Szabad Földműves, 1954. január-június (5. évfolyam, 1-26. szám)

1954-03-28 / 13. szám

1954. március 28. Értékes vita földművesekkel Rimaszombaton ® O e Ot nap alatt befejezték a tavasziak vetését Nagy légen Rimaszombaton, a bratislavei Állami Könyvkiadó beszélgetést rendezett a földművesekkel loso’ov: ..Agrotechni­ka" c. könyvéről, amelyre előadókként tudományos dolgozókat hívott meg. ho у azok jó tanáccsal lássák el me­zőgazdasági dolgozóinkat a tavaszi ag­rotechnikai intézkedések végrehajtásá­ban. Népi demokratikus államunk tu­dományos dolgozói nem zárkóznak el laboratóriumokba, hanem kísérlete­zéseik útján szerzet* tapasztalataikkal dolgozóink közé mennek,' hogy tudá­sukat személyesen is tóváhhndh ássák és azt minél előbb a . orlatban hasz­nosítsák. Ez az értekezlet is azért valósult meg. hogy a két. édes testvér, az el­mélet és gyakorlat találkozhasson, mert a kettő egvmást kiegészíti. A rimaszombati kultúrház nagyterme megtelt в járás 22 EbSz-ének küldött­jeivel és tíz közséo egyénileg dolgozó namsztjaival De rajtuk kívül jelen volt a helybeli mezőgazdasági iskola felső os-»á!vának harminc diákja és a jár "i nemzeti bizottsá IX. ügyosztá­­'vának dolgozói, valamint a kerületi nemzet bizottság küldöttje is. Az értekezletet a helybeli IV típusú EFS7 elnöke. Humenuy elvtárs nyitot­ta meg. aki üdvözölte a szép számban meojei nt halloatósáoot és az előadó­kat. dr ing. Révay Jánost, a víglesi Mezőgazdasági К' etóintézet tudomá­nyos dolgozóiét, akit n szövetkezete­tek könyveiből már íól ismertek. Dro­he Pál mérnököt, a helybeli mezőgaz­daság! iskola tanárai és Számé idák Gyula járási agrooómust. akik nagy elf < laltsápuk ellenére is szívesen el­jöttek. hogy tudományos és gyakorlati ismereteiket átadhassák mezőoazdesági dolgozóinknak Dr Révay előadásában többek közt rámutatott arra a fontos tényre, hogy pártunk és kormányunk mily nagy kö­rültekintéssel gondoskodik a mezőgaz­dasági termelés felvirágoztatásáról s mindent megtesz ’,z''vetkezeteseink. kis- és középparasztjaink érdekében. A továbbiakban megemlítette, hogy ma a köny- mindenkinek elérhető és min­den haladószellemü földműves igénybe veszi e-‘ a kiváló segítőtársat, amely mindig hasznos tanáccsal szolgál. Majd rátért az agrotechnika helyes alkalma­zására. ami a gazdag termés alapfel­tétele. Ismertette a jelenlevőkkel a ta­vaszi búza. árpa, -ozs és zab, valamint a tavaszi keverékek jarovizálásánál el­ért kiváló eredményeivel. Elmondta, hogy kísérletileg bebizonyított tény, ho<~v jarovizált. vetőmag alkalmazásával 2—4 mázsával növelhetjük a termés­hozamot. Hangsúlyozta, hogy ió ter­mést csak úgy érhetünk el, he ismer­jük a helyi, éghajlati és talajviszonyo­kat. Majd rátért a szemcsés szuper­­foszfát alkalmazásánál elért kiváló eredmények ismertetésére, a szemesés­­trágva helyes gyártására. Köztudomá­sú dolog, hogy szemcsésszuperfosziát alkalmazásával sokkal nagyobb tenrAin érhetünk el, mint oonalakú szuperíoez­­fát használatával. Kísérleti taipasztela­­tok igazolják, hogy 100 kg szemosés­­szupertoszíát hatása 200 kg porul-akú szuperfoszfát hatását Is felülmúlja Majd a szemcsés szuperfoszfát készí­tésének módjára mutatott rá s felhív­ta a hallgatóság ügyeimét arra, hogy ez a szemcséstrágya hazánk minden talajában sikeresen Ikalmezható. Előadása során behatóan foglalkozott a kereszt- és szűksoros vetési módszer eiőr”eivel. Rendkívül fontos — mon­dotta többek között — hogy minden növénynek megfelelő teret és környe­zetet biztosítsunk Szűks- os vetéssel a közönséqes vetéshez viszonyítva az eddig elért legalacsonyabb terméstöbb­­let hektáronkrtrt 180 kg. a legmaga­sabb 420 kg ’volt. Megemlékezett a kukorica és burgonya fészkes vetéséről is, továbbá hasznos tanácsokat adott a rozs és a füve.-keverékek mesterséges megtermékenyítésére vonatkozólag. Nem feledkezeť meg a takarmány­­vetésforgó és a -öld futószalag jelen­tőségéről sem, mivel az állattenyész­tési termelés növelése az eleoendő és megfelelő takerm alap biztosításától függ. Felhívta a figyelmet az egyéves és évelő takarmánynövények termesz­tésére, továbbá a helyes trágyagazdál­kodásra is. Révay elvtárs ‘rtékes szakelőadása után Drohe tanár-mérnök vette át a J^zót. Droba elvtárs ismeri a helyi ég­­wmajlati- és talajviszonyokat és azt a­­jánlotts a rimaszombati dolgózóknak, hogy a vetést délről északi irányba vé­gezzék a földművesek, majd kitért a talajnedvességgel való takarékoskodás jelentőségére, valamint a talaj táoa­­nyeggal való ellátásának fontosságára. Azt ajánlotta, hogy kizárólag elismert vetőmagot vessenek és a vetőmag na­pon való átmelegftését-vetés előtt, ami fokozza a mag cs'raképességét, a nö­vényzet egyenletes növekedését és el­lenál lóképességét. A szövetkezetek és a csoportok közötti verseny elősegíti a tavaszi munkák sikeres elvégzését! Az idei tavaszi munkák a helytelen időjárás következtében lényegesen el­húzódtak. De a nagylégi szövetkezet tagjait mindez nem tudta visszatar­tani attól, hogy a vetést idejében be ne fe jezzék. Igaz mintegy tíz jiaw>t elkéstek így is a vetéssel, de a jó mun­kaszervezés lehetővé tette számukra, hogy a vetés tervezett idejét csaknem egy léttel lerövidítsék. Nagymérték­ben hozzájárult mindehhez az is. hogy saját maguk a csoportvezetők és a hozzá jv к beosztott csoporttagok a párt X kongresszus4 tiszteletére meg fogadták hogy minden tavaszi mun­kát az agrotechnikai határidők betar­tásával elvégeznek. Ezenkívül a? el­múlt évben szerzett tapasztalataik is serkentették a szövetkezet tagjait a vetés mielőbbi elvégzésére hogy mi­nél maoasabb hektárhozamokat tud ' jannk elérni. A nagvlégi szövetkezet taojai tehát befejezték a tavaszi munkák első szí. kaszát, mégpedig úQv. hogy munká­jukban bátran alkalmazták a haladó vetési módszereket, vagyis összes ve­­tápterületüket kereszt- és szil к szóró. sav bevetették Március 79-?'P 270 hektár tavaszi árpát 50 ha zabot és 76 hektár takarmánykeveréket vetet­tek be. Ne gondoljuk ám. hogy NaQvléaen mindez a véletlen folytán jött. létre A szövetkezet tagjai a téli időszakot, alaposan kihasználták tapasztalataik és szaktudásuk kibővítésére. Tavain például még akadt olyan tagok akik bizalmatlanul viselkedtek az út. vetési módszerek iránt. Csupán több. letmunkát láttak ebben, de sehnayrn sem akarták elhinni hoav ez maga sabb terméseredményekhez segíti őket unkájukban. Persze az ered­mény nem hagyott sokáig magára vá­ratni Eljött a várva-várt aratás, ami szemléltető módon beigazolta, hogy érdemes volt alkalmazni a keresztse ros vetési eljárást Nézzük csak meg miképpen mutatkoztak a termésered­mények mázsákban. Amíg a közön­ségesen vetett búza csupán 22 mázsát termett hektáronként, addig a kereszt. A felsőszeli utcák zajosak a gond­talanul hancúrozó gyermekek lárma jától. Élvezik a jó időt a tavasz első meleg napjait. A gyermekek játékát a traktor dudálása szakítja félbe s azután hangos berregéssel elhalad mellettük. A traktor pótkocsija zsá kokkal megrakva, rohanva viszi ki a határba a vetőmagot, ahol az előkészí­tett föld várja, hogv magába zárja s éltető csirát leheljen belé. Ebéd után van A csoportvezetők kerék páriáikon egyenként jelennek meg a szövetkezet irodájában, hogv el­végezzék az utolsó simításokat a cső portok elosztása körül s az új belépő tagokat szétosszák egvmás között. A barométer ott van az ablakban s min­denki. aki elhalad mellette megnézi. Most esőt jelez s ez izgatja az em­bereket. különösen a csoportvezető­ket. — Hogyne, mikor a vetés telles ütemben folyik — mondja Kontár Jenő csoportvezető. Minden pdbe drá ga Hisz úgv is. a hosszú tél késlel­tette a vetést A késői vetés pedis Ю mázsával is kevesebbet fizethet, mint a korai Ezért az a jelszó, hogv min­den erőt a vetéshez Ebben nincs is hiba Nem akarunk lemaradni az al­­sószeliektől Tudniillik versenyben van egymással a két szövetkezet. Та valv a nádszegi szövetkezette1 álltunk versenyben, ez évben pedig az alsó­­szehekkel Közel van könnvű lesz ■>!­­lenőrízni az egves munkálatokat, ter­méseredményeket. A csoportok közt is versenv folvik melvik termel töb bet kevesebb kiadással. Persze, a töbhtermelésbh! a csoport tagjai pót jutái mhan részesülnek. A csoport­vezetők rövid megbeszélés után szét­széledtek, ki-ki a maga csoportjához siet. ki a határba. Mi. Kontár és Raffav csoportvezetőkkel tartunk hogv tanúi legvünk az árpa vetésé­nek. a meginduló tavaszi szocialista versenynek A nap pazarul ontotta fénvét. mintha ki akarná pótolni a télen »lmulasztottakat Az egvik ut­camenti fán. ahol az ember akaratla­nul is a fakadó rügveket keresi vad galamb szállt egv ágra. és turbékolni kezdett Kint a határban ... — Ott. a hemvótalpas — mondja Raffav csoportvezető — Szinte fut a né. hogv evorsabban. gyorsabban — gépcsoporttal. Mintha valaki sürget­soros vetésük nyomán 34 mázsát ta­karítottak be. Ugyanakkor árpából csaknem négy mázsával termeltek töb bet. szintén e módszerek alkalmazása révén. Sokan tálán úgy vélik, hiszen köny nvíí volt a nagylégieknek ily rövid idő alatt elvégezni a vetést, mert a traktnrállnmás is nagymértékben se. gítette őket Ez igaz de semmiképpen sem segíthettek volna magukon, hn nem kötnek szerződést a gépállomás sál és ha a szövetkezet többi tagjait ifiképpen az állandó munkacsoportot' tagjait nem mozgósították volna ide­iében és terv szerint e munkák el végzésére. Ha a tavaszi munkák idei' el is húzódott mindezt az időveszt?­­séoet a szövetkezet tagjai azzal igve keztek pótolni, hogy mind a rendel kezesre álló géneket és fogatokat tel lesen felhasználták a vetési csata ma­­mdéktalan és gyors elvégzésére. Néni volt olyan nap. hogy 25—3(1 Jófogai ne dolgozott volna a határban. Mn Quk a szövetkezet tagjai pedig az al­kalmas idő láttán nem -nézték az órát hanem meghosszabbított műszakban lehetőség szerint folytatták munka iukat. Mindehhez hozzá kell tennünk azt is, hogv nagy segítséget adott a ió mvnkamegszervezésnek a csoportok között kifejlesztett munkaversenul amelyben vetés során Csörgei Peren; elvtárs csoportja vezetett. A nagylégi szövetkezetnek miután idejében befejezte a tavaszi kalászo. 1 sok vetését, most bőven jut ideje a cukorrépa, burgonya és a kukorica ta­­lajelőkészitö munkáira. Ez egyben azt jelenti, hogy a kapásnövények veté­sével is minden percnyi késedelem nélkül végeznek. Az előkészítő mun­kákat már meg is kezdték és rövid idő múlva főidbe teszik e magvakat is Az időben elvégzett munka pedig mint tudjuk, biztosítéka a magas tér. mésnek. így válik igazsággá az a köz­mondás, hogy „ki mint vet - úgy arat!” (k—i.) Éppé most ér ki a végére, magot töl­tenek a gépekbe. A lánctalpas vezetője. Szabados István leugrik gépéről, segít a mag­töltőknek. mert nen akar egy percet sem hiábavalóan időzni Még nagy darab földet be akar ma vetni. A há­rom darab 35 tölcséfes sú'ríísoros ve tőgép gyorsan eltünteti a vetőmagot, a földbe, úgy. hogy azt Szabados elv­társ meg is sokalja Ezért figyelmez­teti is az előkerüld agronómust. — Te, János, sokat vet ez a gép. húzzad kevesebbre. — Ne félj — mondja az agronó­­mus — csak menj nyugodtan, ki van az jól számítva. Szomba’th János és társai, akik há túl állnak a gépen, jól vigyáznak a tölcsérekre, nehogv elrekedjen vala­melyik tölcsér és csíkos legyen a ve­tés. A gépcsoport maga után húzza и magtakaró boronát is és dupla mun. kát végez. Távolabb a három kilomé teres átmérőjű tábla nyüzsög a foga toktól, az emberektől — Jól megy a mfítrágyavetés? — kérdezzük egv baiuszos bácsitól, aki kis lapáttal a kezében szórja a fehér műtrágyát. — De megy ám — mondja. — Ma ötödmaoammal 27 hektáron vetettük el a műtrágyát. — És mennyi műtrágyát vetettek hektáronként árpa alá? — Sz attól függ — mondja Szlá­­vik János agronómus. — hogv mi volt az árt« előveteménve. Ha kukorica volt. többet adunk, ha cukorrépa volt benne, kevesebb sót adunk, mert э beszántott rénalevelek sót is tártál maznak. Általában egv hektár földre 1 mázsa szirámammoniákot. 1 és fé1 mázsa kálisót és 2 mázsa szuperfosz fátet vetünk. A lovak keresžtsorosan, a lánctal­pas sűríisorosan ... A műtrágyavetőktől a lovakkal von­tatott vetőgépekhez érünk. A 22 soros vetőgépet három ló húzza A 16—IP sorosat két lóval vontatják. A három ló bólogatva igyekszik a vetögépnél a tábla végére s kissé megizzadva fúj­ják ki magukat az útnál, de csak pár percig állhatnak, mert az ingujjra vet­kőzött szövetkezeti tagok szájában már füstöl a cigarette s indulásra nógatják a pihenő lovakat. Kontár , Lőrinc és Deák Károly nyílegyenes sorokat húznak a vetőgéppel, hadd lássák meg. ha kikel, hogy ezt a táblát nem akárki vetette. Kontár Jeni! csoportvezető büszkén mondja: — Ez az én csoportom. Ezt a táb­lát, keresžtsorosan vetjük be. Nézd meg a vetőgépet, csak négyesfélen ve­tünk és nem kilencen. Itt nincs mese. Azt akarjuk, hogy több teremjen ezért alkalmazzuk a szovjet módsze­reket. A lánctálpas sűríísoros gépe­ket húz, a lovak pedig keresztsoro­­san vetnek. Tervünk az. hogy a ta­vasziakat 80 százalékban kereszt- és sűrflsorosan vetjük el. Megv a símítózás, boronálás, vetés Mindenki iparkodik, egyik csoport sern akar elmaradói a másiktól, ny meg az alsoszeliektOI sem. Távolabb a vetőktől lánvok és -asz­­szonyok kendői virítanak, amelyek élénken elütnek az újjáéledő, zöldül'! búza vetés tői — A kertészcsoport hagymát ültet — mondja az agronómus. — Az a ma. sik csoport meg zöldséget szed fel amit a tőidben teleltettünk és must frissen visszük a piacra Megindult a munka az egész gazdaságban Minden munka sürgőssé vált. A burgonyát válogatjuk! Két hektárba előcsíráz­­tatiuk Az országúttól a majorig 1 és fél km hosszú összekötőutat építünk Ha kapunk elegendő cementet, 200 méter hosszúságban leöntiük beton nal. hogv nyáron a kombáintól elhoi dott gabonát száríthassuk ezen a terü­leten. Az út közepét kissé dombosra “meliük hogv esőzés esetén a víz le­­cumoinri róla A konyhakerteszetben is megy a munka. Estére jár az idő mikorra vissza érkezünk az irodába A határból már mindenfelől igyekeznek haza az его berek. Letelt a nap. Mindenki derűs jókedvű. — Ma igazán jó idü volt — jegyzi meg Zelenák György, a kertész. -­­Fejlődtek is a palánták. Sokat ve­sződtünk a télen a melegágyakkal. Már januárban elkezdtük a készíté­süket. de abba kellett hagynunk, mert csonttá fagyott a trágya, a föld. — Március 1-én újra hozzáfogtunk a munkához. Most már 1000 méter me légágyúnk van készen és a fűszer­­paprikán kivül az összes magot elve­tettük. Ötszáz méter területen készi tünk még melegágyat, amibe a pap­rikát és paradicsomot fogjuk pikíroz-' ni. Az egy hektár téli saláta a nagv fagyok ellenére jól áttelelt. A retkei már a jövő héten szállítani fogjuk. Van három öntözőberendezésünk, munkaerőnk bőven, minden reményem megvan, hogv a kertészetből szép jö­vedelme lesz a szövetkezetnek. Versennyel, kötelezettségvállalás­sal ... Az agronómus papírjai közt keres gél valamit. Mikor látja, hogy a kér tész már (befejezte- mondanivalóját, megszólal: — A szövetkezet a X. pártkongresz­­szus és május 1-je tiszteletére kötele zettséget vállalt, amivel kifejezik Há­lánkat és szeretetünket kormányunk és pártunk iránt Kötelezettségvállalá­sunk a következő: Búzából hektáronként 60 kg-mal termelünk többet, ez pénzben 7002 KČS; Zabból hektáronként 110 kg-mal ter­melünk többet, ez pénzben 9302 Kčs: Kukoricából hektáronként 280 kg­­mal termelünk többet, ez pénzben 12.730 Kčs: Kenderből hektáronként 1 590 kg­­mal termelünk többet, ez pénzben 47 064 Kčs: Burgonyából hektáronként 1.530 kg-mal termelünk többet, ez pénzben 35.100 KČS: Cukorrépából hektáronként 2.290 kg-mal termelünk többet, ez pénz­ben 102 472 korona. Ezenkívül dohányból, rozsból is többet termelünk. Ez annvit jelent hogy a szántóföldi terményekből ösz-A harmadik előadó, Szamajdák Gyu­la, járási agronómus értékes be-számo- IóIAöho rámutatott az agrotechnikai h«t*.k3ót< pontos betartására és rész­letezte az agrotechnikai intézkedések alapvető ismereteit. Beszámolója befe­jezése után a KNB kiküldötte a jelen­lévők örömére kijelentette, hogy Folk Antal elvtárs, a helybeli IV. típusú EFSz meze* csoportjának vezetője e­­gészszlovákiai méretben a „magas ter­méseredményekért” versenyben az ötödik helyre került, mivel 8 hektár területen jarovizált vetőmag alkalma­zásával hektáronként 41.5 mázsa búza­termést ért el. Folk elvtárs elmondta, hogy a szak-könyvekből szerzet isme­reteket bátran alkai lazte gyakorlatá­ban a helyi éghajlati- és talajviszo­nyoknak megfelelően s ezáltal a szö­vetkezet közös vagyonát 26.400 körö­né -I növelte. 6 személyesen 500 ko­rona juta'óin ban részesült. Az előadások elhangzása után rend­kívül élénk vita fejlődött ki A jelen­levők egymás után jelentkeztek és kérdésekkel ostromolták az előadókét. Megjegyzéseik alaposak és helyénvalók voltak. Folk eb^árs például art kér­dezte. hogy kell a legeredményesebben elvégezni a rozs “ágyázását. Az os­­gyáni szövetkezet elnöke. Király György — mi.el náluk a szemcsésnműtrágya nem sikerült — annak készítési mód­ja iránt érdeklődött. Erre azonnal ki­merítő és értékes feleletet kapott. Fel is jegyzett mindent pontosan, hogy ne történjen megint valami hiba. Keder elvtárs Ráhóról a jarovizálással kap­csolatban tett fel néhány kérdést. Ér­tékes vitafelszólelása volt még 0 feledi GTÄ agronómusának. Očenáš mérnök­nek. aki ismerve a helyi viszonyokat, hasznos tanácsokat adott a járás föld­műveseinek a tavaszi munkálatokkal és a növéi.yápolássa! kapcsolatban. Az értekezlet keretében a Slovenska kniha, n. v. szép könyvkiállítást ren­dezett a tereimben, ahol a jelenlévők meggyőződhetek arról, hogy a mező­gazdasági szakirodalom valóban gaz­dag és választékos anyagot nyújt me­zőgazdasági dolgozóinknak. Az értékes és tanulságos vitáról minden részvevő azzal a tudattal távo­zott, hogy új ismeretekkel és tapasz­talatokkal gazdagodva tér haza,, ame­lyeket, a gyakorlatban sikeresen alkal­mazhatnak, ami a jobb és dúsabb ter­méshozamokban és búsás bevételekben nyilvánul majd meg. Li szesen 219.937 korona értékben ter­melünk többet. Disznóhúsból 100 má. zsát, ami 16.000 koronát tesz ki. Te­jet 50.000 literrel fogunk többet ter­melni, aminek értéke 100.000 korona. Tehát, kötelezettségvállalásunk pénz­ben kifejezve köze] félmillió koronát jelent. Ügy iparkodunk dolgozni, hogy necsak teljesítsük, de túlteljesítsük e vállalásainkat. Erre minden lehetősége megvan a szövetkezetnek. Az ősziek 90 százaléka kereszt- és sürűsorosan van elvetve, miután elegendő munkaerővel ren­delkeznek, idejében elvégezhetnek minden munkát. Annak ellenére, hogy voltak kilépők a Szövetkezetből, most 30 ú.i tag kérte felvételét. Ezenkívül legújabban ismét tízen jelentkezteK. de meggondolandó a felvételük azért, mert e~v-egy tagra nem jut több, mint hat hektár föld, így a szövetkezetnek munkaerőfölöslege lenne. — Csizmár János azonban nem tágít, A szövet­kezet. a közös munka tetszik neki. — Erős. egészséges ember. Váltig erősit­­geti. hogv: — Nekem mindegy. akármilyen munkát elvégzek, mert én nem félek semilyen munkától. Ha a szövetke­zet nem vesz fel mos* tagjai sorába, abba nem nyugszom meg. hanem még. egszer kérem felvételem, mert én a szövetkezetben akarok dolgozni és fo­gok - ott dolgozni. A sötétség már bontogatja szárnyait, mikor Kontár Jenő csoportvezető be­írta és kiszámította, mennyit keres, tek ma csoportja tagjai. — Kontár. Deák és társai — mond­ja a csoportvezető — a vetésnél 1.56. a fogasolásnál Ruc és társai 1.87. a simítózásnál Szabóék 1.66. a műtrágya­­vetők pedig 2.81 munkaegységet ke­restek. Tehát, ki hogyan iparkodik, aszerint kapja jutalékát. A tavaszi munkákkal megindult munkaversenv sikerre! fog járni és a terméshozamot nagv mértékben fo­kozni fogja, ha a tagok magukévá teszik a tervszerinti munka elvégzé­sét. A sikeres veresnvfolvamat azon­ban negkívánja hogv necsak a cso­portok. hanem egyes dolgozók is ver­senyben álljanak egymás között. így a szövetkezet a tervezett munkaidőt lerövidítheti, s ezáltal bevétele meg­növekedik és megnyerhetik a versenyt az alsószeli szövetkezettel szemben is SÁNDOR GÁBOR

Next

/
Oldalképek
Tartalom