Szabad Földműves, 1954. január-június (5. évfolyam, 1-26. szám)
1954-04-25 / 17. szám
1954. április 25. Féldműv^i 11 Fektessünk nagy súlyt a cukorrépa egyelésére A répa kikelése után, ha a sarabolást elvégeztük, a bolhák és egyéb <ártevők ellen védekeztünk, következik a répatermesztésünk legfontosabb szakasza, az időben való gondos egyelés. Az időben való egyelés a répa növekedése szempontjából nagyjelentőségű. Egy gomolyban általában 2—5 magovsk van. Az ezekből kikelő répanövénykek összefonódnak és minél később végezzük az eqyelést, annál nehezebb lesz egy egy növény jó fejlődését és megfelelő tápanyagellátását biztosítanunk. Gondos egyelés alatt azt értjük, hogy mindig a csokor' legerőteljesebb egyedét hagyiuk meg, ügyelve arra, hogy valóban csak egy növény maradjon. A répamagot, mivel az a gomoly-Pontosan válogatva a legerőteljesebb növényeket meghaayva Válogatás nélkül egyelve A leggyengébb egyedeket hagyva meg A talaj minősége, a parcellák kezelése, trágyázás, műtrágyázás, stb. teljesen azonos volt, a terméskülönbban bezárt, nem láthatjuk és csak az egyelés alkalmával tudjuk a szükséges szelekciós munkát elvégezni azáltal, hogy a legerőteljesebb, legfejlettebb növényeket hagyjuk meg. Gyakorlatilag tehát a cukorrépa legjobb magvasai kiválasztása az egyeléssel történik. Régen ismeretes és számtalan kísérlet bizonyítja, hogy a növények erőssége egyenes arányban áll a gomolyban zárt répamagvak nagyságával és minőségével. így tehát, ha az egyelésnél a legerőseb' egyedeket választjuk ki, ez annyit jelent, mintha répaterületünket válogatott, legjobb, legéletrevalóbb magvakkal vetettük volna be. Kísérleteink szerint az egyelési munkák jó vág rossz elvégzése, az alábbi eredményt adja: Gyökér- Cukortermés tartaton, q/ha 0/, 206 18.1 157 17.9 114 17.2 I ségek kizárólag az egyelés gondos, vagy gondatlan elvégzésének következ- I ményei. Az egyelés menete: 1. Egy gomolyból egy csokorban több növényke kelt. 2. A répacsokrot egyelőkapával kibontjuk. 3. A légéről bb növényt a földit szorítjuk, a többit kihúzzuk. 4. A megmaradt növényt nedves földdel vesszük körül. AZ EGYELÉS IDEJE A répaegyelés idejétől függ a répa növekedésének további menete, a termés nagysága és minősége. Ha a kártevők elleni védekezésre jól felkészültünk, akkor a legjobb egyelési idő, az első pár lomblevél megjelenésének kezdete. A gyakorlatban általában akkor egyeljük a répát, amikor a növénynek 3—4 levele van. Ennél későbbi időpontban való egyeléskor a répák „öszszefolynak”, új levelek nem igen nőnek, I véllemezei лет nagyobbodnak, a répa felnyurgul, rosszabbul fejlődik és termése csökken. A répa egy elését a terület nagyságától függően úgy szervezzük, hogy a legrövidebb idő alatt (5—6 nap) befejezzük. A nagy termés elérésének egyik alapjá a komplett, teljes növényállomány. A nagy termés mesterei ezért, különösen kártevő veszély esetén az egyelési munkát két ütemben végzik. Az első pár lomblevé! megjelenésekor 8—10 cm-re egyelnek és amikor a répa megerősödik, kártevőktől már nem kell tartaniok, távolítják el a felesleges egye eket. AZ EGYELÉS MÓDJA A cukorrépa és takarmányrépa legm felelőbb növénytávolsága 18—20 cm. Az egyelést tehát erre a távolságra kell elvégeznünk. A