Szabad Földműves, 1953. július-december (4. évfolyam, 28-52. szám)

1953-11-08 / 45. szám

Лаьос/

1953. november 8. Fňldm#^S

—

v Aki emlékezetébe véste

a szovjet kolhozparasztok tanácsát

Két esztendővel ezelőtt, 1951 június 16-an a bratisiavai nagylégi országút menten tevő falvak és községek dolgozol, fellubogozutt, virág tüzérektől tarkáló díszkapukkal vártak a szovjet kolhozküldötteket, akik a nagy légi IV. típusú szövetkezetét mentek megiátogaini. hogy tapasztalataik átadásával gazdagítsak a szövetkezet közös munkájának eredményeit. A nagyiégi díszkapu előtt, már 9 órakor délelőtt, összegyűlt a község ípraja-nagyja és az utcák menten, mindkét oldalt, a kis pionírok nemzeti zászlócskákkal a kezükben, várták a szovjet vendégeket, a Munka hőseit.

A szovjet vendegek, még mielőtt megismerkedtek volna a nagyi égi szövetkezet tagjaival, először munkájukat akartak látni. Magatartásukban az az elv érvényesült, hogy az embert legjobban munkájáról lehet megismerni. Tehal. közvetlenül az ünnepi fogadtatás után. egyenesen a földekre mentek, ahol Szmirnova elvtársnő a kü'döttség vezetője egy érésnek indult őszibúzakalcszt morzsolt széjjel újjal között. A búzaszemeket szakértőén nézegette, méregette, majd élénkén érdeklődött, hogy végezték el az őszi szántást a vetést, mennyi műtrágyát szórtak egy hektárra és végül milyen ásványtartalmú trágyát használtak.

A búzatáblák után a vendégek megtekintették a cukorrépát, amely a hatalmas táblákon mindenütt meg volt kanálva. A tagok eppen akkor végezték a répasorok közön a sarabn/ást.

A szovjet kolhozparasztokkal — miután végigtekintették a nagylégi szövetkezet egész birtokát és tanácsokkal látták el a tagokat, hogy milyen módszerekkel növeljék a hektárhozamot és az állatok hasznosságát, — megkezdődött az ismerkedés'.

Szmirnova elvtársnő, a kolhozküldöttség vezetője, a szövetkezet irodájában Mihalik István elnökkel való beszélgetés során, amikor kiderült, hogy 12 hektár haszonbéres földön gazdálkodott, azt a kérdést vetette fel, vájjon alkalmazott-e, akkor idegen munkaerőt a 12 'hektáron. A kérdés felvetésénél érezjii lehetett, hogy az ismerkedés döntő ponthoz érkezett és a feszült csöndben mindenki, aki akkor az irodában jelen volt. érdeklődéssel várta Mihalik elvtárs válaszút

Az elnök válasza megnyugtató volt. Kiderült, hogy. nem alkalmazott idegen munkaerőket hanem feleségére! egi/'ütt dolgozta meg a bérelt • földeket. A feszültség abban a pillanatban megszűnt, Szmirnova elvtársnő komoly arca egyszerre derűssé vált és beszélni kezdett a szovjet ember munkában és eredményekben gazdag életéről. A munkamegszervezés gazdag * tapasztalatait tárta fel. melvek a Szovjetuniót a világ legerősebb, leghatalmasabb államává tették.

KÉT ESZTENDŐ MÜLVA

E beszélgetés óta két esztendő telt el. Természetesen érdekelt bennünket, milyen tapasztalatokat szűrt le. Mihalik elvtárs, a szovjet kolhozparasztok látogatásából. Mihalik elvtárs szeme felcsillant. amikor emlékeztetjük Szmirnova elvtársnővel való ismerkedésére amely ugyanebben az írod ban történt ahol most tartózkodunk.

