Szabad Földműves, 1954. január-június (5. évfolyam, 1-26. szám)

1954-01-10 / 2. szám

n 1954. Január 10. Irányelvek a mezőgazdasági termelés 1954. évi fejlesztése állami tervének szétírására 1953 decemberében és 1954 Január­jában az összes nemzeti bizottságokon végbemegy a mezőgazdasági termelés 1954 évi fejlesztési tervének a kor mánv által jóváhagyott szétírása. A mezőgazdasági termelés feladatai nak helyes szétírása, a nemzeti bizolt Ságok, a Nemzeti Arcvonai összes szer­ve', az egységes földművesszövetkeze tek és az egvénileg gazdálkodó kis- és közénföldművesek rendkívüli fontos feladata. Szükséges, hogy az EFSz-ek tagjai, továbbá a kis- és középföldművesek telies felelősségérzettel és annak tuda tában lássanak hozzá az 1954. évi terv fe'adatok megtárgyalásához és szétírá­­sához, hogy a megállapított feladatok teljesítésével hozzájárnak a szó ciaMzmus felépítéséhez hazánkban és a világbéke megőrzéséhez. A helves tervszétírás a mezőgazda sági termelési terv és az állam iránti beadási kötél zettségek teljesítésének továbbá az egységes földművesszövet kezetek meeszőárdításának, a szövet kezeti tagok és az egvénileg gazdái kodó kis- és középföldművesek bevé­telei fokozásának előfeltétele. I. Állami gazdaságok és a többi minisztérium gazdaságai, amelye­ket központilag terveznek, vala­mint a trak'oráltomások munkater­­vének szétírása. Az állami gazdaságok és a több minisztérium gazdaságainak termelés tervét e nevezett üzemek szervezeti vonalán fogiák szétími karöltve és szoros egvüttműködés alapján a kerű leti nemzeti bizottságokkal, a begyfíj tési minisztérium meghataimazottaival és az élelm'szeripari minisztérium vál­lalataival. Ezért ezen irányelvek a ne vezett üzemekre nem vonatkoznak. Az állami traktorállomások tervfel­­adatainak szétírésát azon utasítások a!anián végzik el. amelyeket a traktor­állomások ffiligazgatósága 1953 decem­ber 15-ig adott ki. II. Általános irányelvek A nemzeti bizottságok felelősek a termelési feladatok teljesítéséért, és a Begyűjtési M'nisztérium meghatalma zottaival egvütt felelősek a beadás’ kötelezettségek teljesítéséért is; ezért a termelési feladatok szétirását felelős ségteliesen végzik, figyelemmel kísérik annak tolyamatát és megteszik a szűk séges intézk.déseket ott. ahol esetlep a tervszétirás sima folyamata akadá­lyokba ütközik. A termelési feladatok járásokra EFSz-ekre és egyes földművesekre va­ló szétirásánál. továbbá a beadási nor­mák járásokra való kivetésénél és a községek kü'önbözeteinek mepállan­­tásánál az egvik legfontosabb feladat az, hogv helvesen egvbehangolják a termelési feladatokat és a beadási kö­telezettségeket. Ezért szükséges, hogv következetesen biztosítsák a lehető legszorosabb együttműködést a kerü letí és járási nemzeti bizottságok rne­­zöeazriasági ügyosztályai és a Begyűj­tési M nisztérium iárási meghatalma­zottal között. A növényi és az állattenyésztési tervfeladatok szétirásánál feltétlenül figyelembe kell venni a járás, az EFSz a község, és mezögajdasági üzem ter­­m szeti és gazdasági termelési feltéte­leit. mert a termelési feladatok sz^t­­irása a'apul szolgál a beadási kötele ze'tségek megállapításánál is. A jóváhagyott terv termelési felada­tait a Földművp'ésügvi Minisztérium szét'ria a kerületekre, a kerületi nem­zeti bizottságok pedig a járásokra ősz szesitve a kerületileg tervezett ü/e­­m"kre, mégpedig a szövetkezeteknél a háztáii gazdaság nélkül. Az EFSz fel­adatairól szóló adatok azonban nem te';esen mérvadók, hanem tájékoztató jellegűek A III. és IV típusú EFSz-ek és az egvénileg gazdálkodók feladatai­nak szétosztását a kerületi és a iárási h'zi-ttságok végzik. A .INB a .III és IV típusú EFSz-ek közösen m -gmfívelt terü’eteire egyenesen Ki­írják a feladatokat, az egvénileg gaz­dálkodók tervfeladatait pedig a helyi nemzeti bizottságokon keresztül to­­vább't’ák. ésnedig a tervszétírás Idejé­ben 'évő helyzetnek megfelelően. A tervfeladatokat maradék nélkül a szét írás ideiében valóságban meglé­vő. fo'dtp'ü'et szerint írják szét annak ellenére is hogv a járások és kerületek tervét az 1953 [X. 1-én lévő fö’dteiái let alpnián állították össze. Ha tehát a k°rületi'eg tervezett üzemek fö'd te'ülete a szét'rás ideién a valóságban nagvobb mint ahogv az a tervben sze reppi. (például ha az ál’ami gazdaság tói átvesznek földet 1. a iárási nemz. ti bizottság a megfelelő feladatokat a tervben Is felemeli abba a kategóriába tartozó gazaaSagok szamara, amelyben a megművelt földterület terjedelme ki­­szélesedett. Abban az esetben, ha a kerületileg tervezett üzemek földterülete csökkent (például ha a központilag tervezett üzemek földet vesznek át), a járási nemzeti bizottság arányosan csökkenti a tervben megállapított teladatokat az átadott föld terjedelme' szerint. Ezeket a változásoKat rendesen aiá kell támasztani az érdekelt felek alá­írásával ellátott jegyzőkönyvvel és ,e­­lenteni kell őket a kerületi nemzeti bizottságon. A kerületi nemzeti bizottság gondos­kodik arról, hogy a kerületileg terve­zett üzemek íeladatait teljesen szétír­ják és ezért szoros kapcsolatot tart fenn a központilag tervezett üzem-k kerületi igazgatóságaival vagy esetleg egyenesen ezekkel az üzemekkel. A szektorok közötti töidátvéteiiöl és a termelési feladatok átadásáról való „e­­lentést a kerületi nemzeti bizottság továbbítja a Földművelésügyi Minisz­tériumnak és a Begyűjtési Miniszté­rium kerületi meghatalmazottjának. A mezőgazdasági üzemek nagysági csoportba való beosztásánál be kell számítani a szántóföldet, a saját tulaj donban lévő mezőgazdasági földet es más. megművelésbe vett földet, bele­számítva a kötelező árendát is. Eőrás állapítja meg azonban, hogy a kötelező beadások azon nagysági csopo. t száma ra érvényben lévő beadási normák &z. rint lesznek megállapítva, amelybe a mezőgazdasági üzem tartozik a köte lező árendához tartozó föld leszámí­tása után. Az utasítások szerint a szétírásik összesítésébe beleszámít többek között a 0,10 hektárnál nagyobb kert is. Fel­hívjuk azonban a figyelmet' arra, hogy a mezőgazdasagi földterületbe . be e­­szám tanak a kertek is, tekintet nél­kül a kert terjedelmére (vagyis ha a kert 0,10 hektárnál kisebb)-abban az esetben, ha ezek mezőgazdasági üzem­be tartoznak. A III. és IV. típusú EFSz-ek sz/i mára a tervfeladatokat a járási nem zeti b'zottság egyenesen szétírja éspe­dig a közösen megművelt födterü et szerint, vagyis a háztáji gazdaságokon •kívül; emellett azonban figyelembe kell venni azt. hogy a kötelező beadá­sok teljesítése biztosítva legyen az EFSz közös gazdaságából. Ezért a ú­­rási nemzeti bizottságok még a sz t­­írás megkezdése előtt az EFSz-ek el­nökeivel karó tve megá lapit’ák a ház­táji gazdaságban lévő földterület mennyiségét és azon növények vetés területét, amelyeket a szövetkezeti ta gok a háztáji gazdaságban lévő földön termelni fognak, továbbá megállap t ják a háztáji gazdaságokban lévő állat állományt is. Itt abból a szempontból kell kiindulni, hogy az előírásoknak megfelelő terjedelmű háztáji gazdasá­gokban a szövetkezeti tagok azokat a növényeket termelhessék, amelyekre szükségük van, mégpedig olymódon hogy a háztáji gazdaságokra kivetett beadási kötelezettségeket teljesítőn tudják. Az EFSz-ek alapszabályaiban megállapított terjedelempéi nagyonb háztáii gazdaságokra úgy vetik ki a termelési feladatokat, mint az egyéni­leg gazdálkodó