Szabad Földműves, 1953. július-december (4. évfolyam, 28-52. szám)
1953-08-23 / 34. szám
9 4 Ti er far cf FoldmWs 1Q53. ninu47tue *>з A könyv a tudás forrása Sz. Levesenkó cikkéből Az time retek kincsestárából a marxista-leninista elmélet jelenti a legtöonet a kommunista társadalmat építő szovjet ifjúság számára. A marxista-leninista elmélet megalkotót példamutatóan hatalmas tudású emberek. C'vasottságuk, nemkülönben a szellemi tevékenység minden területét átfogó ismereteik bősége és mélysége mióban csodálatos. Jóformán fel sem mérhető mennyit olvasott Marx. Egész lényét a könyvek iránti .szeretet. ragaszkodás jellemezte. Amikor lányai megkérdezték tőle. mi a legkedvesebb időtöltése, Marx ezt válaszolta: „Könyveket bújni.” Marx a leggondosabban készítette *élő műveit Amikor a „Tőké"-h dolgozott. I 500 könyvet tanulmányozott át. Huszonnégy évet fordított a „Tőke” első kötetének elkészítésére. Szótár nélkül olvasott a legtöbb európai nyelven. Ötvenéves korában fogott i'ozzá i2 orosz nyelv tanulásához. Az első orosz nyelvi! könyv amelyet olvasott. Hercen „Élmények és gondolatok" című műve volt. Hat hónappal később már eredetiben olvasott orosz szépirodalmat: Puskint. Gorkijt Szál tikov-Scsedrin t, nagyrabecsiilte Cserniseris 7'i.j és Dobroljubov irodalmi munkásságát. Marxot mindig magával ragadta Engels nagy tudása, ismereteinek mélysége. valóságos enriklopédiának nevezte barátját Engels pedig azt mondotta. hogy ..Marxtól tanultam meg. hogyan kell dolgozni.” Vlagyimir lljics Lenin már a gimnázium felső osztályaiban tanulmányozta Marx műnk íit Megtanult németül. hogy eredetiben olvashassa. — Már ifjúkorában elolvasta Marx és Engels minden fontosabb miivét. A könyv Lenin elválaszthatatlan utitársa volt. Még börtönben, vagy száműzetésben sem vált rnea a könyvektől. Lenin számára a szépirodalom volt az élet megismerésének egyik forrása Szerette Cseimsevszkij műveit, különösen a híren „Mit tegyünk?” címii regényét. Lev Tolsztoj müveiből Lenin egész' életében merített Amikor elolvasta a „Háb rú és Békét” —■ azt mondotta Gorkijnak: „Micsoda sziklatömb mi? Micsoda hatalmas ember! I Ez aztán művész, barátom .. Sztálin már ifjúkorában is nagyon szeretett olvasni. „Sztálin — írja egyik iskolatársa, Kapanadze — diákköri-A. ban csaknem minden könyvet elolvasott. amit a városi könyvtárban talált.” A tifliszi szemináriumban minden szabadidejét politikai irodalom olvasásának szentelte, a marxizmust és a munkásmozgalmat tanulmányozta. Később, bármennyire is igénybe vet te pártmunkája és állami teendői, mindig szakított időt az olvasásra. A. M. Gorkij, a szocialista irodalom megalapítója, „a föld egyik legnagyobb és legtitokzatosabb csodájának" nevezte a könyvet. „Mindenért, ami bennem jó — jegyezte meg. — a. könyvnek tartozom hálával.... A könyvekről csak a legnagyobb elragadtatással és lelkesedéssel beszélhetek”. Mindössze tizennégyéves г;o!í, amikor feltárult előtte a könyvek csodálatos birodalma. Nehéz nélkülözésekkel teli ifjú éleiében az olvasás ünnep volt számára. A könyv Gorkij elmaradhatatlan utitársa lett. „Minél többet olvastam. — mondotta. — annál közelebb hoz tt a könyv a világhoz. annál ragyogóbb, jelentőségUnjesebb lett számomra az élet... Д könyvek, !nt csodálatos mesebeli madarak, arról énekeltek, mily ftokrétll és gazdag az élet. mily merészen törekszik az ember a jóra és a szépre" Az Hiúsághoz intézett leveleiben progr mmot feitett ki az olvasásról: „Tanuljatok állhatatosan — hirdette, — fáradhatatlanul és mindig. Olthassatok komoly könyveket". S hogy a terjedelmes művek ne riasszák el "két. erre figyelmeztetett: ..Többre becsüljétek a vastag könyvet. mint a vékonyát” — és tréfásan azt kérdezte „Sok?”— „Kevés! Hát még ezután mi jön! Jó volna, ha valamilyen nyelvet tanulmányoznátok... Én mindig tanulok, — és tanulni is fogok életem végéig, mert az ismeretgyűjtés élvezet az ember szán ára a tanulás természetes és egyúttal kellemes.” A nagy író arra hívta fel a szovjet ifjúságot, hogy „tanuljon, minél többet tanuljon ismerje meg országát... országa múltját és jelenét, hogy tudja, mit kell tennie a jövőben.” ihail Ivanovics Kalinyin, amikor egyszer komszomolistákkal a Nagy Honvédő Háború katonáival beszélgetett, azt mondotta, hogy az élet fáradhatatlan tanulást követel az ifjúságtól. „Rendszeresen kell tanulmányozni a könyveket, mert a könyv... mindennél jobban gazdagítja az em-A. ZSDÁN bért, lehetőséget ad a fejlődésre, az emberek jobb megértésére.” Ezek a lelkes szavak mindmáig történelmi jelentőségűek ifjúságunk számára. * * * A könyv a tudás forrása és az élet tanítója: [ük Kivét ad'n a népek sok évszázados p’nfčnvk, jobb jövőért vívott harcainak. A fórra da’ om.pf'ltti Oroszország haladószellemí! embereinek sok nemzedéke ábrándozott arról a korról, amelyben a kultúra a népé lesz. amikor maid a könyv hozzátartozik a nép mindennapi életéhez. A szovjet rendszer megteremtette ezt a korszakot A dolgozók milliói beléphettek a tndás szentM^éhe. Népünk valóban büszke lehet a srnvioi hatalom éveiben megjelent sokmillió könyvre. A harátkozás a könyvekkel a Szovjetunióban már a gyermekkorban kezdődik és egész életén végigkíséri az embert. A szovjet ifjúságot vonzza a tudás, a kultúra. A fiúk és lányok egyre nagyobb érdeklődéssel fordulnak a szovjet tudomány, művészet és irodalom alkotásai felé A könyv, az újság és á folyóirat hű barátjuk, segítőjük és utitázsuk. A tudásszomj könyvtárakba és olvasótermekbe viszi a fiatalokat. arra szteti őket ha apránként is. de gyűjtsék a könyveket, saját könyvtárat rendezzenek be maguknak. A Komszomol szervezetek olvasókonferenciákon vitatják meg a könyveket. a könyi'tárakhan olvasóaktivákat szerveznek. Rendszeresen tartanak előadásokat az ifjúságnak a könyv jelentőségéről. a sze'-"k, — írók és tudósok — életéről, munkájáról és irodalmi estéket rendeznek. Az ifjúságot Gorkij szavai lelkesítik: „Szeressétek a könyvet, mert megkönnyíti életeteket, jóbarátként segítségetekre lesz abban, hogy tájékozódjatok a gondolatok, érzelmek, események tarka zűrzavarában, megtanít benneteket, hogy tiszteljétek az embert és önmagatokat és a békeszeretet, az emberszeretet érzésével szárnyakat ad elméteknek, bátorítja szilieteket.” A könyv, a tudás forrása, egyre jobban szolgálja az ifjúság kommunista nevelésének nemes célját és a szovjet fiatalokat harcra mozgósítja a világ békéjéért. ov Öt évvel ezelőtt. 1948 augusztus 31- én halt meg Andrej Alexandrovics Zsdánov. — A Szovjetunió Kommunista Pártja és a szovjet n#p odaadó fiát, kimagasló marxista' teoretikusát, lenini-sztálini eszméinek nagy propa gandistáját sztette el benne. A szovjet nép jól ismerte és forrón szerette Zsdánovot, akinek a halála súlyos vesztesége a Szovjetuniónak, melynek javáért és boldogságáért dolgozott egész életében, de vesztesége a népi demokráciák dolgozóinak, az egész világ haladó embereinek is. Zsdánov egyik kimagasló vezére volt a Bolsevik Pártnak, hű tanítványa és fegyvertársa Sztálin elvtársnak. Élete a szocialista I záért. a kommunizmus ügyéért mindenét feláldozni kész harcos élete volt. Olyan élet, mely ragyogó példaként áll a kommunista társadalom építői előtt. ' * * * A. A. Zsdánov már kora fiatalságában a dolgozó nép jobb jövőjéért való harc ügyének szentelte magát, 1912- ben, 16 éves korában már aktív propagandatevékenységet fejtett ki a tanulóifjúság ; forradalmi köreiben és 1915-ben belépett a Bolsevik Pártba. 1917-ben az Uráli Sadrinszk városkában készíti elő a dolgozó tömegeket a Nagy Októberi Szocialista Forradalomra. Mint a sadrini járás első munkás-, paraszt- és katonatanácsának elnöke. hatalmas energiával és bolsevik szenvedélyességeel mozgósította a pártszervezeteket, az összes dolgozókat a tanácshatalom megszilárdításáért folytatott harcra. A polgárháború a'att a Vörös Hadsereg politikai nevelése terén tűnt ki kiváló tevékenységével. Sztálin elvtárs a Pártiörténetben többek között Zsdánovot is megemlíti ama tapasztalt bolsevik propagandisták között, akik igaz. szenvedélyes bolsevik szóval vezették a népet a külföldi beavatkozók és a belső eilenforradalmárok elleni harcban és biztosították a dicsőséges szovjet katonák győzelmét. A troekisták zinovjevisták, bucharinisták. a nyugati jobboldali szociáldemokráciával szövetségben és az imperializmus szolgálatában alapjában meg akarták rendíteni a Pártot, meg semmisíteni a szovjet rendszert és a monopolkapitalizmusnak eladni a szocialista hazát. A Bolsevik Párt és a szovjet nép azonban szétzúzta, meg semmisítette őket A szovjet nép és az egész haladó mberiség ez ellenségeivé folytatott harcban A A Zsdánov következetes lenini-Sztálin; harcos, hailithatatlan bolsevik volt. aki éppoly forrón szerette hazáját, mint amilyen határtalanul gyűlölte hazája és népe ellenségeit. А XIV. pártkongresszus A. A. Zsdánovot, a Központi Bizottság tagjelöltjének választotta meg és Zsdánov, a Párt vezetőkádecébe került, mely a 'trockizmus és a szovjet haza egyéb ellenségei ellen folytatott harc tüzében acélozódott meg. F.z a Sztálin elvtárs vezetése alatt álló bolsevik vezetőkáder még szorosabbá tömöritette sorait a lenini-sztálini zászló köré és a szovjet népet a szocialista építés széles országútjára vezette. А XVI. pártkongresszuson Zsdánov elvtársat a Központi Bizottság tagjává, majd а XVII. kongresszus a Párt titkárául' és a Politbüro tagjelöltjéül а XVIII. pártkongresszus pedig a Politbüro tagján' választotta. * * * A. A. Zsdánov tíz éven át. 1924-től 1934-ig a Gorkij-Terület: Pártszervezet vezető pártmunkása volt Ezekben az években Zsdánov a nép ellenségeivel szemben vívott küzdelem során azoknak az élén harcolt akik megvédték a lenini-sztálini párt egységét, tisztaságát és megvalósították a diadalmas sztálini ötéves terveket. 1934 decemberében, amikor a trockisták-buchar inísték megölték Kirov elvtársat a Fárt Zsdánov elvtársat küldte Kirov helyére, a leningrádi Pártszervez •-! elére és ezt a tisztét tiz éven át töltötte be. A Párt és a szovjet kormány Zsdánov elvtársat bízta meg Lenin vámosa védelmének megszervezésével, amikor a hitleristák az éhségblokád gyűrűjébe szorították Leningrádot. Zsdánov elvtárs Leningrad védőinek élén sohasem csüggedő, rendíthetetlen erővel dolgozott a hitleri támadók szétzúzása sztálini tervének megvalósításán. * * * Felbecsülhetetlenek Zsdánov elvtárs érdemei a forradalmi munkáspártok közötti kapcsolatok megszilárdítása, a kommunista pártok együttműködésének megszervezése, a dolgozók nemzetközi szolidaritásának megszilárditá! sa. a béke, a haladás és a szocializ! mus tóborának egységbe tömörítése i terén is. A. A. Zsdánov elvtárs beszámolója. ' melyet több kommu—'rig párt képvise j tőinek 1947 szeptember végén Lenj gvelországban megtartott tájékoztató tanácskozásán tartott, a háborúutánj j nemzetközi helyzet mélyreható Ieninisztálini elemzésével fegyverezte fel a világ kommunista mozgalmát, megmutatta a politikai erők új elrendező dését a háboní után, világosan és félreérthetetlenül leszegezte, hogy két tábor van: egvfelö' az imperialista és antidemokratikus tábor, másfelől az imperial istaellenes és demokratikus tábor. „Az imperialistaellenes tábor — mondotta Zsdánov elvtárs ebben az előadásában — a munkásmozgalomra és a demokratikus mozgalomra támaszkodik minden országban, a testvér: kommunista pártokra támaszkodik minden országban, a nemzeti felszabadító mozgalmak harcosaira a gyar; mati és függő helyzetben lévő országokban. az összes haladószeiiemű és I demokratikus erők támogatására tá- I maszkodik. amelyek szintén megvannak minden országban. E tábor célja: harc újabb háború fenyegető veszélyével és az imperialista terjeszkedéssel szemben." Zsdánov elvtárs. a nagy Sztálin hü tanítványa és fegyvertársa, lankadatlan energiával harcolt a kommunizmus ügyéért. „A A. Zsdánov a nemzetközi munkásmozgalom vezető egyéniségeinek első soraiban haladt” — állapította meg Sztálin elvtárs. A, A. Zsdánov elvtárs gyümölcsöző tevékenysége az ideológiai munka terén óriási ielentőségre tett szert a reakció terjesztette középkori sötétség elleni harcban és az új háborúra úszi tők ideológiai terjeszkedése elleni küz delemben. Zsdánov elvtárs a Szovjetunió Kommunista Pártja sztálini élgárdájába tartozott, mely nemcsak megvédte, hanem még magasabbra emelte a lenini zászlót, elvezette a szovjet országot a szocializmus győzelméig és tovább vezeti a kommunizmus diadala felé. Alexander Tvardovszkij: ANYA ES LANYA Anya meg a nagylánya együtt járnák munkába. Ügyes a lány. frissen hajló, fején kendő, úgy arat, suhog kezében a sarló, anyja mögött nem marad. Anyja nézi s büszke rája: mert 6 volt a mestere, lám, milyen jó a munkája, szégyent nem vallhat vele. Anya és nagylánya már táncolni is együtt jár. Perdül a lány könnyű lába, barna képe szép piros anyja nézi s büszke rája: mondják rá hasonlatos. Anya s lánya mindig együtt dolgoznak és dalolnak, egymástól iön meg a kedvük. De válni kell maholnap. Mert az anya azt kívánja, hogy tanuljon még a lánya, észben rajta tűhegyen s mindenben különb legyen. Városi nagy iskolába utazik az anyja lánya Tollas vánkos, finom vászon feszíti a kosarát — „Kis csemetém, szép virágom, mindig rád gondol anyád” Kikiséri a vasúthoz, szíve nehéz de nem fél: „Légy boldog és úgy tanulj, hogy az légy, ami szeretnél”. Lányi Sarolta fordítása. Rádió adó-vevőkészülékek szovjet gépállomásokon Számos szovjet gépállomáson megvalósították a diszpécserszolgálatot. — Ennek a rendkívül fejlett módszernek az alkalmazását nagyon megkönnyíti az „Urazsaj” típusú rádió adó-vevő készülék amelynek segítségével a diszpécser állandó kapcsolatot tarthat a földeken dplgozó traktorosbrigádokkal kombájnosokkal. E rádióállomás seg't ségével kétoldali beszélgetést folytathat a diszpécser és a brigádvezető mint a rendes telefonon Ha szükséges. a diszpécser egyszerre több, egymástól távol dolgozó traktorosbrigádnak adhat utasítást. A készüléket be lehet kapcsolni a rendps telefonháló zatba is A diszpécserszolgálat lehetővé teszi, hogy a traktorosok, kombájnosok haladéktalanul kérhessenek üzemanyagot vagy pótalkatrészt, ha szükséges, a munka befejezésekor a traktorokat gyorsan át lehet vezényelni más kolhozokba A rádióállomás segítségével gyorsan össze lehet gyűjteni a brigádok 'elöntéseit. A diszpécserközpont naponta kimutatást készít a brigádok munkájáról és átadia a gépállomás igazgatójának. A gépállomás igazgatója és főmérnöke a diszpécser-szolgálat révén kapcsolatban van a javítóműhellyel. az üzerrianvagközponttal és egyéb részlegekkel is. A Szovjetunióban már a gépállomások ezreit látták e! „Ürazsaj” rádióállomásokkal Az idén újabb tízezer gépet osztanak ki. Félmillió új, fiatal szakember A Szovjetunió főiskoláin technikumain és középfokú tanintézeteiben folynak az államvizsgák és a szigorlatok. Az idén több mint' félmillió fiatal szakemberrel gazdagodik az ország. Több mint 200.000-en fejezik be tanulmányaikat a Szovjetunió főiskoláin A végzett növendékek gyárakban üzemekben. kolhozokban, szovhozokban az ötéves terv építkezéseinek iskolákban. kórházakban helyezkednek el. — Több mint 40.000 mérnök és különböző ipari-technikai szakember szerez az idén oklevelet. A mezőgazdaság számára az idén a tavalyinál jelentősen több szakembert képeznek ki. A mezőgazdasági akadémiákon és főiskolákon — az esti és a levelezőtagozatok hallgatóin kívül — I7.00ft-en fejezik be tanulmányaikat. A háború utáni években új egyetemek nyíltak meg a Moldva, a Turkmén.. a Kirgiz és a Tadz.sik SZSZK- ban. Ma már minden köztársaságnak van egveteme. Az ötödik ötéves tervben kibővítik a középfokú oktatást. Ehhez jelentősen növelni kell a pedagógusok létszámát. Az idén a pedap'm'ai főiskolák és tanítóképzők 65 000 fiatal pedagógust adnak 1 özoktatásnak. Ha ehhez hozzávesszük a levelezési tagozatú ‘anitó- és tanárképző intézetek végzett növendékeit, akkor az idén végzett fiatal pedagógusok száma meghaladja a százezret. A Szovjetunió főiskolái és technikumai első évfolyamára az idén 400.000 hallgatót vesznek fel. A román és a magyar ú ítók közös célért dolgoznak A Román Népköztársaság Találmányi Igazgatóságának küldöttsége a magyar Országos Találmányi Hivatal meghívására a napokban meglátogatta a Magyar Népköztársaság III. Országos Újító Kiállítását Budapesten. A Bukarestbe visszatért küldöttség tagjai elmondották, hogy rendkívül megragadta őket a magyar dolgozók újítólendülete. A kiállítás eredményeit méltatva a küldöttség vezetője, Gerendi Gyula elvtárs többek között ezeket mondotta: „A magyar dolgozók, a hős szovjet sztahanovisták és újítók példáját követve. m°részen kezdeményez nek. A kiállításon bemutatott több mint 3000 újítás is azt bizonyítja, hogy a Szovjetunió önzetlen segítsége és a felszabadult munka a népi demokratikus országokban meghozza gazdag gyümölcsét.” A küldöttség tagjai tájékoztatják tapasztalataikról a román dolgozókat. — Elismeréssel említik többek között az F—4-es szén fejtőgépet, az új kokillahegesztési eljárást, a barnaszén kokszosításának r'a<n-' r „tőségéi új módszerét. a Suránvi-féle benzin megtaka rító karburátort és sok más újítást tó'álmánvt. amely Romániában is elősegítheti a termelékenység fokozását Egyes magvar újítások eredményesen terjedtek el. a román dolgozók köré ben. fgv például Antal József elvtárt újításának alkalmazásával a bukaresti „Augusztus 23” üzem marósainak egy része 70 százalékkal növelte a kések tartósságát. A bőriparban széles körben alkalmazzák és kitűnő eredményeket érnek el Fehér István elvtársnak,_ a Táncsics Bőrgyár dolgozójának újításával. A pusztasomorjai Békebrigád újítását: a kézi gyomláló és talajlazító készüléket nagy mértékben alkalmazzák a román állami gazdaságokban. A Román Munkáspárt és a kormány nagy figyelmet szentel a dolgozók alkotó kezdeményezéseinek és állandóan bátorítja, ösztönzi az újítókat Ennek eredményeképpen 1952-ben kétszerannyi újítási javaslatot nyújtottak be és valósítottak meg ч mnríij dolgozók mint 1951-ben. — Ezáltal 1952 ben 186.358 866 leire emelkedett az újításokkal elért megtakarítások összege. A küldöttség tagiai elmondották azt Is' a magyar márkások behatóan érdeklődnek a szocialista munka romániai hősei. Vasú Nicolae és Arján Dumitru módszerei iránt, valamint a Koleszov-féle szélesvágás elterjedése iránt. A népi demokratikus országok közötti tapasztalatcsere, a baráti egvüttj működés egyre nagyobb mértékben I hozzájárul a testvéri országok ipará- I nak fpileszfőséhez, a szocializmus épj- i tésének meggyorsításához, a Szovjet unió vezette b°ketábor meeerösiíécr hez. Ezért a közö célért dolgoznak a magyar és a romár újítók is. \