— Tudod, — mór ija az elnök mosolyogva —- olyan élményt jelentett ez

számomra, amit soha, de soha el nem felejthetek és ami határozottan kihat mindennapi munkámra. Szmirnova elvtársnő akkor azt mondta nekünk, hogy a szövetkezet fejlődése a szövetkezet vezetőségétől függ. hogyan irányítja a munkát. Azt is mondta, hogy a közös munka lelke a jó, alaposan átgondolt1munkamegszervezés. Mi ezen az úton haladunk most. Nem állítom, hogy mindenütt sikerült a jó munkaszervezést végrehajtani de biztos, hogy 1951 óta nagy lépésekkel haladtunk előre. A szovjet kolhozparasztok szavai ma is élnek, bennem Amikor a csoportvezetőkkel megbeszélem a tervezett munkát, bizony gyakran gondolok arra, hogy milyen tanáccsal láttak el bennünket. Ez ma is arra ösztönöz, hogy meggyőzzem tagjainkat, partunk és kormányunk határozatainak pontos végrehajtásáról.

— Mint ahogy a Nagy Októberi Szocialista Forradalom és pártunk — folytatja Mihalik elnök hévvel — tette lehetővé, hogy megalakíthattuk szövetkezeteinket, úgy ma is pártunk irányítása és a szovjet emberek tapasztalatai teszik lehetővé számunkra, hogy továbbfejlődhessünk. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom tiszteletére elvállaltukf hogy az ősziek betakarítását és az őszi vetést november 10-ig befejezzük. Ezt a határidőt sikerült 10 nappal megrövidítenünk — Azonkívül vállaltuk, hogy gabonavetésünket kereszt- és szüksorosan vetjük el. Mindezt teljesítettük. Minden gabonánk már a földben van. Határunkban már ott zö’del a repce, rozs, árpa és búza.

Mihalik elvtárs hangjában lelkesedés lüktet. Napbarnított arcán az a fajta mosoly uralkodik, amely azokat az embereket jellemzi, akik munkájukat jól végezték. Aprólékosan sorolja most fel, hogy mit vetettek be ezreién 10 ha repcét. 95 ha rozsot, 30 ha ősziárpát, 65 ha őszikeveréket és 245 ha őszibúzát, Az 500 hektár mélyszántásból 400-at már elvégeztek Az elnök hangsxdvozza. hogy minden talpalatnyi föJdet felszántanák, a tavasziak alá. A szövetkezet és a traktorosbrigád között a legszorosabb kapcsolat áll fenn és kö~ "sen mégbeszé- 4k teendőiket. Va'amennyí traktoros ne "-'I égi és természetesen munkájukkal odahatnak, hogy a szövetkezet határa jól és gondosan legyen megművelve.

A továbbiak során az e]nök szemléltető módón rámutat aira. hogy milyen hasznot hozott a vetésnél a szövetkezetnek a szovjet módszerek alkafmazása. 'Megemlíti, hogy mindjárt a község határszélén 60 hektáros táb'a volt. amelynek rosszabbik talaján. 22 hektáron, keresztsorosan vetették el a búzát, amely 31 mázsa hozamot hozott A tábla másik része, amely jobb talaj volt, de csak közönségesen vetették beJe a gab mit. mindössze 26 mázsát adott. így volt ez egy másik 60 hektáros táblán is, ame'yen a keresztsorosan elvetett rész 36 mázsa 17 kilo gabonát hozott hektáronként. Tehát a tapasztalatok indították a nagylégi szövetkezetét arra. hogy ezidén 100 száz mákosán kereszt- és szüksorosan vessék be gabonatábláikat.

A PÖTJUTALMAZAS e

A két vetési módszer közti különbség megvilágítja, - hogy miiért vá’la't kötelezettségeket a nagylégi szövetkezeti tagság egyöntetű lelkesedéssel a Nagy Októberi Szocialista Forradalom tiszteletére. Hisz lépten-nyomon azt tapasztalják, hogy a Szovjetunió nyomdokait követve nemcsak a szövetkezet vagyona gyarapszik, hanem önmaguk életszínvonala is naprólnapra nő.

A szövetkezet 115 százalékosan teljesítette gabonabeadását, s így kiváló dolgozói pót jutalmazásban részesültek A mezei csoportok 69 tagja között 225 mázsa gabonát osztottak széjjel — ledolgozott munkaegységeik után. A tervet, amely búzában 23 és fél mázsában van megállapítva, 29 és félre emelték, ősziárpában pedig a tervezett 23 és fél mázsát 26 és félre növelték.

Hasonló volt a. helyzet a kertészetben is, ahol 16 lány a kalarábéból 3000 paprikából 9000, káposztából pedig 7000 korona pótjutalmazásban részesült. De dolgoztak is ezek a lányok: Nem kellett őket nagyon ébresztgetni Felkeltek azok maguktól a hajnali órákban. Viszont szorgalmas munkájuk eredménye nemcsak a pót jutalmazásban mutatkozott meg, hanem abban is például, hogy akkor fejezték be a kalarábészállítást, amikor más szövetkezet szállítani kezdett. Hogy némi fogalmunk legyen, milyen munka folyik a nagylégi kertészetben, azt a következő szám juttatja kifejezésre. A paprikából tisztán a túlteljesítés révén, 37.600 korona jövedelme volt a szövetkezetnek. Ilyenformán érthető, hogy a lányok joggal részesültek pótjutalmazásban.

Persze a pótjutalmazás alapos érdeklődést kelteit a szövetkezetben. Az állatgondozók is pótjutalmazást akartak.- Igen, akartak, de teljesítményük erre nem adott alapot. Igaz, hogy már bevezették a háromszori fejést, de eddig még kiemelkedő teljesítményt nem értek el Mihalik elnök hangsúlyozza ugijan, hogy az év végéig teljesítik a hús-, és a tejbeadást

Az állatgondozók tehát forgatni kezdtek „a pótjutalmazás alapeh-ei” c'mű könyvecskét Efék között az: első, Bartal Ferenc fejő volt, aki rájött arra. hogy 25 borjú után az állatgondozó két elválasztott malacot kap. — Bartal Ferenc ezután természetesen arra a következtetésre jutott, hogy a borjas teheneket, amelyeket eddig elles előtt átadott egy kü'ön erre a'célra berendezett istállóba, ezután már nem adja át, hanem maga neveli fel a boriüt is Maga fnom ezután gondozni őket ki'dön szómon tartja a tejhozamot is Megmutatja hogy a Ma- Чюánnra módszer szerinti etetéssel és ferőssel -nótiutalmarásban fog részesülni. akárcsak a szövetkezet többi kiváló dolgozója.

Bartal Ferpnr most a kezében tartja a gyűrött kopott füzetet .a vótiutalmazás- alapél veiről” és hangsúlyozza, hogy megmutatja, mit tud egy fejő.

Nem fér kétség hozzá, hogy Bartal elvtárs iskolát teremt a nagylégi állatgondozók között és bebizonyítja hógrj jogosan vettük át a pótjutalmazás elvét a szovjet kolhozparasztoktól. Elhatározása további eredményeit érdeklődéssel várjuk Biztos, hogy sikerrel jár s az is biztos, hogy elhatározása méltóan sorakozik a Nagy Októberi Szocialista Forradalom tiszteletére vállalt kötelezettségek közé. sz. b.

7

A boldogfai szövetkezet a feiló'dés útján

A bddogfai szövetkezet 1951-ben 40

hektár földdel kezdeti gazdálkodni. Ez a földterület 'megnőtt 1952 október 10-én, amikor a kis- és középföldművesek a szövetkezetbe tömörültek. — Földterületük ekkor elérte a 417 hektárt. Az ősziek vetésénél az volt a baj, hogy nem volt vetőmagjuk. A földek is lassan ürültek, így kénytelenek voltak kisebb parcellákba vetni, ahogy ezt a letakarított földek megengedték: Ezért nem tudtak keresztsorosan vetni egy hektárt sem. Az eredmény ' az lett, hogy csak a rozs adott többet a tervezettnél. Ennek ellenére, jól áll a szövetkezet. Gál László könyvelő, ahogy lapozgat könyvében, a számok felett elmosolyodik és barátságosan a következőket mondja:

— Egészen bizonyos, hogy ha sikerült volna keresztsorosan vetni, magasabb hektárhozamot értünk volna el. Azonban a közös munka, a föd Jó megmunkálása és a helyes műtrágyázás hozzásegített bennünket ahhoz, hogy beszolgáltatási kötelezettségünknek 100 százalékban eleget tehettünk, sőt pár mázsával meg is toldottuk azt. Ezenkívül visszaadtuk államunknak a- 281 mázsa vetőmagot, amit tavaly őszszel kölcsönadott. Ha a szövetkezetbe lépő tagjaink a földjeikre vetőmagot is adtak volna, most 281 mázsa gabonát adhattunk vöna terven felül.

AZ ÖSSZES GABONÁT

SZÜKSOROSAN VETETTEK

Ez a gazdasági év már másképpen kezdődött. A vetésforgót úgy osztották be, hogy a vetést időben megkezdhessék. Ennek az lett az eredménye, hogy október 26-ra elvetettek 5 hektár ősziárpát, 5 hektár repcét, 9 hektár rozsot, 94 hektár búzát és 12 hektár lendeket. Repcén kívül az összes vetést sűrüso'-osan végezték. A süiüsoros és korai vetés eredménye biztosan meg fog mutatkozni a jövőévi termésnél. A szovjet tapasztalatok alapján kísérleteztek ez évben nyári ültetésü burgonyával is.

Gyönyörű termést értek e' tavasziultetésű burgonyájuk 100 mázsát, a nyáriul tetésű burgonya 160 mázsát adott hektáronként. Ezt látva a tagok elhatározták, hogy jövőre nagyobb területen termelnek nyári burgonyát. Az őszi munkákra alaposan felkészültek. Mindenki kivette részét az ősziek betakaritásából is. A cukorrépa, burgonya takarmányrépa már rendben van. Most az egész tagság a kukoricánál szorgoskodik, hogy azt ü szemveszteség nélkül betakaríthassák. A tagok szívesen dolgoznak a szövetkezetben, mert tudják, hogy minden tag jóléte biztosítva van.

Itt van Szabó Rózsika. Ö a kertészetben dolgozik Fiatal, mosolygós teremtés Öröm vele beszélni A tavaszról nem szívesen beszél, mert amint mondja az összes kiültetett palánták el fagytak.

— Üjra kellett palántáznunk — mondja — hogy a fagyokozta károkat rendbehozzuk. Ezután jött a gyomelleni harc. Munkánkat siker koronázta, mert terven felül is tudtunk

termelni egyes zödségfélékböl. Volt 70—80 dkg-os paradicsomunk is. Eddig 35.000 darab őszi-salatat kipaiantáztunk. Most a loghagyma ültetéssel vagyunk elfoglalva. Nyáron két hétig arattam és ugyanannyi ideig csepeliem Eddig 180 munkaegységei dolgoztam le.

Szabó Rózsika bátyja a teheneknél dolgozik. Az ő munkaegysége •mar 500-on is felül van. így szépen keres a család. Ha számításba vesszük, hogy minden munkaegységre 12 korona előleget kapnak, a pénzjövedelmük 8.160 koronát tett ki. Természetbeniek kiosztásánál nem elég nekik egy icocsi, mert osztalékuk 27.20 mázsát tesz ki. Minden munkaegységre 3.5 kg gabonát es fél kg kukoricát kapnak. A lakást, amit most építettek, be is fogják bútorozni.

SZÁZHÚSZ MÁZSA DISZNOHÜS TERVEN FELÜL

A szövetkezet nemcsak az őszi munkákban jár az élen, hanem az állattenyésztésben is. Ennek meg is van a látszata. Terven felül beadnak államunknak 6.000 liter tejet. A fejők iparkodnak jól takarmanyozni. hogy minél több tejet fejhessenek. Ez érdekük. mert a terven felül kifejt tej után pótjutalmat kapnap. Még nagyobb eredményeket is elérhetnének azonban, ha bevezetnék Malinyinova módszerét, a jól bevált tőgymasszázst, a háromszori fejést és az egyedi takarmányozást.

