Szabad Földműves, 1953. július-december (4. évfolyam, 28-52. szám)

1953-07-19 / 29. szám

10 1953. július 19. Kapáljuk meg nyáron a kukoricát A májusi fagyok számos helyen tet­tek kárt a kukoricában s ezért pót­vetéseket vagy újra vetéseket kellett eszközölni. így a kukorica vetési ide­je sokhelyütt kitolódott és azokon a helyeken, ahol a fagykár részlegesen pusztított, az alacsony hőmérséklet folytán a fiatal növény visszamaradt a fejlődésben. A fenti körülmények eredr 'öveképpen magátólértetfidően következik, hogy a kukorica beéré­­sének ideje kihúzódhat, megnyúlhat. A nyári kapálás előnyei Az aratási, avagy cséplési munkála­tok közepette gondoskodjunk tehát olyan munkaszervezésről is, amely elősegíti ezek mielőbbi befejezését, de egyidejű'eg _ kukorica nyári kapálása is о 'gezhető legyen. Ha a kukoricát nyáron megkapáljuk, olyan előnyökre teszünk szert, amelyek mellett, hogy biztosabbá teszik kukoricatermésün­ket. könnvebhségpt szerzünk, ha nem is most. de olyan időszakban, amikor arra fö’tétlenüi szükség van. A nyári kapálással elsősorban a szárazság ellen védekezünk, másodsorban pedig megrövidít­hetjük a kukorica fejlődésének idejét. Sokan még idegenkednek a nyári kapálástól, olyan téves elvből kiindul­va (de nem a tapasztalatból), hogyha a nyári száraz időben kapálunk, a ta­laj mégiobban kiszárad; holott ennek éppen az ellenkezője igaz; ha van valami, amivel a szárazság hátrányos hatását csökken thptjük, az a nyáron is alkalmazott kapálás. Mindezt a meg­állapítást a tapasztalat igazolja. Mivel magyarázható a nyári kapá­lás jelentősége? Elsősorban azzal, bogy a sorok között fellépő gyomok rengeteg tápanyagot vonnak el A juhok 'Á gazdaságosság azt diktálja, hogy minden állattenyésztési ágazatban iparkodjunk a termékek (tej. tojás, gyapjú stb.) előállítási költségeit csök­kenteni. Minthogy a költségek java­részét az állatok táplálkozása okozza, csak természetes, hogy a költségek csökkentésénél is elsősorban arra irá­nyul a figyelem, hogy mit lehet e té­ren megtakarítani. Teljesen elhibázott volna azonban ennek a feladatnak olynemű megol­dása, hogy kevesebb táplálékot adunk állatainknak. így termelni nem lehet. Ha leszorítjuk a takarmányéi!átást annyira, hogy csak éppen életét ten­geti vele az illető állat, akkor megél, de nem termel, Ebből pedig nincs semmi hasznunk. így az életfenntar­tásra és ápolásra fordított költség is teljesen kárbaveszne. A címben szereplő olcsóságot tehát úgy kell érteni, hogy a juhok okvetle­nül kapják meg a legnagyobb terme­lésükhöz szükséges tápanyagmennyi­séget, de ezt olyan takarmányokban, melyek a legkevesebbe kerülnek az EFSz-nek, állami birtoknak stb. Ha így fogjuk fel a nyári olcsó ta­karmányozás feladatát, akkor ez a ju­­hoknál a legkönnyebb feladat. Hiszen a juhok koratavasztól késő őszig lege­lőn szerzik meg táplálékukat. Méginkább remélhető a juhok nyári a talajból. Ha ezeket kikapál­juk, a talaj tápanyagai a kuko­rica számára maradnak meg, e'töl az időtől erőtel jesebben tud fejlődni, mert több táp­anyag jut a termés kialakításá­hoz. Másodsorban azzal, hogy a sorok közötti talaj felülete ekkora már meg­­cserepesedik és a keletkezett kis héza­gokon keresztül a nagy légjárhatóság folytán rengeteg nedvesség megy ve­szendőbe. A felületi porhanyítással ezeket a nyílásokat elzárjuk és így megakadályozzuk a viz elpárolgását, aminek következtében a növény a ta­laj tápanyagait könnyebben tudja a nedvesség segítségével felvenni. Egy­szóval: a nyári kapálással tehát nem szárítjuk a talajt, hanem nedvességet óvunk meg. ami minden esetben fel­ér egy jó esővel. Kapálással (ríjuk a macikötés előtt álló gyomokat Mint említettük, a nyári kapálással biztosítani tudjuk a kukorica beéré­­sét, illetve annak beérési idejét meg­­rövHíthetjük. Ez évben e két szem­pontnak különösen nagy jelentőséget keU tulajdonítani. A kukorica korábbi beérése a nyári kapálás hatására — egyrészt azzal magyarázható, hogy a tápanyagfeltárás könnyebbé válik, de másrészt azzal is, hogy a nyár folyamán felmelegedett talaj mélyebb rétegeiből a talaj felü'etén kévződöit porhanyós talajban levő meleg kipárolgá­sát megakadályozza. így a talajban lévő meleg arra az időre elraktározható, mikor a külső hőmérséklet a kukorica beérését már nem segíti elő. Ilyenkor a talajban tartásának olcsó volta abból kifolyólag, hogy a juh május végétől a hó'eesé­­séig mindig talál tarlót. Júniusban a takarmány tarlók, júliusban a hüvelye­sek és gabona-fél ék tarlói, ősszel már a kapások tarlói nyújtanak a juhok­nak táplálékot. A tarlók legeltetésével távolról sem akarjuk sérteni a mielőb­bi tarlóhántás törvényét. Nem szabad gondolni arra sem. hogy a tarlólegel­tetés érdekében a tarlóhántás elmarad­jon, sőt arra sem. hogy késleltessék. De az az idő. amely az aratás és a tarlóhántás között eltelik, elegendő arra, hogy a nyáj átböngéssze a tar­lót. Amit itt elfogyaszt, az teljesen ingyen jut neki. Ha nem szedné fel, veszendőbe menne. A juhok a frissen zöldelö gyomo­kat is szívesen eszik. Téves v.Jna azt hinni, hogy a gyomokban nincs táp­hatás. Hiszen a pannonbükköny még 30 évvel ezelőtt gyomnak számított, de azóta bebizonyult, hogy érdemes termeszteni is. A disznóparéjt nálunk még ma is csak ,.gaz"-nak tekintik, míg a Szovjetunióban — írja Kudr­­javcev — majdnem mindenütt ter­mesztik; igen jó legel ott szolgáltat és sarjúnövekedése erőteljes. A hántá­sokon elszórt gyomok nemcsak ingyen táplálják a nyájat, hanem ezzel a juh hasznot is hajt, mert „irtja a gyo­mot". tartalékolt meleg szolgál arra, hogy a kukorica beérjen. A nyári kapálásnak más előnyei is vannak, amelyek nemcsak az idei ter­més kialakításában jelentősek, hanem kihatnak az elkövetkezendő évek ter­méseredményeire is. Elsősorban sok olyan gyomtól szabadítjuk meg a talajt, amely magkötés előtt állott így nem tud elszaporodni és át­telelni. majd a következő évben ki­kelni és károkat okozni az utóvete­­ménvben. A gvommentes fö'dön. to­vábbá korábbi ŐS' jobb minőségű vető­­áevat tudunk kés-íteni, így termé­sünk is biztosabb lesz. Mivel kapáljunk A kukorica nyári kapálását rendsze­rint kézikapálással szokás elvégezni. Ez nem feltétlenül szükséges akkor, ha a kukoricát négvzetesen ültettük és a kötés nagysága 80-szor 80 cm.-nél nagvobb. Ezeken a táblákon lókapával is lehet művelni keresztben-hosszá­­ban, de kellő óvatosság mellett. A hám fát ez esetben meg kell rövidíteni, a lova pedig a két sor 1 zött óvatosai, kell vezetni, hogy a képződött kukoricacsö­vek le ne töredezzenek. A tövek mellett visszamaradt gyomokat kézzel kapáljuk ki. Ott, ahol a kukoricavetést — külö­nösen. ha 80 cm-nél kisebb a sortá­volság — sorosan végezték el, a ló­kapálás nem. ajánlatos, igy a nyári kapálást kézikapáv-'l kell elvégezni 2—3 cm mélyen. Még hí. kézikapával is végezzük a kukorica nyári kapálá­sát. akkor is kifizetődő, mert az ezzel járó többlettermés messzemenően visz­­szafizeti még ez évben — de még következő évben is — a ráfordított költségeket A legeltetési idényben a takarékos­ság eine még két irányban követel intézkedést. Ha a nyáj legelője a téli szállásul szolgáló akoltól távol van, akkor kár a juhokat minden est' haza — és reg­gel újból kihajtani. Az a mozgás, melyet a juh táplálékának megszer­zése: keresése és felszedegetése köz­ben végez, az teljesen elegendő arra, hogy a juh szilárd, egészséges szerve­zetét megőrizze. A több kilométeres lit, melyet sűrű porlellegben. a ku­tyák által kergetve esténként és reg­gelenként megtesz, az már csak ká­rára van és ez sok tápanyag-elpocsé­­kolást je1 ént. Minden állandó legelőn lehet fe’ütni néhány dorongból és rö­­zséböl, szalmából átmeneti fészert a nyáj számára, ami csak jelentéktelen költséget, vagy munkát okoz, viszont sok tápanyag megtakarítására vezet. Ha már a gyeplegelők kisültek, tar­lólegelőink nincsene! és így juhaink soványodni kezdenek, akkor a gazda­ságosság diktálja, hogy részükre olcsó mesterséges legelőt létesítsünk. Igen jól megtelel a szudáni fű útján terem­tett állandó legelő Ezzel június végé­től októberig lehet biztosítani — még száraz nyarakon is — jó juhi egei őt. Ilyen mesterséges legelőkkel megment­jük juhainkat attól, hogy „soványod­­janak." nyári olcsó takarmányozása Cséplésnél a polyvát válasszuk külön a törektől! Nem okoz többletmunkát, mégis je­­jentékenyen megkönnyíti és olcsóbbá feszi a takarmányozást, ha a cséplési munkák során a polyvát külön válasz­­szűk a törektől, ha külön kazalba rak­juk. Hazánkban a sertések takarmányo­zásának gerincét a szemes magvak és az őrlemények etetése képezi. Sokkal olcsóbbá tehető a sertéstar­tás. ha áttérünk a silózott takarmá­nyok etetésére és abrakot csak kiegé­szítésül adunk. Olyan silózott takarmányt, amely sok növényi rostot tartalmaz, a sertés nem szivesen fogyasztja és ha kény­­szerűségből mégis eszik belőle, sokat elpocsékol. A rost-takarmány levét ki­szívja, a rostot kiköpi és így csökken­ti a takarmánykészletet anélkül, hogy gyarapodnék tőle. — Más a helyzet a kérődzőknél, melyeknél durvább, ros­tosabb takarmány a bendőben előbb megpuhul és a kérődzés által válik az áltat hasznára. A szocialista, szektor mezőgazdasági üzemeiben sok olyan takarmány és hulladék adódik, ami ésszerű alkalma­zás segítségével hivatott volna a ser­téstartást olcsóbbá tenni. Ilyenek a tök, takarmány-dinnye, a takarmány- és cukorrépa-levél, tarlőrépa, a kony­hakertészeti hulladék (a káposzta, kar­fiol, borítólevelei, a kalarábé, a retek levélzete stb.) az elvénülésre Ítélt csa­­lamádé, friss cukorgyár! répaszelet stb. Ezeket egymagukban besilózni nem lehet, mert túlvizenyősek. A felsorolt lédús takarmányok besilózásánál kell a polyvát felhaszálni, mert 'ilymódon semmi sem megy kárba és olyan ta­karmány nyerhető, amelyet sertések-A növendékállatok bőrápolása külö­nös gondot igényel. A bőrön és a sző­rök között a bőrhám korpázásából és a levegőből sok piszkos anyag gyűl össze, melynek eltávolításáról kell gon­doskodnunk. A borjú tisztogatását csutakolással kezdjük, hogy a szőrök közé beragadt píszokréteget meglazítsuk. Ezután a piszokrétegét meglazítsuk. Ezután a kezzék, amely a piszoktörmeléket el­távolítja A vakaró használatát mellőz­zük. I A természetes testnyílások (szem, kel is könnyen és eredményesen lehet etetni. A különválasztott polyvát, a gyengén lekaszált lucerna és lóhere tömegének mérsékelt felszaporítására is sikeresen lehet felhasználni és a sertések szá­mára is adagolni. Tehát csépléskor el kell különíteni a polyvát a törektől, külön kazalba з silógödrök közelében elraktározni, hogy szükség esetén könnyen kéznél legyen orr, száj, végbél, hüvely) környékét puha posztódarabbal tartsuk tisztán. A farkbojtot időnként langyos vízben mossuk meg. Ha a szőrzetet a bélsár és vizelet sárgára festi, akkor a fol­tokat keféléssel eltávolítani nem sike­rül. A bélsarat langyosvizzel puhítsuk meg és megszáradva keféljük le. Ha a boriak egy része, vagy bárme­lyike fertőző betegségben szenved, ak­kor ezeknek a tisztogató eszközeivel természetein az egészséges állatokat nem szabad érinteni, mert ezek a fer­tőző baktériumok csíráit közvetítik. Amit a borjú ápolásánál ludní kell Állategészségügyi szabályok betartása: kevesebb megbetegedés — íöbb haszon Beköszöntött a nyár, vele együtt a forróság is megjött. Az ál lattenyész­tőknek sok olyan károsodással kell szá­­molniok, amelyek a fokozottan me­leg időjárás kedvezőtlen hatásaira ve­zethetők vissza. Ezeknek a károsodá­soknak egy része a háziállatok külön­böző olyan megbetegedéseiből adódik, amelyek termelőképességüket csök­kentik. de sokszor elhullásukat is ok zzák, más része pedig az emberi fogyás-'is célját szolgáló állati termé­kék (tej. hús) romlásából adódik elő. Az állategészségügyi rendszabályok Irtsuk a Fontos szempont az is, hogy az ál­latuknak kellő nyugalmat biztosítsunk és ezen belül lényeges feladat, hogy a legyek nyugtaianitásától megkíméljük. Közismert tény nemcsak az, hogy pl. a legyek által nyugtalanított tehén kevesebb tejet ad, de az is, hogy a legyek elhajtására az állatok sok fe­lesleges izommunkát végeznek, ami az állatok életerejének rovására megy és felesleges hőtermelést is eredményez. Jó munkál végzünk ezen a téren, ha az állások végénél szdfbwraffiafiiggö­­ket létesítünk, meszelés alkalmával helves alkalmazásává' ezeket azonban lényegesen csökkenteni tudtuk, sőt ezeken túlmenően sok esetben teljesen ki is küszöbölhetjük. E rendszabályok :ö?ül legelső he­lyen az állatok helyes nyári tartásával kell foglalkoznunk. Gondoskodni kell az istállók kellő szellőztetéséről, lehe­tőség sz-rint az állatok nyári jászol­nál, vagy olyan karámban történő el­helyezéséről, ahol kellő árnyékhoz is jutnak. A páratelt meleg levegőjű istálló különféle betegségeknek lehet forrása. legyeket a mészbe kevert rovarirtó szerekké, tartjuk távol a legyeket nemcsak az állatoktól, hanem ■ istállótól is. Cél­szerű ezt az eljárást későbbiekben a falaknak ismételt és rovarirtószert tar­tói mazó folyadékkal történő beperme­­tezésével kiegészíteni. Azzal is távol­tartjuk a legyeket az istállóban lévő állatoktól, ha az ablakokat elsötétít­jük, de nagyon fontos, hogy rendes trágyakezeléssel és a tráguatelenek fe­lületének időközönként légyölőszerek­kel történő permetezésével eleve aka­dályozzuk a legyek szaporodását. Friss ivóvizet Biztosítani kell az nvatok számára elegendő, tiszta és üdítő, de nem túl­ságosan hideg ivóvizet is, hogy a nyá­ri fokozott párolgás útján elvesztett folyadékot a szervezet pótolhassa. Túl hideg víz itatásával járó hirtelen le­hűlés az ellenállóképesség csökkené­sére, meghűléses betegségekre, tüdő­gyulladásra vezethet, viszont a régen ■állott, posványos víz felvétele súlyos bél gyűli adásoknak lehet okozója. Ott. ahol mesterséges kacsa- és liba­úsztató van, a vizet gyakran (heten­ként legalább kétszer) cserélni és a medencét fertőtleníteni kell. mert ez­zel sok b: ‘.egségnek vehetjük elejét. Fokozzuk az ellenállópékességet Azok az állatbetegségek, amelyek­nek jelentkezésével a nyári meleg ide­jén különösképpen számolni kell. ré­szint fertőző, részint nem fertőző be­tegségek. Mindkét betegségcsoport esetén a túlzott meleg kóros hatása elsősorban abban nyilvánul meg. hogy az