Szabad Földműves, 1953. január-június (4. évfolyam, 1-26. szám)
1953-03-08 / 10. szám
й szocia lista faluért! T xalH íd Földműves A FÖLDMŰVELÉSÜGYI MEGBÍZOTTI HIVATAL LAPJA IV. évfolyam 10. szám. r Ara 2.- Kčs Bratislava, 1953. március 8. Й szocialista munkaverseny elmélyítésével használjunk fel minden időt a talaj jó előkészítésére, a tavaszi munkák idejében való elvégzésére, mert ez a bő termés alapja Szakképzett, öntudatos dolgozó nőket mezőgazdaságunk vezető helyeire Az első tavaszi napfény hatására, szinte egyik napról a másikra megélénkült a határ. Szövetkezeteink és állami gazdaságaink dolgozói szervezetten és jól felkészülve vonultak a földekre, hogy megkezdjék az idei kenyércsatat, hogy földbe tegyék a magot A dolgoskezű férfiak mellett, a vetőgépek után ott látjuk az asszonyokat is, mert vállvetve a férfiakkal ki akarják venni részűket a munkából. Amíg a dolgozók egyik fele a határban szorgoskodik, addig másik részük otthon, a szövetkezeti istállókban, vagy farmon végzik munkájukat. Itt is találunk nőket, akik a tehén alá kuporodva fejnek, disznókat etetnek, vagy eppen a malacozásnál örködnek. Továbbhaladva bekukkantunk a napközi otthonba, ahol fiatal lány a legnagyobb gonddal vigyáz a dolgozó édesanyák szemefényére, a kisgyerekekre. A szövetkezeti mozgalom hazánkban rohamos fejlődésnek indult. Éppen ezért az idei tavaszi munkák döntő fontosságúak. Most válik el, hogy a megnagyobbodott szövetkezetek meg tudnak-e birkózni a fokozott feladatokkal és most kell bebizonyitaniok fiatal szövetkezeteinknek, hogy életképesek-e. Elképzelhető ez a nők segítsége nélkül? Számos szövetkezetben munkaerőhiányra panaszkodnak. Nézzük meg közelebbről, hogy tényleg fennall-e ez a kérdés. Vájjon minden szöv“tkezet kihasználja teljes mértékben munkaerőtartalékait? Meg kell állapítanunk, hogy nem. Az EFSz-ek túlnyomó részében nem kapcsolták be a nőket kielégítő mértékben a szövetkezeti munkába. Igaz, ismerünk olyan községet, ahol a helyi rádió reggelenként teljes torokba' kiabálja: „A szövetkezeti tagok és feleségeik reggel 7-kor jelenjenek meg a munkában. Aki nem jelenik meg, az nem kap cukorjegyet.. .” Bizony, ilyen eset is előfordul. Pedig így nem lehet embereket meggyőzni. A helyi rádió és esetleg dobszó jó propagálási eszköz. Csakhogy ne „felszolítgatásokkal”, hanem a munkába mar bekacsolódott nők megdicsérésevei és a többiek rendszeres buzdításával kell meggyőzni asszonyainkat arról, hogy gyermekeik boldogságát elsősorban aktív munkával biztosíthatják. Gottwald elvtárs a szövetkezeti tagok kongreszszusához intézett levelében többek közt a következőket mondotta: „A szövetkezetekben jelentős szerepet játszanak a nők, akik a tagok szamának több, mint a felét teszik ki. A mi asszonyainknak aranykezük és jó eszük van. A szövetkezetek vezetésében azonban kevéssé számítanak rájuk. Azt hiszem, az ügy javára szolgálna, ha a tehetséges nőket kiemelnénk a szövetkezetek vezető helyeire.” Hogy Gottwald elvtárs szavai menynyire helytállóak, arról számos eset tanúskodik. Bartlík Ilona a kürti EFSz sertéstenyésztésében az emuit évben ledolgozott 800 munkaegységet. Dolinszky Mária az ipolyviski szövetkezet sertésgondozója a szovjet tapasztalatok alkalmazásával a gondjaira bízott sertéseknél átlagosan 65 dkg súlygyarapodást ért el. A kongresszus tiszteletére vállalta, hogy ezt további 10 dekával fokozza. Magáth Júlia, a kisvicsápi szövetkezetben végzett példás munkájával és jó meggyőzőtevekenységgei a falu összes asszonyát beszervezte* a közös munkába. Vannak kivál!ó női munkacsoportjaink. így például a kolozsnémai szövetkezet kertészeti csoportja kizárólag nőkből tevődik össze. Kétyen pedig minden szövetkezeti tag felesége résztvesz a közös munkában. így jelentős mértékben hozzájárultak ahhoz, hogy szövetkezetük a járás legjobb EFSz-ei közé tartozik. A nők bekapcsolódása a munkába azonban még távolról sem kielégítő. Asszonyainknak végre tudatosítaniok kell magukban, hogy a szocializmust építő hazánknak szüksége van segítségükre. Vessenek egy pülantást a múltba, amikor a parasztasszony az egyik leglebecsültebb lény volt az emberi társadalomban. De még ez sem volt elég A kapitalista nevelés következtében