A sertésállomány részére építenek egy 50 férőhelyes ólat. Amíg elkészül, a sertések egy része egy pajtában van elhelyezve. .Szabó Lajos sertésgondozó két vödör moÜékot cipel a visító sertéseknek. A pajta közepén van egy térség, ahol a különböző rekeszekből kieresztett disznók falnak. Az egyik rekeszben előhasú kocák, a másikban hizlalni való süldők, a többiben anyakocák vannak. Gyönyörű, fehérbőrű állatok ezek. Szabó bácsi is örömmel nézi őket. majd felkap az ölébe egy malacot és szeretettel simogatja. Ugylátszik, Szabó elvtárs lelkesen végzi a dolgát. Megpodri öszes bajuszát es mosolyogva beszél munkájáról:

— 1952 május 15-től etetem a sertéseket. Ügy gondozom őket, mint saját magamét otthon, mert a közösből élek és ha a szövetkezetünk vagyonos lesz, én is jobban élhetek. Fizetésemmel meg vagyok elegedve. Eddig 558 munkaegységet dolgoztam le. Amint számítottam, újévig 24 mázsa gabonát kapok. A pénz is nagy összeget tesz ki, futja bőven mindenre.

Szabó elvtárs nagyban hozzájárul ahhoz, hogy a szövetkezet terven felül beadhat 120 mázsa sertéshúst. A terven felüli beadások nagyban növelik a munkaegységek értékét és minden jel arra mutat, hogy újévkor osztalékhoz is jutnak. A szövetkezet fejlődik és vagyonosodik. mert tagjai magukévá tették a közös gazdálkodást — nehézséget nem ismerve, leküzd enek minden akadályt. S. G.

Ifjúság-falu EFSz tagjai pótjutalmat kaptak

Az ifjúság-falusi EFSz-tagok ezidén felhasználva az előző évek tapasztalatait, még nagyobb mértékben alkalmazták a magas terméshozam és az állatállomány hasznossága — szovjet mestereinek módszereit. Ennek meg is volt a látszatja, mert a félévi szocialista munkaverseny értékelésénél ez a szövetkezet bizonyult a legjobbnak a komáromi járás szövetkezetei között. Nagyon szép eredményeket ért el mind a növény, mind az állati termékek termelésében Ügyszólván mindenben túlteljesítette a tervet így például búzából 25 mázsát terveztek hektáronként, ezzel szemben 50.05 mázsás terméshozamot értek el átlagosan 44 hektárnyi területről

A szép eredmények lehetővé tették, hogy az EFSz-tagok, a növénytermelésben elért magasabb hozamok után pótjutalmat kapjanak. A terven felül elért termékek egyharmadát pótjutalomként szétosztják a tagok között Nagy is az öröm a tagok között. Már hogy is ne volna nagy öröm, amikor például Balog István csoportjának tagjai a munkaegységek után ledolgozott pénzjutalmon és termé^z«*:brtni járandóságon kívül 437 mázsa különféle

egyes szövetkezeti dolgozóra átlagosan 380 kg termék jut. A pótjutalmat természetesen a ledolgozott munkaegységek alapján osztják szét. Minden munkaenységre 1.32 kg gabona vagy egyéb termék jut. A legtöbb munkaegységet Molnár Ferenc dolgozta le, aki 8 hój napi munka után, csupán pótjutalom I fejében, 499 kg búzát kapott, Néveri Ferenc 450 kg búzát, Derat Rudolf 460 kg-ot. Árpából a tagok minden ledolgozott munkaegységért 1.10 kg pótjutalmat kapnak.

Miután a szövetkezet tagjai a búza- I termelésben néhány vagonnal túlteljej sítették a tervet, a többi tagok is 0.5 kg-mal több gabonát kaptak a ledolgozott munkaegységek után. így a legjobban törekvő szövetkezeti tagok át- I lagosan 15—20 mázsa búzát kaptak Sokan elhatározták, hogy a gabonafelesiegüket eladják és így további jövedelemhez jutnak, amelyért most már a leszállított árakon vásárolhatnak szükségleti cikkeket.

Az árpát a szövetkezeti tagok ugyancsak a munkaegységek szerint osztják szét. A többi árpából, amelyet terven felül termeltek ki, sertéseket hizlalnak és így 310 mázsa sertéshúst adhatnak

85 mázsa kukorica hektáronként

A szövetkezet tagjai nagy gondot í fordítottak a kapasnövények ápolására is. A kukorica- és cukorrépaterúletet mindjárt az év elején szétosztották egymás között Ennek az lett az eredménye, hogy a szocialista munkaverseny meg jobban kifejlődött a csoportok és az egyének között. Ez azután meg is látszott a kapásnövények gondozásán.

Az Ifjúság Falujában valóban örömj teli volt a kukoricatörés és a cukor- j répaszedés ideje, mert például kukoricából 46 mázsa helyett 80—85 mázsa ! termett hektáronként. Ez annyit jelent hogy minden tag, aki e szép eredményhez hozzájárult, átlagosan 11—13 mázsa csöves-kukoricát kap pótjutalom fejében. Ugyanúgy — mim már említettük — szép eredményt értek el a cukorrépatermelésben is. Hektáronként nem kevesebb, mint 400 mázsás termést értek el, mégpedig úgy, hogy a talajt jól megtrágyázták, a mélyszántást előhántós ekével végezték es tavasszal a cukorrépát gyorsan és jól kiegyelték, és idejében elvégezték a kapálást is

A magasabb begyűjtési árak következtében a szövetkezet tagjai továbhi nagy jövedelemhez jutnak. így pél- I

mezőgazdasági termékeket kapnak csoportnak 36 tagja van és így minden | be terven felül.

dául minden 100 mázsa cukorrépáért, amelyet a szövetkezet tagjai 300 mázsán felül termeltek, 4.000 korona felárat kapnak. Ez azután további pótjutalomban jut kifejezésre.

Közel 100 mázsa len egy ha-on

A szövetkezet tagjai ugyancsak kimagasló eredményt értek el a lentermelésben. Hektáronként 20 mázsás termést. Ezek szerint az a csoport, amely a lenmunkákban résztvett, hektáronként 24.3 mázsa lent kapott pótjutalmul, amelyet azután felárakon adhat el. Amint látjuk, ez a csoport csupán pótjutalomban több lent kapott, mint amennyit egy hektárra eredetileg terveztek Ezt a ragyogó eredményt a csoport tagjai azért érték el, mert következetesen alkalmazták a szovjet tapasztalatokat. A talajt jól előkészítették és keresztsorosan vetettek.

A kertészeti csoport sikere

Hasonló eredmény ért el a zöldségtermesztő csoport is, amely csupán a korai zöldsépfélében 111.000 koronával teljesítette túl a tervet, amiért 37.000 korona pót jutalmat kapott. Ez annyit jelent, hogy a ledolgozott munkaegy-1

ségek után a csoport tagjai még 5 korona pótjutalomban részesülnek. Igv például Király János, a zöldségtermelő csoport legjobb tagja csupán pótjutalomban 3 000 korona jövedelemtöbblethez jutott. Dilinga András pedig 2.250 koronát kapott pótjutalom fejében.

Természetesen a növénytermelő csoportok jó munkája kihatással van az állattenyésztésben dolgozó szövetkezeti tagok jutalmazására is, mert hiszen a jobb takarmányozás mellett és a szovjet tapasztalatok alkalmazásával ók is fokozhatják az állatállomány hasznosságát.

■Valóban szép eredményekt értek el Ifjúság Faluja szövetkezetének tagjai De ez nem az utolsó szavuk. Mert nagyon jól tudják, hogy minél többet merítenek a szovjet tapasztalatok gazdag tárházából, minél szélesebb mértékben alkalmazzák a szovjet agrotechnika és zootechnika elveit, annal nagyobbak lesznek sikereik. Azt is nagyon jól tudják, hogy a szövetkezeti nagvtermelés a helyes gazdálkodás következtében elősegíti mezőgazdasági termelésünk fokozását és egyben a szövetkezeti tagság életszínvonalának emelését és azt, hogy a becsületesen es jól dolgozó szövetkezeti tagok valóban vagyonosokká váljanak. -m-