Szabad Földműves, 1954. január-június (5. évfolyam, 1-26. szám)

1954-01-10 / 2. szám

10^1 7onuór Tü.

Fôldmfimí

9

Irányelvek a mezőgazdasági termelés 1954. évi íejlesztése állami

tervének szétírására

községekre és EFSz-re vonatkoznak, a

Földművelésügyi Minisztérium 1954-es évre kiadott mezőgazdasági tervének fejlesztésére kidolgozott javaslatában, a módszertani kimutatásban és irányelveiben vannak.

V.

A szétírás összesítésének szervezeti biztosítása

Hogy a szétírási munkák időben és jól haladjanak, hogy a szétírás jóminőségű legyen és, hogy az előírt határidőket betartsák, a következő intézkedéseket kell hozni:

1. A kerületi nemzeti bizottságok a terv vétele' után feltétlenül biztosítják

á) a járási nemzeti bizottságok az EF.Sz-ek elnökeivel való tárgyalás után azonnal megállapítják a tagok háztáji gazdálkodásra kimért részét és a III és IV. típusú EFSZ-ek közös gazdálkodás részére kimért részét Továbbá megállapítják a termények te iüií étét és a gazdasági állatok szá mát, melyeket a tagok 1954-es évben háztáji gazdálkodásukban termelni fognak.

b) a járási nemzeti bizottságok adjanak a .helyi nemzeti bizottságoknak utasítást a szétírási összesítésben levő hasábok előzetes kiállítására. A коvetkező hasábokról van szó: 1, 2, 3, 4.

5. 6. 7, az első oldalon és a 223 és 226-o^ hasábokról a 27-ik oldalon, s ezt a szétírási időre eső valódi állományról, akihez mint alapot az üzemi levelet kell venni, melyben az összes változásokat a szétírás napjáig feltün tetik.

2. Minden nemzeti bizottságnál feltétlenül meg kell alakítani egy 5-6 tagú szétíró bizottságot. A szétíró bizottság elnöke a nemzei bizottság mezőgazdasági ügyosztályának előadója lesz, a további tagok a Begyűjtési Minisztérium meghatalmazottja, а IX. szövetkezeti ügyosztály vezetőie. а IX. ügyosztály tervezője, a tervbizottság ha lyettese, az élelmezési üzemek helyettesei (cukorgyárak, tejüzemek, dohányipar, szeszgyár, konzervgyár.) esetleg a lenfeldolgozó üzem képviselője és a Nemzeti Arcvonal szerveinek küldöttjei, akik ismerik a mezőgazdasági termelés problémáit. A járási szétiró bizottság összetétele hasonló.

A helyi nemzeti bizottságoknál a szétíróbizottságokat a HNB funkcionáriusaiból titkárából, az EFSZ képviselőjéből és a kiválasztott kis- és középföldművesek küldötteiből állítják össze. A begvűitési dolgozók lehet4'* gekhez mréten részt vesznek a helyi szétiró bizottság munkájában.

Hangsúlyozva felhívjuk a figyelmet arra. hogy a tervszétírás nemcsak a nemzeti bizottságok mezőgazdasági ügyosztályai tervosztályának az ügye A tervszétírást a kerületi és járási nemzeti bizottságok egész tanácsának az egész mezőgazdasági ügyosztálynak magáévá kell tenni, főleg be kell kapcsolódniuk ebbe a munkába az agronómusoknak. zootechnikusoknak, továbbá a szövetkezeti és gépesítési osztályoknak.

A szétírást jóváhagyják a nemzeti bizottságok tanácsai. Á tervszétirás) helyes megvalósításáért a községben a helyi nemzeti bizottság elnöke felelős és a jóváhagyás a járási nemzeti bizottság feladata. A termelési terv EFSZ-ekre és községekre való seétírásának javaslatát, még mielőtt a JNB tanácsa elé teriesztenék, meg kell tárgyalni a KNB IX. ügyosztályán.

3. A kerületi és járási szétíró bizottságokban oktató-testületet kell megalakítani mindenekelőtt а IX. ügyosztály dolgozóiból és szükség esetén a nemzeti bizottságok atöbbi dolgozóiból, a mezőgazdasági iskolák tanáraiból és tanítóiból. Az oktatók kiválasztásánál mindenekelőtt az* kell szem előtt tartani, hogy olyan dolgozók legyenek, akik jól ismerik a mezőgazdaság problémáit. Elkerülhetetlen, hogy az oktatók a szétírási munkák alatt ne váltakozzanak és hogy ne olyan instruktorokat válasszanak, akik más funkcióuk miatt nem szentelhetnek kellő firyelmet a szétírásra.

