Szabad Földműves, 1953. július-december (4. évfolyam, 28-52. szám)
1953-09-20 / 38. szám
Гг aha t! 4 Földműves____________________ 1953 szeptember 20. A Csehszlovák Köztársaság kormányának határozata intenzívebbé tenni az alapvető földtani és geofizikai kutatásokat, hogy így új termökörzeteket nyerjenek a szénfejtés, a kőolaj és ércfejtés céljaira, az új bányák gyors fel építésére és a meglévő bányák kibővítésére, részletes felkutatásával meg kell gyorsítani az ostravai karvíni körzetben az ipari szénkészletek, valamint a vasérc fejté sét. E feladatok teljesítésére a földtani kutatómunkára előirányzott be ruházási költségek térfogatát az 1953. évi tervnél 10 százalékkal magasabb összegben és a földtani kutatómunkák összkiadásait 30 szá zaiékkal magasabb összegben kell megállapítani. 6. Biztosítani kell a vegyiipar to vábbi fejlesztését, főként a nitrogénes műtrágyák termelésének 19 százalékkal és a mürostok termeié sének 15.4 százalékkal való növelé sét az 1953 as évre feltéte'ezett színvonalhoz viszonyítva. Meg kell teremteni az előfeltételeket a szintetikus szeszgyártó üzem tervezé sére, valanrnt a zsírsavakat gyártó üzem'' tervezésére és befejezni a szintetikus kaucsukot termelő üzem technikai tervezetét. 7. A kohászati iparban biztosítani kell a nyersvas- és acéltermelés további fejlesztését, a dúsító bérén dezések, főként a zúzóüzemek gyors felépítésével, és meg kei] gyorsítani a vasszegény ércek dúsítása új módszereinek kutatását; ki kell kü szöbölni a hengerelt anyagok defi cites fajta és a vasöntvények terme'ésén él előforduló hiányosságo kát, lényegesen fokozni kell а ко hászáti üzemrészlegek gépesítését és automatizálását, megjavítani ^a kohászati termékek minőségét és lényegsen csökkenteni a selejtet és emelni a kohászati termelés tech. nológiai színvonalát oly módon, hogy ne fékezze a gépipari termelés fejlődését. 8. A könnyű, élelmiszer- és faiparban a termékek minőségének további lényeges fokozására és a fogyasztási árucikkek fajtáinak kibővítésére kell összpontosítani a figveirru-t és nagyobb gon lot keli fordítani a papír, '■e'íulóze és szesztermelés növelésére; textilnyersanyagok behozatalában biztosítani kell elegendő készletet a termékek minőségének fokozására és a könynyűipar zavartalan fejlődésére; a könynyű-, élelmiszer- és faiparban biztosítani kell a termelőesz.kőzök karbantartásának és javításának idejére való megvalósítását. П. A MEZŐGAZDASÁGI terme. LÉS TERÜLETÉN; 1. Gazdaságilag és szervezésig meg kell szilárdítani az egységes f'ildművesszövetkezeteket a gép- és traktoráüomásolk hathatós segítségével hogy segítségére legyenek a szöveHmmt' mozgalom fejlesztésének és oGdát mutassanak a haladó szovjet ag"otechnika és zootechnika haladó tanaszta latainak sokoldalú, állandó átvételében Mpgfelelö támogatást k®1! nyújtani a kis- és középparasztoknak a gép- és traktorállomásolk seg'ts4géve! neme sített vetőmagok kicserélésével ipari növények számára való műtrágyáiultatás megiavításával. valammt a kü lönféjp 47P"47ámWk és kisebb g4ni berendezések vásárlásának lehetőségével és hitelnvuitással Ezen az alapon kell tovább fokoz ni a mezőgazdasági termelést, mint az éle’mis7er- és könnyűipar nyersanvaealapját. 2 összpontosítani kell a figyelmet a nehéz mezőgazdasági munkák, főként az ipari növénye* megműve’é sének fokozott gépesítésére 3. Az 1953 évi emelt beruházási hitellel szemben 38.8 százalékkal fokozni az egységes földművesszövetkezeteknek nyújtott beruházási hitelt és a mezőgazdaság gépesítésére 158 százalékkal emelni a nehéz traktorok behozatalát az 1953 évi eredeti tervhez viszonyítva; a mezőgazdasághan fokozott mé-tékben meg kell valósítani a karbantartást és a javítási munkákat és biztosítani az ehhez szükséges anyagokat. 4 Fokozni kell a mezőgazdasági termelést a köztársaság határmenti körzeteiben, valamint biztosítani a mezőgazdasági objektumok beruházási építésének növelését, a lakhatási étéi et fel tételek minden téren való megjavítását; az állami gazdaságok lakásépítése össztérfogatának 60 százalékát a határvidéken való lakásépítésre kell fordítani s a határvidékek számára fiatal szakképzett mezőgazdasági munkás, agronómus-kádereket kell megnyerni. III. A LAKOSSÁG ÉLELMISZERÜL!,ATASANAK ÉS AZ ÉLETSZÍNVONAL EMELÉSÉNEK TERÜLETÉN: 1. Növelni kell a kiskereskedelmi áruforgalmat az 1953-as évhez viszonyítva. biztosítani kell a kiskereskedelmi áruforgalom és a fogyasztási árucikkek árai csökkentéséhei szükséges árualapokat; tovább javítani a lakosság ellátását az árufajták kibővítésével, az esti, vasárnapi és ünnepnapokon való árusítással, nagy áruházak és elárusító központok létesítésével, ezen intézmények jobb áruellátásával és a fogyasztókról minden téren való gondoskodással. 2. Elő kel készíteni az állami kiskereskedelmi árak lényeges csökkentését. 3. Bizosítani kell a szövetkezeti kereskedelem tevékenységének további megjavítását a falvakon, főként árufajták kibővítésével, az eladási idő megfelelő rendezésével és a kiskereskedelmi hálózat célszerű elosztásával. 4. Biztosítani kell a városoknak zöldséggel, gyümölccsel és tejjel való jó és rendszeres ellátását és ebből a célból tovább kell folytatni a zöldség központok és tejgazdaságok létesítését a városok környékén 5. Minden téren meg kell javítani az emberről való gondoskodást és jobban gondoskodni arról városainkban, fa! vain kon és az üzemekben, hogy mind kellemesebbé és örömtelibbé váljék az élet. Ebből a célból a? állami tervben biztosítani kell az eszközöket a .karbantartás további lényeges megjavítására a városokban és főleg a munkástelepeken és központokban és biztosítani a lakóházak és társadalmi berendezések javításának nagyméretű elvégzését. A piac megfelelő ellátásával biztosítani kell a lakosság számára, hogy megvásárolhassa a szükséges anyagokat a karbantartások és javítások elvégzésére; folytatni kel] a vendéglátó helyiségek és szállodák tisztaságáról és tetszetős külsejéről való’ gondoskodás fokozását, kibővíteni a vendéglátó helyiségek számát. javítani a kiszolgálást és az ételek tálalásának minőségét; főleg a helyi közlekedés javításáról és karbantartásáról való gondoskodást és a vasútközlekedés és a távösszeköttetési szolgálat hivatalainak külsejéről és tisztaságáról való gondoskodást kell megjavítani. 6. Ki kell bővíteni az apró fogyasztási árucikkeknek a helyi nyersanyagforrásokból és a nagyipari üzemek hűl-’ ladékaiból való termelését; lényegesen , fokozni kell a fogyasztási árucikkek termelését a helyi ipari vállalatokban és termelőszövetkezetekben. 7. Fokozni kell az emberről való egészségügyi és kulturális gondoskodást, ki kell bővíteni a kórházak, ambuláns berendezések hálózatát főleg Szlovákiában. 8. Ki kell bővíteni az iskolaépítést az új településeken és főleg az ipari központokban és meg kell valósítani az ipari iskolák, intemátusok és főiskolás menzák további építését. Emelni keli a munka színvonalát az iskolák valamennyi fokozatán és meg kell szilárdítani az iskolák megszervezését az új iskola törvén у alapján úgy, hogy sokoldalúan művelt és tökéletesen képzeít polgárokat neveljenek a. szocialista Csehszlovákia száméra. Fokozott figyelmet kell szentelni az iskolaügy megszervezésének a határvidékeken. 9. Minden téren javítani kell a kulturális és társadalmi élet# formáit, folytatni kell a kulturális és népnevelő központok építését a városokban és falvakon, további könyvtárakat kell létesíteni és érvényes! teni kell a tudományos népnevelő propaganda új módszereit. Helyre kell állítani a színházépületeket, gazdagítani a színházak és hangversenyek műsorát és a népi alkotás együttesei1 mellett támogatni kell a műkedvelő színjátszók tevékenységét is, gondoskodni a művészi alkotómunka valamennyi szakasza művészi színvonalának emeléséről. Tökéletesíteni kell a mozgófényképüzemeket, biztosítani további mozik létesítését és a filmgyártásban túl nyomórészt sz.ínesfilmre áttérni, szaporítani az értékes népi szórakoztató vállalatokat és továbbfejleszteni az elnadóművészetet; tarkítani a rádió műsorát, jóminőségüvé tenni a műszaki ráäióberendežést és elősegíteni a televízió fejlődését. Gondoskodni kell a sport és a testnevelés további fejlesztéséről, hozzájárulni az üzemekben, falvakon az állami munkaerötartglékok iskolái ban működő önkéntes sportszervezetek tevékenységének teljes kifejlesztéséhez, fokozni a különféle sportfajtákban a kiváló sportolók számát és lehetővé tenni a hazai és nemzetközi sporttalálkozók műsorának gazdagítását. IV. AZ EGÉSZ NEMZETGAZDASÁGBAN: 1. Lényegesen meg kell javítani a nemzetgazdaság nyersanyagokkal, anyagokkal, tüzelőanyaggal, villanyenergiával való ellátását, a tervben előre számolni a lakosság számára és a közvilágításra szükséges vil- Ianvenergias7iikséglet teljes fedezésének biztosításával; kibővíteni az anyagi forrásokat a gazdasági fogyasztási normák további csökkentésével, a pőtanyagok kihasználásával és a normán felüli készletek felszámolásával. 2. Az egész nemzetgazdaság folvamatos menetének biztosítására az anyagi-műszaki ellátás mérlegeiben megfelelő kormánytartalékokat teremteni és biztosítani a legfontosabb nyersanyagok és anyagok állami tartalékainak további kibővítését, kiküszöbölni a Csehszlovák Köztár. saság nemzetgazdaságának anyagiműszaki ellátásában lévő hiányosságokat, megjavítani ennek tervezését az Állami Tervhivatalban, a minisztériumokban és a központi hivatalokban * Ebből a célból azonnal irányelveket, valamint módszertani utasításokat kell kiadni a nemzetgazdaság anyagi-műszaki ellátása 1964 es évi tervének összeállítására. 3. Biztosítani kell a munkatermelékenység gyors növekedését a meglévő technika tökéletes kihasználásával, az új haladó technika hathatós bevezetésével, a dolgozók észszerüsitö javaslatainak gyors érvényesítésével és terjesztésével, valamint a terr-elésben dolgozók szakképzettségének rendszeres fokozásával. 4. Minden téren gazdaságossá kell tenni a termelést, valamennyi ipari vállalatban érvényesíteni a technológiai fegyelmet, megjavítani a szervezést és elmélyíteni az üzemen belüli tervezés módszerét, csökkenteni a vállalati, nagykereskedelmi árakat és ennek alapján megszilárdítani és elmélyíteni a chozrascsotot a nemzetgazdaság valamennyi ágában. 5. Rendszeres oktatással lényegesen emelni az állami és gazdasági gépezet valamennyi fokozatán a vezető káderek politikai és szakkép, zettségét és ezen az alapon megjavítani a nemzetgazdaság szervezését és irányításának módszereit. 6. Meg kell szilárdítani az állami-, a tervezési, és munkafegyelmet az egész nemzetgazdaságban fentröl le és ezt a megszilárdítást az ellenőrzés rendszerének megjavításával, a vezető dolgozók személyes felelőssége elvének következetes érvényesítésével és a rájuk bizott feladatok teljesítésében való személyes anyagi érdekeltségük elvének következetes érvényesítésével biztosítani. V> Viliam Široký miniszterelnök kormánynyilatkozata a Nemzetgyűlés 1953. szeptember 15-i ülésén (Folytatás a 2. oldalról.) d&sági irányító szerv egyik fő feladata tehát a tervezési és irányító munka megjavításával biztosítani, hogy hazánkban a szocializmus építésénél a szocialista országépítés további fellendülése a népgazdaság arányos fejlődésének törvényével összhangban menjen végbe. helyes agrotechnikai és zootechnikai elveket, igen jó gazdasági eredményeket ért el és biztosította a szövetkezeti parasztok megelégedettségét. E sikerek ellenére azonban még igen fontos feladat áll előttünk: biztosítanunk kell, hogy a mezőgazdasági termelés színvonalát egész népgazdaságunk színvonalára emeljük. A mezőgazdaság komoly elmaradása megbontja köztársaságunk népgazdaságának arányos fejlődését, állandó nehézségeket idéz elő a dolgozók nak élelmiszerekkel, a könnyű- és élelmiszeriparnak mezőgazdasági nyersanyagokkal történő ellátásában és komoly féke az összes dolgozók életszínvonala még gyorsabb emelésének. Mig az ipari termelés 195S- ban 1948 hoz képest megkétszereződik, addig a mezőgazdasági termelés ugyanebben az időszakban csak egyharmadával gyarapodik és még mindig nem lépi túl a háború előtti színvonalat. Világos, hogy ez az ál. lapot a kapitalizmusból a szocializmusba vezető átmenet útján nem biztosítja a társadalom fokozott szükségleteinek, sem pedig a szövetkezeti tagok, a kis- és középparasztok növekvő igényeinek kielégi j.ését. Különösen nálunk, Csehszlovákiában megvolt minden feltételünk arra, hogy a szocialista ipari termelés hathatósan, elősegítse a mezőgazdasági termelés fejlődéséi mind az állami gazdaságokban, mind az egységes földmüvesszövetkezetekben, mind pedig a magánszektorban. A mezőgazdaság kapitalista fejlesztési módja következményeinek leküzdése mellett a szocialista országépítés sikerének egyik legfőbb előfeltétele az, hogy a szocialista ipar a gépesítés terén, a népi demokratikus állam pedig pénzügyi és egyéb gazdasági eszközökkel hathatós segítséget nyújtson a mezőgazdaságnak. Igaz ugyan, hogy a mezőgazdaság támogatásban részesült az állam részéről a gépi eszközök, műtrágya, ve tömagok és vetemények szállításának formájában. Igaz az is, hogy minden fokozatú mezögazdásági iskolákat létesítettünk, amelyeken középiskolai és főiskolai képzettségű 1 kádereket nevelünk mezőgazdaságunknak. Nagy összegekkel segítjük elő a mezőgazdasági kutatómunkát. De az állam és a szocialista ipar részéről nyújtott támogatás mindezideig elégtelen, aminek jelentős része van a mezőgazdasági termelés hátrányos helyzetére. A földművelésügyi minisztérium adatai szerint a mezei munkák gé pesltése az 1951. évi 26»/„-ról 1952- ben 30%-ra emelkedett az egységes földmüvesszövetkezetekben és a magánszektorban. A szántást azonban csak 22"/o-ra, a vetést 13%-ra, a kapások művelését csak 0 08% ra gépesítették. Egyes munkák, elsősorban a növényápolási munkák alacsonyfokú gépesítésének elsősorban az az oka, hogy nincs elég gépünk és traktorunk. A mezőgazdaság gyakorlatilag bizonyos gépfajtákat egyáltalában nem kap meg. A mezőgazdasági termelés például nem rendelkezik olyan traktorokkal, amelyek megfelelő munkagépek segítségével ápolnák a növényeket, nem rendelkezik kombinált vetögépekkel, burgonya- és cukorrépaszedö gépekkel, valamint más munkagépekkel. A gépesítésnek nemcsak az a feladata, hogy teljes mértékben pótolja a mezőgazdaság állandó munkaerőinek csökkenését, hanem emgllett lényegesen tovább kell fokoznia a mezőgazdasági munka termelékenységét is. Hogy ezt elérjük, lényegesen meg kell javítanunk a gép és traktorállomások munkáját, ki kell építenünk gépparkjukat, munkájukat jobb szervezéssel, politikai előkészítéssel és állandó gépkezelökáderek nevelésével kell biztosítanunk. A gép. és traktorállomások mellett ki kell építenünk a javítóműhelyek hálózatát és úgy kell biztosítanunk a szükséges pótalkatrészeket, hogy min. den megrongált mezőgazdasági gépet gyorsan ismét üzembe helyezhessenek. A mezőgazdasági termelés és a hektárhozarŕiok fokozásának érdeké, ben még ebben az évben nagyszámú hemyótalpas-traktort és kapálógépet kell mezőgazdaságunk rendelkezésére bocsátanunk és a jövő években tervszerűen ki. kell fejlesztenünk mezőgazdaságunk minden téren való gépesítését. Annak szüksége, hogy fokozzuk mezőgazdasági termelésünket és fejlődését összhangba hozzuk egész népgazdaságunk fejlődésével, felté(Folytatás a 5. oldalon.) II. A falu szocialista alapjainak építése és a mezőgazdasági termelés további fejlesztésére irányuló intézkedések A csehszlovákiai népgazdaság fejlődésének ötéves terve kitűzte azt a feladatot, hogy falun megvessük a szocializmus alapjait. E feladat teljesítésében a párt és a kormány abból a tényből indul ki, hogy a mezőgazdaság fejlődését a szocialista ipar fejlődésével összhangban csakis a kis- és középparasztok fokozatos önkéntes á*" érésével biztosíthat jók a gazdálkodás magasabb tormájára. a szocialista szövetkezeti nagytermelés formájára. A párt fő irányvonalának teljesítése sofán, amely kis. és középparasztjaink fokozatos és Önkéntes áttérését tűzi ki célul a gazdálkodás magasabb formáira, falvaink jelentős változásokon mentek át. Kiszélesedett a szocialista szektor, az állami gazdaságok alapja Falvaink'n mély gyökeret eresztett a szövetkezeti nagytermelés gondolata, amely egyetlen megbízható útja annak, hogy megszüntessük a mezőgazdaság elmaradását a szocialista ipari termelés fejlődése mögött és emeljük a dolgozó parasztok anyagi és kulturális színvonalát. Falvaink felében megalakultak és működnek az egységes földművesszövetkezetek. Igaz ugyan, hogy a falun végbement jelentős társadalmi és gazdasági változások ellenére az egyéni kistermelés még mindig mezőgazdaságunk uralkodó formája. Jelentős sikereket értünk el abban a törekvésünkben, hogy a szövetkezetek építésének alapján fejlesszük mezőgazdasági termelésünket. A kisi- és középparasztok százezrei személyes meggyőződésük alap. ján áttértek a szövetkezeti nagytermelésre A parasztok tízezrei már meggyőződtek arról, hogy az út helyes, amely a felaprózott kistermeléstől a szövetkezeti nagytermelés magasabb formáihoz, a mezőgazdaság gépesítéséhez és villanyosításához vezet, és falun egyedül ez az út felel meg a kis- és középpa rasztok kulturális és anyagi színvonala emelése érdekeinek. A kis- és középparasztok tízezrei az egységes földmüvesszövetkezetek lelkes építőivé és szervezőivé váltak és utat mutatnak az egész paraszti népnek előre, utat mutatnak neki a jóléthez és a boldogsághoz. Számos egységes földmüvesszövetkezet, amely széleskörűen alkalmazza a