Szabad Földműves, 1954. január-június (5. évfolyam, 1-26. szám)

1954-03-14 / 11. szám

1 ffŠT mlrŕífiš í4. M ÁUAMI BIOTCKCK HÍNo Jól bevált a pótjuia'mazás alkalmazási a nánai eliami birtokon Percnyi késedelem nélkül, két műszakban a tavaszi munkák sikeréért Semmi sem érezteti a tavasz érke­zését mint az, hogy a hosszantartó hidegek után a nav sugarai ismét erőtel lesebben árasztják el a gabona­­földeket Dermesztő hideg után végre elérkezett a langyos meleg s a nap szinte felcsókol ia a meqrekett vizeket a szántóföldekre Az igaz, hogy ha nem siet a szántó-vetőember.- akkoi a nav a talajnedvességet is hamm felsziwantia a földből amire egyéb­ként ebben az esztendőben a téli be­vés csanadék miatt még igen nagy Szükség lesz. Igyekezni kell tehát a * tavaszi munkákkal, hogy a nedvesség­gel takarékosan gazdálkodhassunk. A tavaszi napsugarak éltető melege ám nemcsak az őszi vetésekre és a ta­laj kiszikkadására van jó hatással, hanem kirsalia a varasztember örömét is. aki alig várja, hogy kimehessen u határba és a hosszú téli szünet után ismét megkezdhesse a mezei munká­kat. A jó gazda szorgalmához híven a nánai tornaion és az ebedi állami ga-daságok dolgozói is már minden előkészületet megtettek a munkák mi­előbbi megkezdésére. Ügy mondogat­ták: amit a kedvezőtlen időjárás miatt elkéstünk, behozzuk a tavaszi vetés­nél. Most tehát arról van szó hogy a simítózást. amebiet csaknem 650 hek­táron kell végrehajt aniok, mielőbb meakezdiák Nagy elvtárs e gazdasá­gok agrotechnikasa ezzel kavcsolatban megjegyezte, hogy a simítozást két műszak bevezetésével gvorsHiák meg a gazdaság traktorosai És kik jöhet nek számításba a traktorosok közül — kérdezték Nagy elvtárstól — meri mi úgy tridiuk. hogy a gazdaságokban nem rendelkeznek kellő számú mun­kaerőtől, főleg olyanokkal, akik egy­ben értenek az erőgépek vezetéséhez is. — Dehnay is nem — válaszolta a? agrotechnikus — hiszen Nyemec H'ossó Mátyás és Ebedről Balázs elv­társak, mind szakkévzett. emberek ak:k eavéb munkán kívül, ha a szük­ség úgy klvánia, helytállnak a trak­tor nyergében is. Ideiében elvégzett munka pedig biztosítéka a magas terméshoza­moknak. Ezt tartják szem előtt Nő­nap* még mielőtt hozzáfogtak volna a vetés megkezdéséhez. Egyebek között erről váltottunk egy­néhány szót Komár János elvtárssal a gazdaságvezetővel, aki elmondotta hogy a tavaszi munkákat a gépek tö­kéletesebb kihasználásával és a foga­tok bekapcsolásával gyorsítják meg Erre vedig legmegfelelőbb mód, hogy a traktorokon éjjeli és nappali műsza­kot vezettek be. A tavalyi tapasztala­tokból kiindulva pedig ezidén hozzá­fognak a szemcséstrágya alkalmazása hoz is Még az elmúlt évben több mint 180 mázsát kész tettek saját gyártmá­nyú gépeikkel. Ez pedig nagyobb ter­méseredményekben megtéríti az ösz­­szes velejáró fáradságot és még szebb sikerekhez segíti a gazdaság dolgozóit Ha a tavaszi munkákról beszélünk Ha a tavaszi munkákról beszélünk stb vissza kell pillantanunk az elmúlt év­be. mert bizony tavaly igen döiögvc kezdődtek á tavaszi mezei munkák És még az elején hozzátehetjük, hogy szervezetlenül fogtak hozzá a növény­termeléshez. Tehát nem szervezték meg kellően a csoportokat és a dolgo­zókat nem tették érdekeltté a terme­lésben. Mindez akkoriban előidézte hagy a nánai gazdaságban a dolgozók munkakedve csaknem teljesen lerom­lott. Különösképpen éreztette hatását a munkafegyelem hanyatlása az úgy­nevezett „kétlaki" dolgozóknál, akik­ből még a mai napig is akad épven elég a gazdaságokon. Komár elvtárs meg is jegyezte, hogy ez nagy kiesési jelentett a nö^ényánolási munkák el­végzésénél. mrt a kéťaki dnlqozók 'önre sehogyan sem akarta megérteni. hogy a mezőgazdaságban minden mun­ka idénymunka amit elhalasztani nen lehet, ellenkező esetben vedig mea bosszulja macát az q'aesonv termés­hozamokban Ez verb\j a gazdaságokon nagymértékben éreztette hatását, <ál­képpen a kukorica ápolásánál. Űgi tydiuk hogy nem szorul a dolgok bő vebb magyarázatára, ha az elmúlt há mm év terméseredményeit elemezzük 1951 -ben 30 30 mázsás kukoricater­mést takarítottak be hektáronként. — 1952-ben lényeges feilödésf észlelhe­tünk, mivel a hektírhozam öt mázsá­­nal, vagyis 35 12 mázsára emelkedett. De- jött az 1953-as esztendő és noha az évi csapadék túlhaladta az 5Ч7 műiméiért, mégsem termett több 15 96 mázsánál hektáronként. Ez persze tavaly volt és a gazdasá­gok dolgozói sokat tanultak ebből a példából Az idén ezért nagy gondot fordítottak a munkatervek pontos ki­dolgozására Am’O az elmidt évben « dolgozók előtt nem volt ismeretes a munkaterv. az elvégzendő feladat, ad­dig most minden egyes munkamozza­natot alaposan megtárgyaltak az egyes gazdaságok dolgozóival. Hiszen más­képpen el sem lehet képzelni ló munkatervet mert legeisősorbnn is azok vannak hivatva a feladatok meg­­tárgyalására, akik tulajdonképpen a gyakorlatban, kint a szántóföldeken végzik el a termelő munkát. Ebben az évben azonban nem for­dulhat elő az sem, hogy a munka­­csoportok tagjait ne tegyék érdekelté anyagilag is elvégzett munkájukban. Tapasztalataink azt bizonyítják, hogy ott, ahol a dolgozókat anyagi érdekük is vonzotta a munkához, meg is lát­szott az eredmény, mert szép termést takarítottak be. Ennek figyelembe­vételével az idén már a pénzügyi ter­veket is úgy állították fel, hogy a ter­vezett hozamok túllépéséért az illető csoportnak vagy személynek pótjutal­mat fizetnek ki. És ez is a helyes, mert ez a módszer egyszersmind véget vet az eqyenlősdi jutalmazásnak es a szorgalmasan . dolgozó munkásokat még jobb munkára serkenti. A kima­­radozók. a kétlakiak pedig ugyancsak elvégzett munkájuk mennyisége es minősége alapján kapják meg nekik járó jutalmukat, és nem részesülhet­nek olyan mértékben, mint a becsü­letes dolgozók. • De most a tavaszi munkák mielőbbi megkezdéséről van szó, arról, hogy a magot minél hamarabb a földbe tegyük. A nánai gazdaságokban vedig erre is nagy gondot fordítottak és alig váriák az alkalmas pillanatot, hogy a főiekre léphessenek. A veté­sek megqyorsHása érdekében Nánán. Ojmaioron és Ebeden vetőgépekból agregátokat állítottak össze, ami 'é­­nyeqesen hozzájárul a vetés mielőbbi elvégzéséhez. A jó munka dic«éri és nemesíti az embert Ezért tehát a gazdaságok dolgozói mindannyian ígéretet tettek, hogy