Szabad Földműves, 1954. január-június (5. évfolyam, 1-26. szám)

1954-05-02 / 18. szám

1954. május 2.

5

ГгоОра ----------Földmfive»

A halhatatlan Jókai

Miro Procházka:

Ötv^n évvel ezelőtt helt meg Jókai.

H is^/u — hat nagy évt.zedet felölelő tró pályefutáaa alatt dicséretek és ócsárlások kereszttüzében állott és halála óta elmúlt félévszázad kritikája sem formálta ki véglegesnek mondható irodalmi arcképét. De igaz volt már száz év előtt is. igaz volt halála pillanatában, és változatlanul igaz ma is, hogy ő a legnépszerűbb, legolvasottabb magyar író

Jókai egész életművével előremutatott. a nemességtől a polgárság felé és a p./lgársác felől még tovább Ezt a még továbbot nem láthatta tisztán, csupán az utópiáig, annak is erősen polgári meg foga: ma zásáig jutott el. De tudta, hogy ez út tovább vezet. Es tudta azt s, hogy a nemzet nem csup? azokból, sőt elsősorban nem azokból áll, akik odafent vannak A nép óriási tömegeitől- sem érzelemben, sem kifejezésben sohasem szakadt el és osztálykorlátei ellenére meg tudta pillantani a parasztok mellett a még csak bontakozó munkásságot is. Ezért lehetett nemessel ég polgárral egyszerre kedv írója a munktlkodó tömep 4ből mindannak, aki egyáltalán eljuthatott az olvasásig és ezért történhetett, hogv ’ mi emberöltőnkben, amikor nagyobb foraulat következett be e olvasótömegek történetében is, mint bármikor ezelőtt, amikor a régi olvasók sokszorosa vált rendszeres könyvvásárlóvá és a könyvtárak állandó látogatójává, amikor а '*ö yvforgatók zöme munkásokból, és parasztokból kerül ki — most is Jókai a legnépszerűbb, a legtöbbet olvasott magyar fró.

Élete színes élményekkel, nem egyszer életveszélyes ко land ok kel, падуs. rű küzdelmekkel és néha meghökkentő ellentmondásokká! teljes, akárcsak egy Jókat regény. írói működésének negyvenedik évfordulóján (1883- ben) „Negyven év visszhangja” címen rövid összefogtad . ad életének döntőbb eseményeiről. Ebben a nagyon szép és nagyon érdekes írásában sok egyéb közt így emlékezik vissza: „Jártam a korszak legnagyobb hőseivel együtt dk-dalútjaikon, s futottam futóbetyárokkal együtt úttalan pusztákon mocsarak, erdők sűrűjében, ott voltam Bécs-város és Budapest ostrománál, a bombatüz közepette, s a feldúlt Komárom romjai közt, s láttam a világot fejemre szakadni Világosnál, ettem dgánybográosból s királyi asztalok ezüst tálairól, voltam szegény ördög, aki zsidó gyerekeket tanít megver nyelvre havi két forintért, s voltam bankelnök, aki százezrekkel hajigálózik. volt a nyakamon kötélhurok és érdemrendszalag, megdobáltak koszorúval és eá-'-s;

Hegedűs Géza cikkéből

ral, hallottam magamat hivatni írókitálynak és K'issuth-kuiyának, huszonhárom eszteridőo koromban egy év ai«tt csináltam forradalmat, háborúba mentem és megbázosodtam — egyiket sem bántam meg . .

1825 február 13-án született Komáromban. Rendkívül fogékony gyermek volt. Kezdettől végig kitűnő tanuló. Iskolás korában jó! megtanult latinul, majd egyévi pozsonyi vendégeskedés alatt németül, nem sokka' utána szinte j. tszve franciául, angolul és olaszul is. Egyszerre érdekelte történelem és természeti udomán- egyszerre bontakozott írói és kép ^művészeti hajlama 'о/dôben arra is gondolt, hogy festő lesz) Jó iskolákban is járt. különösképpen fontos élményt jelentettek számára a pápai híres kollégiumban eltöltött évek Ez a régi középiskola igen színvonalas intézet volt. de ennél is fontosaik Jóka’ számára hogy 'tt kapta iskolatársul PHŐfit, akin k barátsága Jöntővé vált egész életére és eg.oz írói munkásságára

A forradalomra készülő Írók egyik vezére 22 esztendős fővel tekintélyes lapszerkesztő. A forradalmi követelmények szószólója. '848 márciusában Irinyivel együtt ő fogalmazza meg a történelmi „12 pont”-ot. És március 15-én Petőfivel és Vasvárival együtt ő a pest. forradalom egvik vezére

