Szabad Földműves, 1953. július-december (4. évfolyam, 28-52. szám)
1953-11-15 / 46. szám
6 1955. novpmHef 15. „Boldog életük van nálunk a A vonat lassú döcögéssel megáll. — Csallóközaranyoson vagyunk. Novemberhez híven a szürkén tornyosodó felhőtömegböl ködszerűen esik az eső A vasút jobb- és baloldalán mintegy 30 új ház látható. Mind egyformák s Így az ember arra gondol, az állam építette ükét. A faluba érve itt is. ott is, szintén új házak láthatók. A hangszóró felveri az utca csendjét a szép magyar népdalokkal. Majd jelenti, hogy Varjú Sándor azonnal jelenjen meg a szövetkezet irodájában. Később megtudjuk hogy Varjú elvtárs a szövetkezet elnöke. Magastermetű 50 éves lehet. Magatartásán határozott cél • tudatosság észlelhető Munkáján ez megmutatkozik mert olyan szövetke zetet. mint az aranyosi, nem találunk az egész járásban. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom tiszteletére a szövetkezet fe'aiánlott 80 mázsa sertéshúst Ezenkívül felhívta a komáro mi járást és a nyitrai kerület valamennyi szövetkezetét mérlegverseny re, hogy melyik zárja le jobb ered ménnvel a gazdasági évet. — Mi nemcsak ígérünk — mondja az elnök — hanem szavunkat be is tartjuk. Már a mai napig terven felü' beadtunk 120 mázsa sertéshúst Sertésállományunk 30 darabbal több a tervezettnél. A tejbeadással ugyancsak jól állnak Erről Bitter József zootechnikus beszélne. de az elnök csípősen megjegyzi: — Beszélj Malinyínova módszeréről A zootechnikus elpirul az elnök közbeszólására, úgylátszik, már nem egyszer vitatkoztak erről a kérdésről — Sajnos sokat nem beszélhetek. — mondja kinosan, — de egy napot sem várok tovább. Bevezetjük Malinyinova módszerét Már eddig is gondosan takarmányoztunk, amit eredményünk is megmutat. Eddig terven felül 14 000 liter tejet adtunk és még 10.000-et adunk be újévig. A SILÔZÄS SZAKADATLANÜL FOLYIK Még fokozhatják elért eredményeiket, takarmányuk van bőven. A száraztakarmányon kívül 1000 köbméter sílptakarmányt biztosítottak, de nem elégedtek meg ennyivel, mert a silózás most is napról-napra folyik. Jelenleg is két hatalmas sílógödör készül, amelyekben nagymennyiségű sílótakarmányt fognak tárolni. — Van két hektár másodvetésfl mustárunk — folytatja Bitter elvtárs. A kpkoricaszárat répafejet, napraforgófejet a cukorgyárból kapott répaszelettel rétegenként savanyítjuk. Ettől azután emelkedik a tejhozam de az is fontos, hogy tügymaszírozást és a háromszori fejést végezzünk. A szövetkezet könyvelője. Kovács Zsiga könyvei fölé hajolva, szorgalmasan dolgozik. Amikor a tervenfelül beadott termékek árára terelődik a szó. hirtelen felfigyel, a könyvet eltolja maga elől és várja az alka'mat hogy közbeszólhasson Nem kell sokat várakoznia. Kockás elvtárs rátér a tárgyra, a fejében őrzi a számokat és könyv nélkül is felsorolja az adatokat FÉLMILLIÓ KORONA A BANKBAN — Öt vagón búzát adtunk tervenfelül Mivel államunknak szüksége volt sörárpára. 10 vagont felajánlottunk. amiért 217 000 koronát kaptunk Pártunknak és kormánvunknak soka* köszönhetünk, mert a gabona árának felemelése után 87 000 koronához jutottunk A tervenfelül beadott sertések. tej. zöldség olvan bevételhez juttatta a szövetkezetét—hogy november végére közel félmillió koronánk lesz a bankban. Ezek szerint minden tel arra mutat hogy a másik 50 százalékot is kifizetjük az év végén. Vidám mosoly jelent meg e kije lentésre az arcokon Mindenki mond va'ami derűset vidámat. Látni a tagokon, hogy munkájukat odaadóan és jól végzik A szövetkezet mega'akulásától kezdve jól dolgoztak. — Boldog élete van nálunk a tagoknak — mondia varjú elvtárs. — Nézz körül a faluban Hetven új ház épül. Ebből 50 már kész. Az új házak legnagyobb rész°t szövetkezet' tapiaink építették Itt van Kockás elv társ. Aranyosi István. Farkas Károly Kóckás Lajos és sorolhatnám még soká. A legjobb szövetkezeti tagjaink mind új házban laknak, vagv ép'tkezni fognak. Ezért mindnyájan szeretettel emlékezünk meg a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 36-ik évfordulójáról és a most kezdődő barátság: hónapról, mert pártunk és kormányunk segítsége révén elértük, hogy emberhez méltó módon élhetünk. Én itt születtem s mondhatom, hogy 50 esztendő alatt nem készült annyi ház mint az utolkó két évben. Tegnap osztottunk szét 29 háztelket s már is egyesek hordják oda az anyagot. Pénz. új bútor, rádió van majdnem minden házban. Ezek a tények arra késztettek bennünket, hogy megnézzük, hogyan élnek a tagok az aranyosi szövetkezetben. Az úton Nagy Bálinttal, a szövetkezet agronómusával találkozunk. — Erős. magas ember. Kémleli az időt és mt ólít.ja egy arra haladó, kukoricával megrakott szekér kocsisát. — Néni jöttek haza az emberek? A kocsis nemet int. Kiderül, hogy a csoport tagiai a kellemetlen idői ellenére s-’- ’-'k a kukoricát, mert be akarják fejezni annak betakarítását. A kukoricaszedéssel bevégezzük az őszimunkákat — mondja Nagy elvtárs. — Vetéseink már kikeltek. A repce és az ősziárpa zöldje elborítja a földet. A vetést szeptember eleiAn megkezdtük és nem hagytuk abba mig be nem fejeztük A korai vetésnek köszönhettük ez évben is hogy 27 ...ázsa átlagot értünk el gabonából A burgonyát szeptember 15-re a cukorrépát Dedig október 5-re felszedtük. Az egész évi munkában, de különösen az ősziek betakarításában nagv segítségünkre voltak az asszonyok Volt olyan nap. hoŕv 70—.0 asszony is dolgozott a földeken. A RÚNA-CSALÁD E felett elsiklani nem lehetett Okvetlen beszélni kell a lánvokkal és asz szonyokkal. mi készteti őket erre a szorgalmas munkára. Az agronómus szívesen elkísér. Nem válogatunk a házak közt Betérünk oda. ahol otthon vannak, lem akadunk Rúna Jánoséknál három szép kislányra. Szüleik nincsenek odahaza. A legidősebb, a 20 éves Mária, munkájáról, életéről nyíltan beszél: — Ebben az é"ben a dohánycsoportban dolgoztunk mindhárman. Kivételesen az aratásnál és a cséplésnél segítettünk. Úgy dolgoztunk ahogy a munka megkívánta. Fűztük a dohányt, tréfáltunk, daloltunk, észre sem vettük, hogy éjfél van. Munkánkat meg is jutalmazták. Eddig hárman együtt október 1-ig 825 munkaegységet ledolgoztunk. Az egy munkaegységre járó előleg 12 korona, a eabonajárulék pedig félévig 4 kilogramm, a másik félévre pedig 2 és fél -kilogramm. Apám. aki 31 malacnövendéket etet. 581 munkaegységet szerzett Október 31 -ip 16.872 koronát, szeptember 30-ig pedig 42 mázsa gabonát kaptunk. tagoknak.. Ekkor a szőkébb, mosolygó szemű Erzsiké is megszólalt. — Tizenhat mázsa gabonáért pedig szép pénzt kaptunk Nagyon szeretünk a szövetkezetben dolgozni, de különösen a dohányban, mert 3 éve már ott dolgozunk Ha itt megszűnik a munka megyünk a komáromi dohánygyárba dolgozni. Kitermeltük a dohányt. hát segítünk feldolgozni is — Egy percet sem akarunk tétlenül maradni Munkánk után a szövetkezetben szén jutalmat kantunk. A tavalyi elszámolásnál 16 000 komnát Újévkor az 1600 munkaeevségér^ szintén szép összeg jár. Tehát érdemes dolgozni. Vettünk új konyhabútort, most leoadlózzuk a szobákat, a kis ablakok helyett nagyokat teszünk és szép új ruhákra is futja VAN, AKITŐL PÉLDÁT VEHETNEK A LÁNYOK Majdnem a szomszédban van Gyurenka Mária Hat gyermek édesanyja Jelenleg 90 darab növendékser'4st gondoz Ezenkivü1 mindenhol ott van. ahol sü’güs a munka Férje kocsis Most gyűjtik össze pénzüket mert háztelket kaptak és építkezni akarnak. Az asszony 317, a férfi 600 munkaegységet dolgozott le október 1-ig. — Gyurenka elvtársnő választott malacokat nevel és ebben az esztendőben 125 darab süldőt adott át a hizlaldának. Bartós Mária a kertészetben dolgozik. A múltban férjével 10 hold haszonbéres földön gazdálkodott. — Éjjel-nappal gürcö'tünk — mondja. — mégis szegénységben tengődtünk. Arra dolgoztunk, akié a föld volt. mert tisztán haszonbérre ment rá bevételünk. Most más a helyzet, munkámat becsületesen elvégzem s olyan jutalomban részesülök, amiből könnyen megélek Eddig 280 munkaegységem van Fél hektár földben termett 7 mázsa árpa és 2 kocsi kukorica. A szövetkezettől pedig 623 kilogramm gabonát kaptam. Nem félek a jövőtől Bátran mondhatom asszonytársaimnak. akik még idegenkednek a szövetkezeti gondolattól, hogy jobb a közösben, mert a közös munka meghozza a várt gyümölcsöt. A szövetkezet vezetősége elismerte mpenvire fontos asszonyaink dolgos keze a munkában Ezért Bartos Máriát, Kucseránét Csóka Zsigánét. a szövetkezeti tanok a vezetőségbe választották Ebből a többi szövetkezet is tanulhat Ha elvárjuk asszonyainktól, hogy segítsenek a munkában, ők is viszont jogosan elvárják, hogy az irányításba is beleszólhassanak, hogy ezá'tal még nagyobb segítséget nyújthassanak a szövetkezetnek S. G. Az önkötöző aratogép nemcsak a nyár totyaman tesz nagy szngaiaio , de nagy sikerrel alkalmazható » kukoricakóró kivágásánál is SÁNDOR GÁBOR: JuMszék -rágyai teljesül... Jánosházán, 1950 nyarán olyan hírek keringtek, hogy kis- és középparasztok összeadpk földjüket, szövetkezetei alapítanak és "A~iidemokratikus kormányunk segítségével, gépierővel fogják megművelni a közös határt. Az öreg Juhász Józsefet ezek a hírek nem hagyták nyugton, akár evett, akár munkába meri, de f'lleg mielőtt leleküdt, állandóan a szövetkezetre gondolt, mi tagadás lenne, eleinte idegenkedéssel. Később azonban. amikor a község földműveseivel elbeszélgetett, már közelebb jutott a szövetkezeti gondolathoz — Otthon ugyancsi' állandó szóbeszéd tárgya lett a közös gazdálkodás Nagy meglepetésre se fia, se Ián na nem ellenezte a belépését. Végül a Juhászcsalád arra a megállapodásra jutott hogy belépnek a szövetkezőt be.-legalább öregségükre nem kell annyit robotolni, mert a legnehezebb munkát maid elvégzik a gépek. Augusztus végén, amikor az Oszimunkák meol-ezdfldtek. a: öreg Juhász J ’zsef aláírta a belépési nyilatkozatot s fiával együtt dolgozni kezdett a szövetkezetben, az egybeszántott földeken Eleinte az öreg Juhász: nak nem volt könnyít d'<,na. valahogy másképpen képzelte, mint az a valóságban volt. De úgy volt ezzel mindenki. Sok nenezsf" gördült a közös munka elé Ennek ellenére bizakodva néztek a jövőbe, mert minden kezdet nehéz és lesz az még - jobban is. ha szorgalmasan fogunk dolgozni. Bizt s hogy a közös munka gyümölcsözni fog életük szebb és jobb lesz. Mindez idén megíró!ásnit A jól megművelt földek olyan termést hoztak am" enre a község történetében még nem volt példa. Amikor cséplés után a tc^mészetbeniek szétosztásánál az öreg Juhász József tartotta a zsákokat és ömlött beléjük az "imvszeml! gabona, bizony sokszor rámosrJugotl feleségére, hűséges pórjára. Az asszony ezt a mosolyt százszorosán viszonozta, úgy tükrözte vissza ura jóságos tekintetét. mint a csillár krjstépuai a fényt. Aznap 3C mázsa gabonát szállítottak haza. Nem fs fért él a kocsira. kétszer kellett fordulni, hogy elraktározhassák a félévi közös munka eredményét. Jühászne már számolt is.'Arra gondolt, hogy a családnak elég lesz W mázsa búza. 5 mázsa árpát pedig a sertéseknek tesznek félre, 3 mázsa zabot és 2 mázsa ocsút pedig az apróiószágnak. Szólt is mindjárt a 1é-Aév‘>i- — Tizenöt mázsát beadhatunk, hisz te is olvastad az újságban, hogy a tervenfelül beadott gabonáért 280 koronát kapunk Jó pénz ez Hozzá is foghatunk mindjárt az építkezéshez. "e Józsi végre nekünk is ’ ázunk lesz. Végre öregségünkre megvalósul régi álmunk. De olyan ház lesz ez, mint egit álom Megnézheti azt bárki Juhász bácsi felesége szavaitól teljesen megfiatalodott. Megfeledkezett arról, hogy már hatvankét esztendős flgy elkavt.a és macához szorította Zsuzsa nénit mint egűkor, azon a felejthetetlen alkonyaton. legénykorában. Juhász bácsi ezen a napon jött rá arra hogy mit íatent szövetkezeti tagnak lenni, mit jelent a közösben dől gozni. Ez a mai öröme azonban szorosan hozzátartozott feilőd^sr-óa- meri amióta szövetkezeti tág lett érdeklő dési köre kitágult. Már nemcsak a távosházit s-öTetkezet fejődése érdekpite hanem felfiarielt a szomszédos 4?ŕ>T<c>tb'0?ptplr 0'roArr)Pr\.VPÍrp IS PZ nrnióta rádiót szereztek, már nagyban érdekelte a külmiitika a šzgviefyniŕ, és a népi demokratikus államok hírei Este. ha hnzaiött az istállóból ahol az állatokat aoráe-r+n ieiVt ,n h-nnuhábо feleségével együtt és hallgatta a 'híreket a dalokat nmeinek hi- ették a Szovjetunió és a néni demokratikus államok virágzó életét r.eteUrSc előtt pedig az Üj Szót és a Szabad ,<V í müi'pst nh'asta rádiózene mpUctt A rádió mind”” psethen előkelő helyei foglalt el a Juhász-családban. TI. Egy este Juhász bácsi azt a hírt közölte feleségével, hogy a beadói‘ t tizenöt mázsa gabona árához még egy csomó pénzt kapnak, mert 20 koronával felemelték a gabona alapárát. — Mindjárt meg is mulatta az Üj Szót. aznapi számát amely ezt a hírt hozta Persze, az asszony ezt már nem bírta szó nélkül. — Tudod — mondta lelkesedéssel -ha kormányunk ilyen magas árat ad a gabonáért, adjuk be azt a tíz mázsát. is, amelyet október elsején mérnek ki az augusztusi és a szeptemberi munkaegységekért. — Az árgyélusát! — kiáltott fel az öreg fiatalosan — annyi gabo., nk lesz, hogy már nem is tudunk vele mit kezdeni. — Attól maga ne féljen — szólt a belépd Józsej, Juhász bácsi fia. aki fél év alatt több mint 500 munkaegységet dolgozott le a szövetkezetben Csak számítsa hozzá azt a tizenöt mázsát is, amit újévkor kapunk, tegye hozzá a hízót váltsa fel százasokra és kijön belőle az új ház, m°rt hiszen a cserép már megvan. — Azt kifelejtetted Jóska — szólt az anv’a — hogy havonta 1200 korona előleget is kapunk a szövetkezettől aztán a kukoricát is kihagytad a számításból. — Dehogy felejtettem ki. Ruha is kell az embernek, nem lehet mindent az év tk.erésbp fektetni. *z öreg Juhász hallgatott. Ahányszor hallott az ilyen s—ímolgatásokat öreg szíve mindig ayönvö'üségben úszott Felesége is eltűnődött vár pA1- lanatra arra gondolt hn mealpsz az új ház. utána a lakodalmat is meg kell tartani Az már olyan régi szokás Az új házhoz menveeri-- к k.r'i. Jóska те gva csór ázott aludni tért Juhász bácsi azonban nem tudott elaludni Csak forgolódott az áovábnn A számok ébrpnt.artntiák. A torony óra már elütötte az *"*it, mégsen jött álom a szemére A s-é-m^k szinti világítottak Az esti beszélgetés az éyitkezósrSl a szép házról és arról hoQv egyévi munkáinkkal mit tudnak elérni Valahogy izgalomba hozták és nem tudott szabadulni attól a gondolattól, mely minduntalan visszatért hogy a felszabadulásig a kizsákmányolás ideje alatt, tulajdonképpen hiábavalóan élt, mert mindig csak másnak dolgozott A múlt keserűsége még hatványozta a számok jelentőségét és ! öröme, boldogsága egyre fokozódott Örc lét már nem bírta magában tartani, csendesen odaszólt az asszonyhoz: — Zsuzsi, alszol? Az asszony még csendesebben felelt — Le se hunytam még a szemem — Öt is ébren tartotta a felszabadult élet, a tervek az építkezés láza Neki is valahogy mindenre egyszerre kellett gondolnia a szövetkezetre, a holnapra. amelytől nem kell többé félni János fiára, aki most nilótafőhadnagy és olyan elegáns ruhákban jár mim valamikor az urak gyermekei Mindez most a sötéthpn szinte ragyogó álom nak hatott mert arra is emlékezett hogy ugyanez a János fia még néhány esztendővel ezelőtt három napot dolgozott a kálóknál azért, hogy egy kotlási adjon kölcsön Most vedig pilótafőhadnagy Ugyanakkor a lányára is gondolt aki a szövetkezet könyvelőjéhez ment férjhez. Annak is már új bútora van A Jóska is nősülni készül. Ezek a gondolatok és kévék amelyek filmszerű gyorsasággal peregtek íe előtte, ébren tartották Zsuzsi nénit — Tudod, arra gondoltam., konyhakredenc kéne meg neked ruha télire — mondta férjének. — Ugyan mire gondolsz te Zsuzsa — felelt a férfi Nem lehet egyszerre mindent beszerezni házat is építeni és ruhát is vásárolni... III. A naptár szeptember 15-öt mutatott Ez a nap ünnepi légkört árasztott A faluban már a reggeli órákban híre ment hogy široký elvtárs beszélni fog A Juhász házaspár az alkonyodo órákban a rádióhoz ült és visszafojtva lélegzetüket, hallgatták Široký elvtárs kormánynyilatkozatát Roldoaan ragyogó arccal néztek egymásra amikor Široký elvtárs az építkezésről és аг építőanyagról beszélt. Arról, hogy most már könnyebben lehet hozzájutni az építőanyaghoz, mert olcsóbb lesz. Mi az, hogy olcsóbb ... Zsuzsi néni könnyei megeredtek a felindul tságtól. Szive mélyéből sóhajtott fel. — Jaj. legalább megszoríthatnám Široký elvtars kezét és legalább megköszönhetném a kormánynak ezt a gondoskodását — kötényével máris törül gette a szemét Majd hirtelen kijózanodva szinte parancsoló hangon a következőket mondta az öregnek: — Te, várjunk az anyagbeszerzéssel. Ha Široký elvtárs megígérte, hogy olcsóbb lesz az építőanyag akkor meglátod ez rövidesen be is következik Ha a cserepet drágán is fizettük, legalább a többi anyagot szerezzük be olcsóhban Ebben maradtak. Teltek a napok Zsuzsi néni minden nap izgalommal olvasta az újságokat Szerette volna, ha személyesen adhatja tudtára szeretteinek a megígért várva-várt árleszállítást. Este-reggel a rádióban nem a zene a dal érdekelte hanem valami egészen más De nem történt semmi A napok hosszúnak tűntek fel, holott mindössze tizenhárom nap múlott el Široký elvtars beszéde óta. Végre megérkezett szeptember 28- ka Este a rádió közölte az árleszállítást Jaj izgult a két öreg mikor érnek el végre az építkezési anyagokhoz. De nem kellett már soká várni. Sor került az építőanyag és a faipari termékekre Cement 20 mész 20. cserép 30 százalékkal olcsóbb lett. — Szentisten! — sóhajtott fel izgatottan Zsuzsi néni — az átkozott cserép ha nem vettük volna ... — De nincs ideje bosszankodni mert a faanyag következik mely 20 százalékkal lett olcsóbb A többire a ruhára a te etil anyagokra a dohányra már nem is figyelt Olyan mélyen el volt merülve az építkezés lázéban — Még Jóskát is alig látta, aki derűs arccal lépte át a konyha küszöbét ö már az udvaron hallotta az árcsökkentést a nyitott ajtónál pedig аг építkezési anyag árának csökkentéséről szóló híreket mert nem akarta az öregeket zavarni akik csöndesen és meghitten ültek odabent. Zsuzsi néni volt az aki megszólall Hangja józan és erélyes volt.
