Szabad Földműves, 1953. január-június (4. évfolyam, 1-26. szám)

1953-03-01 / 9. szám

1953. március I. Síatvet Földműves A csallóközcsütöriöki gépállomáson Gépállomásaink a téli javítások befejezéséhez közelekdnek. Van­nak már olyan gépállomásaink is, amelyek a téli javítási tervet 2-3 héttel hamarabb teljesítették. Most az agronómusokon van a sor. A téli időszak elég időt nyújtott arra, hogy az agrotechnikai tervet teljes részletében is kidolgozzák. Legnagyobb baj azonban az, hogy az őszi mélyszántási tervüket sem tudták teljes egészében teljesíte­ni, pedig ahogy tudjuk, az őszi mélyszántás olyan fontos tényező, amely nélkül nagyobb terméshozamot elképzelni sem lehet. Az őszi mélyszántás annyiszor két milliméter csapadékot tud magába venni, ahány centiméter mélyen meg van szántva. Palacka István, a bánkeszi EFSz elnöke a kongresszusról A csallóközcsütörtöki gépállo­máson látszólag nyugalom honol. Itt, ott ugyan felhallatszik a be­­futtatásra kerülő gépek berregé­se, ez azonban távolról sem árulja el a gépállomás igazi munkaira­mát. A kihallatszó berregés az utolsó, javításra került gépek hangfoszlányai. Most próbálják ki őkpt. Megjavításuk után — a her­nyótalpas gépek kivételével — az összes gép megjavítva várja a ta­vaszi munkák megindulását. A hernyótalpas gépeket is megjaví­tották már, de némelyik gépnek még nem érkezett meg a megren­delt alkatrésze és így ezekkel vár­ni kell, amíg az alkatrészek meg­érkeznek. Most az ivánkai kerületi műhelyen a sor, hogy ezeket a hiányzó alkatrészeket minél előbb megküldje a csütörtöki gépállo­másnak, hogy a téli gépjavítást maradéktalanul be tudják fejezni. Nagy hiba azonban — mint Si­pos elvtárs, a gépállomás főagro­­nómusa mondja, — hogy még számos EFSz-el nem tudták megkötni a hozamszer­ződéseket és ennek következ­tében a gépállomás szervezési és tervezési munkája is kése­delmet szenved. Mert hiszen saját agronóm-tervü­­ket sem tudják mindaddig kidol­gozni, amíg a hozamszerződések nincsenek az EFSz-ekkel megköt­ve. A mélyszántást is azért nem tudták teljes egészében elvégezni, mert a szövetkezetek az ősszel nem takarították le időben a ter­mést. A cukorrépát a szántófölde­ken hagyták, későn szedték ki a burgonyát, sőt sok helyen még a kórót is ott hagyták. Pedig a gép­állomásnak a mélyszántás elvég­zésére lett volna elég ideje, hiszen gépeik a nagyszombati EFSz-nek segítettek, mert itthon nem volt semmi munkájuk. A szövetkezetekkel kötött ho­zamszerződések megkötésének las­sú folyamatát azzal lehet megma­gyarázni, hogy az EFSz elnöke és agronómusa, valamint a gépállo­mítózással. Az összes tavaszi mun­kálatokat 20 nap leforgása alatt be­­fej-'Z’ . Természetesen gondoltak a nővén’’ápolási munkálatokra is és pontosan betervezték ezeknek ide­jét valami, t a munkákat végre­hajtó munkaerőket is. Csak úgy vé­tel' lül beletekintettünk a tervbe, mit csinálnak például az egyes ta­gok májusban. Aracky, Vandlík, Lipták, Kovács elvtársak május 10- én a tavaszi búzát szabadítják meg a gaztól. Nem vállalkozhatunk arra a fel­adatra, hogy az érsekújvári I. EFSz teljes tavaszi tervét részletezzük. De hiszen ebből a néhány példából is világosan látni, hogy az újvári I. számú EFSz gondosan készül a ta­vaszi munkák elvégzésére. Egyet azonban hiányolnunk kell. A szö­vetkezetben még nagyon kevés szó esett a munkaverseny megszerve­zéséről. Erről pedig semmi szín alatt sem szabad megfeledkezniök, ha jól kidolgozott tervüket az agro­technikai határidőn belül akarják végrehajtani, ha a munkákat jól el akarják végezni, hogy így biztosít­sák a magasabb terméshozamokat és a tagok jövedelmének növekedé­sé* Az I. EFSz tavaly egész éven át versenyben állott a 11. számú EFSz-szel és mindjárt az elején meg kell állapítanunk, hogyha a tavalyi munkaversenynek mindkét részről voltak hiányosságai, mégis nagymértékben hozzájárult ahhoz, hogy különösen az aratási munká­latokat, a cséplést, a tervezett idő előtt befejezték. Mennyivel nagyobb más agronómusa nem tettek meg mindent a hozamszerződések idő­ben történő megkötésére. A gépállomásnak Sipos elvtár­son kívül még hét körzeti agronómus van, akik állandóan járják a szö­vetkezeteket és segítségükre vannak a szövetkezeti agro­­nómifsoknak a hozamszerző­dések kidolgozásában. Minden egyes körzeti agronómus­­ra 6 EFSz esik. A körzeti agronó­­musok között a legjobb eredményt Pus Vince, csütörtöki agronómus érte el. Becsületes és szakszerű munkájáért tavaly ki is tüntették. Ö Sípos elvtárs egyik legjobb munkatársa. Pus elvtárs elmond­ja, hogy ipari növényekre egyelő­re nem kötnek hozamszerződése­ket, mert a termesztésük nálunk ■ még nincs annyira elterjedve, mint a Szovjetunióban. Később azonban, ha ezekkel a növények­kel jobban megismerkednek, ezek­re is kötnek hozamszerződéseket. Sípos elvtárs a továbbiakban megmagyarázza, hogy mi a ho­zamszerződés lényege. Itt van pél­dául az Illésházával kötött hozam­szerződés, ahol az átlagos búza­termést 23.5 q-ban állapították meg. Ha azonban a búzatermés ha-ként 30 q lenne, úgy a gépál­lomás 6.5 mázsa búza után még külön részesedésben részesülne, vagyis ebben az esetben 300 koro­nát kapna az FFSz-től. 40 ha bú­zánál 30 q-ás termés esetén ez kereken 12.000 koronát tesz ki, amely bizony már jelentős összeg. Érthető tehát, hogy a gépállomá­sok igyekeznek a szövetkezetek­kel kötött hozamszerződéseknek a - legmesszebbmenőleg eleget tenni, hisz ahogy Sípos elvtárs is mond­ja, a gépállomás jövedelme így jelentősen meggyarapodik, jobban tudják fizetni a dolgozókat és az életszínvonalukat is ehhez mérten emelhetik. A szövetkezetek is szí­vesen fogadják a hozamszerződé­seket, mert abban az esetben, ha a gépállomás felületes munkát végez, a gépállomásnak ezért eredményeket tudtak volna elérni az ősszel is, ha a munkaverseny nem l....kad el. Így a II. számú EFSz lett a győztes. A szocialista munkaversenyt te­hát most már nemcsak papíron vagiŕ félgőzzel kell elindítani, hanem ki kell fejleszteni a munkacsoportok, csapatok és egyének között is. Így nemcsak hogy teljesíthetik azt a tervet, amelyet — amint már emlí­tettük, — nagy pontossággal készí­tettek el, de az agrotechnikai ha­táridőn belül teljesíthetik ezt. Az érsekújvári 1. számú EFSz tagjai saját tapasztalataikból meggyőződ­tek már arról, hogy mit jelent az, ha idejében vetnek, idejében végzik el a növényápolási munkálatokat. — Tudják, hogy minden késedelmes óra, vagy nap sok mázsa termés­veszteséget jelent, de azt is, tudják, hogy az idejében elvégzett vetés, növényápolási munkálatok, a he­lyes és ugyancsak időben végrehaj­tott trágyázás, műtrágyázás viszont sok mázsával emeli a terméshoza­mot. Macák és Szaszák elvtársak a terv kidolgozásakor versenyre hív­ták ki csoportjaik tagjait és most már csak az szül.’égés, hogy a saját csoportjaik tagjait meggyőzzék a szocialista munkaverseny jelentősé­géről és úgy szervezzék meg a ver­senyt, hogy abban az osztagok és az egyének is mind résztvegyenek. A kívánt eredmény így nem maradi el. Az érsekújvári I. számú EFSz végre kilá bol a hibákból és a járás első szövetkezetei közé kerül. Miklya János. anyagilag is felelni kell. A csütör­töki gépállomásnak azonban olyan jó hírneve van, hogy erre egész biztos nem kerül sor. Ha a ho­zamszerződésben megállapított 23.5 q búza helyett 22.5 q, vagy 24.5 q teremne, akkor sem a szö­vetkezetnek, sem a- gépállomásnak nincsen követelése, vagyis ha az átlaghozamban csak 1 q-val van eltérés, ezt nem számítja sem a szövetkezet, sem pedig a gépállo­más. A gépállomás körzetében van­nak nagyon jó szövetkezetek, amelyekkel — mint a gépállomás dolgozói mondják — öröm dol­gozni. Ezekkél a szövetkezetekkel az együttmunkálkodás a legtelje­sebb összhangban történik. Az ilyen szövetkezetek közé tar­tozik Sárrét, Lég, Eberhard, Vök és Gútor. Ezek a szövetkezetek szerződései­ket már meg is kötötték a gépállomással. A gépállomás ag­­ronómusai, akik most mind kint vannak, sürgetik a ho­zamszerződések mielőbbi megkö­tését. Vannak azonban olyan szö­vetkezetek is mint Béke, Bélvata és Miloslavov, amelyek termelési tervüket még mindig nem készí­tették elő és ennek következtében a hozamszerződéseket sem tudták megkötni. Sürgősen pótolni kell a mulasztást, mérté terv nélkül el sem lehet képzelni a közös gaz­dálkodást. A gépállomás vezetősége tuda­tában van annak, hogy a tavaszi munkákat csak úgy tudják gyor­san és időben elvégezni, ha erre minden téren a legnagyobb ala­possággal felkészülnek. A csapa­dékkal való észszerűbb takarékos­kodás céljából a gépállomás több­féle aggregátot készít. Idáig 74 aggregátot készítettek, amelyek­kel felszerelik az összes közpon­tokat. Főképpen símítóról van szó, amelyet a hernyótalpas traktorok után kötnek. Az aggregét 12 mé­ter szélességben műveli meg a ta­lajt és 1 nap alatt 100 hektáron is el lehet vele végezni a munkát. A gépállomáshoz tartozó szö­vetkezetek között vannak olyanok is, amelyek a szántáson kívül majdnem minden munkát a saját erejükből végeznek. Minden szö­vetkezet a saját lehetőségei szám­­bavetésével készíti el a gépállo­­fnásokkal megkötendő hektárho­­zam-szerződéseket. Ott, ahol elég fogat*és munkaerő van, a gépállo­mást nem veszik annyira igénybe, ahol pedig fogat és munkaerő­­hiány mutatkozik, ott a gépállo­mással több munkát végeztetnek el. A gépállomás körzetének egyik legnagyobb fogyatékos­sága a vezetők szakképzettsé­gének hiánya. Ez nemcsak a szövetkezetekre vo­natkozik, de a járási és helyi nemzeti bizottságokra is. Ott, ahol a JNB, valamint az EFSz vezetői a hivatásuk magaslatán vannak, a szerződések időben elkészültek. A vezetők és a tagok munkája megmutatkozik a szövetkezet gaz­dálkodásában és visszatükröződik az elért eredményeken. A járási nemzeti bizottságoknak, helyi nemzeti bizottságoknak, valamint az egységes földműves szövetke­zeteknek a gépállomásokkal a leg­nagyobb egyetértésben kell a hek­­tárhozamszerződéseket megkötni. Ott, ahol az együttmunkálkodás megvan és a vezetők kellő felké­szültséggel rendelkeznek, az ered­mény nem marad el. Éppen ezért minden vezetőnek folyton képez­nie kell magát- hogy megszerezze mindazokat az ismereteket, ame­lyek a közös vagyon gyarapításá­hoz és így népünk boldogulásához okvetlen szükségek. Fűry József » „Higyjétek et elvtársak, nagyon szeretem szövetkezetünket és ép­pen ezért nagyon megszívleltem Nepomucký földművelésügyi mi­niszter elvtárs kongresszusi be­számolóját”, — kezdi Palacka elv­társ, miközben csizmájáról igyek­szik lerázni a sarat, amely bizony Bánkeszin — ahogy mondani szok­ták — nyakig ér”. Ügy van, ahogy Nepomucký elvtárs mondotta, — a -:7. —.. nek ellensége van: a kulák és a rossz vezetés. És bi­zony annak ellenére, hogy szö­vetkezetünk vagyona két év alatt tizenöt millió koronára növeke­dett, korántsem vagyunk az ered­ménnyel megelégedve, mert még mindig nem használhatunk ki minden lehetőséget, amelyet a szövetkezeti nagytermelés' biztosít számunkra. Az alapszabály-minta megvitatásánál rájöttünk arra, hogy nem elég, ha csak megalapí­tottuk az állandó munkacsoporto­kat és azután magukra hagyjuk. Állandóan ellenőrizni kell a mun­kájukat, hogy betartják-e a tervet, az agrotechnikai határidőket, stb. Azután meg minél jobban ki kell fejleszteni a munkacsoportok, osz­tagok és egyének között a szocia­lista munkaversenyt, hogy a munka dicsőséggé váljon minden tagunk számára. így azután a munkater­melékenység fokozásával a terme-Csak a munkákra való jó, felkészülés hozhat sikert a Berencsi EFSz-beo Az egyre melegebb napok szemláto­mást szárítják a földeket, úgyhogy sok helyen már meg is kezdhetik a tavaszi munkákat. Szövetkezeteink nagy része igen nagy fontosságot tulajdonít a munkák idejében való elvégzésének. Ezért még a tél folyamán előkészítet­ték a vetőmagot, kijavították szerszá­maikat és az állandó munkacsoportok aprólékosan megtárgyalták a munka­terveket. Ezt az igyekezetei nem ta­láljuk meg a berencsi EFSz-ben pedig, mint Kónya elvtárs csoportvezető is mondotta a szövetkezetnek, mert nem végezték el az őszi mélyszántást, ta­vasszal csaknem 500 hektárt kell fel­szántania, A szövetkezet vezetőségét és a he­lyi nemzeti bizottság funkcionáriusait ezért igen nagy felelősség terheli, mert hiszen ők személyesen is fele­lősek a tavaszi munkák elvégzéséért. s lést jobbá, olcsóbbá tehetjük, ami­­által * szövetkezetünk gazdagabb lesz és a tagok jövedelme is meg­növekedik. A szocialista munka­­versenynek azonban biztos alapot kell teremteni azáltal, hogy egyre jobban alkalmazzuk a szovjet ta­pasztalatokat, s így megmutatjuk szövetkezeti tagjainknak azokat a lehetőségeket, amelyeket a szovjet tapasztalatok alkalmazása réven elérhetnek. Mind ezt úgy tudjuk elérni, hm llandóan tanulunk és képezzük magunkat úgy szakmai­lag, mint politikailag. Nepomucký elvtárs azt is mon­dotta,'‘hogy amilyen a szövetkezet elnöke, olyan a szövetkezet is. — Szövetkezetünk tagjai azt akar­ják, hogy a mi szövetkezetünk jó legyen, még sokkal jobb, mint amilyen mostan. így tehát nekem is még jobb szövetkezeti elnöknek kell lennem. A szövetkezetek I. országos kongresszusán Prágában újabb tapasztalatokkal gazdagod­tam és megtanultam még jobban értékelni a szövetkezetek alaptör­vényének jelentőségét. Ezért min­den igyekezetemmel azon leszek, hogy a szabályzat minden egyes pontját betartsuk. Így biztosan tel­jesítjük azt a feladatot, amelyet Gottwald -elvtárs tűzött elénk a kongresszushoz intézett levelében: Meg kell mondanunk még azt is, hogy a szövetkezet még mindezideig nem készült el a munkatervekkel, ami igen nagy kihatással lehet a munkák sike­res elvégzésére. Az őszi mélyszántás elmulasztásával már így is alacso­nyabb termést várhatnak, ami 500 hektárnál több, mint 15 vagon gabo­nának felel meg. A tavaszra való hely­telen felkészülés pedig még nagyoob arányú veszteséget okozhat a szövet­kezet tagjainak. Éppen ezért használ­ják ki ■ jól még a hátralévő napokat, hogy a vetőmagot biztosítsák, és ter­veiket a munkák megindulásáig egy­behangol jál< a munkacsoportokkal, va- >>' lamint ami igen fontos, kössék meg mihamarabb a szerződést a gép- és traktorállomással, nehogy torlódás áll­jon elő a munkák végzése alkalmával. A jó termés érdekében ezt halasztha­tatlanul meg kell tenniök. (Sz). A hamis úton járt csalót felelósségre vonták Földműves-raktárszövetkeze­­teink dolgozóira a falu szocia-' lista kiépítésénél igen felelős­ségteljes és fontos feladat há­rul. Falvainlt ugyanit termé­nyeiket a raktárszövetkezeteken keresztül juttatják el ország­szerte dolgozóink asztalára, vi­szont EFSz-ink a szükséges gaz­dasági felszereléseket és a hiányzó állatokat a raktárszö­vetkezet útján szerzik be. Azért e két intézmény dolgozói között elengedhetetlen a szoros együtt­működés. Ez segíti elő munká­juk sikereit. Ha már ennél tartunk meg­említjük azt is, hogy nincs ez így a nyitrai földműves-raktár - szövetkezetben, ahol igen keve­set törődnek a járás szövetkeze­teinek megszilárdításával. Akad­nak egyes dolgozók, akik egye­nesen szabotálják szövetkeze­teink fejlesztését. Ilyen egyének közé tartozik Jordán marhake­reskedő, aki görbe utakon jár­va beférkőzött a raktárszövet­kezet becsületes dolgozói közé azzal a szándékkal, hogy elége­detlenséget szítson a járás szö­vetkezet tagjai között. Röviddel azután, hogy Jordán a raktár-szövetkezethez került fontos megbízatást kapott: segí­teni EFSz-inknek az állatok fel­vásárlásánál. így történt meg aztán, hogy Jordánt a minap Ürmény községbe küldték ki, ahol tenyészállatokat vásároltak azon szövetkezetek számára, amelyek még nem szerezték meg a tervezett állatállományukat. A fölvásárláson a- berencsi EFSz tagjai is megjelentek, mért mint Danis elvtárs könyvelő mondot­ta — lovakat szándékoztak ven­ni. Ki is választottak nyolc pár fogatot. Egy pár lóhoz szerszá­mokat is vásároltak. Ezenkívül még két szekeret vettek. Mind­ezekért megegyezés szarint 310 ezer koronát kellett volna a szö­vetkezetnek kifizetnie. Jordán azonban a számlán pontosan 56 ezer koronával többet tüntetett fel, mint amennyit a szövetke­zetnek fizetnie kellett volna. Te­hát hamis úton, saját zsebét így akarta feltölteni. Terve azonban nem sikerült, mert a szövetke­zet éber vezetői tüzetesen ki­nyomozták az ügyet és a ható­ságon Jordánt felelősségre von­ták. Jordánnak egyébként nem az első cselekedete ez. Már az el­múlt év őszén megkezdte káros tevékenységét. Igen nagy hiba az is, hogy a raktár-szövetkezet járási veze­tősége ily soká eltűrte a csalá­sokat, holott több esetben jelen­tették szövetkezeteink az ilyen ! eseteket. Mindez azonban nem történhetett volna meg, ha a járás felelős funkcionáriusai rendszeresen ellenőrizték volna Jordánt, így idejében elejét ve- | hették volna kártevő munkájá­nak Reméljük a jövőben ilyes­mi nem fordul elő a nyiirai rak- . társzövetkezetben. (Sz) Jj

Next

/
Oldalképek
Tartalom