Szabad Földműves, 1953. július-december (4. évfolyam, 28-52. szám)

1953-07-19 / 29. szám

s Ли*** Földműves 1953. JťTFius 19. TŐm kló rá II га кто гаи o m asai n k itrei нщнжшиш Д losonci járásban is mogszerveszték a mintaaratást Kevés helyen lehet olyan szolgálat­­kész embereket találni, mint Loson­con. Ha a városba idegen téved és érdeklődik valamilyen ismeretlen utca iránt, négyen-öten is egyszerre ma­gyaráznak, Ez pedig annyiszor ismét­lődik meg, ahányszor hozzájuk felvilá­gosításért fordulnak. Igaz, hogy a gép­állomás minden nehézség nélkül is megtalálható. Kora reggel van és a traktorosok már vígan száguldanak a városka utcáin. Ami pedig a feltűnő, mind egyirányból jönnek. Ezek sze­rint a gépállomásnak is ott kell vala­hol lennie. És tényleg, az állomás már messziről feltűnik. A kapun épp most három hernyótalpas kanyarodik ki az utcára. A traktorosokon látszik, hogy nem most ülnek először gépen. A traktort csak egy kézzel vezetik és csak a kanyarulatoknál fogják mind­két kezükbe a vezérművet. Olyan traktorosoknak, mint Pápai Pál, vagy Tucsek József, csak játék a vezetés. Ma ugyan még a DT-54 es hernyó­talpasokkal Igyekeznek szántani, de holnap már felülnek az S-4 kombájn­ra és megkezdik a rozs és a búza ara­tását. MINDEN SÜRGŐS A gépállomás dolgozói most hirte­­lenében azt sem tudják, hogy mihez fogjanak. A széna kaszálása is sür­gős, de sürgős az aratás is. Az em­bernek azonban csak két keze van és úgy oldották meg a dolgot, hogy szombatig az összes szénát lekaszál­ják és hétfőn reggel rögtön nekifog­nak az aratásnak. A szénakaszálás az idén nem volt könnyű dolog. * Mit is mond Karman elvtárs, az állomás fő­­igronómusa? — „A gyakori esőzés állandóan megzavarta a kaszáló trak­torosainkat és így nagyon sok időt elpocsékoltunk, ami bizony az aratás rovására is ment. Ezenkívül az eső felverte a homokot és a fű csupa ho­mok lett. Ennek az volt a következ­ménye, hogy a homok a kaszálógép kését rövid idő alatt eltompította és a kést naponta köszörülni kellett.” Akármilyen nehezen is, de a fűka­szálást rövidesen befejezik. Az idei aratás, a békearatás jegyében indul meg. A gépállomás mindenegyes trak­torosa а X. kongresszus tiszteletére kötelezettséget vállalt, hogy a munka­­tervét túlteljesíti, legalább 5 százalé­kos üzcmanyagtakarékossúgot ér el és a karbantartás terén pedig kötelezték magukat, hogy a gépjüket a legna­gyobb gondosságai kezelik és a trak­torok üzemtelenségét a legkisebb mér­tékre csökkentik. Szaporítják a traktoroebrigádok számát A gépállomás körzetéhez harminc szövetkezet tartozik, de ezzel szemben csak 11 traktorosbrigádjuk van, ami annyit jelent, hogy minden egyes bri­gádra 3 szövetkezet esik. Jövőre terv­bevették még három brigádnak a meg­szervezését és így a brigádok száma 14re emelkedik. A gépállomás 22.000 hektár föld megművelésére kötött szer­ződést, de a kombájnokkal való ara­tásra csak 516 hektárt biztosítottak, azonban így is a kombájnok aratási tervét hét százalékkal túlteljesítették. Ha a szövetkezetek időben megkötöt­ték volna a kombájnokkal való ara­tási szerződést, úgy ezt a tervet még jobban túlhaladhatták volna. Igaz, hogy ez már nem teljesen a gépállomások vezetőségén múlott, hanem inkább a szövetkezeti tagokon. Harminc szö­vetkezett közül csak hét kötött kom­bájnnal való aratási szerződést. Ezek­nek a szövetkezeteknek biztosítva van az aratásuk időbeni elvégzése, és a szövetkezetek az aratást Yneg sem fog­ják érezni. De nincs biztosítva a töb­bi 23 szövetkezetnek. Most már sza­ladgálnak a többi szövetkezet vezetői is a gépállomásra és ők is kombájn­nal szeretnének aratni. Az ilyen szö­vetkezetek közé tartozik Pincina, Mas­­ková és Mytná. Ezek a szövetkezetek már végre megérthetnék, hogy a gép­állomás terv szerint dolgozik és csak annyi kombájnost biztosított, mint a­­menyire a szövetkezeti tagok szerző­dést kötöttek. Tamásfalva a szövetkezetek élén A körzet legjobb szövetkezete, a ta­másfalvi szövetkezet. A kerület szá­mos szövetkezete példát vehetne ettől a szövetkezettől. A gépállomással még időben hozamszerzödést kötöttek. Idő­ben biztosították a kombájnnal való aratást. Az idén pedig megszervezték az egyetemes aratást, amely megte­kintésére meghívták a kerület népi­­igazgatásának szerveit, gépállomásait és az összes szövetkezeteket. Egészen bizonyos, hogy lesz mit csodálniok az első egyetemes aratási bemutatón. A tamásfalvi szövetkezeti tagok igény­beveszik a gépesítés minden eszközét. Különösen a szalmaösszehordógép tetszik nekik, ami érthető is,'hisz az­előtt a szalmával volt a legtöbb gond. A kombájn a szalmaboglyákat a föl­dön hagyta, amit először kocsira rak­tak. A boglyát villánként adogatták a kocsira, ami fáradságos és hosz­­szantartó munka volt. Most erre nin­csen szükség. A szalmahordó-gép meg­közelíti a boglyát, majd tíz villaszerű hosszú foggal hydranlikus erővel a boglyát felemeli és odaszállítja, aho­vá éppen a szövetkezeti tagok kíván­ják. így érthető a tamásfalvi szövet­kezeti tagok lelkesedése a gép iránt. Jozef Mihály, a szövetkezet elnöke de­rűs arccal mosolyogva mondja: „Va­lahogy mindig így képzeltem el az a­­ratást. Ilyen aratásról álmodoztam e­­gész életemen keresztül.” A szövetke­zet egyébként Tucsek József trakto­rossal arat, aki Pápai Pállal együtt az állomás legjobb éimunkásai közé tartozik. Csökkentették az üzemképtelen gépek számát Sajnos nem minden szövetkezettel ilyen az együttműködés. A tocsnicai szövetkezettel ilyen eredményt nem tudtak elérni. Nem hajlandók a trak­torosok élelmezéséről sem gondoskod­ni, így aztán a traktorosok megfelelő meleg étel hiányában nem tudnak o­­lyan teljesítményt felmutatni, mint a­­milyen tőlük máskülönben elvárható. Végeredményképpen ennek is a szö­vetkezet vallja a kárát, mert ezzel csak fékezik a munka gyors menetét. A gépállomás üzemképtelen gépeinek aránya csak 3 százalék, ami nagyon kedvező jelenség. Ez azzal magyaráz­ható, hogy a gépállomásnak kiváló szerelői vannak. Simka Ferenc gép­javító pl. 9 tarlóhántó-agregátot és egy önkötözőgép-agregátot készített, ami nagyon dicséretreméltó eredmény. Az aratás és cséplés ideje alatt két műszakban folyik a munka A gépállomás már az összes őszi árpáját learatta. A nyári munkálatok feladatait idáig 5 százalékra, de a ta­másfalvi szövetkezet már 16 száza­lékra teljesítette. A cséplési munkák elvégzésére 16 gőzgépet megjavítottak. Ezenkívül villanymotorokkal és hely­­hezkötött motorokkal fognak csépelni. Minden törekvésük odairányul, hogy mennél több traktort szabadítsanak fel a tarlóhántásra, amit éjjel-nappal végezni fognak. Azonban még így is 26 traktort kell a cséplésbe fogni, hogy a cséplési munkálatokat minél hama­rább befejezhessék. A gépállomáson sok a tennivaló. Aratni, csépelni, tarlót hántani és köz­ben a növényápolási munkákat is el kell végezni. A takarmánybegyüjtés­­ről sem szabad megfeledkezni. Most minden egyszerre összejött. A gépesí­tés óriási jelentősége csak ilyenkor domborodik ki igazán. A haladószellc­­mű szövetkezeti tagjaink élnek is ez­zel a lehetőséggel, mert tudják, hogy csak így lehet a termést minél gyor­sabban betakarítanL F-J. Karafa János a kálnai gépállomás legjobb kombájnosa A kálnai gépállomás aratógépjei már három napja teljes erővel dolgoznak. Ügy a traktorosok, mint a kombáj­­nosok dacára a nehéz aratási viszo­nyoknak, nagyon szép eredményeket értek el, ami által a lévai járás szö­vetkezeteinek nagy segítséget nyújta­nak. Karafa János a körzet legjobb kom­bájnosa, aki idáig Csankon, Derezs­­nyén és Brhlovcén aratott, dacára an­nak, hogy idáig többnyire lejtős te­rületen dolgozott, naponta mégis át­lag 6 hektárt learatott és 150 mázsa gabonát kicsépelt. Valachovics Pál kombájnos a löki szövetkezeti tagok földjein ugyancsak 6 hektárt leka­szált és 150 mázsa gabonát kicsépelt. Pánik kombájnos ugyanezen a napon 6 hektárból 155 mázsa búzát kicsé­pelt. Gunicz elvtárs a löki szövetke­zetnek egy műszakban 10 hektárt le­aratott. Harman András, az alsószécsi Szövetkezet földjein 8 hektáros napi teljesítményt ért el. Ugyanezt az ered­ményt még a következő traktorosok érték el: Tóth Pál a szántói szövetke­zetben, Kvanka Sámuel Zsemberov­­cén, Gupcsó Pál Devicsén és Lojda János a ludányi szövetkezet dűlőin. A kasza után eke jelszót legjobban a csanki brigád valósítja meg, amely a nyári feladatok tervének már egy­­tizedét elvégezte. A csanki brigád az összes lekaszált terület felén már a tarlóhántást el is végezte és így e téren az első helyre jutott. A csejkói brigád azonban az utolsók között kul­log. A nyári feladatait is csak 2.4 szá­zalékra teljesítette. Dőlt gabona aratása kombájnnal A. PotoesHov a Nyikolajev környéki gépállomás kombájnvezetője két év­vel ezelőtt átalakította kombájnjának vágókészülékét, hogy a dőlt gabona aratására alkalmassá tegye. A vágó­­készülék ujjtartó gerendájára kalász­­emelőket (1. ábra), a motolla ter­­melöléceire fogasléceket (2. ábra), a gabonaosztó fölé rendterelő pálcát (3. ábra) erősített, mig a vágókőszülék gyüjtőasztala alá csúszótalpat sze­relt. J»___________ ť ' Az újítás bevált. A kalászemelők fel­emelték a megdőlt szárakat, ugyanak­kor pedig a motolla a vágókészülék felé terelte azokat. Tavaly magajáró kombájnra is felszerelte a kemény ru­góacélból készült kalászemelőket, még' pedig minden negyediket ujjnál A kalászemelő kötővasát két csavarral erősítette az ujjtartó gerendához. A megdőlt gabona aratásánál igen meg­könnyítették a kombájn működését a motolla terelőléceire szerelt fogas­lécek. Ezek 6 milliméter átmérőjű és 100—120 milliméter hosszú drótfogak­kal ellátott falécek. A fogak, a motol­la sugarához viszonyítva, 20 fokos szögben hajlanak a forgással ellenke­ző irányban. Potocsilov kombájnvezető a fogasléceket a motolla terelőlécei­nek belső oldalára erősítette. A megdőlt gabonát a legkisebb vá­gási magasságban aratta. A gyűjtő­­asztal elejének szélső sarkai alá csú­szótalpakat szerelt, hogy a vágókészü­lék a földbe ne szaladjon. Potocsilov kombájnja mindig a megdőlés irányrí ra 45 fokos szögben haladt. Mivel a (-----t---­----~ vmfajmwpArynr " " megdőlt gabona a szokásosnál rend­szerint több nedvességet tartalmaz Potocsilov fokozta a vágós/ei kezet ké­sének mozgási sebességét. Az átala­kított kombájnnal könnyen aratja le a megdőlt gabonát, a gépe szaporán dolgozik és kiváló minőségű munkát végez. Potocsilov még egy újítást alkalma­zott. Beszerelt a kombájnjába, a má­sodik tisztítómű fölé egy harmadik, dupla pótrostát a kicsépelt magvak harmadszori tisztítására. A kicsépelt, de még eléggé szemetes gabona az első tisztítómű magfelvonójából most ahba a szétosztócsigába jut, amelyet átszerelt az új, a harmadik tisztító­mű fölé. A harmadik tisztítóműhöz is szerelt egy ventilátort. Míg a kicsé­pelt gabona átjut a három tisztító műn, — a dupla rostán s a fűmag­rostán — menet közben teljesen meg­tisztul minden gyommagtól, szeméttől, portól és tiszta állapotban ömlik a kombájnnal párhuzamosan haladó te­herautóba A gépkocsi tehát máris ro Inghat a kicsépelt és tiszta gabonával a begyüj tóközpontba. Megérte a fáradságot A csákányi dolgozók i* kombájnnal aratnak. A gondosan elkészített tért­éi? annak pontos végrehajtása meghoz ta a várvavárt eredményt, sttt, még azt jelentősen jelül is múlta. A képen Hladký elvtárt, в KHB főagronómvsa látható, aki az S-4 kombájnból a szemet t pótkocsiba ereszti, 52 hektár gabonát 32 ára alatt learatott Az aratás gyors elvégzésének egyik előfeltétele a gépálomások kombájn­jainak és aratógépeinek teljes kihasz­nálása. Éppen ezért kombájnosaink igyekeznek a gépeiket a lehető lega gazdaságosabban kihasználni. A csü­törtöki gépállomás traktorosa, Furík elvtárs, aki egyébként a nagymagyari traktorosbrigád tagja, szintén az ilyen traktorosok közé tartozik. Ebben a bri­gádban 7 önkötözőgép dolgozik, Funk elvtárs kezdettől fogva hetes önkö­tözőgéppel végzi az aratást. — 49 óra alatt 28.5 hektár gabonát lekaszált és emellett 75 liter üzemanyagot meg­takarított. Ezzel az eredménnyel »­­zonban nem elégedett meg. Meggyő­ződött arról, hogy a Skoda 30-as gé­pe távolról sincs kihasználva. Éppen ezért két önkötözőgép-agregáttal kez­dett dolgozni, amivel a gép teljesítő­képességét jelentős mértékben emelte, így 37 óra alatt 52 hektár gabonát aratott le és ezenfelül 57 liter üzem­anyagot megtakarított. Furik Pál meg­hosszabbított műszakban ilyen módon 20 hektár gabonát is learat és így ért­hető, hogy • lett a brigád legjobb traktorosa. 12 hektár egy műszak alatt A kombájnvezetők napról-napra jobb és jobb eredményeket érnek el. Nagy Lajos, a zselizi gépállomás tagja a mikulai szövetkezet földjein csúcstel­jesítményt ért el. Egy műszak alatt 12 hektárt learatott és 420 mázsa ga­bonát kicsépelt. Nagy elvtárs ezzel az aratás kezdetétől számítva 70 hek­tárt lekaszált és 2415 mázsa gabonát kicsépelt. Az ógyallai kombájnosök közül Kon­­drlík elvtárs tűnt ki, aki idáig 62 hektárt learatott és 1684 mázsa ga­bonát kicsépelt. Nyári feladatait már 37 százalékon felül teljesítette. Zelenyanszky András, az izsa! trak­­torosbrigád tagja naponta átlag 8 hek­tárt learat és már idáig 20 liter üzem­anyagot megtakarított és emellett napi átlagos 180 mázsa árpát kicsépelt. Sajtos József, az érsekűjvári kombáj­nos is naponta átlag 8 hektárt leka­szált, 55 liter üzemanyagot megtakarí­tott és napi átlagos 250 mázsa gabo­nát kicsépelt. A legjobb kombájnosa­ink kezeskednek azért, hogy szövetke­zeti tagjaink gabonája minél hama­rabb a raktárba kerüljön. Mennyivel olcsóbb a kombájn, mint az őnkőtöző munkája? Szövetkezeti tagjaink már a tavalyi aratások alkalmával meggyőződtek a kombájnok óriási jelentőségéről. így a zámelicsi szövetkezeti tagok önkö­tözőgéppel való aratásra egy hektár learatására 13.5 munkaegységet ter­veztek. Az önkötözőgépek helyett a­­zonban kombájnokkal arattak és csak 7.7 munkaegységre volt szükségük. Nymodon minden egyes hektáron 5.8 munkaegységet takarítottak meg. A malesovcei szövetkezet önkötözőgép­pel és kombájnnal Is aratott. Mindkét gép egy és ugyanazon a dűlőn dol­gozott, önkötözőgéppel hektáronként 24 mázsa, de ugyanakkor kombájnnal 30 mázsa gabonahozamot értek el, ami azzal magyarázható, hogy a kombájn helyes beállításával a szemveszteséget a lehető legkisebb mértékre csökken­tették. Csak ennél a munkánál hektá­ronként 6 mázsa tiszta gabonát taka­rítottak meg. A prebysovi szövetkezeti tagok az 1951-es évben önkötöző­géppel arattak. Szeptemberben még mindig vágták a gabonát és csak de­cemberben fejezték be a cséplést. A múlt évben azonban már kombájnok­kal arattak és a termést 12 napon be­lül beszolgáltatták az államnak. Azok a szövetkezetek, amelyek kom­bájnokkal arattak és az egyetemes ara­tást is megszervezték, tudják kellő­képpen értékelni az elért eredménye, két. A mostkovici szövetkezeti tagok a j kombájnnal való betakarítás mellett döntöttek. A tavalyi acatás a tarló­hántással együtt 45 napig tartott, ы idén azonban megszervezték az egye­temes aratást. 118.4 hektárnyi gaboná­jukból 95.82 hektárt kombájnnal arat­nak. Az aratást 9 napra tervezték ami a tavalyi aratással szemben 36 napi rfiegtakaritást jelent, ami egyben azt is jelenti, hogy a tarlóhántást is 36 nappal hamarabb befejezhetik. A- mikor a szövetkezet tagjai kiszámí­tották, hogy mennyibe kerülne az ön­­kötözőkkel való aratás és mennyire rúgna a kombájnnal való aratás költ­sége, meglepő eredményre jutottak. Az önkötözőgépek aratása 37.235.60 koro­nába, a kombájnnal való aratás pedig 27.794.58 koronába került volna. A szövetkezet tagjai végeredmény­képen megállapították, hogy a kom­bájnnal való aratás hektáronként 290.40 koronába kerül, ami 98.12 korona hek­táronkénti megtakarítást jelent és ez­zel 548,57 munkaegység megtakarí­tását érik el. A csökentett szemvesz­teség folytán a szövetkezet tagjai 95 hektáron 100 mázsa szemet nyernek. Ha a gabona árát átlagosan 80 koro­nába számítjuk, úgy a szövetkezet tagjai újabb 8.000 korona nemvárt jö­vedelemhez jutnak. ■ A fenti számadatok világosan bizo­nyítják, hogy a kombájnok bevetésé­vel soha nem látott lehetőségek nyf|. i nak meg a szövetkezeti tagjaink számár«.

Next

/
Oldalképek
Tartalom