Szabad Földműves, 1954. január-június (5. évfolyam, 1-26. szám)

1954-03-28 / 13. szám

A szocialista faluért! fia lta d Földműves A FÖLDMŰVELÉSÜGYI MEGBÍZOTTI HIVATAL LAPJA Bratislava, 1954. márc. 28. Ara 40 tiller V. évfolyam, 13. szám. í*£és züljettek faloaink a válasz­­lásobra a tavaszi munkál* példás és idejében való qtvégzésének jegyében Szocialista munkaversennyel a tavaszi munkák gyors elvégzéséért A gyevicsanyi egységes földműves­­övetkezet versenykihívása nagy vissz­­ngra talált falvainkban. Nemcsak a rzsenyei szövetkezet tagjai, akik­­;z a (elhívás szólt, — fogadták el, anem e két szövetkezet példája sze­nt új-és új EFSz-ek lépnek szocia­­sta munkaversenybe, a X. kongresszus iszteletére tett vállalásaik teljesítésé­­>en. így például a nyitrai járásban lé­vő iirményi EFSz, a Selmecbányái já­rt; ,ban lévő badani szövetkezet, a rad­­ványi, szlovák lupcsai és még sok-sok más szövetkezet. Állami gazdaságaink sem maradnak le a versenyben és a kötelezettségvál­lalások teljesítésében. A tomóci állami gazdaság példája szerint egyre több gazdaság harcol a magas termésért a szocialista munkaverseny keretében. A tomóciak a nánai állami gazdaság dol­gozóival versenyeznek. Trak >rállomá,'aink dolgozói is érté­kes kongresszusi kötelezettségvállalá­sokat tesznek és a vysoké mýtói trak­torállomás példája szerint lelkes ver­senybe lépnek egymással. A kongresszusi kötelezettségvállalá­sok és a szocialista munkaverseny fai­­vaink dolgozó népének hazafias moz­galma. Ennek a mozgalomnak óriási je- j lentősége van. Elsősorban is arra kell rámutatnunk, hogy a koielezettségvál- I a'ások és a verseny nyomán magas munkaeredmények születnek, amelyek természetesen megmutatkoznak a szö­vetkezeti tagok jövedelmének emel­kedésében. így például a gyevicsanyi j szövetkezeti tagok a zötelezettségválla- j lások teljesítésével 695.236 koronát i nyernek. A derzsenyei EFSz tagjai kö- I te'.?zettségvállalásainpk értéke pedig t 529.512 korona. Természetes tehát,' hogy ez a nagy összeg megmutatkozik majd- a munkaegység értékének a fo­kozódásában. A szocialista munkaversenynek és a kötelezettségvállalásoknak más szem­szögből nézvé is igen nagy jelentősége van. Azzal, hogy szövetkezeteink töb­bet termelnek, több kenyeret, húst, te­jet, tojást adnak közellátásunk számá­ra. amiből tehát egész köztársaságunk­nak, egész dolgozó népünknek haszna származik. Vegyünk csak egy példát. A szenei járás kötelezettségvállalásai­nak teljesítése közellátásunkban 242 mázsa búzát, 160 mázsa rozsot, 3.520 mázsa cukorrépát, 150 mázsa burgo­nyát, 60 mázsa kendert, 102 mázsa ser­téshúst és 389.200 liter tejet jelent. Az idei kongresszuselőtti szocialista nnmkaverseny annál is élénkebb, mert pártunk és kormányunk egyre nagyobb segítséget nyújt mezőgazdaságunknak. Földműveseink a párt és a kormány nagy segítsége láttán, fokozott lendü­lettel látnak munkához. A mezőgazda­­sági termékek begyűjtési árának eme­lése az elmúlt év őszén, az állami kis­kereskedelmi árak csökkenése, a bea­dási normák leszállítása, és a begyűj­tési — értékesítési árak új rendezése, továbbá a traktorállo lás munkadíjának csökkenése, az EFSz-ek hitelvisszafi­zetésének elhalasztása, a vetőmag és műtrágya beszerzése, kiutalt hitelek stb. — mindez mezőgazdaságunkban óriási segítséget jelent. Pénzben kife­jezve 3 milliárd koronára rúg. Vagy vegyünk csak az 1954. évi költségve­tést, amely a mezőgazdaságra 6.381 millió koronát irányoz elő, vagyis 33 százalékkal többet, mint az elmúlt év­ben. A szövetkezetek beruházásaira az állam 1.600 millió koronát, vagyis 140 százalékkal több hitelt ad, mint az el­múlt évben. Egységes földmüvesszö­­vetkezeteink és egész mezőgazdasá­gunk tehát az idén 'ényegesen nagyobb pénzösszeggel és nagyobb anyagforrás­­sal, több traktorral és más mezőgaz­dasági géppel rendelkeznek. Az egyik oldalról tehát pártunk és kormányunk nagy segítsége, a másik oldalról pedig állami gazdaságain dolgozóinak, szö­vetkezeti tagjainknak, a traktorállomá­sok dolgozóinak és az egyénileg gaz­dagodó kis- és középföldmüveseink­­ne' nagy munkatörekvése főleg most, a X. ongresszus előtt — mindezek reális előfeltételei annak, hogy mező­­pez-* -«águnk a reá váró nagy felada­­tok-j- nemcsak teljesíti, hanem túltel­jesíti. Egy a fontos: az, hogy a kötelezett­ségvállalások ne maradjanak papíron, hanem rögtön a kezdettől fogva, állan­dóan ellenőrizni kell azok teljesítését. ’ A lapokban a tavaszi munkák már teljes lendülettel folynak. Szinte órán­ként szaporodnak a bevetett hektárok. A lúkai szövetkezet tagjai például már be is fejezték az árpavetést. Ez any­­nyit jelent, hogy a szocialista munka­verseny is ezekben a napokban éri el tetőfokát. Most kell hát nvndent meg­tenni annak érdekében, hogy a ver­seny a legszélesebb alapokra kerüljön, hogy valóban hajtóerőként szerepeljen a tavaszi munkákban. Melyek tehát legfontosabb teendőink? A népi igazgatás dolgozóinak, az EFSz-ek és traktorállomások, de épp­úgy az állami gazdaságok vezető dol­gozóinak oda kell hatniok, hogy az idén ne forduljon elő az a káros je­lenség, hogy „mindenki mindenkivel versenyez.” Oda kell hatniok, hogy min­denüt. a páros ver.eny fejlődjön ki, mint ahogy az a gyevicsanyi és a der­zsenyei szövetkezetek, vagy a nagy­­szombati és a pöstyéni állami gazda­ságok között van. Ezenkívül ki kell fej­leszteni a versenyt a szövetkezeteken, traktorállomásokon s állami gazdasá­gokon belül is. Oda kell hatni, hogy két-két csoport, osztag versenyezzen és támogatni kell az egyének közötti versenyt is. Csakis így kerül a szocia­lista munkaverseny széles alapokra és csakis így teljesíti mozgósító feladatát. A népi igazgatás vezető dolgozóinak és az egyes mezőgazdasági vállalatok vezetőinek minden erejüket latba kell vetni annak érdekében, hogy a dolgo­zók kezdeményezését a legfontosabb kérdések és feladatok megoldására irá­nyítsák. Az idei kongresszuselőtti ver­senyben oda kell irányítani figyelmün­ket, hoov megoldjuk a takarmánykér­dést és, hogy emeljük „ gabonafélék hektárhozama mellett az ipari növények hektárfiozamát is. Dolgozóink előtt is­meretes, hogy állattenyésztésünk még mindig a gyenge pontok közé tartozik. Márpedig csakis akkor tudjuk megol­dani ezt a kérdést, akkor tudjuk fo­kozni állattenyésztési termelésünket, ha lesz elég takarmárvunk. Hasonló a helyzet az ipari növényeknél is. Hogy a ruhanrmű árát csökkenteni tudjuk, ahhoz szükséges, hogy több lent, ken­dert termeljünk, és ahhoz, hogy dol­gozóink asztalán eléaséges cukor le­gyen az szükséges, hogy cukorrépater­melésünket fokozzuk. Ezért olyan fon­tos tehát, hogy ezekre a kérdésekre összpontosítsuk figyelmünket. Az elmúlt évek tapasztalatai arra intenek bennünket, hogy minden szö­vetkezetben, állami gazdaságon és trak­torállomáson, minden járási és kerületi nemzeti bizottságon rendszeresen érté­keljük a szocialista munkaversenyt. A gyakorlat azt mutatja, hogy az érdek­lődés hiánya a legörömteljesebb kez­deményezést is leiohasztja. Ezért az idén mindent meg kell tennünk annak érdekében, hogy a munkacsoportok he­tente rendszeresen értékeljék a ver­senyt. Járási viszonylatban, a traktor­állomásokon és az állami gazdaságokon pedig havonta egyszer kell értékelni a versenyt. Ez mée azonban nem elég. A verseny eredményeit népszerűsíteni kell. Ezt a célt szolgálják a verseny­táblák, a villámújságok, és a mozgó­hangszórók, és ugyancsak ezt a célt szolgálják többek között a járási föld­művesújságok is. A verseny ovőzteseit az idény végén meg kell jutalmazni. Csakis így válik a verseny a dolgozók szívügyévé. Még egy dologra kell fel­hívni a figyelmet. Nag jelentősége van a szocialista munkaversenynek abban, hogy az ellenőrzés folyamán a dolgo­zók kicserélik tapasztalataikat. Erre a tapasztalatcserére igen nagy hangsúlyt kell fektetni. Az a célunk, hogy a ver­senyben mindenki , yerjen”. Ez pedig csakis akkor lehetséges, hogy azok a szövetkezetek, vagy csoportok, sőt e­­pyének, akik lemaraitak, átveszik az élenjárók tapasztalatait, hogy ők is aszerint végezhessék munkájukat. Mezőgazdasági dolgozóink előtt a nagy feladatok és a nagy lehetőségek éve áll. Tőlük függ csupán, vagyis az állami gazdaságok dolgozóitól, a szö­vetkezeti tagoktól, a traktorállomások­tól, és a földművesektől, valamint a né­pi igazgatás mezőgazdasági dolqozó'tó1 hogyan használják el a fennálló napi lehetőségeket nagy feladataik teljesí­tésére. Használjunk ki minden, percet a vetés gyors befejezésére Szovjet tapasztalatokkal vetnek Andódon befejezték a vetést Az andódi szövetkezetnek tó híre van a környéken. A tagok ezt áldoza­tos munkájukkal érdemelték ki. A tavaszi munkákban már eddig is reitet. tek magukért. A nyitrai kerületben elsőnek fejezték be a tavasziak veté­sét. 128 hektáron tavaszi árpát és 13 hektáron a zabot kereszt- és szük­­sorosan vetették. Ugyancsak földbe-tették 7 hektáron a borsót és a mák Я ’s. A ttívaeei netéssei egyidejűleg Ыvégérték a rétek is legelők tavaszi rendbehosását is. Tervüket ezen a téren 115 százalékra teljesítették. Az évelő takarmányféléket 26 hektáron javították fel. Az andódi szövetkezeti tagok a tavaszi vető gyors elvégzésével teljesítet, ték egyik kötelezettségvállalásukat, amelyet a párt X. kongresszusa tisztele­tére tettek. Megállják a helyüket a versenyben A dunaszerdahelyi járásban szinte percemként szaporodik a bevetett hektárok száma. A szö­vetkezeti tagok mindent megtesz­nek annak érdekében, hogy a mag minél előbb a földbe kerüljön. Az eredmény meg is látszik. Március 23-ig a járás területén elvetettek 2.062 hektár árpát. Mivel ebben a járásban különösképpen meggyő­ződtek arról, hogy érdemes a szov­jet vetési módszereket alkalmazni, a bevetett terület legnagyobb ré­szét kereszt- és szüksoros mód­szerrel végezték. A fenti időpontig 1.671 hektár árpát vetettek el a jól bevált módszerek alapján. Az árpa mellett elvetettek 244 hektár zabot is. Ebből 189 hektárt tettek a földbe a kereszt- és szűksoroson. A dunaszerdahelyi járásban nem csak kalászosokat vetettek, hanem 12 hektár cukorrépát is. A vetést 100 százalékban ke­reszt- és szűksorosan e következő szövetkezetek végezték el: Balázsra, Budafa, Cséfa, Csé­­csémypatony, Bodak, Dunatőkés, Vámosfalva, és Egyházkarcsa. — Szentmihályfán ugyancsak már­cius 23-án 92 százaléknál tartot­tak a vetéssel. Ebben a szövetke­zetben csupán kereszt- és szűk­sorosan vetettek. A dunaszerdahelyi járásban te­hát csak órák kérdése és á szövet­kezetek befejezik a tavaszi vetést, hogy ezzel megalapozzák a magas hektárhozamokat. A lévai járásban lévő IV. típusú der­zsenyei szövetkezeti tagok pontosan terv szerint, március 15-én kezdték meg a tavaszi munkákat. A két 35 tagból álló állandó mezei munkacso­port Bukoven János és Balázs Pál ve­zetése alatt az összes szükséges fel­szereléssel kivonult a földekre. Egy­­egy csoport 293 hektárt művel meg. Rendelkezésére ált 6 pár ló, 8 szekér, 5 vetőpép, 4 borona, 4 henger, két si­mító, 3 műtrágyaszóró gép és több apró felszerelés. A tavaszi munkák feladatait a cso­portok pontosan apókra felosztották. A szövetkezet vezetősége, a csoport­­vezetők jelenlétében naponta értékeli a feladatok teljesítését. Az első ered­mények azt mutatják, hogy - darzse­­nyeiek sikerrel kivívják a tavaszi mun­kák nagy csatáját. Az 1. munkacsoport például már mindjárt az első napon az „A-ll”-es parcellán 17,95 hektárt előkészített a vető alá. Ebből 10 hek­tárt be is vetett, mégpedig .szűksoros vetési módszerrel. A második csoport­nak hasonló volt a napi terve, csak­hogy ez a csoport a műtrágyaszórással kezdte. A vetéssel egvidejűleg a szö­vetkezeti asszonyok a rétek és a le­gelők rendbehozását végzik. Az eddigi eredmények a derzsenyei szövetkezetben bebizonyították, hogy a tagság jól felkészült feladatai teljesí­tésére. Jó az együttműködés is az EFSz és a traktorállomá' között. A trakto­rosok tudásuk legjavát adják. Biely József, traktoros például ATZ gépén egy nap alatt 10 hektárt előkészített a vető alá. Gúnár Samu, traktoros pe­dig Škoda 30-as gépén ugyancsak égy nap alatt 8 hektár földet bevetett. Ezt a teljesítményt nem gépcsoporttal ér­te el, tehát valóban kitett magáért. A hernyótalpas traktorral éjjel is dol­goztak. Mindez arról tanúskodik, hooy a derzsenyei szövetkezeti tagok becsü­lettel teljesítik Csehszlovákia Kommu­nista Pártjának X. kongresszusa tisz­teletére tett kötelezettségvállalásaikat és ugyancsak becsülettel megállják helyüket a gye vies :iyi szövetkezeti tagokkal folytatott szocialista munka­versenyben. A legjobb dolgozókat jelöljük... Tavasz köszöntött be a hideg lél után. A határ eleven méhkassá válto­zott, a földművesember szorgoskodik, hogy minél több kenyeret termelhes­sen. A szocializmust építő hazánkban J dolgozó nép választásokra készül. Tervezgeti jövőjét és olyanokat jelöl a választó listára, akik a szép jö"ö felépítésében .mióra váltják a beléjük vetett bizalmat. A múltban is voltak választások. A dolgozó nép azonban tudta, hogy bármit ígérnek is az urak a választások előtt, az ö sorsáért, job'> étéért nem fognak tenni semmit. Ma másként van. Dolgozó népünk tudja hogy a nemzeti bizottságokba váló vá­lasztások az (I érdekét szo'gál iák de természetesen csak abban az esető -'fi. h(f a legjobb dolgozók kerülnek a vá­lasztólistákra A mi népidemokratikus hazánkban nincs szükség a választá­sok előtt „Ígéretekre”. Nyitva a sze­münk. és szemünk előtt játszódik le az az óriási építés, ami hazánkban 'о­­lyik. Vegyük csak azt, ami előttünk, falusi dolgozók előtt lejátszódik, ami­nek mi tanúi vagyunk. A kollektív gazdálkodás kimeríthetetlen gazdag lehetőségeket tár elénk az állandó felemelkedés útján. Mi szövetkezeti tagok szilárdan meg vagyunk győ­ződve arról, hogy a szövetkezeti gaz­dálkodás jelenti számunkra a szebb élethez vezető utat. Mióta szövetkeze­tünk van Ipolyszakállason, azóta mind gazdasági, mind kulturális téren egyre gyorsabban haladunk előre. Tagjaink számára biztosítva van a megélhetés Van községünkben Vesna, Obúva, stb. nemzeti vállalatok, ahol becsületes munkánkért kapott jutalomért bevá­sárolhatunk, amire csak szükségünk van. Van kultúrházunk is, ahol fejleszt­hetjük szocialista kultúránkat, ahol a jól végzett munka után tanulhatunk, szórakozhatunk. Hattyúnkban nagy faiskolát létesítettünk. Pcir év múlva óriási gyümölcsöskert lesz határunk. — Széppé tesszük az utcákat, mezei utakat, gyümölcsfákkal szegélyezzük őket. Gyermekeink számára új életet biztosítunk. Pártunk és kormányunk segítségünkre van. Ez mutatkozik meg most is, amikor újjászervezzük . ц nemzeti bizottságot, hogy még lobban betölthesse feladatát. Ezt a segítséget felhasználva, falunkban is a legjobb dolgozókat jelöljük a nem­zeti bizottságokba. KOVÁCS JÓZSEF, az ipolyszakállasi EFSz elnöke. Teljes ütemben folynak a tavaszi munkák a derzsenyei szövetkezetben. A tagok a vető gyors elvégzése érde­kében kihasználják a lófogatokat is.

Next

/
Oldalképek
Tartalom