Szabad Földműves, 1954. január-június (5. évfolyam, 1-26. szám)
1954-05-02 / 18. szám
íkerOod Fnlifcifiüve* 1954, május 2. 'Tetfriréri ü#s/öasletü*Lk a fliese »rjd négzn&k, а кошшшшаш építőiének* (/■■? У\!емzeli /ЯгсооиаI május 1. jelsióiból) A szovjet rend és a nemzeti szabadság A MAGÁNTULAJDON és a töke elkerülhetetlenül szétválasztja az embe- , reket, nemzeti viszálykodást szít és | tokozza a nemzeti elnyomást. Viszont , a kollektív tulajdon és munka éppolyan elkerülhetetlenül közelebb hozza egymáshoz az embereket, aláássa a nemzeti viszálykodás gyökereit es megszünteti a nemzeti elnyomást. A kapitalizmus nemzeti dnyomás nélkül éppúgy elképzelhetetlen, mint ahogy a szocializmus is elképzelhetetlen az elnyomott nemzetek felszabadítása nélkül, nemzeti szabadság nélkül. A sovinizmus és a nemzeti harc elkerülhe- ! teilen, elháríthatatlan mindaddig, amíg j a parasztság és általában a kispolgárság — mely telve van előítéletekkel, a burzsoáziát követi, — és fordítva, a nemzeti béke és a nemzeti szabadság biztosítottnak tekinthető, ha a parasztság a proletariátust követi, vagyis, ha biztosítva van a proletárdiktatúra. A szovjet forradalom tapasztalata teljes egészében megerősíti ezt a tételt. A szovjet rend megteremtése Oroszországban és a nemzetek állami különválásra való jogának kihirdetése gyökeresen megváltoztatta az oroszországi nemzetiségek dolgozó tömegeinek egymáshoz való viszonyát, aláásta a korábbi nemzetiségi ellenségeskedés gyökerei!, megfosztotta talajától a lemzeti elnyomást, megszerezte az irosz nunkásoknak másnemzetiségu estvéreik bizalmát, mégpedig nemcsak Oroszországban, hanem Európában és tzsiában is és ezt a bizalmat a lelkesedésig, a közös ügyért való harc készségig fokozta. Szovjet köztársasagok megalakulása Azerbajdzsánban, Örményországban uoyanilyer eredményekre vezetett — megszüntette a lemzeti összetűzéseket és megoldotta i töröt és örmény, az örmény és azer'ajdzsán dolgozó tömegek „évszázados” ellenségeskedését. Ugyanezt kelt nondanunk a Szovjetek magyarország bajorországi, lettországi ideiglenes győzelméről is. Másrészt határozottan állíthatjuk, hogy az orosz munkások nem tudták volna legyőzni Kolcsakot és Gyenyikint, az Aze-bajdzsán és az örmény Köztársaság pedig nem tudott volna talpraállni, ha odahaza nem szüntették volna meg a nemzeti ellenségeskedést és a nemzeti elnyomást, ha Kelet és Nyugat nemzetiségeinek dolgozó tömegei nem fordultak volna feléjük bizalommal és lelkesedéssel. A szovjet kö/ ars i megerősödése es a nemzeti ел ■ » megszűnése egyazon folyam, лае — a dolgozók felszabadulásának, az imperialista rabság alóli felszabadulásának — két oldala. A Szovjet SzociaMsta öztársasagnk Szövetsége a világ egyetlen országa, ahol sikerült számos nemzet és nép békés együttélését és testvéri együttműködését meqoldani, ez azért volt lehetséges, mert itt nincsenek sem uralkodók, sem alávetettek, sem anyaország, sem gyarmatok, sem imperializmus, sem nemzeti elnyomás — a föderáció itt a különböző nemzetek dolgozó tömegeinek kölcsönös bizalmán és azon az önkéntes törekvésén alapszik, hogy szövetségben egyesüljenek A föderációnak ezt az önkéntes jellegét a jövőben is feltétlenül meg keli őrizni, mert csak az ilyen föderáció lehet majd az átmeneti torma minden ország dolgozóinak ahhoz a magasabbrendű egységéhez, amely egy