A forradalom volt élete döntő élménye. Ezeknek a napoknak a láza hozta össze Eaborfaivy Rózával, az ünnepelt tragikával — gyönyörúszép nagytehetségú asszony volt — és feleségül vette. noha anyja is. Petőfi is ellenezte a házasságot. (A menyasszony 8 évvel volt idősebe a vőlegényénél) 38 évig éltek boldog házasságban A nagy színésznő nagyszerű feleséggé vált- harcolt az uráért, életét mentette, vigyázott rá. munkára buzdította, múzsája és szerető kritikusa volt. Volt is mit védeni Jókain. A . da’om és a szabadságharc nagyszerű élményei után. amikor is az írónak több ízben jutott fontos politikai feladat, elkövetkezett az összeomlás. Bújdosnia kellett. Halálra ítélték és halálra keresték. Felesége szerzett hamis okmányokat számára. Majd amikor elmúlt a közvetlen életveszély, jöttek a megélhetési gondok. Az üldözött forradalmár nem írhatott a saját nevén, irt hát álnéven Míg végre elérhette, hogy újra regényt és újeágot írhasson az agyoncenzurázott Bach-világben. Ezekben az esztendőkben lett naoy í belőle.

1867 után. amikor már lehetett beszélni a forradalomról. Jókat legfontobb feladatának tudta, fenntartani a

dicsőséges küzdel .-m és a dicsőséges bukás emlékét. És újra meg újra fel- ' idézni a halhatatlan barátot, a szabad- ! ság dalnokát ás vértanúját, Petőfit ehetett időközben politikailag bizony- ' tálán, követhetett el nem csekély következetlenségeket is, a döntő az volt. | iugy hű maradt neowennyo'c emlékéhez. A forradalom és szabadságharc- hó- ' sei mindig eszményként jelentek meg nála s a megalkuvó erkölcsileg elitéi- ' tetett.

Nemcsak a magyar nép szabadságküzdelmeit idézte újra és. újra, hanerr, a maga ügyénél: erezte a világ minden ] elnyomottjának ügyét. Már jóval a ki- . sgyezés után reg nyi írt az orosz de- ' kabristákró! УчН--omantikus történet t í „Szabadság a hő Jatt” a történelem | eseményeivel csak nagyon nagyjából i egyezik meg, de mélységesen hiteles ? benne ,z a hő alatt csírázó orosz sza- i ! dság. amely világtörténelmű jelentő- f ségü volt és amelynek jelen+őségét Jó- | kai megsejtette. És a dekabristák mel- f 'ett megjelennek nále Pugacsov hősei | (A vakmerő), felvonulnak Dél-Amerike i forradalmárai (Boliv'1"'. az Olasz Ga- | ribaldisták, a felzendült bécsi diá- i kok . . . megjelennek nem egyszer a ? párizsi kommün munkáshősei fókái — i a liberális polgár — nem értette, mi | is történt 1 árizsben, el is hitte azt a j sokféle rágalmat, amelyet a burzsoázia t terjesztett a kommunárdokról, de a j forradalmi múltú író ízt is tudomásul • vette, hogy azok a fegyverre kelt mun- i kások nagyon bátor emberek voltak és ; vértanúhalált haltak az ügyükért. |

A Kiegyezés még lyakran szólal meg | a haladásért kiálló, a forradalmat idé- f zó Jókat, sőt érdeklődése egyre jobban j fordul a társadalom mélyrétegei felé I is, amelyekről azonban mindvégig elég- j gé ködös képe maradt. De ebben ez j utolsó korszakában gyakran siklik a ■ cúlkalandos mesélgetés felé is, nem , egyszer menekül a mesékbe az egyre j kiábrándítóbb valóság elől. Ez váltja ki ellene az igényesebb polcán követelések hangját Péterfy kritikájában.

Örökségül óriási élet-müvet hagyott ránk. Regényeinek és egyéb — főleg szépirodalmi — írásainak legbőségesebb kiadása 110 kötet, de e-bben aügalig szerepe] mutatványként publicisztikai és kritikai munkássága, politikai szónoklatai-bói pedig ízelítőt sem kapott az olvasóközönség. Ebből a roppant tömegből Jókei maga is sokat r”'landónak Ítélt, de nagyobb réeze kiállta az idő próbáját és sok kötetre rúg a halhatatlan alkotás. A Jókairegény a mi nemzeti kultúránk legfőbb [ kincsei közé tartozik.

y^láiusi dal

Májusi dal, ének betölti az utcát, a kéklö ég alatt, hol az útvonalat szegik virágzó fák s boldogarcú népek árad szét az ének.

