Szabad Földműves, 1953. július-december (4. évfolyam, 28-52. szám)
1953-09-20 / 38. szám
1953 szeptember 20. ÍSídműWs Viliam Široký miniszterelnök kormánynyilatkozata a Nemzetgyűlés 1953. szeptember 15-i ülésén (Folytatás a 4. oldalról.) telezi azt is, hogy szocialista Iparunk a mütrágyaszállítások terén is jelentősen fokozza a mezőgazdaságnak nyújtott segítséget. Minden jel arra mutat, hogy a hektárhozamok a háború utáni időszakban részben azért emelkedtek lassan, mert nem kielégítő a földek trágyázása. A felemelt ötéves terv helyesen feltételezi, hogy a gabonanemüek és kapásnövények hektárhozamának növelése megköveteli, hogy lényegesen fokoz zuk a műtrágya szállítását és ezért a terv megállapította, hogy 1953- ban egy hektár termőföldre 18.1 kiló nitrogén, 21.6 kiló foszfor és 17.1 kiló kálium jut. A valóságban azonban az ipar különböző okokból nem teljesítette ezeket a feladatokat és ezért ma egy hektár termőföldre csak 10.7 kg nitrogén, 15 kg foszfor és 25.3 kg kálium jut Szocialista iparunknak biztosítania kell, hogy a szocialista szektor mtitrágyaszükségletének teljes biztosítása mellett elégséges mentékben láthassuk el műtrágyával az egyénileg gazdálkodó parasztokat is, akiknek földje az 1951—1952 es gazdasági évben még az egész megművelt földterület 71°/0-át, 1953-ban pedig 50 százalékát tette ki. A növénytermesztés terén a magánszektor tehát még mindig vezető szerepet játszik. A mezőgazdasági termelés fontos feladata, hogy lényegesen fokozza a könnyű és élelmiszeripar ellátását a szükséges nyersanyagokkal. Noha az ipari növények termeszté. se előnyös mind az állami gazdaságok s az EFSzek, mind pedig a kis- és középparasztok számára, és ám bár arról van szó, hogy megteremt, sük a hazai nyersanyagalapon felépülő könnyű és élelmiszeripar fej lődésének fontos előfeltételeit, 1953- ban a termesztési tervet nem teljesítették. A világ első szocialista államának megteremtője és megalapítója, a nagy Lenin a szocialista társa dalom felépítésére kidolgozott tér vében abból az elkerülhetetlen szűk ségszerüségböi- indult ki, hogy meg kell erősíteni a munkásosztály és a dolgozó parasztság szövetségét és meg kell teremteni a szocialista ipar és mezőgazdaság szilárd gaz dasági kapcsolatát. A mezőgazdaság csak akkor biztosíthatja a tár. sadalom növekvő szükségleteinek kielégítését mezőgazdasági terményekkel, csak akkor fokozhatja termelékenységét, ha tömegesen használja a korszerű mezögazdasá gi technikát, a műtrágyát és alkalmazza a tudomány, az agrotechni ka felfedezéseit. A mezőgazdasági fejlődésének ezt az alapvető féltételét csakis a szocialista ipar biztosíthatja. Kormányunk mezögazdaságpolitikájának az állattenyésztés terén abból a tényből kell kiindulnia, hogy az utóbbi években az állatállományt a takarmányalap megfelelő kiszélesítése nélkül növeltük és ezért az állatállomány gyarapodása az állatok minőségének, hasznosságának, tejhozamának és súlygyarapodásának rovására ment. Az állatállomány hasznosságának szükséges növelése megkívánja, hogy mielőbb egybehangoljuk a növénytermesztés és állattenyésztés tervét és biztosítsuk a kielégítő takarmányalapot. A takarmányalap lényeges kiszélesitése nélkül nem biztosíthatjuk az állat állomány hasznosságának növelését, ami rendkívül sürgős feladat elsősorban azért, hogy dolgozó népünket jóminöségü hússal és egyéb állati termékekkel lássuk el. A kormány külön gondot fordít majd arra, hogy megjavítsa a növénytermesztés és állattenyésztés helyzetét köztársaságunk határszéli járásaiban. A óeskébudejovicei, plzeni és karlovyvary-i kerületi nemzeti bizottságok eddigi intézkedései nem hozták meg a kivánt eredményt és a határvidéken a mezőgazdaság általános szmvonala továbbra is elma rád az állam belső területeinek színvonalához képest. Paraszti népünk hazafias meggyőződésére és érzelmeire támaszkodva a köztársaság kormánya elhatározta, hogy a határvidéken emeli a mezőgazdasági termelés műszaki színvonalát. A kormány elsősorban gondoskodik arról, hogy a határvidék mezőgazdaságát derék, fiatal parasztokkal és parasztasszonyokkal erősítsék meg, akik a korszerű mezőgazdaság hívei, továbbá, hogy a csehországi határvidék mezőgazdasága kiadós támogatásban részesüljön a legjobb minőségi technika formájában, hogy a határvidéki gépállomásokat meg felelő számban nehéz traktorral és mezőgazdasági géppel szereljék fel A kormány ezen a vidéken az EFSzeket támogatni fogja a gazdasági épületek építésében és termelésük sikeres fejlődését azzal is elősegíti, hogy kedvezményeket nyújt nekik a műtrágyák vásárlásánál, továbbá az állami gépállomások tarifáinak leszállításában, stb. Biztosítja *a dolgozók anyagi és kulturális szükségleteiről való gondoskodás minden téren való megjavítását. Lényegesen nagyobb gondot kell fordítani az EFSz-ek gazdasági és szervezeti megszilárdítására. A párt és a kormány mindig hangsúlyozta, hogy az EFSz ek építésének fő alapelve mindig az önkéntesség, és hogy a szocialista szövetkezeti nagytermelésre való áttérésnek kizárólag a kis. és középparasztok meggvözésével és a szövetkezetekbe való önkéntes belépésükkel kell megvalósulnia, A párt és a kormány mindig szem előtt tartotta feledhetetlen Klement Gottwaldunk bölcs irány elvét, aki hangsúlyozta, hogy „a meggyőzés, a baráti és türelmes meggyőzés módszere az egyetlen helyes módszer, amellyel a parasztor kát megnyerjük a szövetkezeti közös gazdálkodásra. Minden eltérés ettől az elvtől rossz szolgálatokat tenne szocialista falunk építése meggyorsításának, vagy még pontosabban mondva: minden eltérés ettől az elvtől egyenesen fékezi és megkárosítja ezt a fejlődést.“ Ezeknek az elveknek a szellemében pártunk ée kormányunk alapvető irányvonala továbbra is az EFSz-ek gazdasági, pénzügyi és szervezeti megszilárdítása marad, mint a szocialista falu alapjai építésének, bevált útja. Az élenjáró, jól gazdálkodó EFSz-ek látható gazdasági és pénzügyi eredményei mellett vannak olyan szövetkezetek is, amelyek, mivel nem alkalmazzák helyesen a haladó agrotechnikai és zootechmkai módszereket, rosszul szervezik meg a munkát és rossz a munkafegyelmük, nem értek el jó gazdasági és pénzügyi eredményeket. Es ezért előfordulnak olyan esetek,- hogy egyes parasztok mindmáig nem győződtek meg a gazdálkodás szövetkezeti formáinak előnyeiről. Az ideiglenes nehézségek lényegét azonban nem abban látják, hogy minden kezdet nehéz, nem látják meg saját munkájuk fogyatékosságait sem, hanem más okokat keresnek. Szívesen hivatkoznak arra, hogy az EFSz-ek tömeges megalakításakor, különösen tavaly, 1952 ben, adminisztratív nyomásra léptek be a szövetkezetbe. A köztársaság egyes kerületeiben a helyi szervek részéről néha valóban igen helytelenül és a pártvonal megsértésével a meggyőzés és az önkéntesség módszerét adminisztratív nyomással helyettesítették. A legtöbb esetben azonban egyes szövetkezetek elégtelen gazdasági ered menyeinek fő oka abban áll, hogy nem fordítottak elég figyelmet az EFSz szervezeti, politikai és gazdasági megszilárdítására, azaz nem biztosították jövedelmező gazdálkodásuk előfeltételeit. Ez annak következménye, hogy a párt és a kormány 1952 júniis 3-án az EFSz-tk megszilárdításáról és továbbfejlesztéséről hozott határozatát nagyon elégtelenül valósították meg, hogy a politikai és gazdasági dolgozók a mezőgazdaság szakaszán sem fent, sem lent nem sajátították el kielégítő mértékben ennek a határozatnak az elveit. Az EFSz ek mintaalapszabályzata sok esetben még nem -vált a szövetkezeti gazdálkodás alaptörvényévé. Ezekhez a fogyatékosságokhoz gyakran rendkívül elégtélén és rosszminöségü szakszerű segítség járul A kormány minden erőfeszítést megtesz, hogy a messzemenő támogatás alapján, a munkásosztály és a parasztság közötti szövetség megszilárdításának széllé mében teljes mértékben biztosítsák a szövetkezeti nagytermeié« akadálytalan fejlődésének gazdasági feltételeit. A szövetkezeti szocialista nagytermelés a mezőgazdasági termelés gyarapításának, a parasztok anyagi és kulturális színvonala emelésének az a formája, amely egybehangolja a társadalom érdekeit a kis- és középparasztok személyes érdekeivel, személyes boldogságának és jólété nek érdekeivel. A kormány ezért továbbra is minden eszközzel támogatni fogja a szövetkezeti mozgalom fellendülését és elsősorban biztosítja a fennálló szövetkezetek gazdasági és pénzügyi megszilárdítását. E politika megvalósításánál szigorúan ügyelünk arra, hogy az önkéntesség elvét senki sehol meg ne sértse. Ajánlani fogjuk az új szövetkezetek alapítását ott. ahol ezt maguk a parasztok kérik, és ahol biztosítottnak tekinthetők a sikeres fejlődé sükhöz szükséges anyagi és személyes feltételek. Azokban a szövetkezetekben. amelyek nem értek el jó gazdasági eredményeket, a tagokat meg fbgjuk győzni arról, hogy a hiba nem a szövetkezetben, -hanem magukban a tagokban van, mivel nem sajátították el eléggé a hozam fokozásának módszereit és nem biztosították a munka jó megszervezését. Meggyőzzük őket arról, hogy a hibák helyrehozásának egyetlen helyes útja az, ha arra fognak tőre kedni, hogy a szövetkezet jól dolgozzék. A virágzó szövetkezetek nagy száma megmutatja minden szövetkezeti tagnak, hogy a szövetkezetben és csakis a szövetkezetben van az ö és családja megelégedésének és jólétének biztosítéka. Szem előtt kell tartanunk azt is, hogy ki a szövetkezet ellensége. Nem nehéz megérteni, hogy elsősorban az, aki a szövetkezet fejlődésével és megszilárdulásával elveszti lába alól a talajt, hogy kizsákmányolja a dolgozó parasztokat — tehát a kulák. Az esetek tucatszámra bizonyítják, hogy a kulák a fő kezdeményezője azoknak az elkeseredett, de gyak ran hallatlanul ravasz kísérleteknek, amelyek meg akarják hiúsítani a szövetkezet eredményes munkáját, fel akarják bomlasztani a szövetkezeteket. Nem hiába mondják, hogy kutyából nem lesz szalonna, még akkor sem, ha száz kéményben füstölik is. A már említett intézkedéseken kívül, amelyekkel megjavítjuk a mezőgazdasági gépek és műtrágyaszállítását, megjavítjuk a mezögaz dasági szervek, a begyűjtési gépezet, stb. munkáját, a kormány további intézkedéseket is tesz az EFSz-ek gazdasági, pénzügyi és szervezeti megszilárdítására. Hogy megszüntessük a pénzügyi nehézségeket, amelyekbe egyes szövetkezetek . jutottak, a kormány elhalaszt ja a hosszúlejáratú és beruházási kölcsönök törlesztésének és a kamatok fizetésének időpontját A haladékot egy-nyolc évre engedélyezik, minden esetben külön-külön a szövetkezet gazdasági eredményeire és az egy munkaegységre eső jutalék összegére való tekintettel. Annáik érdekében, hogy fokozzuk a szövetkezetek és az egyénileg gazdálkodó parasztok anyagi érdekeltségéta termelés fokozásában, valamint azzal a céllal, hogy fokozzuk a mezőgazdasági termelés általános jövedelmezőségét. a kormány az utóbbi napokban nagyjelentőségű intézkedéseket foganatosított, amelyek értelmében egyes mezőgazdasági termékek felvásárlási árait 24—26 százalékkal emelik. Az árak emelése az idei termésből felvásárolt gabonára vonatkozik. A párt és a kormány minden eszközzel támogatni fogja az egységes földműves szövetkezeteket, fejlődésüket és jövedelmezőségűk tokozását mert a virágzó szövetkezetek felépítése nemcsak a kis- és középparasztok legsajátabb érdeke, hanem a legfőbb eszköz, amelye! fejlesztjük mezőgazdasági termelésünket, biztosítjuk a dolgozók ellátását valamint a könnyű és éleim .szénpar nyersanyagszükség letét. Ha azonban tekintetbe vesszük a falu mai társadalmi-gazdasági szerkezetét a magánszektor ténvieges sú lyát. akkor világos, hogy a mezőgazdasági termelés terjedelmének toknzá sa, valamint a dolgozók életszínvonala szüntelen emelésének érdeke megkö veteli, hogy az állami gazdaságok és az egységes földművesszövetkezetek mellett a kis- és középparaszti gazda Ságoknak is biztosítsuk a hektárhoza mok fokozásához és az állatállomány hasznosságának növeléséhez szükséges gazdasági feltételeket Ez abból a követelményből is következik, hogy parasztpoäbikánk tántoríthatatlanul a munkásosztály és a parasztság szilárd megbonthatatlan szövetségének érdekeit tartsa szem előtt. Ezért a kis- és középparaszti gazdaságoknak a mái említett könnyítések mellett műtrá gyát. nemesített vetőmagot és véleményt kell juttatni, biztosítani keli számukra az állami gépállomások tá mogatását és lehetővé kell tenni -hogy megvásárolják a kisebb fajta gépeket és munkaeszközöket, amelyek segíte nek a parasztoknak a termelés megfe lelő fokozásában Továbbá beruházási hitelt nyújtunk nekik, hegy termőbbé tegvék földjeiket A mezőgazdasági termelés gyorsabb fejlődésének biztosítására a kormány még az idén felemeli az építkezési beruházásokat 350 millió koronára az állami gazdaságok beruházásait 315 millió koronára, az EFSz-III. A dolgozók életszínvi Tisztelt Nemzetgyűlés! Azok az eredmények, amelyeket a dolgozó nép élet és kultúrális szín vonalának emelésében elértünk, egyértelműen bizonyítják, hogy a széles néptömegek olyan életszínvonalat értek el, amelyről a kapi talista kizsákmányolás viszonyaiban nem is álmodhattak. Ez csakis azért volt lehetséges, mert egész népgazdaságunkat a nép szolgála tába állítottuk. A kapitalista tér melésnek értelme és célja az, hogy maximális profitot biztosítson a kapitalista kizsákmányolók számára. Ezzel szemben a szocialista termelés fejlesztésének alapvető célkitűzése az, hogy szüntelenül fejlesszük a munkásosztály, a dől gozó parasztság és a dolgozó ér telmiség anyagi és kultúrális szín. vonalát. Minden törekvésünk végső célja az ember, az ember java és jóléte. A szocialista iparosítás általános eredményei, az ipari termelés soha nem látott fellendülése, valamint a pénzreformnak és a jegyrendszer megszüntetésének pozitív .eredményei lehetővé teszik, hogy a párt és a kormány gazdaságpolitikáját a munkásosztály, a dolgozó pa rasztság és a dolgzó értelmiség életszínvonalának emelésére irányit suk. A dolgozók életszínvonala további és még gyorsabb emelésének érdekében a kormány konkréten azt a célt követi hogy az élelmiszerek és iparcikkek árának rendszeres és tervszerű csökkentésével fokoz za a bérek és fizetések értékét, nö velje a korona vásárlóerejét. Nem vitatható, hogy a jegyrendszer megszüntetésével a dolgozó nép ellátása élelmiszerekkel és iparcikkeké] lényegesen megjavult. Hála valamennyi dolgozó együttes és áldozatkész törekvésének, min denfajta áruból megfelelő készleteket teremthettünk. Látnunk kell azonban azt is, hogy ma még ta pasztalhatók bizonyos hiányok, amelyeknek oka egyrészt magában a termelésben keresendő, amely nem szállít még kívánatos minőségben és szükséges választékban árukat, másrészt pedig magukban a kereskedelmi szervekben rejlik, amelyek még nem voltak képesek operatívan megszervezni a dolgozók keresletének alapos ismeretén alapuló áruellátást. A kormány ezért elhatározta, hogy további intézkedéseket tesz a folyamatos közellátás biztosítására. Elsősorban arról van szó, hogy a kereskedelmi hálózat pontosan betartsa a számára megállapított árufajta tervet és megjavítsa az áruk elosztását. eknek nyújtott állami beruházási hitelt pedig egy milliárd koronára д felemelt anyagi eszközöW üzemi épületok lakások építésére elsősorban a határvidéken működő gépállomások és állami gazdasági dolgozói számára a gép- és traktorpark kibővítésére valamint arra használják fel. hogv az állami gépállomásokat és az állami gazdaságokat felszereljék a szükséges berendezéssel és növeljék a mezőgazdasági kutatás feladatait. Annak érdekében, hogy biztosítsuk a mezőgazdaság számára a szükséges munkaerőket a mezőgazdaság? vidékeken felülvizsgáljuk a szervezett munkaerőtoborzást és azonnal beszüntetjük a szervezett toborzását azokban a mezőgazdasági kerületekben és járásokban. ahol már ma munkaerőhiány tapasztalható Sőt a kormány számos intézkedést foganatosít hogy a mezőgazdaságba. különösen a határvidéken fiatal munkaerők kerüljenek A párt és a kormány széleskörű politikai tömegmunkát indít azokon a vidékeken, ahol a mezőgazdaságban munkaerőfelesleg mutatkozik, hogy a felesleges munkaerőket megnyerje a határvidékre való átte’epülés gondolatának. Ezekkel az intézkedésekkel biztosítjuk a mezőgazdasági termelés további sikeres fejlődését, tántorít hatatlanul követve a munkásosztály és a dolgozó parasztok szövetsége megszilárdításának politikáját. nala és további emelkedése Lényegesen nagyobb gondot kell fordítani arra, hogy a falvakat jobbán ellássuk közszükségleti iparcikkekkel és egyes élelmiszerfajtákkal és ezzel elejét vesszük, hogy a falvakból a városokba járjanak bevásárolni. Szélesebb mértékben szervezzük meg a mezőgazdasági feleslegek felvásárlását a szövetkezeti boltok útján. Megjavítjuk az áruellátást azokban a cikkekben, amelyek iránt nagy a kereslet, különösen néhány napi közszükségleti cikkben, kisebb szerszámban és mezőgazdasági szükségleti cikkben. A kormány hathatós intézkedéseket foganatosít, hogy kibővítse az élelmiszerek árufajtáit és következetesen követi majd azt az Irányvonalat, hogy gazdagabban lássuk el a dolgozó ember asztalát, Kibövitjük sok iparcikk fajtáját is és fokozzuk a cement., építő és egyéb anyagok szállítását apró lakásja. vitások, családi házépítések, mezőgazdasági települések és mezőgazdasági objektumok stb. építésének lavára A kereskedelmi szervezetektől megköveteljük, hogy a piac sokoldalú vizsgálatával rugalmasan megállapítsák a dolgozók szükségleteit és biztosítsák azok kielégitesét. A belkereskedelmi minisztérium jobban elmélyíti a kereskedelmi hálózat személyzetének nevelését és gondoskodik arról, hogy a dolgozó fogyasztókat udvariasan és előzékenyen szolgálják ki. A szocialista és szövetkezeti kereskedelemben nem (tűrhetjük, hogy a vásárlókkal gorombán és illetlenül viselkedjenek. Erélyesebben kell arra törekednünk, hogy megjavítsuk árucikkeink minőségét és ügyelnünk kell arra, hogy áruink megfeleljenek a dolgozók ízlésének és igényének. Fokoznunk keli a technológiai fegyelmet azokban az üzemekben, amelyek közszükségleti cikkeket és élelmiszereket állítanak elő, tökéletesítenünk keli a technológiát, meg kell szigorítanunk a minőségi ellenőrzést a gyártási folyamat minden szakaszán és az üzemeket következetesen rá kell vennünk, hogy egyenletesen teljesítsék az árufajták torvét a dolgozók kívánságának és keresletének megfelelően. A legfontosabb azonban az, hogy a termelési ágazatok munkásai, műszaki és egyéb dolgozói megértsék az áru minőségéiák nagy jelentőségét és kihasználva a szocialista rendszer minden előnyét, kifejlesztve a szocialista munkaversenyt, bebizonyítsák, hogy szocialista vállalataink jobb minőségű, szebb, ízlésesebb és olcsóbb árut képesek termelni, mint a kapitalista vállalatok. Nagy figyelmet kell fordítanunk a közös étkezdékre, a vendéglátó üze(Folytatás a 6. oldalon.) \ I