répa egyelését vagy teljes egészében, vagy a sorok géppel történő átvágása (csokrosítása) után, kézzel végezzük. A jó egyelő kis egyelőkapával dolgozik. Körülkeríti és kibontja a répacsokrot. Kiválasztja a legerőteljesebb, legegészségesebb növényt és ezt a földhöz nyomva, a többieket gyökerestől kitépi. Ezután a fiieghagyott répa közé nyirkos, j orhanyó földet húz és körülnyomkodja. Ezt a munkát kifogástalanul csak jól elmunkált, porhanyó talajon végezhetjük. Ha a csokrot nem kerítjük körül kapával, akkor az egyelésnél az eltávolítandó egyedek könnyen beszakadnak és újból kihajtanak, vagy a meghagyott répa a cserepes talajban megfullad. Ha jól végezzük az egyelést, a meghagyott legjobb egyed megszabadulva a cseréptől és a körülötte lévő növényektől gyorsan, erőteljesen fejlődésnek indul. A kézi munkaerő megtakarítása érdekében a répasorok átvágását fogatos kapával, vagy traktorvontatású kapával is végezhetjük. Mindkét esetben igen fontos, hogy a gép munkaszélességének csatlakozásánál az átvágás alkalmával hibasávok ne maradjanak hátra. A gépi átvágást tehát csak kormányozható kapákkal végezhetjük pontosan. Ha ilyen nem állana rendelkezésünkre, a kérdés megoldható oly módon is ,hogy vetőgépre szereljük rá a megfelelő távolság betartásával az átvágó kapákat. Ilymódon a keresztirányban történő átvágás is 100 százalékos pontossággal, hibasávok hátramaradása nélkül végezhető. Az egyelés után, mielőbb végezzük el a répa második kapálását. Mit kell tudnunk az úiszülött állatok kezeléséről Elléskor, az újszülött vüágrajöttekor az etnye és a magzat közti összeköttetés megszakad. Ez a körülmény az újszülött életében lényeges változást okoz. Az újszülött álletben ugyanis megindul a légzés, a hőszabályozás, az emésztő és kiválasztó szervek működése. Az életműködések megindulása erősen próbára teczi a szervezetet, ezért kell az újszülöttet mindjárt születése után ápolásban részesíteni. Amint az újszülött világrajött, legelőször ez önálló légzés megindulását kell biztosítanunk. Orrából és szájából tiszte kézzel, vagy tiszta ruhadarabbal e ‘.volftjuk az ottlévő kocsonyás nyálkát. He az újszülött légzése és szívműködése rendellenesen gyenge vagy kihagy, testét ée fejét hideg vízzel befecskendezzük, nyelvét húzogassuk előre percenként .2—15-ször és alkalmazzunk mesterséges légzést. Amíg az állat szíve működik, van remény a megmentésére. A légzés megindítása után a következő feladat a köldök ápolása. A köldökzsinór az esetek túlnyomó többségében minden külső beavatkozás nélkül elszakad akkor, amikor az anya a szülés után felkel, vagy amikor az újszülött mozogni kezd. Ha a köldök magától nem szakad el, tiszta kézzel eltépjük, vagy ollóval elvágjuk. Szükség lehet a köldökcsonk elkötésére is, mert a köldökzsinór némelykor (különösen csikóknál fordul elő) kötélvastagságú és így nem szárad el. Ilyenkor a köldöktől 8—10 cm-nyire elkötjük, a végét pedig levágjuk. Az újszülött alá tiszta almozás rendkívüli fontosságú. A gondatlanul végzett, piszkos, trágyás szalmával való almozás következtében az újszülött könnyen kaphat köldökgyulledást. A magzat teste zületéskor ragadós nyalkával van bevonva. Ezt a magzatmázat az anya le szokta nyalni újszülöttjéről. A már megszáradt és lábraáUt újszülöttet igyekezzünk minél előbb megszoptatni. Ilyenkor igen nagy gondot fordítsunk a tőgytisztításra. A jói lemosott tőgyből az első tejcseppeket külön edénybe kell fejni, hogy a bimbócsatornákban lévő baktériumok az első tejsugárrai együtt eltávolodjanak és ezt a tejet megsemmisítjük. A föcstejet feltétlenül biztosítsuk az újszülött számára. A föcstej ugyanis a szervezetre igen fontos védőanyagokat tartalmaz. Az újszülöttet ez első szop-, tatás után célszerű egy helyre szoktatni. Óvni kell őt a megfázástól. Az újszülöttet már az első naptól I kezdve figyelni kell, hogy ürül-e. Ha a végbélnyílása el lenne zárulva, vagy hiányzane (előforduló fejlődési rendellenesség), úgy sürgős műtéttel lehet ezen segíteni. Ha dugulás, székrekedés áll fenn, langyos beöntéssel jó eredményt érhetünk el. Haraszty János, Lelesz Csibenevelés tavass7al ŕ mult évi bőséges kukoricatermés lehetővé teszi a csibék gondnélkül való felnevelését. Dolgozó parasztságunk tisztában van azzal, hogy befektetett munkája leggyor. abbin a baromfiban gyümölcsözik, hogy a háztáji gazdaságban szinte észrevétlenül felnövő csibéért a piacon mindig szép összeget kap. Éppen ezért a kikeltetett' csibék számat a keltetőállomásról vásároltakkel egészítjük ki. így egy kotló lényegesen több csibét nevelhet fel. Lehetőlei ol>en színű csibéket vegyünk, amilyeneket a kotló keltett. A csibék fogadására fel kell készülnünk. Akár kotlóval, akár mesterségesen nevelünk, a megfelelő helyiséget előre kell elkészíteni. Egy kotló alá 30—40 csibét adhatunk s ezeket az első időben még a konyhában is neveljük, elválasztott helyen a tűzhely közelében. A csibéket óvni kell a megfázástól, de edzeni is kell őket. A fázós csibe csipog, összebújik, a túl melegen tartott bágyadt lesz, levegő után kapkod és sok vizet fogyaszt. Kedvező hőmérsékleten a csibe mozgékony, jóétvágyú, gyorsan fejlődik és tollasodik. Napos időben, ha a meleg a déli oldalon érezhető, fokozatosan szoktassuk a csibéket a szabad, friss levegőhöz. A csibe nem kényes, a déli napfényes oldalon már 10—12 C fok melegnél is kiereszthetjük őket, de ügyeljünk arra, • oqy meg ne fázzanak. A jó és bőséges takarmány a csibík igazi nevelője. A hántolt köles, a lisztes résztől megszabadított kukoricadara, az árpadara, a rizstörmelék és a búzaocsú csibéink kedvelt tápláléka. Ezek .’.ellett adjunk minél több reszelt sárga- vagy céklerépát, később zöldféléket: gabonafélék zöld leveleit, fűféléket és zsenge lucernát. Adjunk nekik állandóan bőséges, tiszta, langyos vizet, de még jobb, ha friss, felfőzött tejet, Írót vagy savót itathatunk velük. Az első naptól kezdve nem szeb_d megfeledkezni az apró kavics és a zúzott faszén adagolásáról sem, melyek az emésztést segítik. A csibék takarmányává állandóan tegyünk 2—3 százalék szénsavas takermánymeszet és_ 0.5 százalék sót, hogy a szervezet á ványi anyag szükségletét a jó csontozat fejlődésének érdekében kielégítsük. A csibék alá s az homokkal vagy gabonafélék pelyvájával kell almozni. Illés Bertalan «SícgciK8c^^3ŕcšaŕcresarcsic(íaKíiicgcx<^<aaKs»c!ScK^ Mezőgazdasági és kutatóintézeti tudományos dolgozók! A szovjet mezőgazdasági tudomány tanulmányozásával mélyítsétek el ismereteiteket! Kössétek össze az elméletet a gyakorlattal! Tanítsatok minden mezőgazdasági dolgozót a mezőgazdasági tudomány, az agrotechnika és zootechnika eredményeinek rendszeres felhasználására és ezzel segítsétek elő a mezőgazdasági termelés növelését! (A nemzeti arcvonal május 1. jelszavaiból) Szövetkezeteink méhészetéből A jánosházai szövetkezet kihasználta a kormányunk által felajánlott segítséget és 50 család méhet vásárolt. A tagok felismerték azt a fontos tényezőt, hogy a méhek által bejárt és megporzott növények, here, vagy gyümölcsfák virágai s egyéb ipari növények termőbbé, a magvak csiraképesekké válnak. Ezenkívül a természetadta mézlegelőket is kihasználják, mézhez jutnak, amiből majd szép pénzhez jut a szövetkezet. Nagyon fontos volna, ha minden szövetkezet vezetősége hasonlóképpen gondolkodna. A jánosházai szövetkezet méhészetét Sebok Cecília gondozza szakértelemmel. Tavaly 2 heti tanfolyamon volt Privigyén, ahol tudását gyarapította. Ö nem fél a méhektől. Ügy gondozza, ápolja őket, mint más a kacsákat, vagy csirkéket. A nők, akik méhészek akarnak lenni, tanulhatnak tőle. 1. Kép. Sebok Cecília a tavaszi átvizsgálást végzi. 2. Kép. A kiszedett kereteken megállapítják a fiasítás, az élelem menynyiségét. Amelyik kaptárban az anya 1 éves, ott már 5—6 kereten van fiasítás. A kaptárak В normalizáltak. A fészket vászonnal és vastag filccel takarják, tehát a kaptárak melegek. 3. Kép. Nagyon fontos, hogy a hűs tavaszi napokon, főleg hideg éjjeleken, a kaptár kijárónyilása szűkítve legyen, mert hidegben a méhek összehuzódnak a már kiterjedt fiasítást nem takarják kielégítően, amib" aj származik. A tavaszi gyors fejlődés egyik legfontosabb tényezője a meleg, jól szigetelt kaptár. gét. Amint látjuk, a kaptárokon különböző színek és ábrák vannak. Ez nagyban elősegíti a méhek tájékozódását, de ez nem kielégítő, A kaptárak szakszerű elhelyezése a következő: 1. Legjobb, ha minden kaptárhoz köröskörül hozzá lehet férni. A kaptárak ne közvetlenül, egymás közelében, hanem szétszórva álljanak. 2. A hosszú, egyenes sor nem kedvező. Ezt úgy kell megváltoztatni, hogy a kaptárakat felváltva valamivel előbbre és. hátrább helyezzük el, a sort tehát zegzugossá tesszük. Lehet 3 darab is egy csoportban, úgyhogy előbbre hármat és hátrább hármat. A kaptárakat védeni ajánlatos: túlságos napsütés ellen, ha lehet, gyümölcsfák alá, tisztás szélére helyezzük. A reggeli, koradélelőtti napsütés kedvez a méheknek. Reggel nagyon árnyékos helyen később indulnak munkába. A későbbi erős napsütéskor azonban méhnek is, méhésznek is hasznos az árnyék. A kijárót leginkább délkeletre szokták fordítani, de a kert fekvése miatt sokszor el kell térni ettől. A kijáró irányába fújó erős szél erejét kerítéssel, bozóttal, fákkal törjük meg, körülbelül 3 méter távolságban. Jó a semfűsemfa bozót, a tamarix, a virágport adó és télen is zöld tuja. De legjobb, ha a kaptárakat úgy lehet fel-4. Kép. Szép sorrendben van felállít- , állítani, hogy kijárójuk ne nézzen az va a szövetkezet 50 kaptára. Ez télire | uralkodó szel felé. Háziállatok, kívánmegfelel, de tavasszal nem jó, mert a i csiak ellen kerítéssel védekezzünk, méheknek zavarja a tájékozóképessé- I s. G.
