Szabad Földműves, 1953. július-december (4. évfolyam, 28-52. szám)

1953-11-15 / 46. szám

4

19SS. november 15.

(

A nemzeti bizottságok mezőgazdasági dolgozóinak

össz-szlovákiai konferenciájáról

A bratislavai Tátra-szálló nagytermében 1953 november 6-án konferenciára gyűltek össze a kerületi és a járási nemzeti bizottságok elnökei, valamint mezőgazdasági előadói, agrote chnikusai, zootechnikusai, továbbá a KNB gépesítési osztályának vezetOi és az egyes EFSz-ek elnökei. A konferenciát František Ко ек, a földművelésügyi megbízott helyettese nyitotta meg. Üdvözölte a jelenlévőket, Anton Nedvedet a megbízottak testületének alelnökét. Jozef Nepomuckýt, a földművelésügyi miniszter helyettesét, Michal Falfant, a SzKP központi bizottsága elnökségének tágját, Andrej Pavlíkot, az SzKP központi bizottsága mezőgazdasági osztályának vezetőjét és a többi vendéget. — Az előadói beszédet Stefan Gažik, földművelésügyi megbízott mondotta.

v * * *

Stefan Gažik földművelésügyi megbízott beszédéből

Gažik elvtárs beszéde elején rámutatott arra, hogy mezőgazdasági termelésünk 1948-hoz viszonyítva, egy harmadával emelkedett Ebben a legnagyobb érdemük egységes földművesszövetkezeteinknek van, amelyek egész mezőgazdasági területünk 40 százalékát művelik meg. Mezőgazdasági termelésünk fejlődésével azonban mégsem lehetünk megelégedve, mert lehetőségeinkhez képest még nagyobb eredményeket érhettünk volaa el. — Gažik elvtárs rámutatott arra, hogy pártunk és kormányunk á legmesszebbmenöen támogatja mezőgazdaságunkat, majd így folytatta

„Az 1952. június 3-i párt- és kormányhatározat, amely az EFSz-ek, megszilárdításáról és továbbfejlesztéséről szól, azt a célt tűzte elénk, hogy még bátrabban haladjunk előre az egységes íöldmüvesszöyetkezetek építésének útján, s hogy még szélesebb mértékben nyerjük meg. a kis- és kó zépföldműveseket a szövetkezeti gazdálkodás számára. Tagadhatatlan, hogy e határozat teljesítésében az elmúlt évben nagy lépést tettünk előre. Az egységes földművesszövetkezetek száma 1952 június 1-től kezdődöleg Szlovákiában csaknem 100 százalékkal emelkedett.

A népi közigazgatás dolgozóinak nagy része azonban ezt a határozatot lényegesen leegyszerűsítette és csak azon pontjára összpontosította figyelmét, amely az EFSz-ek számának növeléséről szól. A számokaj hajszolják annak ellenére, hogy a part- és kormányhatározat azt a feladatot tűzte ki mindenekelőtt, hogy politikailag, szervezetileg és gazdaságilag szilárdítsuk meg az EFSz-eket. hogy így teljesítsük pártunk- és kormányunk politikájának irányvonalát, á munkásosztály szövetségének mer ttlárdftását a kis- és középföldmüvesekkel. A határozat feladatúi tűzte ki továbbá, hogy a szövetkezetekben teremtsük meg a magas termések és az állatoknál a magas hasznosságok elérésének feltételeit.”

Gažik elvtárs a továbbiakban rámutatott, arra, hogy ezt a feladatot nem teMesítettük kielégítően, főleg az eperjesi kerüleben nem fordítottak elég gondot a szövetkezetek megszilárdítására. A továbbiakban Gažik elvtárs így folytatta:

„Főfeladatunk a falunak a szocializmusra való áttérésénél most az, hogy biztosítsuk a meglevő EFSz-ek gazdasági és pénzügyi megszilárdítását. Ezt a célt szolgálja a mai összejövetelünk is. amelyen azt akarjuk megbeszélni, hogy hogyan vezessük be a gyakorlatba a földművelésügyi és pénzügyi miniszterek október 29-iki és a kormány szeptember 15-ki határozatát. Amikor ezt a feladatot teljesíteni akarjuk; tudatában kell lennünk -annak, hogy a meglevő 1465. III. és IV típusú EFSz bői csak 105- ben tesz ki a munkaegység értéke 20 koronát, 417 ben 15-től 20 koronáig és a többi körülbelül 500 EFSz-ben a munkaegység tervezett értéke 12 koronán alul van, sőt 41 EFSz-ben egyáltalán nem beszélhetünk a munkaegység értékérői.”

