Szabad Földműves, 1954. január-június (5. évfolyam, 1-26. szám)
1954-05-23 / 21. szám
1954 május 23. 3 éfüef&fftf Földműves Az ipolynyékiek virágzó állattenyésztése Ma már az ipolynyéki egységes főldmüvesszövetkezetet az elsők között emlegetik. Büszkék is erre a tagok. Köztük Bornstein elvtárs is, a szövetkezet agronómusa. Az ipolyviski szövetkezet ugyan méq előttjink áll — mondja Bornstein elvtárs. — de vigyázni kell a viskieknek, mert mi bizony a nyomukban járunk. Az agronómus ezután a növényé",tolásra tereli a szót: — Tíz hektár borsónk szinte örül a májusi aranyat érO esőnek. Természetesen azért, mert idejében bekapó!/ tűk. A négy hektárt kitevő repcénket, ' amit szűksorosan vetettünk, már ringatja a tavaszi szellő . A repcével kapcsolatban Bornstein elvtárs beszámol arról is, hogy bizony harcolnioíc kellett érte, mert egyszerre csak megjelent a fénybogár. Ha ezt. idejében észre nem veszik és a növényt be nem szórják dinociddál, ak kor bizony nagy kárt okozhatott volna ez a veszedelmes kártevő rovar. — Egy hektár köményünk is van — folytatja az agronómus. — Ezt kézikgnával iparkodunk idejében bekapál ni. — Megtudjuk azt is, hogy a szövetkezetnek 8.50 ha cukorrépáján telies ütemben folyik a sarabolás. Az őszi vetéseket ugyancsak szakszerű ápolásban részesítették a szövetkezess tagjai El'őször is idejében lehengerelték. majd kétszerjnegboronázták a retemén у két. Hektáronként 1,50 műtrágyát is szétszórtak a vetéseken. Le gyen dicséretére mondva az ipólynyéki szövetkezetnek, hogy nagy gondot fordít a magtermelési parcellákra. A legmegfelelőbb helyen jelölték ki erre a célra a parcellát. Itt szuperfoszfát-kálikeverék műtrágyát használtak A kukorica és a burgonya ápolását egyelőre kisebb osztagokban, végzik. Helyes lenne azonban, ha ezt a munkát is egyénekre felosztanák, mert így fejlődik ki legjobban az egyéni felelősségérzet az elvégzett munka minőségéért. Az ipólynyéki szövetkezeti tagok nemcsak a növénytermesztésben igyekeznek. hanem az állatok hasznosságára is törekednek. Hogy az álllat.tenyésztésben is jó eredményeket érnek el, arról világosan tanúskodik az, hogy példásan teljesítik beadási kötelezettségüket állattenyésztési termékekből. Az időtervet magasan túlteljesítik. A folyó negyedévi beadásuknak sertéshúsból 215, a tojásból vedig 292 százalékra tettek eleget. A tojásbeadást azért tudja a szövetkezet ilyen példásan teljesíteni, mert nagyszerű baromfifarmmal rendelkezik. /4 farmot Oroszlány elvtárs vezeti, aki 1 éves szakiskolát végzett. így a munka a farmon szakszerűen fdyik. Most állítottak be tenyészetre 3000 darab fajcsirkét. Oroszlány elvtárs a CsKP X. kongresszusa tiszteletére vállalta, hogy a kiscsirkéket 85 százalékos eredménnyel felneveli. Ezt a vállalását túlteljesíti, mert már eddig 92.59 százalékos eredményt mutat fel. Ugyancsak а X. kongresszus tiszteletére vállalta, hogy 1000 kakast kihizlal, hogy ezeket a szövetkezet terven felül beadhassa közellátásunknak. ■ - Hogy mit jelent ez, azt akkor látjuk igazán, ha tudjuk, hogy a szövetkezet a baromfibeadást már eddig 490 százalékra teljesítette. Oroszlány elvtírs jó munkája bátorította fel a szövetkezetét, hogy azt a kötelezettségvállalást tegye, hogy 40.000 toiást bead terven felül. Nemcsak a baromjifarmban vannak jó eredmények. A sertéshizlalda Molnár Sándor és Sulek Pál jó munkáját dicséri. Az állattenyésztés tovább fejlesztése érdekében a szövetkezet nagy gondot fordít a takarmányalap megteremtésére. Még májusban lesilóznak kilenc hektár őszi takarmánykeveréket. A lesilózott őszi keverék után a földet bevetik csalamádé val, ami ugyancsak értékes takarmányt jelent az állatok számára. A takarmányfélék lekaszálására és betakarítására is nagy gondot fordítanak. Érdemes a gazdag takarmányalapról gondoskodni, nyert csakis jó