Szabad Földműves, 1954. január-június (5. évfolyam, 1-26. szám)
1954-05-16 / 20. szám
9 Лоача FflíMm#v0 S ШМ. május 16. lavaszi szemle és járási versenvértékelés Vágveesén A garamvezekenyi EFSz-Ьея szocialista munkaversennyel végzik a növényápolást A motoroevonat hangot» csattogással befut Demásdra. A vonatból csak egykét nénike szállt ki és sételépésben megindulnak a falu felé. Hozzájuk csatlakozunk. mert a közmondás is azt mondja, „gyere velem, nem megyünk gyalog”. Igaz. ?• üt - m hosszú, de addig is elbeszélgetünk. — Nagyon kevés utas volt ma, — mondja az egyik öregebb nénike. — Nem is •'■oda, szólt a fiataleszszony — aki egy kislányt vezet maga mellett. — Hát ki utazik ilyen szép tdőoen. Fáj ez embernek a szíve, he ilyen sürgős műnk dobén utazgatni kell. Én sem utaztam -olna, a világért sem, de orvoshoz kellett vinnem Marikát. Nem látta Örzse néni a vonatablakából. hogy e nép kint van a határban? Kapálják a cukorrépát, a napraforgót. — — De még az egyik táblán milyen jókedvűen daloltak, — szól közbe a harmadik utas. — Nini... — kiált fel a fiatalaszszony — azok ott a mieink. — Sajnáíom, hogy nem lehetek közöttük. Lányokat, férfiakat pillantunk meg, s közelebb érve látjuk, hogy a cukorrépát sóval szórják Ahol az út kereszteződik, egy fiatalemberrel találkozunk, aki répesózóktől jött. ezért megszólítjuk. — Jól megy a rép isózáe ? — kérdezzük. — Igen, jól megy, de kissé lassan — válaszolja — csak sózzák a répát, de Garamvezekény'- már 90 százalékát meg is kapálták. Beszélgetés közben megtudjuk, hogy ö a brigádegronómus. 3 község földterületét bízták -á. Azt is elmondja, hogy körútját végzi és szívesen vizsgálja a h tárt, gyönyörködik a vetésben, a traktorok munkájában. — Gyerünk Vez kényre, — mondja hirtelen, — nézzük meo hogy állnak a cukorrépakapálással. A falu népe kivonult a határba Alig 15 percnyi pv- ..glat, után beérünk Garamvezekényre. A falu mintha kihalt volna, csak 1—2 kisgyerek játszadozik a házak előtt. Egy nagy térség mellett haladunk el, ahol kiscsirkék, kacsák, libák gelésznek, élvezik a meleg májusi levegőt. — Szép parkot lehetne itt csinálni — jegyezzük meg. — Ami késik, ne.i múlik, — mondja csendesen az agronómus. A szövetkezet irodájában csak Ademcsek Mihály könyvelőt találjuk, aki szintén a határba készülődik Fabó Györggyel, a második csoport vezetőjével. — A határ mindent elárul — mondja a kissé őszeshajú csoportvezető. Elárulja a jó, a rossz munkát. A dűlőűton, amerre haladunk, az árok partján uerebélyes almafák sorakoznak. Gyönyörű feher virágaikat most bontogatják, hogy életet adjanak a jóízű gyümölcsnek. Távolabb egy pirosc6őrű. hosszúlábú gólyamadarat látunk. gyorsén iépked. nyilván valamilyen enhivalóre vadászik. — Ott vannak az emberek ni — mondja Fabó elvtárs. Itt van minden épkézláb ember kivét“’ nélkül. E- gyik sem akar lemaradni a másiktól, mert állandóan folyik köztük a verseny. Az én csoportom versenyez az első csoporttal, amelynek vezetője Furát- Pál. Ezenkívül párosverseny is folyik. És még van egy újításunk is. Nézz oda, arra az embercsoportra. Tényleg nagyon is feltűnő, hogy a kikarózott, szétpercellázott répaterület