Beszéde további részében Gažik elvtárs rámutatott arra. hogy annak elle^ nére. hogy a főhangsúlyt az EFSz-ek politikai és gazdasági megszilárdítására helyezzük, nem hagyjuk abba az új EFSz-ek megalakítását sem. Csakhogy ennél a pontnál szigorúan szem előtt kell tartani, hogy új szövetkezetei csak ott szabad alakítani, ahol erre minden elüfe'téte! megvan. Ezután arról beszélt, hogy 5 éves tervünk ebben az évben azt tűzte mezősazdasá gunk elé, hogy még jobban fokozza a hektárhozamokat a gabonaféléknél és az ipari növényeknél. Az idén valóban jó termésünk volt. Csaknem minden egyes gabonaféléből többet termeltünk. mint az elmúlt évben Ennek ellenére a tervezett hektárhozamokat nem mindenütt érték el. főleg ami a cukorrépát és a lent. illett Ennek az volt az oka hogy nem teljesítettük kellőképpen azokat a feladatokat, melyeket pártunk és kormányunk a növényi termelésről szóló határozatában tűzött elénk. Nem biztosítottuk a talajmífvelés és a vetés agrotechnikai

határidejének betartását. Majd rátért az őszimunkákban elért eddigi eredményeinkre:

„Eddigi tapasztalataink az öszimunkákban azt mutatják, hogy az elmúlt év hibáiból nem vontuk le kellő képpen a tanulságot. Nem teljesítettük az őszirepce vetési tervét, sőt a rozsvetés tervének teljesítésében is hátra vagyunk, annak ellenére, hogy az agrotechnikai határidő már egy hónappal ezelőtt letelt. Nagyon lemaradtunk az őszi takarmánykeverékek vetésében és még nagy f el ad atpk. várnak ránk a búza vetésében is. amelynek eddig 76.5 százalékát tettük földbe. fagyon komolyan lemaradtunk a szántásban, főleg pedig a mélyszántásban. Nem kielégítő a silózás üteme sem, mert az összesített tervfeladatokat ezen a téren csupán 33.3 százalékra teljesítettük. Meggyorsítva -kell befejeznünk az őszikapásók betakarí- 4ását, hogy egy mázsa se vesszen kárba.

Gažik elvtárs ezután a traktorállo-, mások munkájáról beszélt. Rámutatott arra, hogy traktorállomásaink a gépesítési eszközöket még messziről sem használják ki teljes mértékben Éppen ez volt az oka annak, hogy bár traktorállomásaink a tavaszi munkák tervét 114.7 százalékra teljesítették, az őszimunkák tervében október végéig csupán 38 százalékos teljesítményt értek el. - Ezzel kapcsolatban még a következőket mondotta:

„Mindenekelőtt abban van a hiba. hogy mi nem segítünk kellőképpen a traktorállomásoknak abban, hogy a párt és a kormány határozatából eredő feladataikat teljesítsék A tervezett karbantartás és a gépek javítása még mindig nem magától értetődő ügy a traktoréi tamásokon. Így aztán néni csoda a kerekes traktorok üzemképtelensége, mely tavasszal 10.3 százalék, nyáron 9.7 százalék, s most pedig az őszimunkákban 13 százalék. Még ennél is rosszabb a helyzet a hernyótalpas traktoroknál, melyeknek üzemképtelensége túlhaladja a 20 százalékot, sőt .a zsolnai kérületben 43 százalékot tesz ki. Kevés az a segítség — mondotta Gažik elvtárs, amelyet traktorállomásaink egységes földművesszövetkezeteinknek nyújtanak. A szakaszagronómusok, akiknek az a feladatuk. hogy ezt a segítséget megjavítsák mégnem teljesítik rendesen feladatukat," mert a népiközigazgatás nem segíti őket. nem őrzi ellen munkájukat. A» brigádközponti tanácsok sem váltak még azokká a szervekké, amelyek biztosítanák a traktorálloi.ás és az EFSz szoros összetartozását, s amelyek gondoskodnának a traktorállomás munkája minőségének megjavításáról.”

