Szabad Földműves, 1953. július-december (4. évfolyam, 28-52. szám)

1953-09-06 / 36. szám

4 lUW FöIdmS^s Lev Tolsztoj születésének 125. évfordulójára Ha valakire, úgy Lev Nyikolájevics Tolsztojra áll a mondás, hogy egy e­­gész világot hagyott ránk. Első elbe­széléseitől nagy regényalkotásain át az utolsó feljegyzésekig hatvan eszten­deje telt el odaadó és szenvedélyes írói munkásságának. Máxim Gorkij, a mestert megillető tisztelettel és hálá­val így kiált fel: „Hatvan év! Hatvan é”en át hallatta szigorú és igazságos szavát, leleplezve mindent és minden­kit! Az orosz életről ő egyedül annyit mondott nekünk, mint talán egész iro­dalmunk együttvéve. Egy lángész ál­­hatatos munkájának emlékművét hagv­­te reánk könyvéiben, amelyek örökké élni fognak. Tolsztoj — egy egész vi­lág !" 1854. novemberében saját kérésére került Lev Nyikolájevics Tolsztoj a tö­rökök ellen 'küzdő Dunai hadoszlop­hoz a szevásztopoli negyedik bástyára, ahol szakadatlan ágyútűzben egv hó­napig teljesített tábori szolgálatot. Gudzij joggal idézi naplójának ezt a részét, mint önkéntes elhatározásának forrását és magyarázatát: „Nagy az orosz nép erkölcsi ereje. Sok politikai igazság tör fel a felszínre és bontako­zik ki ezekben a napokban az Orosz­ország számára oly nehéz pillanatok közepette. z Oroszországra zúdult csapások ébresztette lángoló hazafias lelkesedés sokáig nyomot hagy az or­szágban. Azok a férfiak lesznek Orosz­ország igazi polgárai, akik most vé­rüket áldozzák a hazáért és áldozatai­kat sohasem fogják elfelejteni. Ezek a férfiak büszkén, méltósággal vesz­nek majd részt a közügyekben és a háború keltette lelkesedés mindörök­ké iellemző tulajdonságukká teszi az Önfeláldozást és a nemeslelküséget.” „Az én elbeszélésem hőse — Írja Tolsztoj — akit lelkem egész erejével szeretek, akit szépségének egész tel­jességében meg akartam itt mutatni, s aki szép volt mindig és örökké szép marad — az én elbeszélésem hőse: az igazság.” A szevásztopoli elbeszélések­ben először ábrázolták az irodalomban a modern háborít a maga mezítelensé­gében. Először hatolt valaki a háború szülte érzések legmélyéig, először mondották ki ekkora erővel, hogy. az orosz nép nemzeti nagyságának for­rása éš hatalmának fenntartó ereje: a nép. 1862-ben — bizonyára közismertté vált reformgondolatai miatt — Jász­­nája Poljánai birtokán házkutatást tar­tott a rendőrség. Feltúrta iratait, fel­dúlta otthonát és nyugalmát. 1862 szeptemberében megnősült; Szofija An­­drejevna Berszet, egy udvari orvos leá­nyát veszi feleségül. Házasságának el­ső esztendeiben írja meg a nagyszerű, a megrázó Polikuskát és 1863 végén kezd példátlan remekművének: a Há­ború és Békének megírásához. Müveiről ö maga mondta feleségé­nek: „Hogy egy könyv jó legyen, ah­hoz szeretnünk kell azt, ami a legfőbb benne, az alapeszmét. Így az Anna Karenínában a családi gondolatot szerettem, a Háború és Békében az 1812 évi háború hatása alatt a népi gondolatot szerettem, most pedig már egészen bizonyos előttem, hogy új mü­vemben az orosz nép lenyűgöző erejé­nek gondolatát fogom szeretni.” Vlágyimír Iljics Lenin sokat és sok­szor foglalkozott a tolsztoji mű művé­szi és eszmei problémáival. Egyízben ezt Irta róla: „L. N. Tolsztoj még a feudalizmus korában lépett fel, mint nagy művész. Zseniális alkotásai sorá­ban, amelyeket több mint