Szabad Földműves, 1953. július-december (4. évfolyam, 28-52. szám)
1953-08-16 / 33. szám
\ S&S. augusetue 16. A nagycxii EFSz gaadasá goeabbaii hakniim fel a takarmányt • AHotemk jóformán wiég W*seeaeÍM*éból sem ehettek eieget. Más községbe szaladgáltunk szalmáért. — íg>y jellemл Kovács Arpád a nagyodi s Kivetkezőt elnöke a kora tavaszi takarmány - hiányt. A muH évhez viszonyítva, 3Z idén állattfnyes-ztésükben a takarmányalep kibővítése terén javulás tapasztalaté. Tizenkilenc hektár rétjüket komposztál és műtrágyával feljavították, ami álltai magasabb szénatermést érték ei. Ötven hektár füves-herekeveréket letettek, ami nagymértékben kihat majd egyrészt a takarmány biztosítására, másrészt pedig a talaj morzsáiékor szerkezetének fenntartására, ami érezteti azután jótékony hatását a magasabb hektárhozatnok elérésében. Most első ízben vetettek 5 hektár szudáni füvet, ami az állatgondozók megállapítása szerint nagyon jó takarmánynak bizonyult. A 6 és fél hektár lendek helyére silónapraforgót, 8 ha-on pedig borsós-kukorica keveréket vetettek silózás céljára. j Kovács szövetkezeti elnök tudaté- i ban van a silózás óriási jelentőségének ! az állatok takarmányellátása és az ál- j lat-i termékek előállítási költségének j csökkentése szempontjából. — Tavaly nem volt silótakarmá- ■ nyunk, de még egyéb nedvdús takar- | mányféle sem, mint például takarmány- ; répa és ehhez hasonló. Most minden előfeltételünk meg van ahhoz, hogy j elég silótakarmanyt biztosítsunk. Szűk- I ségünk is lesz rá, hiszen a tél folys- | mán a tejhoiam egyenletes színvona- i lát csakis ezen keresztül tudjuk meg- | tartani — így vélekedik Kovács el- I nők a silózásrói. Hogy minél több silótakarmányt biztosítsanak télire, a melléktakarmányokat is felhasználják. A tarlóherét, szudáni füvet, ha azt az időjárás miatt nem tudják majd felszárítani, továbbá a kukoricaszárat, répafejet és egyébb besilózható növényeket is felhasználják, hogy minél több nedvdús. fehérjében gazdag takarmányuk legyen az állatok részére. De mindamellett a takarmányozási technikát meg kell javítaniok. Hiába lesz elegendő takarmányuk, ha annak gazdaságos felhasználásáról megfeledkeznek, hagyják „Csáky szalmája” módjára elpocsékolódni, mint, ahogy az a múlt évben történt. Nem volt jó takermánybeosztás. Az állatgondozók; nem gondoltak a tavaszi hónapokra. A '^'téli hónapokban a lovak reggeltől estig ] és estétől reggelig, ha kellett, ha nem, j akkor is ettek. Persze az eléjük vetett takarmány nagy részét ilymódon elpazarolták, a drága takarmányból sok került a trágyába. Kovács EFSz-elnök felhozza, hogy a takarmányetetésnél az ellenőrzést megnehezíti a közös istállók hiánya. Állataik különböző helyeken vannak a faluban. Hogy az állatállomány nincs jelenleg közös istállókban elhelyezve, attól még rendet lehet teremteni a takarmányozás körül. Nagy János, a szövetkezetük zootechnikusa nemrég jött haza Kövecsesről a 4 hónapos zootechnikus tanfolyamról. Minden hónapra rendszeresen elkészíti a takarmányozási tervet. Ennek elkészítése azonban mind csak időfecsérléssé válik, ha megfeledkezik tulajdonképpeni feladatáról, arról, hogy az állatgondozókat rávezesse a tervszerinti takarmányozásra. Nagy Jánosnak elsőrendű kötelessége a takarmányokkal való észsze-I ó rá gazdálkodás megteremtés«, az állategészségügyi rendszabályok betartásának szorgalmazása, új fejlett munkamódszerek bevezetése éppen az alacsony színvonalon mozgó tejátlag é« at önköltség leszorítása érdekében. Ig.y például vezessék be a több szőre ékeset ben mér sikeresen atkalmaiott Melinyinova módszerét: az egyedi takarmányozást, a napi háromszoros etetést ás fájást, a tőgymasszázst, stb. Mielőbb át kell témiök az állattenyésztésben a hasznosság szerinti i»unkajutatmaaásrsj. Az állat gondozók ?v«k a k-itermelt tej, hús, stb. mennyiség« és minősége kell, hogy legyen a mértékadó a munkajutalmazásnál. Ahhoz, hogy tavaly, illetve ez év tavaszán buzaszalmából sem ehettek eleget az állatok, nagymértékben hozzájárult V7 állatgondozók lelkiismeretlensége és hanyagsága. De ezen nem is lehet csodálkozni, ha többségükben olyan egyének az állatgondozók, akiknek nem érdekük a szövetkezet állatállományának fellendítése. Hiszen szövetkezeteink egyik legnagyobb és legjövedelmezőbb pénzforrása az állattenyésztés. Az ebbő! eredő pénzjövedelem megráz lítené gazdaságilag a szövetkezetei. Ez pedig a falu volt „kisisteneinek”, cselédnyúzó kukkjainak nem érdekük, ellenkezőleg, azon törik a fejüket, hol tudnának ártani a szövetkezetnek, úgyhogy az mielőbb a tönk szélére jusson. Kik is ezek a к utókok, akik mind a mai napig bent pöffesakednek a nagy-* odi EFSz-ben? Szilvás Árpád 56, Kulcsár János 26, Szilvás Ernó 19. Jakab Ernő 19 hektárosok és társaik. Hogy milyen „emberszeretők” és becsületesek” Szilvás Árpád, Kulcsár ée a többiek, arról Homolka József, a HNB elnöke szolgál felvilágosítással, aki 6 éven keresztül cselédeskedeti náluk. — Szilvás Árpádnál a szolga egy hétig sem maradt meg, elszökött. El lehet képze-км, hogy mit kellett nekem 3 éven keresztül elszenvedni nála. Nem volt se ünnepem sem vasárnapom Ha kinn ért az eső a határban, a ruhámat nem száríthattam meg a kályha mellett. Ha azt akartam, hogy másnap ne járjak nedves ruhában, akkor úgy segítettem magamon, hogy az istállóban levő ágyban az esőtől átázott ruhát alámterítettem és testem melegével szárítottam meg. — Kulcsár, akinél szintén 3 évig cselédeskedtem, ugyancsak komisz ember volt. Reggel 4-kor sokszor még ennél is hamarább keltem. Hét darab lovat megetettem és megtisztítottam, utána késő estig pedig a határban dolgoztam. Amikor a határból hazamentem, sokszor olyan fáradt és álmos voltam, hogy még a vacsora sem kellett, elaludtam. Szilvás Emő, aki 19 hektár földjével lépett be az EFSz-be, ott kezdte, ahol abbahagyta. Ivan Štefan nevű cselédjét, aki 19 évig „bagóért” dolgozott nála, továbbra is kizsákmányolta, annak ellenére, hogy ivan is belépett az EFSz-be. Ivan pihenő idejét arcátlanul elrabolta: fát vágatott vele, szőlőben dolgoztatta, stb., hogy a szövetkezetben ne legyen képes becsületesen ellátni feladatát. Butra János 13 hektáros spekulánsnak is „büdös” a munka, „orvoshoz jár”, persze orvosi bizonylatot nem tud felmutatni. Bezzeg nem volt beteg, amikor munkába kellett hajtani a cselédjét. — Ezek a nagyobbak (értsd: kutákok) többnyire mbid tegedoeok; nyolc órakor járnak W a munkába — jegyzi meg Horaseéka. Ennek tudható be az is, hagy a cséplés, amit még a múlt hónap végón megkezdték, csigalassúsággal hadad. Augusztus 6-ig két cséplőgéppel mindössze 634 mázsa gabonát csépeltek pl. A munkafegyelem lazaságának uka is ebben keresendő. Az a tény, hogy egyes felelőtlen tagok a cséplőgép mellett cigarettáznak, visszatükrözi egyes szövetkezeti tagjainak közös tulajdon védelme iránt érzett felelőtlenséget. Hogy káros „sógor-komra "-elv uralkodik a szövetke*etben, ae kifejezésre jut abban, ha az egyik tagnak „hozzáragad” a keze a szövetkezeti tulajdonhoz, a másik ahelyett, hogy figyelmeztetné, vagy megakadályozná annak elsajátításában, inkább szemet hány felette arra gondolván: ma te, holnap én. Jobb munkaszervezést! A szövetkezetben többen dolgoznak, akik nem tagjai az EFSz-nek. Ez azt jelenti, hogy ezek a dolgozók nem érzik magukénak a szövetkezetét, nem erősödik bennük a személyes felelősség érzete a közös vagyonért, a végzett munkáért. A helytelen munkaszervezés megmutatkozik abban, hogy a dohánykertészetben nincsenek állandó munkaerők. — A tjyülésen már szóvá tettem — mondja Lovász Kálmán, a dohánykertészet vezetője — hogy állandó munkaerőkre volna szükségem, de az EFSz vezetősége a csekély taglétszámra hivatkozik. Pedig helytelen teljes mértékben az, hogy, hol egyik, hol másik tag jön a dohányba. A különböző munkahelyeken dolgozó tag egyetlen munkaterületen sem tudja tökéletesen megismerni munkakörét, Így nem válhat, belőle jé szakember. A szövetkezetnek tavaly egy millió j boronával több tiszta jövedelmet biz- i tesitott а И hektár dohány. Emellett 9000 korona jutalompénzt és külön dicsérő oklevelet kapott kiváló minőségű dohány termeléséért. Éppen azért a szövetkezet vezetősége helytelenül cselekszik, ha a dohánytermelést „mostohagyerekként” kezeli. Feltét- i i*nül szükséges, hogy a dohányterme- I lés munkáját legjobban ismerő szö- i vetkezeti tagokból a szövetkezet ve- I zetősége 2 egyenlő munkaképességű munkacsapatot szervezzen, hogy közöttük egészséges versenyszellem fejlődhessen ki. A szövetkezet vezetősége felelős azért, hogy az EF5z-ben tervszerű, fegyelmezett munka follyon, megszűnjön az a hanyagság és felelőtlenség, amely a közös tulajdon védelme iránt megnyilvánul; felelősek a szövetkezet eredményeiért, annak állandó szilárdításáért. Ezt csak úgy érhetik el, ha nem hunynak szemet a hibák felett, ha a szövetkezet alapszabályzatának 9-ik cikkelyét pontosan betartva kizárják soraikból a Szilvásokat, Kulcsárt, Jakabot, Gutrát és társaikat, akik akadályozzák a szövetkezet fejlődését. Vágják W szövetkezetük testéből mielőbb e bűzös, rothadó „fekélyt”, hogy annak eltávolítása után megkönnyebbülten, megsokszorozódott erővel és lendülettel hozzáláthassanak boldogabb életük megteremtéséhez, szövetkezetük felvirágoztatásához. Kovács István Teljesítsük a megszabott határidőre a gabonabegyűjtés tervét Ezekben a napokban a begyűjtési szervek, a népi igazgatás dolgozóinak és az összes falusi dolgozók legfontosabb feladata, határidőre teljesíteni a gabonabeadás tervét. Főleg a kommunistáknak kell példát mutatniok és a dolgozókat a begyűjtési feladatok teljesítésére kel] irányitaniok. Azon begyűjtésben már becsületesen teljesítették, azoknak a járásoknak is. amelyek a begyűjtésben jelentősen lemaradtak. A begyűjtési minisztérium jelentése szerint a repce és a termés begyűjtés állása Szlovákiában augusztus 9-én az állami birtokok kivételével az járások példája niok, amelyek nyomán kell haladfpladataikat a termésegyes kerületekben a kővetkezők: Kerület Búza % Rozs % Árpa % Egyéb szemes termény % Szemes termény együtt % Repce % Bratislava 66.7 53.2 72.3 15.7 64.6 23.4 Nyitra 56.10 55.30 54.79 4.55 53.17 21.34 Besztercebánya 12.33 8.13 12.10 0.06 8.21 13.48 Zsilina 14.6 34.9 27.8 — 1.5 — Kassa 4.52 5.09 5.63 0.11 3.91 32.2 Eperjes 1.90 1.65 3.31 0.03 1.46 — Szlovákia 43.22 26.89 51.46 1.09 35.2 22 50 Minden faluba távbeszélőt Július végéig a szlovákiai falvak 96 százalékát kapcsolták be a távbeszélő hálózatba. A gottwaldi ötéves terv ötödik évében minden falut bekapcsolnak a távbeszélő hálózatba. Ezzel a gépállomások irányitó szolgálata is jelentősen megjavul, mert minden brigáddal és szövetkezettel könnyebben tudnak érintkezni. Éjjeli műszakban 20 ha-t learattak Sindelár és Mates elvtársak a bojkovicei gépállomás dolgozói a harmatmentes éjszakát is kihasználták és ezen az éjjelen önkötözőgépeikkel 20 hektárt learattak. Az éjszakai műszak eredménvesnek bizonyult azért is. meit a szem nappal pergett, az éjjeli munkánál pedig a szemveszteséget teljesen elkerülték. Szkácel Ferenc, в bMdogfalvi EFSz tagja a ledolgoz*Ш, munkaegységek arányában megkapta méltó jutalmát, mint a képünk is mutatja, kocsin szállítják haza a gabonával telt teli zsákokat. A boldogfalvi szövetkezet tagjai nagy szorgalommal takarítják be gazdag dohánytermésüket. Példájuk nyomán a többi EFSz-eink is gyorsítsák meg a dohány törését, hogy minden levelet felfűzhessenek, amiért értékes összeghez jutnak. А kam« k«röW Szlovákiában alsónak telesített« a szénabegyűjtés tervét Szövetkezeteink tudatában vannak a takarmány biztosítás fontosságának állatállományaik részére, (jgyeinek arra, hogy amit lehet, idejében behordják ée felsilózzák. Augusztus (i-án a kassai kerület begyűjtési gépezetének dolgozói Szlovákiában elsőnek, országos viszonylatban pedig ötödiknek 100.3 százalékra teljesítették szénabegyüjtési tervüket. Tervszerinti határidejüket 19 nappal lerövidítették. Az elért siker a begyűjtési gépezet dolgozói közös öntudatos munkáját, valamint » kis- és középparasztok beadási fegyelmét bizonyítja. A szénabegyüjtésben továbbhaladnak. A szövetkezeti Micsurio-körök figyelmébe Csakis a népi kísérletezőkkel közösen végzett kutatások vezetnek olyan eredményekre, amelyek a termelést szolgálják A hektárhozamok emelése és az EFSz-ek termelési tervének teljesítése érdekében az új munkamódszereket hitelesíteni kell a növénytermelés egyes feltételei mellett. Magas termésekhez vezetik mezőgazdaságunkat a szakaszosítási kísérletek eredményei is. Ezen kísérletekkel megállapíthatjuk, hogy az egyes szövetkezetek termelési feltételeinek, mely gabonafajta felel meg a legjobban. Mivel Szlovákia egyes kerületeiben a termelési feltételek nagyon különbözők, a legrövidebb időn belül meg kell állapítani a legalkalmasabb növényfajtákat az egyes vidékek számára. A szövetkezeti Micsurin-körök ezért folytassanak széleskörű kísérleteket. A különböző búzafajták vetőmagját a kerületi kutató intézetekben szerezhetik be. így a „Szlovákiai 200-as”, a „Szlovákiai 77-es”, a „Szlovákiai B” és a „Szlovákiai intenzív” búzafajták vetőmagja beszerezhető a Diószeg-Üjhelyi Kutató Intézetben. A Radosinszky Károly által kitermelt búzafajtához a bucsany-i Kutató Intézetben lehet vetőmagot kapni. Bebizonyosodott, hogy a kemény búza újonnan nemesíiett fajtái a mi termelési feltételeinknek nagyon megfelelnek. Az agrotechnikai intézkedések betartásával 40—50 mázsa termést adnak hektáronként. Vetőmagot ugyancsak a Diószeg-Ojhelyi Kutató Intézetben lehet katmi. Egy gabonafajtához legtöbb 10 kilogramm vetőmagot kell rendelni. Minden fajtához külön zsákot kell küldeni, sőt még egy zsákot, amelyben az egész küldeményt helyezi el a Kutató Intézet. A vetőmag-kérvényeket legkésőbb augusztus végéig keli beadni, mert nagy az érdeklődés és az a cél, hogy minden szövetkezetnek jusson vetőmag a nemesített gabonafajtákból. Értékes kísérletek folynak a cukorrépamag termelése terén. Az új módszer előnye abban van, hogy kevesebb növényápolási munkára van szükség, de ugyanakkor az eddig magtermeiésnek szánt területek felszabadulnak más növény termesztésére. A kísérletet augusztus 10-től lehet folytatni. A cukorrépát rendesen előkészített talajba vetjük. A kikelés után a fiatal növényt megfogasoljuk és megkapáljuk. A kapálást szükség esetén késő őszig kell végezni A tél beállta előtt a parcella egy részét szalmával, más részét pedig földdel takarjuk íe és bizonyos részt letakaratianúi hagyunk. Tavasszal a növény megerősödése után 45—50 em távolságra kiegyeljük. Az egyelési távot kísérletképpen megváltoztathatjuk, amiből aztán megállapítható, hogy a répamagtermelésnél a növények milyen sűrű elhelyezkedése biztosítja a legnagyobb termést. Kisérleti célokra a cukorrépa-vetőmagot a legközelebbi cukorgyárban lehrt Igényelni a vetésterület nagyságámek feltüntetésével.
