Szabad Földműves, 1953. július-december (4. évfolyam, 28-52. szám)

1953-09-27 / 39. szám

19515. szeptember 27. Féldműw« 9 A janosházi szövetkezet iólétet biztosit minden szorgalmas tagjának A maduriak nem lesznek többé „maradiak“ Szeptember П-én kissé szeles, nyá­ri időhöz hasonló meleg volt. Gyönyörű idő ez a búzavetőkre, Gasparik P. trak­toros örömmel tekint vissza gépéről a 36-tö!cséres s: "ksoros vetőgépre és figyeli, hogy viszi a szél a felkavart port a jól elkészített földszinen. amint a gép csoroszivái a talajba mé­lyednek és beleteszik a gondosan ki­tisztított és lói becsávázott vetőma­got. Gasparik elvtárs pontosan ismeri a korai vetés jelentőségét, képzeletében követi az elvetett mag fejlődését, ho­gyan kel, hogyan bokrosodik. Mire bekövetkezik a hideg, fagyos idő ak­korra mélyre veti gyökerét. így köny­­nyen átvészeli az időjárás viszontag­ságait és korán tavasszal felújult erő­vel megnő, aratáskor pedig meghoz­za a várt eredményt. A magas hek­tárhozam őt is közelről érinti. Tag.ja a jánosházi szövetkezetnek és mun­kaegységre dolgozik. Ha a szövetke­zet magas hektárhozamot ér el, 6 is több osztalékhoz jut. Ezidén 7 q természetbeni járandóságot kapott. Munkájával ,nár a cséplésnél kitűnt, mert 1.000-res cséplőgéppel 18 vagon gabonát csépelt ki. — Ezt az eredményt úgy értem el — mondja Gasparik elvtárs — hogy gépem egyetlen egyszer sem romlott el. Reggel öt órától este 9-ig dolgoz­tunk s így minden nap két vagont elcsépeltünk. A vetéssel is úgy va­gyok. Nem 8 órakor jövök ki a föld­re és nem lesem az órát. mikor lesz dél, csupán arra vagyok kiváncsi, hány hektárt vetettem már be es a vetőgép pontosan jár-e? Ilyen időben élvezetes géppel dolgozni. A tapasz­talatok igazolják, hogy sokkal jobb szárazba vetni, mert könnyebb a gé­pek munkája. Ellenben, ha megjön­nek az esők, sáros lesz a föld, a traktor meggyúrja és több baromerőt kell alkalmazni. Bebizonyított tény, hogy az a mag, amely a csapadékot elvetés után kapta, azonnal felhasz­nálja a nedvességet, csírázásnak in­dul és erőteljesen fejlődik. A búza 70 százalékát szeptember 22.-ig elvetik — Nem most, hanem már szep­tember 10-én megkezdtük a búza ve­tései — mondja Sebők László agro­­nómus. A föld már régebben készen volt, de hagytuk pihenni. Tíz hektár öszirepce helyett 15 hektárt vetet­tünk Már a harmadik esztendeje kí­sérletezünk a tavasziáfpa őszi veté­sével. Ezévben volt két hektáron, me­lyen a gabona már június 25-ére megérett, és míg a tavasszal elvetett árpa 22 mázsát, addig až ősszel ve­tett 28 mázsát adott hektáronként. Búzából 28. zabból pedig 38 mázsa lett hektáronkénti terméseredmé- -I nyünk. Ezt az segítette elő. hogy« minden hektár földre 6 q kombinált műtrágyát vetettünk és összes veté­sünket idejében keresztsorosan vé­geztük el. Most sűrüsorosan vetjük a 81 hektár búzát, őszi vetéseink 70 százalékát szeptember 22-ére elvégez­zük. Megkezdjük a dohány- és a bur­gonyaföld szántását, hogv a hátralé­vő részt is szeptember 30-ra be t d­­juk vetni. — Az ősziek betakarítását, folytat­ja — jól ^megszerveztük. — Két hek­tár burgonyát szedtünk eddig és a napokban folytatjuk. A kukoricát ké­sőbbre hagyjuk, mert még nem eléggé érett. Tervünk az, hogy az összes őszi munkákat október 15-ig. az őszi mélyszántást pedig október 30-ig be­fejezzük. As eredmények titka Jánosházán a szövetkezet már 1950-ben megalakult 180 hektár föld­del. A szövetkezeti gazdálkodás a rossz vezetés következtében csak sán­­tikált és csak az utolsójc közt kullo­gott. Ez az állapot megváltozott 1952- ben, mikor az egész község kis- és középparasztiai beléptek a szövetke­zetbe s átvették annak irányítását. Oj é'et kezdődött. A dolgozó paraszt­ság