Szabad Földműves, 1954. január-június (5. évfolyam, 1-26. szám)

1954-03-21 / 12. szám

12 fkaUac. Földműves 1954. március 21. A Nemzetgyűlés jóváhagyta az 1954. évi állami költségvetést A Csehszlovák Köztársaság Nemzet­­gyűlése március 9-én megkezdte az 1954. évi állami költségvetés megvita tását. A gyűlésen jelent volt Antonín Zápotockv köztársasági elnök és Vi­liam Sirokv miniszterelnök helyette seivel és a kormány többi tagjaival Ďuriš pénzügyminiszter magyaráza­tot fűzött az 1954. évi állami költ­ségvetéshez. miközben a következőket mondotta Az ötéves tervben nemcsak kétsze résére növeltük az ipar termelést ha­nem a szocialista iparosítás alapvető irányvonalának szellemében megvál toztattuk iparunk szerkezetét is A termelési eszközök gyártása 1948-hoz viszonyítva az előzetes adatok szerint 119 százalékkal növekedett és ma az ipari termelés 62 százaléka. Szlová kiában 1948-hoz viszonyítva a terme­lési eszközök gyártása előzetes adatok szerint 146 százalékkal növekedett. A termelőerőknek ez a nagv fejlődése összefügg népgazdaságunk. szocialista szektorának fejlődésével és szilárdu lásával. Az ötéves terv végén a szó cialista szektor része az ipari terme­lésben 99.6 százalék, az építészetben 99,8 százalék, a kereskedelemben 99.1 százalék, a mezőgazdaságban pedig 45.4 százalék volt. A továbbiak során Ďuriš elvtárs az 1954. évi költségvetést eleAiezte. mi­közben kiemelte, hogy az 1954. évre előterjesztett állami költségvetés foly­tatja népgazdaságunk szüntelen fej­lesztésének irányvonalát és biztosítja dolgozó népünk életszínvonalának gyorsabb emelkedését. Az állami költségvetés a szükséges pénzeszközöket 1954. évi állami nép­­gazdasági tervünk fokozott feladatai­nak teljesítésére, népgazdaságunk, kü lönösen a fú'töanyagiparban. energeti­kában és a mezőgazdaságban mutat­kozó legfőbb hiányosságainak kikü szöbölésére fordítja. Az állami költ ségvetés továbbá szilárdítja a pénz­reform eredményeit, lehetővé teszi az 1953. szeptember 15-i kormánynyilat­kozatból eredő feladatok teljesítését. Az 1954. évi állami költségvetés kia­dásai 87 milliárd 573 millió koronát tesznek ki és 1953-hoz viszonyítva 18 százalékkal nagyobbak. Ez azt jelenti, hogy a kiadások oly nagymérékben növekszenek, hogy biztosításuk a költ­ségvetés bevételeiből megköveteli egész dolgozó népünk kitartó törek­vését az állami népgazdasági terv fel adatainak teljesítésében. Egyedül így tudjuk biztosítani a 87 milliárd 803 koronát kitevő költségvetési bevételek és a ‘230 millió korona összegre terve­zett felesleg tervének teljesítését. — Ezek a bevételek emellett nem hasz­nálják fel népgazdaságunk minden ki­­merítetlen lehetőségeit. Államunkban mindnyájunknak tudatosítanunk kell ezt a jelentős tényt, mert dolgozó né pünk életszínvonala emelkedésének lendülete e további belső gazdasági források mozgósításától függ. Az ipari és mezőqazda­­sági termelés további fe Vesztéséért Az állami költségvetés kiadásai el­sősorban oda összpontosulnak ahol a legjobban biztosítják a szociaiizm.js alapvető - gazdasági törvényének és « népgazdaság aránvos fejlődése tör vén vének érvényesülését A költségvetési kiadásokból 55 4 százalék a népgazdaságra. 31.2 száza lék az isko’aügvre és szociális >ntéz kedésekre 3.9 százalék л honvédelem­re és biztonságra. 4.2 százalék a köz­igazgatásra 0.2 százalék nedig'az ói lamadósságra megv A gazdasági beruházásokra fordí­tott kiadások 20 milliárd koronát tesz nek ki. Az 1953-ban eszközölt beru­házásokhoz viszonyítva, ez 5.5 száza­lékos növekedést lelent A fűtőanyag­iparban, energetikai és kohászati ipar­ban eszközölt összberuházások összege 6 milliárd 291 millió koronát tesz ki. A műszaki fejlődésre 1 milliárd 913 millió koronát fordítunk Kormányunk és pártunk törekvése dolgozó népünk életszínvonalának gyorsabb emelésére, kellő mennyiségű fogyasztási cikk termelésére, a fűtő­­anyagipar, az energetikai ipar és a mezőgazdaság lemaradásának kiküszö bölésére iránvul. Szlovákia építése ékesszóló bizonyí­téka annak, milv nagv jelentőségük van ezeknek a beruházásoknak a nép­gazdaság fejlődésében a dolgozók élet­színvonala további emelkedésének szempontjából. Szlovákia ipari termelésének tér­fogata 1937-hez viszonyítva 4.5-szers sen növekedett. Szlovákia ipari terme lése az 1937. évi 10 százalékhoz vi­szonyítva 1954-ben . a Csehszlovákia Köztársaság ipari termelésének 16 4 százalékát képezi. Szlovákia a Cseh szlovák Köztársaság beruházási épít­kezéséből az 1953. évi 25.5 százalék­hoz viszonyítva 29 százalékban veszi ki a részét. A gazdaság fejlesztésére, a dolgozók anyagi és kulturális szín­vonalának emelésére 1949-ben fordí­tott költségvetési kiadások Szlovákiá­ban 2 milliárd 937 millió koronát tét tek ki. 1954-re 10 milliárd 922 millió koronára terveztük e kiadásokat.. — Ezenkívül a bányákra, kohászati-, ve­gyi- gép-, energetikai iparra, honvé delemre és egyebekre fordítandó nagy szabású kiadásokat csak az egész álla mi költségvetés foglalja magában . Szlovákia nemzeti jövedelme az öt­éves terv alatt az országos átlaghoz viszonyítva sokkal nagyobb mértékben növekedett Szlovákia része a Csehszlovák Köz­társaság nemzeti jövedelmében állan­dóan növekszik. Az ötéves terv alatt a szlovákiai ipari \munkások átlagos keresete 47.5 százalékkal növekedett Szlovákia kiskereskedelmi forgalma 1949-ben 8 milliárd 189 millió koronát tett ki, 1953-ban pedig 15 milliárd 65 millió koronára, azaz 84 százalékkal növekedett. Mindezek a nagy változások, a ter­melőerőknek és Szlovákia dolgozói életszínvonalának rendszeres és terv­szerű fejlesztése nemcsak, egységesíti köztársaságunk gazdasági alapját, ha­nem a szocializmus építésének ebben a közös folyamatában megszilárdítja nemzeteink testvéri szövetségét is. Mezőgazdaságunk komoly lemara dása gátolja a népgazdaság fejlődésé­nek. a városok és falvak dolgozói életszínvonala emelkedésének ütemét Az 1953. szeptember 15-i kormány­nyilatkozat értelmében további nagy összegeket fordítunk a mezőgazdasági termelés fejlesztésére. A földművesek és az egységes főid mü’vesszövetkezetek jövedelme 1954- ben az eddigi árcsökkentéssel, a m;­­zügazdsági termékek begyűjtési árai­nak emelésével, a mezőgazdasági be­gyűjtési normák által végzett munkák olcsóbbátételével, a határvidéknek nyújtott segítség eredményeképpen 2 milliárd 700 millió koronával növek­szik. Ezenkívül a parasztoknak és az egy­séges földművesszövetkezeteknek nyű’­­tott hitel visszafizetésének elhalasztó sával, vetőmagok és egyebek vásárlá­sára nvúitott hitel eredményeképpen több mint 344 millió korona összegű segélyt kapnak. Harmadszor az állami költségvetés­ből 6 milliárd 381 millió koronát, azaz 1953-hoz viszonyítva 33 százalékkal többet fordítunk a mezőgazdaságra. A mezőgazdasági beruházásokra 1953-hoz viszonyítva kétszer annyit fordítunk Ezenkívül beruházási építkezésre több mint 1 milliárd 600 millió korona ösz­­szegű hitelt, nyúltunk az EFS?