félévszáza­dos irodalmi tevékenysége során Irt, leginkább a régi, forradalomelőtti 0- roszországot ábrázolja, mely 1861 után is fennmaradt egy félfeudális rendszer­­bor, a falesi Oroszországot, a földes­úr és paraszt Oroszországot. Oroszor­szág történelmi életének ezt a szaka­szát vázolva, Tolsztoj annyi nagy kér­dést tudott felvetni munkáiban, olyan művészi erőig tudott emelkedni, hogy alkotásai a legelső helyek egyikét fog­lalják el a világ szépirodalmában. A forradalom előkészítésének időszaka egy olyan országban, amelyet a feuda­lizmus hívei elnyomtak, hála Tolsztoj zseniális ábrázolásának, egy lépést je­lentett előre az egész emberiség mű­vészi fejlődésében.” Felejthetetlenek Tolsztoj tájai, a fa­lusi élet alakjai, Levin boldog és bol­dogtalan napjai, a közömbös és ravasz kasznár, az ájtatos Fjodor, de a kér­désre, amelyre Tolsztoj nem tudott választ adni, a forradalmi orosz prole­tariátus a parasztsággal szövetkezve Lenin és Sztálin vezetésével felelt meg. Nem a hit közös eledele egyesíti az emberiséget, miként azt Tolsztoj hőset vallották, hanem a szocialista szabad­ság. Nem a papoktól mentes kegyes­ség hozta el az orosz nép felszabadí­tását, hanem a szocialista forradalom. Éppen ezért, ha Tolsztojról beszé­lünk, az emberi képességek határta­lanságát, roppant erejét kell dicsőíte­nünk. És azt az erőt, amely az orosz nép nagyságát hirdeti, minden nagy művészet igazi ihletűjét, amelyet Tol- I sztoj mindennél jobban szeretett: az 1 igazságot. A falvak villamosításának további fejlődése a Szovjetunióban Irta: P. N. LESZNOV, a technikai tudományok doktora. Az ország villamosítása, amint V. T. Lenin és J. V. Sztálin tanították, nem egye« szórványos villanytelepek épí­tése, hanem az ország egész gazdasá­gának — beleértve a mezőgazdaság ot is — új technkai bázisra váló foko­zatos átállítása. A korszerű nagygazdaság szoros kapcsolatban áll a villamosítással. A szovjetek országa óriási sikereket ért el a államosítás terén, különösen pedig a szocialista mezőgazdaság vil­lamosításában. A Szovjetunióban min­den feltételt megteremtettek a mező­gazdaság gépesítésének állandó fej­lesztésére — a kolhoz- és szovhoz­­termelés összes ágainak villamosítá­sára. Az országban eddig egész tarto­mányokat. v'llamos'tottak, ahol úgy­szólván mindenütt általános lett a vil­­lanyáramfogyasztás. Ezek közé tarto­zik: Szverdlovszk, Moszkva, Mólót ov, Leningrád, Cseljabinszk és Go.'kij tar­tomány, valamint az Örmény SZSZK 1952-ben a Szovjetunió mezőgazdasá­gé majdnem négyszer annyi áramot fogyasztott, mint a háború előtti é­­vekben. A villamosberendezések telje­sítőképessége azóta közel ötszörösére növekedett. 1953-ban a szovjet falvakban szá­mos állami, kolhozközi- és kolh'o.z-v'zi­­eröműtelep létesült. Sok új hőerőmű­telep létesült. Sok új hőerőmű telepet építenek a helyi erőforrások kihasz­nálásévá!. Egyidejűleg • jelentékenyen növelik számos, már működő villany­­telep teljesítőképességét. Nemrégen helyezték üzembe a 2000 kilowattos ■asszipub'ni ko'hozközi villanytelepet. Az idén üzembehelyezk a Berdjugin. Szvardlovszk tartomány-villanytelepet, valamint a kabali (Grúzia), duripsi (Grúzia) és más megnagyobbít ott ví­­zierőmútelepet. Az utóbbi években az áramterme­lés költséneinek csökkentése céljából egyre több kibővített kolhozközi villany­­telepei építenek. Az állam nagy se­gítséget nyújt az építési munkák gé­pesítésénél. 1952-ben a falus' villany­­telepek építkezéseinek földmunkáit majdnem 80 százalékban, a betonmun­­káket több mint 90 százalékban, a cö­löpök beverését 100 százalékban gé. рек végezték. Az ötödik ötéves tervben a fonto­sabb mezőgazdasági munkák gépesíté­sének befejezésével, a munkaigényes mü /eletek oépesítésének fejlődésével, számos kolh ozgazdaság bevezeti a vil­lamos traktorokat és e villamos me­zőgazdaság; gépeket. A termelés vil­lamosítása különösen nagy méreteket öit az új vízierőműóriás ok vidékén. Az új, hatalmas víz'erőműtelepek je­lentékenyen növelik a Szovjetunió e­­nergetikaj bázisát, nagykiterjedésű vi­dékek mezőgazdasági termelését lát­ják el villanyé-óval. A kommunizmus nagy építkezése; viUanytelepeinek kapacitása több m'nt négymillió kilowatt: évi áramtermelé­sük maghaladja a 22 milliárd kilowatt­órát. A mezőgazdaság a villanyáramot főleg az öntözéses földek villamosí­tására, az állattenyésztésben, más igé­nyes munkafolyamatok elvégzésére használja. Még ebben ez ötéves tervben üzem­be helyezik a v'lág legnagyobb vizi­­erőműtelepét — a kujbisevi áramfej­lesztőt, amely majd é/ente körülbe­lül tízmilüárd kilowatt-óra olcsó vil­lanyerőt szolgáltat. Folytatják a vil­lanyhálózat építését a cimljánszki ví­zie Tómű körzetében fekvő szivattyú­­telepek áramellátására. E szivattyúte­lepek rendeltetése az, hogy a r osz­­tovi és sztálingrádi tartomány aszá­lyos földjeit vízzel lássa el. A mező­gazdaságban a nem öntözött földeken végzet különféle munkáitoknál éven­te hektáronként átlag 100—150 kilo­­wett-őrát fogyasztanak. Az öntözött föld эк ennél sokkal több, háromszor­­négyszer annyi áramot fogyasztanak. A kujbisevi, sztálingrádi, kaho/kai és cimljáinszki vízlerőműtelep környé­kén elterülő hatalmas földterületek a* mezőgazdaság едугэ fokozódó gépesí­tésének mintaképe'. A gépesítés rövi­desen el fogja érni legmagasabb for­máját — a teljes villamosítást. Szovjet tudósok, tervezők és a szo­cialista mezőgazdaság élenjáró szak­emberei eddig száznál több különféle villanyárammal dolgozó gépet és ké­szüléket szerkesztettek. A szovjet állam mezőgazdaságának minden ága: a növénytermesztés, az állattenyésztés és számos melléküzem többtízezer villanymotorral dolgozik. Nemcsak a szátóföldi növénytermesz­tés ágaiban — a cséplésnél, a mag­­tiszťtásnäl. osztályozásnál és a gabo­na szárításánál, hanem az állattenyész­tésben >s /iillanyerővel dolgozó gépe­ket alkalmaznak takarmány előkészí­tésre, vízellátásra, fejesre, gyapjúnyí­rásra. Ezenkívül villanyáramot kapnak a malmok, kolhozok, szovhozok és a GTÄ-k is. A mezőgazdasági termelés legigé­nyesebb és legtöbb áramot fogyasztó ága a szántóföldi növénytermesztés. Egyelőre a legelterjedtebbek a csép­lésnél használt gépek. 1950-ben a Szovjetunióban 15.000 villamos cséplő­állomás működött. A villamostraktorok nagy előnyben vannak a gázzal hajtott traktorokkal szemben. A szántásnál egyenlet esebb é.s mélyebb a barázda és minden 1000 hektár föld megmunká'ásánál év; 20 — 25 tonna folyékony tüzelőanyag és nagymennyiségű kenőanyag megtaka­rítást jelent. A villamostraktoroo kí/ül szovjet szakemberek már kidolgozták egy ma­gánjáró elekfcrokombája kísérleti szerkezetét is. M'nd az elektrokom­­bájn, mind a villamostraktor áramel­látása hajlítható kábelek útján törté­nik. A villamasmotorok állandó tökéle­tesítése mellett a szovjet szakembe­rek különleges villamos gyapotfeldol­gozó és vil'amoskaszálógépek tervezé­sével is foglalkoznak. A kommunizmus nagy építkezései környékén már megkezdi ék a villa­mos gép- és tiaktorállomás ok építé­sét. Ezek közül kettőt a cimljánszki vízierőműtelep szomszédságában léte­sítettek. Az dén további négy ilyen VGTÁ.t ép'tenek. A VGTÄ biztosítja a kolhoztermelés összes ágainak — a mezőgazdasági növénytermesztés, állattenyésztés, juh­tenyésztés és kertészet — szekadat­­len fejlődését. Egyre több és tökéle­tesebb villamosgéppel látják el a VGTÁ.kat. Ezek különféle teljesítőké­pességű és rendeltetésű villamostrak­­torokat, villamos gyomlálókapákat és kultivátor okát, villamos öntöző- és permetezőgépeket, villamos fejő. é.s gyapjúnyírógépeket kapnak a fejlett szocialista ipartól. Az ötödik ötéves terv folyamán az á Tat tenyésztésben is egyre nagyobb tért hódít majd a villamosgépek hasz­nálata. A villamosítás eredményei az állattenyésztési telepeken is egyre na­gyobb tért hódit. Elegendő rámutatni, hogy míg egy tehénistállóban 100 da­rab jószág gondozásához 24 ember szükséges, addig teljes villamosítás esetén csupán 8 emberre van szük­ség. Az állattenyésztésben minden munkafolyamat, beleértve az önműkö­dő itatókat, teljesen automatizálva lesz. A gyakorlat azt mutatja, hogy az önműködő itatok a tehenek tejho­zamát 10—15 százalékkal növelik. A ko'hozok állattenyésztő telepein takar­­mányozó üzemeket létesítenek. Egy Tyen üzem 300 tehén vagy 60 te­­nyészkoca ellátását végzi. A fejésnél igen elterjedt az elsőrangú háromüte­mes villamos-fejőgép használata. A birkatenyésztéssel foglalkozó kol­hozok számára óriási jelentőségű a villamos nyírógép. A villamos gyap­júnyíró megkönnyíti és meggyorsítja a munkát, 3—4-szeresére emeli a mun­ka termelékenységet. Ilyen géppel egy kolhozparaszt minden különös meg­erőltetés nélkül váltásonként 60 birkát megny'rhat. M. Pozd-in, Mar'ja Evszejev és más roszto vtartománvi élenjáró birkate­nyésztő tapasztalata megmutatte, hogy a munka kellő megszervezése esetén e n ormáknak kétszerese is teljesít­hető. Néhány év elteltével a villanytelep, óriások olcsó villanyereje a magasfe­szültségű áramvezetékek vonalain el­jut majd a többszázküométemyire fék. vő kolhozokba, szovhozokba és GTÁ- kba. A Don- és a Volga-vidék, a Káspi­­tenger partvidéke, Uk-ajna és a Krim félsz'get villamos traktorokkal fel­szántott, bőségesen öntözött földjei jsoha nem látott bőséges terméseket hoznak és a szárazság veszélye sem fenyegeti többé az ország aszályos vi­dékeit. Fiatal erdők és ligetek zöldéinek majd a sztyeppéken és pusztákon, a­­hol ezelőtt forró szelek tomboltak, j A szovjet nép egyre hatalmasabb i sikereket, arat a mezőgazdaság fejlesz­tésében. Az élenjáró technika és tu­­d omány segítségéve) országát teljes egészében virágzó vidékké, я bőség i kiapadhatatlan forrásává varázsolja. 1953 Ч70Г»1оГпТ*'Г'Г É. MÁXIM TANK: v Falusi áruház Népholt! Ki ne állna meg erremenőbe:i’ A meiőről jövet ki ne nézne be? 0 Van itt mit venni, csodálni bőven. Szeptemberi hombár sincs jobban tele. Vászontekercsek egész sora vár itt, Kínálja a tél fehér csodáit S ha kigöngyö'öd, hát szinte havaz, A virágos karton, akár a tavasz, A selymen a májusi ég üde kekje, S már meg se lepődöl, hogy ujjad alatt Fintyőke, pa<sírta röppen lel az égre. Van fülbevaló itt meg tarka szalag, \ Fésű, szagosvíz. kösöntyű, kendő, E~iy falu leánynak több mint elegendő. Én is segítek egy lánynak, íme, Megvenni egy új ruhát, olyat, Mint a derekáig érő hajfonat, Mint két ragyogó szeme s arca színe. . Itt látom akárhány barátomat: Harmonikát., hegedűt válogat, Egyikük lakodalmán fog szólni maholnap! Odébb a sarokban léaszák rostokolna к S egy nagyhasú hordó kenőccsel tele — Ne nyikorogjon a kolhoz szekere, Ha a kévék terhét hátára kapja. Az új könyvek előtt nagy a terefere: Ifjú unokával áll ott a nagyapja. Tündérmese képét mustrál ja a gyermek. Kutatja a könyvben a kol hnzpn-ászt, Micsurin hogyan oldja meg ezt meg amazt... Hallod zsivaját a vidám seregnek Vásárlás közben; a láz elragad, A pulthoz lépsz s mosolyogva veszel meg Egy játékszert, melyről te magad Se tudod, hogy ajándékul kinek add. GÁSPÁR ENDRE fordítása Hírek a Szovjetunióból és a népidemokráciákból A SZOVJET FŐVÁROS PIACAIN A kolhozparasztok nagtömegű me­zőgazdasági cikket hoznak fel a fő­város piacaira. Nagy forgalom volt ezekben a na- 1 pókban a központi piacon. Az eláru- j sítóépületekben megtalálhatók a Mosz. | kva környékéről és a szomszédos terű- j letek kolhozaiból beérkező legkülön­bözőbb élelmiszerek: hús, tej, zöldség­félék, friss méz. A déli kerületek pa­rasztjai sok gyümölcsöt hoztak fel. Hétköznapokon több mint száz kol­hoz árusítja itt termékeit. Szombaton­ként és vasárnaponként még élénkebb a kereskedelem. Mintegy 150 kolhoz hozza fel áruit ezeken a napokon. Moszkvában — a város szívében és a külső területeken — 30 hasonló piac van. A Moszkva-, Rjazany., Tula-, Kallnyin-területek, valamint Ukrajna, a Kubány és Grúzia 2000 kolhoza tar­tozik a’ állandó árufelhozók közé. Az utolsó hét hónap alatt a kolhozok 30.000 tonnával több különböző élel­miszert adtak el a m oszkvaiaknak, mint a múlt év megfelelő időszaká­ban. Szeptembertől a mezőgazdasági termékek még nagyobb arányú fel­hozatala várható. A főváros- piacokon növekszik a kereskedelmi pavilonok, hűtőházak, raktárak, hús- és tejmi­nőség ellenőrző állomások száma, a vidékről feljött pairasztok számára pe­dig három szálloda épül. A kolhozpiacok fontos eszközei a lakosság élelmiszerellátásának és jól egészítik ki az állami üzletek rend­­sze~ét. A KUJBISEVI VlZIERÖMÜ ÉPÍTÉSÉ­NEK HÄROM ÉVE Augusztus 21-én múlt három éve annak, hogy a Szovjetunió Miniszter­­tanácsa közzétette a kujbisevi vízi­­erőmú építéséről szé’ó határozatát. E három év alatt megépítettek 300 ki­lométernyi vasútvonalat, felszereltek több m'nt 200 kilométer hosszú ma­gasfeszültségű vezetéket, aszfaltoztak mintegy 200 kilométer hosszú autőutat. Hatalmas famegmunkáló kombinátokat, gépkocsija vi tő- és szerelő-üzemeket építettek, kőtörőket helyeztek üzembe. A kujbisevi vizierőműépítkezés mun­kásai, mérnökei és alkalmazottai eddig negyedmillió négyzetkilométe-ny' lakó teret kaptak. Számos klub, étkező, üzlet, kórház és egyéb intézmény nyílt meg számukra. Az építkezésnél műkö­dik két esti technikum és a kujbisevi ipari főiskola fiók'ntézete. Nemrég kezdődött meg a vízierő­­müközpont legfőbb objektumának épi tése. Ezeket az építményeket jóelöre megóvták a tavaszi áradástól. Az ol­vadás kezdete előtt több mint 12 ki­lométer hosszú zárógátat emeltek. Az építők a Szovjetunió Legfelső Tanácsa 5 ülésszakának előestéjén már meg­kezdték a vízierőmű alapozás; mun­kálatait. Augusztusban megkezdődött s vízierőmű első hat igépe betonalap­ra tának építése. Most folyik a fém­­alkatrészek sze-elése. A földk'emelési munkák üteme hónapról hónapra fo­kozódik. Az alsó zsilipeken befejezték az alapzatok betonozását, s megkezd, ték a zsilipkapuk felső berendezéseinek szerelését. ORVOSI MŰSZERGYÁRTÁS FEJLŐDÉ­SE ROMÁNIÁBAN A »Recas« üzem dolgozói ma már sorozatban gyártják a Röntgen-készü­lékeket. Kvarclámpák, rövidhullám­készülékek, galvánáramfejlesztő készü­lékek Is készülnek itt. Egyre fokozódik a sebészeti beren­dezés és műszerek gyártása. A sebész­késtől a szabályozható operációs asz­­tal'g, a sebzárő kapocstól a kötszer fertőtlenítésére használt autoklávlg számtalan fontos műszer és segéd­eszköz készül a „Recas" üzemben. Külön osztályon készül a laborató­riumi berendezés. Az üzemben ezen­felül precíziós mérlegeket, elektromos termosztátokat, vérátömlesztő készü­lékeket, stb. gyártanak kifogástalan minőségben. A kazánkészítő és szerelő osztályon komplex sterilizáló készülékek vannak munkában. Ilyen készülékek eddig csak külföldön készültek. De a »Re­cas» készülékei nemcsak orvosi mű­szerek fertőtlenítésére, hanem vizdesz. tíllá'ásra. f'zloiógiai szérum előállítá­sára is alkalmasak. Ezen a osztályon készülnek a már említett aurtokláv^k is, továbbá önműködő mosóberendezé­sek, centrifugák, 'szá”azlevegős szárl­­tőkészülékek. Az orvosi készülékek és műszerek gyártása szempontjából igen fontos a »Recas» üzem laboratóriuma és min. takész'tő műhelye. Az Itt dolgozó mérnökök, technikusok és szakmunká­sok számos űjtipusú készüléket és or­vosi műszert terveznek és állítanak elő. A HATÉVES TERV ELSŐ HÁROM ÉVÉBEN A LENGYEL VEGYIPAR MEGKÉTSZEREZTE TERMELÉSÉT A Lengyel Népköztársaság vegyipa­ra a techn'kai színvonal állandó emel­kedésének, ez új munkamódszerek be­vezetésének, a szüntelenül terebélye­sedő munkave-senyek és az észszerű­­sí tő, vamint üjitómozgalomnak kö­szönheti gyors fejlődését. Ezeknek eredményeként a lengyel vegyipar megkétszerezte termelését. Az ország­ban évről évre több olyan cikket ál­lítanak elő, amelyeket a múltban drá­ga valutáért külföldről kellett behozni. 1951-ben 6°, 1952-ben pedig már 109 újfajta vegyiipari cikket gyártottak az 0'szágban, míg az idén számuk már 206-ra emelkedik. Az iparág fejlődé­séről tanúskodnak az ország különbö­ző részein épülő új vegyipar üzemek is. Az elmúlt éz folyamán a lengyel vegyészmérnökök és technikusok 3136 észszerüsítésl és újítási javaslatot nyújtottak be. Megvalósításuk mintegy 470 millió zloty évi megtakarítást je. lent. A lengyel vegyipari üzemekben mintegy 250 műszaki klub és 400 komplex újítóbrigád működik. A KOREAI NÉPI DEMOKRATIKUS KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYÁNAK RENDELETE A SZÉTROMBOLT VÁ­ROSOK HELYREÁLLÍTÁSÁRÓL Közzétették a Koreai Népi Demok­ratikus Köztársaság Miniszte Tanácsá­nak rendeletét a városok helyreállítá­sáról és építéséről. A kormányrendelet megszabja a vá­rosoknak állami szervezetek és ma­gánszemélyek által történő beépítési rendjét és megjelölj a szétrombolt vá”osok mielőbbi helyreállítására irá­nyuló konkrét intézkedéseket.

Next

/
Oldalképek
Tartalom