megmutatta, hogy közösen sok­kal jobban lehet gazdálkodni. mint egyénileg Háromszázharminc hektár szántón 30 tag dolgozik. Munkájukat tervszerűen, becsületesen végzik. így elérték azt. hogy először a tavaszi munkák gyors végrehajtásáért, majd másodszor az aratás és cséplés gyors befejezéséért megkapták a verseny­zászlót, végül a félévi munkák érté­kelésénél a második helyre küzdöt­­ték fel magukat a járásban. Ezért jutalmul egy kerékpárral ajándékoz­ták meg őket. A vándorzászló az őszi munka be­fejezésével harmadszor is hozzánk fog kerülni. — mondja bíztatóan az ag­­ronómus. majd ígv folytatja: — Nagyon örü'ünk pártunk és kormányunk újabb intézkedéseinek. Már az első intézkedésnél a gabona árának felemelése révén a szövetke­zet vagyona 50.000.— koronával -gya rapodott. Most úiabb. kellemes meg­lepetés ért bennünket, mikor Široký elvtárs beszédéből megtudtuk. hogy páríunk és kormányunk továbbra is az EFSz-ek megszilárdítását tűzte ki céljául. Megnyugtató az. hogv a nagy építkezések során eladósodott szövet­kezeteknek, ahol a tagok kevés előle­get tudnak maguknak biztosítani, a kormány elhalasztja a hosszúlejáratú kölcsönök törlesztését egy évtől nyolc évig. Ezzel és sok más kedvez­­ménnvel életszínvonalunk megnő módosabbak és boldogabbak leszünk Üj húz, új bútorok Mikórí Imre és felesége, akik 1951- től tag.iai a szövetkezetnek, tanús­kodnak arról, hogy szorgalmas mun­kával mit érhet el a szövetkezeti tag íviil'óci elvtárs a dohányos csoport vezetője. E'mondú. hogy dohányter­melésüknek 80 száza«!^*- heta kar tották. Ebből 69 mázsa! be is szállítottak. -v.,. Felesége 202 sertést gondoz. Ebből 38 anya. kettő apa, 63 hízó, a többi növendék. Gondos és pontos etetéssel sertésállományuk szépen fejlődik, ami azt bizonyítja, hogv beadási kötele­zettségüknek szeptember 28-ra 100 százalékban eleget tesznek és minden jel arra mutat, hogy 30 darabot ter­ven felül beadhatnak. — Igaz. mondja az asszony, — so­kat dolgozom. Annyi a munkám hogy a férjem is segít, mikor haza­jön. De meg is van a látszatja. Elha­tároztuk, hogv 1951—1952-ben ösz­­szespórolt pénzünkön építünk egy családi házat. Ez most egv éve sike­rült is. De nem ám ilyen — vagy olyan házat építettünk, mert van ben­ne szép két szoba, konvha és kamra A szövetkezet az építésben segített fogattal és faanyaggal. Anyagilag ki­merített bennünket az építkezés Ez a pénztelenség azonban nem tartott sokáig, mert minden hónapban meg­kaptuk a munkánk után járó e'ő’eget és különösen a félévi természetbeníek kiosztásával újra tálpraálltunk. Szép pénzhez jutottunk, amit arra hasz­náltunk fel, hogy az üres szobákat bebútoroztuk. Gyönyörű diófabútort vettünk, mégpedig 5.250.— Kés-ért ebédlőt, 6.300.-ért pedig hálószobát. Mikóci elvtárs azután az öntudatos szövetkezeti tagok módján megma­gyarázza. hogyan jutott ilyen szép pénzösszeghez. — Feleségemmel együtt az év ele­jétől mindennap dolgozunk. Nem ül­tünk fel a reakció susugására. hogy nem érdé ’s. úgysem kapunk sem­mit. Mi tudtuk, hogy bizhatunk szö­vetkezetünkben és nekünk lett iga­zunk. mert nem volt annyi zsákom, hogy a gabonát hazavihettem volna Ez érthető, hiszen 39 mázsa gabonát kaptam félévre. Ebbő1 20 mázsát be­adtam, amiért szép összeget kaniam Október elsején megkapjuk az au­gusztusban és szeptemberben ledol­gozott munkaegységekért járó gabo­nát is. Ez kitesz 10 mázsát, amit szintén beadok, mert ilven jó ár ne­künk is segít, tehát mi is szívesen segítünk közellátásunkat megjavítani. A gabona árából és a havonként 120—130 munkaegységre kifizetett 10 koronás előlegből, va'amint a félhek­tár föld termeséből mindenre futja, fejezi be az asszony férje szavait. A múltban tudott egy munkás építkezni? Ha módjában