-éknek, ami 140 százalékkal több mint 195a ban. Az 1954 évre kivetett mezügaz dasági adó emellett csak 370 millió koronát tesz ki. Az államnak nagv kiadásaival és a munkásosztály mezőgazdaságunknak nyújtott nagv segítségéve', az a célja hogy meggyorsítsa a mezőgazdasági termelés fejlődését, ame.lv elmarad ’г ipar mögött és nem képes fedezni a városok és falvak dolgozóinak egyre növekvő szükségleteit. A mezőgazdaságban is érvényesül a szocializmus alapvető gazdasági tör­vénye az életszínvonal emeléséről a termelés szüntelen növeléséről a leg­fejlettebb technika alapján való tö kéletesítésévei Hogyan tudjuk teljesíteni azonban ezt az alapvető törvényt, ha egyes helyeken egyáltalában nem művelik meg a földet — a mezőgazdaság leg­fontosabb termelési eszközét és ha az egyénileg gazdálkodó parasztok, az egységes i'öldművesszövetkezetek és az állami gazdaságok sem használják ki teljesen a többi földet. Ha az ipar­ban keressük a felhasználatlan tarta­lékokat. akkor fokozott mértékben vo­natkozik ugyanez mezőgazdaságunkul is. Ezért van kevés mezögazdasagi ter­mékünk és ez nemcsak az élelmisze­rek árának, hanem az ipari termékek árának csökkentését is akadályozza, ami a parasztok rovására is megv. -­­Földműveseinknek meg keli érteniük hogyha nem teljesítik hús-, és egvéb terménvbeadásaikat, ezzel általában akadályozzák az árcsökkentést. Ezért a parasztokon, az egységes földművesszövetkezeteken. az állami gazdaságok és traktorállomások alkal­mazottain áll a falvak életszínvonalá­nak további emelése Ďuriš elvtárs ezután kiemelte, hogy A nemzeti jövedelem növekedése a dolgozók életszín vonalának további emelkedését jelenti Rámutatott arra, hogy ebben az év­ben nemzeti összjövedelemből a dolgo­zók személyi szükségleteire 62 száza­lék esik, az 1953. év 50 százalékához viszonyítva az előzetes adatok alap­ián. Ezenkívül a társadalmi fogyasz tásra fordított kiadások is emelkednek. Ennek alapján az 1954. évben a kis­kereskedelmi forgalom további 10.9 százalékkal emelkedik vidéken pedig 24 százalékkal. Ezért az 1954. évi állami költség­­vetés fontos jellegzetessége a kor­mánynyilatkozat gyors megvalósítása lesz. A kultúra, iskola ügy, egészségügy fejlődése, a iutalékbiztosításra, a be­­tegsegélyzőré és az állami munkaerő­­tartalékok tanintézeteire magában a költségvetésben hatalmas összeg vari előirányozva, több mint 27 milliárd 381 millió korona, ami azt jelenti, hogy ez 17 százalékkal több, mint az 1953. évi összehasonlítható tényleges összeg. Összesen az anyagi, kulturális, egészségügyi és szociális intézkedések­re a dolgozók érdekében az 1954. év­ben több mint 36 milliárd koronát fordítunk az állami költségvetésből. Ahhoz, hogy bátor feladatainkat teljesítsük, további bevételeket keli találnunk nemzetgazdaságunkban és ki kell küszöbölnünk a gazdálkodá­sunkban lévő hiányosságokat. Mind­­annviunk kötelessége, hogy megjavít­suk az állami és gazdasági gépezet munkáját, gazdaságunk irányításában és ellenőrzésében. Ďuriš eivtárs végül a kormány ne­vében javaslatot tett. hogy a nemzet­­gyűlés hagyja jóvá, az 1952. évi állami zárszámadást és az 1954-es évre szóló költségvetési törvényt és az állami költségvetés iavaslatát. * * * A vita befejezése után a Nemzet­­gyűlés megnyitotta a szavazást és az Alkotmány 62. paragrafusa alapján egyhangúlag jóváhagyta az 1952. évi állami zárszámadást, amelv 34:853.073 336.17 korona, összeg felesleget mu­tat. vagvis új pénzben 6.966,614.667.2:3 koronát. A Nemzetgyűlés a továbbiakban egy­hangúlag jóváhagyta az 1954. évre vonatkozó költségvetési törvényt és az 1954. állami költségvetést. Az állami költségvetés a következő tételekből áll-A szocialista szektor bevételei 65.293.425.000 —■ Kčs a lakosságtól beszedett adók, illetékek és szolgáltatások 10 165,265.000. - Kés egyéb bevételek 12.344.431.000. -- Kés г bevételek összege 87.803,121 900.— K& gazdasági kiadások 48 518,559.000 — KČS kulturális és szociális- intézke­désekre fordított, kiadások 27.381,424 000 -- Kčs a védelemre és biztonságra fordított kiadások 7.787.109.000. — K& közigazgatásra fordított kiadás 3.737.392.000, — Kčs államadósságok 148,470.000,— Kés a kiadások összege 87.072.954.000. — Kčs A bevételek és kiadások közötti különbség fölös leget tesz ki, 230,167.000 - Kčs Az állami költségvetés részét képe zik a nemzeti bizottságok költségve­tései is. Ezek bevétele 14.880.517 000 koronát, tesz ki és a kiadások ugyan ilyen összegben -vannak megállapítva A Nemzetgyűlés a- 1952 évi állam' zárszámadás és az 1954 évi állami költségvetés jóváhagyását hosszantartó tapssal üdvözölte. A Nemzetgyűlés befejezésül meg­tárgyalta és jóváhagyta azt a kor­mányrendeletet, amelye,. a Csehszlovák Köztársaság fejlődésére vonatkozó el­ső ötéves gazdasági tervről szóló tör­vény alapján adtak ki. amellyel kap­csolatban Rudo Vetiška. Milan Sutr és Vincent Kútik mérnök képviselők tar tottak beszámolót. Ezzel a Nemzetgyűlés 88. ülése be fejeződött. A Legfelső Tanács választása a Szov etunióban Annak ellenére, hogy március 14-én reggel van, már kora hajnalban népe­sek a városok és falvak utcái. Vidám dalok és indulók dallama árad a hang­szórókból. Megnyitották a választóhe­lyiségek kapuit. Megkezdődött a Leg­felső Tanács tagjainak választása. Az ünnepi díszbe öltözött Leningrád vasárnap szokásosnál korábban ébredt. Az utcákon és tereken nagy az élénk­ség. Az embere* köszöntik egymást az egész nép ünnepén. A leningrádiak a nép ki ráló fiait és lányait jelölték az államhatalom legfelsőbb szervébe. A jelölőlistán ott szerepel K. J. Vorosilov, a S ívjetunió Legfelső Tanácsa elnök­ségének elnöke, Mária Matyerikova, szövőnő, Alexandr Lebegyev tudós, Nikolaj Tyihonov író, Mvikolaj Cserka­­szov filmszínész és mások. K. J. Vorosilovot a sirovi kerületben jelölték E kerület egyik szavazókörét a Gorkij-kultúrházban helyezték el. Itt szavaznak a város egyik ipari ne­gyedének lakói — fémmunkások, cipő­ipari munkások, építőipar* munkások, a leningrádi tengeri kikötő dolgozói. Az elsők között dobja be szavazólap­ját Maxim Murzics olvasztár, a gyors­olvasztási verseny kezdeményezője. Már hajnal előtt összegyűltek a sza­vazóköröknél a Donyec medence vá­lasztói, akik a választások küszöbén többszáz vonatrakomány szenet adtak terven felül a hazának. A Donyec­­medencében jelölték Iván Valigurát és Nyikolaj Szerbinovicsovot, a két kiváló bányászt. Díszes népviseletben járultak a sza­­vazóumához a kárpátukrajnai fakiter­melők. A legutóbbi választások óta sokat fejlődött és meqifjodott az ősi Kiev, Ukrajna fővárosa. Szép új há­zakkal lett ékesebb a Krescsatik, a város őútvona’a és sok más utca. A szavazókörök száma Kievben 1950-hez viszonyítva 64-el megnőtt. Ez bizo­nyítja, hogy a város állandóan növek­szik. Hatalmas lelkesedéssel szavaznak a választók abban a választókerületben, ahol Alexej Kiricsenkót, Ukrajna Kom­munista Pártja Központi Bizottságának első titkárát és Pavlov Ticsinát, az ismert ukrán költőt jelölték. Örömünnepként köszöntötte a Szov­jetunió Legfelső Tanácsa választásának napját Kazahsztán városainak és aul­­jainak lakossága. A köztársaság *-é­­gebbi lakóival együtt jöttek el az ur­nákhoz az újonnal érkezettek, az ifjú gépkezelők és mezőgazdasági szakem­berek, akik azért utaztak Kazahsztán­ba, hogy feltörjék a köztársaság ha­talmas szúzföldjeit. Friss tengeri szél lobogtatja a vörös zászlókat Riga utcáin. A rigaiak ezré­vel özönlenek a szavazókörök felé. Szovjet-Lettország dolgozói Julia Pilags szövőnőt, Auguszt Kirchenstein tudóst, Ilja Erenburg írót és másokat jelöltek a Szovjetunió Legfelső Tanácsába. Leningrádi, kievi, szverdlovszki, ri­gai, minszki, tov'U'há az ország más városaiból és a falvakból érkezett je­lentések szerint a választók túlnyomó többsége délig leszavazott. A választók nagy aktivitása közepet­te folyik a szavazás ,a dzerzsinszkij­­választókerületben, ahol a hatalmas moszkvai üzemeknek a „Borec” kom­presszorgyárnak, a „Sztankolit” vas­öntőüzemeinek, a keményöntvény-kom­­binátnak — sok munkása lakik. E vá­lasztókerület jelöltje Viktor Blazsenov mozdonyvezető, aki a nehéz szerelvé­nyek nagysebességű vezetése mozgal­mának kezdeményezésével tette híres­sé nevét. Tapasztalatát sokezer moz­donyvezető hasznosítja. Sokezer olyan szovjet állampolgár, aki vonaton, vagy repülőgépen érkezett vasárnap Moszkvába, külön igazolvány alapján szavazott. Különösen népesek voltak a Komszomol-tér közelében működe szavazókörök. A főváros sok választókerületében különösen ott, ahol G. M. Malenkovot, V. M. Molotovot, N. Sz. Hruscsovot je­lölték, délután 2—3 óráig valamennyi választó leszavazott. A nap folyamán Moszkva sok szava­zókörét keresték fel a Szovjetunióban tartózkodó külföldi küldöttségek és elbeszélgettek a szovjet választókkal. KÜLPOLITIKAI HÍREK KELLEMETLEN FOGADTATÁS­BAN RÉSZESÜLT Lemaire, a Laniel­­kormány újjáépítési minisztere Bou­­logne-sur-Mer kikötővárosban, ahova a városi képviselőtestület meghívásá­ra látogatott el. A kikötőváros lakás­­viszonyai rendkívül nyomorúságosak Amikor a miniszter a városháza előtt kiszállt kocsijából, hajléktalanok és szükséglakásokba kényszerültek több­­százfőnyi tömege „Kevesebb ágyút es több lakást!" kiáltásokkal „üdvözölte’’ AZ OSZTRÁK LEGFELSŐ BÍRÓ­SÁG :i napokban börtönbüntetésre ítélte Hartmr.nn. Wimmer és Martor munkásokat, meri fasisztaellenes tün­tetésben vettek részt.