Szabad Földműves, 1954. január-június (5. évfolyam, 1-26. szám)
1954-03-28 / 13. szám
r 1954. március 28. Urauvu— ^ 5 A felszabadulás óta a csehszlovákiai magyar írók és köttök müveiből öszszeáüított első- antológia megérdemli, hogy fokozottabb figyelmet szenteljünk tartalmának. A könyvben szereplő fiatal írók müvei általánosságban még magukon viselik a kezdő lépések nehézségeit, de egyben látjuk azt is, hogy az itt-ott még tétova lépések mind határozottabbakká, bizto. sabbakká válnak. Múlt héten az antológia ismertetésének első részében az új költőgárdával foglalkoztunk, e második részben pedig sorravesszük a prózaírókat, elbeszélőket. Bevezetésül még csak annyit jegyzünk meg. hogy prózaíróink, már a műfaj természetéből kifolyólag is, lassabban indultak, mert míg a versekben a pillanatnyi erős benyomás keltette élmény azonnali rögzítést követel. a széppróza az élmények megragadásából lassan érik, terebélyesedik ki írói mondanivalóvá, kevesebb ösztönösséget, de több körültekintést igényel, mint a vers. Az Új Hajtások lapjain sorrendben az első Nagy Irén. aki két novellával szerepel. írásaira jellemző a könynyed, csevegő hang. Gördülékenyen, minden törés nélkül vezeti a történet vezérfonalát. Szívesen használja a párbeszédes formát, ezáltal elbeszélései színesek és lüktetők Az írónő jc úton halad, de ha munkái tárgyát a falu életéből meríti, kell, hogy jól ismerje a falut, az igazi falusi emberek problémáit, gondolkodását és beszédmódját. Úgái érezzük, itt még Nagy Irénnek tennivalói vannak, hogy írásai soha ne nélkülözzék a hitelességet. Mikus Sándo- írásai komoly tehetségről tesznek tanúságot. Meleg poezist visz mondanivalójába, képei színesek. Az író jellemábrázolása, fiatul korát tekintve, meglepő érettséget árul el. Kevés vonással kitűnő epizódszereplőket tud megrajzolni. Tud embert látni és embert vetíteni. Mikus írásai remélni engedik, hogy az író, a megkezdett úton haladva, szocialista irodalmunkat valóban gazdagítani fogja munkájával. Dr. Csanda Sándortól az Üj Hajtások-ban két tanulmányt olvashatunk Szlovákia mai magyar irodalmi munkásságában Csanda kritikái és tanulmányai fontos szerepet töltenek be. Építőszándékú, tájékoztató írásait különösen a középiskola magasabb osztályainak tanulói és egyetemi hallgatóink nem nélkülözhetik. Csanda erényei közé tartozik, hogyha valamit akár negatív, akár pozitív értelmezésben kritika tárgyává tesz, idézetekkel szemléltető módon támasztja alá. Viszont gondot kell fordítania arra is, hogy kritikái mindig teljes egészükben átfogóak, alaposak legyenek. Neki, aki az ifjúság nevelésivel foglalkozik, hangsúlyozottan vigyáznia kell a szabatosságra, arra, hogy stílusa mentes legyen a pongyolaságtól. Kritikai tisztánlátása és tehetsége kötelezi arra, hogy munkáiból ezeket az előforduló hiányosságokat kiküszöbölje, s írásainak színvonalára nagy gondot fordítson. Horváth Lászlót „Osztrava dala” című jól felépített elbeszélése képviseli az Üj Hajtások-ban. Mondani, valója színes, nem hagy kibányászatlanul semmi adódó helyzetet, amely meseszövésében a központi probléma kibontakozását szolgálja. Nem tartjuk azonban helyesnek, hogy szinte kivétel nélkül idealizált alakokat hoz elénk, akik nem mozognak a valóság talaján. Nyelvezetének szép, tiszta mnnyarsága írásainak nem utolsó sorban értékes tulajdonsága. Mács József, az egyetlen, aki irodalmi szatírával próbálkozik. A szatíra az a műfaj, amely a prý^aírótól a dolgoknak éppen olyan speciális meglátását és tükröztetését követeli meg, mint a képzőművészetben a karikatúra. Mács elbeszélései tanúskodnak arról, hogy az írónak nemcsak jó szeme van, de tollával az olvasó szemét is pontosan tudja irányítani. Nem állítjuk ezzel, hogy Mács munkái nem hagynak már hátra semmi kívánnivalót. Nem szabad összetévesztenie a komikumot a gúnnyal, azonkívül a szatíra szereti a töményebb oldatot. A hosszadalmasság az ütőerő rovására megy. De éppen, mert Mács igen tehetséges, sokat várunk tőle és kívánjuk, hogy írásait még gondosabban kezelje. Petrőci Bálint munkáiban sok a melegség és elevenség. Elbeszélésein megérzik, hogy elsősorban a riporter, az újságíró szemével nézi az embe. refcet és eseményeket. Petrőcinek tagadhatatlanul jó tolla van és munkái határozott további rohamos fejlődést ígérnek. Szűcs Béla a legfiatalabbak közé tartozik, talán azért érzik elbeszélésein az iskolás felfogás olyan élénken. Minden szavát megfontolva írja le, munkáin alapos gondosság tükröződik. Alakjainak jellemébe, gondolkodásmódjába teljesen beleilleszkedik. Ezek az Írónak olyan értékes tulajdonságai, hogyha 1bajd a műgond több könnyedséggel párosul, meg lesz a feltétele annak, hogy munkái méltó helyet kapjanak hazánk új magyar irodalmában. Szőke Józsefben — akit szintén az egész fiatalok közé sorolhatunk- — prózaíróink egyik nagyon komoly tehetségét látjuk. Realizmusa sok szív- % vei párosul. Tud játszani a lélek húrjain, egyformán jól szólaltatja meg a те ghatódott ság, a vidámság, vagy akár a gyűlölet hangját. Ügyesen használja a gúny fegyverét is. Biztosak vagyunk benne, hogy Szőke József nevével még találkozni fogunk. Gál László ügyes mozgékonysággal szövi meséjét, típusait élethűen raj. zolja meg. Stílusa tiszta, világos. Nem ártana azonban, ha néha lefékezné olykor nekilendülő tollát, hogy kerülje a fölödleges hosszadalmasságot. Kissé több színt kellene kevernie a palettán, az olvasónak egy pillanatig sem szabad egyszínűnek, száraznak éreznie az írást. Gál László már megmutatta, hogy tud írni, biztosan meg fogja mutatni azt is, hogy még jobban tud írni. Az Új Hajtások lapjain szereplő nevekkel szívesen és örömmel foglalkozunk, hiszen valamennyi név ígérete szépen, bíztatóan induló újjászülető maayar irodalmunknak. Valóban új hajtások ők, akiknek további fejlődését sok bizakodással, reménnyel kísérjük. Talajuk a szabad haza dús f" ’je és a mag, amelyből kihajtottak, a szabadon léleíczö ezerszínU, gazdaglelkű, alkotó, teremtőerejü magyar nép. Minden lehetősége megvan annak, hogy ezek a zsenge hajtások erős tölgyekké, sudár fenyőkké, színpompás virágokká fejlődjenek és mindinkább gazdagodva, értékben és számbe. lileg is méltón képviselhessék hazánk magyar irodalmát, ORDÓDY KATALIN A „Különös házasság“ Baracskán Színjátszásunk egyre nagyobb tért hódít falvainkban. Ma már szinte alig akad község, falu, ahol ne próbálkozna egy-egy lelkesedéstől fűtött csoport a színpadi művészét tolmácsolására. A téli idényben több mint 400 esetben mutattak be színjátszócsoportjaink színdarabokat. Egyedül a „Csikói” c. színdarabot 200 csoport tanulta be. Ez mindenesetre jelent bizonyos egyoldalúságot, amiből azt a tanulságot kell levonni, hogy a komolyabb művek betanulásával járó nagyobb fáradságot már ritkább esetben vállalják szinjátszócsoportjaink. persze, ez a tény azt vonja maga után, hogy amilyen mértékben csökken az önmagukkal szemben támasztott igény, ugyanilyen mértékben hiány mutatkozik együtteseinknél a művészi teljesítményben is. Azok a színjátszók, akik nem félnek hozzányúlni az igényesebb müvek betanulásához, azok nagyobb teljesítményeket érnek el, mint például a lévaiak a „Tűzkeresztséggel”, komáromiak a „Vitézek és hősök”-kel és az elmúlt napokban egy eldugott falu kis csoportja jogos reményekkel indult el ezen az úton. Mikszáth Kálmán színmüvét, a „Különös házasságot” mutatták be Baracskán nagy érdeklődés mellett. Nemcsak a szereplők és a vezetők ideológiai fejlettségét tette próbára az előadott színmű, hanem mérlege volt ez az egész község kulturéletének. S a mérleg úgy állt február 28-án este, hogy a kultúrház zsúfolásig megtelt Baracskán. A derék színjátszók mellett Cziria Sándort illeti elősorban dicséret, aki nemcsak a színdarabot tanította be, hanem álllandó komoly nevelömunkát fejtett ki a tagok között. A szereplők maguk készítették a kuliszákat, ' sőt még a papi ruháikat is egyedül varrták. Ennek a jó kollektív munkának az eredményét megérdemelt siker koronázta. Különösen a címszereplők állták meg jól a helyüket. A dölyfös DOry szerepében a letűnő, züllött magyar arisztokrácia megtestesítője. Szabó Kálmán volt. Meggyőző alakítása val megteremtette azt a légkört, amelyben a cselekmény lejátszódik és abból egy pillanatra sem zökkent ki. Vidonka, a szlovák ezermester szerepében Pücsök Vilmos nyújtott felejthetetlen alakítást. Játékának eszmei értékét még emelte az a tény, hogy nem együgyű, gyámoltalan alakot vitt a színpadra, hanem egy bátor, harcos dolgozót. Gróf Buttler Jánost Cziria Jenő és Piroskát Sikula Ilona vitte színpadra nagy sikerrel. De a szereplők többi tagjai is hozzájárultak ahhoz, hogy kidomborítsák Mikszáth Kálmán mondanivalóját, mint pl. Dory Mária szerepében Magda Rózsa, M. Mdlipona szerepében Ottruba Piroska, a szentszék tagjai pedig Cziria Sándgr, Magda József és Zimányi Sándor voltak. A baracskai Csemadok színjátszói valóban úttörő feladatot vállaltak - mint ahogy azt az előadás előtt Pücsök Vilmos mondotta — és mi hozzátesszük, hogy az igazi magyar klaszszikusok méltó tolmácsólójává válnak a baracskai kulturmunkások, ha még továbbra is bátran harcolnak az uj szocialista kultúra megteremtéséért. VANDA JÁNOS. Fiatal íróink bemutatkozása az „Üj Hajtások“ lapjain tófalumból Szalma-kazlak közt futkostam pendeiyben még, mint kisgyerek, több társammal keresgéltünk, hogy hol bújnak az egerek. Hencúroztunk szagos szénán s ittuk a kecske friss tejét, faltunk kukorica máiét, mint anyánk kimúl tett elénk. — Látogatni hazatérek mosolyognak az öregek, akik legénykorban jártak, míg legeltettem a tehenet. Lányok riszálják szoknyájuk, mint a kopottat azelőtt, • látom szemük sugarából, hogy az életük nagyot nőtt. Földivel, ha találkozom, egybe olvad a mosolyunk, rám kacsintnak vidám szemmel, tudják, hogy egybe tartozunk! FECSÖ PÄL Valódi kincs számunkra ez a kön\ v %' Már régóta hallottam, az újságból is olvastam, hogy milyen nagyszerű könyv az „Aratás” Galina Nyikolajcvnától. Égetett a kíváncsiság, hogy elolvassam. Végre megszereztem a könyvet és addig nem nyugodtam, míg át nem olvastam. Szépsége, tanulságos tartalma annyira magával ragadott, hogy elhatároztam, megírom az újságnak, milyen 'hatást váltott ki bennem a könyv és mit tanultam belőle. Legelőször is meglepett Vaszilij erős akarata. Valóban szovjet emberhez méltóan viselkedett feleségével szemben, mikor hazatért a kórházból és egy idegen férfit talált otthonában. Sztyepánban, amikor észrevette a friss forradást a homlokán, hazatért harcoló társat látott. E- zért igyekezett békésen megoldani a helyzetet. Ugyanakkor, bár Vaszilij még meg sem ismerkedett otthonával, máris a kolhoz ügye foglalkoztatta. Lesújtva vette tudomásul, hogy a kolhoz a háború alatt a hanyag munka és munkaerőhiány következtében teljesen tönkrement. Vaszilijnak mekkora erőt kellett kifejtenie, hogy két kommunista társával szilárddá tegye a kolhozt és öntudatossá nevelje azt a kevés dolgozót, aki otthoni munkájával volt elfoglalva. Ahelyett, hogv a kolhozba mentek volna dolgozni, otthpn kötélfonással foglalkoztak. Andrej, a járási pórttitkár minden segítséget megadott a kolhoz elnökének, Vaszilijnak. Népnevelő munkával megváltoztatták a tagok viselkedését, munkához láttak, ami által a kolhoz gyors fejlődésnek indult. Andrej, a kerületi párttitkárok mintaképe. Hogy a szovjet ember hogyan becsüli és védi a köztulajdont, példa rá Vaszilij, amikor a taggyűlés előtt leleplezte apját a pohánka miatt, holott nem is ő volt a bűnös, hanem kapzsi felesége, Vaszilij mostohaanyja. Avdotya, az elnök felesége elment iskolára és szerzett tudása által aztán az állattenyésztés csoportvezetője lett. Rendet teremtett és gyönyörű eredményeket ért el. Valentyine, a párttitkár felesége valódi hős. A kolhoz érdekéért képes -olt hónapokig távol lenni férjétől. Aljósát a többte. nelési vágy magával ragadta. Rozzsal kísérletezett tábláin és bő termést ért el. Aljósa úgy szerette, féltette a learatott rozsot, hogy képes volt betegen összehordani a kévéket, hogy meg ne ázzanak és kárba ne vesszenek. Froszka fiatal ián-/. Először hanyagul végezte munkáját, de a Komszomol és a párt segítségével jó csoportvezető, később pedig legelső kombájnista lesz. Vaszilij és Avdotya öntudatos munkájukkal a kolhozt az utolsó helyről az elsőre emelték. A falu életét egy pár elvtárs erős aka-attal megváltoztatta, virágzóvá, gazdaggá tette. A könyvben kitűnik a szovjet ember szeretete embertársai iránt. A szereplők megmutatják, hogy a közért, a kolhozért minden áldozatra képesek. Aki elolvassa az „Aratás” című könyvet, az ott olvasottakat a mindennap): munkában alkalmazhatja, sokat tanulhat belőle. Valódi kínos számunkra ez a könyv. Ezért olvassuk és terjesszük! Sándor Olga, Nádszeg. Alsószecsén fejlődik az ifjúság Nemcsak a hektárhozarriok emelkedése, a zárszámadás, hanem a kultúráiét is világosan megmutatja szövetkezetünk és községünk fejlődését. Mi sem bizonyítja azt jobban, mint a vasárnapi színjáték, amit a közönség nagy tetszésnyilvánítása mellett játszottak fiataljaink. Megszűnt Alsószecsén a nemzetiségi súrlódás. A Csemadok csoport színielőadásain a szlovákok is közreműködnek, viszont a vasárnap lejátszott szlováknyelvű szinielőedáson, amit a helybeli CsISz rendezett, a falu magyar lakosai nagyszámban résztvettek. Azt lehet mondani, versenyre kelt a két együttes kultúrtéren is. Ezért hangzott el nagy derültség mellett a szövetkezet irodájában, hogy szükséges lesz a pótjutalmazás bevezetése kultúrtéren is, úgy ahogy azt a szövetkezetben bevezették. A színjáték sikerében nagy. érdeme volt a helybeli igazgató-tanítónak, továbbá Krestanko Jánosnak, aki egyébként a főszerepet játszotta, valamint Fetrech Máriának és János к Andrásnak, akik rnnak dacára,* hogv csak először léptek színpadra, mégis nagy sikert értek el. Szövetkezetünk erősödésével párhuzamosan fejlődik a fiatalság is, Írsz boldogan dolgozhatnak, mert jövőjük biztosítva van ma már nemcsak az üzemiekben, hanem a szövetkezetekben is. Ha megnézzük, hogy a múlt évben milyen segítséget kapott ez EFSz a fiataloktól, meg keil ■ állapítani azt, hogy fiataljaink becsületesen dolgoztak a szövetkezet megerősödésében is. így például Adami Júlia 306, Krestankó János '405, Krestanko Ilona 2Г0 munkaegységet dolgoztak le és még egész sor fiatalt tudnánk felsorolni, akik méltóan kivették részüket a szövetkezeti munkából is. • Henzsel Mihály Százdon is felépült az új kultúrház Az Ipolysági járás egyik legtávolabb eső kisközsége Százd. Bizony a kapitalista rendszerben autóbusz és vasúti forgalom hiányában a művelődés igen elmaradott volt. De a felszabadulás után Százdon is megindult az élet. A szocialista kultúra visszhangra talált minden kis faluban, csak Százdon indult meg lassan a kultűrmunka, kultúrhelyiség hiányában. A szocialista nagyüzemi mezőgazdaság megalakulásával falunk gazdasági és kulturális színvonala szinte ugrásszerűen emelkedni kezdett és ez a nagy probléma is megoldódott. A dolgozók közös öszszefogása ezt a nehézséget is legyőzte és szilárd akaratát diadalra vitte. A múlt év szeptemberében megkezdődött a nagy munka és rövid időn belül elkészült egy 25x10 méteres új kultúrház, beépített színpaddal. A ól megszervezett vasárnapi brigádmunkákon kivette részét a falu aprajena9yja. Még a 84 éves Janovicky bácsi is azzal a megjegyzéssel indult a brigádba: „Hogyha nekünk nem volt kultúrházunk, legalább fiainknak és unokáinknak lesz”. A helyi pártszervezet és a tömegszervezetek közös összefogásával haladnak a százdiak a béke és a szocialista haza építése útján és ma már az új kulturházban tartják meg kultűrelőedásaikat. Előre falvaink felvirágzásáért és szocialista kultúrájáért! Kiss Gyula tanító, Százd 1