volt egy szobát, esetleg egy konyhát építeni, azt egész életén át sínylette. És mi­kor volt egy munkásnak háló-, ebéd­lő-. konyhabútora? Ha a házat meg is építette, abban csak kopott búto­rok voltak. Az építkezés után jiem voltak állatjai, disznót nem ölt öt-tíz évig, mert ezt mind elvitte az épít­kezés. Mikócinak azonban van tehe­ne, két disznója, aprójószága. Napról-napra emelkedik feiillagunk Éppen egy éve annak, hogy a szö­vetkezet vezetőségét átszerveztük — mondja Szlezák Fridrich. a szövetke­zet zootechnikusa. Október 12-én, mikor átvettem az állatállományt, a 15-darab tehén alig adott tejet. Ál­latállományunk megnövekedett. Most már 35 tehenünk van. Tervünk 40 darab, ez rövidesen meglesz, mert minden héten egy-egy előhasú üsző leborjadzik. Hozzáfogtunk a tehenek helyes takarmányozásához, mert'tej­­átlagunk még tavasszal is alacsony volt. Éppen ezért a szövetkezet nagy súlyt fektetett a takarmányok veté­sére és az egészévi zöld futószalagra, mert legelőjük nincs. Március 19-én ritka sorokban csemege-kukoricát ve­tettek. ami korán kifejlődött és a csövek nagy részét a piacon értékesí­tették. a többit szárával együtt lesí­­lózták. 16 hektáron napraforgó keve­réket és két hektáron csalamádét ve­tettek. mint másodvetést. A felszán­tott takarmányt idejében összehord­­ták, ezáltal egészévre biztosították a jóminőségű száraztakarmányt állatál­lományuk számára. Eddig 180 köb­méter zöldtakarmányt lesílóztak. A magkórót és minden alkalmas zöldet ugyancsak lesílóznak, miáltal 350 köbméter takarmányhoz jutnak. A sílószecskavágót villanyra szerel­ték. Mellette kocsi áll; tele másodve­tésű csa!amádéval. Hornyák György gyors mozdula­tokkal hányja a zö'det az elevátorra, a gép nyomban elnyeli és a másik pillanatban már szórja kifelé az alat­ta álló hosszú kocsiba. Hornyák elv­társ izzadt homlokát törölgetve pár '-ревете jeflllítig-a-*<jdlanymotort. Míg kifújja magát, elmonn'3 nógy тГ mindent szecskáznak le. Másodvetésű zöldhöz száraztakarmányt adnak szintén szecskázva, majd darás kor­pával összekeverik és abrakszertíen ’ etetik a tehenekkel. A másodvetésű zöldtakarmány ok­tóber 10-ig kitart. Bevezette Malinyineva módszerét — Tizennégy tehenet gondozók — folytatja Hornyák elvtárs. Március 15-től dolgozom a szövetkezetben. Mivel mgr 12 éves koromtól tehene­ket gondozoK, örömöm telik ma eb­ben a munkában. Mikor átvettem a tehenek gondozását, a tejátlag két és fél liter volt. Mindent elkövettem, pontosar etettem, itattam. így éltem el azt, hogy a tejátlag napról-napra nő. Június elsejére négy liter átlagot értem el. Ekkor elhatároztam, hogy megpróbálom a .sokat emleget Mali­­nyinova módszerét. A helyes takar­mányozás mellett nekivetkőzve masz­­szíroztam nap-nap után a tehenek tőgyét. Tejátlagom egyes 'teheneknél rohamosan emelkedett. Észrevettem, hogy a tíz tehén közül csak öt ad lényegesen többet. Van olyan tehén, hogy két és fél. három literrel többet ad. de van olyan is, hogy még fél literrel sem ad többet, mint masszí­rozás előtt. Erre úgy jöttem rá, hogy minden egyes tehénnél külön mértem a tejet. Csillog a szeme, amikor mun­kájáról beszél és bizonyítja, hogy mikor elkezd masszírozni a csecs­bimbó üres, de tíz perces munka után úgy megtelik, hogy majd szét­pattan. — Most várjuk — folytatja — hogy új istálló elkészüljön és ha megfelelő körülmények között dol­gozhatom, ígérem, hogy tejátlagun­kat 10 literre felemelem. Van olyan tehenem, amely 14—15 litert, de olyan is van, amely három litert ad naponta. így átlag 7 litert fejek. Hogy használt a Malinyinova mód­szer bevezetése, azt legjobban bizo­­nyítia az, hogy a másik istállóban, ahol 17 tehenet gondoz az etető és egv fejő a szovjet módszer