Szabad Földműves, 1953. január-június (4. évfolyam, 1-26. szám)
1953-03-08 / 10. szám
6 Bátrabban aikalmazzuk az új vetési módszereket ___________________________________jfoidműves 1953. március 8. Talajvizsgálat - célszerű vetésforgó - több termés Egységes földműves szövetkezeteink és állami gazdaságaink már a múlt években meggyőződtek a kereszl.soros és a keskenysoros vetés módszerek előnyeiről. Ezért az idén mégnagyobb méretekben alkalmazzák e magas termést biztosító új módszereket. Hogy milyen arányú termés többletet eredményeznek az új módszerek, arról a bélai EFSz elnöke, aki jelenleg a leleszi gazdasági iskolán kéthónapos tanfolyamon vesz részt, így nyilatkozik: „Az elmúlt évben mi is vetettünk keresztsorosan. Tagjaink eleinte csak munkatöbbletet láttak az új módszerben, sőt arra hivatkoztak, hogy a termés még kevesebb lesz, mert a földet nemcsak hosszában, de keresztben is letapossuk. Az aratásnál azonban bebizonyosodott, hogy mindehféle félelem oktalan volt. A keresztsorosan vetettt parcellán búzából 2.8, árpából pedig 4 mázsával termett több, mint a közönségesen vetett táblákon. Görcs Ernő, a kútniki EFSz elnöke is alátámasztja a keresztsoros vetés előnyeit. ígéretet tett, hogy szövetkezetükben 100 hektáron keresztsorosan vetik a tavasziakat. Az elavult módszerek hátrányai Agrotechnikai szempontból a szórvavetés nem alkalmas, mert nem elégíti ki a növények igényeit és nem célszerű gazdasági szempontból sem. Ennél a módszernél nehéz szabályozni a vetőhnagot és ezért lényegesen több vetőmagra van szükség. Az .elszórt mag egyenlőtlenül oszlik meg a talajon. Ennek következtében a vetés könnyen gyomosodik. A sorosvetés nálunk | a legelterjedtebb módszer. Jobb, mint az előbbi, de mégs komoly hiányosságai vannak. A sortáv itt 12 cm, a növtnytáv pedig csak 2 cm. Ennek következtében az egyik irányban a növény túlsürűen, a másik irányban túl ritkán van. Kultúrnövényeink számára tehát a sorosvetéssel sem nyújthatunk megfelelő tény észterületet. A keskenysoros vetési módszer A keresztsoros vetésnek a közönséges vetéshez viszonyítva az az előnye Nem érhetnénk el jó termést, ha most tavasszal elhanyagolnánk az őszi vetések ápolását. Koratavass^al mindig lehet hirtelen fagyokkal számolni. A jó mezőgazda állandóan figyelemmel kíséri veteményest, és ha az időjárás meglepetéseket hoz, nem jön zavarba. Trágyázás Szövetkezeteinkben a növényápolás a növénytermelési csoport feladata. Elsősorban is nagy gonddal kell végezni az utótrágyázást. A télfolyamán megfeküdt és átázott veteményt kora tavasszal 20—30 kilogramm tiszta nitrogénnel és 100—130 kilogramm salétrommal trágyázzuk. A Szovjetunióban ezt a munkát repülőgépekkel végzik. Mi ezt még nem tehetjük mey. Ezért estefelé és reggelenként kézzel szórjuk szét a műtrágyát. Száraz helyeken gépet is használhatunk erre a célra. Kissé később, amikor a föld már eléggé megszikkadt, közvetlenül a boronalás előtt hektáronként 1—2 mázsa szuperfoszfáttal és 0,5 mázsa nátriumsóval trágyázzuk meg őszi vetéseinKet. van, hogy a. növények sokkal jobban el tudnak helyezkedni, vagyis jobban- lehet szabályozni a vetőmag egyenletes elosztását. A növények távolsága a sorokban és a sorok száma megkétszereződik. A vetőmag felét hosszanti irányban, másik felét pedig kereszt irányban vetjük. A közönséges vetésnél a növény gyökerei egy irányban túlságosan összezsúfolódnak, másik irányban pedig nem használják ki a talaj tápanyagát. A sorok között tehát kihasználatlan hely marad. Ez a hiányosság a keresztsoros vetésnél nem áll fenn. A növények gyökerei sokkal tökéletesebben helyezkednek el és fejlődnek. Kihasználják a talaj tápanyagkészletét minden irányban. A keresztsoros vetés előnye továbbá abban rejlik, hogy a vetőmag jobb elhelyezésének következtében kevesebb hely és tápanyag jut a gyomnövényeknek. Ez annyit jelent, hogy keresztsoros vetéssel egyúttal a gyomok ellen is harcolunk. Emellett az így vetett növényekhez a levegő és a napfény jobban hozzá tud férni, ami jelentős mértékben elősegíti a szár megerősödését. A gabona így nem dől meg olyan könnyen. Mivel a növények jobban ellepik á területet, csökkent a nedvesség elpárolgása. Ennek következtében a termés fokozódik. Sokszor halljuk, hogy a keresztsoros vetés hátránya az, hogy a'földön kétszer kell- végigmenni, ami növeli a termelési költséget és meghosszabbítja a vetés idejét. Másik hátránynak azt hozzák fel, hogy mivel a traktor és az ember kétszer megy végig a földön, a talaj, nagyon összetömődik. Ezek a hátrányok tényleg fennállnak, amennyiben hátrányoknak nevezhetjük őket, mert hisz a megnövekedett termelési költség többszörösen megtérül a magasabb hektárhozamokban. A keskenysoros vetés A szokásos 12,5 centiméteres sortávú vetés nem biztosítja a növények egyenletes elosztását. Az ilyen távú Ugyancsak alkalmas erre a célra a szövetkezeti tagoktól összegyűjtött hamu, trágyalé, baromfitrágya stb. Boronálás és hengerezés Fontos, hogy a boronálás idejét helyesen válasszuk meg. Tudnunk kell, hogy a boronálás célja kz, hogy a föld felszínét >porhanyóssá, morzsalékossá tegye. Nedves talajt tehát nem boronálunk, mert a borona fogai a földet nem apróznák, hanem vágnák. Hasonlóképpen akkor sem érünk célt a boronázássai.’ha a föld már annyira kiszáradt, hogy a borona után porzik. A boronálást a sorok irányára keresztben végezzük, mégpedig a gyengén áttelelt növényeknél egyszer, az erőseknél pedig kétszer egymás után 2—3 nap különbséggel. Hengerezni azokat a földeket kell, amelyeken a növény a fagy hatására nagyon kihúzódott. Az ilyen növényeket nem boronáljuk meg, vagy pedig csak egyszer megyünk végig boronával a földön kereszt irányban, 5—8 nap múlva a hengerezés után. sorköz aránylag széles, és ennek következtében a növény nem tudja kihasználni a talaj tápanyagkészletét. A sorokban pedig a gyökerek összehalmozódnak. Ennek következtében az egyik növény akadályozza a másik növény fejlődését. A sorközök csökkentésével ezek a fogyatékosságok elmaradnak. Közönséges sortávú vetésnél egy négyzetméternyi területre 350—400 mag jut, amelyek 7 sorban helyezkednek el. Egy sorba 50—60 mag jut. A növények távolsága a sorokban tehát 2 cm lesz. A keskenysoros vetésnél 1 négyzetméterre több sor jut. Ennek következtében a vetőmag 4—5 cm távolságra kerül egymástól. Ez lehetővé teszi a növény számára, hogy jobban kihasználja a talaj nedvtartalmát és tápanyagát. A keskenysoros vetés egyúttal csökkenti a gyomnövények elterjedését és a talaj nedvességének elpárolgását. A növények tehát jobban fejlődnek és egyenletesebben érnek be. A keskenysoros vetés előnyei nemcsak a gabonaféléknél, hanem más terményeknél is megmutatkoznak. Ajánlatos például a lent is keskenysorosan vetni. A len rostja is jobb minőségű lesz a keskenysdros vetés következtében. A keskenysoros vetést különleges, erre a célra gyártott vetőgéppel kell megvalósítani. Rövid időn belül már elegendő iíyen vetőgéppel fogunk rendelkezni. A fentemlített két új vetési módszert a Szovjetunióban már régóta alkalmazzák. A mi mezőgazdaságunk is rendelkezik már bizonyos tapasztalatokkal, amelyek azt mutatják minden esetben, hogy érdemes az új módszereket oeqqo! sa qqqt ie>[>insezeuqe>iiv ТЩэгэл minőségű termést érhetünk el. Bedécs Gyula — a leleszi mezőgazdasági iskola tanítója. A gyomirtás fontos agrotechnikai eljárás A gyomirtás igen nagy szerepet játszik a növényápolási munkákban. Gyomláni legalább kétszer kell. Először akkor, amikor a növény még nem lepte el teljesen a földet. Az őszi búza a rozzsal szemben aránylag lasabban fejlődik. Ezért itt nagyobb az elgyomosodás veszélye. A gyom elnyomja a növényt azáltal, hogy elveszi előle a napfényt és a tápanyagot. Rendszerint kézzel gyomlálunk, de ahol lehetséges gabonagyomláló gépet is alkalmazzunk. A második gyomlálást 10—14 nappal az első után kell megvalósítani, amikor az elmaradozott apró gyomok már kinőttek. Különösen a magtermelési területeken kell igen nagy gondot fordítani a növényápolási munkákra, de főképp a gyomirtásra. Csakis így nyerhetünk el-t sőosztályú vetőmagot. Villamos gépállomások a roszlov és kujbisevi területen А XIX. kongresszus irányelvei az ötödik ötéves terv egyik legfontosabb feladataként a villamostraktorok és villamos energiával hajtott mezőgazdasági gépek fokozott alkalmazását írták elő. A rosztovi területen, a Lenin-csatorna övezetében hat villamos gép- és . traktorállomás létesítését tervezték. Ezek közül kettőt rövidesen üzembehelyeznek. A tavasszal kezdi meg működését a necsetnovi, a nyáron pedig a dubencovi villamos gép- és traktorállomás. Minkettő a cimljanszki vízierőműtől kapja az áramot. A többi négy rosztovkörnyéki villamos- és traktorállomás 1954-beri készül el. Ugyancsak 1954-ben kezdi meg a munkát a kujbisevi terület első villamos gép- és traktorállomása is. Ezeket a gép- és traktorállomásokat nagyteljesítményű lánctalpas villamostraktorokkal látják el. Egy ilyen traktorral egy idény alatt több, mint ezer hektáron végezhetik el a szántást. Falvainkban már két éve végezzük a talajvizsgálatokat. Óriási tőke ez, amelyet az állam az EFSz-ekbe tektet. Sajnos azonban, még ma is akad olyan falú, ahol bizalmatlanul fogadják a járási és a kerületi nemzeti bizottságoktól erre a célra kiküldött agronómusokat és technikusokat. Van még olyan szövetkezeti, elnök, aki kelletlenül fogadja az úgynevezett földkóstolókat, (így hívják az agronómusokat.) Csak azt látja az agronómusok megérkezésében, hogy 1—2 hétre szállásról kell gondoskodni és nem látja azt a nagy segítséget, amelyet államunk nyújt a talajvizsgálattal a szövetkezeteknek. Ezzel szemben örömmel állapíthatjuk meg, hogy sokkal több az olyan falu, ahol bennünket agronómusokat szívesen látnak és érdeklődéssel ügyelik munkánkat. Szeretném röviden leírni, hogy miben van a talajvizsgálat lényege. A termés alapja a szakszerű gazdálkodás. Ehhez pedig feltétlenől szükséges, hogy ismerjük a talajt. A talajvizsgáló agronómus 2—3 tapasztalt és a határt jól ismerő szövetkezeti taggal és térképpel a határba megy. Ha a határ egyenletes és a földek egyszínűek, abból arra lehet következtetni, hogy a talaj összetétele is azonos. Az agronómus kiválaszt egy helyet, ahol megássák az első talajszelvényt. Ha a napfény rásüt a szelyényíalara, világosan látható az egyes rétegek elhatárolódása. Ezután bejelöljük a térképbe a szonda fekvését és leírjuk a talajrétegek összetételét. Elsősorban a fizikai összetételt állapítjuk meg. (Homok, vályogos-homok, homokos-vályog, agyagos-vályog, vályogos-agyag, a-gyag). Megállapítjuk továbbá a talaj színét, nedvszívó képességét, struktúráját, légjárhatóságát stb. A talaj vegyi tulajdonságai közül egyelőre csak a mész-tartalom érdekel bennünket. Ezt sósavval állapítjuk meg. Ezzel még nem ért véget munkánk. Minden talajrétegből fél' kg mintát veszünk, amelyeket külön-külön becsomagolva vegyi kísérleti állomásra küldőnk további vizsgálat céljából. így haladunk végig a határon. Ha észre vesszük a talaj színéről, hogy más összetételű talajjal állunk szemben, vagy hogy például könnyű és középkötött talajok határán vagyunk, ott több kisegítő szondát ásunk. A térképbe ezt pontosan berajzoljuk. Bejelöljük továbbá a terméketlen mocsaras, szikes területeket is, amelyek nem vehetők be a vetésforgóba. Ilyen módon talaj-térképet kapunk az illetékes határról, amelynek alapján beállítjuk az egyes vetésforgókat. Szövetkezeteinkben legjobban bevált a kilenetáblás vetésforgó és a 8—9 táblás takarmányforgő. A szántóterület 15—20 százalékát a takarmányforgó részére hagyjuk, a többi területet pedig besorozzuk a szántóföldi vetésforgóba. A vetésforgóra tervezett területet 9 egyenlő táblára osztjuk, lehetőleg úgy, hogy egy-egy táblán a taígy azonos trágyázást irányozhas-Allami gazdaságaink és EFSz-eink nagy kertészetei mellett a szövetkezeti tagok és más dolgozók is rendelkeznek kisebb-nagyobb kerttel, amelyben családjaik számára zöldséget termelnek. Hogy a konyhakert minden négyzetméterét célszerűen kihasználjuk, tudnunk kell, hogy milyen beosztás a legmegfelelőbb. Hogyan osszuk fel tehát konyhakertünket? A lakáshoz legközelebb eső részen helyezzük el a palántanevelő , ágyat és a komposzttelepet. A melegágy széltől védett, napos helyen legyen. A zöldségkert területét négy részre osztjuk. Ezek közül 3 egyenlő nagyságú és egy kisebb. A három egyenlő nagyságú parcellába az évente vetendő, illetve ültetendő, a negyedik parcellába pedig évelő zöldségek (sóska, spárga, torma) kerülnek, A kert ilyen beosztását a rendszeres trágyázás teszi szükségesé. Minden évben egy rész, tehát a forgó egyharmada részesül trágyázásban. A frissen trágyázott földbe mindig a legigényesebb konyhakerti növényeket ültetjük. (Káposztafélék, paradicsom, paprika, uborka, tök, zeller). A második forgóba kerülnek a gyökérzöldségfélék, vörös- és fokhagyma, cékla stb. Ezek a növények az előző évben trágyázott területen is jó termest adnak. Sőt egyesek közülük, ha frissen trágyázott földbe kerülnek, veszítenek ízletességükből. A harmadik forgóba vető növényeket vessünk, amelyeknek nagy része pillangós virágú. (borsó, paszuj, lencse). Ezek a növények tápalaj összetétele azonos legyen, hogy sunk elő. Hasonlóképpen osztjuk be a takarmányforgó területét is. „A szocializmus hazájában nem szabad előfordulni szerkezetnélküli talajnak. A jó szerkezetű talajért folyó küzdelem hazánk kolhozainak és szovhozainak alap-feladata.” (Viljams) Ezért harcolt Viljams, a Szovjetunió kiváltó talajkutatója, aki kidolgozott egy olyan földművelési rendszert, amely állandóan felújítja a talaj termőképességét. Ez a rendszer a füves vetésforgó. Melyek a füves vetésforgó elemei? 1. Rotációs rendszer (szántóföldi és takarmányforgó rendszere.) 2. a talajművelés rendszere, 3. a növények trágyázásának rendszere. A rotációs rendszer a vetésforgóban szereplő növények váltakozásának általános alapja. A füfélék termelése után kenyérgabonát lehet veszteség nélkül teimelni, mert az használja fel a legjobban azt a nitrogént, amelyet a füvek maguk után hagytak a talajban. A gabonák után következnek a többi Szántóföldi növények. A füvek és pillangósok termesztése folytán a talajban humuszanyagok halmozódnak fel. A talaj jól tárolja a csapadékot és kialakul a morzsás szerkezet rögállandósága. A talaj termékenységének leglényegesebb követelménye a talaj morzsalékossága. Az évelő fűféléket ősszel takarónövény alá vetjük, amely rendszerint kenyérgabona. Tavasszal pedig pillangósnövényt vetünk rá. Két évi használat után leszántjuk a pillangófüves keveréket. Ha egyéves fűkeveréket vetünk, azok nem javítják kellőképpen a talajt, mert a leszántott szárrészek és a gyökerek már az őszi esők előtt elhalnak és а Ьакtériumok gyorsan felbontják a szerves anyagok javarészét. A humuszképződés így elmarad. Ezzel szemben az évelő füvek leszántott tarlómaradványai csak késő ősszel szüntetik meg éllettevékenységüket. így az őszi esőktől áztatott talajban történik a szerves anyagok bomlása, amelynek folytán humusz jön létre. A humusz képződéséhez nitrogénre és mészre van szükség. A meszet a pillangósok hozzák fel az altalajból mélyreható gyökereikkel. A gyökérgumókban élő baktériumok pedig megkötik a levegő szabad nitrogénjét. Az évelő fűfélék dús gyökérzete a talajt 3—4 mm nagyságú morzsákká tömöríti össze. A leszántásnál keletkezett humusz a talajmorzsákat burokkal vonja be és így megvédi őket a széteséstől. A talajművelés rendszerével helyreállítjuk a tenyészidő alatt elromlott szerkezetet, tökéletesebben felfogjuk és megőrizzük a csapadékokból származó vízmennyiséget és végül megtisztítjuk szántóföldjeinket a gyomnövények kártékony tevékenységétől. Csepy Erzsébet dipl. agr. Komárom. nyagban szegényebb talajban is jó termést adnak. A negyedik parcellába az évelő zöldségeket vessük. Ide ültetjük a tormadugványokat, spárgatöveket, sóskát stb. Ezek a növények több éven át maradnak ugyanazon területen, tehát ez a terület nem tartozik a forgóba. Trágyázása egyik évben istállótrágyával, másik évben pedig műtrágyával történik. Időszerű teendők a konyhakertben : Elsősorban is ne feledkezzünk meg a melegágyak gyakori szellőztetéséről Az évelőnövényekkel beültetett ágyakat kitisztogatjuk. A töosztást is most kell elvégezni. Ha ősszel nem duggattunk fokhagymát, azt is most végezzük el. Az ősszel előkészített ágyakba: tormát és spárgát telepíthetünk. A lan gyos ágyba vetett palántákat gyakor szellőztetései edzzük, a téli palánták ból pedig kiültetjük a korai karfiolt kelt, fejeskáposztát, karalábét és satá tát. Állandó helyére tűzdeljük a ze' lert, elvetjük a petrezselymet, sárga répát, céklát és retket. A borsó vető sét is megkezdhetjük, hogy legyen ko rai borsónk. A magtermelés céljára ti valy termesztett és félretett gyökérív léket (sárgarépa, petrezselyem, cékla ’kiültejtük a szabad földbe. Március végén, ha meleg az időjárás, még előbb is kiültethetjük szabadföld' ’helyére a következő palántákat": fejeskápqszta, saláta, kelkáposzta, kara’áh: és karfiol. Fordítsunk fokozott figyelmet a magtermelési részekre Szövetkezeteink életében a magtermelési területek bevezetése igen nagy szerepet játszik, mert jó minőségű vetőmag nélkül aligha lehet elképzelni sikeres szövetkezeti termelést. Ezért az EFSz-ek új alapszabályzata is külön foglalkozik ezzel a kérdéssel. Minden szövetkezet számára előírja, hogy saját vetőmag biztosításának érdekében vezesse be a magtermelési részeket. A magtermelési részeket a legjobban termő földeken jelöljük ki. A talajmunkákat a legnagyobb gonddal kell rajtuk végezni. A símítózás után 6—7 napot várjunk, hogy a gyom kikeljen. Utána azonnal hozzá kell látni a talajelőkészítő munkákhoz. A vetést a lehető legrövidebb idő alatt végezzük el, hogy a talaj nedvtartalma el ne párologjon. A növényápolási munkákat is különös gonddal valósítsuk meg. Csakis így „várhatunk jó vetőmagtermést. A magtermelésben már több szövetkezetünk értékes tapasztalatot szerzett. A Csehországban lévő vrbicei EFSz tagjai például kitermeltek 60 mázsa első osztályú árpavetömago't. Eddigi tapasztalataik alapján bátor kötelezettségvállalást tettek, "mely szerint a magtermelési részeken legalább 30 mázsás hektárhozamot érnek el. Fontos, hogy minden magtermelési részről kimutatást vezessünk. — Jegyezzük fel, hogyan végeztük el a földmunkákat, milyen trágyát adtunk a földnek, mikor vetettünk, arattunk, csépeltünk stb. így a helyi éghajlati- és talaj viszonyoknak megfelelő, jó minőségű vetőmagot nyerünk, amely alapja a magas termések elérésének. Ne feledkezzünk meg az őszi vetések ápolásáról Konyhakertjeink jobb kihasználásáért