egységes világgazdaságban valósul meg, s amelynek szükségessége egyre és egyre jobban érezhető. (Sztálin Művei, 5-ik kötet 21—25 old.) ELIEN MAIDS ELSEJE A világ munkásai inár a múlt században elhatározták, hogy minden évben megünnepük MájU6 elseje napját Ez 1889-ben történt, ..mikor e világ szocialistáinak Párizsi Kongresszusán a munkások elhatározták, hogy Május elsején, amikor a természet lelébred téli álmából, erdők, hegyek kizöldülnek, mezők és rétek virágbe borulnak, a nap melegebben kezd tűzni, a levegőt átjárja a megújulás öröme, a természet pedig táncra perdül és ujjongásbán tör ki — úgy döntöttek, hogy éppen ezen a nepon fogják az egész világnak harsányan és nyíltan tudtára adni: a munkások hozzák ez emberiségnek a tavaszt és szabadítják meg a kapitalizmus bilincseitől, a munkások hivatottak megújítani a világot a szabadság és a .szocializmus alapján. Minden osztálynak megvannak a maga kedvelt ünnepei. A nemesek bevezették a maguk ünnepeit — ezeken fennen hirdették a parasztok kifosztásának „jogát”. A burzsoáknak is megvannak a maguk ünnepei — ezeken „igazolják” a munkások kizsákmányolásának „jogát”. A munkásoknak is meg kell, hogy byyen a maguk ünnepe és ezen az ünnepen fennen kell hirdetniök: mindenkinek munkát, mindenkinek szabadsá got, minden embernek egyenlőséget. Ez az ünnep — Május elseje. így döntöttek a munkások már 1889- ben. A munkásszocíalizmus csatakiáltása azóta egyre erősebben harsan fel a május elsejei gyűléseket és tüntetéseken. Egyre szélesebben ömlik szét a munkásmozgalom óceánja, újabb országokra és államokra terjed ki Európától és Amerikától Ázsiáig, Afrikáig és Ausztráliáig. A munkások valamikor gyenge nemzetközi szövetsége mindössze néhány évtized alatt nagyszerű nemzetközi testvériséggé fejlődött ki. amely rendszeresen tart kongresszusokat és a világ minden ’’észéből a munkások millióit egyesíti. Magas hullámokat ver a proletárhareg tengere és egyre fenyegetőbben ostromolja a kapitalizmus ingadozó pilléreit. Nekünk nem kell a burzsoák és el nyomók birodalma! Átok és halál a kapitalizmusra, a vei :áró nyomor és a vérontás minden szörnyűségével együtt! Éljen a munka birodalma, éljen e szocializmus! Ezt hirdetik a mai napon a világ öntudatos dolgozói. És a győzelmükbe vetet hittel, nyugodtan és erősen, büszkér menetelnek a s/ec.alizmifs fénye felé vezető utón lépésről-lépésre valósítva meg Mar* Károly nagy szózatát: „Világ proletárjai egyesüljetek! Részlet az OSzDMP Központi Bizottsága 1912 áprilisában megjelent külön kiadványából. (Sztálin Művei 2-ik kötet, 235-ik oldal) SZEMJON KIRSZANOV: fi mi ÜMMepünlt Már árad a földre az enyhe meleg és csillog a távoli tundra .. . Itt szárnyal a hajnal a Kreml felett, felvirrad a Május Egy újra. Felhők i ne gyűljetek Moszki>a egen: Maradjatok messze a réten. Ég a vlakát és lángol a fény: „Szép Május isise je éljem” A naphoz emeltük a munka dalát, sokezer roham összekovácsolt. Hazánkon a legszebb fény ragyog át, rímnél zengőbbek a számok! Nézd csak a munka vörös csapatát, mely élenhaladva fog össze. Megnyertük a termelési csatát, a határidőt megelőzve! Zakatolnak a gyárak, a kürtiük üzen s a hír felröppen a légbe• az Ötéves Tervet minden üzem teljesíti négyre, de négyre! Vicsorog komoran a kolumbuszi táj - de fényözön tárul elébünk — nem egy, de akár húsz Amerikát utolér s túlszárnyal a népünk! Hogy az élet könnyít, jó legyen itt - az Ötéves Terv ad a népnek — jól fűtött házakat, kerteket is, színes szövetet, csodaszépet! Vár a Vörös Tér! Szív ma dobogj erővel, hős akarattal! Virulj ki te Május, csengve lobogj föl az égig. májusi karddal! Dördüljön az ágyúk üdvszava hát. dörögjön messze a tájra, harsogja a nap, mint égi plakát: „Éljen a Május Hazája!” Urban Eszter fordítása. 