Szabad Földműves, 1953. július-december (4. évfolyam, 28-52. szám)
1953-08-23 / 34. szám
1953. augusztus 23. Fäldmftfčs 5 ELŐRE EGYSÉGES FÖLDMŰVES SZÖVETKEZETEINK MEGSZILÁRDÍTÁSÁÉRT Bőséges jutalomban részesültek a kispakai EFSz tagjaj Keresztsorosan vetik az őszieket A kispakai EFSz-ben a földterülethez képest kevés a munkaerő. Ezért különös gondot kellett fordítanunk az aratási és cséplési munkák jó megszervezésére. Mivel szövetkezetünk már nem fiatal hanem 4-éves múltra tekint vissza, jól megoldottuk feladatainkat. Négy év alatt sok értékes tapasztalatot szereztünk a közös gazdálkodásban, úgyhogy az idén tényleg a legnagyobb rendben folyt az aratás és a cséplés. Az aratást még be sem fejeztük és máris csépeltük a gabonát. Elsőrangú kötelességünknek tartottuk, hogy legelőször is az állam iránti beadást teljesítsük. Július végéig beadtunk 11 vagon búzát, 8.5 vagon árpát, 2 vagon rozsot és 25 mázsa zabot. A cséplés befejeztével kitűnt, hogy még terven felül is tudunk beadni gabonát. Ezek szerint beadási kötelezettségünket körülbelül 140 százalékra teljesítjük. Nagy gondot fordítottunk a szövetkezeti alapok biztosítására is. Minden fajta gabonából meghagytuk a szükséges vetőmagot. A szociális alapra is hagytunk 70 mázsa búzát. Azután hozzáláttunk a természetbeniek szétosztásához. Bőven jutott gabona erre a célra. Akik a legjobban bekapcsolódtak a közös munkába, azok tényleg szépen kaptajf gabonát. Fölvári Anton, Mikóczi József, Mikóczi Alajos, Varga János és még több más szövetkezeti tag természetbeni járandósága 18— 20 mázsa gabona volt. De hogyis ne érdemelné meg az ilyen szép jutalmat például Mikóczi József és Mikóczi Alajos, s velük együtt Saller József, Gajdács Lajos stb., mikor a cséplési munkáknál olyan teljesítményeket nyújtottak, hogy az valóban dicséretükre válik. Mikor a szomszédos határban reggelenként megkezdték a cséplést akkorra a fenti elvtársak már a harmadik fuvart csinálták a gabonával megrakott szekerekkel. Emellett a takarmányhordásnál is kitűntek. Az idén annyi szálastakarmányunk van, mint amennyi szalmánk szokott lenni más esztendőkben. Most a cséplés befejezése után teljes ütemben folyik a silózás. Silókorónk is nagyon jól bevált, , úgyhogy lesz mit silózni égé- i szén két héten keresztül. Az 1 idén nem lesz takarmányhiányunk. Az idei aratási és cséplési munkákat valóban nagy sikernek tudhat! juk be. Most sem tesszük azonban I ölbe a kezünket, hanem hozzálátunk újabb sikerek megalapozásához. Nagy gondossággah készítjük elő földjeinket az őszi vetésre. Az 1954. évi jó cukor- és takarmányrépatermést úgy alapozzuk meg, hogy már most hordjuk a trágyát a földre, hogy idejében leszánthassuk. így folynak a munkák szépen sorjában egymás után. Még nagy feladatok előtt állunk. Be kell takarítanunk a sok kapás és ipari növényünket. De ezzel a feladattal is megbirkózunk. Arra törekszünk, hogy a jövő évben búzából is necsak 27,31, árpából necsak 28,12 és zabból necsak 35,45 mázsás hozamot érjünk el, mint az idén, hanem még az ilyen magas hektárhozamoknál is többet tudjunk ► termelni. Az előfeltétel megvan szövetkezetünkben, jó termő földjeink vannak és tagságunk az agrotechnikai intézj kedéseket betartva arra törekszik, ' hogy az idei eredményeket újabb sikerek koronázzák. Posvanc Béla, Kispaka. Kitűnő termést ad a középtúri EFSz dohánya Az ipolyság-palásti útvonal mentén minden járó-kelő figyelmét leköti a 14 hektáros dohánytábla és a korszerű dohányszárító, amely a középtúri szövetkezet tulajdonát képezi. Büszkék a szövetkezeti tagok a dohányföldjükre, hiszen a levelek nagysága már most elérte a 75—80 centimétert. Az idei dohánytermés olyan jó, hogy nemcsak a tervezett hektárhozamot érik el, hanem azt magasan túlteljesítik. Az eddigi eredmények azt mutatják, hogy a tervezett 15 mázsád hektárhozam helyett hektáronként 20 mázsa jóminőségű dohányt termelnek. Ez nemcsak annak köszönhető, hogy a szövetkezet talajelőkészítő munkákat idejében és jól elvégezte, hanem annak is, hogy jó munkaszervezéssel idejében és gondosan elvégezték a növényápolási munkákat. Már egy hónapja lázas munka folyik a dohányszárítóban. A dohányosok már kora reggel törik a leveleket és egyidejűleg szárítják azokat. A munkát Pitlik János és Pál Katalin irányítják. Az eddigi eredmények arról tanúskodnak, hogy a vezetés jó kezekben van, mert a 14 hektáros dohányföld a szövetkezetnek igazi aranybányája. Ennek tudatában végzik munkájukat a többi dohányosok is. Különö- i sen az járult hozzá munkakedvük további fokozásához, hogy Laukó János j szövetkezeti elnök azzal a hírrel tért vissza a lévai dohánybeváltó üzemből, hogy szövetkezetük dohányát kilogrammonként 20 koronás árért vet- ; ték át. Ez a magas ár még Pitlik elvtárs és Pál elvtársnő számítását is felülmúlta. Büszkén mondogatják a dohányosok: „Ha az idei termését ilyen szép árat kapunk, akkor nem kell senkinek sem aggódni a szövetkezetben, mert mindenki megelégedett lesz és boldogan nézhet a jövő felé ” Ha az ember figyeli a dohányosok munkáját, mindjén meggyőződhet arról, hogy minden a legnagyobb rendben megy A dohányosok két célt követnek: gyorsan és jól dolgozni. Vigyáznak minden levélre, hogy kárba ne j vesszen, mert minden egyes levél pénzt jelent a szövetkezetnek. Különösen kitűnik a munkában Lackovszky Mária, és Bencsok Erzsébet, akik naponta két ! munkaegységet is ledolgoznak. Példájuk követőre talált Banzi Teréziában, aki mint iskolás leány dolgozik itt es naponta ő is megkeresi a két munkaegységet. A fűzésnél Heviz Zsuzsanna. Simon Istvánné, Pavlovics Erzsébet és Magdalik Zsuzsanna dicsekedhetnek hasonló jó eredményekkel. Ök is ledolgoznak naponta két munkaegységet. Teljesítményeiket tovább fokozzák és így a szövetkezet élmunkásaiva váltnak. A bőséges dohánytermésnek azonban kevésnek bizonyult a műszárító. A dohány rohamosan érik s ezért helyről kellett gondoskodni. A szövetkezet vezetősége azért az üres pajtákat jelölte ki dohányszárítás céljára. Ez a szükségmegoldás fontos volt, mert a dohánybetakaritási szezon augusztusra ! esik, s ha akkor nem vigyáznak minden levélre, akkor a szövetkezetnek kára keletkezne Hasonló elővigyázatosság szükséges az őszi dohánvmunkáknál is, nehogy a fagy kárt tegyen a dohányban. A dohánybetakarítási munkáknál nehézséget okoz a szövetkezetnek az,! hogy a műszárítóba beépített ködösítő szerkezet nem működik. Л múlt évben is külön gőzgép segítségével kellett a dohány ködösíteni, ami természetesen megint csak nem felelt meg teljes mértékben a követelményeknek Az idén a lévai dohánybeváltó -iizem nagy-nehezen ugyan szállított egy új ködösítet, de ez sem megfelelő. Nem bocsát ki annyi ködöt., amenynvi szükséges ienne és így a dohány j inkább kiszárad, mint megpuhul Fontos tehát, hogy a lévai dohány! beváltó-üzem erre a dologra nagyobb i gondot fordítson, hogy ne forduljon elő j az, hogy a szövetkezetek — köztük a középtúri is — szép dohánytermésüket, azáltal, hogy nincs ködösítőjük, ne tudják idejében betakarítani. Tóth Géza, Középtúr. Több húst és tejet a do’go/ók asztalára Állami gazdaságaink dolgozói arra törekednek, hogy minél több mezőgazdasági terméket juttassanak dolgozóink ellátására. Így a gálszécsi állami gazdaság marhahúsbeadási tervét 25.696 kilogrammal túlteljesítette. Ezenkívül a terven felül beadott 25.413 liter tejet és 225 kilogramm birkagyapjút. A királyhelmeci gazdaság 36.340 kilogramm sertéshússal, 5.473 tojással és 624 kilogramm birkagyapjúval adott be többet, mint terve előírja. Jó eredményekkel dicsekedhet az iglói gazdaság is. A nagylomnyici gazdaság sem maradt le a tervfeladatok túlteljesítésében. Terven felül beadott 11.822 kilogramm marhahúst és 48.985 liter tejet. A tornai gazdaság augusztus 1-ig időtervét a sertéshúsbeadásban 6.650 kilogrammal túlteljesítette. Ugyancsak terven felül beadott 80.127 liter tejet is. Beadási tervét juhtúróbó! 126Í83 százalékra teljesítette. Még ennél is szebb eredményt ért el a baromfihúsbeadási kötelezettségének teljesítésében. amelyben 249.09 százalékos eredménnyel dicsekedhet. Majkút András zootechnikus, Kassa. 20000 liter tej terven felül A csécsi szövetkezet a szepsi járásban szép eredményeket éit el az állal- 1 tenyésztésben. A tagok eddig több j mint 6000 liter tejet adtak be terven • felül. Kötelezték magukat, hogy az I év végéig még 20.000 liter tejet ad! nak be előnyös felárakért, amivel sző í vetkezetüket még jobban mégszilárdítják. A sertéshús beadási tervüket 100 mázsával emelik. Ál'attenyésztésük kiszélesítése érdekében elhatározták, hogy 100 tehén részére istállót, í 400 sertés részére, (tedtg szállást épi( fenek. : Megelégedés uralkodik a perbetei EFSz tagjai között Perbetén már 3 vándorzászlót lenget a szél! Az elsőt, az EFSz-ek vándorzászlaját, szövetkezetünk nyerte, a második versenyzászlót a szorgalmas CsISz-tagok, a harmadikat pedig a traktorosaink érdemelték ki! Még hátra van a Cseniadok versenyzászlaja, amit igyekszünk elnyerni. Elfogadtuk a pelsöci versenykihívást, s ha ezt a versenyt is sikerül megnyerni, akkor mienk lesz a negyedik zászló is! Az állam iránti beadási kötelezettségünket augusztus 4-re teljesítettük . 54 vagon búzát, 34 vagon árpát, 7 vagon rozsot, 2 vagon zabol, összesen tehát 97 vagont adtunk be. Most a felmaradt termésből először is biztosítjuk a jövőévi vetőmagot, a takarmányalapot,, a szociális alapot, Hogy gazdaságunk, valamint állatállományunk fenntartása zavartalan legyen Nem feledkezünk meg természetesen a termeszetbeniek elosztásáról sem. Egy munkaegység után járó természetbeni járulék egy és fél kiló búza, 40 deka rozs, fél kiló árpa és 8 korona. Hat cséplőgéppel csépelünk egyszerre. Alig győzzük a gépektől a gabonát behordan. Az egyik gép naponta 205 mázsát is elcsépel. Egy geppel csak: a hüvelyeseket csépeljük. Már 3 vagon lencsét elcsépeltünk. A legszorgalmasabb munkacsoport Kaczán János csoportja. Szorgalmas munkájuk visszatükröződik az elszámolási könyvekben. is. A csoport 20 tagból áll és munkája az V. nehézségi osztályha tartozik. Ez fejenként 4 50 munkaegységet lesz ki. Ha 160 mázsát csépelnek el, akkor ez 3 munkaegységnek felel meg. A jobban fizető gabonánál elérhetnek 485 mázsát, esetleg 205-öt is, ez átlagban 3.59 munkaegységnek fele! meg Ehhez a kocsisok lógondozásáért hozza számítódik 0.50 munkaegység, tehai ez összesen napi 4 munkaegysége! tesz ki. Az aratás-cséplési hónapodban 100—110 munkaegységre szökik fel. Ez gabonában 150 kg búzát, 50 kg árpát, 40 kg rozsot tesz ki Рем/beli előleg pedig 800 koronára rúg. Ligel István 71-éves szövetkezeti tag, gépetető, aki azonkívül éjjeli őr is, szorgalmas munkájával kijön napi 4.80—5 munkaegységre. Példájával buzditóan hat a többiekre is. Cigel elvtárs azelőtt 4 hold bérelt földön dolgozott két tehénkéjével. Ma, mint géptetőnek a napi keresete az elcsépelt mázsák után 3.50 munkaegység. Az éjjeliöri szolgálatáért 1.30 napi munkaegységet kap. Havonta ez 130 munkaegységnek felel még. Szorgalma és kitartása magával ragadja az egész csoportot. Szövetkeztünkben nem feledkezünk meg a többi idősebb tagunkról sem. Akik mar nem tudnak dolgozni, s nem tudnak elegendő gabonát keresni, azok megkapják • fejadagukhoz hiányzó kenyérgabonát maximális áron. hogy biztosítva legyen mindennapi kenyerük. S ü t t i, József. Perbele. A dunaszerdahelyi járásban lévő hodosi EFSz tagjai a cséplésnél kíváncsian figyelték, hogy milyen különbség van a keresztsorosan és a közönségesén vetett gabona termése között. Az eredmény bizony nem maradt el. A keresztsorosan vetett gabona 3—4, sőt ! még ennél is több mázsával több ter- I mést adott, mint a közönségesen ve- | tett. A keresztsorosan vetett búza például hektáronként 32, az árpa pedig 27,4 mázsát fizetett. A szövetkezet tagjai e szemléltető példán meggyőződtek arról, hogy mennyire érdemes a szovjet tapasztalatokat alkalmazni. Hodosi elvtárs a szövetkezet elnöke me9je9.yzi: „Földjeinken még soha ilyen termés nem volt. Már most készülünk az őszi munkákra és tagságunk határozatához híven, minden gabonánkat keresztsorosan vetjük el. A magtermelési parcellákról elégséges jóminőségű vetőmagot nyertünk. Hogy az őszi vetést idejében megkezdhessük, már most kitisztítottuk a vetőmagot. Még megcsávázzuk, s aztán ha itt lesz az ideje, örömmel látunk hozzá a saját termesztette vetőmagunk keresztsoros elvetéséhez.” Helyes a hodosi szövetkezeti tagok elhatározása. A keresztsoros vetési módszer és az agrotechnikai határidők pontos betartása nem marad eredmény nélkül a jövő évben sem. Vegyenek példát a hodosi szövetkezeti tagoktól a többi EFSz-ek is, s már most gondoskodjanak arról, hogy a jövóévi termés még az ideinél is jobb legyen. Krajcsovics Nándor, Dunaszerdahely. Három rerseny zászló len rendez a füri EFSz-ben A múlt évek kimutatásai a fltri határban W—13 mázsás hektárhozamokról számolnak be. Mi a helyzet ma. A íalu egységes földművesszövetkezete egyér>es múltra tekint vissza. Ez a?t jelenti, hogy a vetésforgó áldásos hatása még nem D-’ telies mértékben kibontakozni. Дг összeadott földeket ugyan tagosítottuk, de gyakori lelenséfg volt, hogy egyésugyanazon főidbe az idén is az került, amit a szövetkezet megalakítása előtt a magángazdálkodó vetett bele. Ennek ellenére hektárhozamaink összehnsonlHhat.alanul magasabb, mint azelöt* szoktak lenni. Ha az átlagot vesszük, akkor 23 mázsás hektárhozamról számolhatunk be. Ег a jó munkaszervezésnek, az agroteehnikai határidők betartásának és az új termelési módszerek alkalmazásának köszönhető. A cséplési rövid idő alatt elvégeztük. a versenyben Václav csoportja került az első helyre. Tizenhét nap alatt, 1000-as cséplőgéppel 35 vagon gabonát csépelt el. E szép eredményért a csépiőgépkezelő, névszerint Lacuska László, megkapta a „legjobb cséplőgépkezel ö” versenyzászlót. A cséplés mellett a többi munkákat sem hanyagoltuk el. A tarlóhántást egyenesen a kasza után végeztük. Ebben a munkában Benyák Sándor és Jávorka János hernyótalpas traktorosok tűntek ki. Jó munkájukért ők is vándorzászlót nyertek De még ezzel sem (eipződött be a vándorzászlószerzés. A harmadik vándorzászlót traktorosbrigádunk nyerte, mint a járás legjobb traktornsbrigárfja. Ezek a munkasikerije és a természetbeniek szétosztása nagy megelégedettséget váltott ki n s-ö'-'-tJcezeti tagokból. F.nv munkoeanségre 3.30 kilogramm gabona jutott. ! A jól végzett munka után a szövetkezet aratási ünnepséget rendezett. Egymásután vonultak fel az egyes munkacsoportok, vidám nótaszóval az alkukon. A mulatság helyén a három büszkén lengedező •versenyzászló várta a szövetkezet dolgos tagjait. Onódy Imre, Für. Harminc mázsa búza hektáronként Még soha olyan gazdag termést nem takarítottak be a csallóközaranyosi határból, mint az idén. Az állami gazdaság dolgozóit ez fokozott munkalendületre serkenti, hogy a bő termés cséplését. most már a legrövidebb időn belül elvégezzek. A munka verseny keretében folyik. A versenytáblán egyre váltakoznak az eredmények, s mindenki izgalommal kíséri figyelemmel, melyik napon k! lesz a legjobb dolgozó. A királynéréti dolgozók joggal örülnek munkájuk eredményének. Kétszáz hektáros táblán hektáronként 30 mázsás búzatermést értek el. Az eredmény annak köszönhető, hogy gabonájuk 95 százalékát keresztsorosan vetették el. A tavaszi árpa hektáronként 36,24 mázsát fizetett. A csépié sí munkákba bekapcsolódtak az állattenyésztési dolgozók is. Külön dicséretet érdemelnek a fiatal CsISztagok, akik hétköznap és vasárnap egyaránt kiveszik részüket a munkából, hogy a gazdaság minél előbb befejezhesse a cséplést. Németh András, Csallóközar anyós. A kassai és eperjesi kerület munkaértekezletéről A mult hét szombatján gyűlésre ül- I tek össze Kassán a kassai és eperjesi ! kerület állami birtokainak igazgatói, j agrutechnikusai, zootechnikusai, gépé- . szei és könyvelői, hogy értékeljék az ; 1953. év első félévének munkáját. A tavaszi és aratási munkák lefo- i lyásáról a kerületi agrotef hpikus sza- j molt be, az állattenyésztésről pedig a kerületi zootechnikus Az elhangzott beszámolók után a további felszólalók önbírálólag beismerték hibáikat, de épp úgy beszámoltak az állattenyésztésben és növénytermesztésben elért eredményeikről is. A legértékesebb beszámolója Buckó elvlársnak volt, aki mint a nagy lom- 1 nici birtok küldötte, többek között eze- j két mondotta- „Az állami birtokok és' EFSz-ek több dolgozója még most is j azon töri a fejét, hogyan és mibe si- j lózzon! Hogyan silóztunk mi? Felhasz- j náltuk az összes használaton kívül ál- j ló vermet s ezeket silógödrökké aia- | kitettük át A vlkovi gazdaságban pe- j dig, ahol még ez a lehetőség sem volt j meg, közönséges gödröket ástak, eze- j, két aztán megtöltötték silókeverékkel 1 és erősen ledöngölték. így biztosítottuk a szükséges téli takarmányt, s az állandó lejhozamot Ma az a helyzet, hogy minden állat számára 10 métermázsát silóztunk le, ha pedig csak a tejelőket számítjuk 20 méterrnázsa silótakarmányunk van egyedenként. Buckó elvtárs továbbá beszámolt az állattenyésztésről s különösen a malacok elválasztásáról Ebben a munkában ktl lönösen Varga. Kovalik és Šechny elvtársak tűnnek ki, akik egy anyadisznótó! 9 malacot választottak el átlagosan. Lackó elvtárs Karályheimecrő! beszámolt arról, hogyan dolgoztak tavasszal és nyáron és milyen eredményeket értek el az aratásban. Az idei aratást a tavalyihoz 14 nappal, a tervhez viszonyítva pedig 4 nappal előbb fejezték be. A mutatkozó magas hektárhozamokat csak azért érhették el. mert használták a szovjet módszereket s ezekből is leginkább a keresztsoros vetést. Ígéri, hogy nagy igyekezettel fognak továbbra is dolgozni, hogy az őszi munkákat is jól, s időre elvégezhessék. Eltökélt szándékuk, hogy az eddig Kisszécsényen levő „Vörös zászló”-! a "királyhelmeci birtok kiérdemeli. A szepesújfalusi Kusák elvtárs rámutatott hibáikra, melyek különösen a munka gépesítésében és a könyvelés pontos vezetésében mutatkoztak. „Ma már azonban — mondja Kusák elvtárs — bátran kiállhatnánk versenyre még Nagylomiíicca! is, bár köztudomású, hogy ez a könyvelés vezetésében a legjobb. A gépesítésben pedig bármelyik gazdasággal kiállunk versenyre.” A szocialista versenyről Kotay elvtárs számolt be. Ismertette a verseny eddigi eredményeit, de egyúttal rámutatott a hibákra Is. Többek között ezeket mondotta: Már több gazdaságban szép eredményeket értünk ei a szocialista versennyel. Sajnos nincs ez mindenütt Így. Kell hogy mindenütt szebb eredményeket érjünk el. s hogy ezí elérhfssük. új embereket kell 'levélnünk, ^kiket példaként lehet állítani a többieknek. Csak így és csak akkor tudják majd az állami birtokok teljesíteni pártunk és kormányunk határozatait s csak így fogjuk tudni kielégíteni az állandóan - vdkedö keresletet terményeink iránt, ha minden hektár s minden állat több hasznot fog adni, mint eddig.” Matejova A„ Kaxsn