alkalma­zása nélkül ugyanezen takarmányo­zás mellett csak 4 liter tej a fejési átlag. Tehát ajánlatos, hogy a másik istállóba is minél előbb bevezessék ezt a fontos módszert, hogy te.iter­­melésükkel eleget tehessenek az ál­lam iránti kötelességüknek. A sok új ház, új bútorok, grama­­fonos rádió, két disznó, a terven fe­lül beadott gabona, mind arról ta­núskodik. hogy Jánosházán a szövet­kezeti tagok jómódúak, megvannak elégedve a munkájukkal jövedelmük­kel, és minden igyekezettel arra tö­rekednek, hogy jövőre még szebb és jobb legyen életük. Sándor Gábor Gyönyörű őszi színektől tarka a madari határ. A dombok hátán meg­húzódó fák levelei még élénkebbé teszik a J 's színektől pompázó tájat Aki csak mozogni bír. az mind kint van most a földeken. Egy csoport a kukoricát töri, a másik szánt-vet, mig a többiek a dohány törésével foglal­koznak. Nagy irama, ereje van en­nek a nagyszerű, fegyelmezett mun­kának amivel a t agsag betetőzi egészévi munkájának eredményét. az ősziek betakarítását és az őszi kalá­szosok időben való elvetését. És ez érthető is. Kétesztendős odaadó fáradozás után végre itt az eredmény az annyira áhított termés­bőség. amelyet közös erővel, gévi se­gítséggel csak a szövetkezeti gazdál­kodás nyújthat dolgozó parasztsá­gunknak. A gabona is gazdagon fize­­ttt és a szövetkezet csaknem 64 va­gon terményt adott be államunk rak­tárába; beadásuknak 139 százalékra tettek eleget. A szövetkezeti gazdál­kodás révén arra is jutott erejük hogy új istállót építsenek, ahová összpontosították az eddig négy istál­lóban lévő állataikat. A fejlődés azonban azt mutatja, hogy egy istál­ló kevés, mert nem képes befogadni az állandóan szaporodó állatállomá­nyukat. Ezért most ismét építkezés­hez láttak. A szövetkezet tagjai ezenkívül új motorkerékpárt vásároltak. A piros fényben csillogó 250-es Jawa motor­kerékpár ott büszkélkedik ma már a szövetkezet udvarán. Ezzel sok idő­veszteséget takarítanak meg, mert ezelőtt, ha csak egv kis elintézni Tá­lója is akadt a szövetkezetnek, rá­ment egy egész nap. mivel az autó­busz-összeköttetés nem a legmegfele­lőbb Ógvalia és Mudar között. A madari szövetkezet lüktető ere­jét azonban a szorgalmas kitartó munka támasztja alá, me'y ezekben a hetekben a kapások betakarítását és a jövőévi gazdag termés megala­pozását jelenti. Kezdjük el csak a dohánytörésnél. те1-" ugyancsak sok­sok munkát jelent a szövetkezetben Itt a munkát úgy osztották el, hogy minden egyes tagra 14 ár dohány betakarítása jusson. A szövetkezet tagjai ezenkívül a dohány elraktáro­zását, vaguis szárítását is elvállalták, ezáltal nagy értéket mentenek meg saját és a szövetkezet számára. Az újonnan épített miiszárítójuk nem nagy befogadó képességű és ha a ta­gok nem vállalják el a dohányleve­lek szárítását; akkor lényeges kár érné a szövetkezetei. A munkaegy­ségek értékének emelkedése érdeké­ben a taaság mindent elkövetett, hogy a dohány is szép hasznot hoz-Az őszi munkákról Keszegh Dezső agronómussal beszélgettünk. — A szövetkeze‘ — mondja — szeptember 20-ig 190 hektáron végezte el a vetés alá való szántást. Ezenkívül 30 hek­tár ősziárvát is elvetettünk. Még jobban menne a szántás — folytatta — ha a traktorállomás nagyobb se­gítséget nyújtana, a gépek rendesebb felszerel sével. Előfordult, hogy bár hat traktort kaptunk a traktorállo­­mástól, de csak három ekét k&dtek a szövetkezetbe. Ez pedig nem he­lyes, mert így nem tudjuk kellően kihasználni a részünkre juttatott gé­peket, eim-’-ndunk a vetéssel és a szántással. A szövetkezet agronómusától azt is megtudjuk, hooy taval.y nem szer­vezték men kellően az állandó mun­kacsoportokat, mert nem voltak még tapasztalataik. A falu kis- és közép­parasztjainak nagy többsége csak ta­valy lépett a közös gazdálkodás út­jára. — Az idén azo'nban — jegyzi meg Keszegh elvtárs — már az ösz­­szes igavonót és felszerelést szétoszt­juk a csoportok között és kijelöljük számukra a fö'dterü'etet is. hogy így még jobban és nagyobb felelősséggel végezzék munkájukat. Kulisek elvtárs a szövetkezet elnö­ke az állattenyésztést hozza lel. — Eddig itt is az a helyzet uralkodott — mondotta — hogy az állatok nem voltak szétosztva egyes személyekre. A következő időszakot most arra használjuk fel, hogy az állat gondo­zók között arányosan elosztjuk a te­heneket; nőt a munkaverseny kifej­lesztése érdekében, valamint a tejho­zam növélése céljából bevezettük a napi háromszori fejést és a tögy­­masszírozást: Az új munkamódszerek' bevezetése * a szövetkezetben már az elmúlt év­ben megkezdődött, mégpedig a ke­resztsoros vetés alkalmazásával. Az így elvetett gabonájuk három mázsá­val adott naavobb termést. Az idén pedig az összes gabonanemüeket ,il­­rüsorosan vetik el. Látják, hogy mi­lyen fontos jelentőségű a szovjet­módszerek alkalmazása, hiszen 10 va­gon sörárpát adtak be terven felül, amiért szép összeghez jutottak. Az áremelkedések révén pedig a beadott gabonájukért még 140 ezer koronát kapjak. Éppen ezért most már bát­rabban fognak hozzá az új módsze­rek alkalmazásához az állattenyész­tésben is, hogy a növénytermeléshez hason óan itt is egyre szebb sikere­ket érhessenek el. A szövetkezet életéről, munkájáról Bosza Andrással is szót váltottunk, aki szereti a szövetkezetét és ..ezer­mester” néven ismeretes a faluban. Ugyanúgy ért a falrakáshoz, mint az ácsmunkákhoz. Szakérte1 mével nagy segítségére van a szövetkezetnek. — Szövetkezetünkben jól élnek a szor­galmasan dolgozó tagok — mondotta — Ipát András például a felesegevel csaknem hatszáz munkaegységet szer­zett. Szabó Lajos szintén a feleségé­vel dolgozik a szövetkezetben és ők is szép jutalmat kaptak munkájuk­ért. Bosza élvtársat azonban közelebb­ről érinti a kormánynyilatkozat. Ezért a kérdések özönét árasztja fe­lénk. Mindaz, amit a kormánynyilat­kozatból elolvasott, nagyon is érdek­li, hiszen minden egyes szava a dol­gozó nép életszímxmala emelkedését irányozza e'ő. — Régi vágyunk — teszi hozzá — hogy végre villanyt kapjon a falu. Én például a szomszédos Bátorkeszi községbe járok vasárnaponként mozi­ba, mely 7 kilométerre esik a falu­tól. A dohányszárítóba is be kellene vezetni az áramot. Micsoda előnyt jelentene ez számunkra! A kormánynyilatkozat ugyanis több villamosenergia termelést ír elő ami azt jelenti, hogy az eneroin termelés növe'ésével mi is villanyhoz jutunk és így még gyorsabban mehetünk előre — mondotta Bosza elvtárs nagy megelégedéssel. Kormányunk a dolgozók anyagi és kulturális színvonalának emelése ér­dekében kultúrintézményeket is léte­sít. A szövetkezet tagjai, a falu szá­mára ez óriási jelentőséggel bír. Hi­szen eddig nem volt olyan terem vagy épület a községben, ahol gyű­léseket is tarthattak volna. Míg a dohányszárítóra nem volt szükség, itt tartották meg az összejöveteleket. A közeljövőben, ha jól gazdálkodik majd a szövetkezet, bizonyára kultúr­­házat is kap a falu. A kultúrház létesítése még jobban elősegíti a falu fejlődését. Mindez természetszerűleg megváltoztatja a környék véleményét is a madariak­­ról, akiket ezelőtt „maradi" névvel illettek. Ez ugyanis a múlt kizsák­mányoló rendszer bűne, melyet most népi demokratikus rendszerünk, dol­gozó népünk törekvésein keresztül, igyekszik új formába önteni, mert nálunk legfőbb érték az ember és a róla való gondoskodás. SZOMBATH A; Ipolyságon ,a szövetkezeti vásáron asszonyok téli holmit vásárolnák.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom