Szabad Földműves, 1953. július-december (4. évfolyam, 28-52. szám)

1953-11-15 / 46. szám

1953. november 15. FöM >»> ffiwn 5 A szocialista munkaverseny elősegítette az őszi munkák gyors elvégzését a dunaszerdaheíyi járásban Az őszi munkák gyors elvégzését a dunaszerdaheíyi járásban nagyban elő­segíti a szocialista munkaverseny. Ösz­­szesen 32 szövetkezet kapcsolódott be e nemes versengésbe. A kiértékelést minden második héten megvalósítják és az eredményeket olymódon teszik közzé, hogy arról mindenegyes község tudomást szerezzen. A győztes szövet­kezet jutalmul megkapja a járási ver­senyzászlót. Az őszi munkák elején a kisfalud! szövetkezeté, majd a bősi EFSz-é lett, végül pedig november 8- án ünnepélyes keretek között a nagy­­udvamoki szövetkezetnek adták át a győztesek zászlaját. A nagyudvamoki szövetkezeti tagok ugyanis már októ­ber 29-én befejezték az őszi munká­kat, a silózást kivéve. A győzelemhez az is hozzásegítette őket, hogy beadási kötelezettségüknek mind a növényi, mind az állattenyésztési termékekből egész évre 100 százalékra eleget tet­tek. Az ősziek vetését 13 nappal a ter­vezett határidő előtt elvégezték. Kizá­rólag a szovjet tapasztalatok szerint vetettek. A verseny áldásos hatása összjárási viszonylatban is megmutatkozott, mert október 30-ig az egész járás területén, kivéve a kukorica betakarítását és a silózást, az összes őszi munkákat elvé­gezték. A kereszt- és szűksoros vetés tervét a búzánál 105 százalékra telje­sítették. A rozs vetésterületének 85 százalékát vetették keresztsorosan. A tervezett határidőt 3 nappal lerövidí­tették. Az árpá vetésének 82 százalékát vetették keresztsorosan és az agrotech­nikai határidőt 5 nappal lerövidítették. Az őszirepcét 108 százalékra elvetet­ték. A cukorrépa az egész járás területén rendeltetési helyére került már. A siló­­zás tervét járási viszonylatban 148 százalékra teljesítették. Ebből a bősi szövetkezet maga 8.100 köbméter ta­karmányt silózott. Az őszi munkák gyors végzésében nagy segítséget jelent a dunaszerda­­helyi traktorállomás, melynek napi ter­ve 752 átlagos hektár megművelése. A traktorosok a tervet magasan túltel­jesítik, mert az állomás napi átlagos teljesítménye 1.239 átlagos hektár megművelése. A legnagyobb súlyt Járásunkban most a hátralévő 18 százalék kukorica beta­karítására és a mélyszántás gyors el­végzésére kell összpontosítani. Krajcsovics Nándor, Dunaszerdahely. A szovjet nép üzenete Csehszlovákia dolgozó népének A Csehszlovák-Szovjet Baráti Szövetségnek és a Csehszlovák Köztársa­ság szakszervezetei Központi Tanácsának. A Szakszervezetek öissz-szcvetségi Központi Tanácsa és a külfölddel való kulturális kapcsolatok össz-szövetségi Társasága a .Csehszlovák-Szovjet Ba­rátság Hónapjának nagyjelentőségű napjaiban forró üdvözletét küldi Cseh­szlovákia dolgozóinak. A szovjet nép drága kommunista pártja köré tömörülve, újabb munka­­lelkesedés jegyében ünnepli a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 36. év­fordulóját. A szovjet nép sikeresen teljesíti a népszükségleti cikkek termelése ro­hamos növelésének tervét és ezzel biztosítja a munkások, kolhozparasztok és értelmiség anyagi jólétének további fokozódását a Szovjetunióban. Drága barátaink, őszintén örülünk- & ti sikereiteknek is, melyeket a dol­gozó tömegek anyagi jólétének fokozásában elértetek, hogy eljussatok nagy történelmi célotokhoz: a szocialista társadalom felépítéséhez, gyönyörű or­szágotokban. Csehszlovákia munkásosztályának, dolgozó parasztságának, tu­dományos és kulturális dolgozóinak, egész népének szívből újabb sikereket kívánunk a szocialista építésben. Hosszú évek történelmi, testvéri barátsága és kölcsönös segítség a közös ellenség ellen vívott harcban, fűzi össze a Szovjetunió és Csehszlovákia né­peit. Napról-napra fokozódjon és erősödjön ez a barátság közös harcunkban a békéért, a'világ népeinek biztonságáért és jobb jövőjéért. Éljen Csehszlovákia szabadságszerető népe, amely dicső kommunista pártja vezetésével építi a boldog és örömteljes életét! Éljen a Szovjetunió és Csehszlovákia népeinek megbonthatatlan és örök barátsága! A Szakszervezetek össz-szövetségi Központi Tanácsa N. Svemyik -----------­A Külfölddel való Kulturális Kaposolatok Össz-szövetségi Társaságának vezetősége A. Gyenyiszov Jói sikerült a korponai szövetkezeti vásár Korponán is nagy érdeklődésnek ör­vendett a járási szövetkezeti vásár. Már a korareggeli órákban felállították az árukkal tele sátrakat. Ezek a sát­rak olyan nagyok voltak, hogy egy­szerre öten árultak bennük. A vásárlók százai sürögtek-forogtak a sátrak kö­zött. A hómé rykinciei szövetkezet sát­rában nagyon gazdag volt a választék a különböző élelmiszerekből. Nyolcvan kilogramm füstöltkolbászt, 30 kg sza­lonnát, 10 kg paprikásszalonnát, 10 kg töpörtyút, 41 kg juhtúfet, 10 nagy ke­nyeret, 20 kg lencsét, 50 kg babot, 5 bárányt, 40 kakast, és nagyobb meny­­nyiségú zsírt árultak. A devicsei szö­vetkezet sátrában is sok értékes árt volt. 15 liter tejfölt, 10 kg vajat, 120 kg szalonnát, 27 kg tyúkot, kenyeret, kolbászt és zöldséget bocsátottak elá­­rusításra. Jó forgalma volt a selpicei szövetkezetnek is. A száz kilogramm kolbász egykettőre elfogyott és a töb­bi árut is mind eladták. Ez я pár példa is azt mutatja, hogy a korponai szövetkezeti vásár sikerrel járt. „Az EFSz-ek alap­szabályainak 20. cikkelye érteimében . . Apátfalván III. típusú EFSz műkö­dik. Ez a szövetkezet eleinte igen nagy nehézségekkel küzdött, amelyeknek nagyrészét a befurakodott kulákok és spekulánsok okozták. Lipták Sándorról, Lipták Jánosról és Laukó Istvánról van szó. Az első pillanatra bárki megtévedhetett, mert a nevezettek „példás szövetkezeti tag­nak" mutatták magukat. A valóság­ban azonban más volt a helyzet. Er­ről tanúskodik az is. hogy saját tu­lajdonukban lovakat tartottak, ame­lyeket a szövetkezet takarmányából etettek és fekete fuvarokat bonyolítot­tak le velük, Az így szerzett pénz ter­mészetesen megint csak spekulációs céljaikat szolgálta. De még ezzel sem elégedtek meg. A szövetkezeti gyűlé­sekre nemegyszer részeg állapotban jöttek, ahol zavart okoztak a tagság között, különböző fenyegetésekkel akarták megfélemlíteni a vezetőséget, így néhányszor sikerült is nekik elérni azt, hogy a taggyűlés nem tudott ?e­­milyen határozatot hozni a szövetkezeti gazdálkodás megjavítása érdekében. De a jegenyefák nem nőnek az égig. A becsületes szövetkezeti tagok látták, hogy kikkel van dolguk. Az EFSz-ek alapszabályainak 20. cikke­lye értelmében határozatot hoztak és kizárták soraik közül a három rend­zavaró jómadarat. Azóta a szövetkezet gazdálkodása megjavult. Ezt abból is láthatjuk, hogy a beadási kötelezettség teljesítése után a szabadon eladott sertésekért, a szö­vetkezet 41.360 koronát kapott. Bur­gonyából is 102 mázsát adtak el ter­ven felül. A tervenfelüli beadásért kapott jövedelem természetesen meg­mutatkozik a tagok jutalmazásában is. ami pedig újabb eredményekben, többtermelésben tükröződik vissza. A szovjet mctbzereknek köszönhetik sikereiket A hidasi szövetkezetben nemcsak a növénytermelésben, hanem az állatte­nyésztésben is következetesen alkal­mazzák a szovjet munkamódszereket, így a tehenészek Malinyinova módsze­rének alkalmazásával napi 1 literrel emelték a tehenek tejhozamát. A fe­jők ezzel teljesítették a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 36. évfordulója tiszteletére tett felajánlásukat. A szö­vetkezet így napi 300 liter tej helyett 500 litert ad be a közellátásre. Kitűnő kendertermése volt a palántái EFSľ-nek A galántai szövetkezeti tagok az elmúlt évben a kendertermelők össz­­szlovákiai versenyében az első helyre verekedték fel magukat. Hektáronként 74,5 mázsa kenderszárat termeltek. E sikertől felbuzdulva ez év tavaszán bátor kötelezettségvállalást tettek, melyszerint a 10,45 hektár kenderföldön e tervezett hektárhozamokat túlteljesítik. Kötelezték magukat, hogy a ter­vezett 51,5 mázsás hektárhozam helyett, hektáronként 75 mázsa I. osztályú kendert termelnek. Vállalásukat túlteljesítették, mert kenderföldjükről ösz­­szesen 864.06 má^sa kendert adtak át a felsőszeli kenderfeldolgozó üzemnek. Ez annyit jelent, hogy hektáronként 82,68 mázsás termést értek el. Ebből a jő termésből magas bevételhez jutott a szövetkezet. A tervezett beadásért 40.807.44 koronát kaptáik, a terven felül beadott kenderért pedig 16.241,41 koronához jutottak. Ezenkívül az I. osztályú minőségért 8.876,30 koronával növekedett bevételük. A kendertermésből tehát összesen 65.325,15 koronát árultak, nem beszélve arról, hogy 10.230,72 korona értékű kedvez­ményben részesültek textil vásárlásánál. Mndez hozzájárul ahhoz, hogy a galántai szövetkezetben felemelhessék a munkaegység értékét. használatra az egyes csoportoknak a gépeket és az állatokat. „A traktor­­állomások munkáját is meg kell javí­tani — mondotta. A kerületben 250 üzemképtelen traktor van. A szövetke­zetekben nem tartják be a tervezett állatállományt. Összesen 15 000 állat hiányzik. Igaz, a sertéstenyészetben a szövetkezetek a tervezett állatállo­mányt túllépték.” Cseresnyík elvtárs ezután hangsúlyozta, hogy a privigyei járásban 36 kis- és középföldműves lépett be a szövetkezetekbe. Negyven­öt EFSz-ben megszervezik a szövetke­zeti munkaiskolát. A kassai kerületben lévő jászói EFSz elnöke azt adta tudtára az ér­tekezletnek hoou szövetkezetük a párt és a kormány új intézkedései követ­keztében 43.000 koronával gazdago­dott. Zatykó elvtárs a komáromi JNB mezőgazdasági előadója elmondotta, hogy a jó munkaszervezés a siker tit­ka. Két szövetkezetei hasonlított össze járásukban, még pedig a csallóköz­(Folytatás a *. oldalról.) aranyosit és az őrsújfálusit, amelyek egyforma termelési feltételekkel ren­delkeznek, mind a növényi- mind az állattenyésztési termelésben. Ennek el­lenére a csallóközaranyosi szövetkezet­ben a munkaegység értéke 24 korona az őrsújfalusi szövetkezetben pedig csak 8 korona. Miért ez a különbség? Azért, mert a csallóközaranyosi szö­vetkezeti tagok az egyes munkákat feleannyi munkaegység igénybevételé­vel végezték el, mint az őrsújialusiak Zatyko elvtárs ezután beszámolt arról hogy a komáromi járásban a hitelked­vezmények következtében az egyes szövetkezetekben a munkaegység ér­téke átlagosan 6 koronával emelkedik Ezután. Gyuracska elvtárs. a nagy­­megyeri járási nemzeti bizottság elő­adója emelkedett szólásra. Beszámolt arról, hogy a szocialista munkaver­seny mennyire segíti a tervfeladatok teljesítését. Elmondotta hogy ebben a járásban 27 földműves kérte kilépését a szövetkezetből, de ugyanakkor a szövetkezetek taglétszáma 60 új tag­gal szaporodott. Dvorszky elvtárs az SzKP központi bizottsága mezőgazdasági osztályának vezetője a kommunisták feladatairól beszélt. A további felszólalók foglal­koztak a traktoránomás és az EFSz-ek tervének összehangolásával, valamint azzal a káros jelenséggel, amely a traktorosok egyik helyről a másik helyre való átjárásával, vagyis a fluk­tuáció következtében mutatkozik. A szövetkezeti elnökök ezután bírálták némely járási nemzeti bizottságok ügy­osztályainak munkáját. A vitát Jozef Nepomucký, a föld­művelésügyi miniszter helyettese ér­tékelte. Rámutatott arra. hogy amint a vitából is kitűnik, el kell távolítani a hibákat a tervezésből. A népiközigaz­gatásnak meg kell javítani munkáját és а IX. ügyosztályoknak sokkal többet kell foglalkozniok a szövetkezetekkel. Ez a konferencia a népiközigazgatás ti? munkájának kezdete volt annak a nagy harcnak a kezdete amelyet me­zőgazdasági politikánk valóraváltásáért vívunk, ami újabb óriási lépést jelent előre a szocializmushoz vezető úton. Fordítsunk nagyobb gondot a mezőgazdasági szakkáderek nevelésére A szeptember 15-i kormányhatáro­zat mezőgazdaságunk fejlődése szépiá­ra eddig nem látott távlatokat nyitott meg. Az EFSz-ek gazdasági és politi­kai megszilárdítása, valamint a trak­torállomások munkájának megjavítása és az egész mezőgazdasági termelés fejlesztése érdekében nagyjelentőségű intézkedéseket foganatosított. Hogy az előttünk álló feladatokat minél előbb teljesíthessük, kormányunk segítséget nyújt mezőgazdaságunknak azzal, hogy nagyarányú hiteleket ad, lehetővé te­szi a gépesítés megjavítását és fokoz­za az összes mezőgazdasági dolgozóról való gondoskodást. Nem feledkezhetünk meg azonban arról, hogy maga a határozat nem elég ahhoz, hogy a mezőgazdasági termelés emelkedjen. A határozat meg­teremti az előfeltételeket és megmu­tatja a célhoz vezető utat. A többi a dolgozókon múlik, akik becsületes munkájukkal biztosítják a feladatok teljesítését. Ezért a mezőgazdaság, a népi közigazgatás vezető dolgozóinak mindennapi feladatai közé tartozik, hogy olyan kádereket neveljenek, akik lelkesedéssel teljesítik mindazon fela­datokat, amelyek lehetővé teszik, hogy ■mezőgazdasági termelésünket szünte­lenül fokozzuk. Jobban és gyorsabban tudjuk szocialista mezőgazdaságunkat kiépíteni, ha minden mezőgazdasági dolgozó politikailag és szakmailag ma­gas fejlettségi fokon áll és ha ma­gáévá teszi a hBladó mezőgazdasági tudomány és technika alapjait és vív­mányait. Szocialista nagytermelést irá­nyítani nem könnyű feladat; éppolyan szervezeti, szakmai és politikai isme­reteket igényel, mint a szocialista ipar irányítása. „ ... Hozzá kell látnunk kellőképpen ■a társadalmi negytermelés megszerve­zéséhez a mezőgazdaságban" — tanít bennünket Sztálin elvtárs. „De,' hogy megszervezhessük e mezőgazdasági nagytermelést, ahhoz ismerni kell a mezőgazdasági tudományt. Ehhez pe­dig az szükséges, hogy tanuljunk. Csakhogy olyan dolgozónk, aki ismeri a mezőgazdasági tudományt, katasztro­fálisan kevés van. Ezért az a felada­tunk, hogy az új társadalmi mezőgaz­dasági termelés számára új fiatal ká­dereket, építőket neveljünk”. Ezek a sztálini szavak pontosan megfelelnek a mi feltéte­leinknek és szükségleteinknek is. A mezőgazdasági iskolák eddig ismeret­len fejlődése és főleg a mezőgazdasági iskolák átszervezéséről szóló kormány­határozat megteremtette nálunk az összes előfeltételeket olyan szakkáde­rek képzésére, akik képesek szocialista mezőgazdasági nagytermelésünket irá­nyítani, vezetni. A mezőgazdasági fő­iskola, a technikai, a mester-, a köny­velői és a különböző tanonciskolák, valamint a hosszúlejáratú tanfolyamok, lehetővé teszik a magas, közép és ala­csonyabb kvalifikációval rendelkező káderek nevelését. Az iskolák szaksze­­rűsítése, amelyet a szovjet példa sze­rint valósítunk meg, lehetővé teszi bi­zonyos szakaszok alapos és tökéletes megismerését a nagytermelés szükség­lete szerint. A kormányhatározat feladatul tűzi ki a mezőgazdasági káderek jobb előké­szítését. Következetes harcot kell foly­tatnunk az e téren elkövetett hibák, felületességek és önkényességek ellen. Igaz, hogy mennyiségi szempontból nézve a mezőgazdasági káderek neve­lésében, iskolázásában már jelentős eredményt elértünk, de ugyanakkor az eddiginél sokkal komolyabban kell fog­lalkoznunk a kádemevelés minőségé­nek megjavításával. Már akkor keli ebből a pontból kiindulnunk, amikor az iskolázásra a kádereket jelöljük. Az idén a mezőgazdasági iskolák megtel­tek. Hiányosságok mutatkoznak azon­ban a káderek megválasztásánál a me­zőgazdasági mesteriskolákban. Ez annál inkább is hiba, mert éppen ezek az iskolák vannak hivatva arra, hogy az EFSz-ek és az állami gazdaságok dol­gozóiból magas terméseket elérő mes­tereket neveljenek. Egyes szövetkeze­tek vezetőinek, valamint némely JNB. IX. osztálya rossz munkájának és fi­gyelmetlenségének következtében a mesteriskolákba nem lépett be minden növendék. A tapasztalat azt mutatja, hogy amely szövetkezetben a szakkép­zettség kérdésére kellő gondot fordí­tanak, az eredmény kielégítő. Számos szövetkezetünk tudja már, hogy a szakkáderektöl nagy mértékben függ az, hogyan halad szövetkezetük előre a gazdasági és politikai megszilárdulás terén, valamint a tagság életszínvona­lának emelésében. Itt példaként szol­gálnak a gútai szövetkezeti tagok, akik közül összesen 17-en vesznek részt szakiskolákon. Nemcsak a gútai, ha­nem számos más szövetkezetünk is megértette már a kádemevelés fon­tosságát. Ugyanakkor azonban még mindig akadnak olyan szövetkezetek, amelyeknél megnemértés uralkodik, így például az őrsújfalusi szövetkezet egyetlen egy tagját sem küldte szak­iskolára. Nem kielégítő a helyzet fő­leg a nagymihályi járásban, ahol pedig valóban égetően sürgős, hogy a szö­vetkezetek elegendő szakkáderrel ren­delkezzenek. Fontos tehát, hogy ha arról van szó, hogy szakis­kolára, vagy pedig szaktanfolyamra kell tagokat jelölni, egy szövetkezet se maradjon anélkül, hogy ne küldene valakit tanulni. Saját tapasztaltaink, de ugyanakkor a szovjet tapasztalatok is azt mutatják, hogy mennyire Kifi­zetődik, ha a szövetkezet a legjobb dolgozóit iskoláztatja. A mezőgazdasági iskoláknak és tan­folyamoknak az a feladata, hogy a hallgatók a lehető legtöbb szakismere­tet elsajátítsák, és így alaposan felké­szüljenek jövendő hivatásukra. Több mezőgazdasági iskolánk valóban szépen teljesíti feladatát. így például a nagy­­szombati és a kövecsesi iskola A le­maradozó mezőgazdasági iskolák ve­gyenek példát a fentemlített iskolák­tól. így biztosítjuk azt, hogy mező­­gazdasági iskoláink valóban színvona­lasak legyenek, hogy hatásosan egybe­kapcsolják az elméletet a gyakorlattal és hogy rendszeresen javítsák az isko­lázás tartalmasságát. A mezőgazdasági iskolák ez év júniusában megrendezett nép­művészeti alkotóversenyén megmutat­kozott, hogy a fiatal mezőgazdászok nemcsak jó szakemberek, hanem egyúttal sokoldalú műveltséggel is rendelkeznek, akik a szocialista kultúrának is lelkes terjesztői lesznek falvainkon. Azok, akik az idén kerültek ki a mezőgazdasági iskolákból, az esetek túlnyomó részében beváltak és az EFSz, traktorállomás, vagy állami gaz­daság munkájában nagy segítséget je­lentenek. Előfordul azonban, hogy eze­ket az iskolázott kádereket nem hasz­nálják ki teljes mértékben és helyte­len beosztást adnak számukra. így van ez például Varga Irén elvtársnővel, aki a bélai mezőgazdasági iskolában kitün­tetett eredménnyel) végzett, ennek el­lenére az örsújfelysi EFSz nem ad neki lehetőséget, hogy szakismereteit hasznosítsa a szövetkezeti gazdálkodás fellendítésének érdekében, hanem be­osztotta bérelszámolónak. Az ilyen esetekért elsősorban az illetékes szövetkezetek vezetőségei a felelősek. Ugyanakkor azonban a mezőgazdasági Iskoláknak is többet kell törödniök a már végzett növendékekkel. Legyen pontos áttekin­tésük arról, ki hol dolgozik, milyen beosztása van és időszakonként ren­dezzenek összejöveteleket számukra, amelyeken lehetővé válik, hogy az is­kola befejezése után is bővíthessék tudásukat. Jelentős segítség ’esz ez a munka további megjavításában. A mezőgazdasági szakkáderek neve­lése nemcsak a mezőgazdasági iskolák, hanem az egész népi közigazgatás, va­gyis a HNB, JNB és a KNB-ok felada­ta is. A szövetkezetek, trektorállomá­­sok és állami gazdaságok pedig most, a küszöbön állő téli időszakban gon­dolják át jól a dolgot és a télen meg­rendezendő tanfolyamokra a lehető legtöbb és legjobb dolgozót küldjék ki. Pártunk és kormányunk megadta a lehetőséget a mezőgazdasági dolgozók tömeges nevelésére. Legyen tehát min­den felelős mezőgazdasági dolgozónk becsületbeli ügye, hogy ezek a lehető­ségek ne maradjanak kihasználatlanul. Biztosítsák ezt, hogy minél több me­zőgazdasági dolgozó szert tegyen szak­ismeretekre, hogy ezáltal, a Káderek helyes nevelésével állandóan jobb- és jobb feltételeket teremtsenek a szo­cialista mezőgazdaság gyorsabb és si­keresebb felépítésére, ami jelentős szerepet játszik egész dolgozó népünk életszínvonalának szüntelen emelésé­ben. /

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom