Szabad Földműves, 1953. január-június (4. évfolyam, 1-26. szám)
1953-03-01 / 9. szám
1953. március í. б •Л-ftatmef '— földműves ч - . / , ф Hogyan szervezik meg a munkát a szovjet traktoros-brigádok Kora tavasszal, amint a hó olvadni kezd a traktorosok a Szovjetunióban traktoraikkal, ekéikkel, kultivátoraikkal és vetőgépeikkel a földekre mennek. A talajművelésre és a vetésre nagymennyiségű mezőgazdasági gépet használnak. A tavaszi vetést épúgy, mint a többi földmunkákat a legrövidebb időn belül el kell végezni, mert a mezőgazdaságban nincs fontosabb tényező, mint az idő. Minden nap, minden óra, sót minden perc számít. A szovjet traktorállomások dolgozói természetesen igyekeznek arra, hogy teljes mértékben kihasználják a technikai vívmányokat, amelyekkel őket a szovjet állam gazdagon ellátta. A traktorállwnások a kolhozi munkák elvégzésére állandó traktoros-brigádokat létesítenek. A brigád rendelkezik mindazokkal az eszközökkel, amelyek a föld megműveléséhez szükségesek: traktorokkal, mezőgazdasági gépekkel, szerszámokkal és szállítási eszközökkel. A kolhozi munkacsoportok gondjaira bizott földterület megművelésének gépi munkáit a traktoros-brigád végzi. Milyen a traktoros-brigád összetétele? A brigád élén a brigádvezető áll. Segítőtársa a gazda. Rajtuk kívül vannak a traktorosok és a segédszemélyzet. A segédszemélyzet egy része a mellékfelszerelést kezeli, másrésze pedig a gépeknek az üzemanyagokkal való ellátásáról gondoskodik. Ide tartozik még a szakács és az őr, aki a brigád és a kolhoz vezetősége közötti kapcsolatot tartja fenn. A brigádvezető megállapítja a munkanap pontos tervét. A traktorállomás feladatainak alapján, karöltve a kolhoz vezetőségével és agronómusával kidolgozza a brigád tervét az egész időszakra és külön az egyes-szezonmunkákra (tavaszi vetés, ugarszántás, aratás, stb.). Összeállítja továbbá a gépek széthelyezésének és egyik helyről a másik helyre való vontatásának tervét és gondoskodik a brigád üzemanyagokkal való ellátásáról. Ukrajnában nagy sikereket ért el Alexander Gitalov brigádja, a malopomoscsnyani traktorállomásról a kirovogradi vidéken. Ez a brigád jelentős mértékben elősegiti, hogy a kolhozok magas terméseket érjenek el a gabonaféléknél,- kukoricánál és más terményeknél. A Gitalov-brigád kiváló munkája példakép szolgál a Szovjetunió számos más traktorosbrigádja számára. A brigádvezetőt a dolgozók megválasztották a Szovjetunió legfelsőbb szovjetének képviselőjévé. Gitalov sikerei titkát abban magyarázza, hogy nagy gondot fordít a munkaerők kiválasztására és a brigád állandó Összetételére. A brigád minden egyes traktorosa tagja annak a kolhoz-, nak, amelyben a traktorállomás dolgozik. Mindannyian jól ismerik a munkafeltételeket a földeken. Gitalov brigádvezető megegyezett a kolhoz vezetőségével, hogy a lehetőség szerint ne változtassák azokat a kolhoztagokat, akik a traktoragregátokhoz vannak beosztva. „A brigád állandó tagjai — mondja Gitalov — alaposan., megismerik feladataikat és így idejében és jól teljesíthetik azokat.” A brigádvezető segíti a tagokat munkájukban. A munka megkezdése előtt összehívja az egész segédszemélyzetet. Minden dolgozó számára pontosan kijelöli feladatait és megismerteti őket a brigád tervével. Megmagyarázza a dolgozóknak, hogy a brigád sikeres munkája nemcsak a vezetőtől és a traktorosoktól függ, hanem a segédszemélyzet pontos munkájától is. Hogy a brigád tagjainak legyen állandó helyük, ahol munka után pihenhetnek és ahol elvégezhetik gépeik karbantartását, a kolhoz a traktorosbrigád számára kinti otthont létesít. Az otthont lehetőleg a brigád által megművelt földek központjában építik. Felszerelésről gondoskodnak. Van benne klubhelyiség, ebédlő konyhával együtt, fürdőszoba, stb. A traktorosok éjjeli szállása is jól fel van szerelve. Az otthon mellett pajta van, amelyben a traktorokat és a többi gépet elhelyezik. A fedett műhelyben a javításokat végzik. Üzemanyagraktárban mindig van elég nafta. Az otthon udvara olyan tágas, hogy ott fel lehet sorakoztatni az agregátokat és a gépeket. Iván Bunyejev, a szocialista munka hősének brigádja a malorosszi-i traktorállomásról Kubányban dolgozik. A brigád otthona a határban van egy lakóházban, amely három helyiségből áii. Fogyasztási szövetkezet is működik itt. A traktorosoknak telefon és rövidhullámú leadó áll rendelkezésükre. Egy különálló fedett helyiségben szétszedhetik gépeiket és megvalósíthatják rajtuk a karbantartást. Egészen közel van az üzemanyag és olajraktár. A raktárakat alaposan ellátták tűzoltó szerszámokkal. Bunyejev brigádjában példás rend uralkodik. A helyiségek mindig tiszták. Az asztalokon és az ablakokon virágokat találunk. A traktorosok szabad idejükben a gyümölcsfák árnyékában pihenhetnek, újságot, folyóiratot, vagy könyvet olvasva. Minden traktorosbrigádban olyan napirendet vezettek be, amelyet előzetesen a traktorállomás igazgatója jóváhagyott. A házirend a brigád minden egyes tagjára kötelező. Feltünteti az egyes váltások megkezdésének idejét, továbbá az ebédidőt, a váltás végét, a karbantartásra és a gépek előkészítésére szükséges időt, végül a műszaki iskolázás tervét. Plotnyikov Michail brigádjában, amely a sztavropoli kerületben dolgozik, az első váltás reggel 6 órakor kezdődik. Hét óráig a karbantartást végzik és megtöltik a gépek tartályait üzemanyaggal, a hűtöt pedig vízzel. Hét órától tizenkét óráig a traktorosok a földeken dolgoznak, Ezután egy órás ebédszünet következik. 13—18 óráig ismét munka. A második váltás 18 órakor kezdődik. A váltáskor a technikai karbantartást közösen végzik. A második váltás 19—24 óráig dolgozik, amikor ellenőrzik a gépeket és tovább folytatják a munkát reggel 6 óráig. A napi tervet úgy állítják össze, hogy a traktorok legalább 20 órát dolgozzanak a földeken. A szovjet mezőgazdaság gépesítöinek hosszúéves gyakorlatai azt mutatják! hogy a traktorosbrigád akkor végez legjobb munkát, ha az emberek tisztában vannak feladataikkal, ha mindenki tudja, mikor és mit kell tennie, i ha gondosan kihasználják a munkaidőt I és ha rendes kimutatást vezetnek a teljesítményekről és az üzemanyagfogyasztásról. Fontos feladatai vannak a brigád gazdájának is. Ő a brigádvezető jobbkeze. Kimutatást vezet a traktorosok és a segédszemélyzet munkájáról. Kiszámítja munkaegységeiket, ellenőrzi az üzemanyagfogyasztást, kimutatást vezet az alkatrészek kiadásáról. A váltások után megállapítja az elvégzett munka mennyiségét és gondoskodik a traktor rendes felszereléséről. A traktorosbrigád munkatervének alapja a traktorállomás és a kolhoz közötti szerződés. A brigád tagjainak a szerződés minden egyes pontját alaposan ismemiök kell, amit részletes áttanulmányozás útján érnek el. A terv teljesítésének érdekében minden erejüket latbavetnek. Gitalov Alexander brigádjában és még számos más brigádban az időszaki tervek alapján 5 napos munkaterveket állítanak össze. Ezekben a tervekben feltüntetik, hogy mikor melyik földön milyen géppel és milyen felszereléssel milyen munkát kell elvégezni. A brigádvezető a munkaterv alapján adja ki az utasításokat az egyes váltásoknak. A munkautasítást a brigádvezető minden nap, a munka megkezdése előtt adja át a váltás részvevőinek. Az utasításból a traktoros nemcsak a munka helyét és terjedelmét ismeri meg, hanem agregátja átlagos óránkénti teljesítményt is. Ennek alapján igyekszik feladatát nemcsak teljesíteni, hanem túl is teljesíteni. A traktorosmunkák tervével együtt a traktorosbrigád megkapja a kolhoz vezetőségétől a hektárhozamok és az agrotechnikai intézkedések tervét is, amely azt a munkacsoporttal karöltve dolgozta ki. Annak ellenére, hogy a terveket helyesen kidolgozzák, mindig figyelembe kell venni az előrenemlátott helyzeteket. Hogyha például kedvezőtlen idő esetében a talaj egyenlőtlenül szárad ki, vagy a gabona egyenlőtlenül érik be, a brigádvezető munkaközben pontosan megállapítja az egyes feladatok teljesítésének határidejét és az egyes munkák jellegének megváltoztatását. (A szántást, vagy az aratást csak a löld egyes részein végzik, ahol a gabona már megérett vagy ahol a föld kiszáradt.) A traktorosbrigád, élén a vezetővel minden erejét latbavet annak érdekében, hogy a traktorállomás és a kolhoz-kozötti szerződést teljesítse. Célja az, hogy a tervezett hektárhozamokat túl is teljesítse és megszervezze a gépmunkák folyamatos és jóminőségú elvégzését. Ennek céljából a brigádvezető gondoskodik a gépek pontos karbantartásáról és karöltve a kolhoz munkacsoportjának vezetőjével ellenőrzi az elvégzett munka minőségét. Figyelembevéve a helyi viszonyokat a fentieken kívül még más intézkedéseket is tesznek, amelyek elősegítik a mezőgazdaság termelékenyebbé-tételét. A kihasználatlan idők eltávolítása, a gépek teljes mértékben való kihasználása, célszerű agregátok összeállítása, a gépek napi teljesítményének fokozása — mindez elősegíti a gépesítés jfeljes felhasználását a mezőgazdasági termelés fokozása érdekében. (A Zemedelské Noviny 43. számából) Márciusi teendőink A takarmánytermesztés fontos előfeltétele sikeres állattenyésztésünknek. Több takarmányt ad a föld, ha közvetlenül a hó elolvadása után, a komolyabb fagyveszély múltával vetjük el a tavaszi árpát, zabot és a takarmánykeverékeket. Vetés előtt símitózunk, vagy pedig kultivátorral, tárcsával, fogassal lazítsuk fel a talajt, hogy aprómorzsás magágyba vethessünk. Közvetlenül a talajelőkészítés előtt 30—35 kg szemcséstrágyát szórjunk a földre és tárcsával, kultivátorral vagy fogassal keverjük a talajba. A vetés mélysége árpánál és zabnál 3—4 cm legyen, az aprómagvas takarmányféléket pedig 2-3 cm mélyre vessük. * A későn vetett gyengén bokrosodott őszi kalászosokat fejtrágyázzuk. A fejtrágyázást a reggeli harmat felszáradása után végezzük, mert ha nedves talajra szórjuk a műtrágyát, a növény zsenge levelei könnyen leperzselődnek. * A legelőkön hozzuk rendbe a kutakat és valósítsuk meg a szakaszositást. A szakaszok határát úgy vonjuk meg, hogy egy-egy szakaszon legalább két hétig bőséges legelőt találjon a jószág. A szakaszos legeltetéssel elérjük, hogy állataink egészen késő őszig friss legelőt találnak. A határokat egymástól 15—20 méterre levert karókkal jelöljük. * A szőlő tavaszi nyitását is- márciusban kell elvégezni. Munka közben vigyázzunk arra, hogy a kapával a tőkék vesszőin lévő alsó szemeket meg ne sértsük. Helytelen, ha nyitás közben kapával verjük le a tőkére tapadt földet. A nyitást nyomban kövesse a metszés munkája. * Ha az éjszakai fagyok erős nappali felmelegedéssel váltakoznak, a déli napsütés hatására a talaj felső rétege kitárul, az éjjeli fagyra pedig összehúzódik. Ennek következtében az őszi vetések hajszálgyökerei a talajból felhúzódnak és sok esetben elszakadnak. Ilyenkor azt mondjuk, hogy „felfagyott a föld”. A felfagyás ellen úgy védekezhetünk, ha többtagú, sima Csíráztassunk elő több burgonyát A burgonya előcsíráztatására mindenekelőtt megfelelő világos és szellős helyiség szükséges. Ha a burgonya ilyen helyiségben van elhelyezve, úgy a hőmérsékletnek 1—5 C fok között kell mozognia.. Alacsonyabb hőfoknál a burgonya megfagy, nagyobb hőfoknál pedig a burgonya fejlődésében következnek be zavarok. Magánál az előcsírázta tásnál nagyobb melegre van szükség, éppen ezért, ha a burgonya előcsíráztatása hidegebb időbén történik, a helyiséget fűtést szabályozható berendezéssel kell ellátni. Az előcsírázta - tásra a legmegfelelőbb meleg 10 C fok. Az előcsíráztatást az erre a célra készített ládákban végzik, de alkalmasak a zöldség és gyümölcsszállításra használt ládák is. Az előcsíráztatásra szánt burgonyát ládákba tesszük, (ha a ládák nincsenek külön e célra készítve). Ügy kell elválasztani őket, hogy hengerrel a talajt és vele együtt a gyökeret visszanyomjuk régi helyére. * A cukorrépa vetésével ne késlekedjünk. Idejében készítsük el a talajt. Az őszi mélyszántást kultivátorral lazítsuk fel, utána hengert és fogast járassunk, hogy aprómorzsás magágyat kapjunk. A mag vetésével egyidőben, vagy kombinált géppel, vagy pedig műtrágyaszóróval vessük el a műtrágyát is. A vetés mélysége 2—3 cm. legyen. A vetőgép után járassunk hengert, hogy így a talajt hozzányomjuk az elvetett maghoz. Ezáltal biztosítjuk a csírázáshoz és a kikeléshez szükséges nedvességet. * Ha korai, mák, borsó és egyéb vélemény kisorol, a sorközöket nyomban saraboljuk. Ezzel megakadályozzuk a föld cserepesedését, a talajt porhányossá és levegőssé tesszük. A sarabolást végezhetjük kézi- vagy tolókapával, vagy kultivátorral. A kapát ne eresszük egészen a sorokig, mert a gyengén kapaszkodó növények könynyen megsérülnek. A sarabolás mélysége ne legyen több 2—4 centiméternél. Ha a talaj felázott és erősen ragad, a sarabolást kézikapával hátrafelé haladva végezzük. * Az istálló és ólak rendszeres fertőtlenítésével megvédhetjük állatállományunkat a fertőző betegségektől. Az istállókat és az ólakat kimeszeljük. Fontos a jászlak fertőtlenítése is. A istállók ajtajába állítsunk mészporral töltött ládát és az istállóbalépés előtt fertőtlenítsük lábbelinket, hogy az esetleges fertőzést más területről be ne hordjuk. * Igásállatainkat készítsük elő a tavaszi munkákra. Adjunk az igáslovaknak naponta egy-két kiló szemestakarmányt, zabot, árpát, vagy kukoricát. Ha nincs szemestakarmány, lucernával vagy pillangós takarmán^félékből pótoljuk az igásjószág napi takarmányadagját. A feljavítással egyidejűleg fokozatosan szoktassuk az állatokat a munkához. így a márciusi mezei munkák végzésében nagyobb hasznát látjuk igásállatainknak. a burgonyát l?galabb kétszer 15 cm rétegekben önthessük. Az előcsíráztatást rendes világosság mellett megfelelő hőmérséklet mellett végezzük. Ügyeljünk a helyiség levegőjére is. Arra is ügyelnünk kell, hogy a burgonya ne hajtson cémavékony fehér csírákat, amit a levegőhiány, kevés világosság és nedvesség okoz. A , ládákban lévő burgonyát legalább egy hetes időközönként át kell raknunk, mégpedig úgy, hogy az alsó réteget felrakjuk, a felsőréteg pedig lekerüljön. Ezzel elérjük azt, hogy a csírázás egyenletes lesz. A csíráztatott burgonya akkor alkalmas legjobban a kiültetésre, ha a csíra elérte a 2—3 cm hosszúságot, amelyhez 4—5 hét szükséges. Ekkor a csírák eléggé erősek és igen életképesek, színük világoszöld, vagy némely fajtánál ibolyaszínű. A burgonyát a csíráztatás idejében nagyon ajánlatos vízzel meglocsolni, főképpen pedig olyan helyiségekben, ahol a levegő nem eléggé nedves. Műtrágyázás - magasabb hektárhozam - több jövedelem A tavaszi munkák küszöbén állunk. Feladataink nagyok, de népidemokratikus rendszerünk olyan nagyszerű termelési eszközöket nyújt mezőgazdaságunknak, hogy könnyen megbirkózhatunk a nehézségekkel. Ez alkalommal kissé bővebben foglalkozunk az egyik nagyon fontos termelési