Szabad Földműves, 1953. július-december (4. évfolyam, 28-52. szám)

1953-11-15 / 46. szám

1953. november 15. ftzHnrtf ťnldmiivP9 Komló Márton a kiváló sprtésnondozó Padány község nagy gondot fordít a beadásra Komló Márton könyvet, újságot kedvelő ember. Egyébként közepes­nél magasabb, erős testalkatú alig látni rajta hogy közel jár az öt­­venhez A muzslai szövetkezet ser­­téstenvésztési munkacsapatának fi a vezetője irányítója Tudását állan­dóan gyarapítja. Minden szakmá­iéin váaé szakcikket. rendeletét el­olvas és nyomban levonja a tanul­ságot. Szívesen tanul mások tanasz­­talataiból is mert hiszen fi sem tudhat mindent. Nagy szüksége van szaktudásra miután ann darab sertés van közvetve gondjaira bíz­va. ezenkívül az állatok oltását és a her élését is ő végzi Ekkora ser­tésállomány gondozása nagy fele­lősséggel jár Komló Márton teljes tudatában van felelősségteljes hi­vatásának s mindent elkövet hogy dolgozó társai segítségével a 1*0 anyakocánál minél magasabb ma­lacátlagot érjenek el. Gondoskod­nia kell továbbá a malacok szak­szerű felneveléséről és biztosítania kell a hízóknál a mi él magasabb napi súlygyarapodást. Komló elvtárs nemrégen vett részt Víglason egy állattenyésztési tanfolyamon. Mint ahogy mon­dotta. — ezen a tanfolyamon na­gyon sokat tanult. Nagy megelé­gedésére megismerkedhetett a ha­ladó szovjet állattenyésztési mód­szerek alkalmazásának fontosságá­val. — Gazsó tanár elvtárs minden szava szinte belevésődott az ember agyába — jellemezte Komlo elv­társ, a tanfolyam egyik előadóját. A tanfolyamról hazajövet addig nem is nyugodott. am:g az utópá­­roztatást nem vezette be a serté­seknél. Ennekelötte az egy éllés­­nél a malacátlag 7 darab volt. A szovjet módszer bevezetése után ez az átlag 9.8-ra emelkedett. Ugyan­akkor a malacok elhelyezésében is változtatást eszközöltek — Először közös kifutójuk volt a malacoknak — mondja Komló Márton — ami azt eredményezte, hogy a malacok összekeveredtek és előfordult nagyon sok esetben hogy nem saját anyjuktól szoptak a kis­malacok. Ez rossz hatással volt az anyaállatokra mert a ki nem szo­pott csecsbimbókbai. г tej elapadt Ezt a kérdést úgy oldottuk meg hogy az anyakocák kutricáján be­lül külön kis rekeszeket készítet­tünk a malacok részére. Az elvá­lasztott malacokat naponta ötször etetjük. Az etetés télen-nyáron a nyitott etetfltéren folyik. A hízósertéseknél alkalmazzák a Surikov szovjet sertésgondozó módszerét Amikor a sertés eléri az 50 kilogrammos súlyt hízásra fog­ják, 70 kilogrammig elflhízlalást eszközölnek. Gynmortágitó takar­mányokat így például nyáron zö'd­­takarmányt. télen szecskázott szá­raz lucernát takarmányrépát és sílózott krumplit etetnek velük — Ezután következik a tulajdonképe­­ni hizlalás amikor naponta 3 ki­logramm árpadarát adnak a hízók­nak. Ezzel a módszerrel szép ered­ményeket érnek el a súlygyarapo­dásnál. A muzslai szövetkezetben te­­nyészserteseket is nevelnek, ami szép jövedelmet biztosít a tagság­nak. Ugyanakkor az állatgondozók az eladott tenyészállatok után pót­­jutalmat kapnak. Ez arra serkenti őket, hogy elsőosztályú tenyész­állatokat neveljenek tel. mert ezek után 10 százalék potjutalmat kap­nak. míg a második osztályú után 3, és a harmadik osztályért csak egy százalékot kapnak. Célravezető volna, ha nemcsak a tenyészállatok nevelésénél de a hizlalásnál és a malarszaporulat to­­vábbfokozása érdekében szintén bevezetnék a pót jutalmazást. — A múlt évben sertéshúsból 110 szazaiéiera teljesítettük álla­munkkal szembeni kötelességünket — mondja Komló elvtárs — ez év­ben sem maradunk adósai álla­munknak. K. í. A padányi szövetkezetnek 93 tagja van, 801 hektár terület felett rendel­­, kezik, amelyből 590 szántóterület. El- I nöke Tamássi Imre. 45 év körüli volt középgazda, aki tavaly augusztusban, közvetlenül cséplés után, 7 hektár­földjével lépett a szövetkezetbe. Belépésével kapcsolatban az elnök a következőket mondja­— Életemben mindig az az alepelv érvényesült, hogy az ember becsületes munkájából éljen. Amikor községünk­ben 1950-ben megalakult a szövetke­zet, rájöttem, ha mi dolgozó parasztok összefogunk, akkor becsületes munká­val többet érhetünk el, mintha min - denki külön-külön dolgozna. Itt meg kell jegyeznem, hogy ehhez az ered­ményhez nem csupán megfigyeléseim vezettek, hozzájárultak a nyílt -iták is, amelyek a gyűlések, a néppel való beszélgetések során alakultak ki és amelyek sok homályos pontra derítet­tek világosságot. Ezenkívül a szövet­kezethez való közeledést elősegítették az elvtársak, akik minden alkalmat megragadtak, hogy felvilágosító mun­kájukkal rámutassanak a jövőre, rá­mutassanak a Szovjetunió fejlett me­zőgazdaságára. amit korszerű techni­kával, szakszerű munkával és közös összefogással értek el. E beszélgetés során Varga Kálmár a nemzeti bizottság titkára szól kÖ2 be. — Valóban nagy súlyt helyeztünk Imre bácsi meggyőzésére, mert tud­tuk, hogy belépése a szövetkezetbe döntő hatással lesz az egész község dolgozóira. Ez így is történt, amint tavaly ősszel híre ment, hogy Tamás­éi belépett az EFSz-be a többi kis- és középparaszt is őt követte. Milyen tapasztalatokat szerzett az elnök? Arra a kérdésre, hogy mint szövet­kezeti elnök milyen tapasztalatokat szerzett, Tamássi elvtárs így válaszol­— Először is rájöttem, hogy a mun­kaszervezésnek, ezenkívül a verseny­nek, amely a szövetkezeten belül és járási méretben folyik, nagy szerepe van a munkák jó elvégzésében,' tehát a szövetkezet fejlődésében. Rájöttem arra is, hogy életem alapelve az, hogy mindenki becsületes munkájából éljen, valóban csak most érvényesül igazán, most a felszabadulás után, amikor ál­lamunk segít, minden alkalmat megra­gad, hogy életszínvonalunkat emelje Mindez — különösen ma világos előt­tünk. amióta a pénzreformot végre­hajtották, bevezették a felárakat a mezőgazdasági terményeknél és ugyan­akkor az ipari cikkek árát csökken­tették Tehát nyilvánvaló, hogy oár­— Ceruzát pajnrt — szolt Jóská­nak és Jóska engedelmeseden mint egy iskolásfiú Zsuzsi néni diktálni kezdett. — Tégla 30 százalék — Tíz ezer darab tégla 7.000 korona. — Marad? ... Erre már Jóska válaszolt. — Marad 2100 korona — és folytatta a számí­tást. — 20 mázsa cement 2000. marad 400 korona, — .50 mázsa mész 2000. marad 400 korona. Ha a faanyagért 3000 koronát fizettünk volna, marad 600. — Az ajtók és ablakok után 400 korqnát takarítunk meg fgv hát vá­ratlan olyan pénzösszeghez jutunk amelyért a kőművesek felépítik há­zunkat. Juhász bácsi a sok szám között alig tudott eligazodni. Mint zengd költe­mény szavait úgy hallgatta Jóska fiát. aki felsorolta újra a lecsökkenteti ára­kat Végül amikor összegezve az ered­ményt. megmondta, hogy 3900 koro­nával kevesebbet fognak fizetni a szükséges anyagokért, az öreg szinte elkábult. Ez a szám. mint valami fő­nyeremény meggyorsította szívveré­sét és felszabadított benne olyan gon­dolatot és érzéshullámokat, amelyek eddig ott szunyadoztak valahol lelke mélyén. Most mindez egyszerre tört fel és miközben szeme ragyogó fényt kanott, vakító világossággal feltárult e]őtte a múlt minden szenvedése. — Soha ilyen világosan nem látta maga l7őtt kizsákmányolóit. mint most köny­vijei n keresztül mint most az árcsök­kentés áldó hatásán keresztül. Látta maga előtt a dölyfös. gőgös Pálffy Vilmos grófot és kényeskedő fe­leségét. az olasz kercegnőt Tizenhat esztendős volt akkor mindössze, ami kor hozzájuk került mint lovász. Ez• 1907-ben történt. Akkoriban a lakat­lan kastélyban ragyogó tisztaság ural­kodott. mert az uraság a stájerországi kastélyban töltötte a nyarat. Az első napokban bizonyosfajta .izgalomban élt, annyira elkábította a minden szo­bából bútordarabból tárgyból kiáradó fényűzés. Meg volt * arról győződve hogy itt jó dolga lesz Végül is a sok jóból neki is jut valami. Iparkodott is rendesen dolgozni Azt a parancsot kapta, hogy a lovak gon­dozásán kívül a kertésznek is segíte­nie kell a többi lovásszal az angol­parkban Nem volt ez könnyű munku mert a gróf úr, aki szerette a szép virágokat, igen szigorú ember volt A virágkedvelő gró.1 úr, miközben gyö­nyörködött az angol-park rózsáiban arra is nagy gondot fordított, hogy a cselédgyerekek egyetlen percet se pi­hen lenek. Az öreg. hatvankét éves Juhász most maga előtt látta az elegáns gróf urat amint görbe botjával a parkban sé­tált. A görbe bot most különös je­lentőséget kapott, mert gyakran fe­­nyegetődzött vele, amikor naplopók­­nak szidalmazta Őket. akik ott görnye­­deztek a virágágyak mellett. A leg­érdekesebb pedig az volt, hogy mindez akkor nem fájt neki. Akkor arra gon­dolt hogy ez így helyes Neki dolgoz­nia kell, a grófnak pedig az a felada­ta, hogy durváskodjék. hogy kiszopo­­lyozza őket az utolsó csepp vérükig Az öreg Juhászt most borította el a harag az elegáns gróf úr embertelen viselkedéséért. Ez a harag jutatta eszébe azt a na­pot is, amikor elvált, visszavonhatat­lanul elvált a gróf úrtól. Akkor már a nyolcadik hónapja szolgait Pálffyék rezidenciájában. A szobainast, aki megbetegedett a par­kettek fényesítésétől, neki kellett he­lyettesítenie Többek közt hét szobát kellett állandóan fűtenie. Gyönyörű fényűző szobák voltak ezek. Az egyik szobában éppen fűtéssel volt elfoglal­va, amikor lépteket hallott a folyo­són. A lenge grófkisasszony érkezett angol tanárnőié kíséretében Pontosan abban a szobában kerekedett kedve tanulni, ahol éppen a fűtési felada­tait '. végezte. Természetes, a szoba még nem volt elég meleg Akkor fia­talos hévvel azon igyekezett, hogy mielőbb meleget varázsolhasson a gróf­­kisasszonynak. Szíve mélyén azt re­mélte, hogy a grófkiasszony meg lesz elégedve igyekezetével. De nem így történt. A kényes lenge Jucika kis­asszony olyan lármát csapott mint egy közönséges kofa Sipítozott és se­gítségül hívta kedves jiapáiát hogy teremtsen rendet ezzel a haszontalan cseléddel. E hangorkán hallatára az ijedtségtől megdermedt benne a vér Ám ez az ijedtség rémületté válto­zott, amikor megérkezett a kedves papa. A gról úr. mint egy vadállat, rohant rá és most már nemcsak szi­dalmazta, hanem gallérjánál ra adta meg. guggoló helyzetéből ígv emelte tel és finom tenyerével kétszer teljes­erejével az arcába sújtott. A szégyen és megaláztatás a fájdalmát is elnyel­te, mint fekete szín a világosabb szí­neket. Sivárság, sötétség borította el agyát azt is elfelejtette, hogy virágok léteznek a Pilágon. Amikor magához tért. érezte elsőízben, hogy a gróf úr nem a kenyéradója, hanem kizsákmá­­nyoióia. ellensége. Ez az érzése ma, hogy hallotta a kormányhatározat eredményeit, még hatványozottabb formában jutott kife­jezésre. Az ellentét, a grófi és a né­pidemokratikus kormányzat között szemléltető módon mutatkozott most meg. Akkor a pofon után. elhagyta a gróf úr rezidenciáját mindörökre, senki sem kérdezte tőle. miből fog élni, mit fog enni és heteken át úgy kóválygott szülőföldjén munka nélkül, mint egy idegen, mint aki eltévedt Ma mindez megváltozott, nincs többe olyan munkaadó, aki őt pofon merné vágni és eltűntek egyszer és minden­korra a kenyérfélén holnapok, mert pártunk és kormányunk nemcsak ar­ról gondoskodik, hogy mindenkinek mea legyen a mindennapi kenyere, hanem arra is gondot fordít, hogy mindenkinek nagyobb falat kenyér jusson. Juhász bácsi halkan, szinte suttog­va mondta önmagának: — Köszönöm elvtársak. Fia és felesége megértették. Némi szünet után az öreg megindultan folytatta: — Csak azt sajnálom, hogy nem kezdhetem elölről. Kár, hogy letelik az időm Már csak néhány esztendőm van hátra Mégis magam előtt látom a szép jövőt Ezt a jövőt szolgálni akarom amíg erőm és egészségem ezt megengedi Meg hűségesebben és oda­ad óbban dolgozom ezentúl a szövet­kezetben mint eddig. Zsuzsi néni a köténye sarkával volt elfoglo'va Jóska mélyen és elgondol­kozva hallgatott E n az éjszakán boldog álomba merülve aludt el a Juhász-család. tűink és kormányunk mindent elkövet, hogy a parasztság élete jobb legyen. Éppen ezért mi is mindent elkövetünk, hogy odaadással dolgozzunk, hogy mi­nél több kenyér, vaj és tej jusson az ipari munkás asztalára. Igyekezetünk az őszimunkák elvégzésénél is meg­mutatkozik. Nálunk már ott is gyö­nyörűen virít az őszibúza, ahol nem­régiben még burgonya és cukorrépa nőtt. Az elnök hangsúlyozza, hogy gabo­navetésüket 100 százalékosan kereszt- és * szükszorosan elvetették és teljesí­tették valamennyi kötelezettségüket, melyeket a Nagy Októberi Szocialista Forradalom tiszteletére vállaltak. Az őszi vetések munkálatainak határ­­idejeit október 20-ra állapították meg és 16-án már befejezték. A jövöévi cukorrépa alá a talajt már megtrá­gyázták és teljesen előkészítették a tavaszi vetésre. Ezenkívül annak a állalásnak, hogy december 1-ig telje­sítik valamennyi termés beadását, ugyancsak eleget tesznek A padányi szövetkezet beadás-szám­adatai november 6-án a következő ké­pet adják. Gabonából 4 és fél vagon­nal túlteljesítették a beadásukat, maga ч tagság pedig természetben' osztalé­kból 1 vagont adott be a begyűjtési -■e« veknek Marhahúsból 72, tejből jU tojásból 75 százalékot teljesítettek, -A eltökélt elhatározásuk, hogy az említett határidőre vállalásuknak ele­get tesznek. Ugyanakkor disznóhúsból év végéig 1 vagonnal túlteljesítik kö­telező beadásukat. Tízezer korona jutalom A szövetkezet vezetősége minden téren odahat, hogy a szövetkezet be­adását valamennyi terményből példá­san teljesítse. Ebben a törekvésében a nemzeti bizottság hatékonyan segíti, ami szemléltetően megmutatkozott például a tojásbeadásnál. Már az év elején, amikor a szövetkezet látta, hogy a tojással gyengén áll, a nemzeti bizottsággal karöltve kidolgozott egy tervet, miszerint a tagságnak kell hoz­zájárulnia a tojásbeadás teljesítéséhez. A terv 5 osztályba sorolja a tagságot, mégped g a föld mennyisége szerint. Szem előtt tartották ugyanis azt a tényt, hogy akik nagyobb földterület­tel léptek be tavaly a szövetkezetbe, azoknak elegendő termésük maradt az aprójószág nevelésére. A tervet a szö­vetkezeti gyűlésen megtárgyalták és a tagság egyöntetűen elfogadta. Ez a körültekintő, alapos szervező munka tette lehetővé a padányi szö­vetkezetnek, hogy két ízben szerezze meg a járási versenyzászlót és példás munkájáért a kerülettől 10.000 korona jutalomban részesüljön. A szövetkezet valamennyi alapját biztosította. így a vetőmag- és takar­mányalap biztosításán kívül szociális alapra 133 mázsa gabonát raktározott el. A ledolgozott munkaegység után járó osztalékot 9.20 korona előlegben, 2.87 kilogramm gabonában és 2 kilo­gramm burgonyában állapította meg. Terméshozamban a következő eredmé­nyeket érte el őszibúze 25, ősziárpa 25, rozs 20, dohány 18, kukorica 42, cukorrépa 254 mázsa hektáronként. Jövőre nagyobb terméshozamot várnak Jövőre azonban már nagyobb ter­méshozamot várnak. Ez kitűnik Bodó Árpád agronómus megjegyzéséből, aki azt mondta, hogy ezidén szigorúan ra­gaszkodtak az agrotechnikai intézke­dések betartásához. A vetéssel jóval előbb készültek el mint tavaly, ezen­kívül 100 százalékosan hajtották végre a kereszt- és szüksoros vetést, továb­bá előhántós ekével végzik el a mély­szántást, végül egyetlen talpalatnyi földet sem hagynak felszán'etlanul, mert bizony ezidén, tavasszal 50 hek­táron végeztek szántást, ami határo­zottan kihatott a hozamra. A szövetkezet tehát tanult a műit hibáin, s 'ovekszik azokat kiküszöböl­ni, hop1 O'ztositsa további fejlődését. A terve/'tt /10 hektár mélyszántásból eddig h1 .л art végzett el is trak­­torosbrigad amelynek vezetője Nagy Géza. Vezetése alatt 6 traktoros dol­gozik. Valamennyi traktoros padányi. Elvégzett munkájuk után termeszei be­­ni osztalékban részesülnek és ezért odahatnak, hogy jól. szakszerűen mű­veljék meg a szövetkezet határát. Szakács József, az egyik mezei cso­port vezetője a munkaszervezéssel kapcsolatban azt mondja, hogy a szö­vetkezet alapszabályzata, amely az el­végzett munka szerint határozza meg minden tag osztalékát, sokat segített abban, hogy a tagok jól teljesítsék feladataikat. Mert jó az, ha minden tag tudja, hogy mit keres naponta el­végzett munkája után. Ez különösen a répaszállításnál mutatkozott meg, amikor az elszállított mázsák száma határozta meg a tag jövedelmét. Erre való tekintettel minden kocsis nem­csak, hogy jól megrakta szekerét, ha­nem arra is gondja volt, hogy este rakódjék meg terhével, hogy korán reggel azonnal indulhasson és minél több fordulót végezzen. A szövetkezet leggyöngébb pontja a csekély tejhozam. Ügy véljük, hogy a téli hónapokat az állatgondozóknak arra kell felhasználniok, hogy a szov­jet módszerek alapján nagyobb gondot fordítsanak az egyedi etetésre és fe­­jésre. Teljesen helytelen az. hogy az etetők arra törekedjenek, hogy minél több tehenet gondozzanak azért, mert az etetésnél a tehenek száma határoz­za meg a munkaegységeket. Inkább fektessenek nagyobb súlyt a tejhozam növelésére. Tamási elvtárs ezzel kapcsolatban szóvá, teszi, hogy a kérdéssel, a szö­vetkezet már foglalkozik és a legkö­zelebbi taggyűlésen alaposan megtár­gyalják, hogy mi a teendő. A jelek, az eddigi elért eredmények azt mutatják, hogy a padányi szövetkezet ezzel a komoly kérdéssel is sikeresen megbir­kózik. Szabó Béla A rózsahegyi járás teljesítette burgonyahegyűjtési tervét A zsolnai és a liptóváraljai járások mellé, amelyek elsőknek teljesítették Szlovákiában a burgonyabegyűjtés ter­vét, november elején a rózsahegyi já­rás is csatlakozott. Mindhárom járás­ban a szövetkezetek példásan teljesí­tették a begyűjtési tervet. A králova­­lehotai szövetkezet a liptóváraljai járásban 120 százalékra teljesítette a burgonyabegyűjtési tervét. A námesztovói járásban Vavrecska, Námesztovó és Lomná községekben, mintegy 10 százalékkal túllépték a be­gyűjtési tervet. A zsolnai kerületben november 10-ig 16.8 százalékra telje­sítették a burgonya egészévi begyűj­tési tervét. Így a zsolnai kerület állan­dóan élen jár Szlovákiában a burgo-: nyabegyűjtés terén. bcSz-eink, kis- és középparasztjaink s zorgalmas munkájának eredménye megmutatkozik a jó cukorrépatermés ben U. Megrakó*^, vagonok egész sora Indulásra készen a cukorgyárak felé. \

Next

/
Oldalképek
Tartalom