Szabad Földműves, 1953. július-december (4. évfolyam, 28-52. szám)

1953-09-27 / 39. szám

в Földmű Ws 145Í. szeptember V. A Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának határozata a Szovjetunió mezőgazdaságainak továbbfejlesztését szolgáló intézkedésekről (PolytatAs a 7. oldalról.) mint jelentékeny pénzösszeget adnak ki a kolhozparasztoknak munkaegysé­geikért. A párt és a kormány által Ki­dolgozott, a mezőgazdaság fejlesztésé­re irányuló számos nagyszabású intéz­kedés megvalósítása biztosítja a kol­hozok pénzjovedelmenek további jelen­tős növekedését. Ilyen körülmények között a kolhozoknak közös gazdasá­guk fejlődése mértékének megfelelően teljes lehetőségük van arra,, hogy jö­vedelmük egy részét napközi otthonok, bölcsődék és szülőotthonok építésére használják fel és így jó körülményeket bi*tosítsanak a kolhozparasztasszonyok­... Hiba volna azt gondolni, hogy a me­zőgazdaság további fejlődése magatol megy majd. A mezőgazdaság fejlődése számára a megtermett anya'gi feltéte­lek és lehetőségek önmagukban, a pártszervezetek munkájának megjaví­tása nélkül nem hozzák meg a kelló eredményt. E lehetőségek és feltételek kihasználása céljából a pártszerveze­teknek az a feladatuk, hogy álljanak a kolhozparasztok, a gépállomások és szovhozok dolgozói széles tömegei­nek élére és vezessék harcra őket a mezőgazdaság nagyarányú fejlesztésé­ért. Így tehát a mezőgazdaság további fejlesztésével kapcsolatos feladatok si­keres megoldása megköveteli, hogy a pártszervezetek minden eszközzel fo­kozzák a tömegek között végzett szer­vező"- és politikai munkájukat. A Szovjetunió Kommunista ■ Pártja Központi Bizottságának teljes ülése megállapítja, hogy a falusi pártszer­vezetek munkájában komoly fogyaté­kosságok vannak. Igen sok kolhozban alacsony színvonalú a politikai tőmeg­­nevelömunka, nem fordítanak kellő fi­gyelmet a dolgozók politikai nevelésé­re. Sok kolhozban gép- és traktorállo­máson és szovhozban rosszul szervez­ték meg a dolgozók kulturális és szo­ciális ellátását. A kprületi párt- és szovjetszervek munkájának tartalma és módszerei 1 gyakran nem felelnek meg t kolhozok gén- és traktorállomások, szovhozok vezetésének megjavításával kapcsolatos követelményeknek. Bár a helyi párt­ós szovjet szervekben nagy számmal vannak funkcionáriusok, még sincs be-, vezetve, hogy a kerületi vezetőfunkcio­­náriusok feleljenek a kolhozok, a gép- és traktorállomások, szovhozok ügyeinek állasáért. A kolhozok, gép- és traktorállomások, szovhozok irányítását főképpen úqv végzik, hogy a mezőgaz­dasági kampányok lebonyolítása idején megbízottakat küldenek ki a helyszín­re, akik gyakran nem ismerik a me­zőgazdaságot ,ami csökkenti a gazda­sági vezetők felelősségét a rájukbízott feladatukért. A kerületi pártbizottságok kevés fi­gyelmet fordítanak a kolhozok, gép- és traktorállomások, szovhozok párt­szervezeteinek munkájára, sok esetben magukra hagyják azokat, nem tá­maszkodnak rájuk a mezőgazdaság i­­rányitásában. és ennek következtében -igen sok pártszervezet nem gyakorol kellő befolvást a kolhozok, szovhozok, gép- is traktorállomások ügyeire, ros­szul szervezi meg a kolhozok aktivis­táit.- a gépállomások és szovhozok dol­gozóit. A helyi pártszervek lebecsülik és nem használják ki megfelelően a me- • zőgazdaság fejlesztéséért vívott harc­ban azt a nagy erőt, amit falusi Kom­­szomoi jelent. A Komszomolszerveze­­teket és a, faiu.si fiatalokat nem kellő mértékben vonják be a földművelés és közös állattenyésztés színvonalának e­­melésériek kapcsolatos feladatok meg­oldásé ra A Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának teljes ülése megállapítja a mezőgazdaság irányítá­sában tapasztalható fogyatékosságok és hihák jeientős mértékben azzal magya­rázhatók. hoqv a szövetséges köztársa­ságok kommunista pártjainak igen sok területi, határterületi bizottsága, köz­ponti bizottsága nem kielégítően irá­nyítja a kerületeidet, rosszul ismerik a közvetlen helyzetet, nem nyújt ha­tásos segítséget az elmaradó kerüle­teknek éS kolhozoknak, kikapcsolja ma­gát a gép- és traktorállomások irányí­tásából és a aép- és traktorállomások munkájáért a felelősséget teljes egé­­s/éhen áthárítja a kerületi szerveze­tekre A Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságár de teljes ülése a falusi pártszervezési és pártpolitikai trenka megjavítása érdekében elhatá­rozza : 1. A szövetséges köztársaságok kom­­r unista pártjainak központi bizottsá­­ságait kötelezni kell, hogy komolyan nak a kolhoz termelőmunkájában és a társadalmi életben való aktívabb rész­vételéhez. A gazdaságilag megerősö­dött kolhozoknak módjuk van arra és kötelességük is, hogy megadják a szük­séges összegeket klubok és egyéb kul­­turális-felvilágosító intézmények épí­tésére. Javasolni kell a kolhozoknak, hogy támogassák a kolhozparasztokat házaik és gazdasági építményeik építésében és javításában, gyümölcsfacsemetéknek háztáji gazdaságuk számára való be­szerzésében, tüzelöanyagszállításban és egyéb személyes szükségleteik kielé­gítésében. javítsák meg a falusi politikai tömeg­­nevelő munka irányítását, biztosítsák? hogy ezt a határozatot megmagyaráz­zák minden kolhozparasztnak, a gép­es traktorállomások és a szovhozok minden dolgozójának. Széleskörű szo­cialista munkaversenyt kell kifejteni a szocialista mezőgazdaság minden ágá­nak további fejlesztéséért, a kolhozok közös gazdaságának megszilárdításáért és mindenoldalú fejlesztéséért, az össztermés és árutermelés növeléséért, a mezőgazdasági termékek állami bea­dási terveinek idejében történő tel­jesítéséért, a kolhozok pénz- és természetbeni jövedelmének növe­léséért, a kolhozparasztok anyagi jó­létének javításáért. A pártszervezetek­nek egész munkájukban a kolhozok, a gép- és traktorállomások és a szovho­zok élenjáró dolgozóira, a földművelés és állattenyésztés mestereire kell tá­­m szkodniok, akiknek száma napról­­napra nő. A központi és helyi sajtó feladatává kell tenni, hogy átfogóan világítsa meg a szocialista munkaverseny menetét, a kolhozépítés élenjáró módszereit, a párt- és szovjetszerveknek, a mező­­gazdaság irányításával kapcsolatos gya* korlati munkáját. 2. A szövetséges köztársaságok kom­munista pártjai központi bizottságai­nak, területi bizottságainak és határ­­t rületi bizottságainak és a Komszo­­mol Központi Bizottságának feladatává kell tenni, hogy változtassanak a me­zőgazdaság irányításának módszerein, vessenek véget a kolhozok, gép- és traktorállomások, szovhozok felületes és bürokratikus irányításának, szüntes­sék meg a kolhozok vezetésében az ad­­minis tratív módszereket, erősítsék meg kapcsolataikat a kerületekkel és kolho­zokkal alaposan ismerkedjenek meg minden egyes kerület helyzetével. Döntő módon fokozni kell a kerületi végrehajtó bizottságok felelősségét a párt- és kormányhatározatok teljesí­téséért, a kerületek mezőgazdasági helyzetéért, biztosítani kell, hogy a ke­rületi végrehajtó bizottságok konkré­tabban irányítsák a kolhozok, a szov­hozok és különösen a gép- és traktor­­állomások munkáját, figyelembevéve azoknak óriási és egyre növekvő szere­pét a mezőgazdaság fejlődésében. Intézkedéseket kell tenni a falusi ke­rületi pártbizottságok és kerületi vég­rehajtó bizottságok tapasztalt és a me­zőgazdaságot jól ismerő káderekkel va­ló megerősítésére, akik képesek helye­sen és hozzáértően irányítani a kol­hozokat, gép- és traktorállomásokat, szovhozokat,.Ki kell válogatni és a ke­rületek párt- és 'szovjetvezetésnek megerősítésére kell küldeni a területi, határterületi és köztársasági szerveze­tek legjobb dolgozóit. 3. Leszögezve, hogy a falusi kerületi pártbizottságok jelenlegi szervezete nem felel meg a gépr és traktorállomá­sok, kolhozok irányításának megjaví­tásával kapcsolatos követelményeknek, az adott időszakban át kell szervezni a kerületi pártapparátus munkáját oly­módon, hogy kiküszöböljék az egyéni felelősség hiányát, a 'felelőtlenséget a kolhozok, gép- és traktorállomások irá­nyításában, hogy a kerületi bizottság­ban minden gép- és traktorállomáshoz be legyen osztva a pártmunkások egy csoportja, élén a kerületi pártbizottság egy titkárával, s ez a csoport végezze a gép- és traktorállomáson, valamint a hozzátartozó kolhozokban a politikai és pártmunkát. Ezeknek a csoportok­nak a munkáját összességében a kerü­leti pártbizottság első titkára irányítja. Megállapítást nyert, hogy nem célsze­rű, ha a gép- és traktorállomásnak po­litikai ügyekkel foglalkozó igazgató­­helyettese van. 4. A szövetséges köztársaságok kom­munista pártjai központi bizottságainak, a kerületi és terük ti pártbizottságok­nak egyik legfontosabb feladata a kol­­ho ok, gép- és traktorállomások, szov­hozok pártszervezeteinek megerősíté­se, szerepének fokozása a mezőgazda­ság további fejlesztésében. Biztosítani kell a kommunisták és a komszomolis­­ták helyes elosztását, a legfontosabb termelési munkahelyeken; képzett és tapasztalt pártfunkcionáriusokkal kell megerősíteni a kolhozok, gép- és trak­torállomások, szovhozok párttitkárai­nak káderállományát. 5. A szövetséges köztársaságok kom­munista pártjai központi bizottságai­nak, területi bizottságainak, és határ­­területi bizottságainak és a Lenini Komszomol Központi Bizottságának fe­ladatává kell tenni, hogy fokozzák a Komszomol-szervezetek szerepét a me­zőgazdaság további fejlesztéséért vívott harcban, hogy biztosítsák a falusi fia­talok bevonását a szocialista munkaver­senybe, hogy minden erővel fejlesszék és támogassák a fiatalok kezdeménye­zését és értékes javaslatait. A Kom­­szomol-szervezeteknek a szocialista munkaverseny, az élenjáró munkamód­szereknek és a mezőgazdasági tudo­mány legújabb eredményeinek a ter­melésbe való bevezetéséért folyó harc rohamcsapataiként kell fellépniük és minél nagyobb kezdeményező erővel kell felvetniük a pártszervezetek előtt a kolhozok, gép- és traktorállomások és szovhozok munkájában meglévő fo­gyatékosságok kiküszöbölésével kap­csolatos kérdéseket. 6. Megállapítva a nők óriási szerepét a kolhozok és szovhozok termelőmun­kájában, a szövetséges köztársasagok központi bizottságainak, területi bizott­ságainak és határterületi bizottságainak feladatává "kell tenni, hogy fokozzák a politikai tömegnevelő és kulturális-fel­­világosító munkát a kolhozparasztnők, a gép- és traktorállomások és a.szov­hozok munkásnői között, szélesebb körben vonják be őket a kolhozépités­­be, a terméshozam növeléséért és az állattenyésztés hozamának emeléséért vívott aktív harcba. 7. A pártszervezeteknek figyelembe kell venníök, hogy a szocialista mező­­gazdaság fejlődésével együtt növek­szenek a kolhozparasztok, a gépállomá­­si és szovhozdolgozók kulturális igé­nyei, s hogy fokozott mértékben kell gondoskodni a falusi lakoság kulturális és szociális ellátásáról. Emelni kell a falusi kulturális és fevilágosítő intéz­mények munkájának színvonalát, fel kell élénkíteni a klubok és könyvtárak munkáját, rendszeresen filmeket kell bemutatni, gyorsítani kell a falvak rá­dióval való ellátását és meg kell javí­tani a rádióadások minőségét. A párt­­szervezeteknek lankadatlanul ellenőriz niök kell a falusi gyógy- és gyermek­intézmények munkáját, valamint a ke­reskedelmi-szövetkezeti szervek tevé­kenységét, biztosítaniok kell minden közszükségleti cikk fennakadáánéiküli árusítását. A Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának teljes ülése úgy véli, hogy a kolhozfalu dolgozóinak anyagi és kulturális életszínvonalának emeléséről való állandó gondoskodás minden párt- és szovjetszervezet leg­fontosabb kötelessége. A Szovjetország biztosan halad a kommunizmus felé. A kommunista épí­tés programmjának egyik legfontosabb alkotórésze, hogy gyakorlatilag meg­oldjuk azt a feladatot, ajnit a mező­­gazdasági termékek bőségének a nép­­r izdaság vezető erejét képező szocia­lista ipar nagyszabású fejlesztése révén országunkban való megteremtése je­lent A jelen körülmények között ez a feladat, mint létfontosságú feladat, mint az egész nép feladata áll előt­tünk. E feladat sikeres megoldása elő­segíti majd a munkásosztály és a kol­­hozparasztsag szövetségének további megerősödését. A Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának teljes ülése fel­hív minden kolhozparasztot, a gépállo­mások és szovhozok minden dolgozóját, hogy minden képességét vesse latba, fejtse ki alkotó kezdeményezését a Szovjetunió mezőgazdaságának továb­bi fejlesztésével kapcsolatos feladatok megoldása céljából. A Szovjetunió Kommunista Pártja : Központi Bizottságának teljes ülése ki­­! fejezi szilárd meggyőződését, hogy a I munkásosztály, a kolhozparasztság, ér­telmiségi dolgozóink, az összes szovjet emberek a kommunista párt vezetésé­­; vei a legrövidebb időn »belül megoldják I ezt a feladatot. VII. A falun végzeif párfpolitikai munkáról Falvaink dolgozói üdvözlik a kormányhatározatot Kormányunk határozata a szövetke­zeti tagság körében érthető megelége­dést keltett. Hiszen az intézkedés a nép jólétének érdekében jött létre. Főkép­pen a hitel és törlesztés tekintetében hozott rendelkezések jelentenek nagy előnyt minden egyes szövetkezetnek és szövetkezeti tagnak. Miért folyamodott most a kormány ilyen nagyjelentőségű intézkedésekhez, amelyek szilárd anya­gi biztosítást igényelnek? Azért, mert pártunk vezetésével helyes úton ha­ladtunk. A komrnunista párt, mint or­szágunk vezető ereje, meghatározza a szocializmus építésének fő irányvona­lát, amely így szól: Szilárdítani a nép egységét a kapitalista elemek ellen folytatott küzdelemben és/gazdaságunk tervszerű építése folyamatában. Foly­tatni a szocialista falu építését az egy­séges földművesszövetkezetek, a gép- és traktorállomások, állami gazdaságok alakításával és megszilárdításával. A falu most ezeknek az intézkedé­seknek a jegyében kezdte meg az őszi feladatok elvégzését. A szövetkezetek tagsága és annak vezetői mindenütt élénken tárgyalják, hogy ez az új ren­delet mennyiben hat ki az EFSz-ek életére. A bakai szövetkezetben meg­jelentek a dunaszerdahelyi bank tiszt­viselői, akik számba veszik a szövetke­zet tartozását és azt a kormány intéz­kedései szerint rendezik. A szövetke­zet könyvelője a párt és kormány se­gítségének jelentőségéről így nyilatko­zik: ” „Örömmel olvastuk azt a hírt, hogy a kormány azoknak az egységes földművesszövetkezeteknek, amelyek­ben az eladósodás következtében a ta­gok jövedelme alacsony, rövidlejáratú, hosszúlejáratú és beruházási hitelek törlesztésére haladékot ad. Lelovszky Károly, a szövetkezet elnöke főképpen az egytől-nyolc évig terjedő halasztást tartja nagyfontosságügak, mert — a­­hogy mondja — „Ezen idő alatt a szövetkezet teljesen megerősödik.” Fodor elvtárs, a bakai traktorosbri­gád vezetője szintén tanúja a beszél­getésnek. Éppen készülődőben van a szövetkezeti földek felé, ahol a brigád traktorosai vetnek. Bizonyára elújsá­golja nekik, hogy mit hallott a szö­vetkezetben. Elindulása előtt azonban a brigád sikereiről és hiányosságairól beszél: — A bakai traktorosbrigád már má­sodízben viseli „a járás legjobb bri­gádja" címét. Ehhez nem szerencse útján jutottak, harjem észszerű, terv­szerű és alapos munkaszervezéssel. A brigád, dacára az elért sikereknek, nagy nehézségekkel küzd. Nincsen elő­­hántós ekéje. Márpedig a járási nem­zeti bizottság mezőgazdasági szakosz­tálya a szövetkezeteket utasította, hogy eiőhántő nélküli talajmegművelést ne ismerjen el. A gépállomásnak távolról sincs elegendő előhántó ekéje és a traktorosbrigádok sorba nélkülözik ezt a fontos talajművelő eszközt. A bakai szövetkezeti tagoknak, valamint a bri­gád tagjainak a természet szeszélyei­vel is harcot kellett vívniok. A Duna a gátat áttörte és a délre fekvő föl­deket a viz miatt egy hónapig meg sem közelíthették. Most a talaj elő­készítése folyik. A föld azonban a ki­öntés következtében olyan keménnyé vált, hogy csak nagy _ nehézségek kö­zepette tudják felszántani. A fenti nehézségek a brigád fela­datát ugyan megnehezítik, de annak elvégzését nem akadályozzák meg. Már idáig 60 hektár rozsot és ősziárpát el­vetettek. Ezenkívül 80 hektár közép­szántást is elvégeztek. 7 hektár őszi­repce már ki is kelt és szépen zöldül. Nagy hiba azonban, hogy a körzeti ag­­ronómus az őszi tervet még nem ké­szítette el. A brigág tagjai az őszi fe­ladatukat nem ismerik. Csak szóbelileg futólag ismertették velük az elvégzen­dő őszi munkákat. A bakai traktorosbrigádok sikerei fő­képpen a traktorosok munkaszereteté­nek és a, jó munkaszervezésnek kö­szönhető. Maga Fodor elvtárs is, még mielőtt a vezetést átvette volna, trak­toros volt. Munkája elismeréseképpen a brigád vezetőjévé nevezték ki. Am­brus elvtárs a legjobb traktoros, a nyári munkák tervét 142 százalékra teljesítette. Utána Sátor, Zsolnay, Gróf, Bertalan, Krastenits és Tóth elvtársak következnek, akik csak egy parányival maradtak el élmumkás társuk mögött. A gépállomás körzetében az őszi mun­kák megkezdésekor megszervezték a minőségi versenyt. Az eddigi tapaszta­latok azt mutatják, hogy a mennyiségi versenyben elért eredmények sokszor a minőség rovására mentek. A jövő­ben csak azt a traktorost tüntetik ki, aki a munkáját minőségi szempontból is kifogástalanul elvégezte. A tavaszi munkák, legjobb dolgozói most kapták n eg jutalmukat. Mészáros József, a felbári traktorosbrigád tagja és Almáa­­sy László, a budafai brigád tagja lel­kiismeretes munkájukért 1000—1000 korona értékű jutalmat kaptak. A brigád igyekszik a szövetkezettel a legszorosabban együttműködni. Pra­­lovszky Károly, a szövetkezet elnöke az agronómussal tárgyal. Hozzájuk csatlakozik Fodor elvtárs is. Arról van szó, hogy a szűksoros, vagy pedig a keresztsoros vetési rendszer elönyö­­sebb-e. A szövetkezet agronómusa a sűrűsoros vetés mellett kardoskodik. Meg is magyarázza, hogy miért. Elő­ször is a sűrűsoros vetés azért előnyö­sebb, mert a sorok így nem kereszte­zik egymást és nem történhetik meg az, hogy a szem a másik szemre esik, másodszor pedig kevesebb munka is szükséges. „Igen” — mondja a brigád­­vezető, — „de a sűrűsoros vetésre legjobb a porhanyós talaj, mert más­különben a hantos talajon a csorosz­­lyák elgörbülnek és ezáltal a sorok tül közel, vagy távolra kerülnek egymás­tól. Ha a bakai brigád jő hírnevéről van szó, nem szabad megfeledkezni a bri­gád régi vezetőjéről, Horváth elvtárs­ról sem. A brigád sikerei nagyrészben az ő nevéhez fűződnek. Horváth elv­társ rendkívül jómodorú és rokonszen­ves ember. 'A brigád vezetését nagy szakértelemmel irányította. Eredmé­nyes munkásságáért a durjaszerdahelyi gépállomás politikai vezetőjévé nevez­ték ki. A jelek azt mutatják, hogy a gépállomás irányításában is olyan ered­ményeket fog elérni, mint amilyent a brigád vezetésében elért. Horváth elv­társ a legnagyobb szeretet és ragasz­kodás hangján emlékezik meg volt brigádjáról: „Azért, ha én itt is va­gyok, a brigádomról sohasem feled­kezem meg, és segíteni fogom őket abban az igyekezetükben, hogy tovább­ra is az elsők között maradjanak. De ugyanakkor oda fogok hatni, hogy a gépállomás! körzetben több olyan trak­torosbrigád is akadjon, mint a bakai brigád.” Az új kormányintézkedések bizonyá­ra nagy segítséget jelentenek a bakai szövetkezetnek is. Szövetkezeti tag­jaink, traktorosaink és a gépállomások dolgozói ezúttal is meggyőződhettek ar­ról, hogy a párt és kormány mellettük van és segíti őket a szocialista falu mielőbbi felépítésében. (fy) A traktorosbrigádok végezzenek lelkiismeretesebb munkát Az idei bő termés betakarítása után újabb fontos feladatok megoldása előtt állunk. Pártunk és kormányunk felhí­vására most az őszi munkák folyamán meg kell alapoznunk a jövőévi termést. A jövő évben bő termést csak akkor várhatunk, ha növényeink fejlődését a mag elvetésétől kezdődőleg, a fejlődési időszak tartamára biztosítjuk. Őszi nö­vényeinknél különös fontossággal bír, hogy ezek még a tél beállta előtt erős gyökérzettel rendelkezzenek. Erős gyökérrendszer kialakulását csakis jó talajszerkezettel tudjuk biztosítani. A jó talajszerkezet biztosítása pedig a traktorosbrigádok legfontosabb felada­ta. Őszintén szólva, sok traktorosbrigá­dunk, különösen pedig egyes traktoro­saink nincsenek ennek tudatában. Té­nyek bizonyítják, hogy traktorosaink nem használnak megfelelő talajszerke­­zetjavitó felszerelést. így történt ez a simonovcei EFSz­­ben is. Az őszirepce alá felszántott talajt nem boronálták meg és így a száraz időjárás következtében annyi­ra kiszáradt, hogy háromszor egymás­után végzett tárcsázással és hengere­­zéssel sem lehetett a kívánt talajszer­kezetet előállítani. Ezt a felesleges munkát és a szövetkezeteknek ezáltal okozott felesleges kiadást igen egy­szerűen el lehetett volna kerülni. A kívánt talajszerkezet elérhető lett vol­na azáltal, ha az illető traktoros ekéi után boronát használt volna és ezáltal a hajcsövesség megszakításával meg­akadályozta volna az altalaj-nedvesség kipárolgását. Hasonló esettel találkoztunk a mar­­tmovai EFSz-ben is. A szántás után be nem boronáit talaj itt is annyira kiszáradt, hogy az őszirepce magját belevetni nem volt tanácsos. Az őszi­repce igényes magjának megfelelő magágyat csakis újból történő szán­tással lehetett biztosítani. Mindnyájunk kötelessége, hogy eze­ket a hibákat teljesen eltávolítsuk Kü­lönösen pedig a brigádosoknak kell lel­kiismeretesebb munkát kifejteniök. Szamajdák Gyula, Rimaszombat.

Next

/
Oldalképek
Tartalom