Szabad Földműves, 1953. július-december (4. évfolyam, 28-52. szám)

1953-07-19 / 29. szám

1953. Jfflfaš I§. Földműves 9 ___,A\7/ AML1AMMIH IBIIPlTOüáOiBi ___ Az ipolysági gazdaságokban az eddigi tapasztalatok alapján kiszélesítették a szocialista munkaversenyt a betakarítási munkáknál A jó tapasztalatok aranyat érnek — tartják az ipolysági állami gazdaságok dolgozói. Ez valóban így is van, de csak abban az esetben, ha felhasz­náljuk és alkalmazzuk ezeket a ta­pasztalatokat. Ezt különösen az ipoly­sági igazgatósághoz tartozó kelenyei és felsotúri gazdaságok dolgozói szív­lelték meg a legjobban. Kétségkívül a szocialista munka­verseny járult hozzá ahhoz elsősorban, hogy a gazdaságok műhelyeiben a szerelők időben és jól javították ki az összes gépeket. Másrészről pedig a növényi csoport tagjai idejében fe­jezték be két gazdaság kivételével a kapásnövények ápolását és a széna betakarítását. E téren csak az ipoly­­viski és a korponai járásban lévő bilei gazdaság maradt el, ahol ezeket a munkákat mindezideig csupán 80 százalékban végezték el. Ez is csak úgy fordulhatott elő, hogy e gazdasá­gokban bővült a mezőgazdasági te­rület és még ezideig nem tudták biz­tosítani a megfelelő számú munka­erőket. Amint az elvtársak mondják, alig egynéhány nap alatt ezt a lema­radást is be fogják hozni. Különösen a cukorrépaápolásnál mu­tattak fel szép eredményeket a gazda­ság dolgozói. A jó munkát elősegítette az is, hogy a cukorrépa egyelésébe és kapálásába belekapcsolódtak a dolgo­zók asszonyai is, akik bizonyos terü­leteket vállaltak magukra, melyeken minden munkát elvégeznek egészen a betakarításig. így például az ipoly­sági gazdaságban Vertfein Mária fél­hektárnyi cukorrépaterület gondozását vállalta magára. És hasonlóképpen cse­lekedtek a többiek is. A dolgozók és asszonyaik e munkákat lelkiismerete­sen és időben végezték el, aminek eredményét' máris kézzelfoghatóan le­het látni, mert az agrotechnikus hoz­závetőleges számításai szerint a 270 mázsás tervezett hektárhozam helyett 310—320 mázsás hektáronkénti termés­re lehet számítani. A szovjet tapasztalatok alkalmazása a beadás túltel­jesítéséhez segítette a gazdeságokat Ámde a jó munka nemcsak a nö­vényi termelésben segítette hozzá szép sikerekhez a gazdaság dolgozóit, de az állattenyésztésben is. Amíg tavaly átlagosan 6.2 liter tej volt egy fejős­tehén tejhozama naponta, addig ma már kilenc liter, holott tavaly is meg voltak erre a lehetőségek. Igen ám, de tavaly még nem volt kifejlődve az ál­lattenyésztésben sem a szocialista munkaverseny és egyes fejőgulyások kivételével, mások nem alkalmazták még az élenjáró szovjet módszereket. Nem is fejlődhetett ki tavaly a szocialista munkaverseny, amikor a gazdaság régi vezetősége maga sem tulajdonított ne­ki különösebb jelentőséget. Az új ve­zetőség fel tuctya karolni a dolgozók igyekezetét és helyes felvilágosító munka útján rávezette a helyes útra. Úgyhogy most már az első félévi át­lag 8.4 liter volt tehenenként egész gazdasági méretben. A pusztafalusi, deményi, kelenyei, felsőtúri és a többi gazdaságok dolgozói látva azt, hogy a szovjet tapasztalatok helyes alkalmazása következtében valóban nagyobb sikereket érhetnek el a tej­termelésben, kötelezettséget vállaltak arra, hogy a 7.1 liter helyett 7.5 liter tejet, érnek el fejőstehenenként napon­ta. Ezt a kötelezettségvállalásukat az összes gazdaság dolgozói magasan túlszárnyalták. így például a kelenyei gazdaság fejőgulyása, Sút József, 6.8 literről 8.4-re emelte a tejhozamot, Szlusnyik András, a pusztafalusi gaz­daság fejőgulyása ugyancsak 8.4 li­tert ért el, holott a -rábízott 12 tehén­ből a fele magasan ellős. A deméndi gazdaság fejőgulyásai, Bén György 9.4 literre és Tóth Károly 9.3 literre emelte a tejhozamot. így sorolhat­nánk fel a többi fejősgulyás eredmé­nyeit is, amelyek napról-napra mind­inkább szebbek. A kötelezettségválla­lások teljesítése tehát a tejtermelésben is előrelendítette az ipolysági állami gazdaságokat, ami annyit jelent, hogy az idén a gazdaságok többezer liter tejet termelnek terven felül. Éppúgy, mint a fejősgulyások kö­zött. a sertésgondozóknál is kifejlődött a szocialista munkaverseny. így pél­dául Stiegel elvtárs a felsőtúri gaz­daság anyasertés gondozója kötelezett­séget vállalt arra, hogy a tervezett 12 malac helyett 13 malacot választ el egy anyakocától. Ezt a kötelezettség­­válalását 16 százalékkal túlteljesítette, mert 168 male helyett 202 malacot választott el 28 anyakocától. A kele­nyei gazdaságban Velebný Lajos ser­tésgondozó pedig 23 anyakocától 138 darab helyett 166 darabot választott el. Ugyancsak szép eredményeket ért el a hizlalásra fogott sertéseknél Pász­tor Sándor, az ipolysági gazdaságban, aki 60—70 kg sertéseknél darabonként 6—8 dekával szárnyalja túl az előírt súlyszaporulatot azzal, hogy ízesíti a takarmányt. Hasonlóképpen nagy igye­kezetét mutatnak fel a többi gondozók is és így nem csodálkozunk azon, hogy amíg tavaly nem sok jót lehe­tett mondani az ipolysági gazdaságok" ról, addig az idén a növényi termelés­ben harmadik és az állattenyésztés­ben a második helyen állanak a besz­tercebányai kerületben. Stiegel és Velebný elvtársak szép eredményeiket .azért' érik el, mert pá­ros versenyben vannak egymással és már haladéktalanul alkalmazzák Ljusz­­ková módszerét. Az állatokat nagyon lelkiismeretesen gondozzák. Mindenről pontos . feljegyzéseket vezetnek és a szovjet tapasztalatok mellett tanulnak saját tapasztalataikból is. A gazdaságok példás dolgozói teljes mértékben hozzájárultak ahhoz, hogy az állami birtok marhahúsban 104, borjúhúsban 111, sertéshúsban 95, juh­sajtban 143 százalékra teljesítette fél­évi tervét. A kelenyei és a felsotúri gazdasagok példát mutatnak Amikor arról beszélünk, hogy a szo­cialista munkaverseny milyen szép eredményekhez segítette az ipolysági gazdaságokat, ki kell emelnünk, hogy a szocialista munkaverseny a kele­nyei és a felsőtúri gazdaságok között fejlődött ki legjobban. A két gazda­ság között meg van az állandó kap­csolat és ha valamelyik látja, hogy va­lamiben lemaradt, akkor a dolgozók nem nézve az időre, sem órára, igye­keznek behozni a lemaradást. Mind a két gazdaságban két műszakban arat­nak és hasonlókép fognak csépelni is. Ezzel azt érik el, hogy úgy az aratás és a cséplés idejét két-két nappal le­rövidítik. A tarlóhántást nyomban a kasza után elvégzik és ugyancsak a tervezett területen bevetik a másod­vetést is. A két gazdaság között már tavaly ■ is folyt a szocialista munkaverseny. I A dolgozók akkor ismerték fel, hogy j milyen nagy segítséget nyújt számukra : a nemes versengés. Az idén azonban I a szocialista munkaversenyt még jobb I alapokra helyezték azáltal, hogy a csa­■ patokban minden este értékelik az el­­végzett munkát és megbeszélik a to­­vábbi teendőket. Hetenként pedig elő­ször külön-külön, azután pedig együtt 1 értékelik ki a munkaverseny eredmé­nyeit. A verseny kibontakozásának kö­szönhető, hogy a gazdaságok az el­sők között fejezték be az őszirepce és az árpa aratását és ugyancsak ez el­sők között fogtak hozzá a többi ga­­bonaneműek learatásához. Magáról az aratásról inkább ezekben a napokban lehetne többet beszélni, mert az esőzések miatt az aratás ide­je az ipolysági járásban is kissé elto­lódott. Amint azonban a gazdaságok dolgozói látva a kelenyeiek és a felső­túriak példáját — mondják — a ké­sedelem ellenére is, időben, sőt még egynéhány nappal a tervezett idő előtt elvégzik a betakarítási munkákat. Mi­velhogy az ipolysági jgazdságokban a kelenyeiek és a felsőtúriak példája nyomán sokkal jobban kifejlődött a munkaverseny mint tavaly, a gazdag termés veszteségnélküli és gyors be­takarítására valóban megvan minden lehetőség. A dolgozók munkakedvét csak fokozza az a tény, hogy munká­juk eredménye az idén gazdag ter­mésben jut kifejezésre. Egyes gazda­ságokban hektáronként 2—3 mázsá­val nagyobb' termést várnak, mint tervezték. Reméljük, hogy az a növekvő mun­kalendület, amely tavaly óta értékes fejlődéshez segítette a gazdaságokat, a betakarításnál is tovább fokozódik az összes gazdaságoknál és az összes dolgozók a legjobbak példáját követve tovább fokozzák az eddigi termelési sikereiket. Miklya János A legjobb gazdaságok példája szerint biztosítsuk az aratási feladatok teljesítését A kombájn vezetők, traktorosok az állami gazdaságok többi dolgozói ezekben a napokban minden igye­kezettel arra törekszenek, hogy mi­hamarább befejezzék az idei aratást. Július 9-én az állami gazdaságok 98.9 százalékra végeztek a repce aratásával, az árpánál 33.7 százalék, rozsnál 34.7 százalék, búzában 24.7 százalék van learatva. A csúzi gaz­daság az összes aratási munkákat már július 10-én befejezte. Ugyan­csak a várkonyi gazdaság is végzett. Mindez azt mutatja, hogy e gazda­ságok dolgozói teljes mértékben meg­értették a gyors betakarítás fontos­ságát. így például az elmúlt péntek estén az elvégzett munka értékelé­sénél a várkonyi gazdaság dolgozói kijelentették, hogy addig nem tér­nek vissza a mezőről, amíg el nem készülnek az aratással. Ilyen nagy lendülettel dolgoznak a nagvszom­­baji. szenei és galántai gazdaságok­ban is. A gazdaságokban a kombájnveze­tők a nagyszerű szovjet kombájnok­kal igen szép eredményeket érnek el. így Dej János kombájnos S-4 kom­­kombájnjával a gombai gazdaságban július hó 9-ig 47 hektár gabonát le­aratott és 1.187 mázsát kicsépelt. — Skvareriina János kombájnos ugyan­csak S-4 kombáiniával 38 hektáron 1.429 mázsa gabonát aratott le és csépelt ki Igazán jól végzi a mun­káját Hankó Ignác traktoros is. a galántai gazdaságban, aki önkötöző­géppel napi 10 hektár gabonát arat le. Mészáros János, a pozsonyi gaz­daság traktorosa napi 13 hektáros teljesítményt ért el, Acs Károly, a tornóci gazdaságban pedig napi 12 hektár gabonát aratott le. Ezekbe a munkákba igen szépen bekapcsolódtak az állami gazdaságok állandó dolgozóinak feleségei is, akik között példát mutat Szloboda elv­­társnü. aki tizenegy-gyermekes csa­ládanya. Szloboda elvtársnő nem­csak, hogy jó szervezi! és meggyőző munkát végez, de maga is példával jár e’ől a munkában. Az ő csoportja reggel legkorábban van kint a mezön. Ugyancsak példás munkát fejtenek ki a prilohai gazdaságban Podszkocs és Kocsis elvtársak, akik azon igye­kezetükben. hogy megmentsenek minden gabonaszemet, kora reggeltől késő estig kint dolgoznak a mezőn. Állami gazdaságainkban az elmúlt hét végén már mindenütt befejezés­hez közeledtek a repce és ösziárpa cséplésével. Az őszi repcénél egyes gazdasagok igen szép eredményeket értek el. így például a hojesi gaz­daságban 24.46 mázsa termett hek­táronként. Ugyancsak szépek a ter­méseredmények az őszi árpában is. A nánai állami birtokhoz tartozó li­­bádi gazdaságban például 41 mázsás volt a hektárhozam. A nyitrai kerületben a gazdaságok 18 százalékra teljesítették a másod­­növények vetését. Itt első helyen van a bajcsi állami birtok, melynek gazdaságai 48 százalékban teljesítet­ték a tervet, majd utána a paláriko­­vói és zselízi gazdaságok következ­nek a terv 40 százalékos teljesítésé­vel. Az állami gazdaságok dolgozói, tartva magukat Zápotocký köztársa­sági elnökünk útmutatásához, aki Brnóban kihangsúlyozta élelmiszer­­piacunk egyre gazdagabbátételének szükségességét, mindent megtesznek, hogy valóban hozzájáruljanak az élelmiszerpiacunk gazdagabbátételé­­hez. Nagy sikerrel teljesíti például a' korai burgonya beadását a bajcsi állami birtok, amely az elmúlt hét végén 79 százalékra teljesítette ter­vét. Ugyanúgy a nyitrai állami gaz­daságok is igyekeznek eleget tenni a felhívásnak. A tervteljesítésben eddig már 50 százaléknál tartanak. Ezután a tornóci gazdaságok követ­keznek 47 százalékkal. A pozsonyi kerületben a korai burgonya beadá­sánál a holicsi gazdaságok vezetnek, 78.5 százalékkal. E feladatok mellett az állami gazdaságok dolgozói nem feledkeznek meg az állatállomány hasznosságának emeléséről sem. En­nek köszönhető, hogy a szenei álla­mi birtok gazdaságai a legutóbbi napokban átlagban 10.1 literes tej­hozamot értek el tehenenként. A felsőudvardi gazdaság meg 12.29 li­terre emelte az átlagos napi tejho­zamot tehenenként, a panholeci gaz­daság pedig 11.20 literes tejhozam­­ná1 tart, — naponta és tehenenként. Az idei gazdag termés betakarításánál nagy segítséget nyújtanak dolgo­zó parasztságunknak a cseh kombájnos elvtársak is. így például Lakota elvtárs a chebi traktorállomás kombájnvezetője napi 300 —320 mázsa gabo­nát csépelt ki nagyszerű. „S-4” szovjet kombájnjával. ARÁTÁSI HÍRADÓ A szocialista munkaverseny első hegyre segítette a budmericei gazdaságot A szenei állami gazdaságok már szá­mos öntudatos dolgozóval rendelkez­nek. E dolgozók közé tartozik a bud­­mericei gazdaság összes traktorosa, akik versenyre hívták ki a termés be­takarítására a szenei igazgatósághoz tartozó traktorosokat. A verseny fel­tételéül a legmagasabb teljesítményt az aratásban és a tarlóhántás éjszakai műszakokban való leggyorsabb elvég­zését jelölték ki. A szenei gazdaságok ennek köszönhetik, hogy már befejez­ték az aratást. Ebben a versenyben a budmericei gazdaság került az élre. Jerábek és Tóth traktorosok 9.5 hek­táros napi teljesítménnyel pontosan fél hektárral megelőzték a födémesi traktorosokat. A nagy födémesi traktorosok azon­ban nem akarnak elmaradni. Hogy a budmericei dolgozók előnyét behozzák, a tavaszi árpát Bredjuk módszerrel csépelik. A födémesi dolgozók között különösen Sárközi és Lakatos elvtár­sak járnak elől jó példával. szombati állami birtok igazgatója. — Most a gazdaságok dolgozói nagy igye­kezetét fejtenek ki. hogy mihamarább befejezzék a cséplést. Hat cséplőgép­pel a Bredjuk-féie módszerrel csépel­nek. A nagymegyeri állapii gazdaságok dolgozói ugyancsak a szocialista mun­kaversenynek köszönhetik, hogy már befejezték az aratást. A jól megszer­vezett munka és a szocialista verseny hozzásegítette tikét ahhoz, hogy pon­tosan betarthatták az aratási tervet és a zab aratásán kívül 1.906 hektár ga­bona learatásával 10 nap alatt végez­tek. Az aratásban az önkötözögépeken kívül három kombájn is dolgozott, ami nagy mértékben elősegítette a termés betakarítását. A nagymegyeri állami gazdaságok dolgozói az agrotechnikai intézkedések és határidők betartásával ugyancsak kimagasló eredményeket ér­tek el, mégpedig (isziárpából hektá­ronként 38 mázsát és a tavaszi árpá­ból pedig 40 mázsát átlagosan. 40 mázsa ősziárpa-termést ériek el hektáronként E hét elején a nagyszombati gazda­ságok befejezték az Ösziárpa aratását. Az aratásban igen szép eredményt ér­tek el Hudec, Bohunicky és Krinovics traktorosok, akik naponta 10 hektár­nyi gabonát aratnak le annak ellenéré, hogy a gabona helyenként ledőlt. — Ugyancsak Skvarenina és Pokorný kombájnos elvtársak is szép eredmé­nyeket érnek el. A kombájn kaszáló szerkezetére emelőt szereltek, ami le­hetővé teszi, hogy erősen megdőlt ga­bonát is learathassanak. Az elevátort pedig úgy szerelték át, hogy erősebb növésű nöyényt is szállíthat rendelte­tési helyére. Ugyancsak felszereltek a kombájnokra olyan szalmaösszevonó­­kat. amelyekkel egvszerre 7 kupak szalmát is be lehet vontatni a mező­ről. Mindezeket az újításokat a szov­jet sajtó gondos tanulmányozása alap­ján hajtották végre. Mind a két kom­bájnos kötelezte magát, hogy naponta 250 mázsa gabonát aratnak le és csé­pelnek ki. E kötelezettségvállalásukat már az első napon 25 mázsával túl­szárnyalták. Teljesítményüket azóta is egyre növelik. Itt például július 8-án egy nap alatt 316 mázsa ősziárpát arattak le és csépeltek ki. A gazdasá­gokban a terméseredmény egyébként igen örvendetes, hiszen hektáronként 40 mázsa ősziárpát értek el. Ezt a szép eredményt a gazdaságok dolgozói úgy érték el, hogy az árpát keresztsorosan és szemcsés műtrágyával együtt ve­tették el. A galántai allami birtokhoz tartozó Elvíra-udvar ár]Mtábláján gazdag ter­mést arat a kombájn. A kövérre érett árpa vastag sugárban ömlik a kom­bájn szemgyujtő tartályából a vontatókocsiba.----"ti' " További állami gazdaságok fejezték be az aratást A várkonyi és szenei gazdaságok után július 11-én a zab aratásán kí­vül befejezték az aratást a nagyszom­bati, nagymegyeri és a galántai' álla­mi gazdaságok is. A nagyszombati gaz­daságban július 4-tdl 7 munkacsoport­­• ban összesen 730 ember dolgozott. Az 1.844 hektárnyi gabonát önkötözőgé­pekkel és két kombájnnal 11 nap alatt learatták. A nagyszombati gazdaságok közül július 10.-én a prilohai gazda­ság fejezte be elsőnek az aratást. Eb­ben a gazdaságban legsikeresebb mun­kát Gyurkovies János munkacsoportja végzett. A legjobb traktoros Bohunic­­ky József volt, aki meghosszabbított műszakban naponta átlagosan 13 hek­tár gabonát aratott le önkötözőgéppel. Előfordult olyan eset is, amikor egy nap alatt 20 hektárnyi gabonát ara­tott le. — A szocialista mpnkaverseny ki­­fejlesztése és a pontos aratási terv ki­dolgozása nélkül nem igen lehettünk volna készek az aratással erre az időre — jegyzi meg Kondel elvtárs, a nagy-

Next

/
Oldalképek
Tartalom