Szabad Földműves, 1953. július-december (4. évfolyam, 28-52. szám)
1953-11-08 / 45. szám
1953. november 8. Ясглта Fnldmťŕrôs щ AN ü LUN Ж A SZOVJET M ES "í «пнт1и»жнти1ИМИ11М111нн1111111Ж11111И11111Ш1НШ1ши11111Ш11ШЖ111111111Н11Ш111Ш1Ш111111нш11иш лж штш вютекок Hipei MUNKAVERSENY-HIRADO Dobogón a szovjet tapasztalatok alkalmazásával elért munkasikerekkel iidvözlik a Barátság Hónapját — Már ezt is befejeztük — mondották elégedetten a dobogói gazdaság dolgozol, amikor a cukorrépával megrakott utolsó szekér is kigördült a gazdaságból a legközelebbi gyűjtőhely felé. Az emberek rendszerint megkönynyebbülten lélekzenek fel, amikor valamilyen munkát elvégeznek és ez a fellélekzés annál jobban átitatódik az elégedettség örömteli érzésével, minél nagyobb, jobb munkát végeztünk és minél szebb volt munkánk eredménve. A dobogói gazdaság dolgozói valóban jóérzéssel mondhatták; — már ezzel is készek vagyunk —, mert a cukorrépával megrakott utolsó szekér azt jelentette, hogy az őszi mélyszántás még hátramaradt kisebb részén kívül, minden munkát elvégeztek. Az őszi szántással is egyhamar meglesznek, mert a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 36. évfordulója tiszteletére tett felajánlásaikban a vetés és az őszi termékek időben való betakarításán kívül még azt is vállalták, hogy november 20 helyett, 16-ig elvégzik az őszi mélyszántást. Ekkor aztán majd azt mondhatják: — mindent elkövettünk, hogy lerakjuk a jövőévi gazdag termés alapjait. Vessünk azonban legalább rövidke pillantást arra, hogyan jutottak el a gazdaság dolgozói eddigi eredményeikhez, mire tanították meg őket ez év tapasztalatai, hogyan szervezték meg munkájukat? Mindenekelőtt el kell mondanunk azt, hogy a gabonafélék, az őszi-kapások s egyéb termékek betakarítása, az állattenyésztésben pedig a hasznosság emelése, világosan megmutatták, mit jelent az idejében elvégzett munka és a szovjet tapasztalatok alkalmazása. A JÖ MUNKA KIFIZETŐDIK munkákat, még jobban ragaszkodjanak az agrotechnikai intézkedések betartásához. Ezért mindjárt az őszi terv megvitatásánál elhatározták, hogy az összes gabonavetésüket kereszt-, vagy sűrfísorosan végzik el, s minden hektárra szemcséstrágyát is vetnek. Ezt a kötelezettségvállalást száz százalékban teljesítették. Nem csoda, hogy mindezekről Szabó Ernő elvtárs, a mezei csoport vezetője igen szívesen beszél. Ilyenkor mosolyra derül a naptól és széltől cserzett arca. A szeme is mosolyog Látszik rajta, hogy újból átéli a munka hevét, minden mozzanatát. — Nem érhettünk volna el ilyen sikert az őszi munkákban, ha idejében nem dolgozzuk ki a pontos őszi tervet és nem fejlesztjük ki a szocialista munkaversenyt. — A munkaverseny hozzásegített ahhoz, hogy a terv feladatait időben, sőt még hamarabb teljesítettük és a munkát minőségesen elvégeztük, — mondotta, majd kisebb szünetet tartott. Mellettünk állt Czirák elvtárs, a gazdaság fiatal zootechnikusa, aki kihasználta a pillanatnyi szünetet és azt javasolta, hogy nézzük meg a fejőgulyásokat, meg a sertésetetőket is, mert ők is jó eredményeket mutatnak fel. Szabó elvtárs erre nyomban megjegyezte: — Valóban az állattenyésztő csoport tagjai is szép eredményekkel dicsekedhetnek. De azt is megmondom, miért? Azért, mert egyre jobban alkalmazzák a szovjet tapasztalatokat és éppen úgy, mint a mezei csoport tagjai, igyekeznek minél többet tanulni a szovjet mesteiéktől. ÉRDEMES TANULNI. bízták, naponta 12—13 liter tejet adott, most pedig 20—22 litert ad. — De a többiek is feljavultak, amióta alkalmazom Malinyinova módszerét. Ez valóban úgy van, ahogy Valovics elvtárs mondja. Hisz tavaly 37.000 liter tej helyett, 45.000 liter tejet fejt ki a rábízott tehenektől. Az idén is túlhaladta már a 38.000 liter tejet és még két hónap hátra van. Igaz, hogy a többiek sem igen maradnak el. Van úgy, hogy bizony egy-két hónapon át Valovics elvtársat is megelőzik. Ez az egészséges versengés azután nemcsak a magasabb tejhozamban, de a fejőgulyások jövedelmében is kifejezésre jut. Havi fizetésük 1900—2000 korona között mozog. De ennyit tud megkeresni Hrabovszki elvtárs sertésetető is, aki átlagosan 52—58 dkg-os súlygyarapodást ér el darabonként a sertéshízlalásnál, azzal, hogy Surík módszere szerint Ízesíti a takarmányt és nagy gondot fordít a helyes etetésre. Találkozunk egy másik lelkesedő emberrel, a Kolontyik bácsival, aki mielőtt megszólalna, kezefejével végigsimít bajuszán és büszkén mutat a kifutóban sütkérező borjakra. — Olyanok ezek, amióta itatjuk őket, hogy öröm rájuk nézni — kezdi, majd rámutat egy borjúra, amely valósággal ki ri a többi közül: — Ilyenek voltak azelőtt, amikor még az anyjuktól szoptak. Bizony nagyon is szembeötlő a különbség, mert ez a borjú annak ellenére, hogy egy héttel idősebb a többinél, legalább negyven kilogrammal könnyebb mint a többi. Nem is nevelné máskép a borjakat Kolontyik bácsi, mint itatással, mert mint ö mondja, nagy bűn volna valamit roszszúl csinálni, amikor jobban is lehet. Ez valóban igy van. A jó munka mindenkor meghozza gazdag gyümölcsét. Dobogón tavaly a búzát jól előkészített talajba már október első napjaiban elvetették s így átlagosan hektáronként 34 mázsás termést értek el. A( csúcseredmény 40.03 mázsa volt Hektáronként. Árpából 30.50 mázsás nektarhozamot értek el. A búzát és az árpát keresztsorosan vetették el. Ezenkívül a rizstermésük is jó volt. Megtisztítva 39.50 mázsa termett hektáronként. Kukoricából 48 mázsás hektárhozamot értek el, cukorrépából pedig hektáronként 40 mázsával teljesítették túl a termelési tervet. Különösen szép terméshozammal örvendeztette meg a dobogóiakat az őszi repce. 15 hektáros táblán, hektáronként 21.60 q volt a hozam a tervezett 16.90 mázsa helyett. Mindezek a szép eredmények arra serkentették a dolgozókat, hogy az ősz folyamán még jobban meggyorsítsák a Szabó elvtárs szavait, teljes mértékben megerősítik Valovics, Kovács. Szrba, Viborcsik és Bocskai elvtársak, akik most éppen azon igyekeztek, hogy minél tisztábbra seperjék a ha. talmas tehénistállót. Néhány percre azonban abbahagyják a seprést és körénk sereglenek. Ök is szívesen beszélnek eredményeikről, éppenúgy, mint Szabó elvtárs beszélt a mezei csoport eredményeiről. Már hogyne beszélnének erről szívesen, amikor legtöbbször az első hely n állnak a tejtermelésben a lévai gazdaságok között. Valovics elvtárs például arról beszél, hogy amióta alkalmazza a szovjet módszereket, lényegesen emelte a tehenek tejhozamát. Az elmúlt hónapban is 14 literes napi átlagot ért el tehenenként. Ott van például a Kati nevű tehenem, — mondta — amikor gondjaimra JÓL MŰKÖDIK A CSISZSZERVEZET Mindjárt az elején feltűnt, hogy a gazdaságban sok fiatal dolgozót látni. Valóban a CsISz tagjai szép munkát végeznek a gazdaságban. A cukorrépa szedésnél kötelezettséget vállaltak, hogy munkaidőn túl 150 mázsa cukorrépát elszállítanak. Vállalásukat túlteljesítve 212 mázsát szállítottak el Kovács Jolán CsISz-tag . kiváló munkával tűnt ki a répaszedésnél és tisztításánál. Naponta átlag 22—30 ár kiszántott cükorrépát szedett össze és tisztított meg, de hasonlóképpen a többiek is példásan dolgoztak. A fiatalok — amikor e sorokat írtuk, — nagy gcnddal készültek a Barátság Hónapjára. Olyan programmot igyekeztek kidolgozni, hogy a dolgozók még jobban megismerhessék példaképünk, a szovjet nép sikerekben gazdag életét. Miklya János. Ezelőtt nem termeltek cukorrépát, mégis megelőztek másokat... — Megterem vagy nem terem meg nálunk a cukorrépa? — töprengtek a lévai állami birtokhoz tartozó drzsemcei gazdaság dolgozol, amikor tavaly ősszel megtudtak sokáig, nekiláttak a munkának, mok, holott nem tartoznak a répáié rmelőkörzetbe. Nem gondolkoztak sokáig, nekiláttak a munkának, minden hektárrá kihordtak 35ö mazsa istállón agyát, jó mélyen felszántották a talajt, tavasszal mind a 17 hektárt iesimitózták és már február végen elvetették az előcsiráztatott vetőmagot. — Termésnek itt lennie kell, hiszen a magas hektárhozamokat elérő szovjet mesterek arra tanítatanak m.nt- t. hogy harcoljunk a természet eilen és akkor’ győzhetünk — buzdították egymást a dolgozok a talajelőkészitési munkáknál. Tavasszal az elsők kozott egyelték ki a répát, elsőnek végeztek el a háromszori kapálást ts szocialista versenyben 8 nappal az előirt idő előtt elsőnek taka itották be a gazdag termést. A cukorrépa betakarítása nagy irömet szerzett a dolgozóknak. — Nem csoda, hiszen 3 hektáron 320 mazsa cukorrépa termett hektá'•onkínt, míg az egész 17 hektáros oarcellán 280 mázsa átlagos terméshozamot értek el. Ez annyit ’elentett, hogy a maximális tervben előírt 3375 q cukorrépa helyett 4457 mazsa cukorrépát termeltek. Tehát több mint 11 vagonnal magasabb terméshozamot értek el az eredeti tervnél. Ebből a többletből megközelítőleg 12.000 kilogramm cukrot lehet készíteni. Ha figyelembe vesszük, hogy egy négytagú család naponta mintegy fél kilogramm cukrot fogyaszt, a drzsenicei gazdaság dolgozói a több termeléssel 24.000 négytagú család 1 napi cukorfogyasztására teremtették meg a fedezetet. A gazdaság dolgozói ezzel világosan bebizonyították, hogy olyan helyen is el lehet érni gazdag cukorrépatermést, ahol eddig cukorrépát nem termesztettek, ha alkalmazzák a szovjet tapasztalatok, 1. betartják az agrotechnikai intézkedéseket és határidőket. Ámde, ha elmondtuk milyen sikert értek el a drzsemcei. gazdaság dolgozói a cukorrépa termelésben, hadd mutassunk rá arra is. hogy miért nem érték el a tervezett cukorrépa mennyiséget a verebélyi és a töhői gazdaságban, holott itt minden évben termeltek cukorrépát. Az igaz, hogy ezekben a gazdaságokban ideiében készítették el a talajt, ideiében vetettek, de volt minden, amit idejében végeztek el. E gazdaságban most saját szemükkel meggyőződhettek arról, hogy nem elég egy munkát csak félig jól csinálni. Jól kell elvégezni mindvégig és csak akkor várhatnak jó eredményt. Amíg Drzsenicén elsőnek végezték el az egyelést és a kapálást, addig e két gazdaságban, ezekkel a munkákkal lemaradtak. A lemaradást pedig az okozta, hogy a dolgozók között csak papíron osztották ki a cukorrépaterületet és nem gondoskodtak arról, hogy mindenki idejében végezze el az ápolási munkákat. — A szocialista munkaversenyt sem fejlesztették ki eléggé ezeknél a munkáknál. Most azonban e gazdaságok dolgozói is tanulnak a saját hibájukból, különösen pedig a drzseniciek példájából. Az idei ősz folyamán igyekeztek is biztosítani a jövőévi gazdag termést azzal, hogy idejében készítették el a talajt a cukorrépa alá. Most váltig fogadkoznak, hogy félmunkát többet nem végeznek, mindvégig gondját viselik a cukorrépának. mert ők is hozzá akarnak járulni ahhoz, hogy minél több cukor jusson dolgozóink asztalára. Ezenk'vül arra is gondolnak, hogy több termeléssel kormányunk további árleszállítást végezhet e fontos élelmicikknél is. — m— Az ipolysági gazdaságok dolgozóinak versenyfelhívása Az ipolysági állami birtokhoz tartozó gazdaságok dolgozói a kultúr- és nevelőmunka széleskörű kifejlesztése érdekében versenyre hívták ki a losonci állami gazdaság dolgozóit és ugyancsak páros versenyre serkentik hazánk összes állami gazdaságait. A nagyfontosságú felhívás többek között a következőképpen hangzik: A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 36. évfordulója tiszteletére tett felajánlásaink teljesítéséért kifejlődött szocialista munkaverseny hozzásegített bennünket ahhoz, hogy befejeztük az őszi munkákat. Sokkal jobb eredményeket értünk el, mint az előző esztendőkben. Mindennek ellenére eredményeink bármilyen jók, mégsem kielégítőek. Ha azt akarjuk, hogy az új kormányhatározat irányelvei alapján emeljük a termelést, hogy munkánkkal , minél jobban hozzájáruljunk dolgozó- j ink életszínvonalának állandó emelé- i séhez, akkor még többet kell merite- I nünk a szovjet tapasztalatok gazdag tárházából, növelnünk kell tudásunkat, követnünk kell a szovjet szovhozok dolgozóinak példáját. Á felhívás ezután kitér arra, hogy a közelgő téli időszak a legalkalmasabb arra, hogy a dolgozók szabad idejüket előadások meghallgatására és a kultúráiét bármilyen más megnyilvánulására fordítsák. A téli esték legalkalmasabbak arra, hogy mezőgazdaságunk dolgozói, az üzemi iskolákban és színvonalas kultúrelőadásokon, valamint szakkönyvek tanulmányozásával továbbfejlesszék tudásukat s új ismeretekkel gazdagodjanak. Az ipolysági gazdaságok dolgozói ezért elhatározták, hogy a kultúrmunka kifejlesztésére, versenyre hívják ki a losonci állami birtok gazdaságait. A verseny november 1-én vette kezdetét. Minden hónap 30-ig • felváltva értékelik az egymással versenyző birtokokon. Tizenegy nappal hamarabb befejezték a cukorrépa és a burgonya betakarítását A kassai kerület állami gazdaságainak, az előre elkészített terv alapján, a burgonya betakarítását október 30-ig, a cukorrépa betakarítását pedig október 31-ig kellett volna befejezniük. A szocialista munkaverseny kiszélesítésével a dolgozók értékes felajánlásokat tettek a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 36-ik évfordulója tiszteletére. Ezek teljesítésével az összes gazdaság már október 23-án délután 18 órakor 100 százalékra befejezte a burgonya- és cukorrépatermés betakarítását. A gazdaságok között első helyen a tornai gazdaságok végeztek. Már október 19-én befejezték a cukorrépa betakarítását és elszállítását, minek következtében tizenegy nappal hamarabb végezték el ezt a fontos munkát, mint azt tervük előírta. A királyhelmeci gazdaságok között a kistárkányi gazdaság dolgozói érték el a legjobb eredményeket. E gazdaságban 326 mázsás cukorrépatermést értek el hektáronként, az agrotechnikai intézkedések és határidők betartása következtében. A kistárkányi gazdaság, a cukorrépa betakarításában, az egész kerületben, a második helyen végzett, a tornai állami birtokhoz tartozó buzitai gazdaság után. A burgonya betakarításában az iglói és a nagylomnici gazdaságok haladtak a legjobban. A terméshozamversenyben első helyre az iglói gazdaságok kerültek, ahol 408 hektáron átlagosan 129 mázsa burgonyatermést értek el hektáronként, míg a nagylomnici gazdaságok burgonyatermése 427 hektáron, átlagosan 95 mázsa volt. A kassai kerület gazdaságai nagy sikerüket, az ősziek betakarításában, — mint mondottuk — a szocialista munkaversenynek és annak köszönhetik, hogy minden gazdaság igen nagy gondossággal kidolgozta az őszi munkatervet és azt a legapróbb részletekig megismertette a dolgozókkal. A kötelezettségvállalások teljesítésével gyorsítják a mélyszántást a kassai kerületben A mélyszántás egyike a legfontosabb őszi munkáknak s egyben azoknak a földművelési munkáknak, amelyek elvégzése nagyobb részben gépi eszközökre hárul. A kassai kerület állami gazdaságainak mechanizátorai és traktoristái e fontos feladatuk tudatában, jól felkészültek a mélyszántás időben való és jó elvégzésére. Különösen nagy gonddal készültek fel az iglói állami gazdaság dolgozói, aminek következtében október 29-ig a tervüket 56 százalékra teljesítették és minden feltételük megvan ahhoz, hogy a mélyszántást felajánlásukhoz híven november 10-ig befejezzék. Ezt a szép eredményt úgy érték el, hogy a rendelkezésükre álló hernyótalpas traktorokat napi háromszori 8 órás műszakokban tervszerűen és alaposan kihasználják és a technikai karbantartást jól és tervszerűen végzik Fmako elvtárs, a kerület egyik legjobb traktoristájának felügyelete alatt. Hogy a technikai karbantartást jól és tervszerűen végzik, az abból is látható, hogy gépeik állandóan üzemképesek és így tervük i teljesítésének útjában nincs semmi akadály. Hasonlóan jól halad a mélyszántás a kerület többi állami gazdaságában is, mint Nagylomnicon, Jolsván és a tornai gazdaságban, ezzel szemben a királyhelmeci és a gálszécsi gazdaságok lemaradtak. Hogy milyen nagy szerepet játszik a terv teljesítésében az egészséges munkaverseny az abból is látható, hogy, ahol a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 36. évfordulójának tiszteletére tett felajánlásokat a mélyszántás időben való elvégzésére állították be, ott a munka jól folyik és a kötelezettségvállalások teljesítésével lényegesen meggyorsították a munkát. A mélyszántás időben való elvégzésében igen nagy segítséget jelentenek a nagyszerű P 5-35 típusú, előhántóval ellátott szovjetgyártmányú ekék, amelyeket gazdaságaink az elmúlt napokban kaptak, már a kormány és a párt határozatából eredő segítség keretében. Erdős Zoltán, a kassai kerület állami gazdaságainak meí chanizátora. Az őszi mélyszántás agrotechnikai ha tarideje lejár, s ezért mindent meg kell tennünk a mélyszántás befejezésére.
