkat. Nem akarnak mást, csak jogos bérüket. Mi szegények vagyunk éhesek és nyomorultak. Adjátok meg inkább azt, ami jár nekünk és ne vi­gyétek el férjeinket.” A csendőrük gorombán rájuk ordítottak: „Menje­tek haza. hátráljatok három lépést.’' Ugyanebben a pillanatban tüzet nyi­tottak a védtelen asszonyokra és gyer­mekekre”. Vér folyt 1928 májusában a körös­­kényt országúton. Ártatlan asszonyok és gyermekek vére Nyitrán ma is úgy emlegetik ezt az eseményt, mint a köröskényi „véres májust”. Látecska Klára munkásasszony mindjárt a hely­színen meghalt. Mátyás Máriának a jobblábát roncsolta szét a golyó. A tizenhatéves Hoksál Józsefnek ugyan­csak lábát roncsolta szét a golyó és súlyosan megsebesült Hrncsír Emrla is. Mátyás Mária még csak a csoport­ban sem volt. Egyszerűen azért ment az úton, hogy babot vásároljon, a sze­gények eledelét. Az asszonyok kezében nem volt semilyen fegyver, még csak gazdasági szerszám sem (ásó vagy kapa). A kihallgatott Fintor, községi bíró megerősítette, hogy az asszonyok még csak köveket sem szedhettek fel a földről, hogy a csendőröket megdobálják, mert az úton nem volt más, csak homok. Аг áldozat temetésén 5000 dolgozó vett részt, összeszorított ököllel. Némán tüntettek a kapitalizmus és a véres május ellen. A sztrájk győzelemmel végződött. A kapitalisták elfogadták a sztrájkoló munkások minden feltéte­lét. Az áldozat sírján pedig kivirul tak a május pompás virágai. Ugyanitt jártam az idei májusban is. Átmentem az úton, amelyet eqy­­kor a munkások vére öntözött. Elju­tottam Вerencsre, ahol a nagy mező­­qazdasági sztrájk elindult. A falu az­óta uj arcot öltött. Mindjárt az állo­másról is egészen új idea vezet a faluba. A falu szélén a szabályozott Nyitra folyó két oldalán rizst terme1 az EFSz. Három éve honosodott meg itt a rizs. Most 13 hektáron termelik. Vdt esztendő, amikor a hektárhozam 40 mázsára rúgott. De nemcsak rizst termel itt az EFSz, hanem fél hektá­ron gyapottal is kísérletezik. Azon­kívül 18 más külföldi növény terme­lésével is foglalkoznak. Távolabb félig kész szövetkezeti istállók, a 48 férő­helyes ló-, 200 férőhelyes tehénis­tálló és 2000 férőhelyes baromfifarm húzódik. A másik oldalon pedig két korszerűen berendezett dohányszáritó várja a termést. A régi Politzer-féle nagybirtok helyén erőteljes szocialista termelés folyik, sztrájkok helyett pe­dig felszabadult boldog élet virágzik. A faluban két választóhelyiség volt Felkerestem mind a kettőt. A nagy­falusi választóhelyiségben Cigány Imre elvtárs elnökölt, aki eqyébként az EFSz elnöke is. Egyik, szervezője volt az 1928-as sztrájknak. Ott ültek az asztalnál továbbá Kosa József és Kontár János elvtársak is. Mindketten volt gazdasági munkások mindketten resztvettek az említett sztrájkban. A választőhelviség otthonosan fel van dí­szítve. A szavazók szépen sorjában já­rulnak az urnához Csupa indám bol­dog arc! . A falu nagurésze. vagyis 650-en délelőtt szavaztak” — közölte boldogan Cigány eivtárs. Az egész falu egységesen sorakozik fel a Nemzeti Arcvonal zászlaja alatt. Huszonöt év nem nagy idő! És mégis hol vannak a Politzer-féle urak, és hol van a nagybirtok. A volt sztráj­koló munkások itt ülnek a választási bizottságban és egységesen leadják sza­vazatukat a többiek is. Van is mién szavazniok. A berencsi EFSz 260 tagot számlál és 1.030 hektáron gazdálkodik. „A marhahúsbeadást már az év há­romnegyedére teljesítettük — mondja az egyik szövetkezeti tag, mdjd foly­tatja: — „A tojással is előre vagyunk. A jövő hónapban 70 sertést adunk le. Hogy a tejbeszolgáltatást is rendben teljesíteni tudjuk, vásároltunk 17 te­henet.” A forradalmi múlttal rendelkező Berencs tehát ma is kitesz magáért. Kitesz magáért a munka frontján, mindenben. Most a szavazásoknál a falu dolgozói azért szavaztak a Nem­zeti Arcvonal jelöltjeire, hogy soha vissza ne térjen az átkos, véres múlt, és hogy szövetkezetük tovább fejlőd­jön, épüljön és szépüljön községünk, és hogy mindannyluk jövője boldog legyen. Mártonvölgyi László

Next

/
Oldalképek
Tartalom