Szabad Földműves, 1953. január-június (4. évfolyam, 1-26. szám)

1953-03-08 / 10. szám

6 Bátrabban aikalmazzuk az új vetési módszereket ___________________________________jfoidműves 1953. március 8. Talajvizsgálat - célszerű vetésforgó - több termés Egységes földműves szövetkezeteink és állami gazdaságaink már a múlt é­­vekben meggyőződtek a kereszl.soros és a keskenysoros vetés módszerek e­­lőnyeiről. Ezért az idén mégnagyobb méretekben alkalmazzák e magas ter­mést biztosító új módszereket. Hogy milyen arányú termés többletet eredményeznek az új módszerek, ar­ról a bélai EFSz elnöke, aki jelenleg a leleszi gazdasági iskolán kéthónapos tanfolyamon vesz részt, így nyilatko­zik: „Az elmúlt évben mi is vetettünk keresztsorosan. Tagjaink eleinte csak munkatöbbletet láttak az új módszer­ben, sőt arra hivatkoztak, hogy a ter­més még kevesebb lesz, mert a föl­det nemcsak hosszában, de kereszt­ben is letapossuk. Az aratásnál azon­ban bebizonyosodott, hogy mindehféle félelem oktalan volt. A keresztsorosan vetettt parcellán búzából 2.8, árpából pedig 4 mázsával termett több, mint a közönségesen vetett táblákon. Görcs Ernő, a kútniki EFSz elnöke is alátámasztja a keresztsoros vetés előnyeit. ígéretet tett, hogy szövetke­zetükben 100 hektáron keresztsorosan vetik a tavasziakat. Az elavult módszerek hátrányai Agrotechnikai szempontból a szórva­­vetés nem alkalmas, mert nem elégíti ki a növények igényeit és nem célszerű gazdasági szempontból sem. Ennél a módszernél nehéz szabályozni a vető­­hnagot és ezért lényegesen több vető­magra van szükség. Az .elszórt mag egyenlőtlenül oszlik meg a talajon. En­nek következtében a vetés könnyen gyomosodik. A sorosvetés nálunk | a legelterjedtebb módszer. Jobb, mint az előbbi, de mégs komoly hiányosságai vannak. A sortáv itt 12 cm, a növtny­­táv pedig csak 2 cm. Ennek következ­tében az egyik irányban a növény túl­­sürűen, a másik irányban túl ritkán van. Kultúrnövényeink számára tehát a sorosvetéssel sem nyújthatunk meg­felelő tény észterületet. A keskenysoros vetési módszer A keresztsoros vetésnek a közönsé­ges vetéshez viszonyítva az az előnye Nem érhetnénk el jó termést, ha most tavasszal elhanyagolnánk az őszi vetések ápolását. Koratavass^al mindig lehet hirtelen fagyokkal számolni. A jó mezőgazda állandóan figyelemmel kí­séri veteményest, és ha az időjárás meglepetéseket hoz, nem jön zavarba. Trágyázás Szövetkezeteinkben a növényápolás a növénytermelési csoport feladata. El­sősorban is nagy gonddal kell végezni az utótrágyázást. A télfolyamán meg­feküdt és átázott veteményt kora ta­vasszal 20—30 kilogramm tiszta nitro­génnel és 100—130 kilogramm salét­rommal trágyázzuk. A Szovjetunióban ezt a munkát repülőgépekkel végzik. Mi ezt még nem tehetjük mey. Ezért estefelé és reggelenként kézzel szór­juk szét a műtrágyát. Száraz helyeken gépet is használhatunk erre a célra. Kissé később, amikor a föld már elég­gé megszikkadt, közvetlenül a borona­­lás előtt hektáronként 1—2 mázsa szu­perfoszfáttal és 0,5 mázsa nátriumsó­val trágyázzuk meg őszi vetéseinKet. van, hogy a. növények sokkal jobban el tudnak helyezkedni, vagyis jobban- le­het szabályozni a vetőmag egyenletes elosztását. A növények távolsága a so­rokban és a sorok száma megkétszere­ződik. A vetőmag felét hosszanti irány­ban, másik felét pedig kereszt irány­ban vetjük. A közönséges vetésnél a növény gyökerei egy irányban túlsá­gosan összezsúfolódnak, másik irány­ban pedig nem használják ki a talaj tápanyagát. A sorok között tehát ki­használatlan hely marad. Ez a hiányos­ság a keresztsoros vetésnél nem áll fenn. A növények gyökerei sokkal tö­kéletesebben helyezkednek el és fej­lődnek. Kihasználják a talaj tápanyag­készletét minden irányban. A keresztsoros vetés előnye továbbá abban rejlik, hogy a vetőmag jobb el­helyezésének következtében kevesebb hely és tápanyag jut a gyomnövények­nek. Ez annyit jelent, hogy keresztso­ros vetéssel egyúttal a gyomok ellen is harcolunk. Emellett az így vetett növényekhez a levegő és a napfény jobban hozzá tud férni, ami jelentős mértékben elősegíti a szár megerősö­dését. A gabona így nem dől meg olyan könnyen. Mivel a növények job­ban ellepik á területet, csökkent a ned­vesség elpárolgása. Ennek következté­ben a termés fokozódik. Sokszor halljuk, hogy a keresztso­ros vetés hátránya az, hogy a'földön kétszer kell- végigmenni, ami növeli a termelési költséget és meghosszabbít­ja a vetés idejét. Másik hátránynak azt hozzák fel, hogy mivel a traktor és az ember kétszer megy végig a földön, a talaj, nagyon összetömődik. Ezek a há­trányok tényleg fennállnak, amennyiben hátrányoknak nevezhetjük őket, mert hisz a megnövekedett termelési költség többszörösen megtérül a magasabb hek­tárhozamokban. A keskenysoros vetés A szokásos 12,5 centiméteres sortá­vú vetés nem biztosítja a növények egyenletes elosztását. Az ilyen távú Ugyancsak alkalmas erre a célra a szö­vetkezeti tagoktól összegyűjtött hamu, trágyalé, baromfitrágya stb. Boronálás és hengerezés Fontos, hogy a boronálás idejét he­lyesen válasszuk meg. Tudnunk kell, hogy a boronálás célja kz, hogy a föld felszínét >porhanyóssá, morzsalékossá tegye. Nedves talajt tehát nem boro­­nálunk, mert a borona fogai a földet nem apróznák, hanem vágnák. Hason­lóképpen akkor sem érünk célt a boro­­názássai.’ha a föld már annyira kiszá­radt, hogy a borona után porzik. A boronálást a sorok irányára kereszt­ben végezzük, mégpedig a gyengén át­telelt növényeknél egyszer, az erősek­nél pedig kétszer egymás után 2—3 nap különbséggel. Hengerezni azokat a földeket kell, amelyeken a növény a fagy hatására nagyon kihúzódott. Az ilyen növénye­ket nem boronáljuk meg, vagy pedig csak egyszer megyünk végig boronával a földön kereszt irányban, 5—8 nap múlva a hengerezés után. sorköz aránylag széles, és ennek követ­keztében a növény nem tudja kihasz­nálni a talaj tápanyagkészletét. A so­rokban pedig a gyökerek összehalmo­zódnak. Ennek következtében az egyik növény akadályozza a másik növény fejlődését. A sorközök csökkentésével ezek a fogyatékosságok elmaradnak. Közönsé­ges sortávú vetésnél egy négyzetméter­nyi területre 350—400 mag jut, ame­lyek 7 sorban helyezkednek el. Egy sorba 50—60 mag jut. A növények tá­volsága a sorokban tehát 2 cm lesz. A keskenysoros vetésnél 1 négyzet­­méterre több sor jut. Ennek következ­tében a vetőmag 4—5 cm távolságra kerül egymástól. Ez lehetővé teszi a növény számára, hogy jobban kihasz­nálja a talaj nedvtartalmát és tápanya­gát. A keskenysoros vetés egyúttal csökkenti a gyomnövények elterjedését és a talaj nedvességének elpárolgását. A növények tehát jobban fejlődnek és egyenletesebben érnek be. A keskeny­soros vetés előnyei nemcsak a gabona­féléknél, hanem más terményeknél is megmutatkoznak. Ajánlatos például a lent is keskenysorosan vetni. A len rostja is jobb minőségű lesz a keskeny­­sdros vetés következtében. A keskenysoros vetést különleges, er­re a célra gyártott vetőgéppel kell meg­valósítani. Rövid időn belül már ele­gendő iíyen vetőgéppel fogunk ren­delkezni. A fentemlített két új vetési módszert a Szovjetunióban már régóta alkalmaz­zák. A mi mezőgazdaságunk is rendel­kezik már bizonyos tapasztalatokkal, amelyek azt mutatják minden esetben, hogy érdemes az új módszereket oe­­qqo! sa qqqt ie>[>insezeuqe>iiv ТЩэгэл minőségű termést érhetünk el. Bedécs Gyula — a leleszi me­zőgazdasági iskola tanítója. A gyomirtás fontos agrotechnikai eljárás A gyomirtás igen nagy szerepet ját­szik a növényápolási munkákban. Gyom­­láni legalább kétszer kell. Először akkor, amikor a növény még nem lepte el tel­jesen a földet. Az őszi búza a rozzsal szemben aránylag lasabban fejlődik. Ezért itt nagyobb az elgyomosodás ve­szélye. A gyom elnyomja a növényt az­által, hogy elveszi előle a napfényt és a tápanyagot. Rendszerint kézzel gyom­lálunk, de ahol lehetséges gabona­gyomláló gépet is alkalmazzunk. A má­sodik gyomlálást 10—14 nappal az el­ső után kell megvalósítani, amikor az elmaradozott apró gyomok már ki­nőttek. Különösen a magtermelési területe­ken kell igen nagy gondot fordítani a növényápolási munkákra, de főképp a gyomirtásra. Csakis így nyerhetünk el-t sőosztályú vetőmagot. Villamos gépállomások a roszlov és kujbisevi területen А XIX. kongresszus irányelvei az ö­­tödik ötéves terv egyik legfontosabb feladataként a villamostraktorok és villamos energiával hajtott mezőgaz­dasági gépek fokozott alkalmazását ír­ták elő. A rosztovi területen, a Lenin-csa­­torna övezetében hat villamos gép- és . traktorállomás létesítését tervezték. Ezek közül kettőt rövidesen üzembe­helyeznek. A tavasszal kezdi meg mű­ködését a necsetnovi, a nyáron pedig a dubencovi villamos gép- és traktorál­lomás. Minkettő a cimljanszki vízierő­műtől kapja az áramot. A többi négy rosztovkörnyéki villamos- és traktor­állomás 1954-beri készül el. Ugyan­csak 1954-ben kezdi meg a munkát a kujbisevi terület első villamos gép- és traktorállomása is. Ezeket a gép- és traktorállomásokat nagyteljesítményű lánctalpas villamos­traktorokkal látják el. Egy ilyen trak­torral egy idény alatt több, mint ezer hektáron végezhetik el a szántást. Falvainkban már két éve végezzük a talajvizsgálatokat. Óriási tőke ez, amelyet az állam az EFSz-ekbe tektet. Sajnos azonban, még ma is akad olyan falú, ahol bizalmatlanul fogadják a já­rási és a kerületi nemzeti bizottságok­tól erre a célra kiküldött agronómuso­­kat és technikusokat. Van még olyan szövetkezeti, elnök, aki kelletlenül fo­gadja az úgynevezett földkóstolókat, (így hívják az agronómusokat.) Csak azt látja az agronómusok megérkezé­sében, hogy 1—2 hétre szállásról kell gondoskodni és nem látja azt a nagy segítséget, amelyet államunk nyújt a talajvizsgálattal a szövetkezeteknek. Ezzel szemben örömmel állapíthatjuk meg, hogy sokkal több az olyan falu, ahol bennünket agronómusokat szíve­sen látnak és érdeklődéssel ügyelik munkánkat. Szeretném röviden leírni, hogy mi­ben van a talajvizsgálat lényege. A termés alapja a szakszerű gazdálkodás. Ehhez pedig feltétlenől szükséges, hogy ismerjük a talajt. A talajvizsgáló ag­­ronómus 2—3 tapasztalt és a határt jól ismerő szövetkezeti taggal és tér­képpel a határba megy. Ha a határ egyenletes és a földek egyszínűek, abból arra lehet követ­keztetni, hogy a talaj összetétele is azonos. Az agronómus kiválaszt egy helyet, ahol megássák az első talajszelvényt. Ha a napfény rásüt a szelyényíalara, világosan látható az egyes rétegek el­határolódása. Ezután bejelöljük a tér­képbe a szonda fekvését és leírjuk a talajrétegek összetételét. Elsősorban a fizikai összetételt állapítjuk meg. (Ho­mok, vályogos-homok, homokos-vályog, agyagos-vályog, vályogos-agyag, a-­­gyag). Megállapítjuk továbbá a talaj színét, nedvszívó képességét, struktúrá­ját, légjárhatóságát stb. A talaj vegyi tulajdonságai közül egyelőre csak a mész-tartalom érdekel bennünket. Ezt sósavval állapítjuk meg. Ezzel még nem ért véget munkánk. Minden talajréteg­ből fél' kg mintát veszünk, amelyeket külön-külön becsomagolva vegyi kísér­leti állomásra küldőnk további vizsgá­lat céljából. így haladunk végig a határon. Ha észre vesszük a talaj színéről, hogy más összetételű talajjal állunk szemben, vagy hogy például könnyű és középkö­tött talajok határán vagyunk, ott több kisegítő szondát ásunk. A térképbe ezt pontosan berajzoljuk. Bejelöljük továb­bá a terméketlen mocsaras, szikes te­rületeket is, amelyek nem vehetők be a vetésforgóba. Ilyen módon talaj-térképet kapunk az illetékes határról, amelynek alapján beállítjuk az egyes vetésforgókat. Szövetkezeteinkben legjobban bevált a kilenetáblás vetésforgó és a 8—9 táblás takarmányforgő. A szántóterü­let 15—20 százalékát a takarmányfor­gó részére hagyjuk, a többi területet pedig besorozzuk a szántóföldi vetés­forgóba. A vetésforgóra tervezett területet 9 egyenlő táblára osztjuk, lehető­leg úgy, hogy egy-egy táblán a ta­­így azonos trágyázást irányozhas-Allami gazdaságaink és EFSz-eink nagy kertészetei mellett a szövetkezeti tagok és más dolgozók is rendelkez­nek kisebb-nagyobb kerttel, amelyben családjaik számára zöldséget termel­nek. Hogy a konyhakert minden négy­zetméterét célszerűen kihasználjuk, tudnunk kell, hogy milyen beosztás a legmegfelelőbb. Hogyan osszuk fel te­hát konyhakertünket? A lakáshoz legközelebb eső részen helyezzük el a palántanevelő , ágyat és a komposzttelepet. A melegágy széltől védett, napos helyen legyen. A zöld­ségkert területét négy részre osztjuk. Ezek közül 3 egyenlő nagyságú és egy kisebb. A három egyenlő nagyságú par­cellába az évente vetendő, illetve ül­tetendő, a negyedik parcellába pedig évelő zöldségek (sóska, spárga, torma) kerülnek, A kert ilyen beosztását a rendszeres trágyázás teszi szükségesé. Minden évben egy rész, tehát a forgó egyharmada részesül trágyázásban. A frissen trágyázott földbe mindig a legigényesebb konyhakerti növé­nyeket ültetjük. (Káposztafélék, pa­radicsom, paprika, uborka, tök, zel­ler). A második forgóba kerülnek a gyökér­zöldségfélék, vörös- és fokhagyma, cék­la stb. Ezek a növények az előző év­ben trágyázott területen is jó termest adnak. Sőt egyesek közülük, ha frissen trágyázott földbe kerülnek, veszítenek ízletességükből. A harmadik forgóba vető növényeket vessünk, amelyeknek nagy része pillangós virágú. (borsó, paszuj, lencse). Ezek a növények tápa­laj összetétele azonos legyen, hogy sunk elő. Hasonlóképpen osztjuk be a takarmány­forgó területét is. „A szocializmus hazájában nem sza­bad előfordulni szerkezetnélküli talaj­nak. A jó szerkezetű talajért folyó küzdelem hazánk kolhozainak és szov­­hozainak alap-feladata.” (Viljams) Ezért harcolt Viljams, a Szovjetunió kiváltó talajkutatója, aki kidolgozott egy olyan földművelési rendszert, amely állandóan felújítja a talaj termőképes­ségét. Ez a rendszer a füves vetésfor­gó. Melyek a füves vetésforgó elemei? 1. Rotációs rendszer (szántóföldi és takarmányforgó rendszere.) 2. a talajművelés rendszere, 3. a növények trágyázásának rend­szere. A rotációs rendszer a vetésforgóban szereplő növények váltakozásának álta­lános alapja. A füfélék termelése után kenyér­­gabonát lehet veszteség nélkül tei­­melni, mert az használja fel a leg­jobban azt a nitrogént, amelyet a füvek maguk után hagytak a talaj­ban. A gabonák után következnek a többi Szántóföldi növények. A füvek és pillangósok termesztése folytán a talajban humuszanyagok hal­mozódnak fel. A talaj jól tárolja a csapadékot és kialakul a morzsás szer­kezet rögállandósága. A talaj termékenységének leglénye­gesebb követelménye a talaj morzsa­­lékossága. Az évelő fűféléket ősszel takarónövény alá vetjük, amely rend­szerint kenyérgabona. Tavasszal pedig pillangósnövényt vetünk rá. Két évi használat után leszántjuk a pil­langófüves keveréket. Ha egyéves fűkeveréket vetünk, azok nem javít­ják kellőképpen a talajt, mert a le­szántott szárrészek és a gyökerek már az őszi esők előtt elhalnak és а Ьак­­tériumok gyorsan felbontják a szerves anyagok javarészét. A humuszképző­dés így elmarad. Ezzel szemben az évelő füvek le­szántott tarlómaradványai csak ké­ső ősszel szüntetik meg éllettevé­­kenységüket. így az őszi esőktől áztatott talajban történik a szerves anyagok bomlása, amelynek folytán humusz jön létre. A humusz képződéséhez nitrogénre és mészre van szükség. A meszet a pil­langósok hozzák fel az altalajból mély­reható gyökereikkel. A gyökérgumók­ban élő baktériumok pedig megkötik a levegő szabad nitrogénjét. Az évelő fű­félék dús gyökérzete a talajt 3—4 mm nagyságú morzsákká tömöríti össze. A leszántásnál keletkezett humusz a ta­lajmorzsákat burokkal vonja be és így megvédi őket a széteséstől. A talajművelés rendszerével helyre­állítjuk a tenyészidő alatt elromlott szerkezetet, tökéletesebben felfogjuk és megőrizzük a csapadékokból szár­mazó vízmennyiséget és végül meg­tisztítjuk szántóföldjeinket a gyom­növények kártékony tevékenységétől. Csepy Erzsébet dipl. agr. Komárom. nyagban szegényebb talajban is jó termést adnak. A negyedik parcellába az évelő zöld­ségeket vessük. Ide ültetjük a torma­dugványokat, spárgatöveket, sóskát stb. Ezek a növények több éven át ma­radnak ugyanazon területen, tehát ez a terület nem tartozik a forgóba. Trá­gyázása egyik évben istállótrágyával, másik évben pedig műtrágyával törté­nik. Időszerű teendők a konyhakertben : Elsősorban is ne feledkezzünk meg a melegágyak gyakori szellőztetéséről Az évelőnövényekkel beültetett ágya­kat kitisztogatjuk. A töosztást is most kell elvégezni. Ha ősszel nem duggat­­tunk fokhagymát, azt is most végez­zük el. Az ősszel előkészített ágyakba: tormát és spárgát telepíthetünk. A lan gyos ágyba vetett palántákat gyakor szellőztetései edzzük, a téli palánták ból pedig kiültetjük a korai karfiolt kelt, fejeskáposztát, karalábét és satá tát. Állandó helyére tűzdeljük a ze' lert, elvetjük a petrezselymet, sárga répát, céklát és retket. A borsó vető sét is megkezdhetjük, hogy legyen ko rai borsónk. A magtermelés céljára ti valy termesztett és félretett gyökérív léket (sárgarépa, petrezselyem, cékla ’kiültejtük a szabad földbe. Március végén, ha meleg az időjárás, még előbb is kiültethetjük szabadföld' ’helyére a következő palántákat": fejes­­kápqszta, saláta, kelkáposzta, kara’áh: és karfiol. Fordítsunk fokozott figyelmet a magtermelési részekre Szövetkezeteink életében a magtermelési területek bevezetése igen nagy szerepet játszik, mert jó minőségű vetőmag nélkül aligha lehet elképzelni sikeres szövetkezeti termelést. Ezért az EFSz-ek új alap­­szabályzata is külön foglalkozik ezzel a kérdéssel. Minden szövetkezet számára előírja, hogy saját vetőmag biztosításának érdekében vezesse be a magtermelési részeket. A magtermelési részeket a legjobban termő földeken jelöljük ki. A talajmunkákat a legnagyobb gonddal kell rajtuk végezni. A símítózás után 6—7 napot várjunk, hogy a gyom kikeljen. Utána azonnal hozzá kell látni a talajelőkészítő munkákhoz. A vetést a lehető legrövidebb idő alatt végezzük el, hogy a talaj nedvtartalma el ne párologjon. A növényápolási munkákat is különös gonddal valósítsuk meg. Csakis így „várhatunk jó vetőmagtermést. A magtermelésben már több szövetkezetünk értékes tapasztalatot szerzett. A Csehországban lévő vrbicei EFSz tagjai például kitermeltek 60 mázsa első osztályú árpavetömago't. Eddigi tapasztalataik alapján bátor kötelezettségvállalást tettek, "mely szerint a magtermelési részeken legalább 30 mázsás hektárhozamot érnek el. Fontos, hogy minden magtermelési részről kimutatást vezessünk. — Jegyezzük fel, hogyan végeztük el a földmunkákat, milyen trágyát ad­tunk a földnek, mikor vetettünk, arattunk, csépeltünk stb. így a helyi éghajlati- és talaj viszonyoknak megfelelő, jó minőségű vetőmagot nye­rünk, amely alapja a magas termések elérésének. Ne feledkezzünk meg az őszi vetések ápolásáról Konyhakertjeink jobb kihasználásáért

Next

/
Oldalképek
Tartalom