egy részén tizen kapálnak egy csoportban. Ezt máshol sehol sem látjuk, jnm a tagok szétszóródva, kiki a maga parcelláját kapálja. — Az egy csapat — magyarázza Febó el tára. Öt család áll össze ée közöse dolgoznak. Ez a cse at az első csoportból alakult. Már tavaly is így dolgoztak és szép eredményt értek el. Csöndes küzdelem folyik a csapat és a töb-H tagok között, fagyon kíváncsiak vagyunk, vájjon ez évben mi lesz az eredmény. A kötelezettségvállalások és a munkaverseny meggyorsítja a növényápolást A cukorrépeföld mindenütt szép tiszta, ahol a kapa már megjárta. Az emberek rossz kaszából készült könnyű kapákkal dolgoznak, "milyeneket olyanná formáltak, mint a répa sorköze s íp egy-egy húzással könnyen haladnak előre. A répa egészséges élénkzöld. szinte szemlátomást nő, fejlődik. — Nemspká lehet egyeli i — mondja a könyvelő. Ránkköszöntött a nagy munkaidő. Az egész termés attól függ, hogyan és mikor r> ik.Jják meg e növényt. — Látod, — mutat karjával a szétszórva dolgozó szövetkezeti tagokra, — itt nincs hiba. Öröm nézni, milyen szorgalmasan dolgoznak az emberek. A Május 1. és 0 X. kongreszszusra tett kötelezettségvállalásunkét maradéktalanul teljesítjük, ami azt jelenti, hogy 5 nappal az agrotechnikai határidő előtt a növényápolást elvégezzük. Ezenkívül az is serkenti a tagokat a munkába, hogy versenyben állunk a garamszentgyörgyi szövetkezettel és mi győztesként akarunk kikerülni. Ennek jelei már mutatkoznak is. A kötelezettségvállalás, a munkaverseny meggyorsítja a növényápolást. — A pótjutalom bevezetése pedig jóminőségű munkára serkenti a csoport tagjait — szól közbe Eabó elvtárs. — Tavaly két vagon csöveskukoricát osztottunk szét pótjutalomként. — És a cukorrépa után mennyit osztottak szét? — kérdezzük. Fabó elvtárs gondolkozik, a válaszon töri a fejét, ezután megmondja az igazat. — Meg ke1: mondanom, — válaszolja, hogy nagy hibát követtünk el a cukorrépánál, azért, mert nem mértük le külön minden tag részét, amikor az állomásra szállítotok. Igv nem tudtuk, hogy ki termelt terven felül és nem is adhattunk pótj álmát senkinek, pedig voltak olyanok, akiknek járt volna. Ez többször nem fog előfordulni. Ez évben aki túltermel, biztos, hogy megkapja a túltermelés 25 százalékát. A sertésgondozóknak is érdeke Ahogy a szövetkezet vezetősége a növényápolásnál bevezette a pótjutalmazást, úgy fontos, b у ег állattenyésztésnél is beveze e. Ugyánis beszélgetésünk során kiderült az, hogy a sertésállománynál még nem vezették be a >ozamszerinti jutalmazást, s így természetesen a pótjutalmazást sem. Pedig Fabó elvtárs szép eredményekről számol be, mind az anyakocáknál, mind a hízósertései® 1. Elmondja, hogy Kiszel Pál és két társa nagyon szorgalmas emberek. A malecozásnál eddig 150 százalékra teljesítették az előírt .érvét. A hízósertések is jól gyarapodnak s ezáltal a szövetkezet 126 százalékra teljesítetne a negyedévi sertéshúsbeedást. Ezek után joggal kérdezzük, miért nem jutalmazzák az állatgondozókat hozam szerint. Ahogy a növénytermelésben, az állattenyésztésben is megtenné hatását a pótjutalom bevezetése. Ez érdeke e szövetkezetnek és az állatgondozóknak egyaránt. No de száz szónak is egy a vége, a szövetkezei jó alapokon nyugszik s ezt mi sem bizonyítja jobban, mint az a tény, hogy a tagok szorgalmasén és becsületesen kapálják a részükre kimért cukorrépát. Biztos, hogy a többi növényápolási munkákat is jól elvégzik a tagok, abban a tudatban, hogy a túltermelésnek 25 lázaléka mint pótjutalom őket illeti. Ha ezt betartja a szöv vtkezet vezetösege és az állatállománynál is megteszi a szükséges intézkedéseket, ügy a tagok bevétele és a szövetkezet vagyona rohamosan gyarapodni fog. SÁNDOR GÁBOR Nagyjelentőségű újítás A déli. envhe szél aranvatérti esőt hozott Ez azonban nem tudta тег akadályozni a vágsellvet iárás tizenhárom szövetkezetének küldötteit a rendszere5 havi versen vértékelésben amit ezúttal Vágvecse községben tartottak A vendéelíi nagyterme nvolc órára csaknen megtelt küldöttekkel Az agronómusok zootechnikusok munkacsopor-tvezetők szorgalmasan fúlták a leveaöbe cigarettáikból a kékes füstkarikákat Mée mielőtt a versenvértékelésre sót került volna a küldöttek megválasztották soraikból a versen vértekéit* bizottság tagjait, majd a JNB mező gazdasági ügvosztálva egvik funkció náriusa arra tett iavas'atot hogv először te intsék meg a helvbeli * EFSz zöldséukertészetét és állatállománvat Ezt egyöntetűen el is fogadták. Rövid idő alte'tével a terem kiürült "sak a vi-rsenvértekéit! bizottság tagjai maradtak vissza Én arra vagyok nagvon kiváncsi — mondia menetközben egv ma eastei metű nd férfiszomszéd iának. — hog\ melvik EFSz lesz a tizenhárom kö/ü1 a versenvgvőztes? A mellette lépeset“ férfi — akinek eld/ő beszélgetéséből megái lapítható hog\ valamelyik EFSz t'ogatosa. mert nagi -Ifiszeretettel beszélt a lovak; ói — rávágia; — Engem oedig minden érdekel!. — maid újra a lovakról vitázik mindaddig. amíg a zöldségkertészetbe nem érkezünk, ahol az érdekes sok látnivaló teljesen leköti a szemlélődök minden figyelmét. Háromnegyed-kilós uborkák és piros paradicsom •.. Amint a tágas, hosszú üvegházija lépünk arcunkat enyhe, meleg levegő csapia meg, s nyomban szemünkbe tűnnek a csaknem méteres magasságú oaradicsombokrok sorai. Egy bokron, a haragos-zöld színű levelek kózü már piros paradicsom kandikai a vendégekre. — Ezt a paradicsomot biztosan oeíestették! — legyzi meg tréfásán oz egyik küldött, s alaposan szemügyre veszi egeszen közelről.. Erre a szóra többen is felfigyelnek majd kíváncsiskodó szemmel nézegetik .. — Itt. ebben az agyasban. — magyarázza az EFSz vezető-kertésze a jelenlevőknek — először salátát, utana kaiarábét neveltünk és végül paradicsom-palántát ültettünk. A küldöttek figyelmesen hallgatják Piaidei Imié kertészt, utána pedig kü lönboző kérdésekkel árasztják el, melyre szakszerűen, nyomban válaszúi is. udabb megyünk ... A másik ágyasban uborkaindak futnak fei a magadba. э uananhuz hasunloan lógnak le a 2ö —4U cm. hosszúságú, háromnegyed-, egykilós uborkák. — Az első uborka-szállítmányt — szólal meg újra Piaidei kertész — még március 28-án küldtük Handlovára. igv a tervet lóval megelőztük, mert az első szállítást, csak májusra terveztük. Hogy Piaidei kertész mennyire leleplen vés. azt