Hogy az oktatók vafóban értsenek íunkájukhoz, előzetesen iskolázni kell ’ et és megismertetni a szétírás probmáival, mégpedig gyakorlati példáin.

4. A kerületi és járási nemzeti Ы•ittságok, karöltve a Begyűjtési Misztérium kerületi és iárási mégha Vmazottiaival. a szétírás megkezdése lőtt részletes oktatást rendeznek a ;zétirásban résztvevő dolgozók számáa. Ezen az oktatáson résztvesznek főleg a szétíró bizottságok tagjai, a IX. ügyosztály dolgozói, a meghatalmazotti hivatal anpaibusának dolgozói, az oktatótestület. stb. Hangsúlyozzuk, hogv az oktatást közösen kell végezni. Csak

a közös oktatás, amelyen az összes dolgozó előre megismerkedik a termelési feladatok szétírására vonatkozó irányelvekkel, valamint a beadási feladatok normák szerinti szétírásának módszerével, az ipari növények termelésére irányuló szerződések megkötésével, a megkülönböztetés módszerével és lehetőségével „íb, képes biztosítani a beadási feladatok egybehangolását a mezőgazdasági termelés feladataival.

5. A jó tapasztalatok alapján az egyes kerületekben és járásokban ajánljuk, hogy a kerületi és járási szétíró bizottság mellett alakítsanak egy 2-3 tagból álló operatív csoportot, olyan dolgozókból, akik legjobban ismerik a termelés szétírásának és a beadások megállapításának összes ké' dését (a IX. ügyosztály tervezője, a meghatalmazott apparátusának legjobb dolgozója stb) Ez a csoport állandóan járná a járásokat ( járások területén pedig a falvakat), ellenőrizné a szét írási munkákat és tanácsokat adna Főfeladata pedig a termelés és a beadási kötelezettségek összehangolásának biztosítása lenne.

VI.

Á szétíró bizottságok feladatai

A) A kerületi szétíró bizottságok föfela úatai.

1. A járási oktatók időbeni biztosítása.

2. A szétíráson résztvett kerületi és járási oktatók 1-2 napos oktatásának megvalósítása.

3. Kidolgozni a szétírás szervezési biztosításának tervét a kerületeken. Biztosítani a feladatok időbeni és he lyes szétosztását a járásokra, ossz hangbahozni a termelést a beadással valamint a határszéli járások felada tainak egvszintrehozását.

5. Irányítani, állandóan ellenőrizni és értékelni a szét'rás menetét a járásokban a kerületi oktatók és a végrehajtó bizottság révén.

6. Gondoskodni a szétírás alapos is mertetéséről.

B) A járási szétíró bizottság.

Összetétele és feladatai hasonlóak, mint a kerületi szétíróbizottságé. Biztosítja a községek oktatóinak rendes oktatását. Azonkívül a bizottság biztosítja a helyi szétiróbizottság tagjainak helyes összetételét, hogy ezek felülvizsgálják és jóváhagyják a községi szétírások összesítését és szétírását az EFSZ-ek számára s az összesítések nelyes és időbeni végrehajtását.

Gondoskodik arról, hogy az EFSz-ek szétírásait előre megvitassák a szövetkezetek elnökeivel úgy, hogy valamennyi EFSz beleegyezzen a termelési feladatokba.

A járási szétíró bizottságnak ügyelnie kell arra, hogy a szétírási terv mindenképen elősegítse az EFSz-ek felvirágzását, pénzügyi és gazdasági felvirágzását és azt, hogy a szövetkezet termelési terve,- az állam iránti kötelező beadás teljesítése után. biztosítsa a munkaegység legmagasabb értékét.

C) Helyi szétiró bizottság.

A bizottság az állami terv egyes feladatait szétosztja a község egyes földművesei között, a község minden földművesével megbeszéli a feladatokat és ügyel arra, hogv meggyőzze a földműveseket a szétírás helyességéről s az elhangzott megjegyzéseket a szétírással kapcsolatban a községben megtárgyalják s hogy a szétírásnál a tényekkel alátámasztott véleményeket, figyelembe vegyék s hogy az állami terv szétírásának feladatait jóváhagyják.

VII.

A szétírás folyamata.

A kerületi nemzeti bizottság mezőgazdasági ügyosztálya mindjárt, ahogy megkapja a kerület termelési tervének feladatait, megadja a járási nemzeti bizottságnak az utasításokat arra, hogy megállapítsa a háztáji gazdálkodás termelési lehetőségeit s arra, hogy előzetesen töltsék ki a helyi nemzeti bizottságok a szétírások összesítését; kidolgozza a szétírást, megvitatja ezt a járásokkal, azután a szétírási bizottságokban s előterjeszti a kerületi nemzeti bizottság tanácsának, jóváhagyás céljából. Amikor a kerületi nemzeti bizottság tanácsa ióváhagyta a szétírást a terveket már szétküldte a járásoknak. a szétíró bizottság elküldi minden iárásba előadóját, aki segíteni fog az EFSz eknek és a községeknek a szétirásban, kiküszöböli a hibákat és nehézségeket s ügyel arra, hagy a harFolytatás a 8. oldalról.)

téridőket mindenütt betartsák. Továbbá biztosítja, hogy a dolgozók végrehajtó bizottságai valamennyi járásban felülvizsgálják az EFSz-ek, (közösen művelt földek) és a községek szétírásainak helyességét és ezt még a szétírásnak a járási nemzeti bizottság tanácsában történő megvitatása előtt. Az előadók pontosan hetenként egyszer kötelesek beszámolni a szétíróbizottságnak a szétírás folyamatáról, az esetleges további ajánlatokkal. Előadják a felmerülő problémákat, melyeket egyedül nem tudtak megoldani, s kölcsönösen kicserélik tapasztalataikat.

2. A járási nemzeti bizottság mezőgazdasági ügyosztálya a terv átvétele előtt, az EFSz-ek elnökeivel való tár gyalások után megállapítja a háztáji gazdálkodás 1954-es évre eső termésed megadia a helyi nemzeti bizottságoknak a felszólítást, hogy készítsék el a szétírási összesítés előzetes kitöltését; a terv átvétele után egyidejűleg kidolgozza a járás szétírási tervét az EFSzeknek (közösen megművelt talaj) és községeknek s megvitatja a bizottságban, Még mielőtt a járási nemzeti bi zottság tanácsához juttatnák a szétírást jóváhagyás végett, megvitatja a szétírást a szövetkezetek elnökeivel es a községek képviselőivel s figyelembe veszi jogos ellenvetéseiket és kívánságaikat. Amikor a járási nemzeti bizottság tanácsa helybenhagyja a szétírást. átadja azt az EFSz-eknek és a községeknek s kiküldi előadóit a községekbe Mivel nem lehetséges minden községbe előadót küldeni s a szétírási összesítéseket s nem' lehetne kellő gonddal elkészíteni, hogyha minden község egyszerre fejezné be a szétírást, s egy időben nyújtaná be jóváhagyás végett, a járási szétiróbizottság tervet készített, milyen időközökben hajtják végre a községekben a szétírást s ezt úgy hogy a járásban felosztja a községeket az üzemek száma szerint, egynéhány körzetre s meghatározza melyik körzet fejezi be a szétírást előbb, melyik később. Csak igy lehet biztosítani valamennyi község számára a minőséges seg tséget s úgyszintén a szétíró bizottság csak így tudja kellően ellenőrizni a szétírás minőségét s a szétírások jóváhagyása és összesítése is csak akkpi lesz helyes a járásokon.

3. A növényi és állattenyésztési tér melési feladatok szétírásával egyidőben történik az agrotechnikai és zootech nikai intézkedések feladatainak szét írása, azzal a különbséggel, hogy a községekben nem minden üzemre kü lön készül. A helyi nemzeti bizottság a termelési feladatok teljesítésének biztosítására gondoskodik ezen intéz kedések megvitatásáról az EFSz-ek taggyűlésén és a község valamennyi földművelőiének összejövetelén.

4. A szétírás egy nyomtatványon történik — a községi szétírási ivén melynek melléklete a zöldség szétírasiív, s az agrotechnikai és zootechnikai intézkedések íve. A földművesek aláírásukkal bizonyítják a községi szétírási ívben, hogy a tervfeladatokat velük megvitatták, ismeretesek előttük s helyeslik azokat.

Azoknak a földműveseknek, akik ellenvetéseik többszöri megvitatása után sem hajlandók aláírni a község szétírási összesítését, a helyi nemzeti bizottság írásban küldi el az állami terv feladatait.

5. Ha az összesítést az EFSz-ek vagy a földművesek már aláírták, annak szövegén változtatni az ő tudtuk nélkül nem lehet.

YIH.

összesítés.

a. ) a községi szétírási összesítéseket három példányban kell elkészíteni. Egy példány a községben marad, a másikat a járási nemzeti bizottság IX. ügyosztálya kapja, s a harmadikat a megbízott.

b. ) a járási nemzeti bizottság a községi szétírási összesítések szerint (beleértve a zöldségösszesítést is) összeállítja a járási növény- és állattenyésztési termelés összesítését (beleszámítva a zöldséget) a következő nyomtatványon: „Az 1954-es év mezőgazdasági termelési tervének községi szétírási č szesítése” valamint „Szétírási összesítés zöldségre”. Az összesítésben feltünteti a mezőgazdasági üzemek egyes csoportjainak egyesített járási feladatait a következő összeállításban:

1. III. és IV. típusú EFSz-ek — közös termelés,

2 а III és IV. típusú EFSz-ek háztáji gazdálkodása,

3 а III. és IV. típusu EFSz-ek ősz szesítése a háztáji gazdasággal együtt.

4. a III és IV. típusú EFSz-tagok gazdasági üzemei a csoportok nagysága szerint és azok végösszege,

5. magángazdálkodó földművesek

mezőgazdasági üzemei (beleértve az I. típusú EFSz tagokat) az egyes csoportok nagysága szerint s azok ősz szege,

6. az 1—7-ig terjedő nagysági csoport összesége, mégpedig а II. típusú EFSz-tagok ' ■ magángazdálkodó földművesek összesen.

. 7. mezőgazdasági üzemek, melyeket ideiglenesen a hely nemzeti bizottság művel.

8. a minisztériumok, nemzeti válla latok, nemzeti bizottságok és közüzemek mezőgazdasági üzemei, ha nem központilag tervezik őket.

9. nem mezőgazdasági zöldségtermelők, valamint a gvógynövények és iű szernövénvek termelői, ha 0.10 ha-nál nagyobb földön gazdálkodnak.

10. magánsertéshízlaldák és baromfi tenyészetek.

Ezzel a beosztással biztosítják a sorrendet. melvet a szétírási összesítés első szakaszában is feltüntettek.

Ezeket az összesítéseket a járási nemzeti bizottság négv'példányban készít el. egv példányt meghagy magának, egvet átad a Begyűjtési Minisztérium megbízottjának s két példányt átad a kerületi nemzeti bizottságnak A kerületi nemzeti bizottság a járási egyesítést jóváhagyja és egy példány! elküld a Földművelésügyi Minisztériumba

c.) a kerületi nemzeti bizottság ezzel egyidőben és egyforma nvomiatvá nvon összeállítja a benyújtott járási összesítések szerint (a helyesség felülvizsgálása i án) a kerületi összesítést Mégpedig:

aa 1 iárások szerint, anélkül, hogy a mezőgazdasági üzemeket egyes csoportokra osztaná:

bb) kerületi viszonylatban összesen a fönt említett mezőgazdasági üzemek tagosításával.

A kerületi összesítéseket a kerületi nemzeti bizottság négy példányban készíti; egy példányt meghagy magának, egy — egy példányt szétküld a Földművelésügyi Minisztérium tervosztályára, a Begyűjtési Minisztérium nak s egy példányt a Begyűjtési Minisztérium kerületi megbízotti ának.

d.) A kerületi és járási szétírási bizottságok biztosítani fogják az összesítés gyors végrehajtását, az összesítés munkáinak helyes szervezését és figyelemmel fogják kisérni annak folyamatát. Továbbá biztosítani fogják, hogy az összesítéssel egyidőben benyújtsák az egyes szektorok közötti átutalások _ kimutatását arra az időre, mikor a térvek javaslatai készültek - szeptember l-től - a szétírás valóra'’álásáig (az állami gazdaságok, a többi központilag tervező üzemek között, valamint a kerületből tervezett üzemek között), mellékelve jegyzőkönyvek másolatait, vasv a föld átvételének valamint a termelési feladatok teljesítésének bizonylatát. Az egves szektorok közötti átutalások áttekintését az egves szektorok és minisztériumok szerint kell összeállítani.

IX.

A szétírás és összesítés határideje.

1. A Földművelésügyi Minisztérium 1953 december 7-én adja át a terveket a kerületi nemzeti bizottságoknak.

2. A kerületi nemzeti bizottságok a járási összesítések felülvizsgálását eiságoknak 1953 december 20-ig adják át.

3 A járási nemzeti bizottságok 1954 január 3-ig adják át a tervszétírásokat az EFSz-eknek és a községeknek.

4. A helyi nemzeti bizottságok a feladatokat szétírják és megvitatják a magángazdálkodókkal és 1954 február 2-ig a szétírásokat elküldik a járási nemzeti bizottságoknak.

5. A járási nemzeti bizottságok a községi szétírások összesitését 1954 február 16-ig elkészítik.

6. A kerületi nemzpti bizottságok a járási összesítések feülvizsgálatását elvégzik, végrehajtják ezek összesítését, majd átadják a Földművelésügyi Minisztériumnak és a Begyűjtési Minisztériumnak 1954 március 1-ig.

Jozef Nepomucký s. k. a miniszter helyettese.

Jobb munkával hálálják meg kormányunk gondoskodását

A beadási normák csökkentése főleg a takarmányféléknél, lehetővé teszi, hogy szövetkezeteink elég takarmányt biztosítsanak állatállományaik számára és hogy így több terméket tudjanak éledni magasabb áron. Ez teszi lehetővé a szebeni szövetkezeti tagoknak is, hogy magasabbra emeljék a munkaegység értékét. A multévi 25 korona helyett munkaegységenként 31 koronát terveznek be. Hogy ezt megtehessék, tovább emelik az állatok hasznosságát. Ebhez természetesen szükséges, hogy elegendő takarmánnyal rendelkezzenek. Ezért 75 hektáron herésfüves alávetést alkalmaznak. A tarlótakarmányokból ezidén is 10 hektárral többet vetnek. A szemestakarmány nagy részét a szebeni szövetkezeti tagok hizlalás!' szerződések kötésével, a begyűjtési üzemtől biztosítják, A szerződés szerint az 1954-es évben 200 sertést hizlalnak.

UJ KÖNYVEK

Rudolf Podmaník: Harc a kulákok ellen — harc a szocializmusért

Pártunk vezetése alatt a munkásosztály és a dolgozó parasztok szoros kötelékében új élet kezdődött falvadnkon. Munkánk azonban csak akkor lesz eredményes, ha megszabadulunk a földművelő parasztok és dolgozó népünk esküdt ellenségétől, a kulákoktól. A könyv szerzője megismertet a kulák igazi arcával, aki az EFSz esküdt ellensége és rámutat arra is, hogyan kell ellene harcolnunk. Oldalszám 109, ára 6.18 Kčs.

Ing. Jozef Zvara: Korszerű műtrágyázás

A könyv szerzője részletesen foglalkozik a műtrágyákkal, ezek tulajdonságaival és a növények táplálására való célszerű felhasználásukkal. A könyv bevezető része a növény tápanyagszükségletének elveit foglalja ószsze. A következő fejezet Szlovákia talajviszonyait részletezi. A műtrágyák használatának rövid történelmi áttekintése után a könyv főrészében részletesen foglalkozik a műtrágyákkal. Megemlékezik a műtrágyák gyártásáról és tulajdonságairól is. Ezután részletesebben kitér az egyes műtrágyafajták alkalmazási módjaira, különös tekintettel az éghajlati és talajviszonyokra, valamint az egyes mezőgazdasági kultórák igényeire. Külön fejezetet szentel a szemcséstrágyáknak, azok házi elő. állításának és felhasználásának. Befejezésül a műtrágyák beszerzéséről, vizsgálatáról és tárolásáról emlékezik meg. A könyv' jó segítőtársa lesz szövetkezeteink és állami gazdaságaink dolgozóinak a hektárhozamok és munkatermelékenység legmagasabb mértékre való fokozásánál. Oldalszám 187 + képmelléklet, ára 27.— Kčs.

Ing. Ján Plesník: Teheneink kitőgyeltetése.

A könyv szerzője azt a módszert ismerteti, amelyet a véglesi Állattenyésztési Kutatóintézet a szlovákiai eredetű teheneken a szovjet tudomány és gyakorlat felismerése és tapasztalatai alapján kitűnő eredménnyel próbált ki. Főleg a tehéngondozók szakképzéséről, a tehenek előkészítéséről, a kitögyeiteíés-! röl, a magas tejelékenység fenntartásáról szóló könyv, amely az állami gazdaságok és EFSz-ek olyan dolgozóinak van szánva, akik a tehenek tejelékenységének fokozására törekszenek. Oldalszam 75, ára 4.35 Kčs.