Szabad Földműves, 1953. július-december (4. évfolyam, 28-52. szám)

1953-09-13 / 37. szám

12 Folifmiiws 1953. szeptember 13. tbaOíTď Luigi Longo a trieszti kérdésről Luigi Longo, az Olasz Kommunista Párt főtitkárhelyettese vasárnap Bo­lognában,’ az 1943 szeptember 8-i ese­mények — az olasz ellenállási mozga­lom megindulása — tizedik évfordu­lója alkalmából beszédet mondott, a­­melyberi foglalkozott a trieszti kérdés­sel. Luigi Longo erről a következőket mondotta: — Csak az olasz békeszerződés tisz­­teletbentartásával, az összes idegen csapatok kivonásával Trieszt területé­ről és szabad, demokratikus önkor­mányzat megteremtésével lehet bizto­sítani az isztriaiak érdekének védel­mét, Európa békéjét és Olaszország biztonságát. Az olasz kormánynak fel kell szólítania az olasz békeszerződést aláíró hatalmakat, hogy tartsák tiszte Jetben az általuk aláírt békeszerző­dést. A jugoszláv klikk ezáltal elszi­getelődnék és lehetővé válnék, hogy az olaszok és a triesztiek megvédjék sa­ját nemzeti érdekeiket. Az adott hely­zetben Olaszország számára más meg­oldás nem lehetséges. Úgy látszik a­­zonban, hogy a Pella-kormány még mindig nem értette meg a politikai i­­rányvonal megváltoztatásának szüksé­gességét, azt, hogy Olaszországot ki kell szabadítani az imperialisták igája alól. Nem látja be, hogy harcias han­goskodással nem lehet kijavítani De Gasperi politikájának hibáit. Az olasz kormány nem akar élni a békeszerző­dés nyújtotta lehetőséggel, mert ez a békés megoldáshoz vezetne és az olasz kormánynak igénybe kellene vennie a Szovjetunió segítségét is. Ahelyett, hogy az olasz kormány erre az útra lepne, a kereszténydemokrata kor­mányférfiak jobbnak látják továbbra is atlanti uraik parancsait lesni, pedig ezek az urak Olaszország jelenlegi ka­tasztrofális helyzetének okozói — mondotta Luigi Longo. Az Egyesült Államok Kommunista Pártja országos bizottságának nyilat­kozata a „munka ünnepe" alkalmából A „Daily Worker” közölte az Egye­sült Államok Kommunista Pártja or­szágos bizottságának nyilatkozatát a szeptember 7-$ hagyományos „munka ünnepe” alkalmából. Az országos bizottság felhívja a mun­kásokat, hogy küzdjenek a békéért és élesen bírálja az amerikai szakszer­vezeti vezetőket, mert támogatják a Wall Street monopóliumainak külpoli­tikáját. A nyilatkozat rámutat, hogy az amerikai munkásosztály veszélyes politikai és gazdasági körülmények kö­zött él és kjelenti: az amerikai mono­­■polisták mindent megtesznek, hogy fo­kozzák a nemzetközi feszültséget, meg­hiúsítsák a koreai békés rendezés lehe­tőségét. Az állandó háborús veszély mellett — mondja a nyilatkozat — az amerikai népet „a fasizmus rosszin­dulatú daganata, a maccarthyzmus” fenyegeti, s új komoly gazdasági vál­ság réme rajzolódik ki előtte. Boleslaw Bierut beszéde a termés ünnepén Szeptember 6-án Szozecinbem meg­tartották a termés hagyományos ün- ! népét, amelyre Lengyelország minden részéből parasztküldöttségek érkeztek. A mezőgazdeság élenjáró dolgozói­nak küldöttsége buzaika’ász.koszorút nyújtott át Bjleslaw Bierutnek, a mi- ! nisztertanács elnökének, aki a kor- | mány tagjai és a Lengyel Egyesült i Munkáspárt vezetői élén résztvett az j ünnepségen. Boleslew Bierut az ünnepség részt- ! vevőihez fordulva a többi között ezt j m indotta: — A termés ünnepe az ősi lengyel: Szozecinben, ez az ünnepség, amelyen i összegezzük eredményeinket, a legjobb j válasz az óceántúli imperialistáknak, adenauerista hitlerista szövetségeseik­nek, valamin* az országból kiűzött ka­pitalistáknak és földesuraknak, a len­gyel nép árulóinak. — A lengyel nép nem felejtette el és sohasem felejti el azokat a tanulsá- i gokat, amelyek felszabadító harcából I és egész történetéből levon. Ma érté- j kelni tudja szabadságát és népi ha, 1 talmát, amelýy népünk függetlenségé- I nek szilárd alapja. Az amerikai és új- j hitlerista háborús gyújt tgatók semrn - j lyen mesterkedései nem tudják sem ! most, sem a jövőben elvenni a len- : gyei néptől vívmányait. Nincs és nem j is lesz a világon olyan erő, amely | megingathatja a béke, a haladás és i a szabadság népeivel való egységűn- • két. —Barátság és alkotó békés együtt- ‘ működés egyesít minket nemcsak min- j den szomszédos néppel, közöttük aj Német Demoktatikus Köztársaság dol- | gozó népével, de az egész béketábor- j ~al is, amelynek élén a hatalmas Szov. j jetun ó, kipróbált barátunk halad, a- ; melyet örök testvéri barátság szálai i fűznek hozzánk. Bierut rámutatott azokra a hatal- i más változásokra, amelyek a lengyel i falvakban végbementek a földreform , és a népi állam által a parasztságnak nyújtott széleskörű támogatás követ- j keztében és megállapít ..fia, bogy a Lengyel Népköztársaság kománya J szükségesnek tartja még jobban nö- j vélni ezt a segítséget. — A népi Lengyelország ipara — folytatta Bierut, — ma már el tudja látni a falvakat a legmodernebb gé pékkel, traktorokkal, teherkocsikkal, kombájnokkal és más mezőgazdasági gépekkel, valamint műtrágyával. Ter­melésünk évrői-évre né és a közeljö­vőben teljes mértékben megfelel a mezőgazdaság szükségleteinek. A me­zőgazdasági főiskolák és technikumok évről.évre több mezőgazdaság: szak­embert — agronómust, z»technikust, állatorvost, talajjav'tót stb. — képez­nek. Mindez megteremti a szükséges feltételeket a mezőgazdaság és az ál­lattenyésztés további fejlesztése szá­mára. Bierut befejezésül foglalkozott a me­zőgazdaság: termelőszövetkezetek si­kerei vei. — A mezőgazdasági termelés eme­lése — mondotta Bie~ut — ma az egész nép ügye, közös feladata a test­véri szövetségben egyesült munkások­nak és parasztoknak. A gyűlés után felvonulás volt, ame­lyen ötvenezer paraszt vett részt. Az erőszak és a terror jegyében zajlottak le a nyugatnémetországi választások A vasárnap megtartott nyugatnó-1 met országi választások a nyílt és a 1 titkos terror, a féktelen soviniszta úszí- : tás, zsarolás, hamisítás, a szaivezó pol­gárok megfélemlítése jegyében folytak : le. Az Adeneuer-kfflck és az amerikai : megszállók törvénytelen eszközökkel í igyekeztek olyan választás eredményt kicsikarni, amely lehetővé, teszi, hogy ’ folytassák eddigi politikájukat, azt a j politikát, amely a német nép létét és ! a békét veszélyezteti. Adenauerék a terror és íz. uszítás mellett főleg a Németország К immu. j nista Pártja és más, megegyezésre ! kész hazafias pártok ellen rányuló csalárd választótörvényre támaszkod- j tak. Vasárnap, a választás napján a nyu­gati megszálló hatalmak és bonni sze­kértolóik széleskörű intézkedéseket tettek a választók megfélemlítésére és a népakarat meghamisítására. A meg­szálló hatóságok a nagyobb vá-osok­­ban és ipari központokban állig fel­fegyverzett csapatokat vontak össze és vonultattak fel a szavazóhelyiségek 'elé. A bonni rendőrminisztérium a karhatalom százezer tagját és fassz­­ta bérencekből álló »rendezögá-dát« mozgósította л választók terrorizálá­sára. A választóhelyiségeket rpindenütt rendőrség szállta meg. Az Adenauer-klikk autóbuszokon többezer, a Német Demokratikus Köz­társaságból megszökött fasisztát a remscheidsolinger.i választókerületbe küldött, ahol Németország Kommunis­ta Pártja Max Reimant, a párt elnö­két jelölte képviselőnek. A fas.zsta bérencek a választókerületben hamis szavazatokat adtak le, hogy megaka­dályozzák Max Reimann közvetlen megválasztását. Németország Kommunista Pártja a csaló választó törvény alapján csak az esetben /ették volna figyelembe a mandátumok elosztásánál, ha valame­lyik választókerületben közvetlen vá­lasztással behozta volna jelöltjét, vagy ha az egész országban leadott szava­zatok több mint 5 százalékéi kapta volna meg. A bonni hatolmbit oriók a külföldi megszállók közreműködésével megakadályozták ezt. Erős nyomást gyakorolt a válasz­tókra a katolikus egyház is. Bajoror­szág és Rajnavidék sok helyén a va­sárnapi mse után a plébánosok zárt .sorokban vezették a választóhelyiség, be és Adenauer pártjára szavaztatták le a hívőket. A választási bizottságok » leadott szavazatok jelentékeny részét érvény­telennek nyilvánították. , Ennek oka a terror és a csalás mel­lett a jobboldali szoc'áldemokrata ve­zetők ingadozó, következetlen politi­kája és az Adenauerräl szembeforduló hazafias erők akc'óegysége ellen irá­nyuló magatartása volt. A »F”eies Volk« felhívja Nyugat - Németország dóig ozóit, hogy nemzet­közi munkásosztály és a béke erői iránti kötelességük tudatéban fokozzák erőfeszítésüket a kommunista, seoc.ál­demokrata és pártonkivüli munkások teljes akcióegységének megteremtésé­re és harcoljanak még elszántabban »z Ademmer„klikk jogtiiprásai ellen. Németország Kommunista Pártjának helyes és becsületes politikája, amely összhangban van az egész német nép és a béke érdekeivel, vége-edményben győzni fog! — emeli ki a »Freies Volk«. „Meg kel! ft*rem'tit> a Német Demokratikus Köztársaság és Nyuga!-Némeforsz4>g munkás­­osztályénak testvéri együttműködéséi“ Walter Ulbricht elvtárs beszéde Walter Ulbricht, a Német Demo- , kratikus Köztársaság miniszterelnök­­helyettese, Németország Szocialista Egységpártja központi bizottságának első titkára, résztvett és beszédet mondott a vasárnap rendezett hagyo­mányos úidersdorfi munkás- és pa­rasztnapon. Beszédében hangsúlyozta: a jelen­legi politikai helyzetben az a legfon­tosabb feladat, hogy a béke és né­met egység hívei összefogjanak és e. a munkás, és parasztnapon. gyüttesen küzdjenek a háborús szer­ződések meghiúsításáért. — Meg kell teremteni a Német De­­met Demokratikus Köztársaság és Nyugat Németország munkásosztályá­nak testvéri együttműködését! Meg. fogadjuk, hogy minden módon támo­gatni fogjuk Nyugat-Németország munkásosztályát és békeszerető erőit a német nép ellenségeivel vívott küz­delmünkben — mondotta Walter Ulb­richt. Külföldi hírek DELHI Az indiai sajtó elítéli az Egyesült Államok álláspontját a koreai kérdés­ben. A „Hindustan" című kalkuttai lap írja: „Az Egyesült Államok nemcsak a béke ügyének okozott kárt, hanem bizonyította azt is, hogy lenézi az ENSz-t.” A „Times Of India” a teljes ülé en lefolyt szavazást kommentálva kiemeli, hogy — az Egyesült Államok számára a győzelem lényegében er­kölcsi vereség... Teljesen nyilvánvaló, hogy Távol-Keleten nem lehet béke ad­dig, amíg nem rendezik Tajvan kérdé­sét és Kína ENŠz-tagságát olymódon, amely megfelel Kína reális helyzeté­nek. ♦ TEHERÁN Júliusban és augusztusban tárgyalá­sok folytak a Szovjetunió iráni keres­kedelmi képviselője és az iráni nemzet­­gazdasági minisztérium között. A tár­gyalások eredményeként szeptember 3-án levélváltásra peruit sor M. I. Kuznyecov, a Szovjetunió képviselője és Pur-Homajun iráni nemzetgazdasági miniszter között. A levélváltás szerint a soronkövetkezö egyéves időszakban növelik a Szovjetunióból Iránba és Iránból a Szovjetunióba irányuló áru­­szállítások kontingensét. A megállapo­dás szerint a Szovjetunió és Irán köl­csönös áruforgalma az előző évihez vi­szonyítva jelentékenyen megnövekszik és a szovjet-iráni kereskedelemben ha­gyományos árukra terjed ki. ♦ BÉCS Az osztrák közvéleményben növekvő nyugtalanságot és felháborodást kelte­nek a hitlerista volt hadsereg katonái­nak és tisztjeinek külömböző „talál­kozói”, amelyeken fékeveszett revan­­siszt.a és militarista propaganda fo­lyik. Az „Österreichische Volksstimme” jelentése szerint a háború által sújtott haladó személyek egyesületének nem­rég tartott gráci értekezletén, amelyen a szocialista párt és a néppárt tagjai, kommunisták és pártonkívüliek vettek részt, egyhangúlag tiltakozó határoza­tot fogadtak el nyugatausztriai mili­tarista „találkozók” ellen. ♦ LONDON Lord Elibank konzervatív főrend ír­ja a „The Times”-ban közölt levelében: „Dulles sok felesleges fenyegetőzés során arra célzott: a koreai 16 hatal­mi nyilatkozat alapján Anglia a többi között arra kötelezte magát, hogy részt venne az ellenségeskedések Man­dzsúriára való kiterjesztésében, ha is­mét kitörnének a harcok. Ez az ügy életbevágóan fontos és azt javasolom, értessük meg a lehető legteljesebb ha­tározottsággal az Egyesült Államok közvéleményével: az angol parlament j szünet előtt mindkét házában elhang­­j zott kijelentésekből világosan kitűnik, j hogy Anglia nem tekinti magát a j Dulles által említett módon lekötele- i zettnek.” Több mint öt hét telt el azóta, hogy Koreában elhallgattak a fegyverek. Ez idő alatt a fegyverszüneti egyez­mény előírásainak megfelelően megkez­dődött a hadifoglyok hazatelepítése, megalakultak a fegyverszünet betartá­sát ellenőrző bizottságok s napirendre került a fegyverszüneti egyezménynek az a pontja is, amely előírja, hogy po­litikai értekezletet kell tartani a ko­reai kérdés békés rendezésére. Az egész békeszerető emberiség féltő ag­godalommal figyeli a politikai értekez­let előkészületeit, hiszen a koreai kér­dés békés rendezése jelentősen hozzá­járulhat a nemzetközi feszültség csök­kentéséhez. Ugyanakkor azonban a koreai fegy­verszünet üáírása óta eltelt több. mint öt hét eseményeiből az is kitűnik, hogy egyes amerikai agresszív körök még korántsem mondtak le távolkeleti hó­dító terveikről. A tények azt bizonyít­ják. hogy e körök minden eszközzel fenn akarják tartani, sőt ki is akarják bővíteni támaszpontjaikat a Távol-Ke­leten. Alig néhány nappal a koreai fegy­verszünet aláírása után Dulles ameri­kai külügyminiszter távolkeleti útra indult. Első útje Dél-Koreába vezetett, s többnapos tárgyalás után úgyneve­zett .segélynyújtási” egyezményt irt alá Li Szin Mannal. Ez az egyezmény, amely megpecsételi az Egyesült Álla­mok és Dé'l-Korea katonai szövetségét, „megengedi” az amerikai hadseregnek, hogy továbbra is Dél-Korea területén Az agresszív távolkeleti katonai szövetség terve fokozására, de nem az amerikai impe­rialisták által követelt mértékben. Mi a magyarázata annak, hogy a Josida­állomásozzon, továbbá az amerikai fegyveres erők beavatkozását helyezi kilátásba az esetre, „ha a koreai hábo­rú kiújul”. \ Dulles útja ezután Tokióba vezetett, s mindent elkövetett, hogy megszilár­dítsa az Egyesült Államok és Japán ka­tonai szövetségét. Az amerikai külügy­miniszter követelte Jossida japán mi­niszterelnöktől, hogy gyorsítsák meg az ország újrafelfegyverzését. Ezzel egyidejűleg Radford és Tump amerikai tengernagyok Taivan szigetére utaztak, hogy a helyszínen tanulmányozzák a Kuomintang-klikknek nyújtandó segély növelésének kérdését. A „segélyt” rész­ben fegyverzet formájában, részben pe­dig olymódon nyújtanák, hogy ameri­kai tiszteket és katonai szakértőket küldenek Taivanra. A két amerikai tá­bornok látogatása kapcsán az összes amerikai lapok mintegy parancsszóra követelni kezdték,' hogy az Egyesült Államok — a Dulles—Li Szin Man-féle egyezmény mintájára — kössön kato­nai egyezményt Csang Kai-sekkel. A „New York Herald Tribune” értesülése szerint ez az egyezmény már meg is született. Miután az Egyesült Államok Szolgáltatják — írja a lap — Csang Kai-sek egész katonai felszerelését, jo­guk van beleszólni annak felhasználá­sába. Az egyezmény — a jelentések szerint — azt írja elő, hogy minden fontosabb (csagkaisekista) hadművele­tet előzetesen, jóváhagyás céljából je- i lenteni kell az Egyesült Államok ha- I ditengerészete csendesóceáni parancs- I nokságának. Világos, hogy mit akar az amerikai | imperialisták nagy távolkeleti aktivitá- | sa: az amerikai katonai vezetők azon j mesterkednek, hogy Dél-Koreából, Tai- . vanból és Japánból az Atlanti szövet- i séghez hasonló támadó katonai blok­kot kovácsoljanak össze a Távol-Ke- , létén. Szeretnék egy közös katonai szövetségbe tömöríteni ezeket az or­szágokat, hogy egy nagy felvonulási te­rületet nyerhessenek a Kínai Népköz­­társaság és a Koreai Népi Demokrati- ! kus Köztársaság elleni agresszió cél- l jaira. Az amerikai agresszív körök e­­zeket az előkészületeiket annyira ci­nikus nyíltsággal folytatják, hogy a nyugati sajtó egy része is leplezet­lenül ír róluk: „Bizonyos koreai (dél­koreai — A szerk.) és washingtoni i körökben — irta a napokban Driberg 1 angol munkáspárti képviselő a „Rey- ' nolds News” című angol lapban — megfigyelhető olyan törekvés, hogy mindent megtegyenek a fegyverszünet meghiúsítására, valamint egy még vé- j resebb háború ki robbantására Li Szin | Man és természetesen Csang Kai-sek j érdekében”. A tervezett „távolkeleti Atlanti Sző- j vétség" azonban meglehetősen ingatag j alapokra épül. Köztudomású, hogy Li Szin Man gyűlölt rendszere Dél Ko­reában az amerikai szuronyok támo­gatásán „nyugszik". Csang Kai-sek véres és korrupt uralmával szemben az egész világon megvetés nyilvánul meg. Japánban sem mennek kedvezően a dolgok az amerikai imperialisták számára. Az amerikai tervek a hár­masszövetség legfőbb pillérének, Ja­pánnak kellene lennie, Japán volna a két előretolt támaszpont — a déliko­reai és a taivani háborús tűzfészkek felfegyverzett hátországa. Az utóbbi időben azonban Japán amerikai meg­szállóinak már nemcsupán a néptöme­gek ellenállásával kell szembenézniük, hanem számolniok kell a japán ural­kodó körök bizonyos ellenállásával is. Jellemzó például, hogy Dulles tokiói utazása nem járt sikerrel, s hiába kö­vetelte az amerikai külügyminiszter az ország Ujrafelfegyverzésének meggyor­sítását, Josida kereken kijelentette: Japán ez idő szerint négy hadosztály­nál többet nem állíthat fel. így történt azután, hogy Dulles, miután visszatért Washingtonba bosszúsan kijelentette: Japán nem fejt ki elegendő erőfeszí­tést „önvédelme terén”. Knowland a­­merikai szenátor pedig elcsen kirohant a japán kormány ellen és azzal vádolta Japánt, hogy elhanyagolja a megfelelő „védelmi", előkészületeket. A legutóbbi hírek szerint Josida uta ­sításokat adott a japán fegyverkezés kormány, ez az „amerikai” kormány, bizonyos fokig ellenállt Dulles köve­telésének” Ez elsősorban abban leli magyarázatai, hogy a japán közvéle­■ meny egyre erőteljesebben síkra szál1 az újra felfegyverzés eilen, amely újabb és újabb terheket ró a japán tömegek­re, s növeli az ország lakosságának nyomorát A japán kormány állásfog­lalásának hátterében ott vannak az ország súlyos gazdasági nehézségei is A japán gazdaság, amelyet tönkretett az amerikai megszállás és a „segély­­politika” képtelen elviselni a fegyver­kezési verseny terheit. Ugyanakkor va­lósággal gúzsba köti az országot az az ■ amerikai tilalom, amely megtiltja a I kereskedelmet a Kínai Népköztársa­­j Sággal. A japán üzleti körök egyre erőteljesebb nyomást gyakorolnak a kormányra, hogy szélesítsék ki a ke­reskedelmet Kínával. Nemrégiben я parlamentben határozati javaslatot fo­gadtak el a Kínával való kereskedelmi kapcsolatok fejlesztésére. A japán kormánynak ez a magatar- I tása azt is megmutatja, hogy milyen komolyan csökkent a Távol-Keleten az amerikaiak tekintélye a koreai aaresz­­szió kudarca miatt. Egyben megmutat- I kozik itt az egész tervezett távolkeleti ' katonai szövetség belső gyengesége. Szabad Földműves s Földművelésügyi Megbízotti Hivatal hetilapja — Kiadóhivatal Bratislava KrlžkovS 7. — telefon 332-9S — Szerkesztőség Bratislava. Krivkové 7 — Telefon. 243-46. _ Főszerkesztő: Major Sándor. — Kiadta az „Štát DÔdohosp nakladateľstvo* n. p závod Bratislava Krlžková 7. — Nyomja' Merkantllné tlačiarne n. p. zz.. Bratislava. L7L Nái^ oovstania 41. - Irányftő postahivatal Bratislava. 2 - Előfizet*« vn évre: 20 Kčs, félévre 10-, Kčs. A lap felmondhatő minden és végén okt elsejéig — Fng szám.: PIO 666/62 fv 1

Next

/
Oldalképek
Tartalom