földműveseknél. Ebben az értelemben ugyancsak megváltozik a szítírások összesítésére vonatkozó utasításokban feltüntetett határozat, vagyis az I. bekezdés 1. pontja, még­pedig úgy, hogy az összesítésbe a III. és IV. típusú szövetkezetek közösen megművelt földterületét veszik be, vagyis a háztáji gazdaságban lévő föl­deket nem. A következő sorban feltün­tetik a háztáji gazdaságban lévő föld terület és növényfajta, valamint állat állomány nagyságát. A JNB-ok tehát a III. és IV. típusú szövetkezeteknél a közösen megművelt földterületre, a községeknél (az egyé­nileg gazdálkodóknál) a termelési fel­adatokat csökkentik azzal a földte-ü­­lettel és állatállománnyal, amelyet a szövetkezeti tagok háztáji gazdaságuk­ban megművelnek, illetve tartanak. Azokban a szövetkezetekben, ame­lyek elfogadták а Ш. és IV. típusú szövetkezeti rendszabályt, de még nem rendelkeznek közös állattenyésztéssel, az állattenyésitési termelési feladato­kat a szövetkezeti elnökség szétírja az egyes tagokra. Azokban a községekben, amelyekben II. típusú EFSz működik (tekintet nél­kül arra. hogv megvalósították-e a föl­dek tagosítását) és amelyben egvénileg gazdálkodók vannak, a szétírások ösz­­sZesitésében külön ’ ’11 feltüntetni a II. típusú ÉFSz tagjait a nagvsági cso­portok szerint, és külön kell feljegyez ni az egyénileg gazdálkodókat, ugyan­csak a nagvsági csoportok szerint. Arra a mezőgazdasági és szántóföld terül Ptre. amelvd a II típusú EFSz nem a tagoktól vett birtokába, oe amelyet közösen művel, esetleg az ezea a földterületen lévő közös állat­tenyésztésre (baromfi) külön közös termelési feladatokat állapítanak meg, amit a tagok nagvsági csoportban való feltüntetése után kell feljegyezni. Azon II. típusú EFSz-ek tagságát, amelyekben felszántották a mezsgyé­ket, a nagysági csoportok szerint keli feltüntetni, fel’egyezve azt is, hogy mekkora földterülettel lépett a szövet­kezetbe. A növénytermelésben a ta­gokra nem írnak elő termelési felada tot, hanem egy és ugyanazon sorban a szövetkezet feladatát tüntetik fel. Az állattenyésztési termelési feladatokat azonban a II. típusú szövetkezetek tag­jai számára kűön-külön írják ki. A beadási kötelezettségeket a II. tí­pusú EFSz-eknél minden egyes tagra külön megáľ ítják, mégpedig mind a növényi, mind az állattenyésztési termelésben egyaránt. A beadások nor­mák szerinti kiírásánál a szántó-, vagy mezőgazdasági föld után, le kell szá­mítani például az ipari növények ve­tési területét (a Begyűjtési Miniszté­rium illetékes rendelete szerint) ará­nyosan átszámítva az egyes tagok össz­­fö'dterületből ráeső része a’apián. Ezt az átszámítást a JNB IX. ügy­osztálya végzi (nem a HNB), mégpedig a szétírások összesítésének átadása és jóváhagyása után. Ha például a szövet­kezetnek 200 hektár szántóföldje van és ebből 20 hektáron, vagyis a foldte­­rü’et 10 százalékán termál cukorrá pát, az 5 hektárral belépő szövetke­zeti tag 0.5, a 3 hektárral be’épő tag pedig 0.30 hektáron fog cukorrépát termelni. Ismételten felhívjuk azon­ban a figyelmet arra, hogy az ipari növénvek termelésének ez az utólagos átszámítása a tagokra csak segédesz­köznek szolgái, ame’yet a járási meg hataimazott a beadási kötelezettségek szétirásánál használ fel. Az idén termelési szerződéseket nem ' 'tnek. A szétírások összesítésénél amp'ven a község term -líši feladata vannak feltüntetve, a'öldművesek alá­írásukkal igazolják, hogy a termelési feladatokat velük megtárgyalták és ewetértenek velük. A község tervszét­­írásának (a szétírások összesítésének alap’án) aztán a begyűjtési szervek megkötik az ipari és -^eciális növé­nyek beadási szerződését. A termelési fe'adatok szétirásánál a kerületekben és a járásokban a lehető legsz'gorúbban kell ragaszkodni az uta­sításokhoz. mint pé'dául a vetésterü­letek megá'lap:tásánái az egész fö d­­terü'et százalékarányához, az állatál­­lománv átszámításánál 100 hektár tér­­mőfö'd szerint, stb., ('ásd a Fö dmű­­velésügyi Misztériumnak a m°zögaz­­darági termelés 1954. évi fejlesztési terve к'dolgozásához kiadott útmutatá­sait és irányelveit). A nevezett utasí­tások nagy mértékben megkönnyít k a gyors tájékozódást és lehetővé teszik a mezőgazdasági terme'és he'yes sz t­­heiyezését. a rejtett tartalékok feltá­rását és a növénvi. valamint az állat­­tenyésztési termelés egybehangolását. A szétírásnál továbbá gondoskodni kell arról, hogy feltáruljanak további termelési lehetőségek hogy biztosítva legyen az egész földterület, vagyis a/ eddig meg parlagon heverő fö dök, megművelése is, és hogv meglegyen a/ összhang a növényi és állattenyésztési termelés között. Főleg az fontos, hogy még a szétírás megkezdése előtt meg­állapítsák, hol és mennyi fö'd hever parlagon és hogy e terütet megműve­lését a terv szerint előre megtárgyal­ják. Hasonlóképpen nagyon fontos, hogy főleg a határszéli járásokban, a határszéli EFSz-ekben és községekb т a szomszédos kerületi és iárási nem zeti bizottságokkal együttműködve szétírják a termelési feladatokat, főleg a hektárhozamokat, az állatok hasz nosságát. hogv elkerüljük a ngm meg­indokolt termelési aránytalanságokat a határszéli kerületekben t> járások­ban. Minden EFSz-nek és minden mező gazdasági üzemnek a föld helyes meg­művelésével, a helyes agrotechnikai in­tézkedések betartásával és a növények szakáSerű ápolásával arra kell töre­kednie, hogy állandóan emelkedjenek a hektárhozamok, fokozódion az álla­tok hasznossága, hogy kiszélesedjen a takarmánvalap, és hogy fokozódion a gondossság az állattenyésztési terme­lésben. m. Növénytermelés A vetésterületek tervszétírásánák biztosítania kell az egész földterület teljes mértékben való kihaszná'ását a járásban, községben, és az egves nővé nvek vetésterületének helyes széthe lyezésével biztosítania kell a vetési el íárások betartását és a vetésterületek megfelelő struktúráját. A vetést'-rü'etek tervszétVásáná' gon doskodni keli arról, hogy a jobb ta lajt igénylő növények termelését ne írják elő ott, ahoj a talaj nem megfe­lelő. Az ipari növények termelésének szétirásánál elejét kell venni a vetés­­terület szétaprózódásának. A lehetőség szerint ott kell előirányozni az ipari növények termelését, ahol a közelben van feldolgozó üzem. Az ipari növé­nyek és a zöld; épfélék termelésének szétirásánál nem "zabad megengedni, hogv minden járásban SFSz-be és köz ségekbe az összes zöldségfajtát előír­ják. Ellenkezőleg. Bizonyos ipari nö­vény termeléséi azokat a járásokat, községeket és " ’Sz-eket kell kijelölni amelyeknek a legjobb előfeltételeik vannak a szóbanforgó növény terme­lésére. Ez hozzásegíti EFSz-einket és községeinket ahhoz, hogy szakszerűi.t­­sék magukat bizonyos növényfajták termelésében, hogy a szövetkezeti ťa gok és földművesek nagyobb fö dterü leteken tökéletesen elsajátítsák az egves ipari növények és zö'dségfélék termelésének technikáját, ami a hek tárhozamok fokozásához vezet. Az ipari növények, a zödségfélék és ipari burgonya szétirásánál ajánla tos. hogy a termelési lehetőségek ke­retein belül eleget tegyenek a feldol­gozó üzemek képviselői javasltainak Gondoskodni kell továbbá arrói. hogy ezekbe a járásokba, EFSz-ekbe és községekbe ne írjanak elő túl nagy vetésterü'eteket olyan növények tér m°lésére, amelyek sok kézi munkát igényeinek, és amelyeknél a csúcs­munkák egy és ugyanazon időre es­nek (komló, cukorrépa). A zöldségnél Egyetembe kell venni a munkaerő­­késztetet. a nagyvárosok, ipari közpon­tok és feldolgozó üz mek szükségle­teit olyan móden, hogy a zöldségföl­dek a lehetőség szerint e nagy fogyasz­tó központok közelében legyenek, fi­­gvelembevéve az öntözési lehetősége­ket, hogy ígv eleiét vegyük a feles Jeges hosszú szántásoknak. fő'eg azok nál a terményeknél, amelyek gyorsan rom'ásnak indulnak. A vetésterületek szétirását az EFSz­­ek számára úgy kell megvalósítani hogv ne okozzon zavart a vetéseljárá­sok betartásában és a téb'ák egységé­ben, ami mel'ett a vetési területek struktúrájának az EFSz-ekben nem szabad lényegesen különböznie az egvén’ieg gazdá'kodr'k vetésterületei­nek struktúrájától, nehogy zavar Ke­letkezzen a szilárd beadási normák te’iesíthetőségében. Aszerint járunk el a szétírásnál, hogy az EFSz-ekben fo­kozatosan tehetővé válion a füvísvetés­­foKgó bevezetése az állami terv alap ián Egves növények területetek széttea­­sánál tekint tbe kell venni a kiszéle­sített szántóterületnek eddig fe'szán­­tatlan. vagy parlagon heverő részét és ez n terü’etek e az e'sö években kevésbbé ieénves növényt kell vetni (takarmány, stb.) Továbbá tekintetbe kell venni azt hogv a növénvi te me]és összhangban legvtn az állattenyésztési termelés fel­­adataval, tekintettel az állam iránti beadási köte'ezettségek teljesítésére, vagyis a szántóterületek szétirásánál a takarmányalap biztosítását kell sz»m előtt tartam. A takarmányalap bizto­sítása érdekében értékelni kell főleg azt, hogy a szántóföld hány százalékát foglalja el a taka lánynövény (több éves takarmány, tavaszi keverékek, ka­pástakarmány) takarmányi gabona, hüvelyes-к. a cu’ - Tépa és természe­tesen a legelők és rétek arányát a szántóföldhöz. A takarmányok tételé­nél (többéves takarmány) tekintetbe kell venni a herefélék és a lucernám,lg területét is. A takarmányalap biztosí­tásánál nem szabad elfeledkezni arról hogv mindenekelőtt teljes mértékb n kihasználjuk a legelőket és réteket, közveteménveket é őszi keverékeket Az éthüvelvesek vetési területének szétirásánál figyelni kell arra, hogy az éthüvelvesek terményeinek terü'etei fö'eg olvan mezőgazdasági üzemek ré­szére legyenek szétírva, melvek 5 hek­tárnál naPvobb mezőgazdasági terület­tel rendelkeznek: Szem előtt kell tar­tani továbbá azt is hogy a cukorrépa, len és az olajos növénvek csak olyan üzemek részére legyenek tervezve, melvek 5 hektárnál nagyobb földterü­lettel rendelkeznek. A mezőgazdasági termékek és a hek­tárhozamok állandó növelése, alapja a növényi és az állattenyésztési terme­lés fejlesztésének. A hektárhozamok tervének szétírása felelősségteljes fel­adat jelenlegi fel tételeinkbenv Termé­szetesen itt a többévi valóban elért átlaghozamokból kell kiindulni, hogv megállapíthassuk a hektárhozamok emelésének lehetőségét, a haladó ag­rotechnika maximális érvényesítésével Ez azt jelenti, hogv tekintetbe kell venni a tervezett agrotechnikai intézke­déseket melvek a tervezett magasabb hpktér4^-’"'riokat biztosíti’k. Fontos továbbá tekintetbe venni az EFSz-ck magasabb hektárhozamai ter­vének szétirásánál azt az időt. mely a földek tagosítása és a mezsgyék fel­­г-'-’rása óta telt el. Nem szabad elfeledkezni azonban a szántóterület kiszélesített és megújí­tott részéről, mert a megúiítás els'.' éveiben nem érhetünk el olyan hek­tárhozamokat, mint azokon a földeken, melyeket idáig rendesen trágyáztak és műveltek, azoknál a növényeknél, melyeket ebbe a földbe akarunk vetni. Hogv a szétírások összesítésének Ki­töltésénél a szempontok egyfoimák legyenek, figyelni kell arra, hogy a 160. hasábba herefélék ma°területe) a herefélék maPteHv'-','isi parcelláit belezessék, kivéve a lucernát, me­lyet önállóan vez’t ,ek (kétkavzálású here, egvkaszálásu here. fehérhere, svédhere szarv=skerep, mocsárkerep, nyúlszapuka, bíborhere. baltacím. !e­­hér somkóró). A 166-os hasábba <a takarmányok más fajtái) a fűmagok magtermelési parcelláit vezetik be (m;zei komócsin, vörös csenkesz. ma­gas perje, csomós ebir. olaszperje. egy­éves perje. réti csenkesz. réti perie, ■ -sári perje. ligeti perje. aranyzab, taraias cincor, réti ecsetpázsit, tarac­­kos tippau, árva rozsnok, tarélyos búza). A 182-es hasáb az egyéves takarmányok területeit fogla’ja masá­ba (mohar, facíiia, cükorcirok, csu­­miza.) A növények területeinek szét rásá­­nái ajánlatos, hogy a fű és részben a herefélék magtermelíoi parcelláit ne a takarmány fél ék hátrányára te vez­­zék, azokban az esetekben, aho1 a ter­melőknek nagyobb magtermelési terü­letük van. A növényi termelés szétírásáná' vi­gyázni kell továbbá arra, hogy a gyü­mölcs- és bortermelésről szóló kor­mányhatározattal, összhangban ne ter­vezzék be a szocialista szektorban a gyümölcsösök intenzív mecműve’ése céliából az összes meliéknövénvek''t. csak a zö'dséget, burgonyát és a zöld­keverékeket. Azoknál az EFSz-eknél, ahol fajgaz­daságot folytatnak, a növényterme'ési tervet úgy kell szétírni, hogy fa.jte­­nyésztési feladatuk teljes'tésére bizto­sítsák a takarmányt. Hasonlóan kell eljárni azokná’ sz EFSz-eknél, mriveket az állami aj­­tenvészközpontba kapcsoltak be. Már a kerületekről a járásokra vajó szát'rásnál figyelni kell arra, frgv a vetési terütetek terve, úgy legyen e - készítve, hogy azokban a járásokban, ahol nagyszámban vasnak a fajgazda­ságot folytató EFSz-ek, és fajtenyész­­tési központok a szétírás minden te­kintetben megfeleljen ezeknek a kü­lönleges gazdaságoknak, főleg ?m a takarmánya’ap toktárhozamainak eme­lését illei. Némely további útmutatás főleg 9 tervek ke öletekről iárásokra és iárá­­sokró1 EFSz-ekre és községekre való szétírása a Fö'dművelésügvi M'nrzté­­rium 1954-es évre kiadott m zöe^zda­­sígi fejlesztési tervének k'rMgozására, módszeri irányelveiben található. IV. Állattenyésztési termelés Az állattenyésztés termelési terv; szétírására fokozott figyelmet kell for­dítani. Az állattenyésztési termelés szétirásánál a* hói indulunk ki, hogy az ál attenyésztési termelés fejlődését az egyes járásokban, községekben és EFSz-ekben ala-^san elemezzük, az állatáhomány forgásának átszámításá­val, hogy az állomány saját forrásból' va'ó tervezett emelkedésével a haszm­­állatok átszállítása né’kül elérje a be­adási normák teljesítését. Különösen az EFSz-ek részére megállapított fel­adatoknál nem szabad erről megfeled­keznünk, nehogy nem reális feladatok megállapítására kerüljön sor. Egyes járásokban az állatállomány tervének szétírása gyakran mechaniku­san készült, mivel csak az állatok mennyiségére voltak tekintettel. Né­mely EFSz-ben nagy emelkedést mu­tattak fel. Ezzel szemben más EFSz­­eknél, de különösen a magánszekto­rokban sokszor megokolat'anul nagy süllyedést állapítottak meg az állatál­lományban. Az állatállomány tervének és hasz­nosságának szétirásánál tekintetbe kell venni a takarmánya'apot. A tenyészállatok átszáll'’tosáná’ első­sorban azon EFSz-ek közös 'stábéiban való elhelyezés jön számításba, ahol a jelen’egi állomány igen alacsonv és ezt saját tenyésztésből nem t.ud'ék ló­véim. A tenyészállatok átszállítását a feltétlen szükség esetén a járás sa­ját forrásaiból tervezi, s csak abban a ’ esetben, ha ez nem lehetséges, akkor kerületi méretben. Részletesebb utasítások, kü’önöea-i' ami az állatáľnmánv ossz-á'4*ásüt a takarmány mérlegét, stb. iltetv ■ К a kerületről a iárásra, járásokból a (Folytatóé a 9. oldalon.)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom