Szabad Földműves, 1954. január-június (5. évfolyam, 1-26. szám)

1954-03-14 / 11. szám

i

1954 rn&rŕ4iis 14.-1

TteRfot)

Földműves

Sándor Gábor:

t/

Nem keli többé hitel a fűszerestől...

a : úton lájdalmasan a meleg szobára gondolt, az iskolára hisz még ott volna a helye. Jáms аЧд midt И érés. Hatan vabnak testvérek ö a legöregebb. Apja bevo nult katonának, valakinek el kell tartani a családot Csak tudna annyit keresni! De az a pár fillér, amit hetenként hazavisz, annyi, mint egy kavi-s a tengerben A család valahogy mégis csak tengeti az életét a pár fillérből Nek> a legöregebb gyereknek még papucsa sincs am’t lábára húzhatna lega’áhb ilyen hideg reggeleken. És az a Nagyh egy puszta ahová igyekszik messze ran. köze! három és fél kiviméiért kell gyalogolnia. És különös, a sötétben a kilométerek valahogy sokkal hosszabbak, mint nappal. Elfárad mire odaér A tarisznyáidban meo csak egy darab kenyér lapul két da rab vöröshagymával, ami egésznapi koszt/а De ki bánja ezV Ki törődik azzal, hogy neki több legyen?

A fe'ke'ő nao sugarai már az ura sáai táblán érték Jánost. A dér olvidozni kezdett a cukorrépa levelein de Jánosnak ez valmi keveset használt, mert a hidegtől szinte meggémberedtek a lábai,

János, amint a kaszát elbírta, részesarató lett. hogy a család részére a legfontosabbat, a kenyeret megke resse Fiata'. fejlődő testének rosszul esett a nehéz, gyötrő munka, de m’t tehetett7 Szerette szü'eit és testvéred. tehát küzdött érettük.

Ezeikilencszázhuszonhétben megnősült azt hitte, asszonnyal könnyebb les? Tévedett Egymásutáni sorrendben szüleiek a gyerekek, nem volt elén a részesaratás, a napszám meg csak máiustól —októberig tartott Télen egy b'Vér sem jött a házhoz. Most következett János é’etének legnehezebb szakasza. Nagynehezen bekerült Lelkes Gyulához akinek 252 hold fokiját nyolc kommandós cseléd müveit” Az volt azután szikornyás ember, haragos is. akár a veszett eb. Embert nem ismert. Akármilyen hideg volt. vagy akárhogyan esett az eső. menni kellett a robotba.

Lelkes nemcsak a cselédekkel volt szigorú, haneán Hz pár aratójával is A napszámosok már napkelte előtt, a sötéttel viaskodva, ott sorakoztak az udvarán, attól rettegve, hogy visszaküldi Okét. nem ad nekik munkát ha nem jelentkeznek idejekorán.

Szfírs János fiai, lányai nőttek, mint a fű a réten, s egyre sokasodtak mint a vadalma. A gyerekekk é együtt azonban nőtt a gond. mert több éhei száiat kellett kenyérrel tömni Nem csoda hát hogy János örii’t. mikor az úr nagylelkűen megbízta három legidősebb gyermekét, hogy őrizzék a marhákat Legalább a gyerekek is hoznak vár koronát a ’házhoz gondolta Azonban nem így történt Tetek a i hónapok, de Lelkes Gyula még a füle botját se biccentette annak érdekében, hogy adion valamit n gyerekeknek a tehenek őrzéséért- Nagyon kellett volna a pénz, legalább venni egy ágyat vagy ruhát a gyere - keknek Hisz az a pár korona, amit János egy hónapra kapott, oly gyorsan folyt szét. oly gyorsan tűnt el mint a víz a szikkadt, száraz talajon

Jiwist leibiztatta felesége, boga szódon az úrnak adjon valam i a q ierekeknek a tehenek őrzéséért János nem szívesen, de engedelmeskedev az asszonynak. Lett is hadd el hadd A klünk szeme szikrákat szórtиду fnorzékolt dühében

— Mi kell neked? Hat nem érnek rá azok a gyerekek? Örülj annak, hogy téged alkalmazlak és nálam keresed a kenyeret Adok én nekik. La akrrod. de a telükre.

