Szabad Földműves, 1953. július-december (4. évfolyam, 28-52. szám)
1953-09-20 / 38. szám
Д szocialista faluért! ízab&Ci Földműves A FÖLDMŰVELÉSÜGYI MEGBÍZOTTI HIVATAL LAPJA Bratislava, 1953 szeptember 20. Ára 40 fillér IV. évfolyam 38. szám A szocialista építés és átépítés legfőbb eredménye tehát az első ötéves tervben az, hogy a csehszlovákiai népgazdaság, különösen pedig az ipari termelés ma a Csehszlovák Köztársaság önállóságának és függetlenségének, államunk gazdasági erejének és védelmi képességének biztos és rendíthetetlen alapját alkotja. v Viliam Široký miniszterelnök kormánynyilatkozata a Nemzetgyűlés 1953. szeptember 15-i ülésén A Nemzetgyűlés őszi ülésszakának megnyitása a köztársasági elnök részvételével A Csehszlovák Köztársaság; Nemzetgyűlése kedden, szeptember 15-én délelőtt ült össze hetvenlietedik ülésére, amelynek programmján a Nemzetgyűlés új elnökének megválasztása szerepelt. — Az ülésen megjelent Antonín Zápotocký köztársasági elnök. A Nemzetgyűlés épülete előtt a köztársasági elnököt Anežka Hodinová-Spurná, a Nemzetgyűlés elnökhelyettese, Viliam Široký miniszterelnök, dr. Jaromír Dolanský, a miniszterelnök első helyettese, dr. Alexej Cepička, a miniszterelnök első helyettese, hadseregtábornok, nemzetvédelmi miniszter, Václav Kopecký közművelődésügyi miniszter és Jindf'ich Uher földművelésügyi miniszter, miniszterelnökhelyettesek, Jozef Való, a nemzetgyűlés elnökhelyettese és Jozef Kováčik, a Nemzetgyűlés főtitkára üdvözölték. Amikor Antonín Zápotocký köztársasági elnök Smetana „Uibuša" című operájának ünnepélyes harsonahangjai mellett Jozef Valónak, a nemzetgyűlés elnökhelyettesének kíséretében páholyába lépett, a képviselők, a kormány tagjai, valamint az összes vendégek hosszantartó, szívélyes ünneplésben részesítették A Nemzetgyűlés teljes ülésén megjelent Viliam Široký miniszterelnök, helyetteseivel és a kormány többi tagjaival. A díszpáholyokban helyet foglaltak Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának titkárai, közéletünk és kultúréletünk, a központi hivatalok képviselői és a dolgozók küldöttei. A Nemzetgyűlés ülését Anežka Hodinová-Spurná, a Nemzetgyűlés elnökhelyettese nyitotta meg és a Nemzetgyűlés nevében melegen üdvözölte Antonín Zápotocký köztársasági elnököt. Az ülés napirendjén a Nemzetgyűlés új elnökének megválasztása szerepelt. A Nemzetgyűlés új elnökévé a csehek és szlovákok Nemzeti Arcvonala képviselőinek javaslatára egyhangúlag Zdenek Fierlinger képviselőt választotta meg. A választás eredményét a Nemzetgyűlés hosszantartó tapssal üdvözölte. Zdenek Fierlinger, a Nemzetgyűlés újonnan megválasztott elnöke, ezután átvette az ülés vezetését. Beszédében, amelyben megköszönte a Nemzetgyűlés bizalmát, többek között ezeket mondotta: „Nemzetgyűlésünk állami berendezésünk fontos láncszemét kénviseli. Ha ma e Nemzetgyűlés utolsó négy és fél évi tevékenységét áttekintjük, látjuk, mily gazdag volt e tevékenység gyümölcse és mindaz, amit végeztünk, menynyire népünk javára, biztonságának és újonnan szerzett önállóságának ée a békének biztosítására szolgált. Az alkotó munka pezsgő élénksége azonban törvényhozó tevékenységünket egyre újabb feladatok elé állítja, amelyeket lelkiismeretesen akarunk teljesíteni. Azt akarjuk, hogy törvényhozó tevékenységünk sikeresen fejlődjék, hogy állandóan értékes hozzájárulást jelentsen a legszélesebb polgári rétegek jólétének emeléséhez és az egész világ békéjének megszilárdításához. Azonban azt is akarjuk, hogy Nemzetgyűlésünk tagjai, akik közéletünk és gazdasági életünk legkülönbözőbb szakaszairól gyűltek egybe, választóik teljes bizalmával felfegyverkezve, lelkiismeretesen teljesítsék fontos küldetésüket, mint a nép igazi képviselői, segítsék a polgárokat a törvények megismerésében és állandóan ellenőrizzék, hogy ezek a törvények és a kormány politikája hogyan valósul meg és válik be a gyakorlatban. Azt akarjuk, hogy új szocialista törvényeink őrzői legyenek, hogy féltékenyen őrködjenek az állam és népi demokráciánk érdekei fölött és hogy jó védelmezői legyenek az összes törvényes polgári jogoknak is. Egyszóval azt akarjuk, hogy mint a nép által választott képviselők fontos, élő kapcsot képezzenek a polgárok tömege és az állam között Azzal, hogy megszilárdítjuk a törvényeinkbe vetett bizalmat, segíteni fogjuk megszilárdítani a város és a falu testvéri szövetségét, a munkások, parasztok és a dolgozó értelmiség szövetségét, segítünk megteremteni a kommunisták és a nemkommunisták igazi és megbonthatalan egységét, hogy ennek az államnak valamennyi becsületes polgára, népi demokráciánk minden odaadó barátja egy nagy család tagjának érezze magát, hogy megnyerjük őket a szocialista haza, az összes dolgozók boldog otthona felépítésén végzendő közös munkára. Mindent megteszünk — mondotta végezetül, .— hogy hazánk a szocialista rendszer hatalmas bástyájává, a dolgozó nép demokráciájának igazi országává és boldog otthonává legyen! A Nemzetgyűlés ezután további elnökhelyettessé Ján Harus képviselőt választotta meg. A teljes ülés után a köztársaság elnöke a miniszterelnöknek és helyetteseinek Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága politikai titkársága tagjainak és a Nemzetgyűlés elnökhelyetteseinek jelenlétében fogadta Zdenék Fierlingert, a Nemzetgyűlés elnökét. Antonín Zápotocký köztársasági elnököt távozásakor a Nemzetgyűlés tagjai, a Csehszlovák Köztársaság kormányának tagjai és az összes jelenlévő vendégek hosszantartó tapssal kisérték. Kedden, szeptember 15-én délután a Nemzetgyűlés 7H. ülésére ült össze, amelyen Viliam Široký miniszterelnök felolvasta a csehszlovák kormány nyilatkozatát. A Nemzetgyűlés fontos ülésén jelen volt Antonín Zápotocký köztársasági elnök is. A köztársasági elnököt a Nemzetgvűlés épülete előtt Zdenék Fierlinger, a Nemzetgyűlés elnöke, a miniszterelnök és helyettesei, valamint a Nemzetgyűlés főtitkára fogadták. A köztársasági elnököt Andrej Ziak, a Nemzetgyűlés alelnöke kísérte el páholyába. A köztársasági elnök megérkezése után üdvözölte a prágai diplomáciai testület megjelent tagjait. A Nemzetgyűlés ülésén jelen voltak Viliam Široký miniszterelnök, dr. Jaromir Dolanský, a miniszterelnök első helyettese, dr. Alexej Cepiéka hadse regtábn m о к, a miniszterelnök első helyettese, nemzetvédelmi miniszter, Václav Kopeck,ý miniszterelnökhelyettes, a kulturális ügyek minisztere, Jindrieh Uher földművelésügyi miniszter, miniszterelnökhelyettee és a kormány további tagjai. A díszpáholyokban helyetfoglaltak a Prágában akreditált nagykövetek, követek és a diplomáciai testület más tagjai. Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának titkárai, kulturális és közéletünk vezető személyiségei Az ülésen továbbá részt vett a dolgozók sok képviselője is. Zdenék Fierlinger, a Nemzetgyűlés elnöke megnyitotta az ülést és a Nemzetgyűlés nevében szívélyesen üdvözölte Antonín Zápotocký köztársasági elnököt, akit a kénviselők és a többi jelenlévők hosszantartó, lelkes tapssal fogadtak. A jelenlévők viharos tapsa közepette ezután Viliam Široký miniszterelnök emelkedett szólásra, hogy megtegyre a csehszlovák kormány nyilatkozatát. A miniszterelnök kormánynyilatkozatát gyakran szakította félbe a képviselők lelkes tapsa. A Nemzetgyűlés elhatározta, hogy szerdán, szeptember 16-án lefolytatja a kormánynyilatkozat vitáját. Zdenék Fierlinger, a nemzetgyűlés elnöke ezután félbeszakította az ülést és közölte, hogy azt szerdán, e hó 16-án reggel 9 órakor folytatják. A Nemzetgyűlés ülésének végén valamennyi jelenlévő ismét lelkes, szűnni nem akaró tapssal ünnepelte és éltette Antonín Zápotockýt, a köztársaság elnökét. A kormány nyilatkozata a Nemzetgyűlésben I. A népgazdaság eddigi sikerei és továbbfejlesztésének legközelebbi feladatai Tisztelt Nemzetgyűlés! Köztársaságunk szocialista építésében fontos és halaszthatatlan feladatok állnak előttünk. Enged jék meg, hogy a kormány nevében és megbízásából beszámoljak önök nek ezekről a feladatokról és ugyanakkor egy sor intézkedést tér jesszek elő, amelyeket a köztársa ság kormánya elhatározott. Mindenekelőtt röviden össze akarom foglalni köztársaságunk szocialista építésének és átépítésének eddigi eredményeit, és ezt annál in kább, mivel néhány hónap múlva befejezzük első ötéves tervünket. Amikor Csehszlovákia dolgozó népe köztársaságunknak a Szovjet Hadsereg által történt felszabadj tása után megvetette a szocializ. mus alapjait, az a feladat állt előtte, hogy biztosítsa a termelőerők fejlődését és ugyanakkor ala posan átépítse Csehszlovákia iparát. Mint ismeretes, Csehszlovákia a világ fejlett ipari országai közé tar. tozott. A csehszlovákiai ipar szerkezete, egyenlőtlen területi elosztása, amelyet a kapitalistáktól kaptunk örökbe, nem adták meg ennek a fejlődésnek sem előfeltételeit, sem pedig lehetőségét. Ezért meg kellett kiizdenünk iparunk messzemenő átépítését, hogy ez az ipar a szó cialista népgazdaság fejlődésének, a munkásosztály és az egész dolgozó nép élet. és kulturális színvonala szüntelen emelkedésének megbízha tó alapja legyen és így biztosíthas suk a szocialista országépítés alap vető célkitűzésének teljesítését — a tárasadalom szüntelenül növekvő anyagi szükségleteinek maximális kielégítését. A csehszlovák ipar kapitalista szerkezetét rendkívül szűk és egyre szűkülő nyersanyagalap jellemezte: azok az iparágak, amelyek a külföldi piac számára termeltek szükségleti cikkeket, (textil-, üveg- és cipőipar), nagy túlsúlyban voltak. A kapitalisták ugyanis elsősorban a könnyűiparba fektették be tőkéjüket, mivel ezek a befektetések gyorsan eredmé nyeztek nagy profitot, Az üzemek, amelyeket a kapitalisták építettek fel, egészségügyi és biztonsági be. rendezéssel egyáltalában nem voltak kielégítően felszerelve. A csehszlovákiai ipar szerkezetét továbbá a gépipar helytelen összetétele jellemezte, amely magas színvonala és nagy kiterjedése ellenére nem volt képes ellátni Csehszlovákia népgazdaságát fontos gépekkel, mű. szerekkel és berendezésekkel. A gyártmányok nagy részénél a gép ipari termelés arra volt utalva, hogy fontos alkatrészeket külföldről hozzon be. A vasérc, szinesfémércek és egyéb nyersanyagok bá nyászata feltartóztathatatlanul csökkent. Ezért évről évre fokozó dott Csehszlovákia függősége a kül földi kapitalista piacoktól és Cseh Szlovákia ipara egyre inkább a külföldi monopolisták uralma alá került. A csehszlovák gazdaság mélyreható válsága és az ipari munkásság tömeges munkanélküli sége állandó idült jelenséggé vált. Csehszlovákia ipara magas műszaki színvonala, nagyszerű munkás és műszaki káderei ellenére nem fejlődött, hanem fejlődésében megállt, sőt visszaesett A csehszlovákiai iparnak ez a helyzete még kedvezőtlenebbül nyilvánult meg Szlovákiában, ahol tömegesen le. építették az amúgy is kevésszámú ipari vállalatokat és Szlovákiát va lósággal konzerválták egy visszamaradt agrárország szintjén. A csehszlovák burzsoázia képtelen volt arra, hogy ezen a téren bár mit is megváltoztasson és valami féle hathatós intézkedéseket tegyen az ipar és az egész népgazdaság gyökeréig ható szerkezeti válsá gának megszüntetésére. Ellenkező leg, ragadozó érdekeihez mérten Csehszlovákia iparát — a csehszlovákiai nép nemzeti és állami érdé keivel szöges ellentétben — aláren delte a külföldi imperialista monopóliumok érdekeinek és szükség teteinek és így iparunk a kapitalizmus viszonyai közepette csak a tartós válságot és visszafejlődést láthatta maga előtt, mint fejlődésének távlatát. Ezért gazdaságunk szocialista építésének és átépítésének feladata az első ötéves tervben nagy törté nelmi jelentőségű feladat volt. Azok az eredmények, amelyeket az első ,>téves terv folyamán a szocialista építésben és átépítésben elértünk, azt bizonyítják, hogy e feladatot sikerrel teljesítjük. A csehszlovákiai gazdaság fejlődésé, ben új korszak kezdődött. A pan gás és a tömeges munkanélküliség kapitalista időszakát a népgazdaság hatalmas fellendülésének, a termelőerők szüntelen fejlődésének és az életszínvonal emelkedésének idősza ka váltotta fel. Az ipari termelés terjedelme évről évre nő és az idén 1948 hoz képest a duplájára emel kedett. Ugyanakkor kétszeresen felülmúlja azt a legmagasabb színvonalat, amelyet a csehszlovákiai ipar a kapitalista Csehszlovákia ide jén elért. Iparunk tehát az idén, a termelési tervet tekintve, teljesíti azt a feladatot, amelyet a felemelt ötéves terv tűzött ki eléje. Sikere sen túlteljesítjük a szocialista ipa rositás alapvető irányvonalát, a termelőeszközök termelésének fej Iesztését. A termelőeszközök termelése gyorsabban növekszik és ré szesedése az egész ipari termelés ben az 1948. évi 56 százalékról 1953 ban 62 százalékra emelkedett. A csehszlovákiai ipar történelme során soha nem ismerte és nem is ismerhette a termelés fejlődésének ilyen hatalmas iramát. Mi vei ezeket az eredményeket annak eüenére értük el, hogy a köztársaság te rületének lakossága ma sokkal ki sebb, mint azelőtt volt, az egy la kosra számított ipari termelési gyarapodás még gyorsabb. Különö sen figyelemreméltó népgazdaságunk fejlődésének keretében a gép ipar fejlődése. Terjedelme öt év alatt több, mint három és félszere sére nőtt, emellett szerkezete is lé nyegében megváltozott. Egyre na gyobb mértékben állítunk elő ne. héz- és különleges megmunkálógépeket, különböző gépeket és gépi berendezéseket a kohó-, energetikai és vegyiipar számára bonyolult mé rö. és ellenőrző műszereket. A legtöbb esetben e gépek valamennyi al katrészét saját üzemeinkben állít juk elő. Megállapíthatjuk azt is, hogy megkezdtük a vasércbánya szat céltudatos fejlesztését, valamint könnyű és élelmiszeriparunk nyersanyagalapjának fejlesztését. Textil., fa., és cipőiparunk túlnyo mórészt a hazai szükségletek ki elégítésére vesz irányt. Amikor a Szovjet Hadsereg felszabadította Csehszlovákiát, akkor Csehszlovákia gazdasága majdnem teljesen a kapitalista államoktól függött Ma, az első ötéves terv végén a helyzet egészen más. Hála annak, hogy a Szovjetunió nagyvonalú testvéri segítségével következetesen végre/ hajtjuk az ipar átépítését, megváltoztatjuk szerkezetét és egyre hat. hatósabban fejlesztjük ki gazdasági együttműködésünket a demokratikus tábor országaival, Csehszlovákia gazdasága megszabadult a kapitalista országoktól való függőségétől, biztosította termékeinek piacát, valamint azoknak a nyersanyagoknak és élelmiszereknek behozatalát, amelyek idehaza nem állnak elegendő mennyiségben rendelkezésre. A szocialista építős és átépítés legfőbb eredménye tehát az első ötéves tervben az, hogy a csehszlovákiai népgazdaság, különösen pedig az ipari termelés ma a Csehszlovák Köztársaság önállóságának és függetlenségének, államunk gazdasági erejének és védelmi képességének biztos és rendíthetetlen alapját alkotja. Az első ötéyes terv feladatainak teljesítése során teljes mértékben kibontakozott az iparosítás Szlovákiában, ahol az ipari fejlődés különősen rohamos iramot vett. Az ipa. ri termelés terjedelme Szlovákiában ez évben a háború előtti 1937. színvonal négy és félszeresére emelkedik. A fejlett cseh munkásosztály és a fejlett cseh ipar támogatásá. vai néhány év alatt megszüntettük Szlovákia gazdasági elmaradottsá. gát és ezen az alapon megszilárdult köztársaságunk nemzeteinek testvéri barátsága és egyben népi demokratikus államunk szilárdsága és egysége. Megmutatkozott, hogy népi demokratikus köztársaságunk (Folytatás a 2. oldalon.)