az is bizonyítja, hogy az üvegház alsó részein termesztett, kü önböző fajtájú virágokból, mintegy 7—8 ezer korona jövedelmet biztositott a szövetkezetnek. Salátából, retekb'f. karfiolból, karottából. spenótból pedig az eddigi értékesítés során összesen 10 ezer korona folvt be az EFSz pénztárába. Az üvegházak és melegágyak megtekintése után a szemle vezetésével megb zott lárási funkcionárius rövid beszédet mondott: — Ti most magatok meggyőződhettek arról, — emelte ki többek között — hogv miiven jövedelmet lehet kihozni egv példás szövetkezeti kertészetből — ilven üvegház — folytatta — még ezenkívül három van a iárás területén, de eredményeik jóval alul maradtak a veesei EFSz-étöl. Mi is hozzátehetiük hogy a vágvecset EFSz kertészete annak ellenére hogv 19 és fél hektár terjedelmű, énhez mérten alacsony létszámú П6 tagú i munkacsoporttal rendelkezik mégií olvan eredményeket mutat fel hogv párját ritkítja a környéken. Ezt annak is köszönhetik, hogv a kertészetben is bevezették a pótjutalmazást Ällatszemle bíráló szemmel... ... A lóistállóban vagyunk. A népes kü'dnttsés kisebb csoportokba verődve. a csillogó fénvlüszdrű oaripákat musti gatia. maid egvesek az állatgondozókkal váltanak pár szót. kérdezősködnek. — Hát . versenylovatok van-e? — szögezi a kérdést az állatgondozónak egv erőteljes pirospozsgásarcú szövetkezeti tag. — Van hát1 ott szopja az anvia tőgvét. ni' — siet a válaszadással VaJ- kovszK> Zsófia, a tornóci EFSz sertésFondozóía. E jóindulatú de tréfás, kissé csipkelődő mesiegvzés. egvben figyelmeztetés is a vecseieknek hogv már vannak EFSz-ek amelvek e téren megóvták 'iket A nővén deká Hatok istállóiéban a lárda hígított mészotdattól fehérük A boriak szép tiszták, gondozottak, s ló erőn'étben vannak. Egv barnakalapos zöld viharkabátos férfi beletekint a jászolba és a borjak “letett száiastakarmánvban turkál érdes. vaskos ujjaival ■ Maid a küldöttek között a boriak szoptatási idejéről kialakuló vitában az egyik .küldött amellett kardoskodik, hogy két hét bővan elég. a másik ellenben k: tart a maga salát álláspontja mellett, vagvis a háromhetes időtartamot tart;-a helvesnek. A többévtizedes gazdag szovjet tapasztalatok azonban azt bizonyítják hogv a Stejman-féle itatásos és hideg boriúnevelési módszer alkalmazása a iegkifizetőbb, a legjobb, mert elüsz'-n is nagvmennviségű tel megtakarítását teszi lehetővé. másodszor a borjak rászoknak a pontos, mértékletes evésre, — nem kapnak ezáltal gyomorrontást Ugyanakkor a különböző betegségei; kel szemben ellenállóbbak iól fejlettek, egészségesek és edzettek. Ügyeljenek jobban a tűzbiztonságra ... Felázott földúton jutunk a míg befejezetlen új istállókhoz. A készült! tehénistálló 100 férőhelyes lesz. Az állatok vízszükségletének biztosítására ötletes megoldáshoz folyamodtak. A kihasználatlan, elfolyó ártézi kűtvizet használják fel erre a célra, amit majd csővezetékeken nyomatnak fel az' istállóig. Az új tehénistálló előtt az állatgondozó arra figyelmezteti a belépőket, hogy lábbeliüket mártsák be a lei tőtlenítőbe. Egy nagvon fontos dolog azonban elkerülte a figyelmét, mégpedig a tűzbiztonsági rendszabályok szigorú betartása. Egv mocsonokkirályi küldött — megfeledkezve arról, hogy tűzrendészet! szabály is van a világon, — égő cigarettával lépett az istállóba. Erre egy másik küldött. Hankó elvtárs figyelt fel, aki nyom ban figyelmeztette a szabálytalanságra Az egyik tehéngondozótól megtudjuk, hogv a tehenenkénti napi te.játlag 5 és fél liter, pedig jóminőségű takarmánnyal nem nagyon dicsekedhetnek. — S miből áll a tehenek napi takarmányadagja? — kérdezzük. — Teheneink szecskázott búzaszalmát, silózott cukorrépafejet és magkórót kapnak, amit kevés melaszos vízzel ízesítünk — válaszolja, majd hozzáteszi — ezenkívül egy-egy tehénnek másfél kiló darát adunk. — A gazdasági udvarban látható ka-, zalnyi magkóró arról győz meg bennünket, hogy az EFSz vezetői a múlt évben kevés gondot fordítottak a siiózásra. Ebben az évben sokkal több és lobb minőségű takarmányt kell biztosítaniok állatállományuk részére. A most épülő sertésfiaztatóhoz több küldött fűzött megjegyzést, hogyan lenne jobb. célszerűbb, gazdaságosabb az állatok részére megfelelőbb. Zsák elvtárs. a szelőcei EFSz zootechnikusa borúlátóan megjegyzi: — Én kötve hiszem, hogy ilyen formában, ahogy énül. megfelelő legyen majd sertésfiaztatásra. A betűn hideg akkor is. ha az állatok alatt gömbfa-padlózat van. — A malacok részére készített kútricát — iavasolta Valkovszky elvtársnő — ne keresztben hanem hos/-szában rekesszék el mert ígv az etetés egyszerű és nem zavarja a szomszédos anyakoca malacait E megoldást többen helyeselték. Az EFSz elnöke is örömmel fogadta a ta nácsot és ígéretet tett. hogv kipróbállak mennyire válik majd be. A legnagyobb bírálat a szövetkezet baromfitenvészetét érte.melyben amellett. hogv a tervezett létszám nincs meg. ráadásul a gondozás sem a legmegfelelőbb Vonatkozik ez főleg a legfiatalabb csirkékre amelyeket nagvon szűk kis helyiségbe zsúfoltak b A szemle a választott malacok és ь már hizlalásra fogott sertések megte kintésével ért véget majd a küldöttek visszatértek a vendéglő nagytermébe. Kik a legjobbak? A kíváncsiságtól fűtötten foglalták el helyüket a küldöttek. Még mielőtt a versenvértékelésre került volna a :nr. megindult a vita arról, mit láttak jónak és helytelennek a veesei szövetkezetben — Határozottan állíthatjuk. — mondia egv küldött. — hogy a veesei EFSz-nek szép eredményei vannak az állattenyésztésben, de az állathigéniára több figyelmet kell fordítania. így például a baromfifarm nem elég tiszta és a vályút sem tisztogatják rendszeresen. Ügy tűnik hogy a tisztaság, amit láttunk az is tállókban, csak ez alkalomra volt előkészítve. A küldött állítása részben beigaz > lást nvert azzal is. hogv a régi, adaptált istállók mennyezetén a pókhálók nagv számban csüngtek. Hanko elvtárs. a vágseilyei EFSz küldötte is szót kért. — Összefértük valamennyi istállót — mondotta — de egv helyen sein tapasztaltuk, hogy a tűzbiztonsági palack ott függne rendeltetési helyén A vecseieknek jobban kell óvniok közös vagyonukat. A vitát Paštéka elvtárs összefoglalta — Ez a szemle — mondotta többek között — nagvon jó iskola lehet a veesei EFSz tagjai részére; de tanulhatnak belőle a többi szövetkezetek is. A munkaversenv eredményeinek értékelése során a tavaszi munkák és a borjuszaporulat terén a mocsonokkirályi, —a haladó agrotechnikai módszerek alkalmazásában és a hízóserté sek napi legmagasabb átlagos húsgyarapodásában a szelőcei — a pénzbevételi terv túlteljesítésében a peredi, - a legkisebb kiadási zárlattal és a legnagyobb tojáshozammal, a vágfarkasdi, — a legmagasabb te.játtaggal a deáki. — a malacszaporulat vonalán pedig a vágsellvei EFSz áll az első helyen. % A iárás legjobb növénytermesztési — és a legjobb állattenyésztési csoportvezetője, a szelőcei EFSz-oen Csicsman Lajos és Zsák János. A verseny győztesei a szelőceiek Mind a növénytermelésben, mind az állattenyésztésben az első helyen a szelőcei EFSz áfl, amely egyben a járási versenyzászló birtokosa is. A második helyet a vágseüyei, a harmadikat a vágfarkasdi EFSz érte el. A sereghajtó szerepét a zsigárcíi EFSz tölti be, amely a sor végén, leghátul kullog. Az EFSz-ek között folyó lendületes munkaversenynek oda kell irányulnia, hogy az elmaradottabb szövetkezetek is. szorosan felzárkózzanak az élenjárók vonalába. Az élenjáró EFSz-ek építsenek ki szoros kapcsolatot a gyöngébbekkel és közvetlenü adják át értékes tapasztalataikat. A szocialista munkaverseny ne legyen öncélú, hanem valóban töltse be a termelés hajtóerejének szerepét. A rendszeres havi szemlék és versenyértékelések akkor lesznek igazi segítői a termelés színvonalának fokozásáért vívott csatának, ha azok egyben a haladó agro- és zootechnika! módszerek tapasztalatcsere-iskoláivá válnak. KOVÁCS ISTVÁN A szovjet tudósok, mérnökök, szakemberek száz és száz új mezőgazdasági géppel, az eddigiednél eredményesebb termelési eljárás kidolgozásával járulnak hozzá a mezőgazdaság valamennyi ágának nagymérvű fellendítéséhez. Mint ismeretes, a fiatal zöldség fejlődését ayakran gátoi'ák a gyorsnövésű gyomnövények. A sorközi gyomiáiást könnyen elvégezhetjük géppel, de az ágyasokot kézzel keli gyomlálni. Ez sok időt és nehéz testi munkát igényel. V. I. Edeistejn, egyetemi tanár, új zöldséeültetpsi módszert dolgozott ki A zöldségágyat papírszalaggal fedik be, a magot pedig a szalagon ütött réseken keresztül helyezik a talajba Amikor a mag к ’"ázik, szárat ereszt — kibúvik a résen, szabadon nő és gyorsan »- - "dik A fiatal növény fej- j Iődését ni” nátolják a gyomnövények. A papírszalag ugyanis megakadályozza, hogy ezek felszínre tőrjének, levegő és fény hiányában r'vid idő alatt elpusztulnak. A mezőgazdasági gépgyártás Összszövetségi Tudományos Kutatóintézetének dolgozói egy különleges vetőgépet sze-kesztettek, amely lehetővé teszi a papírszalagon keresztül történő vetés nagyszerű gondolatának gyakorlati megvalósítását. Ez a traktorvontatású vetőgép a felszántott mezőn’ két, egyenként 15 centiméter szélességű papírszalagot Húz ki maga után. A gép egymástól ! egyenlő távolságra réseket üt a tekercsről lecsavart papírszalagon és kis gödröket fúr a talajba. A vetőmag a papíron ütött réseken keresztül a fé; szekbe hull. A gép a maggal együtt i trágyát is hint a fészekbe. Majd a taj karólemezek vékony földréteget borítanak a szalagra.