a férfi úgy bánt a feleségével, mint a rabszolgával. A nő nem tehetett egyebet, mint tűrt. Ha gyermeket nevelt, arra is csak a szegény sors várt. Ma ez a világ megszűnt. Népidemokratikus rendszerünk teljes egyenjogúságot biztosít a nőknek. Érdemeljék ki tehát munkájukkal a megbecsülést. Ugyanekkor meg kell mondanunk azt is, hogy ha a nőtől elvárjuk, hogy a munkában helytálljon, és ha rendelkezik a szükséges szakképzettséggel, akkor miért ne kaphatna helyet a vezetésben is. Ezen a téren súlyos hiányosságok terhelik a vezetőségeket. Vájjon hány szövetkezeti elnöknővel dicsekedhetünk? Azt hisszük, számuk elenyésző. Miért állnak a munkacsoportok élén is csaknem kizárólag férfiak? Talán a kétyi asszonyok közül senki sem érdemli meg, hogy csoportot vezessen. Menjünk tovább! Miért nincsenek nők a helyi nemzeti bizottságokban? Sőt! A nőknek ott a helyük a járási és helyi kerületi nemzeti bizottságokban is. Vegyük csak például az ipolysági járást. Itt több községben kisebb funkciókat nők töltenek be. Horváth Margit, pereszlényi kultúrreferens, Csúdor Ilona, az alsószemerédi EFSz számvevője, Zavara Mária, az ipolyhidvégi ellenőrző bizottság tagja és velük együtt számos más nő bebizonyította, hogy képes funkció betöltésére. Vagy kell-e jobb bizonyítvány, mint amilyennel Dolinszky Mária rendelkezik! Miért nincsenek tehát nők a járási nemzeti bizottságon? Mindez sajnos nemcsak az ipolysági járásra vonatkozik, hanem csaknem minden járásra. Ezért a pártszerveze-1 tek és a nemzeti bizottságok fordítsanak fokozott figyelmet e súlyos hiányosság kiküszöbölésére és gondoskodjanak arról, hogy az élenjáró dolgozó nők vezető funkciókba kerüljenek. Ugyanekkor a nőknek is sokkal öntudatosabbaknak kell lenniük. Az ehhez vezető út a tanulás. Gyakori eset, hogy szövetkezeti asszonyaink és ugyanakkor az állami gazdaságok dolgozó női idegenkednek a különböző tanfolyamokon való részvételtől. Itt felelőség terheli a vezetőségeket is. Sokkal nagyobb segítséget kell nyujtaniok a nőknek. Jelöljék őket bátran továbbtanulásra, és segítsék őket munkájukban. Asszonyaink válasszák példaképül a hős szovjet asszonyokat, akik a munka bármely szakaszán derekasan megállják helyüket, legyen az ipar, mezőgazdaság, tudomány vagy bármi. A Szovjetunióban a sztahanov-mozgalmat a mezőgazdaságban éppen a nők vezették be. Mária Demcsenkó és Marina Gnatenkó elsőnek termeltek a rájuk bízott területen 500 mázsa cukorrépát. Vagy ki ne ismerné Malinyinovát, a hős szovjet fejőnőt? A mi asszonyaink között is lehetnének Malinyinovák, Korabelnyikovák stb., csak segíteni kell őket és bátorítani. Nagy feladat vár a nőbizottságokra is. Az eddiginél sokkal aktívabb munkát kell kiíejteniök. Vegyenek példát a királyhelmeci járásban lévő ladmóci nóbizottságtól, amely a népek bécsi békekongresszusa eiőtt összehívta a falu asszonyait, akik kötelezettséget vállaltak, hogy a szövetkezet tyúkfarmjának építésénél ledolgoznak 200 órát és elültetnek 1.500 gyümölcsfát. Mit tettek a többi nőbizottságok ? És mit tettek a Nemzetközi Nőnap ünnepségeivel kapcsolatban? Most, amikor a Nemzetközi Nőnapot ünnepeljük, fontos, hogy elgondolkozzunk ezekről a dolgokról. A Nemzetközi Nőnap harcos hagyományai arra kötelezik asszonyainkat, hogy még szorosabban sorakozzanak fel a békevédők közé, sőt, hogy a béke első és legbátrabb harcosai legyenek, (yn) Harcban a bö termésért Országszerte terjed a szocialista munkaverseny a tavaszi munkák idejében való elvégzéséért Az elmúlt héten a kedvező időjárás következtében az egész országban megindult a tavaszi szántás-vetés. Már eddig is több járásban kimagasló eredményeket értek el. A nagymegyeri járásban Tany-on és Nemesócsán kívül minden szövetkezet elvégezte az árpa vetését. Eddig több,, mint 1000 hektárt vetettek el az egész járásban. Örvendetes tény az, hogy a szövetkezetek tagjai a munkák időben való elvégzésére még a vasárnapot is kihasználták, hogy így megalapozzák a bőségés termés alapjait. Csilizradvány Nem sokkal azután, hogy a meleg napok és a tavaszi szelek új színbe öltöztették a földeket, a csilizradványi EFSz tagjai is kimentek a határba. Az első napon még ugyan tanácstalanok voltak, sőt sok szövetkezeti tag azt hajtogatta, sár van, ragad még. Az EFSz tagjainak többsége azonban a munkák megkezdése mellett állt. Az első napon több^ mint 60 hektáron végezték el a talajelőkészítő munkákat. A második napon pedig negyven hektárt vetettek be mégpedig keresztsorosán. A negyven hektáros táblán, amelyen a keresztsoros vetést végezték a három állandó mezei csoport igen szép teljesítményt nyújtott. — Minden percért kár — mondogatták a fogatosok — rajta, míg jó idő van. És csakugyan olyan ütemben ment a munka, hogy Uyenre nem emlékeznek a szövetkezet tagjai. AEsószeli A szövetkezet tagjai alig várták a tavaszi munkák megkezdését, hogy ismét kivonulhassanak a határba és idóoen biztosítsák a tavaszi vetés sikereit. Ezideig már több, mint 50 hektár árpát és 36 hektár napraforgót vetettek el. A munkákat igen meggyorsította az is, hogy a szövetkezet traktorosai páros munkaversenyt folytatnak. Szabó Gyula például egy nap alatt három 24 soros vetőgéppel 10 hektáron végzi ei a vetést. És hogy még fokozza teljesítményét, versenyre hívta ki Pukai Jenő traktorost. Az első napon Szabó Gyula kereken 2 hektárral többet vetett be, mint társa. Muzsla A szövetkezet tagjai az idei tavaszi munkák elvégzésére már állandó munkacsoportokban vonultak fel. A csoportok között munkaverseny folyik a vetés gyors elvégzéséért. Az EFSz második munkacsoportja Sulci József vezetésével egy nap 30 hektár árpát vetett el keresztsorosan s így párosversenyben a csoportok között megnyerte az elsőséget, mert többi csoport ennyi idő alatt csak húsz hektárt vetett el. A második munkacsoport sikeréhez nagyban hozzájárult Méhes Béla traktoros kiváló munkája, ak naponta 15 hektárt készit elő a vetésére. Mészáros Imre és Kusický Imre traktorosok pedig felváltva dolgoznak Skoda 30-as gépükön, éjjeli és nappali váltásokban, hogy mielőbb befejezhessék a munkákat. a Magykapos Az eperjesi kerületben a nagykaposi szövetkezet kezdte meg elsőnek a tavaszi munkákat. Még a téli hónapokban több, mint 80 hektárra kihord - ták a trágyát és kitisztították a vetőmagot. A szövetkezet munkacsoportjai a munkák idejének megrövidítésében versenyeznek. Nagy súlyt helyeznek az új módszerek alkalmazására, ezért 146 hektár árpát, 60 hektár -tavaszi búzát keresztsorosan vetnek el, Hatvankét hektáron fészkes módszerrel ültetik el a burgonyát és 50 hektáron négyzetesen végzik el a •kukorica vetését. Szelöce A szelőcei EFSz határában gyors munka folyik. Már egy hete végzik. a talajelökészítést és a vetést, de eddig még semilyen fennakadás nem volt. Ez annak köszönhető, hogy a tavaszi munkákra pontos tervet készítettek, amelyet szétírtak az egyes csoportokra. Mindenki előre tudta, milyen feladatok várnak rá. A szövetkezet munkacsoportjai megkapták a szükséges fogatokat és felszerelést. A tavaszi munkák első két napján elvetettek 93 hektár gabonát. A legjobb eredményt Lencsés Lojzi csoportja érte el, amely 37 hektáron végezte el a munkákat. Borza József csoportja 10 hektár búzát és 15 hektár árpát vetett el. Bábi Ferenc csoportja sem maradt le a munkában. Elvetett 10 hektár árpát és 5 hektár takarmánvborsót. "> Hogy a munka szinte karikacsapásként megy, az a dolgozók áldozatos munkáján kivül a célszerűen összeállított ag regátoknak köszönhető. A vetőgépek előtt tárcsából, simítóból és boronából összeállított agregát megy. A vetőgépekből is agregátokat készítettek, amelyek után 3—3 boronát is kapcsoltak. Egy ilyen agregát napi teljesítménye 25—30 hektár megművelése. Ha az időjárás megengedi, a szelöcei szövetkezeti tagok 4 nappal megrövidítik a tavaszi munkák tervezett idejét. Hasonló nagy a munkalendület a szövetkezet kertészetében is. A melegágyakban szépen fejlődnek a palánták. Egy hét múlva 10.000 koraisaláta palántája már a piacra kerül. Ez az eredmény nagy mértékben Szovics kertésznek és Svajda József élmunkásnak köszönhető. Teljes ütemben folyik az előkészület a dohánytermelésben is. Rukovánszky József, aki az elmúlt évben a nyitrai kerület legjobb dohánytermelője volt, az idén is kitesz magáért. Streba György — Szelőce. A vetésnél alkalmazott agregátok és a gépi segítség lényegesen elősegítették a vetés befejezését " '»*,'• ;. V • -V *it , * ' fi ШШ í