munkájukat kifogástalanul fogják el­végezni. Ennek megerősítése céljából Nánáról Ferenc János, Keserű József és Gál Kálmán csoportja kötelezett­séget válla:t. hogy az idén mintegy 13 767 korona értékű terménytöbblet­tel bővíti az eredetileg tervezett ter­méshozamot. Az újmajoriak 17.574, míg az ebediek több. mint 12 ezer ko­rona értékű termény többi et elérését vállalták. Szép kötelezettségvállaláso­kat tettek az állattenyésztésben dolgo­zó eh'tópsak is. hogy ezzel is hozzá­járuljanak e hasznosság fokozásához. Végül megemlítjük még azt a mó­dosítást is, amelyet a dolgozók eszkö­zöltek abból a célból, hogy az elvég­zett munkájukat az egyes gazdaságok­ban naponta, majd az igazgatóságon belül pedig hetente értékeljék. Ezál­tal minden egyes dolgozó előtt lehe­tővé válik, hoqy pontos áttekintést nyerjen a munkák ellátásáról. sőt nagymértékben hozzájárul a munka­verseny kifejlesztéséhez is, ami biz­tosítja majd a munkák folyamatos el­végzését. Az idő sürget, tehát minden percnyi késedelem nélkül fogjunk hoz­zá a tavaszi munkához. SZOMBATH A. A nagyszombati gazdaságok dolgozói a X. kongresszus tiszteletére A nagyszombati állami gazdaság dolgozó' miután alaposan áttanulmá­nyozták a mezőgazdaság fejlesztésé­ről szőlő párt- és kormányhatároza­tokat. elfogadták a Csehországban lévő jaromerici állami birtok dolgo­zóinak versenyfelhívását. A munkaversenyt kiszélesítették az egyes gazdaságokra, csoportokra, sőt egyénekre is. Ez pedig hozzásegíti a dolgozókat ehhoz, hogy ebben az észtén’oben még nagyobb eredmé­nyeket tudjanak felmutatni mind az állattenyésztés terén, mind a nö­vénytermelésben. A tavaly folyó műnké verseny az idén elindított ver­senyek mintegy hajtóerejévé vált, mert meg kell mondanunk, hogy már az elmúlt évben is kibontakozott a gazdaságok dolgozói között a munkaverseny. Ennek köszönhetik tulajdonképpen a spacincei gazdaság dolgozói is azt, hogy a tervezett 26.5 mázsás hektárhozam helyett a ga­bonafélékből átlag 35 mázsás ter­mést takarítottak be. Az állatte­nyésztésben ugyancsak jó eredmény­nyel folytatták munkájukat. Egészévi fejátlaguk 8.17 litert tett ki dara­bonként. A gazdaságok legjobb fejő­­qulvása az értékelés alapján Radics István lett. aki az általa gondozott teheneknél az elmúlt évben m'ntegy 10.9 liter 'eiet fejt Id tehenenkén' Tehát az elmúlt év mintegy ala­pul szolgált az idén meginduló mun­kaversenynek. A gazdaságok dolgo­zói, miután részletesen megismer­kedtek a termelési feladatokkal, Ígé­retet tettek, hogy a X. pártkongresz­­szus tiszteletére a növénytermelés­ben csaknem 2 millió korona érté­kű terménnyel termelnek többet. Az állattenyésztésben ugyancsak .'óval egy millión túl teljesítik tervezett feladataikat. A vállalások összértéke, beleértve a gépesítés terén megta­karított összeget, több, mint 4 millió koronára rúg. Hogy fogják mindezeket a felada­tokat teljesíteni? Erre a kérdésre kapunk választ, ha megismerkedünk a gazdaságok munkaterveivel és cél­kitűzéseivel. Egyébként elhatározták, hogy ezidén csaknem 699 tehénnél bevezetik MaKnyinova, szovjet fejőnő etetési és fejéei módszerét. Több, mint 580 anyakocánál pedig