Szabad Földműves, 1953. január-június (4. évfolyam, 1-26. szám)

1953-02-08 / 6. szám

\

fiatu! d

1953. február 8. Földműves 5

Teljesítjük kötelességünket dolgozóinkkal szemben

ígérik az érsekujvári szövetkezeti konferencia résztvevői

Az EFSz-ek megszilárdításához _-jés továbbfejlesztéséhez döntőmértékben hozzájárul az, hogy a tagok hogyan foglalkoztak a mintaszabályzat-tervezettel, hogyan tették magukévá a mintaszabályzat-tervezetet, amely az EFSz-ek 1. országos kongresszusa után végérvényesen a szövetkezetek alaptörvényévé válik. Az elmúlt hetekben lezajlott járási konfereycák világosan megmutatták, hogy mindenütt, ahol a mintaszabályzat-tervezetet, nemcsak formálisan, de a legapróbb részletekig megvitatták és egybekapcsol- Ъ*a* ták a szövetkezet kérdéseivel eddigi munkájukkal stb., ott sike^5f Фчсое feltárni a hibákat és így természeteesen intézkedéseket is

,SS} hozni a gazdálkodás megjavítására.

A nyitrai kerületben az utolsó járási konferencia január 28-án folyt le Érsekújváron. Ez a konferencia valóban nagy méretű volt. Közel háromszáz szövetkezeti kiküldött és mezőgazdasági dolgozó vett részt rajta. Eljöttek az állami birtokok, a traktorállomás, a helyi ipari üzemek, tömeg szervezetek küldöttei is, hogy üdvözöljék a szocialista falu építőinek konferenciáját, amelyet Sádovsky elvtárs a járási nemzeti bizottság elnöke nyitott meg. Beszédét Trnovszky elvtárs, a mezőgazdasági osztály előadója fordította le magyar nyelvre, majd kezdetet vette a vita. Számos felszólaló örömmel számolt be szövetkezeti gazdálkodásuk eredményeiről. Nem halgatták el a hibákat sem, amelyeket a mintaszabályzat-tervezet megvitatasc során tártak fel. Bartek Ilona, a kürti szövetkezet sertésgondozója például hangsúlyozta, hoyv a szövetkezeti gazdálkodás az egyetlen út, hogy egyre többet termelhessünk és boldogabbá rehessük családunkat, és saját magunkat. 4 kürti szövetkezeti tagok 60 százaléka nő, akik ugyancsak, nem félnek a feladatoktól, ö maga például az elmúlt évben 803 munkaegységet dolgozott le, s őszintéd örül, hogy munkájával hozzájárult ahhoz, hogy a szövetkezetük a mintavásáron 204.000 koronát kapott csupán fajálláíokért. 12 anyakocáért például

154,000 koronát kaptak. Ez azt mutatja, hogy érdemes jól dolgozni. A kürti szövetkezet tagjai 32 új esztendőben megmutatják, hogy munkájukat még jobban megjavítva, teljesítik mindazokat a feladatokat, melyek teljesítését dolgozó népünk elvárja tőlük, hogy így a hatalmas béketábor szilárd alkotó részévé váljanak. Mok'ás elvtárs, a szemerei szövetkezet küldötte arról beszélt, hogy

a mintaszabályzat tervezet vitáján megtalálták a módját annak, hogyan-javítsák meg a munkájukat. A tagok felismerték, hogy a szövetkezet valóban az övék és nyomban nekiláttak a munkacsoportok megszilárdításának és a káderek helyes szétosztásának.

A vita során a szövetkezet tagjai kötelezték magukat arra, hogy az I. kongresszus tiszteletére 19ó3. XII. 15-ig mindenben teljesítik beadási kötelezettségüket. ezenkívül április 1-ig 1000 darab baromfi számára farmot építenek saját építkezési anyagukból, továbbá kifutót a tehén istállókhoz. yorváth István az érsekújvári 1. sz. EFSz elnöke, majd Lipka elvtárs az érsekújvári

II. sz. szövetkezet elnöke felszólalásai után Kutrucz László, a szímői EFSz küldötte a raktárszövetkezet munkájának egyes hiányosságairól beszélt. Többek között megemlítette, hogy a szövetkezet az egyik napon 16 kilométer távolságra szállította el a kukoricát, mert a RSZ nem akart hozzájárulni ahhoz, hogy a helybeli 13 gój reban legyen tárolva. Csakhogy ugyanezt a kukoricát másnap ismét visszavitték Szímőre, mint kiutalást. Az ilyen munkát meg kell szüntetni Ugyancsak hasonló eset történt a cementkiutalásnái. A szímöiek kaptak 1 vagon cementet, amire nem volt szükségük és amit nem is rendeltek meg. Ugyanakkor a csehi szövetkezet éppen cement hiány következtében nem tudott befejezni egy fontos építkezést. Smida elvtärs, а csúz’ szövetkezet elnöke bizakodó hangú felszó lalásában rámutatott arra, hogy

átfogóbban kell alkalmaznunk a szovjet tapasztalatokat és akkor minden nehézség nélkül teljesíthetjük termelési és beadási kötelességünket dblgozóinkkal szemben.

A csúzi EFSz tagjai március 10-ig 120 mázsa szemcséstrágyát készítenek. 270 hektárnyi területet pedig keresztsorosan vetnek be. Az összes gepeket, szerszámokat, kocsikat stb., február 20-ig kijavítják, hogy a tavaszi munkák megkezdésére mind jó legyen. Belekapcsolódnak a proszenicei mozgalomba, hogy minél több cukorrépát termeljenek. Március 1-től 10-ig 100 hektár legelőt feljavítanak. A lucernát minden kaszálás után mútrágyázzák és megborónálják, hogy minél több és jobb minőségű takarmányt biztosítsanak állatállományuk számára. A munka jó és gyors menetének biztosítása érdekében a munkacsoportok vezetői minden héten megbeszélést tartanak a traktorosokkal, hogy a terve- Ket összeegyeztessék és az elvégzett munkát értékeljék. Matusovics elvtárs bejelentetté, hogy a szímői szövetkezet tagjai megértették a mintaszabalyzat-tervezet útmutatásait. A jövőben még nagyobb mértékben alkalmazzák az agrotechnikai intézkedéseket, még többet tanulnak a szovjet mesterektől.

Így például 80 hektár tavaszi vetést keresztsorosan és szemcséstrágyával együtt vetnek be. A szemcsés trágyát maguk készítik el. 16 hektárnyi rozsnál .pótbeporzást hajtanak végre. Ezenkívül 40 hektár kukoricát fészekvetéssel vetnek el. A munkacsoportok között kifejlesztik a szocialista munka versenyt, hogy ezzel a munkálatokat, még jobbá és gyorsabbá tegyék. Kodhai Margit, a branói EFSz küldötte a jelenlévők nagy lelkesedése közepette kijelentette, hogy szövetkezetük tagjai kötelezettséget vállaltak arra, hogy egész évi tojás- és sertéshúsbeadási kötelezettségüknek május 1-ig eleget tesznek. Ezzel üdvözlik a szövetkezetek I. Kongresszusát. Caban elvtárs, az andódi szövetkezet elnöke ugyancsak örömmel beszélt arról, hogy a munkaverseny segítségével minden munkát idejében elvégeztek. Az átlagos tejhozam az egyik istállóban a szovjet tapasztalatok alkalmazása után, naponta 30 literrel emelkedett, ami 10.800 liter tejröbbletet jelent évente. ;

A többi felszólalók beszédéből kitűnt, hogy mindenütt^ ahol az eredmények nem voltak kielégítők, a munka szervezésben és a munkafegyelem meglazulásában kell keresni a hibát.

Több szövetkezetben például még mindig enyhén kezelik az osztályharc kérdését Nem Ismerték fel, hogy a kuiák a legnagyobb ellensége a szövetkezeteknek, s ezért haladék-EFSz-eink képviselői a napokban lefolyt járási konferenciákon megválasztották azokat a küldötteket, akik az 1. országos kongresszuson fogják képviselni járásaik szövetkezeteit. A szövetkezetek képviselőinek választása minden alkalommal azokra a szövetkezeti tagokra esett, akik kiváló munkájukkal, hozzájárultak a szövetkezetek fejlődéséhez és megszilárdításához, és követendő példaképül szolgáltak a többi, tagok számára.

Az alább'akban örömmel mutatunk be néhányat a küldöttek közül, hogy legalább röviden megismerkedjünk a szocialista falu legjobb építőivel.

NAGY 1STVÄN a kiscétényi EFSz egyik legodaadóbb tagja. Ö arz egyik kezdeményezője a normák szerinti jutalmazásnak. Kitartó felvilágosító munkát végzett a szövetkezeti tagok sorában. Nagyban hozzájárult ahhoz, hogy az elmúlt esztendőben a tagok az elvégzett munka mennyisége és minősége szerint kapták meg jutalmukat. Ennek következtében minden munkát idejében és jól elvégeztek. így nem csoda, hogy a tervezett bevételt nemcsak hogy elérték, de 25.000 koronával növelték is.

TURCSIN A JÓZSEF az ifjúságfalusi EFSz egyik mezei csoportjának vezetője. A szovjet tapasztalatok lelkes alkalmazója. Kísérletezései során elért nyolcvan mázsán felüli rizstermést hektáronkint, 760 mázsás cukorrépatermést és az elmúlt év kedvezőtlen időjárási viszonyai mellett a proszenicei mozgalom keretében. 568 mázsás cukorrépa termése volt hektáronként. Legkedvencebb olvasmányai közé tartozik a szovjet szakirodalom. Állandóan tanul, hogy méltó követője legyen a szovjet mestereknek A proszenicei mozgalom szerinti termelési versenyben a nyitrai kerületben Il-ik helyen végzett.

ESEK PÁL a csúzi EFSz növénytermelési csoportjának a vezetője. Az elsők között ismerte fel a szovjet tapasztalatok széleskörű alkalmazásának jelentőségét Meggyőző munkájával nagy mértékben hozzájárult ahhoz, hogy a csúzi szövetkezet tagjai 270 hektárnyi tavaszi vetésüket keresztsorosan vetik el. Ezenkívül a hektárhozam további emelése érdekében 120 mázsa sajátkészítésű szemcsés szuperíoszfátot is földbe tesznek a tavaszi vetéssel egyidőben. Mindenütt létesítenek ellenőrzési területet is, hogy így még jobban megláthassák a különbséget az egyes táblák között.

BART-EK ILONA a kürti szövetkezetnek megalakulása óta tagja. Azelőtt földbirtokosoknál és kulákoknál dolgozott úgyszólván éhbérért. Egyik leglelkesebb tagja a szövetkezetnek. Nemesek

talanul meg kell tisztítani tőlük a szövetkezeteket.

Nem úgy mint Pallárikovón, ahol a vezetőség tagjai igyekeztek pártfogás alá venni a kulákot Csehin pedig a munkafegyelem meglazulása következtében a vaddisznók kövérre hízhattak a szövetkezet kukoricáján, mert a szövetkezet tagjai nem törték le idejében. Minden küldött határozottan kijelentette, hogy a mintaszabályzattervezet útmutatásait mindenben betartják és a nibákat a jövőben kiküszöbölik, hogy szövetkezeteiket az elsők színvonalára emeljék.

Végül Hromada elvtárs, a Párt központi bizottságának képviselője értékelte a felszólalásokat és a nagy figyelemmel végig hallgatott, beszédében világos útmutatást adott a jelenlevőknek, további munkájukban. Kiemelte, hogy ha szövetkezeteink tagjai mindenben a szövetkezetek alaptörvénye szerint járnak el, akkor a siker nem marad el és a szövetkezetek tagjai valóban vagyonosakká válnak.

Ezután a következő küldötteket választották meg az országos kongresszusra: Zsiak György, Andód, Esek Pál, Csúz, Műk József, Udvard, ßarci János, Kamocsa, Lesicky János, Érsekújvár, Galics János, Palárikovo, Solár József, Für, Balogh Júlia, Szemere, Matusovics József, Szímó, Szabó József, Jató, Bartek Ilona, Kürt és Kodhai Margit, Branovo.

A konferencia az Internacionálé elénekléséve! ért véget, (mj)

beszédben hangoztatja, hogy szereti és sajátjának tekinti a szövetkezetei, de ezt munkájával is bizonyítja. Az elmúlt esztendőben 803 munkaegységet dolgozott le, mint sertés gondozó. Nagy mértékben hozzájárult ahhoz, hogy szövetkezetük az elmúlt évben fajállatokból

204.000 korona bevételhez jutott. Magasabb kora ellenére is teljes erejéből arra igyekszik, hogy szövetkezetük a legjobb szövetkezetek közzé kerüljön.

MATUSOVICS GYÖRGY a szímői EkSz agronomusa a haladó agroteenhika és agrobiológia lelkes híve. Azon törekszik, hogy szövetkezetükben minél szélesebb alapokra helyezze a szovjet tapasztalatok alkalmazását, mert meg van győződve, arról, hogy igy a szövetkezet nemcsak hogy teljesíteni tudja a tervét, de túl is teljesítheti. Felvilágosító munkája révén hozzájárult ahhoz, hogy szövetkezetük tavasszal 80 hektárnyi területet vet be keresztsorosan. A keresztsoros vetéssel egyidejűleg a szemcsés műtrágyát is földbe teszik, melyet saját maguk készítenek el. Nem elégszenek meg csupán a keresztsoros vetéssel. A kukoricánál is újítást vezetnek be. 40 hektárnyi területen fészekvetést alkalmaznak.

CIGÁNY IMRE a berencsi szövetkezet elnöke, minden téren azon igyekszik, hogy a szövetkezeti gazdálkodást minél jövedelmezőbbé tegye, hogy emelje a hektárhozamokat stb. Vezetése alatta a berencsi szövetkezet az elmúlt évben is jelentős sikereket ért el. Cigány Imre Nyitra vidékén elsőnek honosította meg a rizstermelést. A szövetkezet ezáltal az elmúlt évben csupán rizsből 300.000 korona tiszta jövedelemhez jutott. A sző vetkezet sikeres gazdálkodása meggyőzte a falu szövetkezeten kívül álló kis- és középparasztjait a közös gazdálkodás előnyéről, aminek következtében az elmúlt ősszel Berencs szövetkezeti faluvá alakult.

GUZSEL EMÍLIA a magyarbéli EFSz fejőnője, bevezette Malinyinova fejőnő módszerének alkalmazását, amiáltal a gyengén tejelő teheneknél máris 6 literre emelte a napi tejhozamot. Most kötelezettséget vállalt, hogy a tejhozamot további 2 literrel emeli. Példásan végzi munkáját. Az elmúlt esztendőben is 654 munkaegységet dolgozott le.

BUKOVEN JÁNOS a drzsenicei EFSz elnöke olyan példásan vezeti a szövetkezetei, hogy az a lévai járás legjobb szövetkezetévé fejlődött. Jó munkájával példá mutat a járás többi szövetkezeti elnökeinek. Nemcsak a falujában, de a járás más községeiben is. segített az EFSz-ek megalakulásánál.

A népi kutatásaink és kisérlateink eredményei

(TPP) — Alapfeladatunk- Többet, jobbat és olcsóbbat termelni, amelyet a mi népi kutatásunk a szovjet agrobiológia segítségével átvisz a gyakorlatba s ugyanúgy az EFSz-ekbe, valamint az Állami birtokokra. Habár népi szerveink mindeddig nem kapcsolódtak be elégségesen a népi kutatások munkájába, mégis sikerült a nagy kísérleti területekkel bekapcsolni a kutatásokba néhány száz EFSz-et és AB-ot, amelyek a kísérleti területeken átvették a mintanövények termelését a legújabb szovjet agrobiológia tapasztalatok alapján, a micsurili-körök segítségével úgy a növény, mint az állati fejlesztés terén.

A növénytermelés terén első helyen állt a keresztsoros vetés, az ellenőrzőterület meghagyása mellett, amely előfeltétel az eredmények összehasonlítására. A keresztsoros vetés nagy eredménynek számított, mert nekünk nemcsak 10— 50 százalékkal magasabb hektárhozamokat hozott, de ugyanazon termelési feltételek mellett jobb gabonaminőséget is. Pl. a ligetfalusi EFSzben egyszerű öszibúza vetésnél 24 mázsa Lektárhozamot ért el, míg a keresztsoros vetéssel 30 mázsát hektáronként, tehát hektáronként 6 mázsával többet. A szelicei EFSz, a vágseliyei járásban, az egyszerű őszi árpavetéssel hektáronként 47.20 mázsás terméshozamot ért el, keresztsoros vetéssel azonban 57.80 mázsát hektáronként, tehát 10.6 mázsával többet. A demánovai EFSz, liptói járás, — tavaszi árpában közönséges vetéssel 19 mázsát ért el, míg keresztsoros vetéssel 26 mázsát, tehát 7 mázsával többet. A felsőszeli EFSz, — galántai járás — tavaszi közönséges árpavetéssel 20 mázsa hektáronkénti terméshozamot ért el, míg keresztsoros vetéssel 30 mázsát, tehát 10 mázsával többet. A trebišovi EFSz a télibúza egyszerű vetésével 30 mázsát hektáronként, a keresztsoros vetéssel pedig 38 mázsát, tehát 8 mázsával többet Hasonló eredményeket ért el sok, más EFSz és ÄB is.