eszközzel, amely a termés fokozásában igen nagy szerepet játszik. A műtrágyáról lesz szó. Hogy világosabban láthassuk, milyen óriási hatással van a műtrágya a terméshozamok emelésére, bemutatunk egy-két példát, illetve tapasztalatot, amelyeket az elmúlt év kísérletei nyomán szereztünk. A nagykaposi ÉFSz-ben kénsavas amóniával, szuperfoszfáttal és 40 százalékos nátriumsóval trágyáztak. Az árpa ennek következtében 6.5 mázsával több termést adott hektáronként, mint a trágyázatlan földön. Ez a terméstöbblet a műtrágya árát leszámítva 1315 korona jövedelmet hozott hektáronként. Pedig amint Bodnár agronómus beszámol, az időjárás bizony .elég kedvezőtlen volt. Vegyünk egy másik példát. A lőcsei EFSz-ben a burgonyát a rendes istállótrágyán kívül kénsavas amóniával, szuperfoszfáttal és nátriumsóval is megtrágyázták. Az eredmény az lett, hogy a burgonya ezeken a földeken 60 mázsával több termést adott, mint az a föld, ahol csak istállótrágyát használtak. A szövetkezet jövedelme a burgonyából, ennek következtében hektáronként 4.409 koronával megnövekedett. Érdemes megemlíteni azt, hogy a műtrágyázás következtében az őszi fagyok hatására a burgonya szára nem fagyott meg, mint ahogy az előfordul a környező földeken, ahol nem használtak műtrágyát. A fenti példák világosan bizonyítják, hogy a helyes trágyázás meghozza eredményét a termésben. Ezáltal természetesen a munkaegységek értéke is nagyobb lesz, nem beszélve arról, hogy ilyen esetekben az állam iránti beadási kötelezettség teljesítése semilyen akadályba nem ütközik. Marad még a tervenfelüli beadásra, meg a szövetkezet egyes alapjainak biztosítására is. A műtrágyák jelentőségét az EFSz-eink túlnyomó része már felismerte. Sajnos azonban még mindig akadnak kételkedők. A Slovenské Nové Mestó-i szövetkezet • például nem akarta a műtrágyát átvenni azzal az indokolással, hogy rendelkeznek elegendő istállótrágyával. Ez nagyon helytelen, mert az istállótrágya nem tartalmazza mindazokat a tápanyagokat, amelyekre a növénynek szüksége van. Külön kell foglalkoznunk a szemcséstrágyázással. Ebben a szovjet mezőgazdák már sok érté-I kés tapasztalattal rendelkeznek. Nálunk is kezd meghonosodni, de még nem kielégítő 4 mértékben. Hogy érdemes szemcsés-szuperfoszfáttal trágyázni, azt megint konkrét példákon bizonyítjuk be A csalloközaranyosi állami gazdaságon a szemcsés-szuperfoszfát hatására1 az árpa 5 mázsával többet fizetett, mint a poralakú szuperfoszfáttal megtrá*gyázott földön. A nyitrai állami gazdaságon keresztsoros vetéssel és szemcsés-trágyázással 14 hektár területen 38.20 mázsás hektárhozamot értek el az árpánál. Ezzel szemben azon a földön, ahol közönségesen vetettek és nem használtak szemcséstrágyát, az árpa csak 23.5 mázsát fizetett hektáronként, vagyis 14.74 mázsával kevesebbet. Állami gazdaságaink dolgozói a tavasziak alá több ezer mázsa szemcséstrágyát gyártottak, mert meggyőződtek arról, hogy érdemes. Hiszen nagy megtakarítást jelent, mert a hazai gyártmányú szerves-ásványi szuperfoszfátból a rendes szuperfoszfátnak csak az egyharmadát kell használni azzal a feltétellel, ha a szemcséket a vetőmaggal együtt egyidejűleg vetjük a földbe. Több állami gazdaságon már kombinált vetőgépeket is készítettek erre a célra. Egy hektárra tehát 1 mázsa szemcséstrágyát használunk abban az esetben, ha a szuperfoszfátot a szerves anyaggal 1:1-hez keverték. A szemcsék szárítását nagyon jól meg lehet oldani a villanydohányszárítókban. Ez azonban nem jelenti azt, hogy dohányszárító hiányában nem lehet szemcséstrágyát gyártani. Hiszen a szárításra alkalmasak a különböző pajták és más helyiségek is. Vinár Emánuel, a földművelésügyi megbízotti hivatal dolgozója.