Mzy szerencse, hogy Le’kes megengedte tél ideien hogy a gyerekek egu része a me'eg istállóban, emeletes ágy n nludianuk .4 cseléd-lakás kicsi, hideg volt és hogyan fért volna el benne 4 - 5 ágy De ágyuk sem volt kett-'hiel több Család pedig mar nyoh vo't 4 gyei ekek aria reggelre sápadt sárga lett a bűzzel telt istálló levegő jétől De nemcsak S:Vc> Jánosnak, a többi cselédnek is has nlo sorsa volt Hiába dolgoztak a cselédek becsülete sen szmufiimasan Lelkes senkit sem dúsért meg. De ha egyszer valaki rosszul vegezte a munkáját, ellátott., a szó irt. úgy ord tozott hogy reszke tett pľ'ttp a szeqcnu nép Lelkes nem tör'tdött azzal hogy cseledéi kunyhókban nwmorban élnek Az álla toknak kii'onb volt az istállón, mint a cselédek lakása. Azzal sem törődött. hogy ősszel az udvarában térdiqérő sár volt s cselédjei azt gyúrták legtöbbször mez tíáb

Késő ősszel a sár az udvarban már krbirhatadan hideg volt. Fehér István tehenes hiába kérte gazdádat, hogy valami elhasznált lábbelit adion neki

— Rossz n’ncs, a jót meg csak nem adom — mondta Lelkes félfortyanm türelmetlenül.

Fehérnek szeremséje lett. Aznap betévedt Lelkes udvarába egy koldus, de a házőrző ebek és az ebektől még dühösebb gazda szitkozódásaira a kol ■ dús menekülni volt kénytelen és elvesztette bőrtarisznyáját amire Fehér István rátalált. Ezt szétszedte, kétfelé vágta becsjivarta vele lábait és madzaggal átkötözte. így telelt ki Fehér, l e'kés künk nagy örömére Tagadhatatlan azonban, hogy Szűcs Jánoshoz könyörületesebb volt. segíteni akart raita. mert mint mondta sok a családja. Ezért nagy kegyesen megajándékozta egy pár öeo kaioc-v niva1, amibe János keservesen ki is telelt. Ilyen nagylelkű kulákndl cs”lédeskedett János 1943-ig.

Ц három eleven, kenyérfogyasztó 1' zűcs Jánosnak már ekkor tizengyereke volt. Olyan meglepő hírt ha'lott János, hogy házat fognak леИ építeni Már úgv vo’t. hogy sikerül is mire a falu elöljárósága a len holdas bíróval az élen úgy döntött, hogy nem adnak h^zhehiet. Hogyan? A magúk földiéből mérjenek Jánosnak7 H'Sz a fahi kö’-ü1 a föld, mind a kulák oké volt Ezért a íeovzővel összednaták a fejüket és kitalálták, hogy k'telepítik a lal.nbó1. János minden ellenkezése ellenére ez meg is történt A szomszéd fahi mellett kapót* lakást eou darab földdel. így földhöz ís iutoft. de -mit ért az igavonó nél küV> Seg tettek uCfan fogatta' a noguaazdúk de ezt keservesen, kamatostól v'ss-n V-pVptf fizetnie. fav tehát rs'3- börböl vödörbe esett. Újra ii'dözte a nyomorúság.

Szálasi pribékjei 7P44-ben elvittek és katonnruhóba öhözfették a tizenhárom gyermekes családapát. Menjen a frontra és védie meg a kulákok földiét. hogy fiira cseléd lehessen náluk. De m:t tehetett, ment. hisz ő mindig enaedelmeskedetf a narancsnak.

Teréz, János felesége volt ekkor nagy bajban JSnnvi gyerekke1 apa nélkül. Még keserűbb m"0 sötétebb napok nehezedtek a cső'ódra A házból. ahol laktak, egyszerűen kitették, az anyát a 13 gyerekkel az utcára. Kétségbeesve könuőrgött Teréz, de az elöljáróság halhatatlan maradt. Nem és nem maradhat. a lakást el ke’iett haguniok А г apa fogságban volt. nem tudott családja meoszorult helyzetéről Azonban a b t abb eh’társak segítségére siettek Szűcsének és házat kerestek számára. Nem találtak mást, mint egy öreg iskolát, amibe a rektor tyúkiai tojtak és aludtak. Persze, a rektor, vitéz Antal Árpád, magyar királyi főhadnagy szent ember létére nem egyezett bele abba, hogy tyúkjait kiszorítsa a 14 tagú család. De az elvtársak erélyes fe"épése enged”1- messéar késztette. így került a Szltcs család fedél alá a kis iskolahelyiségben a csibék és tyúkok helyére.

Hat évig laktak a tvúktanyán Később az időközben megalakult szövetkezet vezetősége, a nemzeti bizottság vezetőségével karöltve emberhez méltó lakáshoz 1 uttatta Szűcs Jánost, a szövetkezet tagját. Ekkor fordult meg döntő módon a Szűcs család sorsa és elindult a virágzás útján.

О árki lépjen be ma Szűcs János d-d felsőpatonyi szövetkezeti tag házába nagy meglepetés éri. Tizen három egészséges gyerek — vegyesen fiúk. és lányok — veszi körül értelmei sugárzó, csillogó tekintettel. A tizen negyedik katona. Azonban ott van meg Szűcs elvtnrs két unokám is Így tizennyolcán igen szép népes együttes: alkot a Szűcs-család A friss kény • hy föl vág ják egyszer sem mehet kö rül, az utolsónak úi kenyeret kel szegni. Barna is az anyuik! Elöve>a másikat Futta a 94 mázsa aahon bál. amit n szövetkezetben kereste- SzOcsné ősszel bement a városh és négy hubertuse kahitot hozott egy szerre, egy másik alkalommal pedig kettőt. A lányoknak szép ruhákat nagy kabátokat vásárolt- A 2300 munkaegység után sok pénz is jutott a házhoz, nemcsak gabona. Minden gyereknek megvan a téli és nyári ruhája. Egy gyerek sem jár mezítláb, mindegyiknek van három pár cipője is. Szilcs elvtárs. bár sokat szenvedett, -ia fiatalos lelkesedéssel dolgozik a szövetkezetben. Felesége is, mióta jómódba . élnek, ťz évet fiatalodott. Hát bizony, aki Szűcsnén végignéz, nem hiszi el, hogy 14 gyermek édesanyja. Mozgása friss; elven. Sok nélkülözésen ment keresztül de meg kiteszi részét a jóból is, hiszen csak 40 éves. Nagy öröme telik lányaiban fiaibani unokáiban. Tudja» hogy ők nem fognak éhezni, előttük áll a világ minden szépségével.

Szűcs elvtárs esténként elbeszélget a gyerekekkel, elmondja nekik, hogy milyen nehéz volt őket felnevelni, teknőkben, ládákban, földön hálva. Nyáron mezítelenek voltak, mint ősapáink. A gyereksereg szereti hallgatni ezeket az elmúlt történeteket, elgondolkoznak, eltűnődnek a hallottakon. Ők már tudják, hogy mi volt a muh és megértik a jelent. A legöregebb 27, a legfiatalabb 7 éves. — Szűcs elvtárs kiváló munkásokat nevelt gyerekeiből. Itt van a 17 éves Gyula, olyan dolgos gyerek, hogy az első munkások közé sorolják a szövetkezetben. Ö is nagyon jól tudja, hogy miért dolgozik, olyan szorgalmasan. Á múlt úgy él emlékezetében, mint egy rossz álom. Egy percre sem felejti el Mélyenülő fekete szeme úgy csillog, ragyog, mint a gyémántkő s homlokára hulló haját félresimítja, amint közelebb lép az asztalhoz. Hangjában érzik a gyűlölet, amikor szóba kerül a keserves múlt és szenvedélyesen összeszorított ököllel az asztalra csap.