Műbeporzással is el lehet érni magasabb hektárhozamokat. A rozsnyói járásban lévő petrovoi EFSz eddigi kísérletezéseivel a téli rozsnál 2 mázsával. A nagyhomnici ÁB, — nagytátrai járás, — hol a téli rozsot a legalkalmasabb időben háromszor porozták, a hektárhozamot 6.9 mázsával emelték. A galantai állami birtok a napraforgó beporzásával 3 hatod mázsával magasabb terméshozamot ért el A Viglaš-petruša-i nemesítő-álhmás a pohánka termelésénél 3.8 mázsával több hektáronkénti'terméshozamot ért el.

Uj módszerek - új sikerek

(Folytatás a 4-ik oldalról)

lel kg olajostakarmányt, 1 kg szalmát és ugyan31 csak a szükséges mennyiségű takarmánysót és rueszet kap.

*

Épúgy mint az állattenyésztésben, a növényi termelésben is számos kimagasló sikerrel dicsekedhetnek az állami gazdaságok dolgozói, akik példaképül szolgálnak a többiek számára. Igy például Gasparik János,' a partizánskej állami birtok mezei csoportjának vezetője kötelezettséget vállalt arra, hogy 3 hektárnyi területen 500 mázsás cukorrépa termést ér el hektáronként. Ezt a kötelezettségvállalását nemcsak hogy teljesítette, hanem hektáronként 100 mázsával túüs teljesítette, ami annyit jelent, hogy 3 hektfflíp 1.800 mazsa cukorrépa termést ért el Gasparik csoportjának összesen 18 hektárnyi cukorrépa vetése volt, amely területen hektáronként átlagosan 325 mázsa termett.

Ezt a szép eredményt a Gasparik csuport a helyes es jó minőségű talajelökészités révén ért el. Tény azonban, hogy a csoport tagjai különös gondot fordítottak a cukorrépavetésre, helyes műtrágyázásra és a növényápolásra. Minden hektár területre 280 mázsa istállótrágyát hordtak ki, melyet még az ősz folyamán beleszántotlak a talajba. Az egész répaterület egyelését három nap alatt elvégezték. Háromszor gyomláltak. Szükség szerint a növényt műtrágyával erősítették. E trágyázáson kívül a téli időszakban, majd pedig a harmadik gyomlálásnál trágyalével öntözték meg a talajt. Ezzel az eljárással nagymennyiségű nedvességet tároltak a növény számára, amelyre éppen a múlt esztendőben igen nagy szükség volt.

*

Mindez csak egy kis töredéke azoknak a nagyszerű eredményeknek, amelyeket állami birtokaink számos kiváló dolgozója az elmúlt esztendőben elért. Mindenesetre ez is világosan bizonyítja, hogy — mint cikkünk elején megjegyeztük — az agrotechnika és a zootechnika helyes alkalmazásával egyre fokozhassuk a hektárhozamokat a növényi termelésben, s ugyanúgy az állatállomány hasznosságát is. Éppen ezért szükséges, hogy az állami gazdaságok összes dolgozói a fent említett dolgozók példája nyomán sokkal nagyobb mértékben igyekezzenek elsajátítani a szovjet mesterek bevált módszereit, hogy így mindannyian kitűnő dolgozókká válhassanak. Így lényegesen hozzájárulnak az állami birtokok gazdaságossátételéhez és dolgozóink életszínvonalának emeléséhez. (—)

Szövetkezeteink tagjaik legjobbjait küldik az országos kongresszusra

Fokozni a termést és hasznosságot - ez a legértékesebb kötelezettségvállalás

a kongresszus tiszteletére