Májusi dal, ének zeng át minden utcán, hömpölyög, mint a Vág, söpör, mint az orkán: mi bennünk már régi, ereszti a szélnek.

Májusi dal, ének zeng át minden utcán.

Májusi dal, ének mindig zeng ezután.

Fordította: Fugedi Elek.

ALEXANDR JÄSIN:

Választások

előli

Ki innen szavazni indul, Órahoss/at lépeget.

Hat versztányi sűrű erdőt Jár be, s tágas "-éteket.

Eldöntötték odamenni. Fogaton fog valamennyi,

Ügy szavaz a község.

Indulás előtti héten

Nen. maradt ott senki tétlen,

Hogy hiba ne essék.

legjött a kolhoz jelöltje. Vélü.. elbeszélgetni.

Érezték, hogy erre várlak: Megfontolt-beszédű párttag, Tetszett hát mindenkinek.

Sürgölődött a fal-t,

Míg az ünnep napja eljött,

S ott termett az istállóban Hajnalban a kolhozelnök.

Útra kész-e mindegyik ló?

Fog-e körmükön a patkó?

Csörgőt rájuk, jó sokét!- irmónika jobb, ha több szól,

A szomszédos kolhozokból Nehogy lepipáljanak.

— Ilyen ünnep ritka — mondta, Méltón adjuk meg a választ,

Hadd lássák, hogy Oroszország Népe kormányt maga választ.

Hadd lássák, mily nagyra nőttünk, Erdeinken messze túl,

És felettünk és közöttünk A szabadság: ő az úr.

Nemes Nagy Agnes fordítása

•4-?

i

I

I

I

i

volt a legnagyobb, Itt aztán megteremtődtek pártunk vezetésével az urak elleni sikeres harc előfeltételei, amelyek hasonló megmozdulásokra ösztönözték a környék dolgozóit is.

Gyakori volt a sztrájkok alkalmával kaszákkal és sarlókkal felfegyverkezett aratómunkások félelmetes felvonulása, akik ezzel adtak nyomatékot követeléseiknek és harci dalaikka' hideg hátborzongást váltottak ki a földesúrból és kiszolgálóiból. „Föl harcra vörösök, kommunisták, föl csillagos katonák, nagy szükség van most Tirátok, dűlnek már a paloták . . . lerázzuk rólunk a láncot, szabad lesz majd a jövő”.

1925-ben, a helyi pártszervezet megalakulásának első évében, amikor a parlamenti választások lezajlottak, a CsKP-nak olyan átütő Hkere volt, hogy a lakosság szavazatának 80 százalékát szerezte meg. A falu dolgozó parasztsága az 1918—19—20-as évek kezdeti megmozdulásaitól szakadatlanul folytatta harcát. E kínt Jetién küzdelemben a harc különböző formáit alkalmazta jussáért — a földért. A harc egyre fokozódott.

A falu kommunistái figyelmüket két fontos pontra összpontosították: ahelybeli nagybirtokon folyó harcra és a község képviselőtestület munka tara A nagybirtokon elérték azt az eredményt, hogy ma ;uk a dolgozók által választott bizalm к védték érdekeiket a földbirtokossal s-emben. Ezen keresztül megőrizték a munkások egységét, amely biztosít» tta a fegyelmet, a harcra való állandó készültséget, biztosította a győzelmet további vívmányok elérésében.

A burzsoá '"'senszlovák Köztársaság egész fennállása alatt a község képviselőtestületi tagjainak többsége és a községi bíró, a kizsákm.'nvoló hatalom ellenére, - kon--nunisták soraiból lett megválasztva. — Az urak az államhatalom támogatásával és segítségével elkövettek mindent, hogy a dolgozók szívós ellet Hasát megtörjék. A munkásmozgalmon belül mozgósították árulóikat, Hubát és társait. Az agrárok pedig hazugsággal és föMosztási csa- 1S> megkísérelték a „Kis Moszkvának” nevezett község'-en az egység, a munkás-parasztszövetség széjjel verését. Gróf Somsi'-h meddő földjeit, mely'к távol esttk a községtől, jó áron széto lOttak azok ózott, akik hajlandóknak mutatkoztak t "lepn. az agrárpártba. De így s л sikerűn megbontani a párt egységet, anny. hűséggel és szeretette a aszkodtak u patthoz, mely öntudatra tanította оке».

S écsényke doigozoi példás, kitartó ! harcukkal Kifejezést juttatták meg- I ingathatatlan g ti két a párthoz es ;

ezáltal megszerezték környék dolgozóinak megbecsülését.

A burzsoá államhatalom és az agrar urak, amikor már úgy vélték, hogy a loldusztasi szedelgrs és az árulásuk előkészítették a talajt :. község dolgozói egységének a megbontására, felvonultatták nagyáovúikat. Szlávik, agrárparti minisztert a pártból kizárt Dubakot, hogy a kommunista községből agrarfészket teremtsenek, ahol a dolgozókat alaposan s zavartalanul ki lehet sákmányolni. S écsényke dolgozói azonban a miniszter úrnak nem adták meg a szólási jogot. Első szavára olyan hatalmas vihar tamadt, amely elsöpréssel fenyegette a miniszter urat és cinkosait. Duba "dig joggal örült és joggal „dott hálát . z úr.stennek, hogy léte ik autó, amelyen elhordhatta irháját és épp bőrrel menekülhetett a faluból . . .

Pártunk mindig rendkívül nagy jelentőséget tulajdonított az államhatalom meghódításának a munkásosztály és a dolgozó par sztság altat Ebből a szem ntból fontos volt a község vezetésének a kérdése, a kommunistáknak a képviselőtestületben veszett munkája. Az uralkodó burzsoázia népellenes politikáját a képviselőtestületek fölé helyezett jegyzők és reakciós bürokrata járásíönökök segítségével törekedett megvalósítani.

Az osztályharc fontos frontját képezte tehát a községi képviselőtestületekben végzett munka, hogy azt népellenes eszközül ne tudják felhasználni a dolgozók ellen. Pártunk legjobb “tőit, a munkások és parasztok legkiválóbb és leghare ibb fiait mozgósította a fronttá, hogy véd jé’ a munkások és a dolgozó parasztok érdekeit, hog, a képviselőtestületet a munkások és parasztok félsz adításának eszközévé tegyék, hogy kádereket neveljen, akik elsajátítják a község vezetésének

művészetét es a hatalom meghódítása után hozzáértéssel irányíthatják a közigazgatást.

A kommunisták, képviselőtestületekben vegze. mun' juk során, híven a párt irányításához, a legszélesebb néptömegekre támaszkodtak. Javaslataikat a községi kepviselötestületben, akár a munkanélküliség, akár az adószállitá a végrehajtásig. megakadályozásáról, vagy a bérekre1 volt szó, mindig nagy tömegek felvonultatásával, mozgosíta svai fogadtatták el. Munkájuk tanulságul szolgálhat i is a nemzeti bizottságok munkájában, hogyan kell mozgósítani és L. vonni a dolgozó nép legszélesebb tömegeit a párt és a kormány határozatainak m gvalósításáért.

1938-ban, anrkor a fasizmus veszélye kedvetlenül fenyeget a köztársaságot és Horthy fasiszta pribékjei már a határon gyülekeztek, hoc- a terület megszállásával gúzsba kössék a dolgozók kezét és ’ab ♦, hogy ezzel biztosítsák az urak még féktelenebb kizsákmányolását, Szé nvke dolgozói a község: választásoknál egység-frontot alkottak, hogy a demokratikus erők számé biztosítsák a községben a vezető szerepet. Üjbóí kommunista bírót választottak. Pártunk céltudatosan vezette munkásosztályunka az államhatalmi к a munkásosztály és a dolgozó parasztság által való meghódítására.

A község dolgozói a kommunistáktól vezetve oda hatottak, hogy május 1-ét, a világ dolgozóinak legszebb napját méltó módon megünnepelhessék. Ez a nap nemcsak hatalmas tüntetés volt a kapb sta kizsákm lyotók ellen, hanem ragyogó manifesztációja volt a inunkás-parasztsz vétség megbonthatatlan egységének. Zuhoghatott az eső, letilthat a a járásfőnök - felvonulást, csendőrök cirkálhattak a alu szélén és elállhatták a városba vezető utakat, Szén ényke dolgozói, kerülő utakon hosszú kilométereket gyalogoltak, hogy megtalálják az Ipolyság szivében felvonuló munkásosztályhoz az utat. A tárást „nők az ablak 4 figyelve leste a munkás-paraszt negek hatalmas felvonulását, kétséobeese en látta, hogy az évek folyamán a kommunizmus fája, amelyet ő el akart pusztítani egyre nő és terebélyesedik.

Szécsényke dolgozóinak egyseget semilye.1 úri fondorlat nem tudta megtörni, sőt még Horthy pribékjei sem tudták a háború alatt széjjelverni. Pártunk, ai ely annyi hőH harcot vívott, illegalitásba vonult ugyan, de nem szűnt meg. Bátor és legelszántabb tagjai a szigorú, rendőri felügyelet ellenére a harcot egy pillanatra sem adták fel. A párt célkitűzése ott élt az emberek szivében és az illegálisan vezetett harc sok súlyos gondot okozott a magyar fasisztáknak. A falu dolgozóinak minden ellenállásában a háborús intézkedésekkel szemben benne volt az illegális pártszervezet céltudatosan irányított munkája. Sok akadályt gördítettek a háború céljait szolgáló beadások. a cséplés és a frontra való zavartalan bevonulások elé. Kitartó felvilágosító munka fo t á hadseregben szolgáló katonák ^zött és ezáltal a visszavonuló fasiszta hadseregben a szökések tömegm zgaloinmá váltak.

A front alatt nem egy elvtárs tett kiváló szolgálatot a szovjet hadseregne1 hogy a felszabadításunk nagy ügyét elősegítse. párt megszervezte a Vörös Hadsereg számára azokat az önkénteseket, akik segítettek a lőszer ki és berakásáná1 hogy meggyorsítsák és idejében biztosítsák az utánpótlást.

Felszabadításunk után a község dolgoz i tudták, hogy életükben a rég óhajtott gyökeres fordulat bekövetkezett é az évez-edes pör az ősi jussért, a 'öltért — eldőlt. Természetes volt tehát, hogy mindjárt, ahogy a szovjet katonák ráléptek a haza földjére, a felszabadulás első napjaiban, Szécsényke dolgozói új birtokosokhoz méltóan hozzáfogtak vagyonuk gondozásához. összefogdosták a sebesült lovakat és ezeket gyógyították. Gróf Somsieb széjjelengedett állatait gondozásba vették. Voltak cselédek, akik I takarmányszűkében saját kenyerüket etették fel velük, hogy megmentsék őket népi rendszerünk szamára. Amikor a „-ont megfelelő távolságra tolódott a községtől, hozzáfogtak tele hittel a földbirtokos földjeinek megműveléséhez.

e écsényke dolgjzóinak életében ez volt az első tavas’ amikor a szívük és

nem az uruk parancsára szántottak és vetettek. És ugyancsak ekkor, e döntő

napokban a szívük parancsára hallgatva vették birtokukba a felszabadult földet, melyet őseik és a szovjet katonák vére és verejtéke áztatott. Az a hosszú, kíméletlen, szívós hare a földért, amelyet Szécsényke dolgozó parasztsága is folytatott, győzelemmel befejeződött, annak a nagy forradalmi harc eredményeként, amelyet munkásosztályunkkal való szövetségben vívott, dicső nagy oártunk vezetésével.

1954. májusában, a legdemokratikusabb választások előkészítése során, Szécsényke dolgozói emlékeznek és csokorba kötik a régi harcok eredményeit, az idáig elért ragyogó vívmányokkal. Gondo'atban megteszik az utat visszafelé, csak azért, hogy közelebb jussanak a mához, csak azért, hogy még jobban szeressék a jelen felszabadult életüket és felszabadult hazánkat. . '

A s~écsénykei dúsan termő határ, amely egykor kizárólag Somsich grófnak ringat1 a kalászait, ma bölcsője lett a közös munkának, szülője a szövetkezetnek. Az egykori cselédek, részaratók, kis- és középgazdák urai lettek a régi grófi birtoknak. A község arculata és az emberek élete tökéletesen megváltozott. A világtól elzárt faluban, ahol régen csak nyomor és végrehajtó volt a mindennapi vendég, ma telefon, autóbuszösszeköttetés létesült és az új házsorok mellett hatalmas gazdasági épülete’’ emelkednek, amelyek mind a régi harcokban megfogant álmok megvalósulásai.

Feltétlenül fontos, hogy Szécsényke dolgozói azt a fát, anelyet valamikor a járáslőnök és rajta kívd’ valamennyi kizsákmányoló tövestől akart kitépni, és amelv ma virágzásnak indult és meghozza számunkra gyümölcsét, ápolják és gondozzák, védjék meg a járásfőnökhöz hasonló ellenségektől, akik fenik rá a fogukat és szeretnék elpusztítani.

Szécsényke dolgozóit a régi forradalmi harcos múlt arra kötelezi, hogy amint régen példát mutattak a környék dolgozóinak és élenjártak az osztályharcban, éppúgy szükséges, hogy az alkotó, építőmt lkában a szövetkezet megerősítésében Is az élen járjanak, mert kezükbe van ezzel letéve szebb és boldogabb jövőjük alapja.