Jri i felejtené el azt, — mondja.

d*- — hogy négyen aludtunk. egy ágyban. Éheztünk, fáztunk. Koldusoknak szidtak bennünket. Hát mi nem voltunk embe ek? Hát igenis azok vaayunk. Most. hoQu dolgozhatunk megmutattuk, mit ttidunk. E’utárs, avero. nézd meq a szobáinkat. A régi bút )rakat eltüzeltük i'ónt vettünk helvettük. Nézz be a szekrényekbe is. tömve vannak ruhákkal.

Erre már a 18 éves Irén is megszólal.

— De megnézheti zsíros bödönjeinket is.

Sanyi is mondott valamit és a sok boldog beszéd vidáman, felszabadultan zeng a felszabadult családban.

Örömük nem ismer •határt. Jó1 étben élhetnek. Öten dolgoznak a szövetkezetben. Csak előlegként felvettek 18.400 koronát. Gabonát egész évre 94 mázsát kaptak. Ezenkívül 40 mázsa szénát, 4в mázsa répát és 37 kg cukrot. A félhektáron pedig 23 máz a kukorica termett. Ad a tehén tejet, van mivel etetni. A mu'tban nem tudott disznót vágni, ma több hízót, nem egyet vágtak le' Van zsír meg szalonna elég Ezenkívül méo hét darab d’sznót nevelnek. Ebből kettőt szabad áron adnak eb. ötöt pedig levágnak.

— Sok kell. nagyon sok kell — mondogat ja Szfírs elvtárs — de nem megyek az üzletbe tacskóval 1—2 kg isztért Nem keV többé hitelbe vásá ölnöm a tlíszeresnél. Életünk, hála pártunk és kormányunknak, megváltozott. jobbra fordult. Ezért dolgozik János fiaival, lányaival szorgalmasan Munkájukkal építik, gazdagítják a szövetkezetei Ügy a szövetkezet ve zetősége. mint a tagok szeretik a Szűcscsaládot. Ezt az is bizonyítja hogy az évzáró gyűlésen megválasztott jk lánost az ellenőrző bizottság elnök” nek. Az ilyen ember meg is érdemit azt. hogy mind a szövetkezetben min

г nemzeti bizottságban vezető szere pet töltsön be. Biztosan meqállia a j helyét megbízhatnak benne elvtárs.r- 4 múlt urai a cselédsorsot, a szegény-éget és a nyomorúságot tudta csak áztositani a Szű<'-családnak A mi endszeriink ebből kiemelte szabadiá tette. Most taníttathatja liait, lányait és elmondhatja nekik, tegyük szebbé, tobbá gazdagabbá az orsz-íg és magunk életét.

94

Zenész volt az apám“

Erőteljes fiatal ember Oláh Ferenc, a vágsellyei szövetkezet tagja. Büszkén beszél a ledolgozott ötszázötven munkaegységéről, az első csoportról, a szövetkezetről.

Hogyan lett Oláh Ferenc a szövetkezet tagja? Ez nem titok. Minden tag ismeri és belépése első napjaiban nem is fűztek hozzá nagy reményeket.

Ez úgy történt, hogy Ferenc 1930 őszén kint ténfergett Vágsellye utcáin. A szövetkezet megalaku't, emberre, munkásra volt szükség Éppen ezt forgatta fejében, Zsitnyák István csoportvezető, mikorösszetalálkozott az utcán Ferkoval. Látta a szálas fiatalembert, gondolta, jó munkaerő lenne, ha. . Megszólította.

— Te Ferkó, gyere iratkozz be a szövetkezetbe, az én csoportomba.

— Én? — lepődött meg Ferko.

— Igen. Te!

— Ne vicceljen bátyám, jól tudja, én úgysem tudok dolgozni, apám zenész volt.

— Nem baj, Ferkó, majd megtanulod, csak gyere.

Félelemmel vegyes öröm váltakozott Ferkó gondolataiban. Én lehetek a szövetkezet, a csoport tagja? — töprengett. — Épp olyan munkás leszek, mint a többiek? — Megpróbálom, hátha sikerül.

így lett Ferenc az első csoport tagja. Kezdődött a munka, a finom kezek feltörtek, hólyagok keletkeztek rajta.

— Sebaj. — gondolta Ferkó — t keztyűt húzott kezeire úgy dolgozott, míg a kezei maggyógyúltak. A tagok figyelték Ferkót s elmosolyodtak. mikor látták, a keztyils kézzel do'gozó fiatalembert.

No ebből sem lesz semmi, mondogatták. Megszökik közülünk, úgy

sem bírja soká. Ferenc nem így gondolkozott, őneki már minden nap könnyebb és‘ könnyebb lett. Hozzászokott a munkához. Nyáron, már épp úgy dolgozott, mint akármelyik legerősebb tag. Csépi ésné'. zsákolásnál vagy bárhol másutt megállta a helyét. Most három éi elteltével az elsők közt emlegetik Ferkót. Ez érthető is. Ha jön az állomásról a tégla, műtrágya, vaay egyéb anyag, a csoportvezető Ferkót szól’tia: lehet az esőben, fagyban, éjjel, vagy vasárnap. Mindenkor kész és nem vonakodik hogy így — vagy úgy. Bebizonyította. hogy ember a talpán et, pi indent megtesz a szövetkezet érdekéért. annak felvirágzásáért, ö tudja, hogy van miért. Most nem bizonytalan a másnapi kenyeremért 'saiát földjén magának dolgozik. Munkásságának fényes bizonyítéka az ötszázötven munkaegység, amit a mezei csoportba ledolgozott. Munkája után meg is kanta jutalmát. Biztos, hogy zárszámadáskor elgondolkozott épi keresetén. — Volt mit számítania, mert előlegként felvett 5.000 koronát, a végelszámolásnál ved’о 2.282 koronát kovott. A természetbeni járuléka pedig, 14.85 mázsa búza, 3.85 árpa és 7.15 mázsa kukorica volt. A félhektár is gazdagon fizetett úgy, hogy az Oláhcsaládnak nincsenek anyaai gondjai. Soha ennyi gabonája nem volt a háznál. De miből is? Földjük nem tx>lt, keresetük pedig bizonytalan. Ügy volt az náluk, ahogy közmondás is mondja, hogy: ,.Minden farsangnak meg van a maga bőitie."

Ferkó most a jövőt tervezi. Az idei évet. Eszében van a pótjutalom. amit a cukorrépa után kapott Bz évben, már többet akar, nemcsak magának, a csoport összes tagjának. Mindent elkövetnek, hogy a csoportok közötti versenyben az első csoport kerüljön ki győztesen és a legtöbb bevételük is legyen. S.

Jól fejlődnek a palánták a perbenyíki

EFSz-ben

A tavaszt hirdető első napokban még téliesen felöltözve indultunk megtekinteni a perbenyíki szövetkezet zöldségkertészetét, a melegágyak készítését. Közelebb érve felragyog a melegáov ablakainak csillogása, amint a felhők alól előbukkanó nap sugarai áttörnek az üvegeken. A melegágyak szép sorjában vannak egymás mellett. Minden második ablak 5 cm magasságban nyitva volt. hogy a palánták levegőhöz jussanak.

Most az időjárás olyan, mint a kétszínű kendő. Ha felsüt a nap. megáll a szél meleg van és aranyszínűvé válik a levegő. Viszont, ha beborul és északi szél jön a hőlepte hegyek felől, hűvös szürke színt kap a levegő. Ez a változékony időjárás azonban mit sem árt a melegágyakban elvetett és már régen kikelt qvönyörű buje-zö’d pe'ántáknak. Aki nézi- a fejlődésnek induló kövér, kerek növényeket, a középen feltörő hosszúkás fodrosszélű rendes leveleket, már maga előtt látja a vitamindús kelkáposzta ás kalarábéfejeket.

Az egyik melegágyban világoszö'd, kislevelü salátapalántán akad meg tekintetünk. Elénk színe által teljesen elüt a többitől A vezető kertész elégedetten mosolyog, amint gyönyörködünk palántáiban. Látni, hogy boldog, mert sikerült megmentenie a kései négy fagyoktól gyenge csemetéit.

Meg kel! mondanunk, hogy ritkaságszámba megy az olyen lelkiismeretes kertész, mint Vojtko [lone. A -end és risztaságszerető nők gondossáqa 4« szeretete meglátsz-’' munkáján Ügy gondozza. neveli palántáit, akárcsak négy gyermekét. A kertészetből késő este megy haze és álmában is a palántákkal vesződik. Alig várja hogy reggel legyen, bogv minél előbb láthass« növenycsemetéi fejlődését. Kiváncs an siet a meleqáqvakhoz. minden ablak tlá benéz, mennyit nőttek, erősödtek -jjel, nem mutatkozik-e rajtuk valamilyen fajta beteqség Mikor, meggvő zödött mindenről, esek akkor sóhajt fe’ megkönn VPbül ten.

Vojtkó elvtársnőnek nagy, szép tervei vannak. A tavalyi bevételt kisebb területről egyszerannyire akarja emelni. Ez annyit jelent, hogy 200 ezer korona helyett 400 ezret aker a zöldségből árulni. Hogyan sikerülne ez, ha valami baj érné a palántákat? Az üvegeikre e fagy ellen szalmából kötött molinót nektek. A kikelő palántákat így megvédtek a hideg fagy karmaitól. Paprika és karotta is felfedezhető a melegágyakban. Vojtkó elvtársnő figyelme mindenre a leg aprólékosabban kiterjed. A koraiak alá már a földet s elkészítették, vastagon letrágyázták. Rohamosan fog fejlődni benne a korai káposzta, a saláta. Tehát minden előfeltétel megvan arra, hogy termésük bő, gazdag legyen, ezáltal bevételük is nő veked hetik.

Vojtkó Ilona elvtársnő 9 év óta kertészkedik. Ez idő alatt sok tapasztalatot szerzett. Minden évben újabb és újabb kísérletezéseket végez. Most készítenek ládákat töknek és uborkának, azután üveg alatt hajtatva termelik ki. A korai burgonyát már csíráztatják. Persze, így jő korán lesz mit vinniük a piacra. Kell a pénz, a szövetkezetnek nagy szüksége van rá. Tavaly is döntően hozzájárult a kertészetből eredő bevétel a szövetkezet pénzügyi helyzetének megjavításához. No. de mindent elkövettek, hogy a kitermelt zöldséget értékesítsék.

Beadási kötelezettségüket túlteljesítették, a községet, ezenkívül 5 üzemi konyhát láttak el zöldségfélékkel. Pedig a tavalyi évben sok nehézséggel kellett t enküzdeniök. Nem volt elég rnumteaerő. Különösen a fiatalok nem dolgoztai a kertészetben. így idősebb asszonyok végezték a munkát s dicséretükre legyen mondva, eredménnyel végez -4. Estefán Józsefné, Máté Ilona, Estefán Jánosné kitartóan és szorgalmasan dolgoztak a zöldségesben. A 'epkitartőbb azonban Vojtkó elvtársnó volt.' aki észszerű Irányítással megmutatta. hogy minden nehézség ellenére a kertészet jövedelmező. Munkáját 500 ledolgozott munkaegységre járó pénzósszeggel és természetbenlve lutalmazták. S. G.

i