Szabad Földműves, 1953. január-június (4. évfolyam, 1-26. szám)
1953-02-08 / 6. szám
fiatba d 4 Földműves 1953. február 8. Hogyan csináltak Kyitracsehin a gazdag (siffáriból Itisparasztál Az új begyűjtési rendszer igen komoly és felelősségteljes feladat elé állítja helyi nemzeti bizottságainkat. Össze kell ugyanis állítaniok a beszolgáltatási kötelezettség alá eső mezőgazdasági üzemek és személyek névsorát így biztosítaniok kell a szétírás igazságos voltát és közellátásunk akadálymentes folyamatát. A jegyzékben feltüntetik a beszolgáltatási kötelezettség megállapításához szükséges összes adatokat, a mezőgazdasági terület nagyságát és a tenyésztett állatok számát. Különösen nagy figyelmet kell fordítaniok a kulákok névsorának beküldésére a járási nemzeti bizottságra. Ezáltal áttekinthetővé válik a falusi gazdagok termelési feladata és megakadályozhatjuk kártevő munkájukat. Ezt a munkát a nyitrai járásban nagymértékben elhanyagolták. Vannak még községek, melyek nemzeti bizottsága nem készítette el a fent említett jegyzékeket. Ez igen nagy kihatással van a beadások teljesítésére. Ámde, a járási nemzeti bizottság sem támogatja kellőképpen a HNB munkáját, nem küld instruktort, aki segítene a kartoték-nyilvántartás elvégzésénél, így van ez Gesztén, a járás egyik távoleső községében is. A földek pontos jegyzéke még a mai napig sem készült el, sőt a kulákok névjegyzékét sem küldték el a járásnak. Természetesen ebben a faluban maga a helyi nemzeti bizottság elnöke is közömbös a tervfeladatok szétírásánál. Sőt tékben érvényesítették a haladó szovjet agrotechnika tapasztalatait. Az egységes földműves szövetkezetek magasabb hektárhozamokat értek el, mint az egyénileg gazdálkodó földművesek, mégpedig főleg a rozsnál, 4.2 százalékkal. Az EFSz-ek növekedésével párhuzamosan emelkedtek a háziállatok állománya is, különösen a közös tenyésztésben lévő állatoké. Az állami birtokok 1952-ben az 1951. évinél magasabb hektárhozamokat értek el árpában 4.8 százalékkal, zabban 5.1 százalékkal, burgonyában 17.4 százalékkal és a hüvelyes takarmányokban 16 százalékkal. Az össztermés valamennyi gazdasági növényfajtánál magasabb volt. A szarvasmarhaállományok az- év folyamán növekedtek, a szarvasmarháké 15 százalékkal, a sertéseké 32 százalékkal és a juhoké 17 százalékkal. 1952-ben 256 gép- és traktorállomás volt. A traktorpark teljesítőképességét és a többi gépek számát tovább növelték és a traktorpark összetétele megjavult. A gépek kihasználása az 1951-es évvel szemben megnövekedett. Némelyik mezei munkát nem végzik terv szerint A traktorok javításának tervét nem teljesítették. Az 1952-es évben a gép- és traktorállomások által végzett mezei munkák terjedelme nagyobb volt, mint 1951-ben. Emellett a mezei munkák túlnyomó többségét a III. és IV. típusú 'EFSz-ek számára végezték. Az erdészetben a tervet túlteljesítették, az erdőtlen területek befásításáben 5 százalékkal és az erdők mesterséges megújításában 15 százalékkal. Az alkalmazottak számának emelkedése és a munkatermelékenység növekedése Az alkalmazottak számának emelkedése stb Csehszlovákiában az 1952-es évben nemcsak, hogy nem volt munkanélküli, hanem az alkalmazottak, száma a nemzetgazdaságban tovább növekedett. Az állandó alkalmazottak száma 4.6 százalékkal emelkedett. A tartósan alkalmazott nők száma is növekedett. Az iparban az alkalmazottak átlagos száma 1952-ben az 1951-es évvel szemben 1.7 százalékkal növekedett, a munkatermelékenység 15.5 százalékkal és az átlagos bérek 11 százalékkal. 1952-ben éppúgy, mint az 1951-es évben is a munkában elért kiváló sikerekért a legjobb és a legáldozatkészebb dolgozók rendjelekben és kitüntetésekben részesültek. A „Köztársaság rendjével” 24 dolgozót, a „Munkarenddel” 86 dolgozót, a „Felépítésben szerzett érdemekért” renddel 174 dolgozót és a „Kiváló munkáért” renddel 272 dolgozót tüntettek ki. Kultúra és egészségügy 1952-ben tovább emelkedett a lakosság kulturális színvonala A közép-, szak- és főiskolák hálózata 1952-ben kibővült. Az 1951-es évvel szemben a nemzeti iskolák tanulóinak száma 3 százalékkal, a középiskoláké 7 száelőfordult az is, hogy a begyűjtési minisztérium járási meghatalmazotti - hivatala ténykedésébe is belenyúlt azáltal, hogy saját elgondolása szerint több esetben kiadta az őrlési engedélyt, azoknak a személyeknek, akik nem teljesítették beadásukat. Ez a munka pedig kizárólag a járási meghatalmazott hatáskörébe tartozik. Ez az államfegyelem súlyos megsértése, jelenti. Nyitracsehin a termelési kérdésekben tanúsított engedékenység mellett a nemtörődömség is megmutatkozik a kulákok nyilvántartása terén. Nehezetí a kérdést az is, hogy ugylátszik a helyi pártszervezet és a nemzeti bizottság funkcionáriusai még ma sincsenek tisztában azzal, hogy kit kell kuláknak tekinteni. Persze a kulák is mindent elkövet, hogy elmossa a határt, mely őt a középparaszttól elválasztja. Ebben kezükre játszanak és az ő malmukra hajtják a vizet a HNB egyes vezetői is, akik olyan elméletet agyaltak, ki, hogy hiszen nincs sok földje, meg azt, hogy már régen szétosztották a földeket. Így jártak el Csiffári, volt korcsmáros, vegyeskeresekdő, hentes és mészáros, trafikos és marhakereskedő esetében is. Csiffárinak egyébként a szomszédos nemespanyi községben nagykiterjedésű birtoka van. Felesége után Nagyemőkén ugyancsak több, mint két hektár föld tulajdonosa, de a községi nyilvántartásban Csehin csak 49 ár-nyi területet vezetnek nevén. A helyi nemzeti bizalékkal növekedett, a III. fokú iskolákban pedig főleg az ipariskolák tanulóinak száma növekedett, mégpedig 18 százalékkal. A főiskolákon több mint 42.000 rendes hallgató tanult. Főleg a műszaki irányzatú iskolák hallgatóinak száma növekedett, mégpedig 16 százalékkal. щ A szakiskolákon és gimnáziumokban mintegy 11.000 dolgozó tanult alkalmazása mellett esti és távoktatáson, a főiskolákon pedig 12 és félezer dolgozó. 1952-ben kibővült az állami munkatartalékok tanulóhelyeinek hálózata. Az 1952—53-as iskolai évben 70.000 tanuló készül elő ezeken a tanulóhelyeken valamennyi fontos termelési foglalkozásra. A nők alkalmaztatását megkönnyítették az egész napon és éjjelen át működő óvodák kibővítésével, valamint az iskolák mellett működő ifjúsági napközi otthonok további kifejlesztésével. Az állandó színházakban több mint 25.000 előadást tartottak, ebből majdnem 600 bemutatót. A színházi előadásokat több mint 11 millió néző látogatta. 1952-ben 17 egészestét betöltő művészi film készült. Az 1952-es év végéig több mint 3.500 állandó mozi és 162 vándormozi volt. A mozielőadásokat három és félmillióval több néző látogatta, mint 1951-ben. Az 1952-es év volt az egységesített egész-Január 31-e nagy ünnepe volt a csehszlovákiai magyar dolgozóknak Komáromban, Dél-Szlovák ia ipari központjában ezen a napon nyitották meg ünnepélyesen az újonnan megalakult Magyar Területi Színházat, amelynek hivatása, hogy hazánk magyar nemzetiségű dolgozóit a leninisztálini nemzetiségű politika szellemében, a népi demokratikus Csehszlovákia szocialista építésének közös célkitűzéseire lelkesítse. A Magyar Területi Színház ünnepélyes megnyitásán résztvettek František Kubáé képviselő, a Szlovák Nemzeti Tanács elnöke és a Szlovák Nemzeti Arcvonal központi akcióbizottságának főtitkára, Ľudovít Benada, Szlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának titkára, a Megbízottak Testületé képviseletében Peter Marušiak megbízott, Füredi József, a Magyar Népköztársaság pozsonyi főkonzula, Lőrincz Gyula, a Csehszlovákiai Magyar Dolgozók Kultúregyesületének elnöke, továbbá az államdíjjal jutalmazottak, a szlovák színházak képviselői, a város és a járás népi közigazgtásának tényezői, az ipari és mezőgazdasági termelés kiváló dolgozói, oz ifjúság és nagyszámú közönség Az ünnepélyes megnyitási aktus a himnuszokkal kezdődött, majd Fellegi István, a Magyar Területi Színház művészeti igazgatója üdvözölte a megjelentéket. Az ünzottságon egyes funkcionáriusok úgy intézték a dolgot, hogy Csiffári megkapja az élelmiszerjegyeket. A földek nyilvántartási jegyzékében Csiffári neve melletti rubrikában annyi a radírozás és a javítás, hogy a több mint tíz hektár föld 49 árra csökkent, s a dúsgazdag Csiffári egyszeribe szegényemberré változott. Csiffári egyébként vígan „működik” a faluban. Mint a helyi akciós bizottság elnökének igen nagy szava van a községi közügyek intézésében. De térjünk csak vissza a tárgyhoz. Csiffárinak még a mai napig saját autója van, melyen ezelőtt üzleteit bonyolította le. Ma pedig ezen az autón személyeket, éjjelenként pedig betegeket szállít a nyitrai kórházba „méregdrágán”, hogy ezzel is „jó embernek” tüntesse magát. A csehi becsületes gazdálkodók és munkások azonban jól ismerik őt, tudják, hogy a múltban kizsákmányolta őket. Csiffári a nép esküdt ellensége, aki a sötét múltja után még a mai napig is spekulál. A helyi nemzeti bizottság funkcionáriusai a helyes úton megindulva a jövőre vonatkozólag véssék jór emlékezetükbe, hogy Csiffári és barátai a kapitalista cendszer utóvédjei az imperialisták háborús terveinek szövetségesei és azért semmi keresnivalója nem lehet a község irányításában. (Sza) ségügy első éve, amelyet a fejlett szovjet egészségügy példája nyomán építettek ki. A dolgozók egészségéről szóló gondoskodás 1952- ben állandóan szélesedett és közelebb került a munkahelyhez. A kórházi ágyak száma az 1951- es évvel szemben 4.4 százalékkal emelkedett Az asszonyokról és gyermekekről való gondoskodás határozottan javult. A bölcsődék száma 1090-re emelkedett, új szülészeti intézetek nyíltak meg és számos kórházban kibővítették a szülészeti és gyermekosztályt. A kórházak, egészségügyi központok és kutatóintézetek sok új berendezést és műszert kaptak. A nemzetgazdaság fejlődése és az állandóan emelkedő életszínvonal, valamint a lakosság egészségéről való állami gondoskodás megnyilvánul a kedvező népszaporulatban az 1952- es év folyamán. A nemzeti jövedelem növekedése A nemzeti jövedelem a Csehszlovák Köztársaságban 1952-ben az 1951-es évvel szemben 15 százalékkal emelkedett. A nemzeti jövedelemből a lakosság 70 százalékot kapott egyre emelkedő anyagi és kulturális szükségleteinek kielégítésére. A nemzeti jövedelemnek mintegy 30 százaléka a szocialista termelés további kibővítésére és az országos szükségletek fedezésére esett. Állami statisztikai HIVATAL nepi beszédeket Petej Marušiak megbízott és Lörincz Gyula, a Csehszlovákiai Magyar Dolgozók Kultúregyesületének elnöke mondták. A Szlovák Nemzeti Tanács nevében magyarul és szlovákul František Kubai képviselő, a Szlovák Nemzeti Tanács elnöke, míg Szlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága képviseletében Ľudovít Benada titkár mondtak üdvözlő szavakat. Az összes szónokok úgy méltatták a Magyar Területi Színház megalakulását, mint a köztársaságunk nemzeti és nemzetiségei közt kialakult új viszony megnyilvánulását, mint munkásosztályunk proletár nemzetköziségének jelét, amellyel eltemetik a régi összeférhetetlenséget, a burzsoáziának a dolgozó nép leigázására mesterségesen folytatott politikáját. A Magyar Területi Színház Urbán Ernő Kossuth-díjas magyar író „Tűzkeresztség” címj időszerű drámájával mutatkozott be a közönségnek. Az újonnan megalakult magyar színház első bemutató előadása előkészítésében igen sokoldalú segítséget nyújtottak a szlovák színházi dolgozók vezető tényezői, ami bizonyítja, hogy színházi dolgozóink a testvéri együttműködés helyes útján haladnak, amely a jövőben is igen nagyjelentőségű lesz a magyar színházi együttes számára, mert elősegíti eszmei és művészeti növekedésüket. Uj módszerek - új sikerek Azokon az állami birtokainkon, ahol betartották a helyes agrotechnikai és zootechnikai intézkedéseket, egyre nagyobb sikereket értek el a termelésben. Ma már mondhatjuk, hogy dolgozómk százai minden lehetőséget megragadnak arra, hogy fejlesszék ismereteiket, alaposan megismerkedjenek az élenjáró szovjet módszerekkel, hogy a szovjet mesterek nyomán ők is jobb eredményeket érjenek el úgy a hektárhozamok, mint az állatállomány hasznosságának emelésében. Bányász Anna a bánkeszi állami gazdaság sertésgondozónője is a szovjet szakkönyvek beható tanulmányozása által ismerte fel azokat a nagy lehetőségeket, melyeket a szovjet módszerek alkalmazása biztosít minden dolgozó számára. Bányász Anna nagyon szereti a szakkönyveket, mert ezekből tanult meg többet termelni és természetesen így sokkal többet is keres, mint a múltban. Most már egész szép könyvtára van. No de vessünk néhány pillantást munkájára is, vájjon hogyan segítették a szakkönyvek Bányász Annát komoly sikerekhez. Amikor 1952 április 1-én mint sertésetető kapott beosztást a gazdaságban, még híre sem hamva nem volt az új munkaszervezésnek, ô az anyakocákhoz került és nyomban látta, hogy az nem helyes, ha 'á dolgozók rendszertelenül végzik munkájukat. Elsőnek szervezte újjá a munkát, azzal, hogy 30 anyakocát vett gondozása alá és nyomban végrehajtotta az anyakocák pontos nyilvántartását. Mivel meg volt győződve arról, hogy az új munkaszervezés és a szovjet tapasztalatok helyes alkalmazásával nagyobb sikereket érhet el, kötelezettséget vállalt arra, hogy 1952 április 1-től az év végéig minden anyakocától 12 malacot választ el. E kötelezettségvállalását nemcsak hogy teljesítette, de magasan tűi is teljesítette, mert háromnegyed év alatt átlagosan 15.2 malacot választott el minden anyakocától. Nézzük csak meg, milyen módszerrel dolgozik Bányász Anna? Elsősorban nagy gondossággal válogatja ki az anyakocákat. A kisellésű anyákat fokozatosan és tervszerűen kiselejtezi. Az ugratásnál a göndör és keresztezett anyakocákat tervszerűen fehér fajállattal párosítja, vagy fordítva. Meggyőződött arról, hogy példáui a göndör anyakoca így párosítva a 8 hetes malacokat 18.6 kg súlyra emelte fel, míg ugyanaz az anyakoca ugyancsak göndör álattal párosítva ugyanolyan idő alatt csak 13 kg-os súlyig nevelte fel malacait. A párosításnál a kettős ugratást alkalmazza. Különös figyelmet szentel a fiatal malacoknak, ami legjobban visszatükröződik abban, hogy a gyengébb malacokat, főleg ha többről van szó üvegből is eteti, hogy ezáltal megerősödjenek. A malacoknak már harmadnapos korukban száraz agyagot ad, amely vastartalmánál fogva elősegíti a malac fejlődését. Ezenkívül faszenet és takarmánysót ad nekik. Hétnyolc- napos korukban gyengén megnedvesített tört árpa és zabkeverékkel kezdi etetni őket, ami 3—4 napig tart, amíg legalább is valamennyire megtanulnak enni. Azután 0.27 kg árpadarát, 0.10 kg korpát és 0.01 kg meszet ad egy-egy malacnak. Hogy a kis malacok ne érezzék olyan erősen az elválasztás előtti és utáni etetés átmenetét, Bányász Anna már a nyolcadik héten olyan takarmányadagot ad a malacoknak, mint amilyet választás után kapnak. Hogy az anyakocák minél több tejet termelhessenek, naponta kétszer tőgymasszázst hajt végre rajtuk. Annak érdekében, hogy úgy az anyakoca, mint a kismalacok ellenállóképessege növekedjék, az anyakocát fiadzás után 10 nappal kihajtja az akolba, míg nyáron úgy az anyakocát, mint a kis mlacokat levegőn tartja. Népidemokratikus rendszerünk teljes mértékben méltányolja Bányász Anna igyekezetét és ezért érdem szerint jutalmazza. Példás munkájáért és figyelemreméltó eredményeiért háromnegyed év alatt 99.800 koronát kapott. Ezenkívül teljesen ingyen egy hízott disznót is kapott 149 kg-os súlyban. Ám de Bányász Anna nem elégszik meg az elért eredményekkel. Ebben az esztendőben még nagyobb sikert akar elérni. ■Kötelezte magát arra, hogy minden anyakocától 16.2 malacot választ el. De ugyanekkor módszerét nem rejti véka alá, hanem tapasztalatait mindenkor átadja a gazdaság többi dolgozóinak, akik éppen e segítség révén arra vállaltak kötelezettséget, hogy ebben az esztendőBfen legkevesebb 12 malacot elválasztanak egy-egy anyakocától. * Hladko Júlia a szenei állami birtokhoz tartozó felsőudvari gazdaság tehenészetében ért el szép eredményeket a szovjet tapasztalatok alkalmazása révén. Annak ellenére, hogy nem rendelkezik a legjobb fejőstehenekkel, mégis az elmúlt esztendőben egy tehéntől 4.021 liter tejet fejt ki átlagosan. Ez annyit jelent, hogy 13 tehéntől az elmúlt esztendőben összesen 52.273 literes tejhozamot ért el. Hladko Julis munkája a következőkből áll: naponta háromszor feji a teheneket Ugyancsak naponta háromszor alkalmas sekély és mély tőgymasszázst és a fejes előtt minden alkalommal gondosan megmossa a reábízott tehenek tőgyeit. A tehenek napi takarmány-adagját a következőképpen állította öszsze: Nyáron 14 kg zöld lucerna, 2 kg olajpogácsa, 1 kg korpa, 2 kg pelyva, 1 kg szalma és megfelelő mennyiségű takarmány só és takarmánymész. Azoknak a teheneknek, melyeknek a tejhozamuk 8 literen felül volt, naponta 0.30 kg szemes takarmányt adott. A tél folyamán minden fejőstehén 10 kg takarmányrépát, 3 kg lucernát, 10 kg silótakarmányt, 1 kg korpát, (Folytatás az 5. oldalon) A Csehszlovák Köztársaság népgazdasága fejlődése 1952 évi állami tárvieljesításének eredményei Folytatás a 2. oldalról. Komáromban ünnepélyesen megnyitották a Magyar Területi színházat Szocialista munfeaversennyel a kongresszus határozatainak teljesítéséért!
