Szabad Földműves, 1954. január-június (5. évfolyam, 1-26. szám)

1954-03-14 / 11. szám

ЭЬА» _ n Féiriiűö^es T3ľabloľállontása}iik hírei^ ■нпшшишшшп l,,|,IM,||,|||,|,,|,,H|,,,|,,,,,,M,,|W||t||||,||||iMI||,|,||,|l,||||„t|im,IH,|,„|„tj|„IH|lf,|HmH,|H„m„||fl„„)„|||,|mt4„|)|WM|H|||„||m,m,tt,H|||||„mHj{iHnm(mtmHmmwHHiHiimwiwt Gépcsoportokkal a tavaszi munkák gyors elvégzéséért A szepsi traktorosoknak пади доп dot okozott a tavasz hirtelen megér­kezése. Nem azért mintha a tavaszi munkákra nem készültek volna fel időben. sőt már egv héttel ezelőtt ü kezdhettek volna Az első tavaszi nap­sugár sehoguan sem akart megérkez ni, sőt ehelyett úiabb faqyhullámokai jelentettek Március 3-án az idő hir­telen melegre fordult: meqeredtek az éa csatornái és lanayos esővel árasz­tották el a földeket. A Bodva-fólvó jégkérge repedezni kezdett és megin­dult a víz áramlása, amely magával sodorta a jégtáblákat is Az egyik híd nil azonban a jégtáblák megakadtak és a idz folyását eltorlaszoltók. A ra­koncátlan Bodra erre úgy segített maoán hogy egyszerűen kilépett a medréből és zúzva-bőgve törte át a gátat A part melletti házak környé­két a víz pillanatok alatt ellepte. A gépállomást, amely a Bodra mellett terül el, szintén árvízveszély fenye­gette sőt az udvar közepén keresztül egy érutat tört magának amely a gépállomást szabályosan kettészelte. A népi ,szervek azonban résen voltak Legelőször a hídnál a felqyüem'etl jégtáblákat felrobbantották. Erre a feltartóztatott víztömeg megindult és a Bodvát medrébe terelték. Azon az éjielen a szene siek nem aludtak Éb­ren volt a város apraia-nagvia a városka dolgozói a népi szervekkel karöltve hárították el a veszélyt a­­mely — ha éberek nem lettek volna — ellephette volna a vetéseket is azokat a vetéseket, amelyeket a szö­vetkezet tagjai tíz körmükkel védtek Takács Jenő körzeti agronómus már ■ svntén rég várta a tavaszt laaz hogy 5 sem gondolta, hogy ilven hirtelen fog berontani. A tavaszi munkák meg­kezdésére már rég készült. Még télen amikor a vetést 10—IS cm hó hárí­totta kiment a határba és kö ü’heh'il I négyzetméter területen a havat el - takarította és az elvetett magot meg­kereste. Takács elvárs még télen, a legnagyobb hidegben is megtudta mondani, hogy a szövetkezeti tagok vetései milyen állapotban vannak rs hogy a hideg nem ártott-e meg nekik Most is minden nap kimegy a határba és csak arra kiváncsi, hagy a fagy mennyire engedett. — ,.A mai talajvizsgálatnál megál­lapítottam, hogy 11 cm-re a fagy már engedett. Rövidesen a fagy telítsen eltűnik és ha esős idők nem jönnek — men dió Takács agronómus — úgy в—8 nap műim indulhatunk.” Takács elvtárshoz mintegy 1800 hektár területtel a csécsi, szőlOskei és a pányi brigád tartozik. Kubenkó elvtárssal, a gépállomás főagronómu­­sával most éppen a hozamszerződé .seket ellenőrzik: A főagrnnómus be­szédjéből kitűnik, hogy eddig összesen 22 szövetkezettel kötöttek szerződést Peleqrin Elek, a csécsi szövetkezel elnöke már tavaly is kötött hozam­szerződést a gépállomással. amelyre a gépállomás — о szerződés benem­­tartásáért — 10.000 koronát ráfize tett — ,,Mi azonban ennek nem örültünk — mondta Peleqrin elvtárs és szívesebben mi fizettünk volna a gépállomásnak akár 50.000 konmát Peleqrin elvtárs szavait azonban a szövetkezeti tagok közül sokan nem értették meg. Miért fizetne ő szíve­sebben a gépállomásnak 50 000 кого - nát. Hát nem jobb az, ha a szövet­kezet kap a gépállomástól 19 000 ko­ronát? Azután ráiöttek. hogy nem iohb' Pelegrin elvtárs és vele együtt a szövetkezeti tagok még akkor is rosz­­szabbul járnak ha a gépállomás 19.000 korona helyett 50.000 koronát fizetne a hozamszerződésre. A magyarázat nagyon egt/szerű: A gépállomás a 19.000 koronát azén fizette a szövetkezetnek, mert a sze­­ződésben foglalt munkákat minősége­­sen nem végezte el, ezzel pedig a megállapított hektárhozamnál keve sebb termett, ami által a szövetkezet­nek tulajdonképen kára keletkezett Ha ezzel szemben a gépállomás a vál­lalt kötelezettségnek eleget tett volna jobb termést értek volna el, és a sző vetkezet nagyobb jövedelemhez jutott vo'na, amelyből a gépállomás része­sedését is szívesen megfizették volna A csécsi traktorosbrigád az idei mukáknál a gépcsoportok minél gaz­daságosabb kihasználásába törekszik Már a hengerezési munkáknál — a­­melyre rövidesen sor kerii1 — 3 hen­gerből álló gépcsoportot használnak, amelynek szélessége meghaladja a a métert. A műtrágyát is 3 netőgépb''! ál’ó gépcsoporttal vetik. A szepsi gép­állomás brigádjai már a muH értben is használták ezeket a gécsoportckat. melyek nagy segítséget nyújtottak a feladatok gyors és gazdaságos megol­dásiban. A tavaszi vetéseknél csak szűksoros, három vetőgépből cWó gépcsoportot használnak, amelyet 'o­­qasgló és hengerelő gépcsoportok kö­vetnek Mindezeken kívül a mező­gazdaság gépesítését is szélesebb ala­pokra fektetik és főképpen a kapás­növények sorközi megművelésére fek­tetnek nagyobb figyelmet. Az elmúlt gazdasági évben itt mutatkozott a legnagyobb lemaradás. Szopkó Imre a csécsi traktorosbri­gád vezetője. Hatalmas termetit em­ber, ahogy végigmegy a brigád udva rán, csak úgy reng a föld alatta. Mo­solyogva újságolja, hogy jelenleg sza­badságon van, de azért ha valami fel­világosításra van szükség, szívesen megadja. — „Télen sem tétlenkedtünk és tu­lajdonképen a tavaszi munkák meg­szervezéséhez már akkor hozzáfog­tunk. Az évi termelési tervet részle­tesen kidolgoztuk. Az 1954. évi mun­kaszerződésünk 6,731 átlagos hektár, amely no százalékos tervteljesít­ménynek felel meg, de a teljesítőké­pességünket nem haladja meg — fe­jezi be beszédét Szopkó elvtárs. Szopkó Imre, briqádvezető az előb­biekben azt mondta, hogy jelenleg szabadságon van. Pedig most is ott ü a szövetkezet irodájában és Pelegrin "Ihökkel és Bartka agmnómussal tár gyal. Hiába, nem tudnak ők meg len ni egymás nélkül. Pelegrin. Barika és Szopkó elvtársak a szövetkezetei még f954-ben megalakították és azóta jó­­ban-rosszban együtt vannak. Szoro­sabb együttműködést a traktorosbn­­oád és a szövetkezet között elképzelni sem. lehet Bartka elvtárs egymagi­­ban a szövetkezet gazdája és ag.onó­­mvsa. Te éz lánya pedig a traktoros brigád irodai teendőit végzi. A másik anya szintén a szövetkezetben dől gozik, De nemcsak a vezeték család tagja' de a szövetkezet tagjai is csa­ládostul együtt dolgoznak A csecs: földművesek a múlt év tapasztalatai ból tudják, hogy csak az a szövet-ke zet boldogulhat, ahol a csa'ád tagja is seg!tik a szövetkezetet. Meglátogattuk a csécsi traktoros­brigádot is. Az épületben, ahol a gé­peket elhelyezték, rend és tisztaság uralkodik. A brigádon azonban — da­cára annak, hogy több'zben ott vol­tunk — sehol egy lelket sem talál­tunk. A brigád dolgozóinak nagyobb éberséget kell tanus’taniok és a gép­állományt egy percig sem szabad őri­zetlenül hagyni. Ha pedig a trakto­rosok va'ahová elmennek, ne hagyják az ajtót tárva-nyitva, mert az ellen­ség nem alszik A brigád dolgozói vi­gyázzanak jobban a nép ixigyonára. mert azok épségéért ők felelősek. —ív— Értékes ú Hások a ká'na- gépállomáson A kálpai gépállomáson is már tava­szi hangulat uralkodik és a traktoro­sok alig várják, mikor kezdhetik meg a tavaszi munkákat. A traktorok javí­tási tervét még február végén befe­jezték. Tavaly a kálnaiak is elmarad­tak 1600 hektár mélyszántással, ame­lyet a most megmduló tavaszi mun­kákkal egy'dőben pótolnak Az igazság kedvéért meg kell jegyezni, hogy sok helyütt az EFSz-ek egyszerűen nem készültek fel az őszi munkákra. Ahol ezeket megszervezték, mint például Derzsenyén vagy Devicsénvben, ott az őszi mélyszántással nem is maradtak el. De nem lehet ezt állítani a lévai vagy a szántói szövetkezetről. Ďurček János, a kálnai gépállomás Igazgatója megemlíti, hogy a tavaszi tnunká ideién bpvezeťk a kettős mű­szakot. — Ügy hiszem, — mondja Ďurček elvtárs, — hogs legkésőbb két héten belül már teljes iramban meg­kezdődnek a tavaszi munkák és ezért a g'pállományt az egyes brigádköz­pontok között már most rendesen el­osztottuk. A tavaszt és a velejáró munkát örömmel várjuk. A kálnai gépállomás dolgozói a X. pártkongresszus tiszteletére kötelezett­ségeket vállaltak. Krušpán János és Kovács Béla gépjavftási tervüket 130 százalékra teljesítették és eddig 36 traktort m"rjavítottak. A X. pártkong­resszusra felajánlásképpen 1 Zetort és 2 Skoda gépet megjavítottak. Lojda János, Torma Ernő és Vas Sándor, vámosljdányi traktorosok Kvaka Jó­zsef bripádvezető irányítása mellett a kitűzött határidőre valamennyi trakto­runkat megjavították, de azért mégis ta’áHak lehetőséget arra, hogy a X. pártkongresszus iránti tiszteletüknek kifejezést adjanak. Traktorok hiányá­ban nekifogtak az udvaron lévő 3 fü­­kaszálógép megjavításának. Szenesy és Herceg elvtársak szerint eddig g gépállomás dolgozói összesen 5 együt­tes és 50 egyéni kötelezettségvállalást tét »к a X. pártkongresszus tisztele­tére. A rálnai gépállomás dolgozóinak ügyességéről már sokat hallottunk. Se szeri, se száma azoknak az újítások­nak, amelyeket eddig leleményessé­gükkel létrehoztak. Daimady elvtárs szalmaösszehordóját még a tavalyi cséplésnél kipróbálták és olyan érdek­lődés mutatkozott iránta, hogy az egyik EFSz-ből a másikba vitték. Most egy újítást hozott forgalomba: egy forrasztó lámpát, amely benzin helyet gázt használ. Ennek az újításnak nagy jelentőségét mi sem bizonyítja jobban, mint az a tény, hogy a gépesítési köz­pont ezt a találmányt a legtöbb gép­állomáson már be is vezette. Daimady elvtárs hű segítőtársa Horváth elvtárs. Az üzemben rézöntődét szerveztek, ahol hulladék bronz-anyagból új al­katrészeket készítenek, amelyet ők saját maguk szerkesztettek meg Most ped'g egv újabb készülék megszer­kesztésén törik a fejüket, amely nem más, mint egy hengercsiszoló, amelyen a Škoda és a Zetor-hengereit szándé­koznak csiszolni. Pajger Pál pedig sa­­íát-vártotta egalizátoron dolgozik, — amely, mint a nevéből is kitűmk — Zetor és Škoda főtengelyeket egalizál. Van azonban még sok újítás a kálna1 gépállomáson, amit helyszűke miatt nem ismertethetünk. Ezek az újítások külön cikket érdemelnének s alkalom­adtán még erre visszatérünk. Vaň itt ötlet és leleményesség elég. M. L. Az utolsó időben az időjárás hirtelen melegebbre fordult. A langyos szellők a talajt felszántották olyannyira, hogy az őgyallai járásban lévő radványi traktorosbrigád a múlt évből megma­radt mélyszántás pótlását megkezdhet­te. Március 6-án szombaton a brigád 6 kereke, traktora már vígan szelte a szövetkezeti tagok földjeit és ezzel a nvitrai kerületben elsőként megkezd­ték a tavaszi munt -'k te1 tr "ésát A tömőéi állam5 birtok traktorosa' Is már 10 hektár hereföldet megtrá-A traktorosok munka­gépeket beállító terve Jómmüségíí traktorosmunkát csuk akkor végezhetünk, ha a traktoros munkagépeket gondosan beállítjuk a munka megkezdése elütt. Ezért a leg­jobb traktoros brigádok, mint pl Gi­­talov brigádja a ma'opomicsnjanszKi gép- és traktorállomáson. beállító te­ret készítenek, s azon végzik el a munkagépek pontos beállítását. A beállító terek elkészítése cseppet sem bonyolult, bármely gépállomáson könnven meg lehet valósítani. A be áll tó tér nagysága 4 5-ször 3 m.' vagy 5,5-ször 3,5 méter, aszerint, hogy mi lyen munkagépeket akarunk beállí­tani rajta A gépállomás központjában rendszerint betonból, vagy fából, a mezei szállásokon pedig fából vagy főidből készítik el beállító tereket Bármelyik mego'dást választjuk is, a beállító tér 40—60 cm-rel magasabb a környező területnél, s a szélei lejtő sek. hogy arra a munkagépek könnyen felvonhatok legyenek. Legjobb és legtartósabb a betonból készült beáll tó tér. A'iazatát termés­­kdbűl készítik s arra öntik rá az 1:5 aránvú cement és betonkeveréket. - Felső részére 1:3 aránvú keveréket tesznek fel s azt gondosan 'eSimüiák (Leonov P. cikkéből, b Szel'szó Szeri ja Trakta­­riszt i kombajner 1953 9—10. számából.) gyáztak és 12 hektár őszi repce tala­ját feljavították. A prágai kerületben lévő tárások szintén megindultak a tavaszi munkák­kal. Jozef Hubálek, a Horňatky GTÄ hernyó alpasa DT-54-es gépével két műszak alatt gépcsoporttal 50 hektár földet készített el. A Český Brod-i gépállomás traktorosai edd-g már 300 hektár földet műveltek meg és ezen­kívül 82 hektáron az istállótrágyát is széjjeKzőrták. A nvmhurki kerületben i a šibiokei géoá'<otnás 58 traktorosa I már a tavaszi feladatokat teljesíti. A radványi ?rakforo$ok már vígan szántanak 1934. márdi* 14, A dunaszerdafieiyi gépállomás dolgozói a tavaszi munkákra lelkiism€te­­tesen Mkészültek. Talajsimító-, műtrágyaszóró és vetőgépcsoportjaik már indulásra készen állnak, hogy a tavasziak vetését időben megkezdhessék. fi tárás! agronápus segíti a szövetkezeteket — Halló!... Pósta? — Igen!,... Tessék! — válaszol egy vékony női hang. — Kérem a Begyűjtési Üzemet! — Ki beszél ? — kérdezi a vékony­­hangú. — Itt Tánczos, járási agronómus' — mutatkozik be határozott hangjával a nagymegyeri JNB növénytermesztési osztályának vezetője. Két perc sem telik bele, máris Lé­nán elvtárssal, a Begyűjtési üzem egyik vezető funkcionáriusával beszél.. Arról érdeklődik, hogy vájjon mi is van a koréi vetőbuirgonyával-, továbbá a len-vetőmaggal . .. — Ugyanis — jegyzi meg Tánczos elvtárs e telefonbeszélgetés befejezése mán — a múlt év tapasztalatai meg­tanítottak bennünket arra, hogy a ké­sőn vetett len éppen a legnagyobb do­logidőben — vagyis aratás alatt — érik be. A másik rossz oldala pedig ez, hog’ a lenrost is gyöngébb minőségű. Hogy a szövetkezetek tagjai szemlél­tető módon meggyőződhessenek a mondottakról. 26 tagú tanulmányi cso­portot szerveztünk ás meglátogattuk « tanyi lengyárat. Itt azután módjuk­ban állt személyesen is meggyőződni a korai — és a késel vetésű len rostja közötti különbségről. De talán ne vágjunk a dolgok elébe, nézzük meg, mit, tett a járási agronó­mus a küszöbön álló tavaszi munkák zavartalan lefolyása érdekében, főleg, ami az agrotechnikai követelmények betartását illeti. Tt*z*a vetőmao — magasabb hektárhozam — Az első feladatom az volt, — mondja Tánczos elvtárs — hogy a járás területén felkutattam, hol talál­ható kihasználatlan magtisztítógép. A A napymegyeri Állami Birtokhoz tar­tozó egyik gazdasági udvarban egy elég négy teljesítőképességű, de egyéb­ként üzemképtelen vetömagtisztító­­gépre bukkantam. Nem hagytam any­­nyiban a dolgot; ezt a hasznavehetet­lennek látszó gépet elkértük, a gépál­lomás gépjavítói rendbehozták és a balonyi EFSz részére kiadtuk haszná­latra. A vetőmagtisztítást százalékra elvé­gezték e járás szövetkezeteiben és a mintát a JNB növénytermesztési osz­tálya felküldte a Mezőgazdasági Kísér­leti Intézetbe ellenőrzés végett. A já­rási agronómus minden beküldött ve­tőmag-mintáról leiratot kap, melynek alapján ellenőrizni tudja, hol végezték felületesen a tisztítást. Így például з bogyai EFSz vetőmagmintája 7.2 szá­zaléknyi' idegen megvat, stb, mutatott ki. Természetesen ezt a bogyeiaknak mégegyszer át _ kellett tisztítaniok. — A bogyai EFSz tagjai úgylátszik, még nem tanultak saját kárukon: nem fogtak papírt, ceruzát a kezükbe, hogy kiszámítsák, évente hány mázsa gabo­nával gyűjtenek be kevesebbet, s így hányezer koronával rövidítik meg kö­zös pénzjövedelmüket. Ha magtermék, egvszensmindenkorra levonhatnák azt a tapasztalatot, hogy a tiszta vetőmag nagymértékben befolyásolja a magas hektárhozamok elérését. Tisztátalan vetőmaggal a gyommegvak milliói ke­rülnek a földbe s így magunk vagyunk a fertőzés elősegítő!, ahelyett, hogy ez ellen harcolnánk — mondotta Táncos elvtárs. A járási agronómus e megállapításá­val mi is egyetértünk. Akkor, am'kor a hektárhozamok fokozásáról beszé­lünk, — feltétlenül figyelembe kel! vennünk az elmondottakat — e nélkül qátat szabunk kitűzött célunk elérésé­hez. annak megvalósítását magunk ne­hezítjük. Tánczos elvtárs, járási agronómus jó szervezőképességére vall az is, hogy a járási Begyűjtési Üzemben a 30 fő­nyi tanulmányi csoport — amely a szövetkezetek tagiadból tevődött ösz­­sze — hasznos ismereteket szerzett A Begyűjtési üzem laborétól-' urnában végignézhették, hogyan kell vetőmag -mintát venni, a csíraképességet hogyan kell megállapítani, stb. A szemcsés trágya készítésének gya­korlati bemutatását az ekecsi EFSz­­ben mutatták be. Erre a célra kiöre­gedett cséplőgépet használtak fel, bi­zonyos átszereléssel.- így a többi szö­vetkezetek tagjait is arra serkentették, hogy készítsenek ilymődon minél na­gyobb mennyiségben szemcsés trágyát. Törődik szakképzettsége fokozásával .. . Nagy érdeme Táncos elvtérenak ez, hogy a tél folyamán sem nyugodott, hanem a dermesztő hideg, vagy hófú­vás ellenére is rendszeresen kijárt elő­adásokat tartani a szövetkezetekbe, hogy átadja tudását. A télen tartott szakelőadásai 22 napot tesznek ki, vagyis 180 órát. — Nagyon szeretném — mondja — ha hetenként nem kellene 2—3 napot bent töltenem, hanem ezt két félnap­ra szűkítenék le. Főleg nagyon fontos­nak tartom most a tavaszi munkák meginculása idején a kinttartózkodást a szövetkezetekben. Az agrotechnikai követelmények betartásának ellenőrzé­sére nagy szükség van, mert bizony több esetben előfordult, hogy az ellen­őrzés hiánya következtében pótolhatat­lan károk történtek a múltban. Ennek nem szabad meismétlődnie. Hogy Táncos elvtárs értékes szak­ember a JNB-n, azt az a tény is bi­zonyítja, hogy nem múlik el egy óra sem anélkül, hogy négyen-öten ne for­dulnának hozzá szaktanácsért. További beszélgetésünk során Táncos elvtárs arról értesített bennünket, hogy az eddigieknél fokozottabb figyelmet fordítanak a vetőmagkiterroelő parcel­lákra. Ez év őszén a járás szövetkeze­tei összes vetésterületének 12 száza­lékán már nemesített vetőmagot vet­nek, amelynek termése biztosítja majd ez 1955-ös évre a- vetőmagszükségle­tet. Táncos elvtárs még fiatal, most 33 éves. Gútai származású. Két családja van. Szakképzettségét a békéscsabai 4 éves mezőgazdasági iskolán szerezte, 1938—1942-ben. Mint járási agronómus, Л 1952 óta dolgozik Nagymegyeren. Felelősségtel­jes munkája közben sem feledkezik el szaktudása további fejlődéséről, mert tudja, hogy sak úgy taníthat, ha maga is tanul, ha állandóan lépést tart a fejlődéssel. Sokat tanul Micsurin és Liszenkó műveiből; alaposan áttanul­mányozta Sztálin elvtárs örökérvényű és egyben utolsó munkáját, a „A szo­cializmus közgazdasági problémái a Szovjetunióban”, annak a mezőgazda­ságra vonatkozó részét, továbbá a „kolhozépítés kérdéseit” stb. Mindez nagy segítséget nyújt számára; min­dennapi munkájának tökéletesebb el­végzését, továbbá politikai tisztánlátá­sát segíti elő. Az, hogy ebben a gazdasági évben a múlt év-' 70 százalékkal szemben a járás területén lévő szövetkezetek ve­tésterületének 90 százalékán kereszt­es szűksoros vetési módszert alkal­maznak. ami tíze?erötven hektárt tesz ki — nagy része van Táncos járási agronómusnak is. Az új munkamódr­­szerek és újítások bevezetése, terén végzett felvilágosító és szervező mun­kája során ebben az évben 100 hektár területre az árpa, rizs és cukorrépa vetőmagot jarovizáltan vetik el, 450 hektáron pedig négyzetetesen vetik a kukoricát és 60 hektárra szükséges korai burgonyát előcsíráztatnak, 120 hektár cukorrépát a pros^pnycei moz­galom alapján fognak gondozni, továb­bá 180 hektáron a cukorrépa vetőma­got 45 centiméter sortávolsáara vetik, hogy betakarítási munkáját kombájn­nal tudjál elvégezni. * E példák sorozata azt bizonyltja, hogy a nagymeoveri járás szövetkeze­tei helyes úton haladna', ''t-olmazzák még bátrabban, szé'ps il.u, kun в hala­dó szovjet- és hazai m"' "W módszere­ket, Kovács István

Next

/
Oldalképek
Tartalom