Szabad Földműves, 1953. július-december (4. évfolyam, 28-52. szám)

1953-11-15 / 46. szám

8 FÄIfVmfhfltfe ТШ. nnvpmFpr T5. 6 szägyéni traktorosbrinád már teljesítette őszi tervét TĎrakíoľállowásaiíik hírei A földművelésügyi miniszter utasítása a gépállomások és állami birtokok gépállományának megjavítására örömmel jelenthetjük, hogy a sző­­gyéni traktorosbrigád tagja) megértet­ték a párt és kormány felhívását és 1953 november 1-én az őszi tervüket 100 százalékban teljesítették. A trak­torosok örülnek az elért sikereiknek már azért Is. mert munkájukat a szov­jet tapasztalatok alapján szervezték meg A téli munkaszünetben az üzemi Iskolákban sokat hallottak a szovjet tapasztalatok előnyéről és sokat is vi­tatkoztak azok bevezetéséről. Most azonban nemcsak beszéltek róla, ha­nem azt gyakorlatban is megvalósítot­ták. A szőgvéni traktorosok gépcsopor­tokkal dolgoznak. Minden gépet száz­százalékosan kihasználnak. A munkába pontosan megjelennek és 7 órakor reg­gel már mindenki a munkahelyén van, hogy aznapi munkatervét maradékta­lanul teljesíthesse. Evvel a példás munkafegyelemmel elérték, hogy napi tervüket sokszor 230 százalékra is tel­jesítették. A szőgyéni traktorosok a munka­­szervezésre sokkal nagyobb gondot fordítottak, mint némely brigád tagjai A brigád minden egyes tagja heten­ként értekezletre gyűlt össze, ahol megjelentek a szövetkezet vezetői, -a­­lamlnt a helyi pártszervezet és a HNB vezetői is. Az Ilyen értekezleteken a hiányosságokat rögtön felfedezik és orvosolják őket. Főképpen az egészsé­ges bírálat segít a szövetkezet gazdál­kodásában. Bírálatban részesülnek a traktorosok, de nem kímélik a szövet­kezet, vagy a gépállomás vezetőit sem A cél azonban mindig egy: a szövet­kezet gazdálkodását minél eredménye­sebbé tenni. Lesko András, körzeti agronómus­­nak, az elért sikerekben oroszlánrésze van. Lesko elvtárs már reggel 6 óra­kor megjelenik a brigádközpontban, ahol már előre megszervezi az aznapi feladatokat. Ebben a munkában segít­ségére vannak a szövetkezet csoport­­vezetői Is. A brigád tagjai így időben megtudják, hogy milyen munkát vé­gezzenek és hogy melyik dűlőre men­jenek dolgozni- Ezt a munkamódszert a gépállomás) körzet többi agronómusa is elsajátíthatná. Méry elvtárs, a szőgyéni brigád leg­jobb traktorosa például 135 százalékos tervteljesitést ért el és 30 liter üzem­anyagot megtakarított. A gépét rende­sen karban tartja és üzemzavara a le­hető legkevesebb. A szőgyéni traktorosbrigád tagjai minden nap sajtótlzpercet tartanak, ez alkalommal megvitatják a fontosabb nemzetközi eseményeket, valamint fog­lalkoznak pártunk és ko-mányunk in­tézkedéseivel Is. A vállalt kötelezett­ségeiket teljesítették és azokat maga­san felülmúlták. A szőgyéni traktoro­sok elért eredményei szolgáljanak pél­dául a gépállomási körzet többi trak­torosának is. Striba Imre, Köbölkút. A versenyben jelenleg Kidnek elv­társ vezet, aki őszi munkatervét már 95 százalékra teljesítette. Ezenkívül 350 liter üzemanyagmegtakarítást is elért. Helena elvtárs azonban nem hagyja magát és szorosan Kiánek elv­társ nyomában halad. A tervét 6 is 92 százalékra teljesítette és üzem­anyagban csak 30 literrel marad el Kiánek elvtárs mögött. A gép karbantartására nagy gondot fordítanak. Ha valami kisebb bajt észlelnek, azonnal saját maguk eltávo­lítják. A gépek javításában segítségük­re van Jakubovics elvtárs, a brigád vezetője, aki az elvégzett munkát ál­landóan ellenőrzi és gondja van a gé­pek karbantartására is. Kiánek és Helena elvtársak az el­múlt hónapban 200—200 munkaegy­séget dolgoztak le, ami pénzben fejen­ként 2 000 korona keresetet jelent. — Természetbeni jutalmuk pedig 500 kg búza, 100 kg árpa és 100 kg rozs volt. Kiánek elvtárs Béla fiából is kiváló traktorost szándékozik nevelni. A fiú már most mesterien kezeli a gépet. A traktorosok jó munkájának kö­szönhető, hogy az EFSz őszi vetési ter­vét már 100 százalékban teljesíthette. A közép- és mélyszántással pedig a járásban az élen haladnak. — Gyors és minőségileg is jól elvégzett őszi munkájukkal nagyban hozzájárulnak szövetkezetük megerősítéséhez, vala­mint a jövO évi gazdag termés bizto­sításához. Bohnička István, Béla. gondoskodás történt a becsületesen dolgozókról. Rövidesen házat építhet és jobban lakba tik. Ezért elhatározása alapján pártunknak és kormányunknak a legőszintébb köszönetét nyilvánítja. Saját jó munkájával akar hozzájárulni a többi traktoros elvtárssal együtt a szocializmus felépítéséhez. A nádszegi brigád eddig 400 hektár búzát, 40 hektár őszi-lendeket, 20 hek­tár ósziárpát és 27 hektár repcét el­vetett, ami összesen 527 hektárt tesz ki. A búzából 340 hektárt szűk- vagy keresztsorosan vetettünk el. Tudatában vagyunk annak, hogy csak a szovjet agrotechnikai tapasztalatok hozhatnak nagyobb terméshozamot. Éppen ezért az idei őszi munkáknál csak szovjet módszer szerint dolgoztunk. A brigád traktorosai a Nagy Október tiszteletére vállalásokat tettek. A veté­sek határidejét öt napal megrövidítik és munkájukat minőségileg is jól el­végzik. Megszervezték a két műszakot is. Nagy gondot fordítanak a gépek karbantartására is. Tudják jól, hogy csak jó géppel lehet jó munkát vé­gezni és jó munkával lehet gyorsab­ban előrehaladni a szocializmus építé­sében. Anda Ferenc, Nádszeg. A gép- és traktorállomások az idei gazdag termés megalapozásában jelen­tős sikereket értek el. A tavaszi mun­kák terve, összehasonlítva az 1952. év­vel, 70 százalékkal, az aratási munkák pedig 36 százalékkal megnövekedtek. Az őszi munkák eddigi menete is azt mutatja, hogy a gépállomásoknak meg van adva műiden előfeltétel arra, hogy az előirányzott feladataikat az agro­technikai határidő betartásával minő­­ségesebben elvégezhessék, mint tavaly Az állami birtokokon ugyancsak bővült a gépesítés terjedelme. A gép- és traktorállomások minde­zek ellenére még távolról sem hasz­nálják ki az összes gép- és traktor­állományukat, amely révén még jobban segítségére lehetnének szövetkezeteink­nek. valamint kis- és középparaszt­jainknak. A gépek hiányos kihasználá­sának együk oka az üzemképtelenség, amely a szakszerűtlen javítások és a hiányos műszaki karbantartás követ­kezménye. A traktorokat túl gyakran küldik javításba, ezáltal a teljesítmé­nyük csökken. Az elhasznált pótalkat­részek szükséglete pedig aránytalanul magas. A tervszerű karbantartás he­lyett még mindig az egyszeri .szom­bati” karbantartást végzik. Ennek a következménye aztán a hiányos kar­bantartás és a felületes ellenőrzés. A körzeti gépszerelőket és a brigád­központok vezetőit még mindig nem teszik felelőssé a gépállomány helyte­len kezeléséért, ami következtében je­lentős gazdasági kár keletkezik. Nem foganatosítanak egyáltalán semmi in­tézkedést azok ellen, akik a kárt okoz­ták. A vezetők a gépek rossz kezelé­sét és az ezzel járő hanyagságot sok­szor eltitkolják és a magas üzemkép­telenséget az alkatrész-hiánnyal indo­kolják meg. A gépállomások jövőévi gépállomá­nya teljes kihasználásának elengedhe­tetlen előfeltétele a téli javítások mi­nőségi elvégzése. Tekintette] a mező­gazdasági munkák idényszerűségére, a traktorok és a mezőgazdasági gépek túlnyomőrészét a tél folyamán meg kell javítani. A tavalyi gépjavítások tanulságai so­rozatos hibákra mutatnak rá, amelyek a téld gépjavításoknál fordultak elő. Nagyon sok gépállomáson és állami bir­tokon a gépeket fogyatékosán javítot­ták meg és ezzel késleltették a tava­szi munkák idejében való megkezdését. Ezek a hibák főképpen a következők­a) Sok gépállomás és állami gazdaság a téli javítások tervét csak formailag készítette el és nem voltak figyelem­mel egyes javítóműhelyek tényleges előfeltételei iránt. Nem fektettek kel­lő figyelmet a dolgozók beosztására. A munkahelyeket nem vonták össze és " a traktorosokat nem kapcsolták be a javítási munkákba. Ennek a következ­ménye az lett, hogy sok munkahelyen a munka mgsokszorozódott, míg más helyen nem volt mit tenniük. A for­mailag elkészített terveket nem illesz­tették a tényleges helyzethez és így a tervszerű munkabeosztás helyett gyakran zűrzavar és szervezetlenség keletkezett. b) A téli javítások lassú haladása, az állami birtokok és gépállomások, va­lamint a központi javítóműhely veze­tőinek hanyagsága és határozatlansága okozta, hogy a téli javítások teljes ü­­teme csak az új évben kezdődött meg A lemaradást azonban behozni már nem tudták. c) Az élenjáró javítóműhelyek ta­pasztalatait, valamint a haladó munka­­módszereket csak hiányosan alkalmaz­ták. Éppen ezért a javítóműhelyek munkaszervezésében határozott sike­reket nem érhettek el. A lemaradt technológia következménye a minőség­mentes gépjavítás, amely úgy a gép­állomásokon, mint az állami gazdaságok­ban és központi javítóműhelyekben indo­kolatlan magas javítási költségeket von maga után. A műszaki ellenőrök még nem váltak a minőségi javítások hí­veivé és a műhelyekből elengedik a hiányosan megjavított gépeket is. d) Komoly fogyatékosságok fordul­tak elő a pótalkatrészek tartalékolásá­ban. Ezek a hiányosságok a mezőgaz­dasági minisztérium ellátószerveinek a felületessége, valamint a benemtartása következtében állottak elő. A raktárak merevsége ahhoz vezetett, hogy gyak­ran semmivel sem indokolt gépalkat­rész-hiány keletkezett, ugyanakkor a­­zonban másutt ugyanezek az alkatré­szek rendkívüli nagy mértékben fel­halmozódtak. Ez a helyzet még azzal is rosszabbodott, hogy a gép- és trak­torállomások. valamint az állami gaz­daságok csak kevés figyelmet szentel­tek a pótalkatrészek helyes tervezésé­re. Nem mozgósították következetesen saját helybeli lehetőségeiket sem és gyakran aránytalanul nagymennyiségű alkatrészt rendeltek. Sok gépállomás és állami gazdaság igazgatója a téli javítások tervét ez üzemi szervezetekkel nem tárgyalta meg és nem mozgósította a gépállo­mások és az állami gazdaságok dolgo­zóit a téli javítási terv mielőbbi telje­sítésére. Csak így történhetett meg, hogy habár sok javítóműhely a javítá­si tervet nem teljesítette, két műszak­ban még sem dolgoztak. Nem szervez­ték meg még a meghosszabbított mű­szakot ott sem. ahol a tervteljesítés veszélyeztetve volt. Az idei téli Idényben elejét kell ven­ni ez ilyen szervezeti fogyatékossá­goknak. mert a megnagyobbodott fela­datokat csak ilyenmódon teljesíthetjük. A gépállomások javítóműhelyeiben nagyon sok helyen — hála a haladó munkamódszerek alkalmazásának — a szovjet tapasztalatok széleskörű alkal­mazásának, valamint a munkaszerve­zésnek köszönhető, hogy a tervbevett gépjavításokat idő előtt sikerült elvé­gezni. Az ilyen javítóműhelyeknek a munkamódszereit ismertetni és terjesz­teni kell és ezeket vezessék be az ösz­­szes gépállomásokon és állami birtoko­kon. Hogy a gépállomások és állami bir­tokok gépá'lományánek teljes üzemké­pessége 1954-es évben beblztoslttas­­sék, a következőket rendelem el: I. A gépállomások főigazgatójának, az állami gazdaságok igazgatóinak, a KNB mezőgazdasági előadóinak, a KNB gé­pesítési osztály vezetőinek, a trösztök igazgatóinak, a gépállomások és álla­mi birtokok igazgatóinak, a kerületi és központi javítóműhelyek vezetőinek el­rendelem : 1. 1953. november 15-ig az idény­­utáni gépszemle alapján a gépjavítások tervét dolgozzák ki és rögzítsék le. A tervben szám szerint meg kell állapí­tani a munkaerő-szükségletet és dön­teni kell annak elosztásáról. Ugyanak­kor meg kell állapítani a pótalkatré­szek szükségletének pontos mennyisé­gét . 2. A javítási tervet úgy kell össze­állítani, hogy a gépeket elvileg a me­zőgazdasági munkák befejezése után rögtön javíthassák és a gépállomások hathatósan, a lehetőségeik keretében, segítsék a szövetkezetek traktorait és gépkocsiait megjavítani. 3. A Földművelésügyi Minisztérium rendelete szerint be kell biztosítani a gépek téli elraktározását. Külön fi­gyelmet kell szentelni a traktorok, kombájnok, cséplőgépek és önkötöző­gépek tisztításának és bezsírozásának. Azokat a szerszámokat, amelyeket színekben elhelyezni nem tudnak, ren­desen tisztítsák és zsírozzák be és rak­tározzák el őket tiszta helyen, ahol a víz nem éri őket. 4. A központi és a kerületi műhe­lyekben biztosítsák a gépek tervsze­rinti szállítását. A gépeket minden tar­tozékukkal tisztán szállítsák oda. 5. Vezessék be a lehető legszélesebb mértékben a haladó munkamódszere­ket. főképpen pedig a csomós munka­mód szerű javítást. A traktorok javítá­sát a Földművelésügyi Minisztérium ál­tal kiadott utasítások alapján gépmin­­ták szerint szervezzék meg. 6. A műszaki ellenőrzést az utasítá­sok következetes betartásával fokozni kell, használják következetesen a kia­dott műszaki adatgyűjteményt és be kell biztosítani a legszélesebb körű sze­relési és leszerelési alkalmatosságokat és berendezéseket. Az összes javításra kerülő gépeket jegyzőkönyvileg adják át. A megjaví­tott gépeket mindenekelőtt ki kell pró­bálni és a műszaki ellenőr, a géptech­nikus és a gépállomás igazgatójának a beleegyezése alapján jegyzőkönyvileg adják át. 7. Hogy a pótalkatrészek szükségle­tének csökkentése lehetővé váljék, a? elhasznált alkatrészek 70 szálzalékát felújítás céljából származtassák vissza a kerületi javítóműhelyekbe. Az elhasz­nált alkatrészeket a gépállomások ke­rületi műhelyeiben javítsák meg. 8. 1953. december végéig a gének 30 százalékát meg kell javítani. Í954. ja­nuár végéig a javításra kerülő gépek 70 százalékát üzemképessé kell tenni. A téli javítási idényt pedig február 28- ig fejezzék be 9. A téli javításokba lehetőleg a leg­nagyobb mértékben kapcsolják be a traktorosbrigád-vezetőket és a trakto­rosokat. Az e traktoros, aki a téli ja­vítási idényben nem vesz részt, a saját traktora javításában részt kell vennie. A traktorosok 30 százalékát be kell fogni a téli javításokba és osszák be őket egyes különleges munkahelyeikre. II. A gépállomások főigazgatójának, a kerületi és központi javítóműhelyek i­­gazgatőinak: 10. Gondos és körültekintő tervezés­sel és a javítások időbeni megkezdésé­vel biztosítsátok a javítások egyenle­tes teljesítését. A gépjavításokat a kerületi gépjavítóműhelyek és a köz­ponti javítóműhelyek vonalán csomós munkamódszerrel végezzétek. 11. A tehercsökkenésért folyó har­cot rendszeresen fokozzátok. A javítá­sok költségét munkaszervezéssel, rmm­­kaműveletek és bémorme segítségével csők ken tsétek. 12. A gépjavítások minőségét javít­sátok meg alapjában. Főképpen javít­sátok meg a műszaki ellenőrzés mun­káját és ne engedjétek ez olyan trak­torok elküldését, amelyek csak hiányo­san szaladtak be és amelyeket nem vettek át rendesen. Az összes megja­vított motorokat fékpadokon kell kiki­­sérleteznl. III. A műszaki anyagellátó osztály igaz­gatójának, a mezőgazdasági ellátás ke­rületi vállalati Igazgatóságának: 13. A gépállomásokat és az állami gazdaságokat, valamint a kerületi és központi javítóműhelyeket úgy lássá­tok el pótalkatrészekkel, hogy azok ü­­zemközben fennakadást ne szenvedje­nek. Legyetek segítségükre időtervük betartásában, és abban, hogy a javító­műhelyek már november végén ele­gendő alkatrésszel rendelkezhessenek. 14. A kerületi javítóműhelyekben tar­talékoljátok a szűkkeresztmetszetű al­katrészeket és ezeket csak a kerületi főgépész, gépesítési előadó, és az ál­lami gazdaságok felelős vezetőinek az utasítására adjátok ki. 15. Minden kerületi raktárban meg kell szervezni a keresleti és kínálati szolgálatot és a cserélő központok aka­dályozzák meg az indokolatlan helyi alkatrész-hiányt. IV. A gépállomások főigazgatóságának ée a műszaki anyagellátó osztály Igazga­tójának, az állami gazdaságok főigaz­gatóságának, a mezőgazdasági előadók­nak, a KNB gépesítő osztály vezetői­nek, állami gazdaságok igazgatóinak, a kerületi és központi javítóműhelvek igazgatóinak, a mezőgazdasági ellátás kerületi vállalati igazgatóságának: 16. 1953. november 20-ig ezt az uta­sítást az üzemi szervezetekkel vitassá­tok meg és az összes dolgozókat moz­gósítsátok ennek maradéktalan teljesí­tésére. 17. A téli javítások menetét állan­dóan rendszeresen ellenőrizzétek és a megállapított hiányokat a helyszínen a­­zonnal küszöböljétek ki. a) A gépállomások igazgatói a KNB mezőgazdasági előadójának és a KNB tanácsának, a földművelésügyi minisz­ter utasításának a végrehajtásáról 1953. november 25, december 20, 1954 január 25 és február 28-án részletes jelentést tesznek. A kerületi javítóműhelyek igazgatói a KNB mezőgazdasági előadójának tesz­nek jelentést. Hasonlóképpen tesznek jelentést az állami gazdaságok igazgatói, valamint a trösztök igazgatói is. b) A földművelésügyi előadók és a trösztök igazgatói 1953- november 2- ig, 1954 január 2-ig, február 2-ig és március 10-ig a jelentést kiértékelik és azt megküldik a földművelésügyi mi­niszternek, valamint a KNB tanácsá­nak. 18. 1954 március 1.—március 15. közti időben a gépek felkészültségét a tavaszi munkákra felül kell vizsgálni és az eredményeket a kerületi és a já­rási nemzeti tanácsokban meg kel! vi­tatni és az esetleges megállapított hiá­nyokat azonnal távolítsátok el. Jindrich Uher, földművelésügyi miniszter. Becsületes munkáért becsületes jutalom A bélai EFSz dűlőin dolgozó trak­torosbrigád tagjai nagy lendülettel és odaadással veszik ki részüket az őszi mezőgazdasági munkák sikeres elvég­zéséből. Tudatában vannak annak, hogy аг őszi mezőgazdasági munkák agrotechnikai idejének betartása a jö­vő évi magasabb hektárhozam elérésé­nek biztosítéka. Kiánek Géza, hemyótálpas vezető, öntudatos szövetkezeti tag azt mondja, hogy az elmúlt évben a szövetkezeti termelésben szép eredményeket értek el. Ha azonban az 1954-es évben is üyen magas hektárhozamokat akarnak elérni, ez* már most, az Őszi munkák­nál, a szántás és a vetés lelkiismeretes elvégzésével kell bebiztosítani. Kiánek elvtárs DT-54-es gépét két váltásban tökéletesen kihasználják. A második váltásban Helena Pál dolgo­zik, aki’szintén szövetkezeti tag. Ed­dig 675 hektár közép- és mélyszántást végeztek el. Ebből 450 hektárt elö­­hántós ekével műveltek meg. A fenn­maradó 200 hektár dimbes-dombos vidék és így az előhántós ekéket nem használhatták. Ennek ellenére is napi 13—15 hektárt felszántottak. Kiánek és Helena elvtársak a szo­cialista munkaversenyt is megszer­vezték és a következő pontokban ver­senyeznek egymással: 1. A terv minOséges és mennyiség­ben teljesítése. 2. Üzemanyag-megtakarítás. 3. A gép műszaki karbantartása, Jól haladnak az őszi munkák a nádszegi trak toros brigádon A nádszegi traktorosbrigád dolgozói nagy szeretettel fogadták kormányunk és pártunk újabb határozatát, amely az EFSz-ek megszilárdításáról és megse­gítéséről gondoskodik. Traktorosaink kivétel nélkül tagjai až EFSz-nek és tudatában vannak an­nak, hogy milyen nagy szeretettel gon­doskodik kormányunk az EFSz-ekről és azok dolgozóiról. Ezt főleg azok a dolgozók tudják legjobban, akik a múltban a kapitalista rendszer elnyo­másában szenvedtek. Közülük került ki több traktoros Is, akik ma napról­­napra boldogabban tervezgetik a szebb jövő felé vezető utat. így van ez Var­ga Dániellel is. A múltban a kizsákmá­nyolt munkástömeg egyik munkanélkü­lije volt. Ma boldog és becsületes mun­kás és házépítés gondolatával foglal­kozott és ezért takarékoskodott. Kor­mányunk és pártunk törekvése a jegy­­rendszer megszüntetése és a pénz ér­tékének az emelése volt. Varga Dániel a pénzbeváltás alkalmával átadta meg­takarított pénzét is, Ekkor a takaré­kosságnak újult erővel fogott neki, be­csületesen tovább dolgozott. Varga elv­társ az árleszállításnak nagyon megö­rült. Figyelemmel olvasta a párt és a kormány szeptembeF’lS-i határozatát. Megelégedéssel vett^‘‘tudomásul, hogy

Next

/
Oldalképek
Tartalom