alkal­mazni fogják Ljuszkova, szovjet é­­lenjáró sertésgondozó munkamód­szereit. Persze, kötelezettségvállalásuk fo­lyamán nagy súlyt helyeztek a ta­vaszi munkák megkezdésére is. Meg­fogadták, hogy a tavasziakat mind kereszt- és szúksoros eljárás sze­rint vetik el. Több, mint 400 hek­táron szemcséstrágyát szórnak el. A tavaszi gabonarnemúekből pedig 519 hektárt jarovizált vetőmaggal vet­itek be Ezenkívül rátérnek a gabo­­nenemúek nóthenorzására és - bur­gonya fészkes ültetésére, hogy ezzel is emeljék a terméshozamokat. A cukorrépetermelésben ezidén rátér­nek Gonyazsenkova módszerére, mely szerint 100—120 ezer növényt érnek el hektáronként. Ezenkívül mintegy 204 hektáron bevezetik a cukorrépa, proszenyicei mozgalom szerinti művelését. A tavaszi munkák agrotechnikai időn belül való elvégzése céljából az egyes gazdaságokban gépcsoportokat szerkesztettek, ezideig több, mint 22 különböző agregátot állítottak össze, amely nagyban hozzájárul a munkák idejében való elvégzéséhez. A gazdaságokon működő tömeg­­szervezetek szintén belekapcsolódtak a szocialista munkaverseny megszer­vezésébe. A szakszervezet például elhatározta, hogy az üzemi üléseken hatékonyan foglalkozik majd az e­­gyes problémákkal. A kiértékelést gazdaságonként minden hónap 3-ig, mint összgazdasági viszonylatban 7-ig ejtik meg. A gazdaságok üzemi kul­­túrbizottsága ped g a munkák folyá­sa során v'lláműiságokon ke'esztü! serkenti elő a dolgozók munkaked­vét, , akik versenyben állnak egy­mással. A kötelezettségvállalások és a ezé­­leskörben kibontakozott munkaver­seny arra ösztönözte végül is a gaz­daságok dolgozóit, hogy az 1954. év­re versenyre hívják ki a szomszédos pőstyéni gazdaságokat a nagyobb termés és a hasznosság eléréséért. A nánai állami birtok gazdaságában 1951-ig, mint feles kertészek öten ker­tészkedtünk. 1951. év tavaszán egy tíz­tagú kertészeti csoportot szerveztünk meg és úgy döntöttünk, hogy most már közöspn, csoportokban fogunk dolgozni. Ekkor az előző évekhez viszonyítva szebb eredményt értünk el. Az elmúlt év azonban nagy fejlődést hozott, u­­gyanis 4 munkacsapatot alakítottunk. Minden csapat vezetője és a tagok sze-. mélyesen felelősek voltak a termelé­sért. Az egyik munkacsapat például vállalta, hogy az összes korai zöldség kitermelése mellett az összes meleg­ágy! palántákat is kineveli. Én annak a csapatnak voltam a vezetője, amelyik két és fél hektár paprikát, háromne­gyed hektár korai káposztát és három hektár uborkát termesztett. Mondha­tom, hogy egyik csapat sem ma-udt le, mert például a dinnyések is az előírt 190 mázsás hektárhozam helyett 298 mázsát termeltek hektáronként, ter­vüket ezá'tal 174 százalékra teljesítet­ték. 37 vagon helyett 65 vagont ter­meltek. A következőkben beszámolok elért eredményeimről: Két és fél hektár kalinkói zöld pap­rikából a tervezett 80 mázsás hozamú1 227.37 mázsára emeltem. A termelési tervet így 402 százalékra fcóljesúettem Számokban kifejezve ez annyit jelent, hogy az eredeti 178 mázsa helyett 718 mázsa paprikát adtam a közellátás cél­jaira. Most röviden ismertetem az el­végzett talajmunkákat, amelyet a föl­deken végeztünk. Elövetemény bűze volt. A talajt ősszel gőzekéve' mélyen felszántottuk és mintegy 500 mázsa stállótrágvát szórtunk széjjel. Tavasz­­szal mütrágváztunk, mégpedig 2 mázsa szuperfoszfátot és 2 mázsa kálisót ada­goltunk hektáronként. Aztán jöttek a májusi fagyok, amelyek némely ré­szeken 25 százalékos kárt okoztak. A 'agykárt mindenesetre nyomban pótol­tam. A paprikát szükség szerint árasz­­tássai öntöztük. négyszer kapáltuk. Ezenkívül 0.75 hektár korai „Ditt­­mar” káposztám is volt. Az elővete­mény itt is búza volt. Az őszi mély­szántás alkalmával 350 mázsa istáJló­­trágyát adagoltunk hektáronként. Ta­vasszal kultivátoroztunk, majd két má­zsa foszforos, két mázsa kális és 1 má­zsa nitrogénes trágyát szórtunk el a fo'deken. A palántákat április első fe­lében ültettük ki. Az öntözést a kívá­nalmaknak megfelelően alkalmaztuk. Kétszer kapáltuk és egyszer gyomtala­­nítrttunk. Az első káposztákat június közepén vágtuk. A tervezett 185 má­zsa helyett több mint 250 mázsát ter­meltünk. Volt még három hektár u­­bnritánk is. amely ugyancsak megkap­ta a szükséges trágyákat és a talaj­ai inkát. Itt megjegyzem, hogy a ki­­ültetésnél minden fészeklie komposzt­­trágvát adtunk. A palántákat május 10—20. között ültettük ki Az öntö­zést szükségszerűen végeztük A? elő­írt ,217 helyett több mint 600 mázsát termeltünk. Mindezeket az eredményeket annak köszönhetjük, hogy a csoportban és a munkacsapatokban a legjobb egyetértés és összefogás uralkodott Még a fárad­ságot sem ismertük és nem néztünk az órára, mert tudtuk, hogy munkánk a nőt jutalmazáson keresztül gyümölcsöz­ni fog. Fáradságunk eredményeképpen a kertészet nr'nden dolgozója megkap­ta becsületes jutalmát. Azokat a dol­gozókat, akik csak olykor- olykor kap­csolódtak bele a munkálva. nem része­sítettük pótjutalomban, mert ezzel azt a célkitűzést tartottuk szem előtt, hogy e jövőre nézve minden dolgozó saját maga is érdekelt legyen a nagyobb termés elérésében. Ez a módszer, mint a most szerzett tapasztalataink mutat­ják. igen kedvezően hatott a munka­erkölcs megszilárdítására. Ennek kö­szönhetjük, hogy a korai zöld salátát mind egy szálig kiültettük a meleghá­zakba és rövid idő múlván friss salá­tát adhatunk fogyasztó közönségünk számára. Munkánkban azon törekszünk, hogy minél nagyobb terméshozamokat érjünk el. GÄL ANDRÄS a nánai gazdaság kertésze. A csuzi gazdaság példát mutat A csúzi állami gazdaság tulaj­donképpen csak egy része, osztá­lya a palárikovói állami birtokok ­nak, de már általánosan Ismert a neve. A gazdaság dolgozói egyie szebb eredménnyel dolgoznak, s ez meg is látszik életszínvonaluk emelkedésén is. A régi rozzant vis­kók helyén ma egészséges munkás házak állnak, van szép fürdőjük, sporttelepük, szabadtéri színpad­juk, sőt a gazdaságnak autóbusz­­járata is van. Ami a tavaszi munkákat illeti, elmondhatjuk, hogy erre a gazda­ság dolgozói alaposan felkészültek. Minden dolgozó már előre ponto­san tudja, mi a feladata. Az egyes csoportokon felül 12—14-tagú munkacsapatokat szerveztek meg, amelyek ismerik, hogy hol, hány hektárt művelnek meg, sőt azt 's tudják, hogy az elvégzett munká­ért, milyen jutalomban részesül­nek. Kmety János elvtárs munka­csapata például 71 hektár földet kapott megmunkálásra, amelyen kukoricát, dohányt és különböző ipari növényeket termesztenek. A tervezett hozamok elérése esetén a csapat tagjai több mint 50.000 ko­rona jutalomban részesülnek. Ha azonban túlteljesítik tervüket, ak­kor további pótjutalmazást kapnak a termelésben résztvett dolgozók. Kmety elvtárs munkacsapata mind egy szálig derék és szorgalmas dol­gozókból tevődik, akik a X. párt­­kongresszus tiszteletére arra kö­telezték magukat, hogy a rozs hektárhozamát egy, a babét há­rom, (Joháoyét három és fél stb. mázsával túlteljesítik. A példán felbuzdulva a többi dolgozók is kitrttek magukért, —1 Olyan kötelezettségvállalásokat fogadtak el, melyek értéke mint­egy negyedmillió koronára rúg. A csúzi gazdaság dolgozói jó munká­jukkal, elért eredményeikkel ne­mes példával szolgálhatnék a többi állami birtokok dolgozóinak is. M. L. A tornóciak felhasználták a munkaiskolán szerzett tapasztalataikat A tomócl állami gazdaság dolgozói tudatában vannak annak, hogy meny­nyire fontos szakképzettségük emelé­se. Meggyőződtek arról, hogy csakis szakszerű gazdálkodással lehet emelni a hektárhozamokat és az állatok hasz­nosságát. Ehhez pedig tanulás szüksé­ges. Múlt év november óta folyik a gaz­daságon az üzemi munkaiskola. A dol­gozók érdeklődése valóban nagy. Négy csoportba osztva hallgatják az előadá­sokat. Eddig 26 előadást tartottak, amelyeken 1.300 dolgozó vett részt. Az előadók komolyan felkészülnek, anvnek következtében a hallgatók sokat me­ríthetnek előadásaikból. A szakismeretek bővítésének áldásos hatása, már is megmutatkozott a gya­korlatban. A múlt évben a gazdaság a tejbeadást csupán 89 százalékra tudta teljesíteni. A tehenészek az előtdáso­­kon ráismertek arra, hogy eddig azért volt alacsony ; tehenek tejhozama, mert nem vezették be az új módsze­reket. Amikor megismerkedtek Mali­­nyinova módszerével, aszerint kezdtek dolgozni Az eredmón,v-p mindönki k'­váncsi volt. A várakozás pedig nem volt hiábavaló. A gazdaság már ez év januárjában 113 százalékra teljesít­hette a beadást, mert a tehenek tej­hozama az új módszer alkalmazása következtéién lényegesen felemelke­dett. Azóta még nagvobb gonddal ta­­karmányozzák a teheneket. Minden tehén aszerint kapja takarmányadag­ját, hogy mennyi tejet ad. Ez a múlt évben másként volt. Csak úgy talá­lomra etették az állatokat. Büszke munkája eredményére Gál János fejő is, mert az új módszerrel rövid idő alatt egy literrel sikerült emelnie a tejhozamot. Hasonlóképpen Zsácsik János tehenész is jó eredményt ért el. Már csaknem 10 literes teját­lagot ér el a gondjaira bízott tehenek­nél. Ezekkel az eredményekkel a gaz­daság dolgozói még nincsenek megelé­gedve. A jövőben még jobban felhasz­nálják az üzemi munkaiskolán szerzett tapasztalataikat és ismereteiket, ami további jó eredmények eléréséhez se­gíti őket. A növénytermelésben dolgo­zók is arra törekednek, hogy az új módszerekkel emeljék a termelést. Erről főleg most, a tavaszi munkák­ban tesznek tanúságot. Ф >

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom