Szabad Földműves, 1953. július-december (4. évfolyam, 28-52. szám)
1953-07-26 / 30. szám
2 Földműves I / 4 Szovjetunió Minisztertanácsa mellett működő Központi Statisztikai Hivatal jelentése a Szovjetunió népgazdaságának fejlesztését szolgáló állami terv teljesítéséről 1953 első félévében Moszkva, július 17. (TASZSZ) Az ipar, a mezőgazdaság, a közlekedés, az üzem- és lakásépítkezés fejlődését, az áruforgalom emelkedését, a munkások és alkalmazottak számának növekedését és a kulturális építést 1953 első felében a következő adatok jellemzik: I. Az ipari termelési terv teljesítése Az ipar az első félévi összterinelési tervét egészében száz százalékra teljesítette. Az egyes minisztériumok 1953 első félévében össztermelési tervüket a következőképpen teljesítették: Százalék Kohóipari minisztérium 99 Szénipari minisztérium 100.1 Asványolajipari minisztérium 100.5 Vegyipari minisztérium 102 A villamoserőmüvek és a villamosipar minisztériuma 101 Gépipari minisztérium 100.2 Közlekedési és nehézipari minisztérium 99 A Szovjetunió épílőanyagipari minisztériuma 97 A Szovjetunió fa- és papíripari minisztériuma 93 A Szovjetunió könnyű- és élelmiszeripari minisztériuma 101 A Szovjetunió mezőgazdasági és begyűjtési minisztériumának ipari vállalatai 106.6 A közlekedésügyi minisztérium ipari vállalatai 100.4 A Szovjetunió kulturális ügyei minisztériumának ipari vállalatai 103 A Szovjetunió egészségügyi minisztériumának ipari vállalatai 95 A szövetséges köztársaságok helyiipari minisztériumai és helyi tüzelöanyagipari minisztériumai 100.7 Ipari szövetkezetek 99.3 1953 első telében túlteljesítették a szén, a pala, a kőolaj, a benzin, a petróleum, a villamosenergia, a hidrogenerátorok, a gázgenerátoros motorok, a fémforgácsoló szerszámgépek — köztük nagy, nehéz és egyedileg gyártott szerszámgépek — a gépkocsik, a trolibuszok, a villamoskocsik, a lenkombájnök, a cséplőgépek, az előfonó gépek, a traktorok és talajgyaluk, a csapágyak, a szititétikus fenol, a műtrágyák, a mezőgazdásági növények kártevői és a gyomnövények elleni küzdelemre szolgáló vegyimérgek; festékek és más vegyszerek, a szintétikus kaucsuk, a gépkocsi-gumiabroncsok, a hajtószíjak, a szállítószalagok, a papír, a szesz és más ipari termékek termelési tervét. Túlteljesítették az első félévi tervet a gyapot, a len, a gyapjú és a selyemszövetek, a bőr- és gumilábbelik, a hús, a növényi olaj, az édesipari termékek, a fagylalt, a konzerv, a tea, a szőlő- és gyümölcsbor, a szappan, a cigaretta és más közszükségleti cikkek termelése terén. Nem minden iparágban teljesítették azonban a terv által megállapított feladatokat egyes termékfajta termelése terén.' így a kohóipari minisztérium nem teljesítette a tervfeladatokat egyes hengerelt vasfajták termelése, a szénipari minisztérium egyes fajtájú kokszosítható szén termelése, az ásvánvolaji minisztérium bizonyos olajfajták termelése, a villamoserőművek és villamosipar. minisztériuma egyes villamosberendezésfajták termelése és a gépipari minisztérium bizonyos fajtájú kovácsprés, vegyiberendezések és néhány mezőgazdasági gép, a közlekedési és nehézipari minisztérium bizonyos kazánfajták, turbinák és hengerdei felszerelések, a Szovjetunió építőanyagipara. a cserép, egyes tetőfedőanyagok és a csatornacsövek. Szovjetunió fa- és papíripari minisztériuma az ipari fa, fűrészelt árú és talpfa termelése terén. II. 'j A 7 ipari termelés növekedése 1953 első félévében a legfontosabb ipari termékek termelése 1952 első feléhez viszonyítva a következőképpen növekedett (1953 első féléve 1952 első félévéhez viszonyitott százalékokban): Nyersvas 112, acél 109, hengerelt áru 109. vasúti sinek 115. acélcsövek 114, réz 103, cink 114. ólom 119, szén 106. kőolaj 111, benzin 109, petróleum 124, Diesel-olaj 113, földgáz Ю6, villamosenergia 114, fővasúti gőzmozdonyok 163. fővasúti villamosmozdonyok 1 i 7 trolibuszok 152, gépkocsik í 13. motorkerékpárok 151, golyós- és görgőscsapágyak 112, kőolajberendezés 127. kohászati berendezés 111 »kszkavátorok 106. gőzturbinák 130. nagy vízturbinák 111, turbogenerátorok 162. hidrogenerátorok 186, nagy villamosgépek 133, villanymotorok 112, villanylámpák 106, fémvágó szerszámgépek 115, vegyipari berendezések 125, fonógépek 102, szövőgépek 110, számológépek 108, traktorok 107, répaszedó kombájnok 122, marószóda 113, Ualcinált szóda 120, műtrágyák 107, a mezőgazdasági növények kártevői és a gyomnövények elleni küzdelemre szolgáló vegyimérgek 130, szintétikus festékek 107, szintétikus kaucsuk 113, gépkocsi-gumiabroncsok 102, papír 111, cement 115, ablaküveg 117, pala 122. könnyű-tetejfedőanyag 113, tégla 117, előregyártott elemekből készült há-, zak 116, kerékpárok 108, gramofonok 125, varrógépek 126, órák 116, fényképezőgépek 107, pianinók és zongorák 124, pamutszövetek 106, gyapjúszövetek 109, selyemszövetek 152, hús-kolbász készárúk 105, hal 98, állati eredetű zsír 101, tejtermékek 100, kondenzált tej 119, növényolajok 122, sajt 112, cukrászUészítmények 109, konzervek 114, tea 108, szappan 113, szesz 119, bor 128, sör 106, cigaretta 116. A Szovjetunió egész iparának teljes termelése 1953 első felében 1952 első félévéhez képest tíz százalékkal nőtt. 1953 első félévében 1952 első félévéhez viszonyítva az iparban javult a berendezések kihasználása. A kohóipari minisztérium üzemeiben javult a kohók és martinkemencék kihasználása. Az ásványolajipari minisztérium vállalatainál növekedett a kitermelési és kutató fúrás gyorsasága.növekedett a könnyűolajtermelés százaléka a feldolgozott nyersanyagból. A villamoserőművek és á villamosipar minisztériumának kerületi villanyerőműveinél csökkentették a villamosenergiatermelés fajlagos üzemanyagfogyasztását. Javult a kapacitások kihasználása va szintétikus ammóniák, kalcinált és marószóda termelésnél. Javult a kapacitások kihasználása a cementiparban. Javult a berendezés kihasználása a pamut-, .gyapjú- és selyemszövetiparban.- 1953 első felében az ipari termelés önköltségének csökkentése körülbelül négy százalék volt. III. V Mezőgazdaság A kolhozok, gép- és traktrállomások és szovhozok sikeresen végrehajtották a tavaszi vetést és teljesítették a tavaszi növények vetési tervét. Az 1953. évi termés vetésterülete a múlt évhez viszonyítva növekedett. Jelentősen növekedett a legértékesebb gabonaféleség, a búza vetésterülete. Növekedett a cukorrépa és az olajnö, vények vetésterülete. Nagyobb lett az dvelőfűk kaszálóterülete, bővüft az egynyári füvek, gumós takarmánynövények és silónövények vetésterülete. Nem teljesítették a tervfeladatokat a len és burgonya vetése terén. A gép- és traktorállomások, szovhozok és kolhozok az idén technikai eszközökkel gazdagabban felszerelve kezdték meg a termés betakarítását, mint 1952-ben. 1953 július elsejéig 1952 július elsejéhez viszonyítva a gabonabetakarítókombájnok száma tíz százalékkal emelkedett, ezen belül a magánjáró kombájnoké 33 százalékkal, a traktorok és majgánjáró szénakaszálógépek száma 42 százalékkal emelkedett. E- zenkívül a mezőgazdaság nagymenynyiségű lóvontatású szénakaszálógépet, aratógépet és más betakarítógépet kapott. A teherautóállomány a mezőgazdaságban ugyanezen idő alatt hat százalékkal emelkedett. A kolhozokban a közösségi jószágállomány 1953 július elsejéig 1952 július elsejéhez viszonyítva a következőképpen növekedett: tehén 4 százalék, sertés 7 százalék, juh 11 százalék, ló 4 százalék. A kolhozok baromfiállománya 12 "százalékkal emelkedett. A közösségi állat- és baromfiállomány növekedésének üteme azonban elmarad a tervelőirányzattól. A szovhozokban az állatállomány ugyanezen időszak alatt a következőképpen emelkedett: tehén*8,százalék. sertés 6 százalék, juh 12 százalék, ló 7 százalék. A szovhozok baromfiállománya 15 százalékkal nőtt. IV. A vasúti- és víziközlekedési szállítások növekedése 1953 első felében a vasúti közlekedésben az átlagos napi szállítás általános tervét ГО0.8, százalékra teljesítették, de egyes vasútak nem teljesítették a számukra megállapított szállítási tervet. A vasutakon az átlagos napi teherszállítás 1953. első felében 1952 első feléhez viszonyítva .6 százalékkal emelkedett. ezen belül a szénszállítás 4 százalékkal, a kokszszállítás 12 százalékkal, a kőolaj és olajtermékek szállítása 10 százalékkal, az ércszállítás 12 százalékkal, a vasfajták szállítása 8 százalékkal, az ásványi építőanyagok szállítása 11 százalékkal, a gabonaszállítás 8 százalékkal, a lisztszállítás 14 százalékkal, a cukorszálítás 17 százalékkal emelkedett. 1953 első felében 1952 első feléhez viszonyítva egy tehervagon átlagos fordulási ideje 3 százalékkal csökkent. 1953 also felében a tengeri és folyami közlekedés áruforgalmi tervét egészben 102 százalékra teljesítették, de egyes teherszállításoknál nem teljesítették a tervet. 1953 első felében a tengeri közlekedés áruforgalma 1952 első félévéhez viszonyítva 14 százalékkal, a folyami közlekedés áruforgalma 22 százalékkal növekedett. A gépkocsin történő áruszállítás 1953 első felében 1952 első félévéhez viszonyítva több mint 15, százalékkal emelkedett. V. A beruházások növekedése 1953 első félévében az állami beruházások volumene 104 százalék volt. 1952 első feléhez viszonyítva. Ezen bélül a kohászatban 108 százalék, a fűtőanyagiparban 102 százalék, a viilamoserőműveknél és a villamosiparban 105 százalék, a gépiparban 108 százalék, az építőanyagiparban 108 százalék, a fa- #s papíriparban 109 százalék, a könnyű- és élelmiszeriparban 108 százalék, a vasúti közlekedésben 113 százalék. 1953 első félévében azonban az építkezési tervet a minisztériumok nem teljesítették. 1953 első felében nagymértékű lakásépítkezést, iskolaépítést, egészségügyi intézmény-építést, óvoda-, bölcsőde-, úttörőtábor-, mozi- és más kulturális iétesítfnény-építkezéi't valósítod ak meg. 1953 első felében 1952 első feléhez viszonyítva az építkezési beruházások volumene a következő volt: a lakásépítkezésnél 107 százalék, az iskolaépítésnél 117, kórház- és poliklinikaépítésné! 116 százalék, óvoda- és bölcsődeépítésnél 130 százalék. Az építésügyi minisztérium 1953 első félévében 10 százalékkal több építőszerelő munkát végzett, mint 1952 első felében, de nem teljesítette teljesen az 1953. évi első félévi tervet. VI. Az áruforgalom fejlődése 1953 első felében tovább fejlődött a szovjet kereskedelem. Az ipari és mezőgazdasági termelés terén elért új sikerek, a munka termelékenysége emelésének és a termékek önköltsége csökkentésének alapján a "kormnáy 1953 április elsején ismét — a jegyrendszer njegszüntetése óta hatodszor — csökkentette az élelmiszer- és ipari áruk állami kiskereskedelmi árait. Az új árcsökkentés elősegítette a szovjet rubel további megszilárdulását, vásárlóerejének emelését és a lakosság vásárlóképességének további növelését. A kormány 1953-ban pótfeladatként tűzte ki, hogy több mint 20 milliárd rubel értékű közszükségleti cikket termeljenek és szállítsanak a lakosság számára való eladás céljából. 1953 első félévében az állami és szövetkezeti kereskeíkelem vonalán a lakosságnak 15 százalékkal több árut adtak el, mint 1952 első félévében. Emellett 1953 második negyedében az árcsökkentés, a közszükségleti cikkek termelésének növekedése és a kormány más, a piaci árukészletek növelésére irányuló rendszabályainak megvalósítása következtébn a lakosságnak 23 százalékkal több ipari és élelmiszerárut adtak el, mint 1952 második negyedében. 1953 első félévében 1952 első félévéhez viszonyítva egyes élelmiszerek eladása a következő mértékben növekedett: hús és hústermékek 30 százalékkal. hal és haltermékek 2 százalékkal, állati zsiradék 26 százalékká-!, növényi zsiradék és egyéb élelmezési zsiradékok 14 százalékkal, sajt 23 százalékkal, tojás 18 százalékkal, cukor 25 százalékkal, édesipari készítmények 18 százalékkal, tea 18 százalékkal. » Az ipari áruk között a legjelentősebbén a következő áruk eladása növekedett: pamutszövetek 14 százalékkal, selyemszövetek 34, konfekcióáru 29, kötöttáru 24, harisnya és zokni 27, bőrlábbeli 24. óra 28, varrógépek 32. bútorok 34, porszívók 32, gramofonok 22 százalékkal, a televíziós készülékek eladása pedig' háromszorosára növekedett. A lakosságnak 72 százalékkal több személygépkocsit. 33 százalékkal több motorkerékpárt és 13 százalékkal több kerékpárt adtak el, mint 1952 első felében. Sok vidéken a lakosság egyes áruk Iránt) keresletét azonban még nem teljes mértékben elégítik ki. Ť953. július 26. i A nyilvántartás megjavításával javítsu a szövetkezeti gazdálkodást Az eddigi nyilvántartási rendszert az EFSz-ekben a mostani terjedelemben 1951-től használják. Az első EFSz-ek azt a könyvviteli menetet alkalmazták, mely főleg a gépesítéssel foglalkozó szövetkezetek részére lett kidolgozva. Ezen nyilvántartás az alakuló EFSz-eknek nem felelt meg, mert tevékenységük már elejüktől kezdve szélesebtkörű volt. Éppen ezért az 1951-es év elején meg is változtatták. Ezen vá!toztatásoknál a szovjet kolhozok könyvviteli elvei szolgáltak alapúi. Az alakuló félben lévő EFSz-ek és az iskolázott erők hiánya akadályozta olyan könyvvitel bevezetését, amilyet a kolhozokban alkalmaztak. A*2—3 éves EFSz-ek tevékenység" most már szükségessé teszi a rendes nvilvántartás sürgős bevezetését. A könyvelők, a zootechnikusok és a különböző szövetkezetek agronómusainak számos ajánlata bizonyltja, hogy az eddig használt könyvek és nyomtatványok száma nem elégséges ahhoz, hogy a szövetkezet napi állandó változásait befogadja. Az EFSz-ek megszilárdításával megváltozott a munka jutalmazásának módja és ez az egyik főoka annak, hogy a nyilvántartást szükséges megváltoztam. Nemcsak az elvégzett munka mennyisége, hanem az elvégzett munka minősége is mértékadó. Minél nagyobb a szövetkezeti tag gondjaira bízott állatállomány hasznossága, valamint az egyes munkacsoportnak a rábízott földön a hektárhozama, annál nagyobb lesz a jutalom. A mostani könyvvitel terjedelmileg nem nyújt elegendő bizonylatot az ilyen jutalmazások elkönyvelésére. A szövetkezeti műhelyek munkamenetének nyilvántartása szintén elégtelen. Végül pedig a nyilvántartás tökéletesítésével könnyen megállapítható lesz az F.FSz termelési cikkeinek előállítási költsége, miáltal a nyilvántartás* egyik elgfőbb feladatát teljesíti, vagyis az EFSz-ek, gazdaságosabb rendszer bevezetésével a termelést olcsóbbá fogják tenni. Milyen könyvekkel és nyomtatványokkal bővül az EFSz-ek nyilvántartása 1. A fajáltatok nyilvántartási könyve szolgái az állattenyésztés vezetői részére. Ez külön a tehenek és ellős üszők, esetleg az anyasertések és bárányok részére lesz kiadva. A fajfenntartók az egyes ápolók sorrendjében lesznek bevezetve. Á pontosan vezetett könyv többévi áttekintést nyújt á tenyészállatok faji sajátosságairól. Milyen feljegyzéseket eszközöl pl. az állattenyésztés vezetője a tehenekről és az ellős üszőkről? Vonatkozzon a feljegyzés elsősorban: a megtermékenyítés napjára, a várt és a valódi borjadzás dátumára, a fejés idejének megszakítására, valamant a borjú felnevelésére és ápolójának való átadási idejére és végül a tehenek átlagos napi tejhozamára. 2. A szaporodási jegyzet az állattenyésztők részére készült nyomtatvány, melybe a tenyészállat vezetője minden újszülött állatot (ha nem is él), annak súlyát, számát, esetleg a nevét is beírja. Ezen a nyomtatványon az állat ápolónője, akinél az állat felneveléséig gondozásban marad, elismeri az átvételt Azon okmány, melyben a vagyonállomány növelése, vagy csökkenése volt eddig vezetve, ezentúl megszűnik. 3. A fejési naplóba az állatgondozó vezetője a napi fejési hozamot jegyzi be. Minden csoport tejhozama fejőnők szerint személyenkint lesz nyilvántartva. Az átlagos tejhozam megállapítása céljából ezen okmány hátlapján minden egyes tehén tejelése ellenőrizve lesz. A tejelés ellenőrzése havonta 3-szor történik, ezt azonban előre nem jelentik be. Az évi átlag a tehénnevelési nyilvántartási könyvekbe lesz bevezetve. 4. A növedékállatok nevelésének könyvében a fiatal állatok fejlődése és növekedése lesz nyilvántartva. Ezen könyv vezetése az állatok gondos mérését igényli. Mnnden tenyészállatot külön, míg a többi, hizlalásra szánt állatot az egyes ápolónők csoportja szerint kel! mázsálni. 5. Az állatok súlygyarapodásának könyvébe a fiatal fajállat, valamint a ■ hizóáliatok csoportjának súlygyarapodása lesz bejegyezve. A hasznosság szerint bevezetett Jutalmazási módszer mellett a fiatal állatot egy más korcsoportba való beosztásánál le kell mázsálni, ez az okmány a fajállatok nyilvántartásánál, valamint a növendékállatok nevelésének könyvénél alapul szolgál. 6. Az átvett munkák bejegyzési könyvébe, a növénytermelési munkacsoportoktól átvett munkát jegyzik be, a minőség megjavítása céljából. Az agronőmus, vagy a szövetkezeti elnök л könyvbe azt az elvégzett munkát jegyzi be, amelyet a munkacsoporttól a helyszínen átvett, Az okmányban az elvégzett munka mennyiségén kívül bejegyzik a munka minőségét, valamint a hibákat is, azok kiküszöbölésének javaslatával. Ezen javításokat a csoport végzi újabb munkaegységek felszámítása nélkül. 7. A cséplés nyilvántartására a cséplési napló szolgál. Minden gabona félére a csoportvezető külön könyvet vezet. Egy műszak alatt kicsépelt gabonát, minőség szerint a cséplési naplóba kel! bevezetni és egyidejűleg azt is fel kell jegyezni, hogy a kiesének gabonát hova küldték el. Ezen okmány alapul szolgál a munkaegységek kiszámításánál, továbbá a traktorállomások Cséplőgépkölosönzési díj számláinak felülvizsgálásához, valamint a külön jutalmazás megállapítására is. A cséplési napló vezetése a fuvarlevéllel együtt első alapfeltétele az egész cséplés helyes nyilvántartásának. 8. A takarmányok átvételéről szőlő könyvbe az egyes munkacsoportok vezetői bejegyzik a raktárosnak átadott silózásra alkalmas, valamint a szálastakarmányt (szén, szalma, zöld takarmány). A csoportvezető bejegyzi a könyvbe, hogy a takarmány melyik és milyen kiterjedésű tábláról való, milyen fajta, minőségű és súlyú. A takarmány átvételét a raktáritok írja alá, de abban az esetben, ha a zöldtakarmányt egyenesen az istállóba adják, akkor az állattenyésztő köteles ezt aláírni. 9. Minden EFz-ben az etetési terv szerint kell etetni az állatokat. A szövetkezet vezetőségének állandóan figyelemmel kell kisémi a takarmányszükségletet. Ebből a célból a szövetkezetek bevezetik az elhasznált takarmányról szóló kimutatást, melyben az állattenyésztés vezetője 2—3-szor havonta jelentést tesz a vezetőségnek az elhasznált takarmány mennyiségéről. Ebben a jelentésben az elhaszná't takarmányt nemcsak az egyes hízóállatok szerint írják be, hanem az egyas etetők szerint is. Ezen okmány a takarmány kiadásánál is alapul szolgálhat. 10. A műhelyek munkáinak elkönyvelésére könyvet kell vezetni, melyben a kovács, kerékgyártó, nyerges valamint a melléktermelési munkák műhelyeinek munkája lesz feltüntetve. A melléktermelés vezetője bizonyos időközökben áttekintést terjeszt be a szövetkezet vezetőségének a műhelyekben elvégzett munkákról, az elhasznált anyagok kimutatásával. Ezen kimutatás alapja lesz egyes dolgozók munkaegységének megállapításához és ellenőrzésül szolgál az elhasznált anyaggal való gazdálkodásról. 11. A szövetkezeti piac bevezetése szükségessé teszi a szabadpiaci árúk kimutatásának a vezetését. Ezen nyilvántartás főleg az ellenőrzést szolgálja, továbbá a bevételek gyors könyvelésére bírja a tagokat, továbbá gyors áttekintést nyújt a termelési cikkek piacon való eladásáról. A piacon fel kell tüntetni aí EFSz pontos címét, a termelési cikkek árait, amelyet a szövetkezet vezetősége állapított meg. 12. Az utiparancs és az utazási jegyek könyvét a gépkocsivezetők munkaegységének kiszámítása céljából, az üzemanyaggal való gazdálkodás, továbbá a gépek kihasználásának nyilvántartására kel! vezetni. A szövetkezet elnöke, vagy más felelős egyén a kocsi használásáért, a gépkocsivezetőnek 3- dott utasításba bevezeti a vezető feladatát, melyet teljesítenie kell, továbbá-, az üzemanyagáilomány kimutatását, valamint a fel nem számítható km-ek számát a menet elején. Vissza jövetkor megállapítják és bevezetik az' elhasználj üzemanyagot, a be nem számítható km-ek számát, valamint az elvégzett feladatot. Az EFSz-ek fejlődése új munkaformák bevezetése és a gépesítés fokozása szükségessé teszi az új nyomtatványok bevezetését. Már a jövő évben bevezetésre kerül a kombájnnal való aratás és gabonatisztítási napló. Ezen nyomtatványok bevezetése csak egy célt szolgál' „Az EFSz-ek nyilvántartásának megjavítását”. t i