-*■ AZ OLASZ KÉPVISELŐMÁZ szer­da:. igen viharos gyűlésén a Scelba ko*mártvnak sikerült kksikr.mi a „ftf zalom' megszavazását. > így с к ör­mény most már hivatalban lévőnek tekinthető Háromszáz képviselő szo­rzott a kormány mellett. 283 ellett" egy vedig tartózkodott a szavazást'.' A kormány tehát -mindössze 17 sza­vazattal jutott többséghez. Joggal le­het azt mondani, hogy a Scelba-kor­­tnánv a háború utáni idők leggyen­gébb olasz kormánya. A FRANCIA. KORMÁNY KÖZLI­­MÉN^T adott ki. amelyben megtilt „minden tüntetést az európai védelmi közösség ellen, vagy mellett’’. A kor­mány intézkedése — minden álobjek­­tivitásba való burkolózása ellenére - kizárólag az úgynevezett európai vé delmi közösség ellenfelei, vagyis <: francia nép túlnyomó többsége éllen irányul, hiszen köztudomású, hogy a francia dolgozók ellenzik Nyugat- Németország újrafélfeqyverzését és ( szűk ágában sincs tüntetni mellette BERLINBEN ÖSSZEÜLT A SZA­BAD NÉMET SZAKSZERVEZETEK SZÖVETSÉGE elnökségének XVI. tel­jes értekezlete. Az értekezleten „a szakszervezetek feladatai a békéért és az egységért folyó harcban” címmel Paul Geissler, az elnökség titkára tar­tott beszámolót. * ALBÁN! ÓBAN MÁRCIUS 7-ÉN megválasztották az albániai helyi ta­nácsokat. A választások eredménye ismét. azt bizonyítja, hogy az albán dolgozó nép egységesen tömörül az Albán Munkapárt vezette Albán De­mokratikus Arcvonal körül. ★ A LONDONI RÁDIÓ KAIRÓI JE­LENTÉSEKRE hivatkozva közölte, hogy Egyiptomban ismét Nagib lett a miniszterelnök, valamint a forradalmi tanács elnöke, s megtartotta köztár­sasági elnöki tisztségét is. Nasszer al­ezredes ismét a miniszterelnökhelyet­tesi tisztséget tölti be. ★ A KENYAI ANGOL GYARMATO­SÍTÓK az elmúlt héten megtorló ik­­cláik során 85 négert gyilkoltak meg, 43 at letartóztattak. Hétfőn 40 kenyai néger esett áldozatul a gyarmati csa­patok kegyetlenkedéseinek. * VÉGET ÉRT A 15 NAGY JAPÁN SZÉNVÁLLALAT bányászainak álta­lános sztrájkja., amely január 28-án kezdődött, és több szakaszban zajlott le. A bányák tulajdonosai kénytele­nek voltak engedni és teljesíteni a sztrájkolok béremelési követelését. ★ IRÁN KATONAI KIADÁSAIT a jö­vő évben {az iráni év március 21-én kezdődik; másfélszeresre növelik az idei kiadásokhoz viszonyítva. ★ FASISZTA ELEMEK GARÁZDÁL­KODNAK PÁRIZSBAN, mint a J’ Humanite” közli. Vasárnap körülbelül száz fasiszta bandita megtámadta a .l’Humanité-Dimanche” című lapot terjesztő dolgozókat. Néhány újság­árust megsebesítettek. A „l’Humanité” megjegyzi, hogy a támadást rendőrök jelenlétében haj­tották végre, de ezek semmit sem tet­tek о banditák rneprendszabályozásárn Szabad Földműves, a Földművelésügyi Megbízotti Hivatal hetüapja. - Kiadóhivatal. Bratislava. Krlžková 7. - Telefon 332-29 - Szerkesztősén Bratislava Križková I - Telefon 243-46 -Főszerkesztő: Major Sándor. - Kiadja ■ az Štát podohosp nakladateľstvo", n. p. závod Bratislava KrWmvá 7------Nyomja Merkantilt* tlačiarne n. p. zz Bm-tóuva, ül. Môr. Povstania 41 — Irányító postahivatal: Bratislava, 2. Előfizetés egy évre 20.80 Kčs, félévre 10 Kčs. A lap felmondható mindem & v végén okt. elsejéig. — Eng. szám: PIO 566/52. IV. 2. D 50753.

Next

/
Oldalképek
Tartalom