1935-ben gróf Somsich kastélyának egyik szobájában 40 csendőr közé préselve álltak a szécsénykei sztrájkoló aratómunkások képviselői. Earaga Ferenc, Takács Ferenc, Csák) István és többen mások. A magyar földesúr védelmére siető cseh járásfőnök, a búr- i zsoá állam képviselője erős csendőri kísérettől felbátorodva, dühöngve kiáltotta a sztrájkbizottság felé: „Kitépem még a gyökerét is a kommunizmus fájának, hogy az soha ne terebélyesedjen ki . ..” Az eszétvesztett járásiönök gyűlöletes kijelentésére a sztrájkbizottság egyik tagja röviden ípv fogalmazta meg a szécsénykei elnyomott munkások és dolgozó paras ok válaszát: „A fa pedig mégis ki fog terebélyesedni!” A gyárosok és feldesurak államhatalmának képviselői elvakultságukban nem akarták megérteni azt, amit az általuk elnyomott munkások és parasztok tudtak, hogy a íagv Októberi Szocialista Forradalomban t'ogamzott fa (az új társadalmi rendszer, a kommunizmus) gyökerei kitéphetetlenek. Az egész világon az elnyomottak és kizsákmányoltak szívében és lelkében mé.yen szerteágaznak ezek a gyökerek és kitépésük — a járásfőnök hó óhaja — csakis a világ dolgozóinak megsemmisítésével volna megvalósítható, márpedig az emberi társadalom fejlődése igazolja, hogy a dudvaszerüen elszaporodó járásfónökök gyönge gyökerzete sokkal könnyebben kiszakítható, különösen akkc., ha van aki szakítsa. Már pedig volt. A munkások képviselő! jól tudták, hogy a járásfőnök kijelentésében összesurítve benne volt az uralkodó burzsoa osztály gyűlölete és tehetetlen dühe, amelyet a történelem halálra Ítélt. Az aratómunkások harca győzelemmel fejeződött be. „A Munkás” 1935. július 14. száma „Az aratók letették a kaszát” c. alatt, erről a harcról ezt írta: „Szécsénykén 34 pár aratómunkás sztrájkolt. Két napi harc után a sztrájk győzelemmel végződött. A munkaadó 3 százalékkal ad többet, vagyis 100 mázsából 10 helyett 13 métermázsát. A lógereblyéért 34 napot kellett dolgozni. Ezt most eltörölték. Magyar föl- i MAJOR SÁNDOR: A FA MÉGIS KITEREBELYESEDETT... desúrról volt szó, de azért a cseh jarásfőnöktő! kért segítséget. Nem talált süket fülekre. Mondanunk sem kell, hogy a sztrájkoló munkások magyarok voltak. Kelenyén 16 pár aratóniunkás szintén harccal kényszerített ki figyelemreméltó eredményeket Tíz mázsa gabonát kapnak, holott eddig a legjobb termés alkalmával csak 8 métermázsa gabonát tudtak keresni. Eddig az aratók kötelesek voltak aratás közben is a munkaadó kívánságára napszámba menni 8 koronáért Most kikötötték, hogy csak 15 napot mennek és bérüket felemelték 12 koronára és félliter borra. A napszám biztosítására a földbirtokos 50 kilogramm búzát akart viszszatartani, de mos kénytelen ettől elállni és a termést kiadni, sőt a 2 hétre kimért komenciót felemelni 3 hétre. Az ipolynagyfalusi Csillagpusztán a földbirtokosnak sikerült a csendőr és a Petrány nevű besúgó segítségével letörni a harcot. Az ipolysági Lenger-birtokon 38 pár aratómunkás folytatja tovább a harcot, hogy ők is kiharcolják a győzelmet.” Nem kis gondot okozott a járás földesurainak és az őket szolgáló államhatalomnak a Szécsénykén kitört és a járás falvaira gyor. a terjedő aratósztrájk, amely szerves része volt annak a harcnak, p elyet munkásosztályunk folytatott pá unk vezetésével a parasztsággal és az értelmiséggel való szövetségben, munkáért, földért és szabadságért. A földért és az emberi életért folyt harc lángja az első világháború után a Nagy Októberi Szocialista Forradalom példája nyomán indult meg. A négy és féléves háború póklábán nagy fokú elkeseredés halmozódott fel a falu lakosságában és a front borzalmait átélt katonákban. A falu mindenható 'öldesura, gróf Somsich ezt szépszóval, ’gy pár hektoliter borral és egy általa endezett mulatsággal akarta a báboú befejeztével leszerelni. A földesurat rendkívüli nagy csalódás érte. A falu parasztsága már nem olyan volt, mint a háború előtt. Olyan szavakat is használt, amelyek szokatlanok voltak az urak fülének és komoly nyugtalanságra adtak okot. Különösen a kisemmizett parasztok, részaratók és béresek beszédjében és magatartásában mutatkozott az meg a legszemlétetőbben, akik az orosz frontról és főleg a Nagy Októberi Forradalom forró hevével érkeztek haza. Mondanivalójuk egyszerű, világos és igen érthetően kifejezésre juttatta a haza földje iránt érzett sóvárgásukat és szeretetüket. — Mire volt a négy és féléves háború a fronton — mondogatták — hiszen az ellenség itt van a falun, a kastélyokban, a földesurak személyében. Ei kell őket zavarni, ahogy azt az orosz munkások és parasztok tették, s akkor lesz föld és nem lesz háború. Különösen méh hatást váltott ki a falu dolgozóiból a frontról hazatértek elbeszélése, amint szenvedélyes, meggyőző hangon ecsetelték az orosz katonák ember és béke iránti szeretetét, amely a lövészárokban való barátkozásban ír- megnyilvánult. Sok szó esett arról is, hogy az orosz munkásoknak és parasztoknak ulyan vezérük van, aki a., életét adja azért, hogy minden dolgozónak jobb élete legyen, de nemcsak az orosznak, hanem a világ minden dolgozójának Lenin-nek hívják és nagyon, nagyon szereti a parasztokat és a munkásokai Ez a Lenin azt tanítja. hogy: „A purtát amelyet az urak kezetekbe dnak, fordítsátok ellenük, mert ők az ellenségeitek, zavarjátok el őket es vegyétek el a földeiket, mert ez a tie ek, ti dolgoztok rajta”. Az oros;, munkások és parasztok azért győztek, mert megfogadták a bolsevikiek vezérének tanítását és azok szerint cselekedtek A Nagy Októberi Szocialista Forradalom viharának aidó hatása nonesak Szécsénvkére, de az ország é- a világ más részeibe is eljutott. Ettől az időtől kezdődtek Szécsénykén is az urak álmatlan éjszakái és rettegései az elnyomottaktól, akik követeléseikkel egyre bátrabban léptek fel, orosz testvéreik példáját követve, évezredes jussukért a földért. Ahogy az elmúltakat nem lehet viszszahozni, úgy nem lehetett többé a i falu régi nyugalmit es az urak által j megszokott légkört újra megteremte- j i ni. A falu dolgozói többé nem tudtak ! belenyugodni helyzetük!». Mást akar- | tak, jobbat, mint ahogy az régebben I volt, de pontosan nem látták még az. | ; odavezető utat. A földesúr, a jegyző és i j a pap szava hitelét vesztette. A hábo- | I rú tapasztalatai kinyitották a dolgozók ; . szemét. Minden szó, amely a jövővel j volt kapcsolatban, egyre nagyobb jelentőséget kapott A falu lakosságának élete kiáradt folyóhoz hasonlított, amely nem bír icbbé hatalmas víztö- 1 megével a régi keskeny medrébe férni. I A gyűlések napirenden voltak és a j község dolgozói arról tanácskoztak, i vájjon mit kell tenni, hogy az élet I jobbra forduljon. Nem volt még párt, vagy szervezet, amely irányt mutatott volna nekik e forró nyugtalan években. A jövővel és tennivalókkal kapcsolatban azoknak volt határozott álláspontjuk, akik az orosz földön, a forradalom légkörében őt”' kultak és fejlőd- j tek. Ezek határozott fellépést és cse- ; lekvést sürgettek a földesúrral szem- ’ ben. Egy napon izzóvá vált a faluban a j hangulat és a falu lakossága egybe- I sereglett Öttagú bizottság vezetésével i ellepte a földbirtokos kastélyának park- i ját és udvarát, hogy az első lépést j megtegye azon az úton, amely a föld i jogos birtokbavételéhez vezet. Föld- és ! iegelőszerzés volt a község parasztsá- i gának egységes követelése. A község I lakosságának 60 százalékát teljesen ! földnélküliek alkották. Huszonöt százalékát tették ki a parasztok, akik ; a földbirtokos gazdaságában cse’édekt kel, aratókkal "s földnélkffliekkpl volí tak kénytelenek napszámért és részért i dolgozni, hogy megémessenek. A község 15 százaléka olyan paraszt, aki megélt, vagy nagv nehézségek között tengődött saját gazdaságából. A falu dolgozó parasztságának kevés földje csak az adóívek szerint volt jóminőségűnek osztályozva, mert a valóságban a leoiobb minőségű földek a földbirtokos tulajdonához tartoztak. Mindezek ellenére a földesúr kisebb adót fizetett föld jene’, holdjai után, mint bármely kis- vagy középparaszt. A földesúr jóml-iöségű 1000 holdja tövében, a hatalmas táblák mellett, bizony szerényen húzódott meg a falu 600 személyt számláló lakosságának 400 hold apró, drágszíj-parcellákra felvagdalt sovány földje. A falubelieknek nemcsak fö'dje volt kevés, de hiányzott a legszükségesebb, a legelő, hogy állatokat tarthassanak. Mégcsak a libákat sem volt hol legeltetni. A földesúr, látva a harcos megmozdulásra érlelődő lakosság elszántságát, ügyes taktikához folyamodott. Teljesítette a falu parasztságának legégetőbb kérését, legelőt juttatott neki, hogy ezzel csillapítsa az elégedetlenséget, így akarta tovább biztosítani a kizsákmányolást. A követelés teljesítése mézesmadzag volt, úgy gondolta, hogy a forradalmi megmozdulást ezzel leszereli. A falu parasztsága írásban kapta, hogy a földesúr legelőjének egy részét örök időkre használhatják. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom nyomán követett út első eredménye nagyjelentőségű volt a további harcok szempontjából. Erősítette a dolgozók egységét, ; saját erejükbe vetett hitét. Az igazi földfoglalástól azonban a szoedem vezérel mentették meg a földesurat. Azzal beszélték le a parasztokat a harc továbbfolytatásáról, hogy n parlament majd megoldja a földosztás kérdését. Szécsényke harcokban gazdag munkásmozgalmána azonban 1925 hozta meg igazi hősi le dületét, amikor a CsKP helyiszervezete megalakult a községben. A pán megalakulásának napjától a falu dolgozóinak küzdelme céltudatosan halad a párt által mutan<t úton a íplsz»,—d„lás fe]g д környék le üigynbh földbirtokosa itt élt így tehát az elnyomás is 5/*e«*nvi