Az előadó beszéde ezután arról szól. hogy piacunkon még mindig nincs annyi állattenyésztési termék, amenynyinek lenni kellene. -- Gažik elvtárs megmondotta, hogy ennek az az oka hogy nem teljesítettük a párt és a kormány 1952 február 4. és 5-iki határozatát, amely az állattenyésztés' termelés fokozására irányuló intézkedésekről szól. Beszédét így folytatta

„Halaszthatatlan feladat előtt állunk: Be kell hoznunk az állattenyésztési termelésünkben lévő elmaradást és állattenyésztésünket sokkal magasabb színvonalra kell emelni az eddiginél ami mindenekelőtt a szövetkezetekre vonatkozik.

Ezzel kapcsolatban egy-két szót sze retnék szólni a szövetkezeti Istállók ról Fontos ez azért, mert nem egy esetben éppen a hosszadalmas építke zés okozta a szövptke/et eladósodását és a munkaegység értékének csőkké nését. Az idén a szövetkezetekben 220 tehénistállót, 60 borjúistállót 650 sertéshizlaldát, 400 fiaztatót, 80 juhaklot. -15 lóistállót és 900 baromfifar mot építünk. Ebből a mennvíségbő1 az év végéig be kell fejeznünk 455 tehén istái lót. 282 hizlaldát. 196 fiaztatót, 27 juhaklot és más építkezéseket. Hogy ezt a feladatot teljesíthessük még pedig a legalacsonyabb termelési kö’tségek mellett, ahhoz /ük séges, hogy a járási nemzeti bizottsá gok, de főleg az építkezési előadók és a járási építkezési bizottságok lényegesen megjavítsák munkájukat.”

A továbbiakban a földművelésügyi megbízott rámutatott arra, hogy nem kielégítő a helyzet a mezőgazdasági szakkáderek nevelése terén sem. -Ugyanakkor mezőgazdasági kutató- és tudományos intézetei) к sem érnek el olyan eredményeket, amilyeneket lehetne, annak ellenére, hogy előrehaladást tapasztalunk náluk. A hiba főleg ott van, hogy a kerületi és járási nemzeti bizottságok nem gondoskodnak arról, hogy a kutatás eredményeit a gyakorlatba bevezessék, mint ahogy azt a kormányhatározat elrendeli. — Baj, hogy helytelen munkamódszereket alkalmazunk kezdve a földművelésügyi megbízotti hivataltól az utolsó nemzeti bizottságig.

„Fontos — mondotta beszéde további részében Gažik elvtárs, hogy a járási nemzeti bizottságok megjavítsák irányító és ellenőrző tevékenységüket szövetkezeteinkben és a falvakon. Ezzel kapcsolatban fontosnak tartom hangsúlyozni, hogy mindany, nviunk. de főlég a járási nemzeti bizottságok feladta biztosítani a helyi nemzeti bizottságok tevékeny részvételét az egyes feladatok teljesítésének biztosításában, hogy a helyi nemzeti bizottság ok tevéken ven és kezdeményezően megvalósítsák pártunk és kormányunk politikáját az EFSz-ek építésében és megszilárdításában. A helyi nemzeti bizottságokat rá kell vezetni arra. hogy tudatosítsák aat, mely szerint az egyénileg gazdálkodó földműveseknek is segíteniök kell a termelés .fokozásában. Lénvegesen emelni kell a helyi nemzeti bizottságok tevékenységét a begyűjtés biztosításában. Ez pedig akkor lehetséges, ha a helyi nemzeti bizottságoknak ai eddiginél nagyobb segítséget nyújtunk, ha az egyes feladatokat velük megtárgyaljuk. hogy az állami hatalomnak klóban szerveivé váljanak a falvakban Oda kel] hatnunk hogy az EFSz-nek nyújtott segítség konkrét, rendszeres és következetes legyen. Agronómusainknak és főleg a traktorállomások szakaszagronómusainak ezért egyenesen a falvakon kell tárgyalniok és biztosítaniok a haladó agrotechnikai intézkedések bevezetését, az agrotechnikai határidők betartását š így, jó feltételeket kell biztosítaniok a gépesítési eszközök és a fogatok teljes kihasználására. Ugyanez érvényes a járásig nemzeti bizottságok zootechnikai szol-"* gálatára és mindenekelőtt a körzeti zootechnikusokra is. A zootechnikusoknak az eddiginél sokkal többet kell tartózkodmok az EFSz-ek istállóiban és ott a helyszínen kell rávezetni a szövetkezeti tagokat arra, hogy bevezessék Malinyinova módszerét, Ljuskova módszerét, a borjak szeli ős ne velését, a gyorshízlalást, stb.”

„Az EFSz-ek megszilárdításával kapcsolatban.— folytatta Gažik elvtárs, — elkerülhetetlennek .tartom, hogy magunkévá tegyük és átadjuk élenjáró szövetkezeteink tapasztalatait a lemaradt szövetkezeteknek. "Ez a módszer nagyon jój bevált az üzemekben. A járási' nemzeti bizottságok szervezzék meg a jó szövetkezetek elnökeinek, agronómusainak, zootechnikusainak. gazdáinak, könyvelőinek, mun kacsoportvezetüinek. stb. rendszeres látogatását a hátramaradt szövetkezetekben, hogy tapasztalataikat kicseréljék, s hogy kölcsönösen segítsenek egymásnak.”

Gažik elvtárs ezután a szocialista munkaverseny jelentőségéről beszélt, majd rámutatott arra, hogy pártunk és kormányunk szem előtt tartva azt a célt hogy végetvessen a mezőgazdasági termelés lemaradásának, az elmúlt hónapokban egész gazdaságunkat részletekbemenően elemezte és a gyors fejlődés érdekében határozatot hozott, melynek történelmi jelentősége van mezőgazdaságunk szempontjából. Ez a határozat olyan lehetőségeket biztosít mezőgazdaságunk számára, hogy azok kihasználásával lényeges fellendülés várható. „Mezőgazdaságunk — mondotta Gažik elvtárs — magas teljesítményű gépeket kap. A különböző hitelek és a pénzügyi támogatás következtében megjavulnak az EFSz-ek gazdasági viszonyai. Ezek ben a napokban kormányunk újabb j .ntézkedést készít elő a traktorállo- j mások munkájáért iáró díjak csők j kentésével és a mezőgazdasági terme J kék beadási normáinak pontosabbá tételével kapcsolatban. Nagy segítséget kaptak kormányunktól az egyénileg gazdálkodó földművesek is azzal, hogy alaasoi bb áron vásárolhatnak nemesített vetőmagot és több műtrágyát kapnak, tgy ők is hozzájárulhatnak ahhoz, hogy piacunk gazdagabb legyen.”

Ezekután a munkaegységek értéké vei kapcsolatban Gažik elvtárs rámu tatott arra, hogy minden szövetkezet ben meg kell vizsgálni, mi az oka annak, hogy a munkaegység értéke alacsony, meg kell nézni, hogy az

EFSz-ek alapszabályait hogyan tartják be, elemezni kell az egész évi termelési tervet; s anrlak teljesítését, fel kell tárni egyes szövetkezetek rossz gazdálkodásának okait, tervet kell készíteni az 1953-as év várható gazdasági eredményeiről, s ezt összehasonlítva a munkaegység alacsony értékének okaival, javaslatot kell készíteni a szövetkezet gazdálkodásának megjavítására s ezen keresztül a szövetkezeti tagok jutalmazásának emelésére. Ennek érdekében a következő javaslatot tesszük:

„ 1. A befektetési és hosszúlejáratú hitelek visszafizetését rendezni olyan módon, hogy az EFSz-ek az első években kevesebbet fizessenek, a többi években pedig többet.

2. A szövetkezet gazdasági helyzete szerint javasolni a visszafizetés '* és a kamatok fizetését a következő sorrendben:

a) Három-nyolc évvel a hosszúlejáratú hiteleknél (konszolidációs, alapító stb. hiteleknél), ’

b) 1—3 évvel4.a beruházási hiteleknél, amennyiben az épületeket és más beruházásokat, amelyekre a hitelt adták, átadták a forgalomnak,

c) 2—3 évvel a rövidlejáratú üzemi hiteleknél, amelyeket 1953 március

1. előtt adtak ki.

d) egy évvel a rövidlejáratú üzemi hiteleknél, amelyeket az új hitelszabályok szerint 1953 március elején adtak.

3. Indokolt esetekben rendkívüli pénzügyi támogatást lehet adni a

nóunkaegységek értékének feltol tésére.

4. A kerületi nemzeti bizottság tanácsának javaslatára, további beruházási hiteleket lehet az EFSz-ek rendelkezésére bocsájtani az állattenyésztési termelés fokozásához szükséges épületekre, de csak azon EFSz-ek számára, melyek közös növényi és állattenyésztési termeléssel rendelkeznek.s amelyeknek az eddigi rossz gazdálkodás következtében, a beruházási bank az érvényben lévő hitelszabályok szerint nem adhat további hiteleket.”

A továbbiakban Gažik elvtárs hangsúlyozta, hogy a szövetkezeti tagokat meg kell győznünk arról, hogy a szövetkezet fejlődése és a tagság jólétének emelkedése, mindenekelőtt maguktól a szövetkezeti tagoktól függ. Meg kell magyarázni nekik azt, hogy hiába ölnénk milliókat a szövetkezetekbe, gazdálkodásuk akkor sem javulna meg, ha maga a tagság nem törekedik a többtermelésre. A háztáji gazdálkodás kérdését is véglegesen tisztázni kell. Minden szövetkezetben az alapszabályoknak megfelelő nagyságú földet és megfelelő számú állatot tartsanak a tagok. Hangsúlyozni kell hogy a pénzügyi támogatás csak azokra a szövetkezetekre vonatkozik, amelyek termelési és beadási feladatukat rendesen teljesítik. A lemaradás behozása érdekében meg kell valósítani az eddigi gazdálkodás elemzései és tervet kell készíteni a hibák kiküszöbölésére.

„E terv — mondotta — Gažik elvtárs a következőket tartalmazza:

1. A növényi termelésben: az alapagrotechnikai intézkedéseket a hektárhozamok biztosítása érdekében, mint például a ker-esztsoros vagy szűksoros vetés, az istállótrágyázás, a mélyszántási terv teljesítése, a traktorállomás segítségének terve, stb., amelyek-' re még ez év Őszén ser kerül.

2. Az «állattenyésztésben: az állatállomány tervezett mennyiségét, a hasznosság fokozását, zootechnikai intézkedéseket. a takarmányozási mérleg és a takarmányozási terv kidolgozását. további épületek építését, az állattenyésztés számára haladó módszerek és a szovjet tapasztalatok bevezetését az állatok gondozásában és takarmányozásában, stb.

3. A munkaszervezésben: átvizsgálni a normákat, megjavítani a munka átvételét, a munkaegységek helyes elszámolása, a munkaszervezés megjavítása a növénytermelésben és az állattenyésztésben. a helyes jutalmazás, a nyílvánjtartás helyes vezetése, stb.

4. A kádemevelésben: hogyan szilárdítják meg és teszik jobb minőségűvé a szövetkezet vezetőségét (vezetőség ellenőrző bizottság, csoportvezetők ) , mely funkcionárusokat és szövetkezeti tagokat küldik iskolára és tanfolyamokra, hogyan javítják meg a szövetkezeti munkaiskolát és hogyan

nyerik meg az ifjúságot a szövettezeti munkába.

A tervben meg kell állapítani azt is — folytatja Gažik elvtárs, — hogy a járási nemzeti bizottságok a kutató intézetek és a mezőgazdasági iskolák dolgozói, milyen segítséget nyújtanak a szövetkezetnek. Végül pedig, tervbe kell venni egy javaslatot arról, hogy a kormányhatározat értelmében a szövetkezet milyen kedvezményeket kap, esetleg javaslatot kell tenni rendkívüli pénzügyi támogatásra a munkaegységek értékének kiegészítése érdekében.

A gazdálkodás elemzésének eredményeit meg kell tárgyalni a vezetőségben, majd a szövetkezet taggyűlésén. Ugyancsak a taggyűlésen meg kell tárgyalni és jóváhagyni a szövetkezet kérvényét, amelyet a járási nemzeti bizottsághoz küld a hitelek visszafizetésének elhalasztásáért, vagy pedig rendkívüli pénzügyi támogatásért.

Minden szövetkezeti tagnak jó! - kell ismernie a szövetkezet helyzetét és a javasolt intézkedéseket, hogy tudatában legyenek annak a nagy segítségnek, amelyet kormányunk nyújt számukra, s hogy ez szolgáljon buzdításul a szocialista kötelezettségvállalások elfogadásánál, hogy ezzel a szövetkezet tervfeladatait necsak teljesítse, hanem túl is teljesítse.

;A főfelejösség ezen feladatok teljesítéséért a kerületi és járási nemzeti bizottságok tanácsain és a mezőgazdasági ügyosztályokon van.

A járáson úgy kell a munkát megszervezni, hogy a járási nemzeti bizottságok tanácsai a traktorállorpások vezetffeégével karöltve gondoskodnak a szükséges munkacsoportokról, amelyek politikai és szakdolgozókból állnak, hogy ezen keresztül az elemzés és a javaslatok kidolgozását 1953 november 30-ig elvégezzék.

Fontos, hogy minden munkacsoportban legyen zootechnikus. agronómus, könyvelési instruktor, szövetkezeti instruktor, a JNB dolgozója, valamint a bank, a takarékpénztár és a traktorállomás dolgozója. A járási nemzeti bizottság tanácsa egyúttal megbízza a legfejlettebb dolgozót a csoport vezetésével.

A munkacsoport tevékenysége nem fejeződik be az elemzéssel és az intézkedések javaslatával. A csoport tagjai rendszeresen segítik az illetékes EFŠzeket, hogy a jóváhagyott intézkedések állandóan éreztessék hatásukat, hogy megvalósításukat állandóan ellenőrizzék. s hogy így az EFSz gazdálkodásának megjavítása biztosítva legyen.

Szükséges lesz ezzel kapcsolatban elmélyíteni a népi közigazgatás és a pénzintézetek közötti együttműködést, hogy ebben az irányban is nagyobb segítséget kaphassanak az EFSz-ek vezetői. Ma nem egyszer megtörténik, hogy a szövetkezeteknek pénzbírságot kell fizetniük, mert nem ismerik a pénzügyi kapcsolatok egyes részleteit, A másik oldalon a szövetkezetek gyakran követelhetnének pénzbírságot bizonyos vállaltoktól, amelyek nerr fizetik rendesen beadásaikat, de azért nem teszik ezt, mert nem ismerik ki magukat a dologban. Ezen a téren is tehát nagyobb segítségre van szükség.

Ez a fontos akció nemcsak alapos előkészítést és megvalósítást igényel, hanem rendszeres ellenőrzést is. Ennek érdekében a kerületi és járási nemzeti bizottságok szervezési és ellenőrzési tervet dolgoznak ki.

Gažik elvtárs beszédét a következőkkel fejezte be:

„Tartsuk szem előtt, hogy az EFSzek megszilárdításáért folytatott harcunk egyben békeharc is. Győzedelmesen megvívni az EFSz-kért folytatott harcot annyit jelent, mint egy nagy békecsatát megvívni. Ezért mindannyitokhoz fordulok, hogy teljes felkészültséggel vegyétek" fel a harcot: ez annyit jelent, hogy tegyetek meg mindent a népiközigazgatás összes szerve munkamódszereinek megjavításáért, hogy ebbe a harcba minden dolgozót bekapcsoljatok az egyes kerületekben, járásokban és községekben.

Pártunk és kormányunk vezetése alatt már -sok történelmi jelentőségű győzelmet értünk el. Pártunk és kormányunk vezetése alatt sikeresen teljesítsük ezt a nagy feladatunkat is, amellyel biztosítsuk további és gyorsabb előrehaladásunkat a szocializmushoz.”

A konferencia vitájából

Stefan Gažik földművelésügyi megbízott beszéde után élénk vita keletkezett. amelybe számos mezőgazdasági dolgozó és több szövetkezeti elnök bekapcsolódott. A felszólalók foglalkoztak kerületükben, illetve járásukban lévő eredményekkel, a népi közigazgatás tevékenységével, valamint a traktorállomás és a begyűjtési gépezet hiányosságaival.

Cseresnyík elvtárs a nyitrai kerület nemzeti bizottsága mezőgazdasági ügyosztályának vezetője rámutatott arra, hogy a kerületben 343 EFSz alakította meg a munkacsoportokat, de csupán 203 EFSz-ben osztották ki állandó (Folytatás az 5. oldalon.)

í