állatok ellenállóképessége csökken. Az álla­tok megfelelő elhelyezése és kedvező tartási viszonyok megteremtése is az ellenállóképességcsökkenés megakadá­lyozását szolgálja. Аг itt szóba jövő fertőző betegségek közül elsősorban a sertésorbáncot kell megemlíteni, mert a nyári hónapok-Pusztítsuk el A fertőző betegségekkel kapcsolat­ban gondolni kell arra is, hogy a me­leg időben jól megélő különböző élős­ködőktől, elsősorba, a kullancsoktól, megóvjuk, illetőleg megszabadítsuk az állatokat. Ez utóbbiak közvetítik ugyanis a szarvasmarhák úgynevezett ..vérvizelését", de lovakon is előfor­dulhat a betegség, amely a nevében már megjelölt tüneten kívül lázas ál­lapottal. sárgasággal, reszketéssel, sza­pora légzéssel és szívveréssel hívja fel magára a figyelmet. A betegség külö­nösen bokros, erdei, de néha füves legelőn levő állatokon is jelentkezik s ban 7—2 nap, sok esetben csak né­hány óra leforgása al~ t sok sertés es­het sertése táncnak áldozatúl. Az egész nap folyamán forró legelőn, vagy az ólban tartott sertéseket a szokatlan nagy meleg elcsigázza, el­lenáll ■'képességüket lecsökkenti és a , szervezetükben (mandulákban) csak­nem minden sertésben jelenlevő ser­­tésorbánc barillusok a legvengvJt szer­vezetet megtámadják. Mivel azonban a betegség lefolyása sok esetben olyan gyors, hogy a beteg állat nem kerül­het к ’lő időben állatorvos szeme elé, a sertésorbánc ellen előzetes védőol­tással kell védekezni. a kullancsot ellene legcélravezetőbben a kullancsok irtásával lehet védekezni. Az időszerű fertőző■ betegségek kö­zött kell megemlíteni a lépfenét is, bár itt a nagy melegnek, illetve a hosszan tartó szárazságnak közvetett a szerepe. Ilyen időjárás esetén ugyan­is a sekélyebb vizű kutak annyira ki­száradhatnak. hogy a víz merítésekor a felkavart iszappal esetleg már ré­gebben ott levő lépi ‘nespórák kerül­hetnek az állatok ivóvízébe és meg­­betegithetik azokat. Ez ellen a beteg­ség ellen is leghatásosabb védekezés a len b-’-ehajtás előtti időben elvégzett védőoltás. A bélgyulladás A nyári melegben sok állat beteged­het meg különböző eredetű bélgyulla­­dásban. Ezek egy részét a megnemfe­­lelő ivóvíz fogyasztása okozza, de a helytelen etetés is sok bélgyulladásnak lehet forrása. Figyelemmel kell lenni arra, hogy nyáron az erjedés gyor­sabb. pyp-* som m 'dékot a sertések részére, sem takarmányt a nagyobb állatok számára nem szabad több napra bekeverni. A bélgyulladásos ál­latokat gyógt/kezelésben kell részesí­teni kellő diéta és gyógyszerek alkal­mazásával. ügyelni kei’ azonban egy­idejűleg a hasmenés következtében előállott fokozott folyadékveszteség megfelelő pótlására. Sebek kezelése A legyek kártételéről már megem­lékeztünk A legyek azonban azonkí­vül. hogy az állatokat nyugtalanítják, egyéb kellemetlen betegségeket is okozhatnak. Előszeretettel rakják le ugyanis petéiket a hím állatok va­­szoranyilására, a nőivarú állatok hü­­velynyílásá'-a és ezeknek környékére, azonkívül az állatokon levő esetleges sebzt ék helyeire. A petékből kikelő álcák mozgásukkal viszketést okoz­nak, de a megtámadott testszövetek elhalását is eredményezik. Az 'ilyen esetek ellen legiotbb védekezés a se­bes bőrfelületek krerlinnal történő megelőző bevonása (a kreolint vízzel legalább kétszeresen kell hígítani), ahol pedig már álcákat észlelünk, oda kreolinos oldatot kell' beönteni. A A légyálcák leggyakrabban a sertése­ket és juhokat támadják meg. ezért célszerű ezek veszélyezte telt testré­szeit időnként megszemlélni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom