Szabad Földműves, 1953. július-december (4. évfolyam, 28-52. szám)

1953-08-16 / 33. szám

1953, augusztus 16. Л/rOoď ~*~­FöldmíiTOS Tallós és Vezekény Két szomszédos szövetkezet kétféle munka — eredménye Mindössze két kilométernyi távolság választja el Vezekényt Tollóstól, tehát a talaj összetételében, az éghajlatban vagy általábán a természetrajzban alig mutatható ki a két község között fi­gyelemreméltó eltérés. Valószínű az is. ha például az egvik községben esik az eső, akkor a másik községben sem süt a nap. A felhők, amelyek végig­vonulnak Vezekény egén, Tallós egét is elhomályosítják és a nap tűző su­garai, amelyek aranyszínbe borítják Tallós határát, Vezekény földjeinek is meghozzák ugyanazt az áldást. Tehát a két község egyazon feltételek között élvezi a természet áldásait, az esőt és napfényt, egyazon feltételek között él­vezi népi derhokratikus rendszerünk segítségét, mégi" a két szövetkezet munkaeredménye között olyan kü'önb­­ség mutatható fel, mintha legalább is 1000 kilométernyi távolságra élnének egymástól és nem lenne módjuk egy­más munkamódszerét követni. A két község közötti különbség szem1 élteiden mutatja meg, hogy a munkafegyelemnek, a népnevelésnek, a szervezésnek legalább is van olyan hatása a szövetkezeti tagságra, mint mondjuk az esőnek és napfénynek a növényzetre. Hogy a különbség a két szövetkezet között tisztán a tagok munkafegyel­mén mutatható ki, azt fdkép az a tény bizonyítja, hogy míg Vezekénynek 340 hektár gabonát, addig Tallósnak 456 hektár gabonát kellett kicsépel­nie négy cséplőgéppel, mégis Tallós jóval előbbre van a munkával, mint Vezekény, holott a hektárok száma mutatja, hogy Tallósnak több munkát kellett elvégeznie, mint Vezekénynek. Azt sem állíthatja senki, hogy Tallós több munkaerővel rendelkezik, mert amíg Vezekény szövetkezete 136, ad­dig Tallós szövetkezete 140 tagot számlál. Ugyanakkor meg kell állapí­tanunk, hogy az к mb bt község határa jóval nagyobb, mint \'ezekényé. Az a helyzet a két községnél, amely egyazon időben, egyazon feltételek és körülmények között vet. arat és csé­pel, hogy míg az egyik fejlődik és járási méretben is előretör, addig a másik lemarad. Tallós elsőnek jelentette a galántai járásban, hogy gabonabeadását telje­sítette és ugyancsak elsőnek jelent­hette július 31-én, hogy végzett a cséplési munkálatokkal, mert alaposan megszervezett munkájával négy nap­pal megrövidíthette a cséplés idejét. Ugyanakkor Vezekényen az a helyzet, hogy bár a gabonabeadósqt teljesítette, я cséplés még folyamatban van. A cséplés és beadás közötti szerves ö szefüggés A cséplési munkák lemaradása V e­­ľpl&nyen szerves összefüggésben van i félévi beadás teljesítésében való le­maradással is. Ez teljes határozottság­ul visszatükröződött abban a hei'es , vitában, amely kirobbant a szövetke- j • éti irodában 'rövid ott-tartózkodásunk ‘ deje alatt. A vita hepe minden ékes­­;zónát meggyőzőbben bebizonyította, jogy nem a körülményekben, nem az dőjárásban és nem a ledőlt gaboná­ban, hanem a tagokban, a szövetkezet vezetőségé ben van a hiba. A vezekényi vita akkor robbant ki. rmikor a szövetkezet irodájában az igyik tagot megkérdeztük, hány mun­kaegységet dolgozott le eddig. Nem »olt módunkban megtudni a tag ne­jét, mert kérdésünkre a panasz ára­­lata tört ki belőle. Többek között azt nondotta. hogy nélkülöznie kell. mert [ júniusi munkaegységekért még nem rovta meg я jutalékot. Mindezt ter­mészetesen я fel el őségre vonás hang­án mondotta el, hei'es káromkodások cözepette. Őszintén megmondjuk heves kitö­rése kissé meglepően hatott, mert bár xem ösmertük még a vezekényt hely­­•etet. arról azonban már értesülünk Hovorka István, a szövetkezet köny­­'e1 óiétól. hogy minden egyes szövet­kezeti tag jómódban él, háztáji gáz­ló’kodást is folytat és az aprójószágon civül еду-két disznaja is van. Amikor a panaszos kissé lecsillapo­­lott. felhívtuk figyelmét arra. hogy a cönvrelő még csak most rendezi n r"'-sl'aegységeket és mihelyt elvégzi >"f n műnkét azonnal megkapja a róinkéin után járó osztalékot. Nincs :emmi oka a türelmet!enkedésre, mert »ódig is rr erjhnrtn mindig a közös munka eredményéből azt, ami neki tár. A szövetkezet egyetlen fillérrel :ern maradt adósa a múltban és nem varad adósa a jövőben sem. Végül feltettük neki azt a kérdést, ín most. pár napi késés miatt így lár­mázott. mit tett akkor, amikor meg­tudta hogy a szövetkezet nem telje­­picttr félévi beadását. Vájjon milyen mdbeazaest tett, hogy a szőve thezet igenis teljesítette kötelességét <vz ál­lammal szemben?! Ha annyira híve a pontosságnak, akkor ott is harcolhatott volna legalább is ennyi hévvel és meggyőződéssel. A pártfelnök megmondja az igazat Az utóbbi kérdésre egyetlen szó vá­laszt nem kaptunk. A panaszos csön­desen és zavartan pislogott. De hall­gattak a többiek is, akik akkor benn voltak a délelőtti órákban a szövetke­zet irodahelyiségében. Miután ott volt Moravszky Mátyás elvtárs, a helyi pártszervezet elnöke, hozzája fordul­tunk és kértük, hogy adjon választ mindazokra a kérdésekre, amelyek most felvetődtek, mert hiszen ő is­meri a legjobban a szövetkezet hely­zetét és leginkább alkalmas arra. hogy hiteles meggyőző választ adjon. És Moravszky elvtárs a nyílt, őszin­te és öntudatos emberek magatartásá­val válaszolt. A következőket mon­dotta: — A panaszok, amelyek most el­hangzottak, teljesen indokolatlanok. A tagok elégedetlenek, úgy: viselkednek, mint akik rosszul végezték munkáju­kat. Rosszul is végezték. A baj az, . hogy a fejtöl bűzlik a hal és mert rossz a vezetőség, rosszúl megy a szö­vetkezet is. Sem az elnök, sem az ag­­ronómus nem tette meg kötelességét annak érdekében, hogy legyőzzük a nehézségeket, hogy teljesítsük a tervet és hogy a szövetkezet közös vagyonát gyarapítsuk. A feszült csöndben Moravszky elv­társ, aki kazánfűtő az egyik cséplő­gépnél, hirtelen a ta^ok felé fordult, akik akkor az irodában voltak. — Ez így van, hiába néztek szemre­hányással rám. Ti itt ültök, ahelyett, hogy a cséplőgéphez jönnétek dtílgoz­­ni. Ha így megy a cséplés, mint ed­dig, hogy hétkor kezdünk és hatkor végzünk, akkor szeptemberben is csé­pelni fogunk. Igenis, ez így van, ez az igazság. Hiába hivatkoztok most az esőre. Ha reggel szemerkélt is az eső. most tíz óra van, félre rakhatjuk a nedves kévéket és hozzáfoghatunk nyugodtan a csépléshez, de persze itt ültök és lesitek a felhőket. Vegyétek tudomásul, hogy a tallósiak nem így dolgoztak. A tallósiak tudták, hop?/ mi a kötelességük, ezért is jelenthették elsőnek, hogy végeztek я csépiéssel . De tudják azt más községek is. csak éppen ti nem tudjáto''. mert még min­dig úgy néztek a szövetkezet földjére, mint az uraság birtokára . . . Még min­dig nem értitek azt., hogy mindez a miénk és cs'' is szoroalómmal. terv­szerű munkával növelhetjük éietszín- j vonalunkat„ Ekkor, jött be a szompzéd szobából i a nemzeti bizottság titkára, aki eny- | h'teni próbált a helyzeten és a csáp- j lesi munkák lemaradását a ledőlt ga­bonával indokolta. Erre azonban valaki találóan meg­jegyezte. hogy .netn a gabona, hanem a tagság dőlt le." Az irodában erre a közbeszólásra csend lett, a tagok kis­sé megdöbbenten néztek egymásra, mintha hirtelen ráébredtek volna ar­ra, hogy sok helytelen dolog történik a szövetkezetben, mert helytelen az, ha egy szövetkezeti elnök korcsmáros is egyben. Bármilyen becsületes em­ber is legyen az ilyen elnök, elnöki teendőit nem tudja jól végzeni és ha­­scmlókép nem tudja elvégezni az ag­­ronómus sem kötelességét, ha más funkciója is van. Mielőtt elhagyjuk a vezekényt iro­dát, még a következő kérdést tesszük fel Vigas Jánosnak, egy erőteljes 30 esztendős körüli tagnak, akiről csu­pán annyit tudunk, hogy 256-ra ríig a félévi munkaegységeinek я száma. — Mondd, ha mindenki annyit dol­gozott volna, mint te, elvégeztétek vol­na. a cs éplést már, vagy nem. — Elvégeztük volna, — válaszolja meggondoltan az a Vigas János, aki negyedórával azelőtt mondanwaló jó­val mintegy kísérőzenét szolgált a vita kirobbantásához, amelyből sokat ta­nultunk és amelyből reméljük, a ve­­zekényi tagok is sokat tanultak. Tallóson vidám jókedv 5 a nép A déli órákban érünk Tallós köz­ségbe, miután megtettük azt a két kilométert, amely elválasztja Veze­kény tői. Tállásban valami ünnepi, va­sárnapi légkör után szimatolunk .. — Talán azért, mert Vezekényben oly jó híreket hallottunk a község dolgozói­ról ... Ezért nem is lepődünk meg. hogy a Fogyasztási Szövetkezetben az egymásmelleit sorakozó italosüvegek között felfedezzük az ezüstnyakú pezs­gősüvegeket is. Amikor az irodában érdeklődtünk a szövetkezet elnöke felöl, a tagok azt válaszolják, hogy most Galántán van, de különben is, mikor lehet őt cfz iro­dában találni?... hisz az mindig fut és szalad . . . annak mindig akad va­lami sürgős, halaszthatatlan munkája. Később megerősíti ezt Loposny Ist­ván is, aki a szövetkezet megalakulá­sának első percétől könyvelő itt. Azt mondja, hogy Kovács István, a szö­vetkezet elnöke az aratás és cséplés ideje alatt az első volt, aki a hajnali órákban, alighogy pirkadt. kint járt a községházán és megszólaltatta a községi hangszórót. Ö volt a szövet­kezet ébresztője. Mindenütt ott volt, ahol szükség volt rá, lankadatlan ener- Qiával szervezett, agitált és arra ser­kentette és ösztönözte a szövetkezet dolgozóit, hogy elsők legyenek a be­adásban és az aratás — és cséplési munkák elvégzésében. Az elnök munkáját támogatták az elvtársak, akik agitbizottságot alakítot­tak, amelynek élén Kovács Ignác, a pártelnök állt. A bizottság tagjai a párt és szövetkezeti elnökön kívül Lipták i Mihály, Rimavszky János, a nemzeti bizottság titkára, továbbá két tanítónő, Карие Etel és Sagát Judit volt. A bizottság feladata az volt, hogy munkára serkentse azokat a ta­gokat, akik nem voltak elégoé fegyel­mezettek. Ezenkívül ellenőrizte a na­pi eredményeket és azokat naponta hangszórón kihirdette. sTény. az alapos munkaverseny meg­szervezése meghozta gyümölcsét. Tal­lós nemcsak az első lett a beadásban, hanem augusztus 5-ig terven felül 170 mázsa gabonát is beadott. Ezen­kívül o. tagok sorrendben jelentkeznek és felajánlják gabonájukat a jó fel­árért. Az első jelentkező Kollár Imre kocsis volt, aki. egyetlen napot sem hiányzott a munkából és július 1-ig 348.S munkaegységet dolgozott le. Van is annak, aki dolgozik. Eddig öt mázsa gabonát ajánlott fel. Vanka Mihály, etető ugyancsak öt mázsával jelentke­zett. Eddig a tagok 36 mázsát adtak el felárért, most már újabbak jelent­keznek, estére összeállítják a névsort. — Nincs mitől tartani — mondja Kovács István elnök, aki közben Ga­­lántáról megérkezett, — itt a zászló, amely a ' munkánkat hirdeti — és kezünkbe nyomja a vörösen izzó szép járási lobogót — csak fogd meg. Nem volt olyan könnyű megszerezni, mert a mi járásunkban nem egy olyan szövetkezet van, amely pályázott rá, de mi megmutattuk, hogy elsők tu­dunk lenni. Ilyenek a mi szövetkeze­tünk tagjai. Ne szégyeld, dicsérd őket, mert megérdemlik. Nem szegy éljük, dicsérjük a tallósi­­akat, az asszonyokat, lányokat és fér­fiakat egyaránt, akik kivétel nélkül tevékenyen résztvettek a közös mun­kában. Ennek köszönhető az is, hogy Tallóson nemcsak a taňóhántást vé­gezték el, hanem 48 hektáron a mo­­har, napraforgó és kukorica-csalama dét is elvetettek és két hét múlva ka­szálhatják már az új z&dtakarmányt. Már eddig is 12 gödörben 2, 410 köb­méter takarmányt süóztak a tavaszi keverékekből és most még hátra van közel hatvan hektár termésének siló­­zása az őszi keverékekből. Teljesen felkészülten indulnak a tél elébe és t ugyancsak alapos megfontoltsággal ké­szülődnek az őszi munkálatokra: ‘az őszibúzát, részben kereszt, részben szűksorosan akarják elvetni. é Tallóson, ottartózkodásunk ideje \ alatt egyetlen említésreméltó panasz / nem hangzott el. Derűt., munkaszerető t emberek ezek. Aki átlépi egy tallósi f dolgozó udvarát, az látja hogy mit J jelent az életszínvonal emelkedése, jf Libákkal, kacsákkal es tyúkokkal né- * pes itt minden udvar, egyetlen lépést J nem tehetsz, hogy aprójószágba ne f ütközz. Azzal, a benyomással távozunk in­nen. hogy a tallósi szövetkezet lapjai nemcsak ház aktáját, de szövetkeze­tüket hazájukat is szeretik. t A cséplési munkaverseny eredménye Alsószelin Áz alsószeli szövetkezet alaposan felkészülve és jó tervvel indult neki az idei békearatásnak. A munka jó megszervezése kitűnt abban, hogy kedvezőtlen időjárás ellenere is egy nappal lerövidítették az aratás idejét. Ezekszerint az aratást nem 10, hanem 9 nap alatt elvégezték. Hétszáznyolc­van hektár aratnivalója volt a szö­vetkezetnek. Az aratást 6 csoport vé­gezte, 11 önkötözőgéppel és 1 kom­bájnnal, amely 86 hektárt aratott. A csoportok közötti verseny nagyban elősegítette az aratás munkáinak gyors befejezését. A csépléshez a csoportok még nagyobb örömmel és felkészültséggel fogtak hozzá, hogy a gabona beadását minél előbb telje­sítsék. Ezért 6 cséplőgéppel fogtak hozzá a csépléshez. Egy-egy gépnél 32 szövetkezeti tag dolgozik. A négy­­gép dolgozói között állandó munka­verseny folyik. Hogy ez a verseny milyen hatással van a munkára, el­árulja az a tény, hogy egy nap sem fordult elő, hogy valamelyik gép 200 mázsánál kevesebbet csépelt volna. A cséplési eredmények állandóan vál­takoztak, mert egyik csoport sem akart lemaradni a másik mögött. A csoportok vezetői: Váci István, Varga József, Irsán István és Horváth Mi­hály mind ügyes, talpraesett embe­rek, mégis kivált közülük Váci István, aki a Bredjuk-féle módszert bevezet­ve egy nap alatt 263 mázsás cséplési eredményt ért el. Váci elvtárs cso­portja megmutatta, hogy nem kell siránkozni a rossz időjárás miatt, ha­nem a jó idő minden percét alaposan ki kell használni. A munkaverseny teljes kibontakozása megszülte a leg­szebb eredményt. Háromszázöt mázsa gabona egy nap alatt Varga József csoportja, amely a versenyben csak közepes helyet fog­lalt el, mindent elkövetett, hogy első legyen. Augusztus 5-én a csoport meglepetésszerűen csúcseredményt ért el járási viszonylatban is. mert egy nap alatt 305 mázsa búzát elcsépelt. Varga József csoportvezető elmondja, hogy a cséplési szünetekben népne­velő munkát végez és meggyőzi cso­portja tagjait, hogy a cséplés mielőb­bi befejezése az ö javukat szolgálja, mert a rossz időjárás esetén, ha a gabona egy része tönkremenne, azt az ő zsebük is megérezné, az. ő zsák­jukba is kevesebb jutna. Ezért a csoport tagjai már öt órakor mun­kához láttak Ömlött a szép acélos búza a zsákokba, teltek az autók. A csoport munkakedve a legmagasabb fokot elérte. Púkkal Lajos mezőőr megfigyelése szerint, 16 perc alatt három szekérről ürült le a gabona, ami 15 keresztet jelent. Egésznapi gyors munkájuk eredménye meg is látszott. Munka után este 8 órakor örült a csoportvezető az elért ered­ménynek. Hát még hogy örültek a csoport tagjai, mikor megtudták, hogy a napi keresetük 4.28 munkaegység! ■ Egy munkaegységre tíz korona elő­leget kapnak. Így egy tag aznapi ju­talma 42.80 korona és hozzá a termé­szetbeni járandóság. Ilyenformán a szövetkezeti tagok meg is ehetnek elégedve. Napi általános eredmény a cséplésnéj 220 métermázsa. Ilyen szép eredményeket élérve nem csoda, ha Puskás elvtárs, a szövetkezet elnöke, arról számol be, hogy az állam iránti kötelezettségüket öt nappal előbb, egyenesen a cséplőgéptől beadták. Éjjel-nappal szállították a gabonát Hogy mennyire a szemük előtt tar­tották az állam iránti kötelezettség­teljesítését, arról egy szép példát mond Puskás elvtárs: — Este tíz órakor éppen a gyűlés­sel végeztünk, mikor megjött az autó a gabonáért. Mivel a csoport tag­jai már pihenni mentek, nem gon­dolkodtunk sokat, hanem a többi ve­zetővel együtt felraktunk az autóra 54 mázsa gabonát. Azután nyugodtan mentünk mi Is haza. A továbbiakban elmondja, hogy a cséplést már az aratás előtt meg­szervezték. Kiszámították, hogy min­den gépnek mennyit kell naponta el­csépelni. Ezt a mennyiséget be is tartják, mert máskép a tervezett 18 nap alatt nem tudnak a csépléssel elkészülni. Minden tag kötelességének érezte, hogy a munkahelyén idejében ott legyen. Nagy tervszerűség van a munkában. A kitűzött 18 nap alatt elvégzik a cséplést. Megtudjuk, hogy volt egy 19-hektáros tábla, mely hek­táronként 32 mázsát adott. Most egy 32-hektáros búzatáblán csépelnek, amelynél a jelek azt mutatják, hogy a hektárhozam 36 métermázsa lesz. A gabonájuk 60 százalékát kereszt­­sorosán vetették. Ezen az őszön sűrü­­sorosan is fognak vetni, mert szeret­nének a jövőben még szebb eredmé­nyeket elérni. Hét vagon ipari árpát kicserélnek hét vagon takarmány­­árpáért. Hat vagon gabonát felajánlottak A tagok olyan szépen kerestek, hogy természetbeni járandóságukból a fejadagon felül beadnak az állam­nak körülbelül 6 vagon gabonát. Azok a tagok, akiknek augusztus 1-ig nem lesz 150 munkaegységük, nem kapnak félévi természetbeni járandóságot. A természetbeni járandóságot részükre fenntartják és ha újévig ledolgozzák a 250 munkaegységet, akkor utólag egész évre megkapják a természet­beni jutalmat. Ez volt a taggyűlés határozata — mondja Puskás elvtárs. Iyenformán minden tagnak le kell dolgoznia legalább 250 munkaegysé­get. Helyes a taggyűlés határozata, mert akadnak olyan taaok is, akik a szövetkezetét csak kihasználni akar­ják. Nem tud iák. vagyis nem akarják megérteni, hogy a szövetkezet az övéké, és ha becsületesen dolgoz­nak, minden évben szebb és jobb lesz életük. Sándor Gábor. Az EFSž-ek jogi segítséget kapnak Az 1953. évi 47. számú kormányren­delet az állami döntőbíráskpdásról, 1953. június 8-án lépett életbe, amely többek között meghatározza azt, hogy az állami döntőbíróság nem dönt o­­lyan ügyekben, amelyekben legalább az egyik fél EFSz. Ebből kifolyólag az EFSz-ek a szocialista szektorokkal szemben fellépő birtokpereiket nem vi­hetik állami döntőbíróság elé, mint ahogy azt az említett törvény­­rendelet előtt tették. A szocialista szektorok, valamint a népi igazgatás szervei ugyancsak nem kérhetik, hogy birtokpereikben az EFSz-ekkel szemben az állami döntő­bíróság Ítélkezzen. Az EFSz-ek vitás birtokügyeikben a szocialista szektorokkal és az állami szervekkel szemben a jövőben a nép­bírósághoz forduljanak. Az EFSz-ek, az üzemekkel és a szo­cialista szektorokkal szemben felme-I rült vitás gazdasági ügyeikben for­­; dúljanak a JNB IX. ügyosztályához. A JNB könyvviteli ügyosztályának oktatója, az EFSz-ek könyvelőinek szakszerű segítséget biztosít a nyilván­tartási könyvvitel egységes megszer­vezésében. A járási könyvelési oktató tevékenységére a KNB földművelésügyi ügyosztályának kerületi könyvviteli felügyelője ügyel. Amennyiben az EFSz-eknek a többi szocialista szektorral, esetleg az álla­mi közigazgatási szervekkel vitás kér­désekben jogi tanácsra volna szüksé­gük, úgy a KNB tervező osztályához forduljanak. A kerületi döntőbíróság ügyeivel megbízott KNB ügyosztályának dolgozói fel vannak hatalmazva arra, hogy az EFSz-eknek jogi segítséget nyújtsanak. Az EFSz-ek jogi tanácsért vitás kér­dések eldöntésében a bírósághoz, vagy az ügyvédi tanácsadóhoz forduljanak. Egy pillanatra se feledkezzünk meg a burgony abogárról! káros Ugyan milyen kárt csinálhat az az egy-két nyomorult lárva? — hallatszik gyakran „keresés” köz­ben parasztjaink ajkáról a lemon­dó szó. Helytelen hang ez, nagyon helytelen ... Ügy látszik, nem ér­tették még meg, hogy miért hang­súlyozza kormányunk oly nyomaté­kosan a burgonyabogár elleni szí­vós, kitartó harcot. Igen, szívósan harcoljunk ellene. Irtsuk, pusztít­suk! — erre hív fel ma minden becsületes embert. Igaz, az első tekintetre talán jelentéktelennek néz ki az az egy­két lárva, kellemetlen az órák hosszat tartó keresgélése. Vigyáz­zunk, elvtársak, hogy ez a „jelen­téktelen” és „kellemetlen” csalfa szó meg ne tévesszen bennünket. Tudomásul kell vennünk, hogy az az egy-két lárva par év alatt az egész burgonyatermésünket elpusz­títhatja. Gondoljunk csak a nyu­gateurópai államokra, ahol a kor­mányok nem törődnek az irtásá­val. Franciaországban például par év alatt annyire elszaporodott az Amerikából átcsempészett burgo­nyabogár, hogy a múlt gazdasági évben a burgonyatermés 40 száza­lékát elpusztította. Nem jobb a helyzet Adenauer Nyugat-Német­­országában sem. De mi nem akarunk ilyen hely­zetbe kerülni. Ezért alkalmazunk állandóan negyven repülőgépet a burgonyaföldek beporzására. Szabó Béla. * ) J.

Next

/
Oldalképek
Tartalom