Szabad Földműves, 1953. július-december (4. évfolyam, 28-52. szám)

1953-11-01 / 44. szám

12 Féüdniflres 1953. november 1. Növekszik a munkanélküliség az Egyesült Államokban Az Egyesült Államok különböző ipar­ágaiban a termelés csökkentésének e­­red menyeképpen fokozódik a munka­­nélküliség. A „The New York Times" tudósítója Bloomingtonból (Illinois állam) jelenti, hogy a villamos- és rádióüzemi dolgo­zók egyesült független szakszervezeté­nek képviselői ezen a héten a képvise­lőház mezőgazdasági tanácsadó bizott­ságának ülésén kijelentették, hogy az utóbbi hónapkoban Illinois és lowa ál­lamokban 2fi mezőgazdasági gi-pgvartó vállalatból 26 ezer munkást bocsátot­tak el. A Wall Street Journal" közli, hogv az erjei „General Elektric Company”­­üzem (Pennsylvánia) bejelentette, hogy ■ megrövidíti a munkanapot és ennek a- I ránvában csökkenti a munkabért. Az „American Locomotive Company” más nehézipari vállalatokkal egyetemben az utóbbi napokban csökkentette a mun­káslétszámot. Az állami alkalmazottak tízezreit a kormány „gazdasági” programmja alap­ján elbocsátják a munkából. Az „Asso­ciated Press” washingtoni hírügynök­ség tudósítója szerint hivatalosan azt közölték, hogy negyvenezer állami al­kalmazottat elbocsátottak és hogy a jelenlegi költségvetési évben még 75 ezret fognak elbocsátani. A belga hazafiak meghiúsították az újfasiszták provokációt Brüsszeli sajtójelentések a belga új­fasiszták újabb provokációs kirohaná­sairól számolnak be. Az újfasiszták ok­tóber 22-én Antwerpenben gyűlést és tüntetést próbáltak szervezni, fasisz­tabarát jelmondatokkal tüntettek és közkegyelmet követeltek a háborús bű­nösöknek. A hitleristák belga követőinek arcát­lan kirohanása felháborodással töltötte el a belga hazafiakat, akik meghiúsí­tották az újfasiszták gyűlését. A bel­ga hazafiak a következő jelmondatok­kal tüntettek a fasiszta provokációk el­len: „Vesszen a fasizmus!”, „Vessze­nek a hitlerista ügynökök!”, „Éljen Belgium!”. Az újfasiszták és a hazafias szer­vezetek képviselői között összetűzések­re került sor. A demokratikus sajtó kiemelte, hogy a rendőrség az újfasisz­ták tüntetése mellett szállt síkra. Letartóztatások |Brit-Guyanában Brit-Guyanában az angol gyarmati rendőrség szombaton letartóztatta a népi haladó párt öt veze­tőjét. A letrtóztatottak között van Syd­ney King, a jogtalanul elmozdított !a­­gan-kormány közlekedésügyi miniszte­re, Rory Westmaas, a népi haladó párt alelnöke és Martin Carter, a párt he­lyettes főtitkára. A Ili. szakszervezeti világkongresz­­szus október 21-én elfogadott „A szakszervezetek feladatai a kapitalista és gyarmati országokban a gazdasági és szociális fejlődésért, a nemzeti füg­getlenség és . a demokratikus szabad­ságjogok megvédelmezéséért folytatott harcban" című határozata kiemeli, hogy a kapitalista és a gyarmati or­szágokban élő népek gazdasági és szo­ciális haladásának útjában álló legna­gyobb akadály a monopóliumok uralma ezeknek az országoknak a gazdaságá­ban, továbbá az amerikai imperializ­musnak az a törekvése, hogy támadó terveinek megveiósításe érdekében maga alá rendelje az országok gazda­sági életét. A kapitalista és a gyarmati országok gazdasági és politikai függése az Egye­sült Államoktól, a normális kereske­delmi kapcsolatok megszüntetése, az értékesítési piacok összezsugorodása, a válságjelenségek fokozódása és ezek következményei: ;a békés termelés csökkenése, az elviselhetetlen fegyver­kezési terhek, a mezőgazdaság ha­nyatlása, a reálbérek csökkenése, a dolgozók kizsákmányolásának fokozó­dása. a munkanélküliség és a nyomor növekedése — ime, ezt hozza ezeknek az országoknak a népeire a nagy mo­nopóliumoknak az Egyesült Államok imperialistái által irányított politikája „Ilyen körülmények között — mond­ja a határozat — az a harc, amelyet a munkásosztály mindennapi létérde­keiért. vagyis munkabérének emelésé­ért. a munkához velő jogáért, a társa-Németország Kommunista Pártja Adenauer kormánynyilatkozatáról Heine Renner, Németország Kom­munista Pártjának volt képviselője Düsseldorfban pénteken este sajtóér­tekezleten ismertébe a bel- és külföldi laptudósítók előtt a párt elnökségének állásfoglalását Adenauer legutr i kormánynyilatkozatával kapcsolatban Németország Kommunista Pártjának elnöksége állásfoglalásában a többi kö­zött hangoztatja: „Az új Adenauer-kormány prog­­rammját a nvugatnémetországi ural­kodó körök háborús törekvése hatja át: 1. A más népek elleni támadó há­ború előkészítése; 2. álta'ános akció a nvugatnémetországi lakosság életszín­vonalának leszállítására; 3. a belső po­litikai nyomás fokozása. Az Adenauer­­kormány nyilatkozatában igyekezett 'eplezni a támadó német imperializmus igazi céljait. A bonni kancellár hábo­rús politikáját békeszólamokkal, a la­kosság életszínvonala elleni támadást különböző ígéretekkel az egyre fék­telenebb fasizálást a demokráciáról Cs mértéktartásról szóló frázisokkal pró­bálta álcázni.” Az elnökség állásfoglalása a továb­biakban megbélyegzi Adenauert, mint az európai béke íegmegátalkodottabb ellenségét, majd így folytatódik: Adenauer zsákutcába viszi Nyugat- Németországot, Adenauer útja hábo­rúhoz, Németország teljes pusztulásá­hoz vezet, ha a német nép nem hiú­sítja meg Adenauer '-űnös terveit. A német népnek más útra kell lép­nie. A német nép békét és egységes, demokratikus Németországot akar. Né­pünknek saját érdekében támogatnia kell a szovjet kormány javaslatát, hogy hívjanak össze béketárgyaláät ée azon a keleti és nyugati németek hi­vatott képviselőinek közreműködésé­vel dolgozzák k, a Németországgal kö­tendő békeszerződés. Az egységes Nómetorsságuak békesaerető is ak­mo’-ratikus államnak kell lennie. Németország Kommunista Pártja a nép és a béke nevében megegyezést követel a Német Demokratikus Köz­­tár-ч'■á'7 kormányával és népi kamará­iéval és követeli ideiglenes össznémet kormány alakítását. A nép és a béke nevében követel­jük valamenn”' bánya, nagy vegyi­üzem, hajógyár és bank néptulajdon­ba vételét. Követeljük a száz hektárt meghaladó földbirtokok felosztását a dolgozó parasztok és mezőgazdasági munkások között. A nép és a béke nevében követel­jük kereskedelmi kapcsolatok foívéte­’ét a b“kptábor országaival. Javasoljuk, hogy a kommunista-, szociáldemokrata- és kereszténydemok­ratapárti választók haladéktanul kezd­jenek egymással megbeszéléseket azok­ról a közös lépésekről, amelyek meg­akadályozzák Adenauer fasiszta há borús Programm jának végrehajtását. Mi, kommunisták kijelentjük, hogy lankadatlanul tovább küzdőnk a nagy Az ENSZ-közgyűlés október 23-án délelőtt plenáris ülést tartott, amelyen megtartották e választásokat az ENSZ nemzetközi jogi bizottságába és meg­vitatták több bizottság beszámolóját. Az ENSZ nemzetközi jogi bizottsá­gába titkos szavazás eredményeképpen 15 tagot választottak. A megválasz­tottak között helyet foglalnak a Szov­jetunió. Ukrajna, Bjelorusszia, Cseh­szlovákia és Lengyelország küldöttsé­geinek közös jelöltjei: egy szovjet es egy csehszlovák jogász. . célért, amelyért a német né* 1 égj ebéi jai szabadságukat és életüket áldoz­ták: az egységes, független a demok rácia és béke szellemétől áthatott Néme .országért! Ennek legfőbb előfeltétele a német munkásosztály akcióegységének meg­teremtése, néoünk demokratikus és ha­zafias erőinek tömörítése Adenauet háborús politikájának meghiúsításáért. A Német Demokratikus Köztarsa ság. ahol az üzemek, bankok, bányák és a földek a német munkások és pa­rasztok kezében vannak, a német új­raegyesítésért és a békéért folyó küz delmünk legerősebb bástyája. A nvu­­gatnémetországi dolgozókat semmi sem fűzi Adenauer milliomosaihoz, minden szál a Német Demokratikus Köztársa­ság dolgozó népéhez főzi őket. Németország és Európa békéjének sorsa a német munkások ég parasztok, valamennyi őszinte német demokrata és hazafi kezében van!” — fejeződik be Németország Kommunist* Pártja elnökségének állásfoglalás*, amely,t Max Reimarm, a párt elnöke írt als A közgyűlés egyhangúlag elfogadta a különleges politikai bizottság hatá­rozati javaslatát az új tagok ENSZ-be történő felvételének kérdéséről. Ez a határozat „jószolgálati bizottság" lé­tesítését írja elő „abból a célból, hogy kivizsgálja az olyan megegyezés lehe­tőségeit, amely az alapokmánynak megfelelően megkönnyítheti az új ta­gok felvételét”. Ez a bizottság „a 8. ülésszakon, vagy nem később, mint a 9. ülésszakcm” köteles munkájáról be­számolni a közgyűlésnek. Az ENSZ közgyiííiése egyhangúlag megszavazta a „jószolgálati bizottság" felállítását A Francia Kommunista Párt központi bizottságának határozata a demokratikus, nemzeti erők tömörítéséről és a dolgozók legszéiesebb akcióegységének megteremtéséről A Francia Kommunista Párt közpon­ti bizottsága most végett ért kétnapos ülésszakán határozatot hozott, amely­ben hangsúlyozza a demokratikus, nemzeti erők tömörülésének, valamim a dolgozók legszélesebb akcióegységé­nek szükségességét, mert csak ilymó­­don . lehet kikényszeríteni a francia politika teljes irányváltoztatását. A határozat többek között a következő­ket mondja: A Franciaország mai politikai hely­zetét elsősorban meghatározó ténye­zők: a tömegmozgalom fellendülése, a munkásosztály tudatában végbemenő mélyreható változások, valamint azok a minőségi változások, amelyek a tömeg­­. megmozdulások politika; színvonalának növekedésében fejeződnek ki. Mind- j ezek az ekcióegység kifejlődésem1:: 1 eredményei, s ezek a nagy sikerek j újabb és igényesebb kötelezettségek | elé állítják pártunk valamennyi akti- j vistáját és harci szervezetét. Az au- ' gusztus! sztrájkharcok csak előhírnö­kei voltak a francia népi tömegek mé­lyében kibontakozó új harci erőknek, datokat: fokozott harc és harci szer­­valamint annak a meggyőződésnek, hogy nemcsak a francia politika teljes megváltoztatására van szükség, hanem ezentúl arra is, hogy ezt a változást a demokratikus erőknek az akcióegy­ség jegyében való tömörítése útján lehet és kell létrehozni. Végül a határozat részletesen kifejti a francia kommunisták előtt álló fela­­vezés konkrét célokért az összes dol­gozók érdekeinek megfelelő jelszavak jegyében, a sajtó szabadságának vé­delme, a párt minden aktivistájának tevékeny részvétele a szervezés és szervezkedés munkájában, a demokra­tikus centralizmus és a kollektív veze­tés elvének tiszteletbentartása és gya- I korlati érvényesítése. A Szovjetunió Szakszervezetei Központi Tanácsának titkársága a szakszervezetek feladatairól A Szovjetunió Szakszervezeti Köz­ponti Tanácsának titkársága megvitat­­!a a szakszervezetek munkájának kér­déseit, a Szovjetunió Kommunista Prt­­ja Központi Bizottsága plénumának „A Szovjetunió mezőgazdaságának tovább­fejlesztését szolgáló intézkedésekről” szóló határozata értelmében. j Az elfogadott határozat hangsúlyoz- I za, hogy a Szovjetunió Kommunista Pártjának Központi Bizottsága által megjelölt programmnak, amely a me­zőgazdaság további felvirágoztatását célozza, minden egyes szakszervezet figyelmének központjában kell állnia. A fii. szakszervezeti világkongresszus határozatai dalombiztosítás megjavításáért stb. folytat, napról napra szorosabb kap­csolatba került azzal a harccal, ame­lyet az egész nép folytat a szabad­ságért és a nemzeti függetlenségért, a gazdasági és szociális fejlődésért, a világ békéjéért. Az utóbbi években még a legfejlet­tebb kapitalista országok is saját bő­rükön érzik az amerikai imperialisták politikáját, amely az ezekbe az orszá­gokba való behatolásra és leigázásukra irányul. Ilymódon az egész kapitalista világ­ban majdnem az egész lakosság két­szeres elnyomás alatt szenved — egy­felől az illető ország monopóliumai, másfelől a külföldi imperializmus ré széröl”. „Az amerikai monopóliumok terjesz­kedő politikája következtében — mu­tat rá a határozat; — nemzeti függet­lenségért és a gazdasági fejlődésért vívott harc ma nemcsak a gyarmati és félgyarmati országok népeinek, ha­nem a fejlett kapitalista országok né­peinek is feladata lett”. A kongresszus úgy vélve, hogy a monopóliumok politikája egyre súlyo­sabban megkárosítja nemcsak a pro­letariátus érdekeit, hanem a lakosság középrétegeinek létérdekeit is, kiemeü annak szükségességét, hogy a Kapita­lista és gyarmati országok összes szakszervezetei fogjanak össze a la­kosság e rétegeivel és velük együtt folytassanak határozott harcot a szo­ciális és gazdasági fejlődésért és a nemzeti függetlenségért a helyi felté­telektől függően összeállított konkrét akcióprogrammok alapján. A kongresszus felszólítja a dolgozó­kat és szakszervezeteiket erősítsék akcióegységüket és önfeláldozóan har­coljanak: a háborúnak és hanyatlásnak a bél­és külföldi monopóliumok által folyta­tott politikája ellen; a békés termelésnek és a belföldi piacoknak a kibővítéséért a néptöme­gek életszínvonalának határozott eme­lése útján és a teljes foglalkoztatott­ság biztosításáért; a gazdasági és kulturális csere ki­bővítéséért a világ valamennyi országa között a kölcsönös előny és az egyen­jogúság alapján; a pusztító fegyverkezési verseny megszüntetéséért, valamennyi ország politikai és gazdasági függetlenségéért, a katonai támaszpontok megszünteté­séért és az egyes országok területén tartózkodó külföldi csapatok kivonásá­ért: a földreformért és a mezőgazdaság gyorsütemű fejlesztését célzó nagy­arányú munkák elvégzéséért; az iparosítás kiszélesítéséért — el­sősorban a gyarmati és gazdaságilag elmaradott országokban — az ország nyersanyagforrásainak a helyszínen történő kihasználása és a nyersanyag­­készletek feldolgozása segítségével. A kongresszus kifejezi azt a véle­ményét, hogy minden ország nemzet­­gazdasága békés fejlődésének és a dolgozó nép életszínvonala szakadat­lan emelésének biztosítása céljából elengedhetetlenül szükséges a nemzet­közi gazdasági együttműködés kiépíté­se minden megkülönböztetés nélkül. A kongresszus azonban kijelenti, hogy mindenféle nemzetközi gazdasági együttműködésnek és mindenfajta mű­szaki segítségnek az egyes országok gazdasági és politikai szuverenitásának tiszteletbentartásán kell alapulnia. A kongresszus felhívja valamennyi szakszervezet figyelmét аппаЦ szüksé­gességére, hogy tanulmányozzák a vi­lág különböző országaiban a munkás­mozgalomnak a gazdasági fejlődésért és a nemzeti függetlenségért vívott harc során szerzett tapasztalatait, hogy hatékonyabb lehessen a dolgozók életszínvonalának szakadatlan emelé­séért vívott harcuk. „Egészen nyilvánvaló — mutat rá a határozat — hogy a kenyérért a mun­kához való jogért, a dolgozók munka­bérének és összes jogainak megvédé­séért folytatott harc közvetlenül ösz­­szefügg a demokratikus szabadságjo­gok, a szakszervezeti jogok megvédé­séért és a dolgozók, mindenekelőtt az Százezer francia hazafi hatalmas tüntetése az „európai hadsereg** ellen Vasárnap tartották Franciaorszagbun a bonni és párizsi szerződések ellem tiltakozó napot. Lyonban a nagygyűlé­sen a volt frontharcosok egyesülete csatlakozott a békebizottsag felhívásá­hoz. Felolvasták Edouard Herriotnak, a nemzetgyűlés elnökének, Lyon város képviselőjének és polgármesterenek ü­­zenetét. Marsellleben hatalmas előké­szítő kampány utár — amelynek során sikerült számos aláríást gyűjteni Ke­resztény és szocialista aktivisták kö­zött is — a küldöttek ezrei gyűltek össze a megye minden részéből, it. Etienneben számos különböző politikai pártállású személyiség kezdeményezte a tiltakozó gyűlést, amely a munkatőzs­dén folyt le hatalmas sikerrel. Párizsban, a főváros lakosságának százezer küldötte jött össze Porte de Versailles kiállítási csarnokában. A gyűlést Yves Farge özvegyének elnök­lete alatt tartották Georges Cogniot Emanuel d Astier de la Vigerie és Bőse lelkipásztor felszólalásait nagy tetszés­sel fogadták. Daladier radikálszocialista vezető, Mi­chelet, volt miniszter és Leo Ham on szajnamegyei MRP-szenátor üzenetet küldött a nagygyűlésnek. A színház és a film művészei, köztük Jean Gabin, Pierre Brasseur, Simone Signorét a revansista Németország fel­fegyverzése ellen tiltakozó határozati javaslatot terjesztetted elő, amelyet igen sok színész és a színházak számos műszaki dolgozója írt alá. Az össze­gyűlt párizsiak ünnepélyes fogadalmat tettek: mindent elkövetnek annak ér­dekében, hogy a nemzetgyűlés több­sége visszautasítsa a bonni és párizsi szerződések ratifikálását. „Franciaország Indokínában esztelen és reménytelen háborút folytat“ írja a „Combat“ Jean Fabiaai, * „Combat” sámli francig burzsoá lep vezércikkében за. indokfflai háború kérdésével fogiaíkez­­va a többi között ezeket írja: „Évek óta szakadatlanul arról мч*лк, hogy Franciaország Indokínában esz­telen és reménytelen háborút folytat Ez a küzdelem hadseregünk szme-ta vát ш anyaországtól 12.900 kilómét»^ nyíre tartja lekötve felemészti üszti « altiszti állományunkat és csődbe jut­tatja költségvetésünket. Másrészt ez a háború felemészti azokat a hitete­ket is, amelyeket az ország gépekkel veié eltótósára és építkezésre lehetne fordítani. Veszélyezteti gazdasági fel­emelkedésünket is gyengíti katonai, diplomácia és politikai állásainkat Kw­­ibpábem.” „Ha legalább vigeMú>a lóghatnánk azzal — folytatja a 1*« — hogy * vér is pénaáláozatot a Távéi-Keleten jo­gos ügy érdekében hozzuk! De vala­mennyi jóhietsemtí megfigyelő áHan­­dóan art erősíti, nag71 az egész viet­nami népet a telje* függetlenség vá­gya fóti.” üzemi dolgozók méltóságének ttszte­­letbentartásáért vívott harccal. А III. szakszervezeti világkongresz­­szus felszólítja valamennyi ország dol­gozóit, szilárdítsák meg akcióegységü­­ket, szélesítsék ki harcukat a reakció mesterkedései ellen, kivívott demokra­tikus szabadságjogaidat és szakszerve­zeti jogaik megvédéséért”. А III. szakszervezeti világkongresz­­szus elhatározta, hogy 1954 május el­sejének legfőbb jelszava legyen a szakszervezeti jogok és a demokrati­kus szabadságjogok kivívásának ée megvédelmezésének jelszava. A kongresszus megbízza a Szakszer­vezeti Világszövetség vezető szerveit,­­dolgozzák ki a dolgozók szakszervezeti és demokratikus jogainak alapokmá­nyát, amelynek alkalmazásét követeim kell valamennyi országban, így a gyar­mati és félgyarmati országokban is. Ezt az alapokmányt el kell terjeszteni minden nyelven és minden országban, minden városi és falusi vállalatnál. Jóváhagyás céljából ezt az okmányt minden országban e parlamentek és a különböző demokratikus gyűlések, va­lamint az ENSZ gazdasági és szociális tanácsa és a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet elé terjesztik. A III.' szakszervezeti világkongresz­­szus ezenkívül felhívja a dolgozók fi­gyelmét arra a tényre, hogy a szak­­szervezetek megerősítése egyik felté­tele azon harc sikerének, amelyet a dolgozók a szakszervezeti és demokra­tikus jogok kivívásáért, és megvédel­mezéséért folytatnak. S/ibari Földműves » Földmúvtdesugvl Meoblzoftl Hivatal hetilapja - KiaclOtuvatal Bratislava Krlžkov* 7 — ! ele fon 532 вв 243-46 — Főszerkesztő Major Sándor. — Kiadja: az ..Stet oftdohoep nakladateľstvo* n. p. závod Brat Hlavu Krttk.-v* 7. — povstania 4L - Irányító postahivatal: Brettelava. J. - Előfizetés egy évre: К Kfe. félévre 1Л- n. t k. a. — Szerkesztőse* »tutMan, KrMfcev« 7 — r«tet«w Nyomja Merkertíteé tteéterm н. » ж.. Braatetev*. ML MPa. ■*-*» «te. MsHMb — baa. «aim.: Ив ШШ W. 1

Next

/
Oldalképek
Tartalom