takarmánnyal lehet jó eredményeket elérni az állattenyésztési' :n. Zatykó József, Dacsóli °szi Másodnövényekkel hasznosítsuk az őszi takarmánykeverékek földiét A írvapuibearlás emeli az EFSz-ek jövedelmét Ebben az időszakban mindenütt megkezdődik az őszi takarmánykeverékek betakarítása. Az őszi takarmánykeverékek után felszabadult földet a legeredményesebben hasznosíthatjuk másodvetéssel. Ebben az időszakban a talaj még kellően nedves és nagyobb lehetőség van arra, hogy másodvetésű növényeket termesszünk, akár magnak, akár takarmánynak. Amint az őszi keverék napi-kétnapi adagját lekaszáltuk, azonnal el kell végezni a középmély, 16—20 cm-es szántást. A szántással egy napot sem szabad késni, mert különben a föld kiszárad és elveszítjük a jó magágykészítés lehetőségét. Az eke után mindenkor boronát járassunk, szükség esetén pedig síma, vagy g' rüs hengerrel készítsük elő a kellően öss etömődött, átnedvesedett vetőágyat. Az őszi takarmánykeverékek után, elsősorban kukoricát és napraforgót vessünk magnak, valamint az őszi keverékek talaját használjuk fel a nyári burgonya vetésére. Másodsorban tekarmánynövényektX vessünk, hogy az állattenyésztés takarmányellátasát, a biztos termést ígérő korai másodnövénveket is megszilárdítsuk. Takarmánynak szóba jöhet silókukorica, kukorica- és napraforgócsalamádé, mohar, takarmánykáposzta. Kukoricából rövid tenyészidejű koránérő fajtákat vessünk, lehetőleg négyzetes kötésben. A négyzetesen vetett másodvetésű kukorica jó növényápolás után megközelíti a főterményként vetett kuk termését. Napraforgóból csak rövid tenyészidejű, alacsonytörzsű naprarorgófajtáket vessünk. Alkalmas a korán lekerült őszi keverékek talaja a cst»n 4, a bab, keserű csillegfürt és a köles magtermelésére is. A jól előkészített földbe elvégzett korai vetés ezeknél a növényeknél is jó megtermést biztosít. A takarmánytermelés céljára vetett másodnövények közül elsősorban a. silót''ármányokat kell élőt rbe helyezni és arra kell törekedni, hogy silókukoricából minél nagyobb területet vessünk be, az őszi keverékek után. A kukorica- és napnaforgócselamádét legcélszerűbb ikersorosan vetni, hogy legalább két kapálással ezekből a növényekből is jó termést biztosítsi/nk. Az apró magvak (mohar, köles) vetésénél minden esetben alkalmazzuk a vetés előtti heng^rezést. Az őszi keverékek egy részét, ahol a vetés a legritkább é„ a magkötés feltételei leginkább megvannak, hagyjuk meg magnak. így biztosítjuk, hogy őszire elegendő vetőmag álljon rendelkezésünkre. A kassai kerületben jól halad a tavaszi nyírásból való gyapjú begyűjtése. A szövetkezeti tagok érdekelve vannak abban, hogy minél több gyapjút beadjanak juhaikról, mert az idén a tervenfe'üli beadásokért nagyon elO nvös jutalomban részesülnek. Szapák János, a szenyai egységes földmüvesszövetkezet juhásza a merinoi iubnknái darabonként átlagosan 3,86—5,5 kilogramm gyapjúhozamot ért el a tavaszi nyírásból. A szövetkezet így terven felül beadhatott 2000 kg gyapjút, amiért 215.000 koronát kapott. A sacai szövetkezet 870 kilogramm gyapjút adott be terven felül Igv az EFSz 98.000 korona jövede ’emre tett szert. A moldva; ’á-ásban lévő .csécsi szövetkezetben Szököly juhász a gondjaira bízott juhoknal átlagosan 4,60 kilogramm 7,5 centiméter hosszúságú gyapjút ért el. A beadásnál a csécsiek által beadott gyapjút elsőosztályúnak minősítették. Összesen 68.000 korona bevételié tett szert a szövetkezet •gyapjúból. Jó eredményről számolhat be a leleszi, bélyi, és a királyhelmeci szövetkezet is. ahol ugyancsak magas gyapjúbozamot értek el a juhoknál. JNádszeg népe az urnák előtt Hajnali 5 órakor szólalt meg a hangszóró Nádszeg utcáin és szép dalokkal ébresztette a község lakóit május 16-án a szavazás napján. Az ébresztésre bizony már sok helyen nem is volt szükség, mert az emberek ma korábban keltek, mint máskor és gyorsan végezték el a reggeli munkájukat. Hat órára mindenki megtette a megfelelő előkészületeket, hogy hét órára, mire a szavazás megkezdődik, ünneplőbe öltözve jelenhessen meg a szavazóhelyiségekben. Ogy készülődtek a nádszegiek erre a napra, mint valamilyen nagy ünnepre. Ezt bebizonyították azzal is, hogy sokan már 6 óra után gyülekeztek a választó helyiségek előtt. Az egész környéken híres fúvószenekar pattogó indulókba, majd táncdalokba kezdett s lábrakapott az ének, a dal, az ifjúság táncreperdült, mialatt megnyíltak a szavazóhelyiségek s megindult a várva-várt szavazás. A falu népe otthonosan érezte magát a szépen feldíszített termekben Hisz már a bejáratnál virágcsokrokkal feldíszített díszkapu fogadta őket. Az öregebbek elgyönyörködtek az ifjúság táncában. Soha ilyen szavazást még nem láttak. Virággal ékesített díszkapu, feldíszített ter- I mek, zene, dal, tánc, igazi öröm és megelégedés uralkodott az arcokon. A mosoly, a jó érzés csak fokozódott, mikor a szavazólapokat kezükbe kapták a választók, amelyeken jelöltjeik neve szerepelt. Nyugodt, tiszte lelkiismeretid léptek az urnához, hogy szavazatukat leadják azokra, akikbe , bizalmukat helyezték s akiktől a jövőben sokat várnak. Öregepe, öreganva fiaival, unokáival járult az urnához, s szemükből az öröm s megelégedés tükröződött. A zene, 'a tánc egyre fokozódott és a szavazás zavartalanul folyt a békéért, a szebb és jobb holnapért. S. G. A tűzoltók a néo vagyonát védelmezik Járásunkban a tűzoltók is bekapcsolódtak a szocialista munkaversenybe. Ezek az önfeláldozó baj társak tudják, hogy egyetlen falu, de még egyetlen major sem lehet meg a tűzoltók odaadó munkája ntikül. Éjt nappá téve nem ismernek fáradságot, ünnepet, rossz időjárást, mindig készek arra, hogy veszély esetén polgártársaik segítségére siessenek. Tisztában vannak azzal, hogy akár a szövetkezeti, akár a magángazda vagyona van veszélyben, ez nemcsak az ő káruk lesz, hanem ezzel államunk is meg lenne károsítva. Kormányunk sokat áldoz a tűzoltótestület állandó fejlesztésére. Sajnos, sokan még nem tudják ezt megbecsülni és értékesíteni. E2t a legjobban bizonyítja a vágsellyei eset, ahol csak 14 tűzoltó jár gyakorlatra, holott ezeket megszívlelve, legalább 114-nek kellene járnia! Más a helyzet Vág- Farkasdon, Zsigárdon, ahol mind többen és többen sorakoznak a tűzoltók csapatába. Nem kielégítő a helyzet Vágkirályfán i Vághosszúfalun, ahol még ma sem értik,, hogy saját vagyonukat védik meg azzal, .a saját tűz-. oltókat képeznek ki. Nem szabad arra támaszkodniuk, hogy majd eljön a járási székhely tűzoltósága, majd eljönnek a sellyeiek, ha baj van. Községeink minden egyes polgára invekezzen bekapcsolódni a közös vagyon oltalmazásába és megvédésébe. Hankó József Vágsellye. Kik kaphatnak segélyt elemi károknál Kormányunk messzemenő gondosko- ( dása a dolgozókról, tehát egyben a \ földmüvesemberről is, többek között megnyilvánul abban, hogv ha valami- .* lyen elemi csapásból kifolyólag kár éri | a föld aúves ..érmését, vagy vagyonát, állami segélyben részesül. Ezt a segélyt a földművesek számára törvény biztosítja. Mindannyiunknak érdeke azonban, hogy ezt a segélyt azok kapják meg, akik tényleg jogosultak erre Sokan azt hiszik, hogy minden esetben jár az állami segély az elemi károknál. Ez a nézet a 27/1950 Zb. sz. törvény helytelen magyarazásával alakult ki. | Ezért megmagyarázzuk földműveseink- j nek, hogy is áll ez a dolog. A fentemlített törvény és hirdetmény értelmében nem kaphatnak segélyt azok, akik nem biztosítottak olyan károk ellen, amelyek ellen biztosítani lehet. A nemzeti bizottságok ilyen esetben akkor intézhetik el csak kedvezően a segélyre szóló kérvényeket, ha a károsult szociális okból kifolyólag nem volt abban a helyzetben, hogy a biztosítást megkösse. Ez azonban kivételesen fordul csak elő, mert minden földművesünk van olyan anyagi helyzetben, hogy a biztosítással járó únimális díjat megfizethesse. Hasonlóan téves nézetek alakultak ki a földadóval kapcsolatos engedmények nyújtásánál is elemi csapások esetében. Ezért rámutatunk a 13/1945 U. v. sz. hirdetmény 1. paragrafusára; amely szerint csak olyan adóköteles személyeknek ny íjtható engedmény a földművesadónál, al 'k nem biztosítható elemi csapások következtében szenvedtek kárt. Az ilyen ügyekben bővebb felvilágosítást az Állami Biztosító járási felügyelőssége minden földművesünknek szívesen ad. STAŠ1K N„ az állami tiztosítóintézet dolgozója Bőséges takarmányalap — sikeres állat'envfsztés Dolgozó népünk életszínvonala emelés szempontjából rendkívül fontos az, hogy a legrövidebb időn belül fellendítsük állattenyésztési termelésünket. Pártunk és kormányunk ennek a feladatnak a teljesítésére mozgósít most maidén mezőgazdasági dolgozót. Állatállományunk hasznosságát emelni azonban mégsem lehet egyik napról a másikra. Állandó, átgondolt, tervszerű és célszerű munkára van szükség. Mindenekelőtt a takarmánykérdést kell megoldanunk. Nincs olyan földműves, aki ne lenne tisztában azzal, hogy megfelelő mennyiségű és minőségű takarmány nélkül még a legjobb akarat mellett sem lehet lényeges javulást elérni az állattenyésztési termelésben. Éppen ezért minden állami gazdaságban és szövetkezetben arra törekszünk, hogy megteremtsük a megfelelő takarmánvalapot. Kiszélesítjük a takarmánytermelés vetésterületeit is. Ennek ellenére mégis meg kell mondanunk, hogy meglévő takarmánytermelési területeinket kell ez eddiginél sokkal jobban kihasználnunk, mégpedig jobb ápolással, veszteségnélküli betakarítással és nem utolsó sorban a betakarított takarmány gazdaságos beosztásával. Állattenyésztőink ezekben a napokban fogják befejezni a téli takarmányozási időszakot. Hány állatgondozó és takarmányos van, aki türelmetlenül várja már az új zöldtakarmányt. Ez érthető is,‘ mert ha a téli takarmány elfogyott, akkor már csak az újjal lehet számolni. Gondolkozzunk el azon, hogyan osztottuk be múlt évben a takarmányt és hogy nem voltunk-e éppen mi az okai anr k, hogy most, tavasszal, alig tudunk mit adni az állatoknak. Éppen most van az idej" annak, hogy minden állatgondozó és takarmányozó, de egyben a szövetkezetek és állami gazdaságok vezetői is komoly számadást végezzenek, és hogy okuljanak a multévi hibákból. Vonják le a tanulságot és most, hogy megkezdődik az új takarmányozási időszak, ne engedjék meg, hogy bárminemű pazarlás üsse fel fejét a takarmányozás körül. A jó tapasztalatokat is fel kell használni. Komoly, tér.szerű szervezőmunkára van szükség és akkor lesz bőségesen takarmányunk az egész év folyamán. Napjainkban az a legfontosabb feladat, hogy helyesen t'rjünk át a zöldtakarmányozásra. Az első pillanatra nem is olyan nagy feladat ez. Sok helyen bizony úgy oldják meg a zöldtakarmánykeverékből, vagy a lucernából, hazahordjak a - felotetik az állatokkal. Azok a takarmányozók, akik eszerint járnak el, nem is gondolják, hogy milyen kárt okozhatnak állatállományunkban és egyben mennyire megkárosítják a szövetkezetei is pazarlásukkal. Emellett még nemzetgazdasági kárt is okoznak zszerűtlen munkájukkal. Amíg van takarmány, addig „nyakig" etetnek, ha meg már elf gyott, egyszi -üen siránkoznak, ha emelgetni kell a legyengült állatokat. Ezért fontos, hogy egész éven át, megfelelően adagolt takarmányban ré•»szesüljenek állataink. És ezt nem lehet eléggé к ingsúlyozni. Még mindig nem látják , linden szövetkezetben, hogy mennyire fontos a célszerű gazdaságos takarmányozás az állattenyésztés szempontjából, amely a szövetkezet egyik legjövedelmezőbb bevételi forrása. ne legyen teh egy szövetkezet és állami gazd o, de egy egyénileg gazdálkodó sem, aki ezt ne tudatosítaná magában most, amikor a zöldtakarmányozásra átté-ünk és amikor megkezdjük az elkövetkezendő időszakra megteremteni a takarmánykészletet. A szövetkezeti tagok, csoportvezetők és a járási nemzeti bizottságok zootechnikusai ezekben a napokban fejezik be, vagy máris befejezték a zöldtakarmányozás tervének kidolgozását. A tervekben kiszámítják, mennyi takarmányra van szükség, mikor, nennyi és milyen takarmányt etessenek, hogy az állatok állandóan jó erőben legyenek és hogy emellett még véletlenül se következzen be pazarlás. Sokszor előfordul, hogy feleslegesen sokkal több takarmányértéket feletetünk, mint amennyire az állatoknak szüksége van basznos^átnikhoz mérten. Nem mindegy az, hogy fiatal, vagy öreg keveréket, keveréket vagy lucernát etetünk, és hogy a tehén két vagy 10 liter tejet ad-e. A terveknél tehát elkerülhetetlenül figyelembe kell venni az egyes takarmányok értékét, de ugyanakkor az állatok hasznosságát is. Nem fér kétség ahhoz, hogy a fiatal zöldtakarmányból az állat sokkal többet bír fogyasztani, mint amennyire a tejképzéshez és a súlygyarapodáshoz szüksége van. Ezért feltétlenül fontos, hogy a zöldtakarmányhoz szalmát is adjunk, mégpedig szecskázott állapotban. Sok értékes takarmányt, megtakaríthatunk így a téli időszakra. A takarmányalap biztosításának további fontos kérdése a takarmányok betakarítása. Bizony, nagyon sok függ attól, hogy milyen gyorsan tudjuk begyűjteni takarmányainkat. Tapasztalatból tudjuk, hogy ha a takarmánykeverékeket későn, fásult állapotban kaszáljuk, és ha a hereféléket, lucernát és füvekel akkor ka áljuk, amikor már elvirágoztak, akkor több takarmányt nyerünk, de ugyanakkor ezeknek a takarmányoknak a tápértéke lényegesen alacsonyabb. Ehhez még hozzá kell számítanunk azt is, hogy az idejében lekaszált takarmányok után sokkal gyorsabb a sarja^ás, mint ha későn kaszálunk. A takarmányt tehát ne hagyjuk elvénülni, hanem akkor kaszáljuk, amikor a legtöbb tápanyagot tartalmazza. A takarmányok betakarítására éppen olyan jó’ fel kell készülnünk, mint bármely más fontos mezőgazdasági munkára. Uher elvtárs ,a közelmúltban megjelent felhívásiban pontos útmutatást adott ezzel kapcsolatban. Mezőgazdasági dolgoz*, "’-nak ehhez a felhíváshoz kell tartaniok magukat. Mindent el kell követniök, hogy egy szál széna, vagy más takarmány s* vesszen kárba. Ehhez azonban szükséges, az idejében való kaszálás mellett, a szárít - feladatainak sikeres megoldása is. Legjobb, ha sza-ltokon szárítunk. Főleg a fűféléknél, a hereféléknél és a lucernánál fontosak a szárítók, mert az apró levelek a forgatásnál nem töredeznek le és eső esetében sem, veszítenek annyit tápértékükör Készítsünk hát elég szárítót. Ne nézzük az ezzel járó költségeket, mert hiszen az sokszorosan megtérül a jó takarmányban és ezen keresztül állataink rendes takarmányozása következtében, magas hasznosságukban. Az utóbbi években sok értékes tapasztalatot szereztünk a silózás terén is. Ha van elég silótakarmányunk, akkor állataink a tél folyamán sem szenvednek hiányt lédús takarmányban. Márpedig azt mindenki tudja, hogy a lédus takarmány milyen nagy szerepet játszik az állatok hasznosságának emelésében. Nagy mulasztást követnénk el tehát, ha a silózásra nem fordítanánk kellő gondot. Már most is lesz, mit silózni. Az őszi takarmánykeverékek, a savanyúrétek füve és a káka nagyon jó silóanyag. Ezárt hozzuk rendbe a silógödröket, Számoljunk azzal is, hogy esetleg esős időjárás következtében nem tudjuk a többi takarmányt kiszámítani, s hogy ebben az esetben ezt is lesilózhassuk. így nem érhet bennünket meglepetés. Most gondoljunk arra is, hogy az őszi keverékek után még termelhetünk értékes takarmányt, mégpedig nyári keverékeket, csalamád ,. és burgonyát. Munkára hát!
